Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
zet tudósai rájöttek, hogy szúnyogok a milliméteres lámsávon elektromágn hullámok segítségével öss köttetésben vannak egymás sál. Érdekes, hogy mindé szúnyogfajnak megvan a ma ga jellegzetes hullámhossza A hegyi szúnyogok 14—1 mm hullámhosszon „beszél getnek”. A mocsári és szúnyogok a 13—14 mm- hullámhosszt használják. A szúnyogok „rádióadói’ viszonylag nem nagy, körülbelül 15 méter hatósugarúak Szerkezetük és működésül egyelőre rejtély. A rádiósok nak sikerült rögzíteniük l „szúnyog-rádióadások” néhán> programját. Ezt látjuk agra fikonon. A legfelső a hím, a> alatta lévő a nőstény-szúnyos jelzéseit mutatja. A harm® dik a táplálék megtalálása kor, a negyedik pedig az al vás közben kibocsátott jelzé sek regisztrálása. Ezek a grafikonok termé szelesen nem merő kiváncsi ságból készültek, nanem szúnyogok elleni küzdeli szolgálatába állíthatók. De jó lenne egy zónapörkölt! Együtt tapsoltunk a sajtó ünnepén. Három kisgyerek a Nemzetek ttján három közül csak az eg.\ik beszél nér Erb Já«<>'■ összeállítás To»abb ferdol a pisai terdetorony A pisai terdetorony tavai} megint 1 milliméterrel ferdébb lett. A ferdülés ezzel valamivel az évi átlag alatt maradt, amely ugyanis 14 milliméter. Énnek ellenére ismét csak felélesztette a szakértők aggodalmait a torony- nyal kapcsolatban. Hivatalos jelentés «oertnt a torony jelenlegi ferdülése 4.384 méter. A híres pisai márványtoron' most 792 éves. Miután 1173-ban, az építkezés kezdetekor nem vizsgálták meg kellőképpen a talajt, a torony már 12 évvel később ferdüini kezdett. (A Basler Nachrichten?“ bői) Vajon mit ábrázolnak ezek a grafikonok? A szúnyogok által kibocsátott rádiójelzéseket regisztrálják. ▲ lipcsei entornológlai tótéHogyan védekezzünk az egyhangúság ellen' Munkáiban, — bámöyen lelkesen, szívesen végezzük—, bizonyos idő után felléphet az egyhangúság, monotónia. Ennek az az oka, hogy környezetükből csak azonos hatásokat kapunk. Állandó ismétlődésük — pl. gépzúgás, vagy azonos mozdulatok hosszú ideig — mindenkit eljuttathat a monoton elfáradás állapotába. Ilyenkor nagyobb a bal- • . szély, több a selejt és csökken a lendület. Ez a monotónia egyik következménye. Sokaknál ezenkívül fejfájást, esetleg fokozottabb ingerlékenységet is okozhat. Ha a közvetlen munkakörnyezet kicsi, szűk a mozgási tér, hamar bekövetkezik az egyhangúság hatása. Ilyen helyzetben dolgoznak sokhelyütt az automatagépek kezelői, a futószalag melletti munkások, vagy az asztalnál ülő szerelőnőit, akik igen csekély munkatérben kénytelenek tevékenykedni. A folyamatos zúgás fárasztóan hat. Amíg szemünket pislogással, néhány pillanatig tartó lehúnyással, vagy a környezet tárgyalnak rövid szemlélésével pihentetni tudjuk. fülünk nem tud védekezni az állandó zajhatások ellen. Szüntelenül ostromolja a munkatermek azonos zaja. . Az atomos mozdulatok ismétlődése is elernyeszti az embert. A változatlan munkatempó ugyancsak monotóniát idézhet elő. Az egyhangúság leküzdésének alapvető nempontja a munkaidő alatti változatosság biztosítása, ameny- nyiben a munka lehetőségei megengedik. A változatosság például futószalagon történő termelésnél egy műszakon belül ú jól megoldható. A dolgozó elfáradása kisebb mértékű a műszak végén, ha alkalmazza a csoportos technológia lehetőségét, több műveletet végez ed egy «torában. Más farinában úgy is megoldható, hogy a dolgozók bizonyos időközökben — esetleg kétóránként — cserélik egymást a szalag egyes munkahelyein. Egy-két ilyen egyszerű csere könnyen megtanulható, viszonylag könnyen végrehajtható, kellemes hatású a dolgozókra és a termelés növekedésével is járhat, amint ezt kísérletek bizonyítják. Kedvező hatású a zene is. ezt azonban óvatosan kell alkalmazni. Zajos munkahelyeken (pl. a sajtoló üzemben) — vagy szellemi koncentrációt kívánó munka esetében (pL a könyvelésben), csak mérsékelten, vagy egyáltalán nem szabad alkalmazni. Számos munkahelyen a zene, nemhogy a monotóniát csökkqp- tené, hanem a nagy zajhatás révén fokozza az elfáradást. A zene könnyed, dallamos legyen. Kísérletképpen hasznosnak bizonyult, amikor a futószalagok ritmusát időnként változtatták, a megszokott ir mot olykor lassították, va gyorsították. A monotónií elleni küzdelem egyik ered menyes módja a munkaköíj szünetek " összekapcsolása tornával. Az ülő foglalko súak egyes testrészei elzsib hadnak, ami természetese fáradtság érzetét kelti. Az < digi vizsgálatok alapján üz ml testneveléssel könnye semlegesíthető. Több gyárb végeztek már pszichofizioló gai vizsgálatokat, s megáll® pították ! a testmozgás a muri kaközi szünetben a dolgozói kiegyensúlyozottabb állapot®! eredményezte. A monotónia megszűnteiéi sének egyik eredményes útj az esztétika és a színdina mika korszerű eszközeinek fel használása a munkaterme festésében és dekorálásába! A zöld és kék szín nyugtat hatású, a sárga és a rózsa szín pedig élénkít. Az üze mek rekonstrukciójánál, fes tésnél tanácsos ezt figyelemb venni. Elsősorban üzemszervezés feladat a monotónia ellen küzdelem. Végrehajtásában a üzemben működő pszicholó gusok segítsége mellett a üzemvezetők, a művezetők é a munkaszervezők együtte összefogására van szükség. Kiss György pszichológus A gyógyító nevetés Egy pillanatig se higyjük, hogy a nevetés, a derű, a mosói y gyógyító erejét ma fedezték fel. Már a kínai és a hindu bölcsek tapasztalatai alapján megszületett a nevetés „életfilozófiája” és a nevel telessel történő gyógyítás. Eszerint a nevettető-színészek játéka, a szórakoztató kabaré stb. hatékony gyógyszernek tekinthető. Mindezt sok ember személyes tapasztalatán kívül az orvostörténelem is bizonyította. Érdemes megemlíteni: az egyik svájci egyelem a híres komikust, Grok- oí díszdoktorrá avatta. A tapasztalati tények egész sora szól amellett, hogy a nevetés kiváló gyógyszer. Gondoljunk csak arra, amikor például rcüssz kedélyálla pótban egy vidám dallam, vagy tréfa segített derűre hangolódni. A nevetéssel kapcsolatos, sok évezredes tapasztalatokat az elmúlt évtizedekben kísérletekkel is alátámasztották. Mit mondanak a kísérletek? Cseh és olasz kutatók szánté egyidőben bizonyították: a gond, a feszültség, a szorongás mélyreható vérkeringés! változásokat eredményez az emberi szervezetben. Ha megfigyeljük a nevető embert — és a kutatók tudatosan tették ezt — azt észleljük, hogy pupillája kitágul, lélegzése mélyül, de főképpen kilégzése fokozódik. Megváltozik a légzés ritmusa is, mert az egyenletes rövid légvételek helyett mély belégzések és szaggatott kilégzések következnék. Ez a szaggatott kilégzés a nevetés jellegzetes hangjával kapcsolva különösen jóA 2000-ik év ideális városa Leeds város építészei, naér- íökök és szociológusok köarenűködésével elkészítették a 000-ik év ideális várostervét. } várost 100 000 lakosra tervezték. Legfeljebb hat eme- etes házak lennének benne, lárom emelet a föld alatt ■ ;épek, a közlekedés és a tá- olás számára, három emelet l lakásokra és más célokra, iárom övezetet terveznek, egy rereskedelmi központot, egy lakótömböt, és egyet a pihenés és szórakozás számára, A mélyebb részekből mozgóképcsők vezetnek a felszínre, A járművek csak a föld alatt közlekedhetnek, hogy a levegőt ne szennyezzék. Az NDK-bell Karl-Marx-Stadt, az egykori Chemnitz a napokban ünnepelte nyolc* századik születésnapját. 1165-ben alapították, 20 évvel ezelőtt nagy részt rombadőlt és az azóta felépült modern épületeivel, új lakónegyedeivel ismét megszépült, valósággal megfiatalodott. A jubileumi ünnepi hét hatalmas felvonulással kezdődött és a háromnapos Presse Fest-tel, a sajté ünnepével folytatódott, illetve végződött. Az ünnepségeken cseh és lengyel kollégákkal együtt lapunk munkatársa is részt vett és élményeiről az' alábbi összeállításban adunk rövid ízelítőt. ötletesség és vidámság Jellemezte a 3 órás felvonulást. A hatalmas tribün előtt, a kis földgömb körül még kisebb űrhajós kering. Esetem a Kossuth-tal. A háromazázezres Iparváros Jelképe a 600 éves Vörös Torony J61 megfér a csecsemő- korú modern épületóriásokkal. Eredeti német vicc A Keleti-tenger partján néma lesben ül a horgász. Egyszereseik váratlanul egy tengeralattjáró tornya bukkan fel a viz alól. Lassan felnyílik a fedele és egy vén, hófehér szakáivá és hajú tengerész dugja TH a nyíláson a fejét. Észreveszi a horgászt, szorongva körülnéz és fojtott hangon kérdezi: — Hél vége van már a háborúnak? — Ó már régen... És kt győzött? — Mt vesztettünk! — Atkozott császár!... ,,$zúíify<ty-iádiá tékonyan hat a borongó ke délyű emberre. Nevetéskor ki pirul az are és számszerűen mérhető mennyiségben nő veséken átáramló vérmenny i ség. Az elmondottak alaipján te hát egyáltalán nem csodáig kozhatunk azon, ha példái* egy Chaplin film végignézés# a borongó ember kedélyállal potára legalább olyan meggj nyugtató hatású, mint 2—1 nyugtató tabletta Egyedül az ember kiváltsál ga a nevetés. Az állat ner [; tud sírná, sem nevetni. Hanfe gulati és ösztönéletét képte | len befolyásolni, az amibe | azonban erre is képes. H | gond, vagy éppen rosszked | üli meg kedélyüket, ne mu 1 lasszuk el gyógyszerünket, | nevetést alkalmazni. Ha ilyen | kor tudatosan vidámkedélyffi társaságot, vicclapot, széllé« mes komédiát, dallamas síi* górt, vagy őszinte gyermeki mosolyt szemlélünk, eloszli® még a legborongósabb hangul latunk is. A legnagyobb ba* azonban, hogy a borongó ke® délyű ember tudatosan kerül? a vidámak társaságát. Ezt a* ösztönös tartózkodást, gátlás» le kell győzni. A kiegyensúffl lyozott, vidámkedélyű embeiS lehetőleg nyújtson segítség«^ tapintattal, megértéssel társál nak Is. dr.StE.A-g
