Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-14 / 164. szám

ÍW5. JŰLIÜS 11 napló, 3 Utak és ösvények Á Közúti Üzemi Vállalat I utakat, hidakat és az utak j műtárgyait építi Baranya me­gyében és Tolna megye egyes részeiben. A vállalatnak 350 fizikai dolgozója van, többsé­gük kubikos, segédmunkás. Munkájuk természetéből kö­vetkezik, hogy állandó moz­gásban vannak: távol az ott­honuktól és távol a vállalat központjától. 1965-ben 83 millió forint utakra Ennyi az idei tervük. A múlt évek során is hasonló nagyságrendű munkát végez­tek, s munkájuk nyomán egy­re több a jó út megyénkben. A megye székhelyét a járási székhelyekkel kitűnő aszfal­tos utak kötik össze, több be­kötő utat építettek és egyre több utat építenek a termelő- szövetkezetek majorjaiba. Fontosabb munkájuk a kö­vetkező 1965-ben: befejezik a szigetvár—drávafoki út kor­szerűsítését. Szigetvártól Tek- lafaluig, az utána következő részen Sellyéig pedig portala- nítanak. A mohács—pécsvára- di úton az idén körül­belül 10 kilométer hosszúságú szakaszt készítenek él Himes- háza és Székelyszabar között, a további útszakaszt jövőre folytatják. Szentlászló és Almamellék között teljesen új utat építe­nek 6—7 kilométer hosszúság­ban. Ezt az aszfaltos utat még az idén be is fejezik, jö­vőre pedig Ibafáig építenek új utat. Ugyancsak ebben az évben elkészül az aranyosga- dány—zóki út, amely 3.5—4 kilométer hosszú. Szigetvár belső útjainak az építése rendben folyik. A 13 millió forintos beruházást jövőre be­fejezik. Több termelőszövetkezeti utat is építenek: nyolc tsz- major kap új utat mintegy 7.5 millió forintos értékben, 6.5 kilométer hosszúságban. így például Baksa, Tormás, Szent- dénes, Turony, Püspöklak, Gerde és a mohácsi Uj Baráz­da Termelőszövetkezet major­jába építenek műutat. A féléves »ervteliesítés: 88 százalék Körülbelül 37 millió forint értékű útépítési munkát ter­veztek az első félévre, de ezt a tervet csupán 88 százalék­ban teljesítették. Legnagyobb problémát a nagy esőzések okozták, körülbelül hétmillió forint értékű munkát „mosott el az eső”. Komoly szerepet játszott az elmaradásban az árvíz is. A teherautók zömét ugyanis az árvízi munkákhoz irányították. E komoly elmaradás elle­nére is bíznak a vállalat ve­zetői abban, hogy évvégére eleget tesznek a feladataik­nak. Bizakodásuk nem is alaptalan: olyan _ munkaszer­vezési és gépesítési folyama­tot kívánnak megvalósítani, amely valóban reálissá teszi elkéozeléseiket. Például a termelőszövetke­zetek majorjaiba vezető utak­nál egy kilométer elkészítésé­hez eddig 2864 munkaórára volt szükség. Most a munkát jórészt gépesítik. A gépek egy kilométeres szakaszon 81 órát dolgoznak, s azután márcsak 557 óra kézimunkára lesz szükség. Ez a technológia kö­rülbelül 75 százalékkal csök­kenti a kivitelezési időt. Az útépítő brigádok részé­re a munkákra egyösszegű utalványt adnak, amelynek serkentő hatása van. De ettől függetlenül bizonyos ellent­mondás látszik a gyakorlat­ban. Mif /Vént az egyösszegű utalványozás? Azt, hogy a brigádnak meg­határozzák az adott útszakasz elkészítésénél az anyag, az idő, a bér, és ezzel együtt a létszám kereteit is. Mondjuk, egy kilométer hosszúságú út egymillió forintba kerül, eb-( bői a meghatározott létszámi esetén béralapra X összeg jut; a munkák elvégzésének az ideje legyen 25 nap napi nyolc órás munkaidővel. Mi a logi­kus? Az, hogy ha a brigád 22 nap alatt elvégzi a felada­tát, akkor az utalványozott bért megkapja ugyanúgy, mintha 25 napig dolgozott volna. Ez az, amit nem lehet megoldani. Mit tesznek ilyenkor a ve­zetők? Kevesebbet fizetnek, mivel a bér nemcsupán a munkavégzéshez van kötve, hanem időhöz is. De, hogy az emberek mégse károsuljanak, jutalmak, prémiumok és más néven juttatnak pénzt a dol­gozóknak. Van azonban más ellent­mondás is. Például kedden zuhog az eső, s az emberek nem tudnak dolgozni. Mit te­hetnek ilyen esetben? Behú­zódnak a szállásra és várják a jobb időt. Az otthonukba nem mehetnek, hiszen távol vannak. A következő napon azonban ragyogó az idő. Szí­vesen dolgoznának 10—12 órát is, hiszen érdekük a teljesítés, mert végül is a jövedelmüket a munka alapján állapítják meg. De nem dolgozhatnak, mert túlóra-bérnehézségek tor nyosulnak eléjük. Heg kell változtatni a beruházási politikát A gépek kihasználása ugyan csak régi probléma: egy kot­rógép órabére például 192 fo­rint, ha dolgozik, ha nem dol­gozik, akkor 118 forint. S mennyit dolgozik egy kotró? Ha minden rendben van, ak­kor nyolc órát. Többet kelle­ne, legalább két műszakot. De ez esetben újabb fal előtt állnak: létszámkeret, bérke­ret, stb. A szállítást az AKÜV végzi. Az anyagok rakodása nem az útépítők feladata: ezt a ter­vükből kivették, sem embert, sem időt, sem bért erre nem biztosítottak részükre. Az AKÖV viszont nem tud min­den esetben rakodókat adni. Végül az útépítők mennek rakodni. Az útépítő munká­soknak naponta 930 forint ér­tékű munkát kell produkál­niuk, de ha 20 ember elmegy rakodni, akkor naponta majd 20 ezer forint értékű munká­juk kiesik. Ez a fonákság is megoldásra vár. Lényegesebb azonban az út­építési munkák sokkal szer­vezettebb előkészítése, azaz a beruházási politika jelenlegi helyzetének a felülvizsgálata és megváltoztatása. Koncentráltabb építkezésekre van szükség! Egyetlen példa: a múlt év­ben 104 millió forintos építési feladatukat 94 munkahelyen végezték el. Az ilyen szétap­rózott útépítés sehogyan sem lehet gazdaságos. Nézzünk egy példát a gya­korlatból: körülbelül öt he­lyen építenek 25 kilométer aszfaltos útszakaszt, ami Ösz- szesen 125 kilométer. Mind az öt helyen szükség van a teljes járulékos dolgokra: anyagde­pók, keverőtelepeik, éjjeliőrök, főművezetők, művezetők, gé­pek és így tovább. A kis egy. ségek — a magas költségekkel együtt — mondjuk évente öt kilométert készítenek el, vagy­is egy-egy szakaszt öt év alatt fejeznek be. Lényegében a 125 kilométer öt esztendő alatt készül el, de az öt év folya­mán sehol sem lesz végleg ké­szen az út. Mi lenne az ésszerű? Az, ha az összes erőt egy szakasz­ra összpontosítanák és a 25 kilométert egy év alatt elké­szítenék. Az összes elvégzen­dő útépítést így is befejeznék öt év alatt, vagy előbb is? Lehet, hiszen rengeteg időt tudnának megtakarítani a koncentráltabb útépítésekkel, de nemcsak időt, hanem pénzt is, s talán csökkenteni lehetne a ma még nagyon is magas útépítési költségeket. Köny- nyebben és jobban kihasznál­hatnák a gépeket, az anyag­szállítást gyorsabban és ol­csóbban megoldhatnák, a lét­számgazdálkodás is egysze. rűbbé válna. A centrálisabb építkezésit nyilván a beruházások meg­változtatásával lehet csak el­érni, amig itt nem történik változás, addig évente — a 80—100 millió forintos nagy­ságrendű útépítéseikhez — to­vábbra is 95—100 munkahely­re lesz szükség, 95 éjjeliőrre, 95 munkásszállásra, anyagde­póra. keverőtelepre, a nagyobb útépítőgépek vándorlására és így tovább. Talán nem lehet egyetlen munkahellyel megoldani a megye úthálózatának korsze­rűsítését, felújítását, de némi koncentrálás mindenképpen indokolt! Gazdagh István Baranya mezőgazdasági exportja Évekre szóló megállapodás a Szovjetunióval Baranyában a zöldség-ex­port szezonja csak áprilisban kezdődik és az ősz derekán véget ér. Viszont az ország­nak van már több olyan me­gyéje — Csongrád, Bács-Kis- kun és Szabolcs —, ahonnan januártól januárig szállítanak külföldre keresett mezőgazda- sági cikket, primőrárut vagy éppen dömping fogyasztási terméket. Azon a szűkkörű tanácskozáson, amelyet a na­pokban tartottak szerkesztő­ségünkben a HUNGARO- FRUCT és a Baranya megyei MÉK Vállalat vezető munka­társai, hangsúlyozták, hogy nálunk is lehetne bővíteni a szezon-időszakot. Ezáltal nö­vekedne az exportra kerülő mezőgazdasági termékek meny nyisége, több bevétele lenne a termelőszövetkezeteknek. Ép pen a legértékesebb időszak­ban „áll” a baranyai export, amikor a primőrökért jó pénzt fizetnének a külföldi piacon. Hetven vagon kelkáposzta A megye exportja — ame­lyet a MÉK Vállalaton ke­resztül bonyolítanak le a ter­melőszövetkezetek —, évről évre emelkedik. 1961-ben 133, 1962-ben 220, 1963-ban 424, 1964-ben 176, 1965-ben 292 vagon. A részletes exporttervekről és a teljesítésről Benkő Fe­renc, a MÉK helyettes igaz­gatója adott tájékoztatót: kel­káposztából 70 vagon expor­tot terveztek és a mohácsi árvíz ellenére is meglett 70,5 vagonnal. Ausztria, Csehszlo­vákia, az NDK és Svédország kéri az ádventi kelkáposztát. Ujburgonyából a terv 80 va­gonra szólt, a teljesítés csak 7 vagon. Az időjárás szólt közbe, nem tudták felszedni, pedig meglett volna száz va­gonnal is. Uborkából hatvan vagonnal visznek külországba. A nyugati államok a csemege minőséget kérik (legfeljebb 6 centi hosszút), a szocialista országok, főleg a Szovjetunió a 16 centi feletti uborkát im­portálja. Sajnos Szabadszent­királyt 90 százalékos jégkár érte, s a vetésterületet sem teljesítették a megyében. Az utóbi években nem sikerült az uborka. Zöldpaprikából 40 vagonra szól az exportterv. — Felsőszentmártonban a jég el­vitte a paprikát, ki kellett szántani. Zöldborsóból 25 va­gon helyett csak 21 vagonnal tudtak küldeni Ausztriába, az Szeptembertől: Tervszerű nevelés a középiskolákban Évek óta dolgoznak az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai egy középisko­lai nevelési terven, amely egységessé teszi a középis­kolás diákok nevelését, s ki­küszöböli a nevelő szubjek­tív ítéletét, a véletlenszerű­séget a nevelésben. Ez a nevelési terv az idén meg­született. Kialakításában részt vett a pécsi Nagy La­jos Gimnázium és a Leöwey Klára Gimnázium nevelő­kollektívája is. Egy-egy té­máját több ízben is megvi­tatták, legutóbb december­ben értekeztek a Nagy La­jos Gimnázium tantestülete és a középiskolai igazgatói munkaközösség. Sok javas­lat, kritika hangzott el, amelyek egy részét elfogad­ták, és melyek jegyében vál­toztatásokat eszközöltek. Az új nevelési terv cél­ja, hogy gondolatokat, taná­csokat adjon a nevelő szá­mára, feltárja azokat a ne­velési feladatokat, amelye­ket meg kell oldani, és be­mutassa azokat a tevékeny­ségi formákat, amelyek al­kalmasak a nevelési felada­tok megoldására. • Legfőbb célja, hogy előmozdítsa a felnövő nemzedék kommu­nista nevelését, egyik leg­fontosabb része a tervnek a kommunista embereszmény megfogalmazása, amely felé minden nevelésnek haladnia kell. A nevelési terv a nevelés három területével foglalko­zik: világnézeti, erkölcsi, esztétikai cs testi nevelés­sel. Ehhez igen nagy segít­séget nyújt az iskolareform másik lényeges mozzanata, az új középiskolai tanterv. Igen jelentős változások vannak. Elsősorban nevelési szem­pontból helyesebben válo­gatták össze az egyes terü­leteken a tantervi anyagot és az óraszámot is módosí­tották. A gimnázium első osztályában eddig például nem tanulták az ókori iro­dalmat. Szeptembertől tan­anyag lesz Homéros, Hora­tius, Sophoklés. A renaissan­ce nagy triásza: Dante, Pet­rarca, Boccaccio úgyszintén. A negyedik osztályban pe­dig kizárólag a XX. század irodalmával foglalkoznak, s helyet kap a filmesztétika oktatása is. Az új tantervet fokozato­san léptetik életbe. 1968—69- ben, a negyedik osztályban bevezetik új tantárgyként a Világnézetünk alapjai című tantárgyat. Lényegében a marxizmus—leninizmus alap­köve, s célja, hogy a tanu­lók tárgyi ismereteit fel­használva, helyes világné­zetük kialakításához szüksé­ges filozófiai szintézist nyújt­son. Ez a legfontosabb tan­tervi újítás, ez a tantárgy nagyban elősegíti a nevelési terv eredményesebb reali­zálását. Az iskolareformra, a ne­velési terv elkészítésére szükség volt. Néhány tan­tárgyban megszűnt az ed­dig tapasztalható maxima- lizmus, és segítse- *vel - tan­testületek az oktatás-nevelés elavult tartalmi jegyeit és módszerbeli hiányosságait kigyomlálhatják. Az iskolareform lényege az iskolának és az életnek jobb összhangba hozatala. Nagyobb súlyt helyeznek a politechnika! képzésre, s az oktatást nevelés-centrikus­sá teszik. Ezáltal az oktatás nem öncélú folyamat, ha­nem a kommunista ember kialakítását szolgálja. Az új nevelési terv szep­temberben érkezik. Egyelő­re csak a tervezete van kézben. A megváltoztatott tanterv készen van. Mind­kettőt az új tanévben be­vezetik. NSZK-ba, NDK-ba és cseh megrendelésre. A saláta viszont jól si­került; két vagonnal tervez­tek és 11 vagonnal küldtek el­sősorban az NDK-ba hűtőva­gonokban, speciális teherautók ban. Szamócát nem terveztek exportra, elment 2,5 vagon az NSZK-nak, Svájcnak, a szo­cialista országoknak. Több paradicsompaprikát! Povik Sándor, a HUNGARO- FRUCT áruforgalmi osztály­vezető-helyettese viszont azt mondta el, hogy mit vár tő­lünk az ország a külföldi megrendelések, igények kielé­gítése érdekében. A megye eddig exporttervé­nek a felét teljesítette és az exporttal foglalkozó szervek jól dolgoztak. Ezt tovább le­het és kell is fokozni. Mind nagyobb feladat hárul a ter­melőszövetkezetekre az áru megfelelő előkészítésében, jó minőségben, időben biztosíta­ni az exportra szánt terméket. Például a villányi és a sik­lósi termelőszövetkezetekben későn indultak az export-bor­sóval. Voltak ugyan iskolá­sok, akik segítettek a borsó­szedésben, de megesett, hogy félig telt meg a hűtőautó, amikor az iskolások — se szó, se beszéd — abbahagyták a munkát. Csak nagy szaladgá­lással sikerült megtölteni a külföldre szánt túrakocsit. — Ugyancsak hamarabb lehetett volna indulni az ádventi kel­káposztává] is. A zöldpaprika iránt nagy a kereslet a kül­földi piacokon. A paradicsom- paprikát keresik elsősorban. A külföld konzervgyári fel­dolgozásra vásárolja. Előre meghatározott, biztosított ára van az első kilótól az utolsó­ig. Jól jövedelmez a termelő- szövetkezeteknek. A paradicsompaprika ter­mesztésénél még munkaerőt is „exportálhatunk” úgy, hogy a külföldi cég szeletelve kéri a paprikát. Ezt a mun­kát fiatalok, asszonyok, köny- nyen elvégezhetik. Egy aka­dálya van ma még csupán: a megfelelő hűtés, hiszen a sze­letelt paprika gyorsan fony- nyad. Ellenvetés volt, hogy későn érik, akkor, amikor a mezőgazdaságban a betakarí­tás csúcsidőszaka van. Való­ban fennállt ez korábban, de most előbbre hozták a paradicsompaprika vetési ide­jét, együtt lehet betakarítani más paprikafajtákkal. Foglalkoztassák a tanulókat! A HUNGAROFRUCT-nak komoly tervei vannak Bara- ! nyával a salátaexport-felada- I tok teljesítésében. A mohácsi ; saláta igen kiváló adottsá- ' gokkal rendelkezik. „Minden ! darabra vevők vagyunk!” — ! és a primőr-salátából a jövó- I ben 2—3 millió fejre számíta- ; nak. Hangsúlyozta, hogy ha­zánk évekre szóló zöldség­szállítási megállapodást kötött a Szovjetunióval és minden mennyiségben átvesz tölünk mezőgazdasági terméket. Természetesen a lehetőségek sokkal nagyobbak, mint ahol jelenleg tartunk a mezőgazda­sági exportban — mondta Ambrus Lajos, a megyei párt- bizottság munkatársa. A leg­főbb akadály a munkaerő- hiány. Ezért igénybe lehet os kell is venni a diákokat da a termelőszövetkezetek idő­ben, szervezetten készüljenek fel a fiatalok munkába állí­tására. A teljesítményt érben foglalkoztatott diákok nem­csak a szövetkezet, az export számára jelentenek hasznot, hanem keresetükkel segítenek szüleiknek is. A MESZÖV-nél éppen az exportfeladatok jobb teljesí­tésére és a mennyiség növe­lésére úgynevezett export-bi­zottság alakult. Erről Mold­vai Tibor, a HUNGARO- FRUCT területfelelősége be­szélt. Kéthetenként ülésezik a bizottság és tevékenységének köszönhető, hogy olyan cikket is exportáltak már Baranyá­ból, amire nem volt tervköte­lezettség. így karalábét, zöld­hagymát és földi epret szállí­tottak exportra. Vámos Gyula a MÉK termelési osztályveze­tője hangsúlyozta, hogy a nagy kertészetekben, az ex­portra termelő szövetkezetek­ben helyes a törzsgárda kiala­kítása, a szakmunkásvizsga le­tétele, hogy szakavatott kezek szedjék, válogassák és csoma­golják az exportárut. Akkor csökken a minőségi vita, gyor­sabb lesz az átvétel és növek­szik az export. Általános vélemény volt, hogy szélesebbkörú felvilágo­sító munkára van szükség an­nak érdekében, hogy a ter­melőszövetkezetek megismer­jék: mit érdemes termelni ex­portra, milyen feltételek mel­lett, milyen minőségben és milyen fizetési feltételek mel­lett veszik át az árut. A ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a tájékozottság hiánya miatt több vagon export-minőséeű árutól elesik népgazdaságunk, de megrövidülnek a szövét- kezetek is. Hiszen az exporl- áruért magasabb árat kapnak. Előzetes tájékoztatást! Ezért hangsúlyozták az -=m- két alkalmával többször is, hogy igen fontos a rendsze­res tanácskozás az exportra termelő szövetkezetek vezetői­vel. Egy-egy nagyobb szállítás beindulása előtt tájékoztassák őket a munka helyes meg­szervezéséről, arról, hogy mit vár az exportvállalat a megyétől. Csak az idén is több vagon exportborsó és kelkáposzta árával, valutájá­val lehettünk volna gazdagab­bak. Gáldonyi Béla A Caola fertőtlenítő Shampoo a jó minőségű hajmosószer és kiváló hatású fér tőtlenítőszer tulajdonság ait egyesíti magéban. Előnyö­sen használható korpás odásra, zsírosodásra hajla­mos fejbőrnél. Csillag cipőpaszla a cipőbőrt puhítja, vízhatlanságát megőrzi, szé­píti, fényesíti. Naponta ápolja cipőjét Csillag cipőpasztával! Hétmillió forintot „elmosott“ az eső — Elaprózott munkák a megyében — Csak a jobb munkaszervezés segíthet

Next

/
Thumbnails
Contents