Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-07 / 158. szám

f Í9OT. JŰITUS 7.

tlUplO;

3

Püspöklak tizenöt éy múlva

Milyen lesz az úgynevezett bokortelepülés? — Külön utca a járműveknek és a gyalogosoknak — Csinos, városias központ

Az elmúlt években a falvak élete teljesen megváltozott, új képet kapott társadalmi és gazdasági arculata. Ennek egyik velejárója a nagyméretű építkezés.

A fejlődésnek azonban nem minden esetben és nem mindenütt szabtak előrelátó kereteket Ezért csak üdvözölni lehet azokat a községi tanácsokat, amelyek elkészítették településük távlati fejlesztésének terveit.

Miér! éppen PüspökSak?

' Megyénk lakosságának fele mintegy 380 apró faluban lakik. Ezek lélekszáma alig haladja meg az ötszázas átlagot. Könnyen belátható, hogy minden apró községet nem lehet ellátni mindazokkal a létesítményekkel, amelyek manapság az élet természetes velejárói. Tehát csak egy út járható: több, egymáshoz közel fekvő község közül egyet érdemes fejleszteni, azt, amelyik az adott területen leginkább betöltheti a gazdasági és igazgatási centrum feladatát. Ilyen elgondolások alapján alakulnak majd ki Baranya megyében is az úgynevezett mikro-központok. Ilyen mikro- központ lesz a pécsváradi járásban Püsipöklak.

Itt négy községről van szó: Geresdről, PüspöklakróL Fa-, zekasbodáról és Marázd ról. Mielőtt a centrumot meghatározták volna, alapos körültekintéssel vizsgálták az összes figyelembe veendő problémát. Egy dolog már önmagában is döntőnek bizonyult, az, hugy Püspökünk és Geresű között mindössze fél kilométer a távolság, s így a két helység között kialakítandó központ és lakónegyedek Püspöklakot és Geresdet lényegében eggyé olvasztják. De Püspöklak s Ge- resd máris e környék gazdasági központja. Figyelembe vették a települések várható népmozgalmi alakulását: a jövő Geresdé és Püspötdaké, Maráza és Fazekasboda lassan kihal.

Az általános vizsgálatok és tervezések után jutottak el a község részletes, konkrét terveihez. A Baranya megyei Tanács tervező irodájától a püspökiaki közös községi tanács rendelte meg a falu távlati fejlesztésének terveit. A terveket Sántha János készítette. s munkája nem csupán a he’vi érdekeltek elismerését váltotta ki, hanem az Építésügyi Minisztérium településfejlesztést főosztálya is elismerését fejezte ki érte a tervezőnek.

Milyen lesz a mikroközpont?

Tehát a két község közötti területen épülne fel az új központ. De nézzük, mit foglal magában az új központ? — Lakótelepet, közintézményeket, sportparkot.

A lakótelep a várható beköltözésekkel számol, valamint a természetes szaporulat igényeivel és a régi házak helyett építendő házakkal. A. közintézmények a jelenlegi négy település igényeit elégítik ki, illetve a kialakuló Püspöfclak községét és a két „mellékfaluét”. Mik tartoznának a közintézmények soraiba?

Elsősorban egy kétszintes irodaház, amelyben elhelyezik a tanács, a termelőszövetkezet irodáját és a tömegszervezetek irodáit. A közintézmények között szerepel egy egészségügyi Intézmény, amely ben orvosi rendelők, tisztasági fürdő és egészségház lenne. A központban találnánk meg az új négytantermes általános iskolát, amely az érintett települések felsőtagozatos tanulóinak nyújtana otthont. Az ugyancsak kétszintes kultúrotthon is a központban kap helyet, ebben a 250 férőhelyes kultúrházban nagyterem, moziterem, klubszobák, szakköri helyiségek és könyvtár kapna helyet. Ezenkívül a köz pontban helyeznék el a tér vezett óvodát és bölcsődét, valamint egy teljes üzletsort.

A telepítés módja

Sántha János bokortelepítésnek nevezi. Az egyes bokrok sejtszerűen vannak egymáshoz kapcsolva, így alakul ki az új község. Milyenek ezek a bokrok? A tervező válasza:

— Mielőtt a tervezés elkészült, a mezőgazdasági szakemberekkel is konzultáltunk, meddig lehet elmenni urbani- zálás felé. Mivel a háztáji gazdálkodásra később is számítani kell, ez a telek területét és felhasználását döntően befolyásolja. Egy telken laknak is, és termelési funkciót is ellátnak.

Nézegetjük a részletes tervrajzot. amelyen jól látható egy-egy körzet. Feltűnő az utak mérete.

— A forgalmi problémákat is megoldottuk: különválasztottam a gyalogos és a jármű forgalmat. Cél a következő volt: a település városias legyen, de a termelő funkciónak is megfeleljen, vagyis a melléképületéknek is ott kell állniuk a telken. A telek téglalap alakú és ketté választottuk. Egyik felén a lakóépület, a másik végében a melléképület kap helyet, a kettőt a kert választja el egymástól, mintegy biológiai védőzóna. A hátsó részen halad a járműforgalom, a mellék- épületek vonalában, a lakóházak előtt csak gyalogutak lesznek.

Vajon milyen előnyökkel jár ez a telepítési módi

— A bokorrendszer komoly esztétikai hatást nyújt, megszűnik a falvak régi képe, a

végeláthatatlan és tovább nö- j velhetó utcák. A bokor lezárt < települési egység, amelynek ■ közepe, magja egy kis játszó-! tér, parkos rész. Ez csak gya- < logúton közelíthető meg, erre j néznek a lakóházak homlokzatai.

A központot Ilyen bokrok i fogják közre, s valójában aí leendő központ is egy na- í gyobbacska bokor lesz, annak í közepébe futnak be a bokrok , gyalogú tjai, tehát még a köz- j ponti téren sem lesz járműforgalom.

— A gyalogutak csomópont- j ját képezi a központi térség A közlekedés, a célfuvarok a) hátsó részen közelíthetik meg j az épületéket, de a térség j közvetlen szomszédságában ' központi parkolóhely is lesz. < A központi bokorterületet! közművekkel is ellátják. A | középületek körül ugyanis egyemeletes sorházakat ter- j vezünk a „kiszolgáló” lakosság számára.

Reális tervek

Végül reálisak-e a tervek, mikorra valósulnak meg?

— Amikor a terveket a helyi tanácsüléseken megvitatták, sokan fordultak ilyen kérdéssel hozzám: mikor tudnám a régi házam felcserélni ilyenre, mikor települhetek ide? — mondta Sántha János.

Elmondja még, hogy a lakóházakra négyféle tervet ajánlanak, már csak azért is, „hogy el ne rontsák” az egyedi építmények ezt a szép elképzelést. S milyen terveket ajánlanak?

■— Szeretnénk visszatérni ». régi nyeregtetős házakhoz, ez hagyományos is és megfelel az igényeknek. Arra is gondoltunk, hogy ha a járműveknek fenntartott utakon idegenek haladnak, ne valamiféle összevisszaságot találjanak a telkek végében építendő melléklétesítmények között, hanem valamiféle szebb épületeket. Ezért kialakítottunk olyan építménytípust, amely háromféle célnak is építhető: garázsnak, disznóólnak és istállónak.

Végül néhány számszerű adat: a kialakuló Püspöfclak lakossága a terv megvalósulása után körülbelül 2500 15 lesz. A távlati terv 1980 körül valósulhat meg. Egy telek nagysága 910 négyzetméter terület, a sorházaknál pedig 540 négyzetméter. A település laksűrűsége a családi házaknál 37 fő hektáronként,, a sorházaknál 75.

Gazdagh István

Szúnyogirtás a Duna mentén

Ma délután 5 órakor száll fel az Országos Növényvédelmi Szolgálat repülőgépe a mohácsi ideiglenes repülőtérről. Dv--------s relett

k

ezdi meg a mérgezést, s innen halad le egészen a határig, összesen 90 mázsa védekezőszert szór le a Duna jobb és bal partjára és a sziget Mohács felé eső részeire.

A közegészségügyi okokból elrendelt srúni/oqirtás- ban a pécsi KÖJÁLL is is tészt vesz. Tájékoztatásul elmondották, hogy a Duna baranyai térségében igen sok a ézúnyog. köztük, ha nem is nagy szádban, de felfedezték a maláriát okozó szúnyogot is, amely azonban eddig még nem jelentett veszélyt, hisz maláriás beteg egyetlen egy sine<: a környéken s így a szúnyog nem *--J mit terjeszteni.

! A sátorhelyi határban a Bólyl Állami Gazdaság 57 h-ldas | komlóját permetezik vegyszerrel a kártevők ellen. Steer 'rare j traktoros és két társa a napi tervezett 3.5 hold helyet: 1—4.5 holdon végzi el a permetezést.

Táboravatás Balatonfenyvesen

KEGYESEBB lehetett volna I az időjárás ahhoz a 210 pécsi úttörőhöz, akiit az elmúlt vasárnap avatták lel annyi gonddal, vesződséggel épülő táborukat Balatonié oyvesen. Pedig ígéretesen kezdődött az ünnep.

A Párduc, a Tatár, n Fekete Macska őrsök rekordidő alatt lecövekelt sátrai felett kecses sirályok sütkéreztek a verőfényben, és a Balaton is kellemes fürdőzést kínált a tisztes munka után. Aztán délután két óra tájban az északnyugati horizonton hirtelen tornyosodó felhők sötét árnyékot terítettek a parti vizekre.

Percek alatt ítéletidő zúdult a pécsi sátorverő őrsökre. Az utolsó cövekek leverése nyomán apró gejzírek szöktek fel az agyonázott földből, és az előbb még harcias zsinat fokmérője is mínusz alá süllyedt. A „tatárok”, a „párducok” imént még rettenhetetlen népe ázott madárfióka módján pislogott ki a ponyvák védelme alól. Már akiknek védelmet adott, mert a sátrak egyik-másikában ara- szos víz áztatta, mocskolta be a téglalábakra állított matra cokat, plédeket.

A sátorutcákon robusztus férfi szaladgált fel-alá, felleb- bentette a ponyvákat, megemelte a matracokat, s ahol bajt látott, azonnal intézkedett. Kitaposta, kitapogatta a

j

„Hol az olló, komámasszony?“

Időjárásjelentés

Várható időjárás szerda es-] tig: főképp nappali felhőkép- ; ződés, az ország északi felében kisebb felhőátvonulások. Legfeljebb szórványosan előforduló átfutó csők, vagy gyenge zivatar. Lassan mérséklődő északnyugati szél. A j nappali felmelegedés kissé fo- j kozódik.

Várható legalacsonyabb éj- 1 szakai hőmérséklet 10—14,1 legmagasabb nappali hőmér-; séklet szerdán 20—25 fok között. A Balaton vize Siófoknál 11 órakor 17 fok volt.

A Duna vízállása kedden délelőtt 11 órakor Budapesté; aél 707 centiméter.

A háziasszony is bosz- szankodik, amikor drótmosogató helyett műanyagmosogatót javasolnak megvételre, de azt mondja: ez még mindig jobb a semminél. De mit szóljanak a szőlős- és gyümölcsösgazdák, amikor metszőolló helyett mondjuk csak szabóollót ajánlhatnak a kereskedők, mert csupán az akad a raktárban?

A drótmosogató talán bosszantó apróságnak tetszik, mint a dugóhúzó vagy a függönykarika, amelyek ugyancsak hiányzanak a boltokból. De a metszőolló, a különböző alumínium edények már cseppet sem apróságok, mint ahogy nem az a sokféle áru, amely eltűnik a boltokból, majd újra előfordul, mintha csak az időjárás szeszélyeire volna bízva léte vagy nemléte.

Bonyolultabb háztartási gépek, elektromos meghajtású berendezések több vállalat együttműködése folytán születnek. A rossz kooperáció, anyaghiány zavarhatja a termelést, s ez

hiányt idézhet elő. De egyszerű dolgoknál, amelyhez a gép, a szakember rendelkezésre áll, s talán még az anyag is megvan, teljesen érthetetlen a hiány. A füg- gönykarika „apróság”. Negyedévenként a tapasztalatok szerint 100 000 kell belőle Tolnában és Baranyában. Jelenleg nincs, de nyár végére lesz, akkorra igazolta vissza a Fővárosi Vasipari Vállalat, ölezer „kecskeméti” metszőollót igazolt vissza tavaly a gyártó vállalat. Mindebből a kereskedelem 700 darabot kapott, mert időközben a metszőolló gyártóhelyet változtatott. Idén ugyanis már Gödöllőn készítik, s remélhetőleg az év végéig megérkezik az a 4300 darab, amelyre már tavaly ősszel és idén tavasszal szükség lett volna.

Azt mondjuk, a helyiipari vállalatok, a szövetkezetek feladata biztosítani ezeket az úgynevezett „apróságokat”. Vannak is e téren jó tapasztalatok. A Pécsi Fémipari Vállalat például sze- neslapátokat készít, sodronyfonatot gyárt, dió- és sarokpántokat készít, az építkezésekhez pedig műanyagcsöveket, szifonokat. A Bádogos és Szerelő Ktsz mézeskannát, fürdőkádat, csatorna-idomokat, hőlégcsövet, a sellyei ktsz szeméttároló edényeket készít, Mohácsról pedig füstcsöveket kap a megye. Általában határidőre eleget tesznek kötelezettségüknek. Nem így azonban számos budapesti vállalat és szövetkezet. Alig van olyan rendelése a kereskedelemnek, amelyet tételben és határidőben is a rendelésnek megfelelően igazolnának vissza.

A vállalatok már a tervek készítésekor figyelembe veszik a kereskedelem igényeit is, hiszen ez határozza meg, hogy miből mennyit készítsenek. Érthetetlen, hogy ezeket a terveket miért nem igyekszenek jobban betartani. És azt sem érti senki, hogy kinek használ ez a „hol az olló, komámasszony?” — játék a lakosság, a kereskedelem és a gyártó vállalatok között.

szárazabb terepeket, s már adta is a parancsot az új sátorverésre.

CSAK AKKOR szakított kevéske időt a beszélgetésre, amikor mindent rendjén talált, de a fél szeme így is a tábort vigyázta. Hol a konj - hásokhoz kiabált át, hogyan állnak az uzsonna készítésével, hol a gyerekeket nógatta valamire. A Fekete Macska őrsöt megdorgálta, amiért a villanyvezetéknek lyukat fúrtak a sátor oldalába, engem meg nyugtatgatott, amikor célzást tettem a villany- vezeték meg a csuromvizes sátor veszélyeire.,

— Semmi baj — mondta —, a szigetelés kitűnő, s különben is huszonnégy voltos a feszültség, legrosszabb esetben megcsiklandozza őket...

De Istvánder József tanár, a sátorverők atyja, mégsem tudta palástolni kedvetlenségét. Látva látszott rajta, valamiért neheztel, de mindany- nyiszor kitért a válasz alól, hiába faggattam. Egy darabig türelmetlenül fészkelődött, azután a sátrak mögötti térségbe vezetett.

— Látja azt a házat? — mutatott rá egy impozáns méretű vakolatlan, de ma: tető alatt lévő építményre. — Az a mienk! És az is ott, mellette, amelyik félbe maradt. Egyik a 300 személyes ebédlő és kultúrhelyiség, a másik mosdó, zuhanyozó szintén 300 személy részére, ha elkészül.

A nagy tócsák miatt nem nézem meg közelebbről, _ de teieírok egy füzetet a két épület történetéről. Csodálatos történet az emberi összefogás nem mindennapi eredményeiről.

A közel egyholdas területű bekerített telek megvásárlásához az I. kerületi tanács 80 ezer forinttal járult hozzá. Az általános iskolák szülői munkaközössége, valamint a kerület úttörőcsapatainak vezetői 45 ezer forintot gyűjtöttek össze különböző rendezvények bevételeiből.

S MI TÖRTÉNT ITT né1 hány hónap alatt? Talán a ! Pécsi Tervező Vállalattal kel- ; lene kezdeni. A tervezők kol- 1 lektívájával, akik Köves Emil 1 irányításával 62 000 forint ér- ! tékű társadalmi tervezéssel ! járultak hozzá a kezdő lépé- ' sekhez.

, A folytatást már nehezebb ! híven illusztrálni. Kik és há- Inyan nyújtottak segítő kezet ! a tábor megteremtéséhez?

; Még sorolni is sok. A Pécs- ; szabolcsi Szabad Föld Tsz, a Pécsi Ruhaipari Vállalat, a | Mecseki Széntröszt, az I. ke- 1 rületi szülői munkaközössé- > gek, a fehérhegyiek, a me- ! szesiek, a gyárvárosiak tár- \ sadalmi építőbrigádjai, a pé- ! esi Bajcsy Zsilinszky-lakta- nya honvédéi és sokan mások 1 több mint félmillió forint értékű társadalmi munkával igyekeztek széppé, kellemessé varázsolni a tábor területét.

S ha egyformán illet is mindenkit az elismerő szó, mégsem lehet elsiklani a legdicséretesebb munkát végzők neve mellett. Beszélni kell az István-aknai Méhész—Bakán ácsbrigád áldozatvállalásáról, akik saját kocsijukon jártak naponta a tábor építésére és esténként egyszer sem maradtak le a nehéz éjszakai bányászműszakokról.

Szólni kell a kilenc tagú Gálosi építőbrigádról, akik zuhogó esőben öt nap alatt végezték el az egyik 16x10 méteres épület falazását, s itt kell megemlíteni Mogyorósi Mátyás nyugdíjas bányászt is,- aki egy hónapon át főzött, tálalt, mosogatott az építőbrigádokra.

De így is majdnem teljesen kihagytam a Mecseki , Erdő- gazdaságot. amely 1000 nyárfacsemetét adományozott a tábor árnyékolására. Vállalatokat, brigádokat említettem, akik elsősorban szülői minőségben vállalták és teljesítették a nehéz feladatokat. Szülők, akik utazást, költséget, fáradságot nem kímélve járultak hozzá a pécsiek második balatonfenyvesi úttörőtáborának létesítéséhez.

S LÄM, az avatás méais milyen balul sikerült. A 40 sátor apró lakói nem száril- kozhattak, nem melegedhettek meg az oly sok verítékkel épített, de még nem egészen kész épületekben. Ezért, volt nyugtalan Istvánder József, a tábor egyik életre hívója, fáradhatatlan építője és lelkes pallérja, akiből a végén mégiscsak ki provokáltam a kedvetlenség okát.

— Legalább egyszer, egyetlen egyszer megnéztek volna bennünket a városi tanácstól. Ha egyszer is megkérdezték volna tőlünk, hogyan boldogulunk, hogyan vesződünk a munkával, a befejezéssel ...

Sajnos, elmaradt a látogatás, elmaradt a segítség. Magára maradt a kezdeményezők lelkes tábora. Pedig a Balaton környékén egyre nehezebb ma már kiverekedni saját táborhelyet. Ugyanis a tapasztalat az, hogy egyre inkább szűkülnek, kiszorulnak az ilyen kezdeményezésekből született táborozási lehetőségek.

Kimondom hát Istvánder József helyett azt, amit 5 szerénységből csak kerülgetett. Utazzanak ki Fenyvesre ■ mielőbb az illetékes tanácsi emberek és mérjék fel, mit kell, hol kell segíteni. Hiszen újabb 1200—1500 pécsi gyerek rendszeres üdültetéséről van szó, akiket már elindított ezen az úton a társadalmi összefogás.

De ezt az utat tanácsi, állami segítséggel kall tovább egyengetni, P. Gy.