Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
tW5. JÚLIUS L Estéről estére dzsessz tánc — hangulat napló 5 ők hárman hasonlóak abban, hogy esténként megszólaltatják hangszerüket. A tánczenekart, melyben játszanak, szereti a közönség. Ebben is hasonlóak. De mi a további azonosság és mi az eltérés abban, ahogyan hivatásukról, a dzsesszről, a tánczenéről és általában a zenéről gandolkod nak? — Erre voltunk kíváncsiak: ezért faggattuk az Olimpia-étterem tánczenekarának vezetőjét: Vér Érnőt, a Kazinczy-étteremben zongorázó dr. Tallián Frigyest, valamint Kovács Árpádot, aki együttesével idén a Rózsakertben játszik. Hogyan lesz valakiből fánczenész? Első kérdésünk: hogyan lesz valakiből tánczenész? Vér Ernő: Eredetileg köz- gazdasági egyetemet végeztem, az Erdőgazdaságnál kaptam állást. De a számok világánál jobban érdekelt a zene. Ezért tudtam hűtlen lenni eredetileg tanult foglalkozásomhoz, hogy most már hű maradjak, a zenéhez. Tallián dr.: A tanácson dolgozom főállásban. De emellett esténként évek óta zongorázom a pécsi szórakozóhelyeken. Szívesen teszem, de főállásomat nem hagyom ott. Kovács Árpád: Főhivatásom a tánczene művelése. Zene- művészeti szakiskolát végeztem, szolfézs-fuvola szakot. A tánczenélés mellett Magyar- bolyban harmonikát tanítok, itthon szaxofont, zongorát. Kérdés: E tények mögött kutassunk mélyebben. Hol a forrás, a kiindulópont és milyen a mához vezető út? Vér: Még a háború előtt tanultam zongorázni, de arra nem gondoltam, hogy egyszer ez lesz a főhivatásom. Már állásban voltam az Erdőgazdaságnál, de emellett rendszeresen zongoráztam. Majd tánczenekart szerveztem. Talán még vannak, akik emlékeznek a negyvenes évek végén működő zenekaromra, a Bambi-együttesre. A kétféle hivatást azonban egyszerre gyakorolni hosszabb ideig lehetetlen volt. Egy este „repülőzni” mentem a Nádorétterem zenekarához. Megkérdezték: nem volna-e kedvem ott maradni — végleg? Ott maradtam. Van ennek már több, mint tíz esztendeje. Azóta egyedüli hivatásom a tánczene. Tallián dr.: Gyerekkoromban tanultam zongorázni, mert tanítottak. Eleinte kínlódtam a skálázásokkal. De később elvittek hangversenyekre és én megszerettem a zenét. A jogi egyetemen zenekart szerveztünk évfolyamtársaimmal, köz tűk Deák Tamással, aki ma közismert, népszerű komponista és tánczenekarvezető. Egyetemi rendezvényeken szerepeltünk, később hívni kezdtek, nem mennék-e zongorázni? Elmentem. Azóta is hol itt. hol ott zongorázom. Végleges foglalkozásomnak azonban a jogot tekintem. Ma is ilyen munkakörben dolgozom. Kovács: Gyerekkoromban sokát énekeltem. Nyolcévesként operaénekes akartam lenni. A könnyűzene felé csak az érettségi után fordultam. Pécsett a szakiskolában a tanárképzőt végeztem, közben — egy kis mellékesként — zenéltem. 1960-ban alakítottam önálló zenekart. Nyaranta a Balaton mellett játszottunk. Most ezt tekintem fő hivatásomnak. A XX. század zenéje Kérdés: A tánczene művelése mellett szeretik-e a komoly zenét és kiknek a műveit? Vér: Elsősorban Bachot szeretem és a klasszikusokat. Aztán Bartókot, Hindemithet, Prokofjevet, tehát a modemeket. hiszen műveik a dzsessz- hez közel állnak és belőlük m! is szívesen táplálkozunk. Tallián dr.: Számomra is elsősorban a klasszikusok: Bach, Haydn, Mozart, Beethoven művészete a legkedvesebb. A romantikusok már távolabb állnak tőlem, pedig a tánczene is tele van romantikával. Ennek ellenére a klasszikusok mellett teszem le a voksot, és persze a modemek mellett, mert ők viselik magukon a XX. század jegyeit. Kovács: Természetesen nagyon szeretem a komoly zenét. Talán közelebb is áll hozzám, mint a tánczene. Elsősorban Beethovent említem, a romantikusokból már kinőttem. És nagyon szeretem Bartókot, valamint a modem kamaradzsesszt. Kérdés: El is jutottunk a lényeghez: mi a véleményük a dzsesszről? Vér: A dzsessz a XX. század könnyűzenéjében messze első helyen áll, mert azonfelül, hogy jó hangszeres tudást kíván, improvizatív készség is kell hozzá. Tallián dr.: A dzsesszt csak igen képzett muzsikusok tudják jól művelni, mert nagy zeneelméleti tudást követel, ezenkívül olyan technikai biztonságot, mellyel tökéletesen uralkodni tud hangszerén. Pél dának hadd említsem Oscar Petersont, aki különleges stílust teremtett tercettjévél a dzsessz történetében és most Mozart egyik zongoraversenyének előadására vállalkozott, vagy a mi Ciffra Györgyünket, aki dzsessz-zongoris- taként kezdte és ma a világ legelős zongoraművészei közé tartozik. Kovács: Véleményem szerint a dzsessz még kiforratlan, különböző stüusirányzatok lé. téznek. Ennek ellenére a dzsesssz létjogosultságot nyert, még ellenzői is kénytelenek elismerni önálló művészi értékeit és hatását a XX. század zenéjére. Amit a közönség kíván Kérdés: És mi a véleményük arról, amit elsősorban művelnek: a tánczenéről? Vér: Lassan már nem fogják párhuzamba állítani a dzsesszt a tánczenével, any- nyira elkülönülnek egymástól művészi szinten, az előadási hely tekintetében. A dzsessz koncertprodukció, a tánczene megmarad szórakozóhelyek zenéjének. Érdekes, hogy a mai ifjúság megteremtette a maga sajátos tánczenéjét, ezen belül a maga sztárjait. Régen a tánczenélés sokkal nagyobb igényeket támasztott, mint ma. Itt van pl. a gitáregyüttesek divatja. Hála az elektromérnököknek, a különböző Echo- készülékeknek: a gitár alapelemeinek ismeretével is már elfogadható zenét lehet produkálni. Még a konzervatív angolok is hogy elragadtatták magukat Beatles-eik megítéld, sében. De kérdem: meddig tart ez a gitár-divat? Tállián dr.: A tánczenére természetesen szükség van. így a vendéglátó üzemekben a közönség igényeinek megfelelő jó tánczenét kell játszani. Mindig a hely törzs- közönsége dönti el, hogy mit kell játszanunk. Ha ezen belül jót nyújtunk, akkor jó a zenekar. Kovács: A szórakozóhelyeken a közönség nem szereti a dzsesszt, mert az koncentrálást, figyelmet igényel. A hangulathoz illő zenét kell játszanunk, nem lehetünk öncélúak. S a zenészek vágya? Utolsó kérdés: Milyen mű-] vészi élményre vágyódnak? Vér: Szeretném látni a há- < rom Bartók táncjátékot. Tallián dr.: Olyan zenei j produkcióra vágyom, melyet j Pécsett kiváló akusztikájú j hangversenyteremben hallgathatok meg. v Kovács: Szívesen megnéz- í ném Szegeden a West Side Story előadását, sajnos, erre< nem lesz alkalmam... Kérdések és válaszok: azo-! nos és eltérő vélemények. De ami a lényeg: a zenét j mindhárman nagyon szeretik...! — nt — Húsz perc a bizottság előtt Felvételi vizsgázók a Tanárképző Főiskolán Elnőiesedik a pedagóguspálya Szabályos év végi, ünnepi hangulat. Sötétruhás, nyak- kendős fiatalemberek, kosztümös lányok járkálnak, üldögélnek a folyosókon: a falon kék kartonból kivágott nyíl, rajta fehér betűkkel: FELVÉTELI VIZSGÁKHOZ. A nyíl a földszintről a második emeletre vezet, ahol a becsukott ajtók mögött nyolc vizsgabizottság fogadja a különböző szakokra jelentkezett felvételizőket. Az idén nincs lényeges változás a jelentkezési létszámot illetően: a tavalyi 1046 jelentkezővel szemben az idén 1130 jelentkezést fogadtak el. A nagy ugrás az elmúlt évben következett be, tavalyelőtt ugyanis csak hétszáz körül Semmelweis emlékünnepségek Száz éve halt meg Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz elleni küzdelem nagy harcosa. Ma, július 1-én szerte a világon megemlékeznek Semmelweis Ignác munkásságáról. Pécsett és Baranyában valamennyi egészségügyi intézetben Semmelweis emlékünnepségeket tartanak. Az emlékünnepségek keretében Baranyában összesen 205 egészségügyi dolgozót tüntetnek ki. Az egészségügyi dolgozók mellett az országban összesen 100 orvos, valamint gyógyszerész részesül miniszteri kitüntetésben. volt a jelentkezők száma. Megnövekedett tehát az érdeklődés a pedagóguspálya iránt, de hogy a megnövekedett érdeklődést mi okozza, nem lehet kideríteni. Ez a terület egyébként aggasztóan „elnőiesedett”, a hallgatók és jelentkezők 70—75 százaléka nő. A felvételi vizsgák június huszonötödikétől július hetedikéig tartanak. A vizsga két napig tart, az első nap írásbeli és gyakorlati, második nap szóbeli vizsgát tesznek a pályázók. Az idén összesen huszonhét szakra jelentkeztek továbbtanulásra. A humán szakok népszerűbbek a reál szakoknál, legnépszerűbb a magyar—történelem szak. A becsukott ajtók mögött magyar—orosz szakra felvételiznek. Hárman ülnek a hosz- szú asztal mögött, egyikük felel. Oroszul társalog a vizsgáztatóval Puskin munkásságáról. A jelölt folyékonyan beszél, versekről, Anyeginről, Puskin után Tolsztojt kérdezik: az is megy. Végül egy kérdés: — Hogyan mondaná oroszul: A Karenina Annát filmen még nem láttam? A válasz azonnal megszületik. Jó. Vége a vizsgának. Fiatalember következik, magyarból felel, tétele: József Attila. Kicsit akadozva beszél, lassan, nem is várom meg a végét, még az életrajzi résznél kimegyek a szobából Az egyik ajtó előtt - őke fiatalember álldogál. Mögötte egy teremben öten «menyednek könyveik fölé. A fiatalembert Rónai Tamásnak hívják, Budapestről jött hetedikén érettségizett a Toldy Ferenc Gimnáziumban. — Szeretem a biolós’át meg a földrajzot — mondja —. Sajnos csak 3,5-re sikerült az érettségim, meg aztán kicsit váratlanul ért. hogy nem biológiából, hanem kémiából kell vizsgát tennem. Lehet, hogy most nem sikerül Akkor elmegyek katonának, utána valami szakmát tanulok. Húsz perc múlva jön ki, kicsit lemondó arckifejezéssel: ■— A kémia nem ment valami jól — mondja —, nem hiszem, hogy sikerült. Majd egy-két év múlva levelezőn megpróbálom. Egyre kevesebben állnak az ajtók előtt: a zöme már lement, elnéptelenedik a második emelet. Holnap újabb izgulók jönnek, sötétruhás, nyakkendős fiatalemberek, kosztümös lányok. Kampis JKit h ú z a n y ár diimi ja ? Öregdiákok klubja Érdekes kezdeményezést valósít meg a Pécsi Nagy Lajos Gimnázium. Az iskola K'SZ- bizottsága elhatározta, hogy a felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére iskolai kitüntető jelvényt alapit, mégpedig arany, ezüst és bronz fokozattal. Ennek során felmerült az ötlet: a gimnázium öregdiákjai nem segíthetnének-e az ifjúsági szervezeti munkában? Az ötlet megvalósítása céljából most megszervezik az iskola öreguiákjai- nak klubját. A klubba önkéntes jelentkezés alapján azok tartoznak majd, akik valamilyen téren segítséget adnak vagy kapcsolatot tartanak az iskolával. Ezzel valószínűleg lerakják a társadalmi alapot többek között a zenekar, a fotoszakkör, a sportszakosztály, a pályaválasztási tanácsadás, a KISZ-élet, az iskolamúzeum, a marxista klub tevékenységéhez. Az öregdiákok klubjának tagsága önkéntes és semmiféle anyagi kihatással nem jár. A BÁNYÁSZFESTO Én mindig úgy képzeltem el egy festő műtermét, hogy ott rengeteg festékesdoboz, piszkos ecset, félig kész képek serege hever egy rakáson. A festői rendetlenség alatt ezt értettem. Tévedtem. Érdy Győzőnél nem ezt találtam. Ott csak kész képeket meg néhány vázlatot, rendet — s mondhatnám azt is, hogy fegyelmezettséget. Mint a képein. Hatalmas mappát rak elém. Rémülten nézek rá: ezt nekem most mind végig kell néznem? Persze. Hiszen azért jöttem, hogy végignézzem! Ekkora termésre mégse számítottam. Háromszáz kép egyrakáson !■ Szörnyűséges tömege a műveknek! Pécsi utcák. Emberek aSzé- chenyi-aknán. A kacskarin- gós Pécs. Mecsekszabolcsi utcarészlet. Szénszállítás télen. Ujmeszesi bányászházak. Uj- meszesi bányász-legényszálló. És emberek megint, munkában, munkában, munkában. És megint házak, házak, házak. utcák. Olajkép kevés van, legtöbb a tus. Ki ez az Érdy Győző? — Bányászfestő vagyok — mondja. A tavalyi bányásznapra meghirdetett rajzpályázatra is ezzel a jeligével küldte be képeit. „Bányászfestő”. Valóban az? Az. Hosszú volt, nagyon hosszú volt az út, amíg Érdy Győzőből, a bányagépészből Érdy Győző festőművész lett. Az autodidakta gyötrelmes útját Érdynek a tőkés világban kellett végigjárnia. S ez az út mindig nehéz; gyötrelmes. Csak úgy ösztönösen, a tehetség drága aranyaival gazdagon, de útjelzők nélkül nekivágni a festészetnek — sohasem volt könnyű. Ma sem az. Ha a bányagépész Érdy letette a gépész munkaeszközeit, szerszámait. Érdy a festő felvette a másik hivatáshoz szükséges eszközöket. Kiment a Mecsek aljára, festett. Megleste az elfelejtett Pécset, megfestette a kacska- ringőkat, a hegyi utakat, a düledező ‘kerítéseket, a kerteket. És elvitte a képeket a bányászokhoz. Nézzétek, ezeket festettem! Aztán, egyszer csak felvették a Képzőművészek Szövetségébe. Egyszer csak meghívást kapott egy megyei kiállításra. A Népfront nagytermében a pécsi festők legjobbjai között kapott helyet. 1965-ben már három kiállításon szerepelt. A múlt héten újra zsűrizték legújabb képeit. Martyn Ferenc a Szövetség helyi csoportjának elnöke — önálló kiállításra javasolta Érdy legújabb képiéit. Hatvanon felül, az ember már fárad — ez a közhiedelem. Érdy most kap új erőre. Itt maradt, ma is itt él a bányászok között, a fekete, szénporos emberek világában. — őket festi, az ő vidéküket, a Mecseket, a muníkát és a tájat. És képein rend, fegyelmezettség van — mint a műtermében. Nem abszolút ér leiemben. Nem úgy, ahogyan a hadsereg sorakozik fel díszszemlére. A tájak, a munka, a házak és a kertek — vásznain. rajzlapjain, ecsetje végén és a szívében: a dolgok belső rendjét és fegyelmét tükrözik. Ezért szépek. Ezért nem elvontak, nem zavarosmodernek és nem modemzavarosak. Szépek. Mint az élet. Gyevi Károly Városunk legkedveltebb ru- > házati boltjai közé tartozik a ! Tünde és mellette az Elegánsa. Bár az esős Medárd negyven napi rossz időt jósolt, a nyár megérkezett, s a nyár színeit, hangulatát harmonikusan követi a női ruhák divatja. Az Elegancia volt vezetője, Tészás elvtárs az új lastex nadrágokat mutatja, melyek nyaraláshoz, kiránduláshoz nélkülözhetetlenek. Zöld, pet- rolkék, barna, fekete és piros színekben pompáznak a pulton. Áruk mérettől függően 350—445 forint. Nagyon praktikusak, kis helyre be lehet őket szorítani, nem gyúródnék, nem kell vasalni. A közkedvelt Salome anyagból fehér, türkisz és sárga színben csinos köpenyek kaphatók. Áruk nem azért csak 230 forint, mintha divatjamúlt vagy hibásak lennének, csupán Pesten nagyobb szériában gyártották le, mint kellett volna, s a fölösleget olcsó áron küldték le Pécsre. A nyár slágerei a színes, könnyű karton és zefír ruhák, blúzok. A bolt közel 5000 nyáriruhával várja az igazi nyarat, rengeteg fazonnal, színnel, formával, mintával. A ruhák üdék, világosak, mint egy nagy csokofr virág. Idén divat a nagyvirágos minta, de a pettyes, csíkos és absztrakt mintájú -is „fut”. Formára nézve ugyanúgy illik a böszaknyás, mint a szűk, a zsák- vagy ingruha. Mindebből óriási választék van, és nagy előny, hogy egy fazonból nem készült annyi, hogy úton-útfélen hasonlóval lehessen találkozni. SZÍNHÁZ A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. júl. 1-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Evezz, evezz... A Dalmacija vokálegyüttes énekel. 18.00: Német nyelvű műsor: Aktuális témák. Kívánsiighangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenére. Közben: 1. A természetes vitaminok. Baranyai Aurél gyógyszerész előadása. 2. Portrék a gátról. László Lajos riportja. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Zenélő levelezőlap. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nyári szünet. Tájszínház: Bolond lány (este 8 órakor). Pécsvárad. MOZI Park: Nemo kapitány (szv., szi., 4, fél 7, 9). Jó idő esetén az utolsó előadás a kertben. Petőfi: Robbantsunk bankot (szv., fél 5, fél 7, fél 9). Híradó Mozi (a Park filmszínházban): Magyar híradó, Műanyagok a mezőgazdaságban, Gusztáv az előtérben, Napszakos ritmusok, 65/12. sz. világhíradó. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Pécsszabolcs: Udvari bolond (szv., szi., 5, 7). Mecsekalja: Lövés a ködben (7). Vasas II.: Szemet szemért (szv., 7). Mohács: Szerelmesek vannak köztünk (6, 8). Szigetvár: Jog és ököl (fél 9). Siklós: A tárgyalás (szv., 8). Harkány: Veronese a szeretemben (szv., 7). Zsolnay K. O.: 101 kiskutya (5,7). Sárga lenvászon kiskosztümöt próbál egy fiatal nő. Remekül áll neki, a szín, a fazon is kifogástalan. — Ezt meg is veszem — mondja —, hisz csak 170 forint. Ennyibe kerülne a var- ratása, s hol van még az anyag és a többi! Nem vásárlási szándékkal jöttem be. csak nézelődni akartam, de ezt nem szabad elszalaszta- nom. És nagyon udvarias volt az eladónő, segített felpróbálni, pedig tudta, hogy nem akarok vásárolni. Máskor is ide jövök. — Igen, — mondja az üzletvezető —, aki egyszer nálunk vesz valamit, az máskor is visszatér ide. Már kialakult törzsgárdánk van. Különleges átmeneti kabátot várnak, plasztik szivacs kabátokat, melyekből a mintadarabok már megérkeztek. Különféle divatszlnekben lesznek kaphatók és rendkívül szépek. A Tündébe is látható néhány különlegesség. Csodálatos szép brokát tv-pizsamák érkeztek, néhány darab csak a legújabb fazonból Most jöttek a német álomszép nylon kombinék rengeteg csipkével, fehér és sárga színben: még nézni is gyönyörűség! Bár strandolni még kissé hűvös van, sok fürdőruha fogyott el s állandóan jönnek az új szállítmányok. Mindenki megtalálja a kedvére valót, kreppnylon és színes karton, bikini és egyberészes fürdőruha kapható. Tréfásan mondja az üzletvezetőhelyettes: „Monokini nincs, szerencsére nem is keresnek”. Vászon pantallók, akiknek a lastex drága, és nagyon szép frottír köpenyek sorakoznak a polcokon. Szép szatén kombinék és hálóingek bő választékban és olcsó áron kaphatók. Most várják a különleges német habselyem pizsamák érkezését, körülbelül 140 forintos áron. Mindenki vásárol. Ki szintetikus kardigánt, ki jersey pulóvert, ki fehérneműt. Mindenki vásárol, még az is. aki csak nézelődni jött be, mert nem mehet el közömbösen a sok szép mellett. (x) — A Siölö- és Gyümölcstermelő Szakszövetkezet felhívja tagjait hogy gyümölcs-szerződésüket júl. 15-ig kösség meg a Bajcsy Zs. u. 6. sz. alatti irodában, naponta a délelőtti órák alatt. Átvétel ■ Tiborc utcai telepen megkezd*, doti. i \ f
