Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-14 / 164. szám

XcWSa IŰlIUS 14« napló 5 A SZERKESZTOSEG Hogyan védekezzünk a mezőgazdasági porártalmak ellen? A mezőgazdasági munkák közben keletkező por szennyezi az ember ruháját, testrészeit, bekerülhet az orr-garat üregébe, légcsőbe, tüdőbe, bejuthat a gyomorba és rákerülhet a szem kötőhártyájára is. Ennek következménye lehet a fedetlen testrészeken a bőr gennyesedése vagy tályogok kifejlődése. A légutak nyálkahár­tyájának fokozott izgatása következtében köhögési rohamok, légcsőhurut fejlődhet ki. A gyomorba kerülő por hurutos tü­neteket, esetleg mérgezést is okozhat, a szembe jutott por kötő­hártyahurutot eredményezhet. A por károsító hatása ellen könnyű munkaruhák és zárt cipő ■viselésével, orr-szájvédő álarc és védőszemüveg alkalma­zásával védekezzünk. a Nagy és pótolhatatlan jelentősége van a rendszeres tisz­tálkodásnak, zuhanyozásnak. Ez az egészség óvása mellett a felfrissülést is biztosítja. BARANYA MEGYEI KÖJÁLL A motorosok nincsenek egyedül Július 1-én este nyolc éra­kor jöttem motorral Hirdről Pécsre. Fele úton észrevettem, hogy az út szélén két moto­ros szereli motorját. Segíthe­tek valamit? — kérdeztem. Defektet kaptunk — mondta az egyik — s közben ránk sötétedett. A legnagyobb baj az, hogy nem látunk, pedig már csak a kerék visszasze­relése van hátra. Majd világí­tok — mondtam s bekapcsol­tam a világításomat. Nekem pedig nincs szikrám — mopd- ta a másik motoros. Alig, hogy odaérkeztem, egymás után álltak meg a motorosok. S ez az, amit meg akarok írni. Tel­jesen idegen emberek talál­koztak s az első szavuk volt: valamiben segíthetek? A baj­ba jutottak nevében ezúton szeretnék köszönetét mondani minden megálló és segítő mo­torosnak. Lénárd József Pécs, Bálics u, 12. sz, lArtAlÁlÁflinO Ilik. jf U/ v í vüjtAjJ \j í> Tiltó rendelkezést kérünk írják: a Felsőmalom utcai piac megközelítésére létesített, gya­logos közlekedésre szánt ud­vart a piaci árusítók és vá­sárlók felhasználják rakodásra, autók, motorok és lovaskocsik parkírozására. Ez azt jelenti, hogy naponta hajnali 4—5 órá­tól az autók és motorkerékpá­rok tulajdonosai nagy lármá­val verik fel az ott lakó 30 dolgozó családot, amelyek kö­zött vannak öregek, betegek, gyerekek, számosán éjjeli mű­szakba járók is. Arra kérjük a Városi Tanács illetékes osz­tályát, hogy a 30 család nyugvására hozzon egy tiltó rendelkezést, amely sze­rint a fent nevezett lakóház udvarába „Járművel behajtani és parkírozni tilos”. Ezt a táb­lát itt helyezzék el és ellen­őrizzék: betartják-e a rendel­kezést. 20 aláírás a Béri Balogh Adám u. 3-ból. SZÍNHÁZ \JtfZi A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1S65. július 14-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — össze­állítás. A tartalomból: Régen: kasza és sarló, ma: kombájn és pótkocsi — Aratási dalok. — Jelentés • a földekről. — A tsz építőbriaádja. — Vidám tamburazene. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — Látogatás a Kommunista Ifjúsági Szövetség Baranya megyei Bizottságán. Tánczene fiataloknak, 18.30: Magyar nyelvű műsor: Sporthíradó. 18.50: Nebáncsvirág. — Részletek Hervé operettjének pécsi elő­adásából. 19.10: Dél-dunántúli híradó. Elmondjuk, hogy ..: 19.30: Nyári zenés turmix .. . Közben: Pedagógusok a szülők­nek. Dr. Varslinyi László főis­kolai adjunktus előadása. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás'. SZÍNHÁZI Nemzeti Színház: Nyári szünet. MOZI Park: Egy szobalány naplója (szv., fél- 5, fél 7). Csak 18 éven felülieknek! Vörös és fekete I—II. (szí., fél 9, dupla helyárral). Jó idő esetén a kertben. Petőfi: Vörös és fekete I—H. (szí., 4, fél 8, dupla helyárral). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, 65/13. sz. világhíradó. Első szocialista kar­nevál, A film hangja, Gusztáv a? állatbarát. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Zsolnay K. O.: Halhatatlan meló­diák (5,7). istenkút: Az utolsó tanú (7). Meszes: Elcsábítva és elhagyatva (szv., 6). Szentlőrinc: Éjjeli vendég (szv., 8). Sásd: 8 és fél (szv., fél 8). Csak 18 éven fe­lülieknek! Sellye: Egy nyáron át táncolt (8). Harkány: Itthon (szi., 7). Beremend: Római történetek (szv., szi,. 8). Bóly: A sorsdöntő fénykép (szv., 8). Mágocs: A vád­lott (fél 8). Pécsvárad: Anna Frank naplója (szv., fél 8). Miért nincs kilós fehér kenyér? Nem hiszem, hogy egyedül lennék azzal a véleményem­mel, hogy az egykilós (3 fo­rintos) fehér kenyér igen köz­kedvelt volt. Jó íze, jó minő­sége és szép külleme miatt komoly vetélytársa volt a 3,60 forintos finom fehér kenyér­nek, nem is beszélve kétkilós társáról. Sajnálattal vettük tu­domásul, hogy többé nem sütnek kilós fehér kenyeret. Szeretném tudni, miért szün­tetik meg olyan termék előál­lítását, amiből inkább több kellene? Tóth Iván Pécs, Mátyás kir. u. 22. Szökött gyermekek ügyében. • • Ha a megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetből meg­szökik egy gyermek, ki a fe­lelős a szökésért? ... Ezt a kérdést mostanában elég so­kan feltették, nevezetesen a határőrség katonái is, akik az intézetből szökött gyermeke­ket, fiatalkorúakat több eset­ben határsértés közben fog­ták el. A közelmúltban elő­fordult szökések miatt vita keletkezett a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet nevelői és az igazgató között is. Az ügy kapcsán Kardos Béla le­véllel kereste fel szerkesztő­ségünket. Kardos Béla is ar­ra kíváncsi, vajon ki a fele­lős a szökésért, pontosabban, az inspekciós nevelő milyen mértékben felelős? Háromévestől a 16 évesig Az intézet igazgatója, Hideg Gyula egyértelműen válaszolt a kérdésre: •— A szökésekért minden esetben felelős a szolgálatos nevelő, áttételesen az intézet igazgatója, aki az állami gon­dozásba vett, intézetben tar­tózkodó gyermekeknek hiva­talból kirendelt gyámja. A panasz és a felmerült kérdések ügyében meglátogat­tuk az intézetet. Kérdéseinkre Hideg Gyula igazgató vála­szolt. — Mi a feladata a „Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet­nek?” — Az állami gondozásba vett gyermekek pedagógiai és egészségügyi szűrővizsgálata és elhelyezése. Eredetileg ezt az intézet neve az „Átmeneti Gyermekotthon” is jelezte. El­vileg nálunk három-négy he­tet kellene a gyermekeknek tölteniük, de gyakorlatban ez megvalósíthatatlan, igy a gyermekek egy része néhány hétig, másik része hónapokig tartózkodik az intézetben. Az intézet munkáját alapve­tően bonyolítja, hogy a gyer­mekeknek csak egy része ke­rül a kerületi gyámhatóságok Mikor szállítják el a pincénkben tárolt fokhagymát? Komlón, a Zrínyi Miklós ut­ca 12. számú ház óvóhelyén nagymennyiségű fokhagymát tárolt a MÉK. A fokhagyma elrothadt, a pincéből jövő bűz napról napra nagyobb lesz és lassan elviselhetetlenné teszi a házban lakó 12 család ott­hontartózkodását. Már többször kértük a ta­nács illetékeseit, hogy intéz­kedjenek, és szállíttassák el a MÉK-kel a fokhagymát. De sajnos nem történt semmi. Nem hisszük, hogy a pincék­ben lévő fokhagyma élvezhető, szerintünk — ha ekkora bűzt áraszt — már csak szemétre való. Sürgős intézkedést ké­rünk. Mensch Józsefné, Komló, Zrínyi M. u. 12. vagy falusi tanácsok beutalá­sával az intézetbe. Tekinté­lyes részük rendőrségi vagy bírósági beutalóval érkezik és a közeli tárgyalásig marad­nak csak az intézetben. A helyzetet még bonyolultabbá teszi a gyermekanyag vegyes- sége. Az intézetben a három esztendős gyermektől a 18 éves huligánig, tolvajig, rossz útra tévedt lányokig, minden korosztály megtalálható. A lányok és fiúk, továbbá az óvodás és az idős korosztály hatásos elkülönítésére nincs mód, mert a Kulich Gyula ut­cai épület rossz beosztású és szűk, a nevelők és a kiszol­gáló személyzet létszáma ki­csi. Az ötven férőhelyes inté­zetben általában hatvan gyer­mek tartózkodik, nevelésüket és felügyeletüket két pedagó­gus és három gyermekfelügye­lő látja él. Ilyen körülmé­nyek között, amikor például az iskolakötelesek studiumsze- rű foglalkoztatása folyik,^ az idősebb korosztály ellenőrzés nélkül lézeng az épületben. Megbízást kapnak ugyan bi­zonyos munkák, feladatok el­végzésére, de a végrehajtás ellenőrzésére már nincs mód. A kapus-szolgálatot a dél­utáni időszakban maguk a gyermekek látják él, így gyak­ran előfordul, hogy egy-egy 16—17 éves fiú vagy lány a kapuhoz szalad, a fiatalabb, gyengébb kapust egyszerűen félrelöki és megszökik az in­tézetből. Az is előfordul per­sze, hogy a kapus maga is megszökik. Az intézetből egyébként sem nehéz meg­szökni, mivel az udvar Anna utca felé eső oldalán pilla­natnyilag nincs kerítés. Kevés a neveld Hideg Gyula igazgató véle­ménye szerint a szökések el­len hathatósan csak úgy lehet védekezni, ha a gyerekek szer­vezett foglalkoztatásáról az inspekciós nevelő folyamato­san gondoskodik, ha kirándu­lásokat, múzeumlátogatásokat iktat a programba, ha inten­zíven foglalkozik minden kor­osztállyal. Ezzel Kardos Béla is egyetért, de véleménye sze­rint egy-egy nevelő ehhez ke­vés. Példának elmondta, hogy húsz gyerekkel elindult kirán­dulni, s mire a Mecsekre ér­keztek, már csak öt volt, a többi útközben megszökött, mivel egy időben nem tu­dott a sor elején és a sor végén is jelen lenni. Nem szólva arról a kényelmetlen szituációról, hogy az egyik ci­A Villányi Állami Gazda­ság központjának udvarán június 27-e óta karcsú ár­bocon vörös selyemzászlót lenget a szél. A nemrégiben elkészült hajtatóház homlok­zatán hatalmas transzparens hirdeti: Kállai Éva építőtá­bor. Június 27-én kétszázhar- minc középiskolás lány fog­lalt itt szállást Baranyából és Vas megyéből. S amióta ot.t vannak, Villány egy ki­csit mindig ünnepel. Az ün­nepi készülődés, már két héttel korábban megkezdő­dött. A hajtatóház modem- vonalú épületét alakították át szálláshellyé. Ez az épület csak télen üzemel, így tágas termeivel nagyszerű helyet adott a lányoknak. Termé­szetesen előtte a legeldu- godtabb szegletét is kitaka­rították. Rendbehozták a mosdókat, berendezték az éttermet, eligazították a tá­lalót, megszervezték a fő­zést. Villányban most van elő­ször építőtábor. A gazdaság közel 100 holdas barackosa nemrégiben fordult termőre, úgy tervezték, a baracksze­désben segítenek majd a lá­nyok. Ez a munka nem túr halasztást, ha a kajszi be­érik, szedni kell, mert pár nap alatt tönkremegy. A barackszedésből azonban semmi sem lett, a jég idő előtt elvégezte ezt a mun­kát-. így kerültek a lányok a szőlőbe. Nyár, tábor, élmény A tábor parancsnoka Sza­bó Judit. A „parancsnok­ság” egy háromszor két mé­teres irodahelyiség. Az ide­gennek á katonásan bevetett vaságyon üldögélve minden bizonnyal az jut elsőnek eszébe, hogy mindez olyan, mint egy expedíció. Vas­ágyak, induktoros telefon, szétszórt könyvek, hatalmas karimájú szalmakalapok, jegyzetek és kimutatások. A szobában egyetlen „nőies” dolog van: az asztalon ha­talmas csokor vadvirág. A tábor életéről a tábor­vezető egyetlen mondatban ennyit mond: „Zavartalan az ellátás, jó a szállás, ered­ményes a munka”. A napló első oldalán a napirend. 1. Kimenő nincs, indokolt eset­ben is csak az ügyeletes ad­hat engedélyt. 2. Ébresztő 4 órakor... És minden pont ilyen szigorú. A munkaidő délig tart. Ebédután pihenő, majd sport és kulturális foglalkozás. Este filmvetítés, tv. Szabó Judit, a Leöwey Gimnázium tanára, maga is fiatal, így nem volt nehéz tudomásul vennie, hogy a lányok ebben a táborban a munka mellett jól is akar­ják érezni magukat, a ka­tonás rend és fegyelem mel­lett vidámak és játékosak is akarnak lenni. — Mindennapra akad va­lami érdekes, élményszám­ba menő esemény — mond­ja. — A napokban szellemi vetélkedőt tartottunk, aztán házi irodalmi pályázatot •szerveztünk, most pedig a kézilabda-bajnokság folyik. Hatalmas az izgalom, ugyanis nemcsak iskolák, hanem megyék között is fo­lyik a vetélkedő... ' Ez a nemes vetélkedés egyébként az egész tábort uralja. Versenyben vannak egymással a brigádok, az iskolák, az évfolyamok, a megyék... A munka viszonylag köny- nyű, kötöznek, de figyelmet és felelősséget igényel. A tá­bor lakói két munkahelyen dolgoznak. Az egyik csoport a „csemegésben”, ez egy sík területen fekvő, kórdonmű- veléses tábla, a másik fent a hegyen, „karós” táblában. Témái Jenő, a főkertész he­lyettese azt mondja, a leg­ügyesebb brigád már az első napon '45 forint értékű mun­kát végzett fejenként, de összességében nézve a tábor eredményeit, ugyanez mond­ható: úgy dolgoznak, mintha mindig ezt csinálták volna. Az időjárás persze sok mindenbe beleszól. A tábor zászlaja mellett fekete tábla áll, erre kellene naponta felírni a legjobb brigádok nevét, hogy egy napon át hirdesse jó eredményüket, de alig van nap, hogy a fel­írás kihúzza a 24 órát, az eső mindig lemossa. Ha pe­dig meleg van, akkor szin­te elviselhetetlen. Különösen a „csemegésben”. A közel 270 holdas szőlő tábla kö­zepe egy mélyebb, lapos részben van, éppen itt dol­goznak most a lányok, s úgy megszorul a levegő, hogy szinte éget. Ezért van egyébként a hajnali éb­resztő is, mire az ég tetejé­re ér a nap, befejezik a munkát, s mennek a strand­ra. A strand. Ez volt a leg- kellemessebb meglepetés a lányok számára. Tiszta, tá­gas, s ami a legfontosabb: teljesen ingyenes. Panasz? — Sok a hús. Akármilyen furcsa, ez volt az étkezés­sel kapcsolatban az első ész­revétel. Persze, könnyen le­het, hogy van ennél komo­lyabb panasz is, de erről nem igen beszélnek. A fa­lubeli legényék ugyanis gyakran sündörögnek órákig teljesen hiába a tábor körül, bejutni nem lehet, kimenni nem lehet... Igaz, volt egy táncos ismerkedési est, na­gyon jól sikerült. És folyta­tása is lesz, mert a tábor ünnepélyesen zár,, hatalmas, színpompás tábortűzzel. A faluban mindenki di­cséri a lányokat, a főkertész azt mondja, jövőre mégegy- szer ennyi fiatalt hívnak, az igazgató azt mondja, akármi kell, csak szóljanak. Talán egyedül a postás bácsi zú­golódik. Ennyi dolga ugyan­is még sosem volt. Nincs olyan nap, hogy 100—110 levél ne érkezne. És jönnek a csomagok is, cipők és ru­hák, aztán táviratok, hogy „azonnal írjál”, és pénzes- utalványok, elvégre Villány nincs a világvégén, s egy nagylány nem lehet pénz nélkül. Vendég is gyakran akad a faluban. Az első vasárna­pon, amit a táborban töltőt- ' tek, annyi szülő volt, mint egy jobban sikerült ballagá­son. Még Vas megyéből is eljöttek megnézni, hogy van a kislány, mit csinált, no és milyen is az a baranyai táj. Mert ez is fontos. A 110 vasi kislány közül talán ha tíz járt erre. Kórusban mondják, hogy csodaszép. Különösen a harsányi hegy az érdekes. Ezt a csoportot további három követi, a ter­vek szerint összesen nyolc- százán dolgoznak majd itt, az utolsó turnus már a szü­reti munkákban segít. Van olyan, aki a tábor után üdülni megy a Balaton mel­lé vagy éppen külföldre, de a többség számára ez a vil­lányi két hét a „nyár”, a tábor, az élmény. Békés Sándor i gány származású lány út köz- ' ben leszólítgatta a férfiakat. . Az intézet elhelyezéséből és a nevelők kis számából ere­dően örök problémát jelente­nek a vasárnapok ... Vasár­nap megjelennek az intézet előtt a lányok férfi Ismerősei, sok esetben az intézet korábbi lakói is, randevúra csalogat­ják a lányokat. A vége leg­több esetben szökés. A vasár­napi incidenseknek általában csak a rendőrség tud véget vetni. Hasonló gondot jelent a rendőrséget járt gyerekek örökös hencegése is. Utonállá- saikról, lopásaikról, a lá­nyok erkölcstelen életmódjuk­ról nagy hangú előadásokat tartanak és fokozatosan el­rontják a többieket. Az intézet a nagyobb udvar kedvéért költözött a Hunyadi útról a Kulich Gyula utcába. Az udvar valóban nagy és szépen berendezhető. Az ott­honos berendezkedés kezdeti állomását egy szép úszóme­dence jelenti. Hideg Gyula hintákat szeretne felállíttatni, labdapályát építtetni a fiúk­nak, de egyelőre csak valami furcsa ideiglenesség uralkodik az egész házban. Mi ennek az oka? — Négyszázezer forintot kaptunk az intézet átalakítá­sára, de csak várakozunk, mivel az állami cégek kapaci­tás hiányában nem vállalják a munkát. Most engedélyt szeretnék kérni, hogy az in­tézetben maszekkal dolgoztat­hassak — mondta Hideg Gyu­la igazgató. Végül visszatértünk a szö­kések konkrét problémájához. — Mi az oka a szökések­nek? — Általában kötődési viszo­nyok állnak a háttérben. A gyereket akkor is a szülői házhoz kötik az emlékei, ha verték otthon, ha életkörül­ményei embertelenek voltak. Szöknek a fegyelmezett élet­mód elől, vagy a felelősségre- vonás elől (pl. tárgyalások előtt. A lányokat általában kívülről csalogatják, rande­vúkat beszélnek meg és men? nek. A rendőrségi beutalta­kat erőszakkal hozzák az in­tézetbe, igy érthető módon igyekeznek innen megszaba­dulni. S végül általános a nyugtalanság, ha megjön a ta­vasz. Tavasszal a legjobb gye­rekekben is feltámad valami kalandvágy, mind menni akar... Ilyenkor elég, ha a nevelő félrenéz, a gyerek, már átugrott a kerítésen. Szank­ciókat nehéz alkalmazni. Ju­talmazni tudunk, s a jutalma­zás megvonása a büntetés. Ez persze olyan gyerek esetében, aki 24 betörést vallott be és olyan lányok esetében, akik három férfival laktak együtt nem számít valami nagy bün­tetésnek ... Máshol egyezni a bűnöznél Mit lehet tenni annak ér­dekében, hogy a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben norma­lizálódjanak a körülmények9 Először is végre kell haitani a szükséges átalakításokat, az épület tatarozását, fel kell építeni a kerítéseket. Emelni kellene a nevelők vagy a fel­ügyelők létszámát, hogy a kapusszolgálatot ne a gyere­kek lássák el és az idősebbek­re az iskolai foglalkozások idején Is ügyelhessen valaki. A legszerencsésebb persze az lenne, ha a rendőrségi esetek­kel nem ennek az intézetnek kellene foglalkoznia. Rendkí­vül nyugtalanító, hogy négy­öt éves kisgyerekek tolva tok és erkölcstelen nők társasá­ban töltenek hónapokat, vagy éveket. így könnyen előfor­dulhat, hogy ezekből a kicsi­nyekből is bűnözők lesznek. És még egy: a tatarozás, át­alakítás kapcsán jó lenne az intézetet egy kicsit barátságo­sabban, otthonosabban beren­dezni. Bertha Hulcs'i Áramszünet — Áramszünet lesz július 12— 17-ig 7—-16 óráig hálózatátépité ■; miatt a Sarló, Kalapács u. és Vadász u. környékén. — 15-é:­7—16 óráig kisfeszültségű hálózat karbantartása miatt a Bárlny.eto és környékén* (xj á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents