Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-14 / 164. szám
ÍW5. JŰLIÜS 11 napló, 3 Utak és ösvények Á Közúti Üzemi Vállalat I utakat, hidakat és az utak j műtárgyait építi Baranya megyében és Tolna megye egyes részeiben. A vállalatnak 350 fizikai dolgozója van, többségük kubikos, segédmunkás. Munkájuk természetéből következik, hogy állandó mozgásban vannak: távol az otthonuktól és távol a vállalat központjától. 1965-ben 83 millió forint utakra Ennyi az idei tervük. A múlt évek során is hasonló nagyságrendű munkát végeztek, s munkájuk nyomán egyre több a jó út megyénkben. A megye székhelyét a járási székhelyekkel kitűnő aszfaltos utak kötik össze, több bekötő utat építettek és egyre több utat építenek a termelő- szövetkezetek majorjaiba. Fontosabb munkájuk a következő 1965-ben: befejezik a szigetvár—drávafoki út korszerűsítését. Szigetvártól Tek- lafaluig, az utána következő részen Sellyéig pedig portala- nítanak. A mohács—pécsvára- di úton az idén körülbelül 10 kilométer hosszúságú szakaszt készítenek él Himes- háza és Székelyszabar között, a további útszakaszt jövőre folytatják. Szentlászló és Almamellék között teljesen új utat építenek 6—7 kilométer hosszúságban. Ezt az aszfaltos utat még az idén be is fejezik, jövőre pedig Ibafáig építenek új utat. Ugyancsak ebben az évben elkészül az aranyosga- dány—zóki út, amely 3.5—4 kilométer hosszú. Szigetvár belső útjainak az építése rendben folyik. A 13 millió forintos beruházást jövőre befejezik. Több termelőszövetkezeti utat is építenek: nyolc tsz- major kap új utat mintegy 7.5 millió forintos értékben, 6.5 kilométer hosszúságban. így például Baksa, Tormás, Szent- dénes, Turony, Püspöklak, Gerde és a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet majorjába építenek műutat. A féléves »ervteliesítés: 88 százalék Körülbelül 37 millió forint értékű útépítési munkát terveztek az első félévre, de ezt a tervet csupán 88 százalékban teljesítették. Legnagyobb problémát a nagy esőzések okozták, körülbelül hétmillió forint értékű munkát „mosott el az eső”. Komoly szerepet játszott az elmaradásban az árvíz is. A teherautók zömét ugyanis az árvízi munkákhoz irányították. E komoly elmaradás ellenére is bíznak a vállalat vezetői abban, hogy évvégére eleget tesznek a feladataiknak. Bizakodásuk nem is alaptalan: olyan _ munkaszervezési és gépesítési folyamatot kívánnak megvalósítani, amely valóban reálissá teszi elkéozeléseiket. Például a termelőszövetkezetek majorjaiba vezető utaknál egy kilométer elkészítéséhez eddig 2864 munkaórára volt szükség. Most a munkát jórészt gépesítik. A gépek egy kilométeres szakaszon 81 órát dolgoznak, s azután márcsak 557 óra kézimunkára lesz szükség. Ez a technológia körülbelül 75 százalékkal csökkenti a kivitelezési időt. Az útépítő brigádok részére a munkákra egyösszegű utalványt adnak, amelynek serkentő hatása van. De ettől függetlenül bizonyos ellentmondás látszik a gyakorlatban. Mif /Vént az egyösszegű utalványozás? Azt, hogy a brigádnak meghatározzák az adott útszakasz elkészítésénél az anyag, az idő, a bér, és ezzel együtt a létszám kereteit is. Mondjuk, egy kilométer hosszúságú út egymillió forintba kerül, eb-( bői a meghatározott létszámi esetén béralapra X összeg jut; a munkák elvégzésének az ideje legyen 25 nap napi nyolc órás munkaidővel. Mi a logikus? Az, hogy ha a brigád 22 nap alatt elvégzi a feladatát, akkor az utalványozott bért megkapja ugyanúgy, mintha 25 napig dolgozott volna. Ez az, amit nem lehet megoldani. Mit tesznek ilyenkor a vezetők? Kevesebbet fizetnek, mivel a bér nemcsupán a munkavégzéshez van kötve, hanem időhöz is. De, hogy az emberek mégse károsuljanak, jutalmak, prémiumok és más néven juttatnak pénzt a dolgozóknak. Van azonban más ellentmondás is. Például kedden zuhog az eső, s az emberek nem tudnak dolgozni. Mit tehetnek ilyen esetben? Behúzódnak a szállásra és várják a jobb időt. Az otthonukba nem mehetnek, hiszen távol vannak. A következő napon azonban ragyogó az idő. Szívesen dolgoznának 10—12 órát is, hiszen érdekük a teljesítés, mert végül is a jövedelmüket a munka alapján állapítják meg. De nem dolgozhatnak, mert túlóra-bérnehézségek tor nyosulnak eléjük. Heg kell változtatni a beruházási politikát A gépek kihasználása ugyan csak régi probléma: egy kotrógép órabére például 192 forint, ha dolgozik, ha nem dolgozik, akkor 118 forint. S mennyit dolgozik egy kotró? Ha minden rendben van, akkor nyolc órát. Többet kellene, legalább két műszakot. De ez esetben újabb fal előtt állnak: létszámkeret, bérkeret, stb. A szállítást az AKÜV végzi. Az anyagok rakodása nem az útépítők feladata: ezt a tervükből kivették, sem embert, sem időt, sem bért erre nem biztosítottak részükre. Az AKÖV viszont nem tud minden esetben rakodókat adni. Végül az útépítők mennek rakodni. Az útépítő munkásoknak naponta 930 forint értékű munkát kell produkálniuk, de ha 20 ember elmegy rakodni, akkor naponta majd 20 ezer forint értékű munkájuk kiesik. Ez a fonákság is megoldásra vár. Lényegesebb azonban az útépítési munkák sokkal szervezettebb előkészítése, azaz a beruházási politika jelenlegi helyzetének a felülvizsgálata és megváltoztatása. Koncentráltabb építkezésekre van szükség! Egyetlen példa: a múlt évben 104 millió forintos építési feladatukat 94 munkahelyen végezték el. Az ilyen szétaprózott útépítés sehogyan sem lehet gazdaságos. Nézzünk egy példát a gyakorlatból: körülbelül öt helyen építenek 25 kilométer aszfaltos útszakaszt, ami Ösz- szesen 125 kilométer. Mind az öt helyen szükség van a teljes járulékos dolgokra: anyagdepók, keverőtelepeik, éjjeliőrök, főművezetők, művezetők, gépek és így tovább. A kis egy. ségek — a magas költségekkel együtt — mondjuk évente öt kilométert készítenek el, vagyis egy-egy szakaszt öt év alatt fejeznek be. Lényegében a 125 kilométer öt esztendő alatt készül el, de az öt év folyamán sehol sem lesz végleg készen az út. Mi lenne az ésszerű? Az, ha az összes erőt egy szakaszra összpontosítanák és a 25 kilométert egy év alatt elkészítenék. Az összes elvégzendő útépítést így is befejeznék öt év alatt, vagy előbb is? Lehet, hiszen rengeteg időt tudnának megtakarítani a koncentráltabb útépítésekkel, de nemcsak időt, hanem pénzt is, s talán csökkenteni lehetne a ma még nagyon is magas útépítési költségeket. Köny- nyebben és jobban kihasználhatnák a gépeket, az anyagszállítást gyorsabban és olcsóbban megoldhatnák, a létszámgazdálkodás is egysze. rűbbé válna. A centrálisabb építkezésit nyilván a beruházások megváltoztatásával lehet csak elérni, amig itt nem történik változás, addig évente — a 80—100 millió forintos nagyságrendű útépítéseikhez — továbbra is 95—100 munkahelyre lesz szükség, 95 éjjeliőrre, 95 munkásszállásra, anyagdepóra. keverőtelepre, a nagyobb útépítőgépek vándorlására és így tovább. Talán nem lehet egyetlen munkahellyel megoldani a megye úthálózatának korszerűsítését, felújítását, de némi koncentrálás mindenképpen indokolt! Gazdagh István Baranya mezőgazdasági exportja Évekre szóló megállapodás a Szovjetunióval Baranyában a zöldség-export szezonja csak áprilisban kezdődik és az ősz derekán véget ér. Viszont az országnak van már több olyan megyéje — Csongrád, Bács-Kis- kun és Szabolcs —, ahonnan januártól januárig szállítanak külföldre keresett mezőgazda- sági cikket, primőrárut vagy éppen dömping fogyasztási terméket. Azon a szűkkörű tanácskozáson, amelyet a napokban tartottak szerkesztőségünkben a HUNGARO- FRUCT és a Baranya megyei MÉK Vállalat vezető munkatársai, hangsúlyozták, hogy nálunk is lehetne bővíteni a szezon-időszakot. Ezáltal növekedne az exportra kerülő mezőgazdasági termékek meny nyisége, több bevétele lenne a termelőszövetkezeteknek. Ép pen a legértékesebb időszakban „áll” a baranyai export, amikor a primőrökért jó pénzt fizetnének a külföldi piacon. Hetven vagon kelkáposzta A megye exportja — amelyet a MÉK Vállalaton keresztül bonyolítanak le a termelőszövetkezetek —, évről évre emelkedik. 1961-ben 133, 1962-ben 220, 1963-ban 424, 1964-ben 176, 1965-ben 292 vagon. A részletes exporttervekről és a teljesítésről Benkő Ferenc, a MÉK helyettes igazgatója adott tájékoztatót: kelkáposztából 70 vagon exportot terveztek és a mohácsi árvíz ellenére is meglett 70,5 vagonnal. Ausztria, Csehszlovákia, az NDK és Svédország kéri az ádventi kelkáposztát. Ujburgonyából a terv 80 vagonra szólt, a teljesítés csak 7 vagon. Az időjárás szólt közbe, nem tudták felszedni, pedig meglett volna száz vagonnal is. Uborkából hatvan vagonnal visznek külországba. A nyugati államok a csemege minőséget kérik (legfeljebb 6 centi hosszút), a szocialista országok, főleg a Szovjetunió a 16 centi feletti uborkát importálja. Sajnos Szabadszentkirályt 90 százalékos jégkár érte, s a vetésterületet sem teljesítették a megyében. Az utóbi években nem sikerült az uborka. Zöldpaprikából 40 vagonra szól az exportterv. — Felsőszentmártonban a jég elvitte a paprikát, ki kellett szántani. Zöldborsóból 25 vagon helyett csak 21 vagonnal tudtak küldeni Ausztriába, az Szeptembertől: Tervszerű nevelés a középiskolákban Évek óta dolgoznak az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai egy középiskolai nevelési terven, amely egységessé teszi a középiskolás diákok nevelését, s kiküszöböli a nevelő szubjektív ítéletét, a véletlenszerűséget a nevelésben. Ez a nevelési terv az idén megszületett. Kialakításában részt vett a pécsi Nagy Lajos Gimnázium és a Leöwey Klára Gimnázium nevelőkollektívája is. Egy-egy témáját több ízben is megvitatták, legutóbb decemberben értekeztek a Nagy Lajos Gimnázium tantestülete és a középiskolai igazgatói munkaközösség. Sok javaslat, kritika hangzott el, amelyek egy részét elfogadták, és melyek jegyében változtatásokat eszközöltek. Az új nevelési terv célja, hogy gondolatokat, tanácsokat adjon a nevelő számára, feltárja azokat a nevelési feladatokat, amelyeket meg kell oldani, és bemutassa azokat a tevékenységi formákat, amelyek alkalmasak a nevelési feladatok megoldására. • Legfőbb célja, hogy előmozdítsa a felnövő nemzedék kommunista nevelését, egyik legfontosabb része a tervnek a kommunista embereszmény megfogalmazása, amely felé minden nevelésnek haladnia kell. A nevelési terv a nevelés három területével foglalkozik: világnézeti, erkölcsi, esztétikai cs testi neveléssel. Ehhez igen nagy segítséget nyújt az iskolareform másik lényeges mozzanata, az új középiskolai tanterv. Igen jelentős változások vannak. Elsősorban nevelési szempontból helyesebben válogatták össze az egyes területeken a tantervi anyagot és az óraszámot is módosították. A gimnázium első osztályában eddig például nem tanulták az ókori irodalmat. Szeptembertől tananyag lesz Homéros, Horatius, Sophoklés. A renaissance nagy triásza: Dante, Petrarca, Boccaccio úgyszintén. A negyedik osztályban pedig kizárólag a XX. század irodalmával foglalkoznak, s helyet kap a filmesztétika oktatása is. Az új tantervet fokozatosan léptetik életbe. 1968—69- ben, a negyedik osztályban bevezetik új tantárgyként a Világnézetünk alapjai című tantárgyat. Lényegében a marxizmus—leninizmus alapköve, s célja, hogy a tanulók tárgyi ismereteit felhasználva, helyes világnézetük kialakításához szükséges filozófiai szintézist nyújtson. Ez a legfontosabb tantervi újítás, ez a tantárgy nagyban elősegíti a nevelési terv eredményesebb realizálását. Az iskolareformra, a nevelési terv elkészítésére szükség volt. Néhány tantárgyban megszűnt az eddig tapasztalható maxima- lizmus, és segítse- *vel - tantestületek az oktatás-nevelés elavult tartalmi jegyeit és módszerbeli hiányosságait kigyomlálhatják. Az iskolareform lényege az iskolának és az életnek jobb összhangba hozatala. Nagyobb súlyt helyeznek a politechnika! képzésre, s az oktatást nevelés-centrikussá teszik. Ezáltal az oktatás nem öncélú folyamat, hanem a kommunista ember kialakítását szolgálja. Az új nevelési terv szeptemberben érkezik. Egyelőre csak a tervezete van kézben. A megváltoztatott tanterv készen van. Mindkettőt az új tanévben bevezetik. NSZK-ba, NDK-ba és cseh megrendelésre. A saláta viszont jól sikerült; két vagonnal terveztek és 11 vagonnal küldtek elsősorban az NDK-ba hűtővagonokban, speciális teherautók ban. Szamócát nem terveztek exportra, elment 2,5 vagon az NSZK-nak, Svájcnak, a szocialista országoknak. Több paradicsompaprikát! Povik Sándor, a HUNGARO- FRUCT áruforgalmi osztályvezető-helyettese viszont azt mondta el, hogy mit vár tőlünk az ország a külföldi megrendelések, igények kielégítése érdekében. A megye eddig exporttervének a felét teljesítette és az exporttal foglalkozó szervek jól dolgoztak. Ezt tovább lehet és kell is fokozni. Mind nagyobb feladat hárul a termelőszövetkezetekre az áru megfelelő előkészítésében, jó minőségben, időben biztosítani az exportra szánt terméket. Például a villányi és a siklósi termelőszövetkezetekben későn indultak az export-borsóval. Voltak ugyan iskolások, akik segítettek a borsószedésben, de megesett, hogy félig telt meg a hűtőautó, amikor az iskolások — se szó, se beszéd — abbahagyták a munkát. Csak nagy szaladgálással sikerült megtölteni a külföldre szánt túrakocsit. — Ugyancsak hamarabb lehetett volna indulni az ádventi kelkáposztává] is. A zöldpaprika iránt nagy a kereslet a külföldi piacokon. A paradicsom- paprikát keresik elsősorban. A külföld konzervgyári feldolgozásra vásárolja. Előre meghatározott, biztosított ára van az első kilótól az utolsóig. Jól jövedelmez a termelő- szövetkezeteknek. A paradicsompaprika termesztésénél még munkaerőt is „exportálhatunk” úgy, hogy a külföldi cég szeletelve kéri a paprikát. Ezt a munkát fiatalok, asszonyok, köny- nyen elvégezhetik. Egy akadálya van ma még csupán: a megfelelő hűtés, hiszen a szeletelt paprika gyorsan fony- nyad. Ellenvetés volt, hogy későn érik, akkor, amikor a mezőgazdaságban a betakarítás csúcsidőszaka van. Valóban fennállt ez korábban, de most előbbre hozták a paradicsompaprika vetési idejét, együtt lehet betakarítani más paprikafajtákkal. Foglalkoztassák a tanulókat! A HUNGAROFRUCT-nak komoly tervei vannak Bara- ! nyával a salátaexport-felada- I tok teljesítésében. A mohácsi ; saláta igen kiváló adottsá- ' gokkal rendelkezik. „Minden ! darabra vevők vagyunk!” — ! és a primőr-salátából a jövó- I ben 2—3 millió fejre számíta- ; nak. Hangsúlyozta, hogy hazánk évekre szóló zöldségszállítási megállapodást kötött a Szovjetunióval és minden mennyiségben átvesz tölünk mezőgazdasági terméket. Természetesen a lehetőségek sokkal nagyobbak, mint ahol jelenleg tartunk a mezőgazdasági exportban — mondta Ambrus Lajos, a megyei párt- bizottság munkatársa. A legfőbb akadály a munkaerő- hiány. Ezért igénybe lehet os kell is venni a diákokat da a termelőszövetkezetek időben, szervezetten készüljenek fel a fiatalok munkába állítására. A teljesítményt érben foglalkoztatott diákok nemcsak a szövetkezet, az export számára jelentenek hasznot, hanem keresetükkel segítenek szüleiknek is. A MESZÖV-nél éppen az exportfeladatok jobb teljesítésére és a mennyiség növelésére úgynevezett export-bizottság alakult. Erről Moldvai Tibor, a HUNGARO- FRUCT területfelelősége beszélt. Kéthetenként ülésezik a bizottság és tevékenységének köszönhető, hogy olyan cikket is exportáltak már Baranyából, amire nem volt tervkötelezettség. így karalábét, zöldhagymát és földi epret szállítottak exportra. Vámos Gyula a MÉK termelési osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a nagy kertészetekben, az exportra termelő szövetkezetekben helyes a törzsgárda kialakítása, a szakmunkásvizsga letétele, hogy szakavatott kezek szedjék, válogassák és csomagolják az exportárut. Akkor csökken a minőségi vita, gyorsabb lesz az átvétel és növekszik az export. Általános vélemény volt, hogy szélesebbkörú felvilágosító munkára van szükség annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek megismerjék: mit érdemes termelni exportra, milyen feltételek mellett, milyen minőségben és milyen fizetési feltételek mellett veszik át az árut. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a tájékozottság hiánya miatt több vagon export-minőséeű árutól elesik népgazdaságunk, de megrövidülnek a szövét- kezetek is. Hiszen az exporl- áruért magasabb árat kapnak. Előzetes tájékoztatást! Ezért hangsúlyozták az -=m- két alkalmával többször is, hogy igen fontos a rendszeres tanácskozás az exportra termelő szövetkezetek vezetőivel. Egy-egy nagyobb szállítás beindulása előtt tájékoztassák őket a munka helyes megszervezéséről, arról, hogy mit vár az exportvállalat a megyétől. Csak az idén is több vagon exportborsó és kelkáposzta árával, valutájával lehettünk volna gazdagabbak. Gáldonyi Béla A Caola fertőtlenítő Shampoo a jó minőségű hajmosószer és kiváló hatású fér tőtlenítőszer tulajdonság ait egyesíti magéban. Előnyösen használható korpás odásra, zsírosodásra hajlamos fejbőrnél. Csillag cipőpaszla a cipőbőrt puhítja, vízhatlanságát megőrzi, szépíti, fényesíti. Naponta ápolja cipőjét Csillag cipőpasztával! Hétmillió forintot „elmosott“ az eső — Elaprózott munkák a megyében — Csak a jobb munkaszervezés segíthet
