Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-11 / 162. szám

_ _ 1985. TÜLIÜS »I, napi©-------------------------------------­Milyen lesz a nyár? A Dunántúli Tudományos Intézet meteorológiai tevékenysége Degeszre tömött pénztárcák Húsz vádlott, hetvennégy tanú — „Diszpécserszolgálat“ az áruhiány eltüntetésére — Aki érte, lopta A meteorológiai intézet Itt ül velem szemben és tudo­mányos, valamint gyakorlati munkájáról beszél. A helyzet különös, hiszen egy intézet nem tud ülni és nem tud be­szélni. Csakhogy Baranya, So­mogy, Tolna & Zala megye meteorológiai intézete, annak kutatója, adminisztratív ügy­intézője, gyakorlati végrehaj­tója egy személyben: Szent- iványi Miklós; Részletes éghajlati térkép — A Dunántúli Tudomá­nyos Intézetnél egyetlen me­teorológus van — mondja — és tudományos kutatói beosz­tásban én töltöm be ezt a posztot Vajon mit csinál az egy­személyes intézet? A válasz meglepő: a Ma­gyar Tudományos Akadémia programjába illő alapkutatá­sok mellett működteti az or­szág legnagyobb megyei ég­hajlatkutató hálózatát és há­rom rendkívül fontos terü­leten váltja készpénzre a me­teorológia tudományát. Mi ez a három terület? — Azt hiszem, a túlhajtott kutató tevékenység helyett — mondja —, inkább az eddigi kutatási eredmények alapos kiaknázására kellene a súlyt helyezni, elsősorban a mező- gazdaság javára. A Dunántúli Tudományos Intézet és Baranya megye méltán lehet büszke arra, hogy ez a kiaknázás sikerült. Amíg más megyében, négy-öt, esetleg hat megfigyelő állo­más van, addig Pécsett és Ba­ranyában ma már 23 műkö­dik ; mégpedig rendszeres szakmai ellenőrzés mellett. Ebben feltétlen elismerés il­leti a felsőszentmártoni, egy- házaskozári, szederkényi, szent lőrinci. továbbá dunafalvi, sellyei, bólyi, sombereki, va­lamint sásdi és nagykozári tsz-ek vezetőit, akik, az or­szágban elsőként ajánlották fel a havi 300 forintot a meg­figyelő állomások fenntartá­sára. — A mezőgazdaságot csak úgy tudjuk szolgálni — tájé­koztat —, ha nem elégszünk üreg az eddig használatos or­szágos éghajlati térképekkel. Azokon ugyanis mintegy 50 kilométeres eltérésekkel, fő vonalakban húzták meg az éghajlati határokat. Holott a valóságban a határvonal nem ilyen egyenletes, hanem öblök vannak rajta és szigetek mel­lette. Az állomások adatai se­gítségével megrajzoljuk Ba­ranya megye részletesebb ég­hajlati térképét, a korszerű mezőgazdasági, különösen a túltermelés igényeinek meg­felelően. A megfigyelő állomások létrehozása es adataik állan­dó feldolgozása mellett a má­sik fontos munkaterület a te­rep-klimatológia. Egy-egy ha­tárrészen csak pár hétig, de nagy részletességgel, minden parcellára külön-külön kimu­tatják a terepklimatológiai jellemvonásokat, így a fagy­zugot, a harmatképződést, — vagy a tényleges napfénytar­tamot. Ugyanis például az egymás mellett lévő par­cellákra is 20—30 százalékkal több, illetve kevesebb napfény juthat. Ez tenyészórákban ki­fejezve 100—200 óra különb­ség is lehet. így sokkal köny- nyebben eldönthető, hogy me­lyik parcellába milyen nö­vény kerüljön. A harmadik szakterület már a városok, egyenesen Pécs város lakosságát érdekli köz­vetlenebbül. Ez röviden: harc a smog ellen. Mi a smog? Puha, alattomos füst, lopva ellepd az inget, fojtogatja a torkot, a déli órákban utcai lámpákat kell gyújtani tőle. Londonban nevezték el „smog”-nak, védhetetlen, ha­talmas és gyilkos füstnek. Ez a főleg kéndioxiddal telített füst a gyárakból, a túlzsúfolt lakónegyedekből ered és min­den fejlődő nagyvárost, így Pécset is lassan, de biztosan fenyeget. Olyankor keletkezik, ha az úgynevezett meteoroló­giai inverzió miatt felgyülem­lik ez a szennyes füst és megreked a város felett A modern nagyvárosokban szervezetten védekeznek elle­ne. Az ottani meteorológiai szolgálat szinte „napra kész” szenny-prognózist szolgáltat. S ha smogot jelez, akkor az óvodákból nem viszik sétára a gyerekeket, egyes műtétek­től elállnak, a közlekedésren­dészet megkettőzi a szolgála­tot és a beteges öregek száj- kendővel járnak. Pécsett pe­dig dr. Szabó Lajos közegész­ségügyi felügyelő, a .városi KÖJÁLL település-egészség­ügyi munkatársa Szentiványi Miklóssal közösen azon fára­dozik, hogy több éves tapasz­talatok alapján megállapítsa a pécsi „smog-határt”. Az ipa­ri üzemek kéményeit csak ezt a határt meghaladó magas­ságban engedélyezik majd fel­építeni. így a gyári füst nem reked meg az inverzió hatá­rán és kisebb lesz a smog- veszély. De a végső cél: Pécsett is megszervezni a szenny-prog­nózist. Ehhez Szentiványi Miklós a legjobb úton jár. A város négy megfigyelő ál­lomása mindennapos szám­adatainak feldolgozása révén — hosszú tapasztalat alapján — könnyen megismeri a kü­lönböző magasságok hőmér­sékletét és kiszámítja ezek napközi változásának fokát Mindez jó alapul szolgálhat a „smog-előrejelzéshez”. A baj, hogy hiányzanak a drá­ga elektromos hőmérők, és ál­talában nem gazdag a felsze­relése. ElőrBjelzés vagy jóslás? Végül egy nyílt titokról kér­deztük Szentiványi Miklós vé­leményét: — Mit tud az osztrák idő­járási előrejelző naptárról, amit sokan, különösen a me­zőgazdasági szakemberek hasz nálnak és eddig többnyire be is vált? — Ez az előrejelző nem prognózis igényével készült, csupán tapasztalatokat nyújt, mégpedig sok év átlaga alap­ján. így tájékoztat arról, hogy mely napokon várható na­gyobb valószínűséggel eső, zápor, zivatar vagy jelentő­sebb hőmérsékletváltozás. Ér­deme, hogy népszerű formá­ban adták közre és haszná­lóinak — különösen a mező- gazdaságban — bizonyos ál­talános irányt ad az időjárás főbb változásaiban; A százszázalékos biztonság és főleg a tudományos igény azonban annak ellenére is vitatható, hogy a naptár elő­rejelzései többnyire beváltak. Hiszen például a nyári ziva­tarok, amelyek többsége nyu­gatról jön, Ausztria nyugati 'határától MavraromTó- ke­leti határáig másfél napig úton lehetnek. És ez a naptár ausztriai megfigyelések alap­ján készült, márpedig akkora térségben, mint Ausztria és Magyarország, egyidejűleg azonos időjárás nem lehetsé­ges. Én is évekig a Meteoro­lógiai Intézet prognózis osz­tályán dolgoztam és éppen ausztriai adatokra támaszkod­va figyeltem az időjárást, te­hát vannak tapasztalataim. Azonkívül hadd említsem meg azt a jellemző esetet, ami nyolc évvel ezelőtt egy nemzetközi meteorológus kong resszuson történt. Valaki azt indítványozta, hogy vitassuk meg; az időjárás előrejelzése művészet-e inkább, vagy tu­domány. Ez tehát a helyzet! Az előrejelzés még mindig igen nehéz feladat. S ha már valaki a viszonylag legbizto­sabb jelzéshez akar hozzájut­ni, akkor évi 50 forintért a Meteorológiai Intézet megkül­di számára a kéthetes előre­jelzéseket. Ma már ugyanis az időjárás alakulása évről évre nagyobb eltéréseket mu­tat és az ötvenéves megfi­gyelések is itt-ott már nem válnak be. A kéthetes előre­jelzés ezeket az eltolódásokat is figyelembe veszi. F. D. A Baranya megyed Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat szigetvári kirendeltségén súlyos visszaélések történtek. A megyei bíróság már kitűzte a tárgyalás időpontját, amikor majd terheltként húsz, tanú­ként pedig 74 embert hallgat­nak ki. Az egész szigetvári ügyet néhány szóval így lehetne leg­jobban jellemezni: aki érte, lopta. Mármint a búzát, a ku­koricát, a csibetápot, általában mindent, amit a vállalat rak­táraiban tárolnak, összeját­szott ennél a kirendeltségnél a gépkocsivezető a rakodómun­kásával, az éjjeliőr a raktáros­sal, a raktáros a gépkocsive­zetővel, a raktárosok egymás­sal, a kirendeltség vezetője a raktárosokkal és így tovább. A 20 terhelt közül Varga Kálmán raktáros az elsőrendű, Léber Jakab, a kirendeltség vezetője a másodrendű vád­lott előzetes letartóztatásban van. Bűnös üzelmeiket 1957 óta folytatják. Egy ellenőrzés utón Léber Jakab, mint a kiren­deltség vezetője, ellenőrzései során tapasztalta, hogy a rak­tárakban egyes terményekből a raktárosoknak többletük van. Léber hajlandó volt egy kis összejátszásra, és a több­letet saját szükségleteikre használták fel. A termény­többletek egyrészét lakásukra szállították és állataikkal fel­etették. Volt amikor „piacra dobták” a többletet és a pén­zen megosztoztak. A raktáro­sok között szoros kapcsolat alakult ki. Ha valamelyikük raktárában valamelyik áruból hiány volt, a többi raktáros saját többletéből pótolta a hiányt. A szigetvári kirendelt­ségnél évek során kialakult •egy sajátos légkör, amelyben a raktári munkások, a gépko­csivezetők, de még az éjjeli­őr is minden gátlás nélkül fosztogatta a társadalmi tulaj­dont. 1965. márciusáig éltek vissza beosztásukkal. 36 vádpont A terhelteknek 36 vádpont­ra kell majd a bíróság előtt felelniük. Kosa Lajos, a patapoklosi terményraktár vezetője raktá­rában 25 mázsa búzahiányt vett észre. Elmondta ezt Léber Jakabnak. „A búzahiány ellen értékét be kell fizetni” — volt Léber válasza, aztán még hoz­zátette: — „Akkor minden rendben lesz”. Kosa a „min­den rendben lesz” reményé­ben 5000 forintot adott Léber- nék. A kirendeltség vezetője a kapott pénzért hajlandó is volt a hiány „eltüntetésére”. Szólt egy másik raktárosnak: „Adjál egy elismervényt Ko­sának, hogy 25 mázsa búzát a te raktáradba beszállított”, így is történt, és a hiány már­is „eltűnt”. 1958-ban egy raktáros je­lentette Lóbemek, hogy 65 má zsa búza hiánya van. Léber értekezletre hívta össze a fel­ügyelete alá tartozó raktáro­sokat, és elmondotta, hogy a hatvanöt mázsa hiányt a raktárosok a búzatöbbletük­ből adják össze. A szót tett követte, az egyik raktáros 20 mázsát, a másik 25 mázsát adott — kinek mennyi volt a többlete. így aztán eltűnt a 65 mázsa búzahiány, de a több­letek is „rendeződtek”. Az már csak természetes, hogy az értekezlet „költségeit” a hiányt jelentő raktárosnak kellett fedeznie — Léber a „nagyszerű” megoldásért mind össze 10 000 forintot kért tőle és vágott zsebre. Léber meglopta a saját rak­tárosát is. 1959-ben Varga Kál mán Pécsre utazott. Ebben az időpontban Léber megjelent egy vontatóval Varga raktárá­nál, azt saját kulcsával fel­nyitotta és 20 mázsa szemes­kukoricát rakott fel a jármű­re és vitt el. Az így szerzett kukoricát saját szükségletére használta fel. Varga Kálmán megtudta, hogy igazgatója szeretne rész­letre lemezjátszót venni. Lé­berrel elhatározták, hogy a le­mezjátszót ajándékként meg­veszik. Az ajándék árát azon­ban korántsem úgy gondolták, hogy a saját zsebükből fizetik. Varga 6 'mázsa szeme-kukori- cát adott el a többletéből. Az így szerzett pénzből Léber egy villanyszerelőnél megvásárolta a lemezjátszót és azt „sikerült szereznem egyet” szavak kí­séretében átadta az igazgató­nak. Az igazgató a havi rész­leteket rendesen fizette a vil­lanyszerelőnek, aki viszont ezeket a részleteket mindig átadta Lébernek. Lakásfestés — csibetápért Léber úgy gazdálkodott a felügyeletére bízott raktárak­ban, mintha a termény az övé lett volna. Egy orvos meg kérte, vásároljon részére csö­veskukoricát és 1200 forintot adott át. Léber tudta, hogy melyik raktárban van kukori­cából többlet, onnan leszáliít- tatta. Az 1200 forintot termé­szetesen zsebre vágta. Varga Károly 1961. augusz­tus 1-én a szigetvári kiren­deltség keverőüzemének rak­tárosa lett. Ettől az időponttól rendszeresen vitetett lakására egy-egy alkalommal 3—4 má­zsa csibetápot, amit állataival feletetett. Híztak a háztáji ba­romfiak a közösből lopott tá­pon. Vargáéknál lakásfestésre került sor. A festő 2000 fo­rintért vállalta. A festés meg­történt, a kifizetés elmaradt. Egy idő múltán a festő szólt Vargának: csibetápra volna szüksége. Mi sem volt köny- nyebb Vargának, mintegy 12.5 mázsa tápot szállíttatott a fes­tőnek. Csak ezzel az egyetlen tétellel közel 4000 forint kárt okozott. A bűnös visszaélésekről tu­domást szerzett Dobos Dezső erdész is, aki felkereste Tóth János éjjelőrt és megkérte: ha valamelyik gépkocsivezető vagy rakodómunkás „hozott” áruval jelentkezik, vegye át az ő részére. Meghatározta az átvételi árakat: egy zsák csö­veskukoricáért 50 forintot, egy zsák szemeskukoricáórt, árpá­ért vagy tápért 100 forintot fizet. Néhány rakodómunkás VASÁRNAP: A MAGYAR RADIO PÉCSf STÚDIÓJÁNAK 1965. július 11-1, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Népi kincseik nyomában. — Az 1965. VI. 26-i műsor ismétlése. 18.00: Német nyelvű műsor: Thomas Mann emlékezete. Kivánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Az árvízvédelmi munkában részt- vett katonák búcsúztatása. — Helyszíni riport Mohácsról. 18.40: Három megye krónikája (1965. június 27-i adás ismétlése.) 19.20: Hotel Könnyű Múzsa. Zenés összeállítás I. 20.00: Sporthírek. Műsorismertetés. Kb. 20.10: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nyári szünet. MOZI: Park: Felnőttek és gyerekek (10). Vörös és fekete I—II. (szi„ íól 5, fél 9, dupla helyárral). Jó idő esetén az utolsó előadás a kertben. Petőfi: A piros autó utasai (10). Egy szobalány naplója (szv., fél 5, fél 7, fél 9). Csak 18 éven fe­lülieknek! Gyárváros: Oly közel az éghez (10). Cherbourg! esernyők (szv„ szí., 5, 7). Zsolnay K. O.: Talpalat­nyi föld ' (10). Volt egy ilyen le­gény (5, 7). Pécsszabolcs: Álmat­lan évek (10). Az ötödik lovas a félelem (szv., 3, 5, 7). Mecsekalja: Iskolatársak voltunk (10). Kolum­busz hajó inasa (szv., 5, 7). Vasas H.: Anna Frank naplója (szv., 5, 7). Istenkút: A tárgyalás (7). Me­szes: Muhtár hozzám (szv., 4, 6). Mohács: Peti és a rollerverseny (10). Nem (szv., 4, 6, 8). Szigetvár: Francia kandalló mellett (10). Egy nyáron át táncolt (fél 7, fél 9). Szentlőrinc: Álmodozások kora (szv., 6, 8). Sásd: Kallódó embe­rek (szv., 5, 7). Siklós: Liliomfi (10). A betörő (szv., szi., 6, 8). Sellye: Szereti az embereket, pro­fesszor úr? (5, 8). Harkány: Az életbe táncoltatott lány (szi., szv., 5, 7). Beremend: Jánosik H. (szv., és gépkocsivezető az ellopott terményt elsősorban Tóth Já­nosnál értékesítette. Addig jár a korsó a kútra... A bűnszövetkezet hiába igyekezett minden lehető esz­közzel leplezni tevékenységét, lebuktak. A nyomozás adatai szerint a terheltek bűnös te­vékenységükkel a Baranva megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak össze­sen 345 901 forint kárt okoz­tak. A kár kimutatásában csu pán Léber Jakab neve mellett 245 491 forint olvasható. A lopott terményekből származó pénz degeszre duzzasztotta a pénztárcájukat. Varga Kálmán raktárosnak példul 40 000 fo­rint pénze volt letartózta4ára­kor, nem szólva a családi ház­ról és a balatoni villára’ . . Varga Kálmán és 19 +á-sa — a vádirat szerint — á tár­sadalmi tulajdont károsító sikkasztás, csalás és egvéb bűntettek miatt áll majd a bíróság elé. Az eset kapcsán felmerül a kérdés: milyen el­lenőrzési rendszer (vagy rend­szertelenség) lehet ott, ahol több éven keresztül egy egész bűnszövetkezet zavartalanul garázdálkodhat? Garay Ferenc Hazautaztak az építőtáborok első lakói Szombaton hazautaztak a KISZ önkéntes ifjúsági építő­táborainak idei első lakói. A fiatalok — szakmunkás-ta­nulók. középiskolások és egye­temisták —, az ország leg­különbözőbb vidékein 39 ter­melőszövetkezetben, állami gazdaságban és építkezésen dolgoztak. Segítették a beta­karítási munkákat, az északi Balaton-part vasútvonalának rekonstrukcióját, csatornákat ástak, stb. A fiatalok 6200 ta­gú újabb csoportja vasárnap érkezik az építőtáborokba. stsL, $, 8). Bóly: A harmincadik születésnap (10). Gyávák bandája (szv., 6, 8). Mágocs: Elcsábítva és elhagyatva (szv., fél 5, 7). Pécs- várad: Az utolsó lehetőség (I0)j A színésznő szerelme (5, fél 8). hétfő: A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. július 12-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor? Kommentár. Kersics Anka éneked. Ablak a világba. Dallal a világ körül. 18.00: Német nyelvű műsorr Hétfői kommentár: A szó ereje. Karel Waldauf vonószenekara játszik. Gondolatok, jegyzetek. Kedves, régi népdalok. 18.30: Magyar nyelvű műsor:. Nyári tábortüzek. — Zenés ri­portműsor. 19.00: Dél-dunántúli híradó. Elmondjuk, hogy .;. 19.20: Aratókról — szóval és zené­vel. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nyári szünet. MOZI Park: Egy szobalány naplója (szv., fél 5, fél 7). Csak 18 éven felülieknek! Vörös és fekete I—II. (szi., fél 9, dupla helyárral). Jó idő esetén a kertben. Petőfi: Vörös és fekete I—n. (szi., 4, fél 8, dupla helyárral). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, 65/13. sz. világhíradó, Első szocialista kar­nevál, A film hangja, Gusztáv az állatbarát. (Előadások H órától 3 óráig folytatólagosan). Gyárváros: Nem (szv., 6). Pécs­szabolcs: Cherbourgi esernyők (szv., szi., 5, 7). Mecsekalja: Féle­lem (7). Vasas II.: Rómeó a szom­szédom (7). Ságvári K. O.: René király lánya (fél 6, fél 8). Mohács: Az ötödik lovas a félelem (szv., 6, 8). Szigetvár: A kém nyomában (fél 9). Siklós; Muhtár hozzám (szv., 8). Harkány: itthon (szi 7). SZÍNHÁZ I <MjpU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents