Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-09 / 160. szám

1968. JÚLIUS 9. napló 3 Szót érteni az emberekkel! II Mecseki Szénbányászati Tröszt pártbizottsága az ideológiai irányelvekről A párt ideológiai irányel­veinek aligha van olyan meg­állapításuk, amely valamilyen formában ne kapna hang­súlyt a Mecseki Szénbányá­szati Trösztnél. Teljesen ért­hető. hogy a pártbizottság rendkívül gondosan tanulmá­nyozta a tröszti sajátosságo­kat, amikor meghatározta az ideológiai munka tennivalóit. Hagy érdeklődés a közügyek iránt A széntröszt üzemeiben mintegy húszezer ember dol­gozik. Már önmagában ez is nagy igényeket támaszt a kommunisták, a pártszerveze­tek tevékenységével szemben. A legfontosabb sajátossága azonban mégis az, hogy az országban egyedül itt termel­nek kokszolható szenet, amelynek mennyisége, minő­sége és a kitermelésére fordí­tott költségek alakulása nagy népgazdasági jelentőségű. Ezt figyelembe kell venni az ideo­lógiai munkában is. Emellett az sem közömbös, hogy a dol­gozók egy része faluról jár be. Szemléletük hat más tár­sadalmi rétegek gondolkozá­sára. Kívánatos, hogy ez a be­folyásolás pozitív és minél ha­tékonyabb legyen. Jogos a szén tröszt kommu­nistáinak az az igénye, hogy az irányelvek alapján a gaz­dasági épitőmunkával egyen­rangúan törődjenek a szocia­lista tudat formálásával. A bányászok érdeklődése ugyan­is a közügyek iránt megnőtt. Évente ezren vesznek részt ál­lami oktatásban, és mintegy nyolcezren a szakmai tanfo­lyamok különböző fokain. Minden negyedik családban van televízió, saját gépkocsi­jukkal utaznak külföldre vi­lágot látni. A kulturális in­tézmények látogatottak, sok bányász saiát könyvtárral ren­delkezik. Elmélyült a felelős­ségérzetük is, gyakoribbak a bírálatok, következetesen szem befordulnak az egészségtelen jelenségekkel. Támogatják és helyeslik a párt politikáját, aminek egyik legeklatánsabb jele, hogy a tröszt üzemeiben 355 szocialista brigád műkö­dik. A szocialista termelési vi­szonyok nem hozzák létre au­tomatikusan a szocialista tu­datot. Csupán megfelelő ala­pot teremtenek a szocialista szemlélet kialakításához. Ezért gyakran különbözőképpen íté­lik meg az emberek a társa­dalmi, gazdasági és politikai jelenségeket. A fejekben a pártszervezetek, a kommunis­ták nevelő munkájának kell rendet teremtenie, az embe­rek tudatát a pártnak min­dennapos ideológiai munkájá­val kell formálnia. Munka álljon az egyéni jólét mögött! A megoldandó problémák rendkívül szerteágazóak. Köz­ismert például, hogy napi­rendre került a gazdasági me­chanizmus reformja, amelyen a párt irányításával több, szakemberekből álló bizottság dolgozik. Érdeklődéssel vár­ják a tervezés, az irányítás új koncepcióját. Néhol azon­ban ez a jogos érdeklődés már csoda-várásba csap át, azt hangoztatják, hogy az új gazdasági mechnanizmus min­den eddigi bajra gyógyír lesz. Ez a szemlélet fékezi a helyi aktivitást, a lehetőségek jobb kiaknázását és tétlenségre, megnyugvásra ösztönöz. Pedig most is, s a jövőben mégin- kább nagy szükség van a gyors kezdeményezésre, a tar­talékok felkutatására. A tröszt ugyanis sok nehézséggel küzd, júniusban nem teljesítette ter­vét, július első napjaiban is tetemes az elmaradás. Aligha gondolhatja valaki is, hogy ebben a gazdasági mechaniz­mus a ludas. Legyen bármi­lyen csodálatos is a szocia­lista gazdaság irányításának konkrét rendszere, a termelés sorsa az üzemekben dől el, a szervezet csak lehetőséget nyújt arra, hogy jobban ki­használjuk erőinket. A pártszervezetek az ideoló­giai munkában nagy teret szentelnek a társadalmi élet különböző területein elbur- jánzó anyagiasság elleni harc­nak. Elvetik azt a hamis né­zetet, amely szerint a foko­zódó jólét a kispolgári voná­sokat erősíti. A társadalmi gyakorlat bizonyítja az ellen­kezőjét: a köz javára végzett munkával szerzett jövedelem növeli az egyes emberek hű­ségét, ragaszkodását a rend­szerhez. Ezért arra törek­szünk, hogy a népgazdaság gyarapodásával együtt fejlesz- szük a dolgozók életszínvona­lát. Ezen mit sem változtat az a tény, hogy akadnak embe­rek, akik nyerészkedéssel, tör­vényeink kijátszásával, néha a „kiskapuk” megkeresésével ügyeskedik ki maguknak a jobb életkörülményeket. A bányász pártszervezetek olyan közszellem kialakításán fára­doznak, amely nem tűri meg a harácsoló, kapzsi, önző jel­lemvonásokat. Ugyanakkor egyre nagyobb megbecsülés­ben részesítik azokat, akik a társadalom javára végzett munkával teremtik meg saját boldogulásukat. Ezért java­solják: a bérezési rendszerben erőteljesebben jusson érvény­re a minőségi munka, olyan feladatokat határozzanak meg, amelyekre ténylegesen fizet­hető a prémium, a vezetés dolgozza ki az anyagi érde­keltséggel párosuló társadalmi elismerés, az erkölcsi ösztön­zés formáit A munkásosztály politikája érvényesül A pártszervezetek vélemé­nye szerint nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a mun­kásosztály vezető szerepének értelmezése körüli nézeteket. Vannak, akik a munkásosz­tály vezető szerepét mechani­kusan az irányító posztokon dolgozó munkások vagy mun­kásszülők gyermekeinek szám­arányán mérik le és méltat­lankodnak, ha pártonkívüli kerül valamilyen vezető be­osztásba, ezt a munkásosztály vezető szerepe csorbításának vélik. Ha államunk biztosítja a volt kizsákmányoló osztá­lyok tagjainak, gyermekeinek a beilleszkedés lehetőségét, a minden állampolgárnak kijá­ró alkotmányos jogokat, ak­kor azzal a felkiáltással, hogy „ez munkáspolitika!?’’ — li­beralizmussal vádolják az il­letékes szerveket. A párt poli­tikájának ilyen értelmezői megfeledkeznek arról a törté­nelmi változásról, amely ha­zánkban az elmúlt húsz év­ben végbement. A szocializ­mus alapjainak lerakásával teljesen megváltozott társa­dalmunk arculata, a dolgozó osztályok és rétegek alapvető érdekazonossága jött létre. A munkásosztálynak figyelembe kell venni e nagyhorderejű változásokat, más eszközöket, módszereket kell alkalmaznia politikájának kialakításakor és érvényesítésekor. Társadal­munkban ma is a munkás- osztály a vezető osztály és az is marad a kommunizmus fel­építéséig, mert ez a legkövet­kezetesebb szocialista erő. Hangsúlyozni kell azonban: a munkásosztály vezető szerepé­nek érvényesítését segíti min­denki, aki elfogadja a mun­kásosztály pártjának helyes politikáját és megvalósításáért dolgozik, független attól, me­lyik dolgozó osztály vagy ré­teg tagja. Bizalommal, elvi következetességgel Amikor a pártbizottság ősz­szegezte az ideológiai munka tennivalóit, figyelmeztette a pártszervezeteket, a kommu­nistákat a marxista gondolat terjesztésének nehézségeire is. Évtizedeken keresztül kiala­kult és polgárjogot nyert né­zetek, beidegzett szokások el­len kell fellépniök. Szót kell érteni az emberekkel, értel­mükhöz kell eljutni. Ezért rendkívül fontos, hogy a néze­tek ellen harcoljunk, de tisz­teljük, becsüljük az embert és bizalommal közeledjünk mindenkihez. Igényes és bá­tor érvelés, sokoldalú, ténye­ken alapuló meggyőzés vezet­het eredményre. Erre lehető­ség van, a dolgozók nagy többsége támogatja és meg­érti a hibák elleni követke­zetes harc szükségességét, az olyan közszellem kialakítását, amely az előrehaladás útját egyengeti. Természetesen csak néhány gondolatot ragadtunk ki a széntröszt pártbizottságának sokrétű és tárgyilagos elem­zéséből. Ebből is kitűnik azon­ban az az elhatározás, hogy a jövőben a gazdasági mun­ka mellett sokoldalúbban, kö­vetkezetesebben és alaposab­ban foglalkoznak az ideoló­giai munka tennivalóival. Bora József Száradó homokzsákok a Duna mentén Harmattól — harmatig járnak a kombájnok a Mohácsi-szigeten — MIKOR SZÁLL FEL a harmat? — Nálunk élég későn. Ma éppen száraz idő van, fúj a szél, s mégis csak nyolc óra­kor száll fel a harmat. Más­kor még kilenc órakor sem engedi a kombájnokat a táb­lába. Este pedig hamar meg­jön. Értékes órákat vesz el a harmat a homorudi szövetke­zettől, amit úgy pótolnak, hogy hat kombájnt állítottak az őszi árpába. Pest megye legjobb traktorosai kerültek Homorúdra. — Tíz gép jött Pest megyé­ből a szigetre. Mi kaptunk négyet, Sárhát, Uj-Mohács és Dunafalva kettőt-kettőt. Sa­játunk is van kettő, az hat gép. Győzzük vele. Eddig a 381 hold árpából száz holdat levágtunk. A szállítást praktikusan ol­dották meg. Tíz gépkocsit kap tak az árvizesektől. Ezek reg­gel hozzák a hornorudiakat Mohácsról, máshonnan, ahol éppen meghúzódtak a kitele­pítés után. Majd a kocsik beállnak gabonát szállítani. Este pedig viszik magukkal a tsz-tagokat az ideiglenes „szállásra”. Éjjelre csak né- hányan maradnak Homorú­don: a „vidéki” kombájnosok, meg a tsz vezetői és az őrség Csak öt kombájn érkezett a táblára. — A hatodikat javítják. Hosszú utat tettek meg a köl- csönkombájnok Pest megyé­ből, Abonyból, Monorról idáig Hogyan tölti szabad idejét? A gyárvárosi József Attila Művelődési Ház ifjúsági klub­jában hivatalosan csak ked­den és pénteken van foglal­kozás, a fiatalok azonban összejönnek a többi napokon is. A klub nemrég kapott új bútorokat, van rádió, televí­zió, magnó. Igaz, a falak kis­sé kopottak, s a padlót is megviselte az idő, összhatását nézve a helyiség ennek elle­nére is kellemes. * A klub legszorgalmasabb lá­togatóinak egyike Jenovai Já­nos. Húszéves, a Porcelán­gyárban dolgozik reggel hat­tól délután egyig. A tokkoron­gos ifjúsági szocialista brigád vezetője. Van néhány fix pont az életében, amely köré el­rendeződnek a dolgai, s ezek közé tartozik a brigád is. Min­den tagnak színházbérlete van. Az előadások után min­den esetben megvitatják a lá­tottakat. Aztán van néhány vállalásuk — körtük több száz óra társadalmi munka —, ez is időt igényel. A másik „fix pont” az ejtőernyőzés. A har­madik a könyv, bár erre leg­inkább csak este kerül sor Aztán az ifjúsági klub ... — Tegnap például mit csi­nált? — Tévét néztem. — Melyik műsorszámot ked­veli legjobban? — A filmeket. — Hány órát ül hetenként a tévé előtt? — Talán nyolcat. 1 — Van valamilyen szenve­délye? — Ejtőernyős vagyok az MHS szakosztálya keretében. Hetenként két napot áldozok rá. Már túl vagyok a hetve­nedik ugráson... — Mikor unatkozott utol­jára? — Nem tudnám megmon­dani. * A művelődési házban egy nyolcezer kötetes könyvtár működik. Az idei évre 400 ol­vasó iratkozott be, s ebből 270 általános, illetve középis­kolás. Bárdos Gyöngyi, a Leö- wey Gimnázium negyedik osz­tályos tanulója a legszorgal­masabb olvasók egyike. Kar­tonján legtöbbször Németh László neve szerepel. — Mi a legkedvesebb idő­töltése? — A zongora. Mindennap játszom. — Zenetanárnak készül? — Nem, orvos akarok lenni. — A zenét tehát szórako­zásnak tekinti... — Igen. Nincsenek terveim vele, mégis nagyon komolyan veszem. így vagyok a sport­tal is. * Simon Tibor szakközépisko­lát végzett, s jelenleg autó­szerelő. — Már nyolcadikos korom­ban is autószerelő akartam lenni. — Ha lenne egy hét sza­badsága, s alkalom, hogy bár­mit csinálhasson, mit válasz­tana? — Megjavítanék magamnak egy öreg határt. Nekem a leg­jobb szórakozás, ha az ajtó­val bíbelődök. — Mivel tölti a legtöbb időt? — Nagyon szeretek sétálni. Az újságokat is mindennap megnézem, bár elsősorban a hírek érdekelnek. * A gyárvárosi művelődési ház ifjúsági klubjában sok­féle ember megfordul. Van­nak törzstagok és vannak al­kalmi látogatók. Van, aki a társaság kedvéért jön, van, akit a rexasztal vonz, de egy­re többen töltik el ott hasz­nosan szabad idejüket. 1839- ben a Népszava egyik cikke így érvelt a nyolc órás mun­kaidő, s együtt a meghosz- szabbodó szabad idő mollert: ..Nyolc órai munkaidő mellett a test jobban kímélhető... Nyolc órai munkaidő mellett a szak- és önképzőköri egy­letek, valamint a munkás­gyűlések jobban lesznek láto­gatva ...” Nyolc évtizeddel ezelőtt ír­ták ezeket a mondatokat. A nyolcórás munkaidő ma már természetes. Most a szabad időn a sor: be kell váltani a hozzá fűzött reményeket.:. Békés Sándor és az út hatása most jön ki rajtuk. Az egyiknek eltörött a szalmarázó tengelye, már megcsinálták, a másiknak be­szorult a motorja. A gépjavító táviratban kért alkatrészt hoz­zá Budapestről. Nem könnyű a szigeten aratni. Minduntalan megáll a kombájn, megsüllyed, víztócsa billenti a gépet. Előfordult, hogy Sz—100-as húzta ki a bentragadt gépet. Ebből kö­vetkezik, hogy lesz kézi ara­tás is Homorúdon. Ott, ahol a kombájn elsüllyedne, arató­párok vágják le az árpát vagy 27 holdon. — Milyen a termés? — Megadja a 15 mázsát hol­danként — mondja Reményi Jenő főagronómus — tavaly csak 12.2 mázsa volt árpából a termés. — A további munka? — Már láthatja ott az út mellett: húzzák a szalmát, ge­reblyéznek. műtrágyát szórnak rá, aztán jön a tarlóhántás. Az árpa és a búza aratása között lesz 2—3 nap pauza, ami viszont kell a gépek át­vizsgálásához, a felkészülés­hez. A SZIGETEN 5250 holdat kell learatni. 4132 holdon gép vágja a gabonát. Kért aratás­ra marad 1118 hold. Persze ez csak papír-adat, mert minden az időjárástól függ. Az is le­het, hogy mire a búzába ke­rülnek, annyira felszárad a ta­laj, hogy a gép megelőzi a kézi kaszásokat. Éppen arra érkezünk a sár­háti tsz kombáj szérűjére, ami­kor az asszonyok a spenótma­got tisztítják. Vagy hatvan mázsa van itt nagy kupa­cokban. Dani Béla párttitkár és brigádvezető a mázsaház­ban adminisztrálja a beérke­ző gabonát. — Két saját és két vidéki kombájn arat nálunk. A vi­dékiek Aszódról jöttek. A tsz- elnök felesége főz nekik, meg a három idegen gépkocsiveze­tőnek. A tűzoltószertárat ren­deztük be szállásnak. Ott lak­nak. A kombájnszérü három éve épült. Egyszerre 25 vagon ga­bona befogadására alkalmas. A tisztítógépre gumiszaiag viszi a magot. Brandt Bálint­né, Schön Ferencné. meg a többiek vödörrel merik a sza­lagra a spenótmagot. Reggel hattól este nyolcig dolgoznak. — Mit kapnak érte? — 1.6 munkaegységet nap­jában. — Mennyit ér egy munka­egység? — Tavaly 44 forintot, az idén úgy mondják meglesz az ötven. Duda-koncert a mázsaház felől, Dani Bélát hívják egy­szerre három, pótkocsis von­tatóhoz is. Ez már a mai kombájn-termés. A szigeten 67 850 mázsa ter­ményt kell rövid idő alatt be­takarítani. Kezdetben az ár­pára öt, a búzára 12 nap időt terveztek, mert tartottak a Dunától. Most, hogy apad, csökken a veszély, arra töre­kednek, hogy jó minőségben, szemveszteség nélkül, lehető­leg minél nagyobb százalék­ban géppel takarítsák be a gabonát. Búzából 45 000 má,-:,, zsát várnak, az őszi árpa,/ 19 700 mázsát Ígér. AZ ÜJMOHACSI Rákóczi Tsz-nél Simonovics András, az elnök fogad. — Nézze, új gép, most ál­lítják üzembe. Bálázó, rend­ről szedi fel a szalmát. így könnyebb tárolni, könnyebb a letakarítása is. A kombájn- szérűkön pedig egy szovjet gyártmányú, nagyteljesítmé­nyű tisztítógép működik. Órán ként kétszáz mázsa... — A termés? — Jó. Tavaly 12 mázsa volt az árpa, s.jz idén megadja a 14—15 mázsát. — A mohácsiban odaát 21 mázsa is van... — mondom. — Az más, az rekord, de ez biztos termés. — Kézi aratás? — Talán ötven holdat kéz­zel kell levágni, de egyelőre nincsenek aratópárok. Várjuk a visszatelepítést a faluba. Az egész sziget mozgásban van. A finom porfüstöt lehelő kombájnok körül hatalmas, üdezöld kukoricatáblákban ka­pálnak, a Riha tó partján ko­sárból pontyot árulnak a ha- lá-zok. Dél van már, felszállt a harmat, végleg, felszállt a Mohácsd-szágeten.. Gáldonyi Béla Elfojtották a tápéi olajkitörést A tápéi nagy erejű olajki­törést — amely mint ismere­tes termálkút fúrása közben keletkezett — csütörtökön a kora reggeli órákban nagy erőfeszítéssel sikerült elfojta­ni. Addig csaknem 100 atmo- szférás nyomással toronyma­gasságig lövellt fel a fúró­lyukból a fekete olaj, s ömlött szét a Tiszatáj Termelőszövet­kezet gazdasági épületeire. A kutat mélyítő Országos Vízkutató és Fúró Vállalat dolgozói, a segítségükre siető Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat, valamint az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt alföldi kőolajfúrási üzemiének a dolgozói egész éjjel talpon voltak, készülődtek az olaj útjának elzárására. Szolnokról és Ollósról mentőfelszerelése­ket, iszapkészítéshez szükséges gépeket, agregátorokat, föld­gyalukat, markológépeket szál­lítottak Tápéra. Hajnalra elkészült a nagy keverő gödör, amelybe balti­ból, bentonitból és más anya­gokból több száz köbméter nagy fajsúlyú iszapot állítot­tak össze. Ezután 60 olajbá­nyász és más szakember köz­reműködésével a négy agre- gátorral »ikerült annyi nehéz­iszapot benyomtatni a fúró­lyukba, amennyi elzárta az olaj útját. Végül nagy cement­dugó elhelyezésével teszik tel­jesen biztonságossá az olaj elzárását. á

Next

/
Thumbnails
Contents