Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-02 / 154. szám

IMS. JÚLIUS 2. napló. 3 Megkezdik a bontást a Szigeti úton Harmincezer lakosú városrész épül a harmadik ötéves tervben Bár már évek óta beszélünk a szanálásokról, ez idáig még kevés épületet bontottak le a városban. Csupán a Majláth utcában, a 6-os út nyomvona­lán, a Semmelweis, Marosvá­sárhely és Kolozsvár utcában került sor ilyen munkákra. Ezenkívül csak életveszélyessé vált épületeket ürítettek ki és bontottak le a város külön­böző pontjain. Ilyen bontás előtt levő épület látható ma a Jókai és Rákóczi út sar­kán is, Rozzant házak helyett Nagyobb arányú szanálások csak most, 1965. második fél­évében kezdődnek el‘ a Szigeti útnak, a Petőfi utcától nyu­gatra eső egyik szakaszán. Egyelőre csak az elavult ál­lami házakat bontják le, ké­sőbb azonban a kiöregedett magánházak is erre a sorsra jutnak. Mindez csupán a kez­detét jelenti egy igen nagy­arányú városátalakítási é6 rendezési munkának, mely az új egyetemi épülettől az Al­kotmány utcáig, illetve Kór­ház térig terjed. A szanálás indokai közis­mertek. A harmadik ötéves tervben sok ezer új lakást kell felépíteni a városban. Olyan eszményi, beépítésre váró területünk, mint ami­lyen a repülőtér volt, jelen­leg nincs. De ha volna is, na­gyon meggondolandó beépíté­se, hiszen a város területe így is elnyúlott már, ugyanakkor sok kiöregedett és elhasználó­dott házakból álló lakónegye­dünk, sőt, városrészünk van, amelyeket előbb-utóbb ugyanis le kell bontanunk. Mivel több ilyen lakónegyed bontásával máris elkéstünk, s városunk számos részén csaknem tart­hatatlan állapotok uralkodnak ebben a tekintetben, minden józan érv — a gazdaságossá­gi, városképi, közlekedési stb. szempontok — amellett szól­nak, hogy az új városrésze­ket a régi, kiöregedett lakó­negyedek helyén kell felépíte­nünk. Hol lesz az új városrész? A vánjsi tanács építési és közlekedési osztályán ígéretes jövő képei bontakoznak ki. Márki László osztályvezető és Hindi Ferenc, a helyettese több nagy térképet tett az asztalra és vázolták az új Szigeti városrésszel kapcsola­tos terveket, elképzeléseket. A tervek szerint az új, egye­temi városrésztől kiindulva, az Ifjúság útja, Landler utca, Alkotmány utca, Kórház tér és József Attila utca által határolt területen építjük fel az új városrészt. Tízezer kor­szerű, egészséges lakás kap itt helyet, amely több mint 30 ezer embernek nyújt majd otthont. Ez a pécsi viszonylatban monumentális munka több öt­éves terv időszakát veszi majd igénybe. Természetszerű, hogy bennünket a terv legkö­zelebb megvalósuló részei ér­dekelnek, melyek a követke­zők: 1967-re átmenőén befejezik a repülőtéri új városrész fel­építését. Ugyanebben az esz­tendőben megkezdik a Szigeti városrész közművesítési mun­káit. egyelőre a Szigeti út, Petőfi utca, Huszár utca és József Attila utcák által ha­tárolt területeken, majd pedig a Szigeti út, Ifjúság útja, Ró­kus és Honvéd utca közötti részen. A tényleges lakásépít­kezés 1968-ban indul meg és 1970 végére fejeződik be az említett két területen. A har­madik ötéves terv végéig mintegy 3000 lakást adnak itt át. AtfnenaM la' áso'i Tekintve, hogy a közműve- sitési munkák csak 1967-ben kezdődnek el, sokakban felve­tődhet a kérdés: Miért van szükség arra, hogy már most, 1965 második felében hozzá­fogjanak a Szigeti úton az el­ső szanálásokhoz? A kérdésre Márki László és Hirdi Ferenc a következő választ adta: — Az említett két területen összesen 700 lakást kell le­bontani, s a szanálásra ítélt házak lakóit ideiglenesen új lakásokba kell költöztetni. Hétszéz lakás igen nagy szám, s a városnak nincs lehetősége arra, hogy ezt az óriási igényt egyetlen, vagy akár néhány esztendő alatt kielégítse. Ezért a kiköltöztetéseket — s vele együtt a szanálásokat is — csak lépcsőzetesen lehet meg­oldani. Egyébként is: a le­bontásra váró házak száma olyan sok. hogy a szanálás műszaki szempontból is több évet vesz igénybe. Természetesen nem fognak minden épületet lebontani. Megmaradnak például a Me­gyeri útá, úm. honvédházak, s általában azok az épületek, amelyek többé-kevésbé meg­felelnek a mai korkövetel­ményeknek. illetve beleillenek az új városképbe. Igaz viszont az is, hogy viszonylag jó ál­lapotban levő földszintes há­zakat is le kell majd bonta­ni. Az ilyen épületek száma egyébként nem sok, a szaná­landó házak túlnyomó több­sége ugyanis teljesen elörege­dett, illetve elavult. A lebontandó állami házak lakóit ún. átmeneti lakásokba fogják költöztetni. Ilyen la­kások találhatók ma a ledi- nai emeletes épületekben is. Az átmeneti lakások számát a városi tanács emeletráépí­tésekkel szaporítja. Mivel ez még mindig kevés, azt terve­zik, hogy Ujmecsekalján mintegy 100 lakást biztosíta­nak majd ere a célra. Az átmeneti lakások a lakó­terület nagyságában, a köz­művesítés mértékében és egyebekben nem maradnak el a többi lakások mögött. Méltányos kártérítések A szanálásra kerülő terüle­teken a saját házzal rendel­kezők két lehetőség között választhatnak. Vagy megkap­I ják házuk és területük teljes " műszaki és forgalmi értéké­nek középarányosát, s akkor saját maguk keresnek, ilet- ve építenek lakást, vagy pe­dig lakást kapnak, amelyet a műszaki és forgalmi érték középarányosa megfelelő há­nyadával egészítenek ki. Amint a városi tanácson el­mondották, az emberek több­sége az utóbbi megoldást szokta választani. A közér­dek szempontjából is ez az előnyösebb. Ami a közintézményeket il­leti, azokból szerencsére csak egy nagyobb objektum talál­ható a kérdéses területen: a Pécsi Sütő- és Szikvizipari Vállalat egyik üzeme. A sor­sáról később fognak dönteni. Aránylag könnyen megoldható az ott található állami üzle­tek problémája is. Sokkal ne­hezebb dolga lesz a tanács­nak a magánkisiparosokkal. Egy modern, új városrészben ugyanis csak a jól szervezett, korszerű állami és szövetke­zeti hálózatra lehet bízni a szolgáltatásokat, s a többnyi­re idősebb korú, régebbi kö­rülményekhez szokott magán­kisiparosok már nem tudná­nak eleget tenni a követelmé­nyeknek. De mivel a munká­jukban megöregedett magán­kisiparosok megélhetését is biztosítani kell, a városi ta­nács mindent elkövet annak érdekében, hogy a köz- és magánérdek szempontjából egyaránt elfogadható, méltá­nyos megoldást találjanak. 130 árvizes kislány a Balatonon Csütörtökön reggel fél 7 órakor a balatoni vonaton 130 boldog 6—14 éves lány utazott BalaUmszabadi felé, hogy a megyei tanács szer­vezésében két hetet töltse­nek az üdülőkben. A gyer­mekek Dunaszekcsőről, Du- nafalváról, Mohácsról, Köl- kedről és Erdőfüről utaz­nak a magyar tengerre. A második csoport július 15-én ugyancsak lányokkal indul, a harmadik július 29-én, a negyedik augusztus 12-én fiúkkal. Ezekben a csoportokban már helyet kapnak azok a gyerekek is, akiknek szülei részt vettek és részt vesznek az árvíz el­leni küzdelemben. A fiatalokra 6 nevelő vi­gyáz. A költségeket a Szak- szervezetek Országos Taná­csa fedezi. Hatszázezer forint értékű bélyeget adnak el a megyéket A több, mint nyolcvan nap- | ja tartó árvíz jelentős káro- j Icát okozott. A népgazdaságot í ért káron felül számottevő a ; személyi tulajdonban esett kár ’is. Az egész ország együttér- j zéssel figyeli az áqvízsújtotta területek lakosságának hely- 1 zetét. Mind több helyről aján­lanak fel pénzt, munkát az j árvízkárok helyreállítására. A • megnyilvánuló szolidaritás to- ! vábbi kibontakoztatására a ! SZOT, a Magyar Vöröske- ! reszt, a Hazafias Népfront, a ’KISZ, a Nőtanács, az MHS, az MTS, a Partizánszövetség, .az OK1SZ, a KISOSZ és a IKIOSZ társadalmi méretű ön- | kéntes gyűjtést indít. Az ak- ' ció keretében 5, 10, 50 és 100 í forintos címletekben bélyege- > két bocsátanak ki. A gyűjtés 1 szervezetten történik. A leg- I nagyobb részt a SZOT válla 1- 1 ta magára, a lakóterületeken a gyűjtést a Hazafias Népfront a Nőtanács és a Magyar Vö­röskereszt végzi a KlSZ-szer- ! vezetek segítségével. A gyűj­tésben nagymértékben kive­szik részüket a tanácsi szer­vek is. A szolidaritási akció meg- I szervezése érdekében tegnap ; értekezletet tartottak a Haza­Természetesen a méltányos­ságra a másik oldalról, tehát a saját házzal rendelkezők, il­letve magánkisiparosok részé­ről is szükség van. Csak így lehet elérni, hogy a szanálá­sok s az átköltöztetések, s vele együtt az építkezések mi­nél kevesebb zökkenővel és súrlódással menjenek végbe, hiszen ez mindenkinek érde­ke. Nemcsak azoknak, akik a születő új negyedekben kap­nak lakást, hanem azoknak is, akik szeretik városukat és örülnek Pécs fejlődésének. Magyar László Csongrád megyébe szállítják a Mohácsi-szigetről a gabonát A napokban megkezdődik a Mohácsi-szigeten az aratás, s mivel az árvízveszély még nem múlt el, a kombájnokkal learatott gabonát azonnal el kell szállítani a veszélyeztetett területről. A Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalat igaz­gatója elmondotta, hogy a szállítást nem Dunán bonyo­lítják le, hisz a megáradt fo­lyón szinte lehetetlen a le­aratott gabona áthozatala, ezért Bács megye felé a nagy- baracski, a dávodi és a csa­taljai állomásra kerül, ahol azonnal bevagonírozzák. Bács megyében nincsenek elhelye­zési lehetőségek — mert itt is sok gondot okoz a víz — ezért a szigeti gabonát azonnal Csongrád megyébe szállítják és ott szárító helyekre kerül. A vállalat nemcsak a szer­ződésben előírt mennyiséget veszi át a termelőszövetkeze­tektől, hanem az összes leara­tott terményt. A veszély el­múltával a közös gazdaságok részben takarmánykeverék­ként, részben szárított állapot­ban visszakapják a szükséges gabonamennyiséget. !1 fias Népfront, a . Vöröskereszt és a Nőtanács megyei titkárai a járások képviselőinek jelen­létében a Hazafias Népfront megyei elnökségén. A szolidaritási akció mód­szertani kérdéseiről Balázs Józsefné a megyei Vöröske­reszt titkára elmondoita. hoev az országban mintegy 150 millió forint értékű béi eget bocsátanak ki, s ebből Bara­nya megyére 600 ezer forint értékű bélyeg jut. A? akció voltaképpen két részből tevő­dik össze, egyrészt pénzgyűj­tés, bélyegeladás formája ban* másrészt különböző rendez­vények, munkai elajánl; soli során befolyt összegek fei-, használásából. A megyében megalakult operatív bizott­ság döntése szerint a 600 ezer forint értékű bélyeg a követ­kező elosztásban kerül a já­ráshoz ; Pécs város 70 000 Ft, Komló város 20 ezer forint, a siklósi járás 150 ezer forint, a szi­getvári járás 70 ezer forint, a sásdi járás 85 ezer forint, a pécsváradi járás 60 ezer fo- rint, a pécsi járás 85 ezer fo^ rint, a mohácsi járás 60 ezer forint értékű bélyeget kap. A Minisztertanács utasítása sze­rint az akció megszervezésé­ben a tanácsi szervek is részt vesznek. Minden szinten meg­alakulnak az operatív bizott ságok, a megyei operatív b zottság feladata az egész akc előkészítése, megszervezése lebonyolítása. A járási ope tív bizottságok községen’ osztják el a forintösszeg’ területi bizottságnak el kell dönteni, hogy az területen hány aktívár szükség az akció sikere nyolításához. A befő1 szegeket naponta fela illetékes szervekhez. Építésztechnikusok jelentkeztek árvízi helyreállító munkára A június 20. és július 7. közötti időben végzi kötelező nyári gyakorlatát a Pollack Mihály Építőipari Technikum 315 növendéke. Az első, második, illetőleg harmadik osztályos tanulók 50—100 főnyi csoportokban Pécsett. Komlón, Szek- szárdon, Siófokon és Zalaegerszegen vesznek részt a termelő munkában. A diákok indulás előtt tartott tanévzáró ünnepsé­gükön elhatározták, hogy egynapi bérüket az árvízkárosultak: javára ajánlják fel. Többen bejelentették, hogy a kötelező gyakorlat után augusztus húszadikáig az árvízsújtotta vidé­keken 'kívánnak dolgozni. Aratás Mohácson Istenverte időjárás volt ta­valy őszön, amikor ezt az őszi árpát vetették a mohácsi határban. S ha még csak az időjárás lett volna, de jött a pocokinvázió. Nagy fol­tokban pusztítottak a kártevők a 290 holdas táblában. Még a tavaszon panaszkodott Józsa István, az Uj Barázda Tsz el­nöké, hogy „isten tudja, mi lesz ezzel a nagy darab árpá­val?” Tegnap pedig, — ami­kor beállt a kombájn, hogy megkezdje az aratást, — már így beszélt. — Szép, mi? Holdanként 16 mázsa, az annyi, mint 4640 mázsa. De ne igyunk előre a med­ve bőrére, hátra van még a mázsálás. Tény, hogy az árpa szép. Elégedett lehet vele a tsz. — Azt nézze meg, ott a dombtetőn, 160 hold búza egy tagban. Igazán szép, — kalau­zol tovább az elnök. — Nem hiszem, hogy hozzá hasonló volna a környéken. Azt mond­ja , nagy táblák? Akkor mit szól ahhoz a búzatáblához a kövesúton túl? Pontosan öt­száz hold és mind búza. Még francia Etoile búzánk is van száz hold . .. — Mennyit várnak róla? — Nem szeretek előre be­szélni, talán meglesz a 24 má­zsa. Kalfcán János már messze elhagyott bennünket SZK—4- es kombájnjával. Pörögnek a motollák, hátul telik a szalma- gyűjtő. Néha megemelkednek a vaskarok és leengedik a szalmát. A szél finom pelyvát szór a hajunkra. A frissen vá­gott szalma illata a csépelt mag szagával keveredik. Ez, meg az egyenletesen zúgó kombájn, a várakozó, vidám asszonycsapat a szomszédos kukoricatábla szélén, aratási hangulatot teremt. Az Uj Barázda Tsz-nek há­rom kombájnja van Ebből kettő vadonatúj. Mindet ki­próbálják az árpában, hogy a még nagyobb munkánál, a búza aratásánál már ne legyen velük fennakadás. Lám Kai­kén János most is leáll és hátraszalad. A szalmatartó rácsozata nem akar vissza­csukódni. Elszórja a szalmát a tarlón ... — Mit kap a kombájnos az aratásért? — Holdanként egy forintot, tavaly is ennyit kaptak pré­miumként, az idén is meg­adjuk. ' — Versenyvállalás? — Nem sarkalljuk őket. Vé­gezzék el jól, kevés szemvesz­teséggel a betakarítást. Ez a fontos. A tarló láttán az ötlik az ember eszébe, hogy még csak július eleje van. Mi lesz a földdel őszig? — A tarlót buktatjuk és másodvetés kerül bele. Köles és muhar. A mag már meg­érkezett. Egy vontató hűségesen kí­séri a kombájnt. Néha ö:sze- állnak és a frissen vágott ga­bona vastag sugárban ömlik- - <i í! M a pótkocsira. Valamikor? Ka­szások mögött fürge marok­szedők, aztán kévekötők, meg fogatosok jöttek. Cséplőgépre vártak a porták, fojtó porfel­hő lepte az udvarokat, zaka­tolás hajnaltól napestig. Csak este enyhült a hangulat vala­melyest, amikor a cséplőcsa­pat Szalonnát sütött a kari­kára vágott hagymára. Most a tábláról viszik a magot a kombájnszérűre. — Nagyon szép kombájn- szérűt építettünk — mondja az elnök —, 170 000 forintot költöttünk rá, csupa beton, öt cséplőgép tisztítja benne a magot és teljesen automati­zált. Billenős kocsikkal szál­lítunk, csöveken megy a ki- isztított gabona a magtárba. Az idén 240—250 vagon ter­més kerül a kombájnszérűre és 11 ember elég a kiszolgá­lásához. Gyors számvetés: tizen« tsz-paraszt a komba r hatan a három kombájn m lett, hatan szállítják a beta! rított gabonát a szérűre hatan buktatják a tarlót. A: tástól a tarlóhántásig mir össze 29—30 emberre v szükség. A többiek kapáin; egyelnek, a 290 holdas, öntö­zéses kertészetben dolgozhat' nak. Kétoldalú dolog

Next

/
Thumbnails
Contents