Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-11 / 162. szám

napló 1965. JÜLIÜS Jt I „Kisegyetem" vagy speciális mérnökképzés? Interjú dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettessel Vörös szakmunkás-bizonyílvány Nemrégiben tartották meg a harmadéves dísznövény- termesztő és kertépítő szak­munkás-tanulók országos £ versenyét a budapesti Sa­sad Termelőszövetkezetben. Az országos versenyen Pisz- ) tér Valéria, a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat tanulója második helyezést 1 ért el. Elzárt vörös szakmun- $ kás-bizonyítványt kapott, amelyben „kitűnően megfe- J lelt” minősítést írtak. Az első hat helyezettnek nem kell szakmunkás-vizsgát ten­nie. Ezenkívül megkapják a KISZ Központi Bizottsága arany-, ezüst- és bronzpla­kettjét. Az első két helye­zett tanuló, így Piszter Va­léria is, 2—2 hetes ingyenes balatoni üdülésre utazik; 1 Olcsóbb a villanybojler fogyasztási díja Együt mérik a két kilowatton aluli gépek fogyasztási Jobbon jár, aki csak éjjel rnűködteli bojlerét A napokban jelent meg a lapokban a nehézipari minisz­ter rendelet© a háztartási és ipari villamosenergia-fogyasz- tás méréséről, valamint a vil­lanybojlerek fogyasztási díjá­nak mérsékléséről. Megkérdeztük Temesi Ró­bertét, a DÉDÁSZ központjá­nak értékesítési vezetőjét, mi­lyen jelentősége van az új rendeletnek. •— Az új rendelkezés rész­ben a fogyasztóknak biztosit kedvezményt, részben nép- gazdasági érdekből történt. — Baranyában mintegy 6000 fo­gyasztót érint például az a rendelkezés, hogy ha az ipar- ■ űzési és egyéb foglalkozási célt szolgáló legnagyobb ké­szülék teljesítménye alatta van a két kilowattnak, akkor ezen gépek fogyasztását együtt mérik a lakás- és ház­tartási fogyasztással — mon­dotta Temesi Róbert. *— Ko­rábban ezeket külön kellett választani, és a külön mérés beszerelési költsége mintegy 800—1000 forint volt. Ezenkí­vül a fogyasztás díja is maga­sabb volt, mint a lakásfogy asz tási áramé. A jövőben nem kell bejelenteni és külön mér­ni a lakásban lévő fodrász­üzem villanybúráját, a sza- bóműhelyben használt nagy­vasalót, fogorvosi fúrógépet stíb. Természetesem csak ak­kor, ha ezek teljesítményekét kilowatt alatt van. Ezekben az esetekben a felemelt tömb- árszabással számolják a fo­gyasztást; A héten tartatták meg a Pécsi Felsőfokú Vegyi-. Gép­ipari Technikumban a leg­első végzett évfolyam állam­vizsgáit. így ez az intézmény az idén felelt először arra a kérdésre, hogy vajon alkal­mas lesz-e ma jd a tőle várt „feladatok megoldására. Ért­hető tehát, hogy az állam­vizsgákon tekintélyes vendé­gek is megjelentek, így dr. Szekér Gyula elvtáre, a ne­hézipari miniszter első he­lyettese, akinek a pécsi felső­fokú technikum ’létrehozása körül nagy érdemei vannak. A hallgatókat vizsgáztató két bizottságnak ugyancsak tekin­télyes elnöke volt. Az egyi­ken dr. Polinszky Károly egye térni tanár, a művelődésügyi miniszter helyettese, a Veszp­rémi Vegyipari Egyetem volt rektora, a másikon Kalász Aurél tanszékvezető egyetemi tanár, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektorttetyettese el­nökölt Az államvizsgák ered­ményeképpen a *4 jelölt kö­zül 33 kapott felsőfoké tech­nikusi oklevelet. Ebből az aTkaleintoőt beszél­gettünk dr, Polinszky Károly miniszterhelyettes elvtárssal, aki a Művelődésügyi Minisz­tériumiban a felsőfokú mű­szaki oktatást irányítja, “ Milyen a felsőfokú mi­szaki oktatás világhelyzetei — A műszaki felsőoktatás­ra is világvkszwnytofban ugyan azok a vonások jeHaimők, amelyek általában as egész oktatásügyre. A tudomány és a technikai fejlődése olyan mértékű tudásanyag elsajátí­tását követelné meg, ami egy emberélet aránylag rövid Idő­tartama alatt megközelítőleg sem lehetséges. Ezt * látszólag nagy ellentétet az oktatáster­vezése és irányítása terén dol­gozó szakemberek, valamint a pedagógusok Igyekeznek fel­oldani. Emiatt világszerte je­lentkezett az oktatási reform igénye. De figyelembe kell verini még két világjelensé­get. Az egyik — megnőtt a tanulni vágyók tömege. A má­sik — ellentétbe került egy­mással az általános műveltség és a szaktudás, ami ugyan­csak a bővülő ismeretanyag és a hozzá való kevés idő kö­vetkezménye. Mindehhez a szocialista országokban a tu­datformálásnak. az. új ember­típus kialakításának él nem hanvaffolható súlyos feladata kapcsolódik) «=» Milyen ft magyar mű­szaki felsőoktatást — Magyarországon 8 mű­szaki felsőoktatás szerveze­tét úgy kívánjuk felépíteni, hogy abban egy rendkívül alapos természettudományi és műszaki alapképzést nyújt­sunk, amelyre megfelelő gya­korlat után speciális képzést lehet helyezni. Itt kell meg­jegyezni, hogy a tíz évvel ez­előtti hihetetlen mértékű sza­kosításnak káros következ­ményei is lehetnek. Hiszen a népgazdasági terv változása esetén egy nagyobb letszám- csoportosítás emiatt sok ne­hézséget okozhatna, mert a túlzottan egyoldalú szakem­bereket ismét ki kellene ké­pezni. Célunk az Is, hogy ne elvont jellegű — ami tigyan- csak világjelenség *—, hanem gyakorlatias képzést adjunk. Ennek nem mindig volt egy­séges az értelmezése. Mi is hi­báztunk, mert sokszor hely­telenül általában a fizikai munkát véltük gyakorlatnak, ha az nem is volt a tananyag szerves része. Különösen azért káros az ilyen értelmezés, mert a növekedett tananyag miatt minden perc drága. Vé­gül az egyik legfőbb feladat a kommunista szakemberkép­zés, tehát a tudatátalakítás. — Hol tartunk mindez meg­valósításában"! — Szerintem a tartalmi és a pedagógia} célok oldaláról nézve semmiképpen sem le­hetünk pesszimisták* mert eredményeink rendkívül po­zitívak és elérik aiz oktatás fejlődésének jelenlegi világ­színvonalát. Kívánnivalót csak a gazdasági megalapozottság hagy maga után, hiszen az ilyen jellegű oktatási rend­szer működtetése óriási össze­geket kíván. Tulajdonképpen nem kis dolog, hogy a világ- színvonal alatti anyagi ellá­tottsággal is a világszínvona­lat elérő pedagógiai fejlődést tudunk felmutatni. Mi a véleménye a három fokozatú műszaki oktatás­ról7 — Tulajdonképpen nincs három fokozat, csak kettő. Az oktatási terv és a vele kap­csolatos fejlesztési elveik is emellett törnek lándzsát. Ér­zésem szerint ilyen kis or­szágiban nincs is szükség há­rom fokozatú képzésre. De hangsúlyozom, ez csak a ma- gónvéleményeml Én a minél áttekinthetőbb, egyszerűbb és zsákutca raélküE. iskolarend­szernek: vagyok a híve. Sze­rintem m középiskolában két típusra van szükség. Az egyik általánosabb és elméletibb tu­dásanyagot adjon — ez a gim­názium, a másik a szakközép- iskola, die annak is szakmai­lag és as általános műveltség szempontjából egyaránt ala­pozó Jeüegűsxk keR lennie. —> Mhtíesterh etye ttes div­tán szerint miért nem jók a középfokú technikásnak? — TlaennyoSe éves karban nem szabad elkötelezni vala­kit egy funkcióra, Helyes, ha a szakközép iskolák bizonyos mértékig technikumi mintára épülnek, de a technikus cí­met és beosztást valahogy az iskolarendszertől függetlenül kellene adományozni munka­helyi beosztás jelleggel, kellő gyakorlat után. — A műszaki felsőoktatástól pedig kétféle szakembert vár a népgazdaság. Egyiket a nagy üzemek átfogó vezetésére, ku­tatásra, tervezésre, másikat részfeladatok gyakorlati vég­rehajtására. Egyiket az egye­temek, másikat a felsőfokú technikumok hivatottak ma nevelni. Utóbbiakat az elmúlt négy év során hoztuk létre. Sajnos, a jóindulatú lelkese­désből szervezési hibák is ered tek. A szaktárcák biztosítani igyekeztek szakemberszükség- letükft és három év alatt kö­zel ötven felsőfokú techniku­mot hoztak létre — nem is szólva a kihelyezett osztályok­ról — sokszor olyan helyen is, ahol hiányoztak a felsőfokú képzés tárgyi és személyi fel­tételei. — Hogyan váltak be ezek «z intézmények7 j — Tisztázná kell, hogy az 1 egyetem és a felsőfokú techmi- ! kumok között nem az anyag ] terjedeLmóben, hanem termé-j szetóben van a különbség. < Ezek a technikumok nem „kis! egyetemek”, ide más szellemi J alkatú, más érdeklődésű fia-; talok szükségesek. Ezt már a < középiskolákban ismertetni kellene és segíteni az alkal- < másság eldöntését. Mig az í egyetem elvont gondolkodású, addig a felsőfokú technikum gyakorlati érzékű, mig azj egyik széleslátókörű vezető, a másik ügyes szervező ember- í típust kíván. A tananyag somi az egyetem rövidített mennyi- i sége, hanem a fenti szempont szerint összeállított más irá- í nyú felsőfoikű ismeretanyag. í — Éppen az a hiba, hogy aS felsőfokú technikumokban i „kisegyetemeket” találunk. A) hallgatók inkább jó elméleti ( emberek, s ennek okai: töb- j bek között az egyetemről ide-> került egyetemi beállítottságúi oktatók, a nem megfelelő tan-? könyvek, a rendkívül szegé-í nyes technikai ellátottság. > — Eszerint a felsőfokú ? technikumok nem váltak 5 be? — Ezt majd az ipar dönti) d, ahová a növendékek káke-í rülmefc. Ennek az iskolatípus­nak igazán az élet lesz a pró­baköve, s majd az életből ka­pott visszajelzések szerint kell finomítani. Mi most egy félté, telezett célt akarunk elérni többnyire kísérleti tananyag­gal, nem megfelelő tárgyi és személyi feltételek között. Az első lépést mindenesetre meg­tettük. Szerintem legalább tíz évre van szükség ahhoz, hogy az újtípusú iskolákban teljes lendülettel hozzáláthassanak a szakemberképzéshez. e=* Müven lesz az iskolatípus végleges formáját — Elképzelhető, különösen az. elméletigényesebb szako­kon, hogy kellő tárgyi és sze­mélyi feltétel után főiskolák­ká minősítjük ezeket. Akkor elvégzésük az üzemmérnöki cím használatával járhat. Ez a kérdés tekintélyi oldala, amit különösen Magyarorszá­gon rendkívüli mértékben kell számításba venni. — Végső soron át lehet-e majd egyetemre innét mén- iát T- Ezt nem helyeslem, mert tea- itt képzett szakemberekre is nagy szükség van, és nem olyan beosztásban, mint a mérnökökre. Azonkívül a végleges tananyag sem en­gedheti meg ezt, mert az már igen eltérő lesz és végül semmit sem lehet majd beszá­mítani. Azonban éppen a zsákutca elkerülése céljából szép feladat lenne úgy meg­szervezni az egyetem és fel­sőfokú technikum első évfolya mát, hogy azután még helyet lehessen változtatni a rosszul választó hallgatóknak. Arról viszont már most jogszabály intézkedik, hogy a végzett felsőfokú technikumi hallga­tók egyetem nappali tagozatá­ra nem iratkozhatnak be. — Mi a miniszterhelyettes elvtárs véleménye a pécsi államvizsgákról ? — Tiszteletre méltó az az eredmény, amit a laborató­rium és gépszín nélkül mű­ködő, három éve szinte a sem miből induló pécsi technikum élért. A hibák, például a hall­gatók rajzkészségének hiánya, túlzott élméletisége nem a pé­csi technikum oktatóitól, ha­nem az országos helyzetből erednek. Ennek ellenére jó hatással voltak rám a pécsi végzősök, komplett emberek­nek ismertem meg őket, — fejezte be nyilatkozatát dr. Polinszky Károly miniszter- helyettes elvtárs. Egy fényes csipesz lóg ki a munkászubbony zsebéből. Negyed hat lehet, valószínű munkából jött. Az ember, ha komolyan veszi a mun­káját, még órák múlva is észre lehet venni az arcán a munka feszültségeit. Így el lehetne kezdeni, gondo­lom, de hát ez annyira köz­hely. Volt idő, amikor egy szerelő csak zubbonyban s szerszámmal a kezében je­lenhetett meg egy riport­ban. Nekem, amíg élek képeznem kell magamat, mondja, azután a KGST- ről, a műszeriparról meg a nyomdai szedőgépekről be­szél, folyamatosan s nagy biztonsággal, időnként udva­riasan félbeszakítja önma­gát s vár, amíg feljegyzem a legfontosabb adatokat Rochi Ernő, harminckét éves, szedőgépszerelő a Pé­csi Szikra Nyomdában, ere­deti szakmája’ orvosi mű­szerész. Jól keres, havonta körülbelül kétezret. Három éve dolgozik Pécsett, a fe­Specfális szálMocsii; érkeznek az ÉFFIMiez — Mésztej-szippantó jár­mű prototípusa készül a csepeli üzemben, s még eb­ben az évben munkába áll a Baranya megyei ÉPFU telepén. Az új szállítóesz­közzel a meszet oltott álla­potban szállítják a habarcs­keverő központokba és a nagyobb építkezésekhez. — Ugyancsak az ÉPFU részé­re, tíz darab NP 14-es pa­nelszállító, nyerges pótko­csii prototípusa készül el, még ebben az évben. A kü­lönleges pótkocsival, a csak az élén szállítható nagy- panel-elemeket juttatják ren­deltetést helyükre. lesége évek óta beteg. Elég nehéz a helyzetem ilyen vonatkozásban, mondja; a történelmi és a vasipari szakkönyveket szeretem, mondja később, s beszélge­tés közben világosan ér­zem, hogy a témák, amiket érintünk, egyelőre csak a tudat ellenőrizhetetlenül el­lentmondásos rétegeiben le­begnek. Az ember Aete, legalább­is a felnőtté alakulás idő­szakában gyakran csak a véletlenen múlik. Rochi Ernő gyerekkorában erede­tileg erdész akart lenni, de nem sikerült; beteg lett az apja, s a taníttatásának anyagi fedezetére szánt két hízott disznó megdöglött, búcsút mondhatott az elkép­zeléseknek. Megpróbált a vasiparban ' elhelyezkedni, azt mondja: valami ösztö­nösen mindig vonzotta az anyaghoz. A munkaközvetí­tőben azt mondták: men­jen a bányába, ott szük­ség van az emberre. Rochi azt mondta: bárhová, de oda nem. Az apja kémény­seprő volt, az 6 segítségé­vel bejutott a vállalathoz, azután behívták katonának, megfázott, súlyos beteg’lett, majd leszerelték, megint megpróbálta a vasipart, most sem sikerült, elszegő­dött egy cipészmesterhez, majd Ismét beteg lett. Nem mondtam le a vasiparról, mondja, az én tulajdonkép­peni célom a vasipar volt. — le tudta volna élni az életét, mint kéményseprő vagy mint cipész? — Lehet, hogy nem. őszintén megmondom, ha adandó alkalommal valaki felszólított volna, hogy me­hetek a vasas szakmába, akkor azonnal. — Milyen a vasas szakma? — Mit mondjak? Magam sem tudom, szeretetet ér­zek iránta. Nemcsak a ke­nyérkeresetet jelenti. — Ezek szerint boldog? — Elértem a célomat, • vasipari szakmát szereztem, de a boldogság nemcsak ez. Biztos kenyér, meg a csa­lád fenntartása, egészség, jó A felemelt tömbáirszabást aa ez után megjelenő végrehaj­tási rendelet alapján közlik majd a fogyasztókkal. — Milyen villamosenergiát- fogyasztó gépeket kell beje­lenteni és külön mérni? — A rendelet kimondja, hogy a két kilowatt fölötti teljesítményű gépeket, beren­dezéseket október 31-ig be kell jelenteni az illetékes áram- szolgáltató vállalatoknál. A különmérőóra beszereltetésére a fogyasztó határidőt kap és azt a határidőn belül saját költségén kell beszereltetni. Ez eddig is így volt, az ilyen teljesítményű gépeknél. Elő­fordult korábban, hogy beje­lentés és különóra nélkül a la­kásfogyasztás terhére használ­tak ilyen gépeket. Ezek a sza­bálytalanságok az ellenőrzé­sek során azonban sorra ki­derültek, és a közösen mért fogyasztást büntető jellegű magasabb áron számlázták a fogyasztónak. — Milyen jelentősége van s villanybojler-fogyasztási díj mérséklésének? ■— Jelentősége ennek is kettős: a forróvíz-tárolókat kétféleképpen üzemeltetik az üzemeltető kívánsága szerint. Az egész nap üzemben lévő forróvíz-tárolókat a Jakásfo- gyasztássa] számolják el, Pé­csett 60. Komlón és Mohácson 80, a falvakban egy forintos kilowatt-óránkénti áron; Ä mérséklés csak a kizárólag éjjel működtetett bojlerekre vonatkozik. Eddig vidéken. —• így megyénkben is —. kilo­wattóránként S0 fülért kellett fizetni. Most ezt a díjat 30 fillérre csökkentették. — A kedvezménynek célja, hogy minél több család hoz­zájuthasson a villanybojler­hez, és akik eddig egész nao üzemeltették a torró'viz-fároló't —1 térjenek át az éjszakai kedvezményesebb használat­ra, mert ez olcsóbb. Ebből következik népgazdasági je­lentősége is. éjszaka jóvá* kevesebb a fogyasztás, viszont a villamosenergia-termelés ugyanakkora. így lehetőség nyílna a nappali foSvasztas csökkentésére, az éjszakai emelésére. *— Mikor lépett életbe « rendelet? — A Magyar Közlönyben megjelent rendelet július 1-én lépett életbe. Tehát elsejétől kötelező — mint eddig — a két kilowatton felüli gépek bejelentése, és ugyancsak el­sejétől olcsóbb a villanyboj­ler fogyasztási díja — fejez­te be Temesi Róbert-. feleség. A munkámat elvég­zem pontosan, a legjobb tudásom szerint, ez az én elképzelésem. Á családom­ban sajnos csak annyi örö­möm van, hogy szeretem őket. — Mióta beteg a fele­sége? — Hat éve. — Mennyi Ideig éltek együtt? — Egy év után megbete­gedett. Az utóbbi három év­ben alig volt kint a kór­házból, talán csak napok-« ra. Elég nehéz az életem ilyen vonatkozásban. Át tu­dom érezni, hogy a felesé­gem beteg. A férfiak időnként nagy­képűek s lekicsinylőén szok­tak nyilatkozni a házasság­ról meg a feleség szerepé­ről, az igazság viszont az, hogy nem több ez puszta fölényeskedésnél, mert a férfit sokkal több szál köti a feleségéhez s általában a családjához, mint amennyit hajlandó beismerni. Rochi Ernőt, amikor annakidején beteg lett, egy pesti szana­tóriumba utalták be lteze­Földessy Dénes 1200 állványon több vagon széna ....... t-.-: Á llványokon szárítják a kiváló szénatermést a Bőlyi Állami Gazdaság üzemegységeiben. ÉN ELÉRTEM A CÉLOMAT... . ERNŐ; ... én elértem a célomat, vasipari szakmit szereztem ... a családomban sajnos csak annyi örömöm van, hogy szeretem őket... 1 4 é A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents