Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-07 / 158. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _________ X XII. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Ara 50 FILLÉR 1965. IŰLIUS SZERDA A SZÁZADIK NAP! Az újjáépítés megkezdődött Mohácson ü Duna vízszintie még mindig 900 centi felett—Parkosítotf sétány a gátoldalon 11 felajánlások gyorsan megvalósulnak — Jugoszláv betegek Siklóson (Munkatársunk jelenti) A Hapci hétfőn hajnalban fél háromkor állt a partol­dalhoz, ahol a magyar—ju­goszláv határ húzódik. Ekkor költötték először Vetró had­nagyot a gerecháti őrsön. A sekély merülésü hajó szállí­totta az árvízvédelmi osztag munkásait a jugoszláv oldal­ra. A formaságokhoz a határ­vonalra érkezett egy jugosz­láv motorcsónak, a sorompó­nál pedig gépkocsi várta az érkezőket. Később azért kel­lett. újra a gátra jönnie Vetró hadnagynak, mert visszatért a Hapci, aztán azért hívták, mert Gombás Lukács vízügyi igazgató a munkásai után ment Jugoszláviába. Nagy a forgalom. Itt Is, meg Ud­varnál is. Tengelyein szállít­ják a munkások után a Pát­ria-lemezeket. Erdőfű ismét megélénkült. A biztonság érzése hazacsalta a férfiakat. A szegedi „vize­sek” termelik a földet és ka­zettákat építenek a szivárgó, buzgárokkal átlyuggatott gát köré. A vízügyi felügyelőségen va­laki megjegyezte: — Még csak most értük el az 1954-es árvízszintet, a 924 centit, de már nyugodtabbak az emberek, mert hatvan cen­tit apadt a Duna. — Látszólagos ez a nyuga­lom és nagyon is korai — mondja Szilágyi főmérnök. — A veszély még nem múlt el. Még mindig többezer em­ber védekezik a gátakon, de mögöttük már elkezdődött az újjáépítés. Valahogy úgy va­gyunk most is, mint kezdet­ben a védekezéssel és a ki­költöztetéssel. Idejében meg­teltük az intézkedéseket, és fegyelmezetten végrehajtotta a lakosság. Ezzel csökkentet­tük a kárt, megelőztük az esetleges pánikot. Most — habár a veszély továbbra is fennáll — hétfőn megalakult az újjáépítési bizottság. El­nöke Horváth Lajos, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese, és még hat tagja van. Az elnök kedden már az Országos Terv­hivatalban tárgyalt, míg a bi­zottság többi tagja Mohácson tanácskozott. Már hétfőn délután össze­hívták az újjáépítésben ér­dekelt mohácsi lakókat. — Negyven személyre szá­mítottunk és négyszázan szo­rongtak a nagyteremben — mondja Mikó Lajos, a városi tanács építési osztályvezető helyettese. — Megbeszéltük velük az újjáépítés lehetősé­geit és ma már hivatalosan jelentkeztek. Lakatos József né, az osz­tály adminisztrátora nyilván­tartásba vette az ötven je­lentkezőt. A legtöbben sor­házban kívánnak lakni. Első­nek Mihálovics Tamásné je­lent meg a hivatalban. Az Alsó-Dunasor 29 alatt össze­dőlt a házuk, öten laknak benne. Mikó Lajos egy térkép elé vezet. A Duna-menti szakaszt mutatja, ahol a házak össze­dőltek, megrongálódtak. Meny­nyi? Ki tudja azt előre, pon­tosan megmondani? Most a víz még tartja a lelket az öreg házakban. Egy budapesti mérnök mondta, hogy még jövőre is számíthatunk a mos­tani árvíz utóhatására. Az újjáépítésre kijelölték a területet. A Terv, a Rákóczi és a Garay utca határolja. A házhelyeket is kimérték, így megkezdődhet az építkezés. A határidő nagyon optimistán számolva is december 31. És addig? — A kárt szenvedettek és kitelepítettek ott maradnak, ahol jelenleg vannak. Pincék­ben, présházakban, iskolák­ban. Mi pedig sürgetjük az építkezéseket... A városi tanácson, az elnö­ki szobában nyolcán vitatkoz­nak. Ma érkeztek a Városter­vező Intézet szocialista bri­gádjának tagjai, hogy valóra- váltsák vállalásukat. A levél, amelyben társadalmi munká­jukat felajánlották, így kezdő­dik: „Hetek óta szorongva figyeljük a dolgozó népünk hősi helytállását a gátakon.” Most ők következnek. Az új­jáépülő házak, utcák terve­zői. Elképzeléseiket a víz­ügyesekkel hangolják össze. Tóth László csoportvezető fő­mérnök „terjeszti” elő a víz­ügyi elképzeléseket. Többoldalas, részletes terv ez, igazán csak „szemelvé­nyek” kerültek a jegyzetfü­zetbe. A mohácsi lokalizációs töltés és az Indóház utca kö­zött ötven méteres sávban újjáépítési tilalmat kémek, hogy megerősíthessék a gáta­kat, a védelmi műveket. Ezen a területen a pincéket feltöl­tik, a kutakat betemetik. Húsz méteres padkát terveznek a gátoldalban, amelyiket sétány­nak képezhetnek ki, virágok­kal, padokkal. A töltés koro­nája is egy méterrel maga­sabb lesz és legalább öt mé­ter széles. És még temérdek szakmai kifejezés köröz a le­vegőben. Vitáznak, hogy Mo­hács biztonságban legyen a jövőben, hogy a városkép a modem tervek alapján ala­kuljon. Nem ez az egyedüli „kéz”, amelyik segítséget nyújt. F. Tóth Béla, a megyei tanács építési osztályának vezetője, most az újjáépítési bizottság titkára mutatja a füzetét: — A MTESZ 2300 szakem­bere nevében tett felajánlást, az Ércbánya Vállalat kútfú­rást ígért és már meg is kezdte a Jeney völgyben. Ez a kút már szerves része lesz a város jövőbeni vízellátásá­nak. Nemeskéri elvtárs há­romszor is járt kint a ki­lencven panellakás ügyében, ök vállalták a legyártást, a KISZÖV, a Mecseki Szén­tröszt és a Tanácsi Magas és Mélyépítő Vállalat 30—30 panellakás szakipari munká­ját végzi el. Ugyancsak a Baranya megyei Építőipari Vállalat egymillió forint ér­tékű út és járdaépítésre tett felajánlást. Építő kéz van, anyagot biz­tosítanak, de tervek is kel­lenek az újjáépítéshez. — Igénybe vettük a szegedi tervező vállalatokat, amelyek 72 lakás tervét vállalták tár­sadalmi munkában. A megyei Tanácsi Tervező Iroda már elkészítette 47 lakás tervét. A Pécsi Tervező Vállalat az ösz- szes építkezés összehangolását — mint generál tervező — magára vállalta és ezenkívül a kilencven panellakást meg­tervezi. Az OTP biztosítja a hitelt a kárt szenvedetteknek. Két­féle lehetőség van. A tulajdo­nos helyreállításhoz 15 évre, újjáépítéshez 25 évre szóló hi­telt kap, kamat- és költség- mentesen. Az OTP felépíti a lakást és átnyújtja a kulcsot. A bérlő ugyanezeket a ked­vezményeket élvezi, de két százalékos kamatot fizet. Nincs sablon. Válogathatnak az újjáépíttetők a tervek kö­zött. Negyven kétszobás és hét egyszobás lakás épül sorhá­zakban. Harminchat lakást társasházban helyeznek el és kilencven készül panelből. A terveket, modelleket a városi tanács építési osztályán néz­hetik meg. Itt kell jelent­kezni újjáépítésre, helyreállí­tásra. A jelentkezőket később behívják a szerződés megkö­tésére. A segítő kéz más, nemzet­közi formában is jelentkezik. Siklóson a kórháznak már több jugoszláv betege van. Sőt, tegnap két gyereket már haza is szállítottak. Kartörés­sel hozta át a mentő a hatá­ron. Gipszbe tették és mehet­tek haza. Két szülés is volt. Milinovics Rád fiát Krunosz- lávnak nevezték el, mig a Csúzáról való Szalai Ilona leánygyermeket szült. — A sorompó állandóan nyitva és naponta két-három beteg érkezik — mondja dr. Gruber Béla igazgató főorvos. — Most hoztak például egy sérültet Popovácról. A fia­talember fáról esett le és zú- zódásokkal ápoljuk. — Férőhely? — Húsz százalékot fenntar­tunk számukra, ennyi kell is, mert ki tudja mikor húzódik vissza a Duna a medrébe... Bizony, ki tudja? A Duna vízszintje Mohácsnál még most is 924 centiméter! Gáldonyi Béla Kedden újra megindullak a kombájnok Jól működik az AGROKER alkatrész-ügyeleti szolgálata Eddig 100 vagon árpát vásároltak fel a megyében Pénteken, szombaton és va­sárnap, kisebb részt pedig hétfőn igen nagymennyiségű csapadék hullott le a megyé­ben. A csapadék mennyisége egyes részeken, így a pécsi járásban elérte a 100 milli­métert, más részeken viszont jéggel jött az eső. Súlyos jég­verést szenvedtek újra a szi­getvári járás, a siklósi járás és a pécsi járás termelőszö­vetkezetei. A szabadszentkirályi terme­lőszövetkezetnek a kertészetét verte el teljesen a jég, Gör- csönyben a gabonákban tett kárt. A Pécsi Állami Gazda­ság peterdpusztai üzemegysé­gében egy 55 holdas rendre- aratott repcetáblát „csépelt ki’’ a jég; itt a kár mértéke 70 százalékos. Legerősebb je­get mégis a patapoklosi ter­melőszövetkezet kapott, ahol egyetlen szem árpa nem ma­radt a kalászokban. A vasár­napi jégverés a már aratásra érett őszi árpában okozta a legsúlyosabb kárt, az előze­tes becslések szerint a jégve­rés okozta árpaveszteség meg­haladja a 300 vagont. Ilyen körülmények között pénteken félbeszakadt az egész megyében az aratás. Azóta zivatar zivatart ért s kedd volt az első nap, amikor nem esett. A talaj alaposan fel­ázott s csak kedden délután merészkedtek rá újra a kom­bájnokkal. A megye állami gazdaságai az eső előtt éppen csak megkezdték az aratást, egy-egy gazdaságban 5—10 holdat vágtak le mindössze. Felajánlások az árvízkárosultak megsegítésére A Mecseki Ércbányászati Vállalat egészségügyi dolgozói, dr. Lichner György főorvossal az élen, egynapi keresetüknek megfelelő összeget ajánlottak fel az árvízkárosultak megse­gítésére. A vállalat központi orvosi rendelőjének dolgozói a szakszervezeti bizalminál vá sárolják meg az árvízkárosul­tak megsegítésére kibocsátott bélyegeket. Az építőmunkások ugyan­csak egynapi keresetüknek megfelelő összeggel támogatják az árvíz által sújtott terüle­tek lakóit. A Magas- és Mély­építő Vállalat minden dolgo­zója július 11-én, vasárnap rendes műszakot tart. Az iro­dai dolgozók többsége ugyan­csak fizikai munkát végez ezen a vasárnapon. Egy részük a görcsönyi gyermekotthon befejező munkálatainál dolgo­zik, mások a harkányfürdői camping parkosítási munkáit végzik. A Mecseki Szénbányászati Tröszt távlati fejlesztési osz­tályának dolgozói vállalták, hogy egy ház tervezési mun­káit elvégzik és szombat, va­lamint vasárnapi napokon el­végzik az alapozását, a felme­nő falait és a födémét is fel­építik. Az osztály dolgozói a szakszervezeti bizottságot kér. ték, hogy a mohácsi tanács­csal lépjen kapcsolatba és ne­vezzék meg a ház helyét és a károsultat, hogy a segítsé­güket mielőbb igénybe ve­gyék. A Pécsi Állami Aruház dol­gozói általában egynapi kere­setüknek megfelelő összeggel segítik az árvízkárosultakat. A Pécsi Bőrgyár dolgozói ugyancsak egynapi bérüknek megfelelő összeggel segítik a károk helyreállítását. Becslé­sek szerint ez körülbelül 70 ezer forintot tesz ki. A Pécsi Állami Gazdaság dolgozói elhatározták, hogy vasárnapi műszakot tartanak, mellyel a soron lévő mezőgaz­dasági munkákat is elősegítik. Előzetes számítások szerint kö­rülbelül 15 ezer forinttal já­rulnak hozzá az árvízkárok helyreállításához. A Pécsi Cipész Ktsz dolgo­zói külön műszakot végeznek az árvízkárosultak javára. A 10 000 forintot kitevő bérösz- szeget az árvízkárosultak csekkszámlájára fizetik be. A Pécsi Bútorgyár dolgozói egynapi átlagkeresetüknek megfelelő összeget, 8830 forin­tot fizetnek be az árvízkáro­sultak csekkszámlájára. A megyei, valamint a vá­rosi és járási pártbizottság dolgozói ugyancsak egynapi keresetükkel segítik az árvíz­károk helyreállítását. Az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat központjának, vala­mint 370 üzemének dolgozói szintén egynapi keresetüket, körülbelül 60 000 forintot ajánlanak fel. A Pécsi Fodrász Ktsz dol­gozói egynapi munkabérük­nek megfelelő összeget, körül­belül 20 000 forintot ajánlot­tak fel. A TÜZÉP Vállalat dolgozói eddig 8600 forintot ajánlottak fel az árvízkáro­sultak megsegítésére, de ez az összeg valószínűleg eléri a 10 000 forintot. A Pécsi Állami Gazdaságnak 9 kombájnja vesztegelt négy napon át, pedig 480 hold őszi árpa és 1400 hold búza vár betakarításra ebben a gazda­ságban s az eső előtt mind­össze 10 hold árpát takarítot­tak be a Gyula-pusztai üzem­egységben. Kedden a délutá­ni órákban indultak meg új­ra a gazdaság kombájnjai. Az aratás megakadásával el­akadt a gabona felvásárlása is. Hétfőn a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat pécsi központjában megbeszélést tartottak, amelyen a vidék' átvevő telepek vezetői is részt vettek. A megbeszélésen meg­állapították, hogy eddig mint­egy 100 vagon őszi árpát vá­sároltak fel a megyében, a jégverés okozta 300 vagon ki­esés súlyosan érinti majd a felvásárlást is. Az árpa mi­nősége jó, víztartalma azon­ban magas. A hétfői megbeszélésen el­határozták, hogy a felvásár­lás meggyorsítása érdekében az átvételi időket megnyúit- ják s így a gabona átvétele éjjel-nappal zavartalanul tör­ténhet. A malmok is felké­szültek az új búza fogadására, erre azonban a jövő hét vé­ge előtt nem kerül sor, ak­korra várják az első San Pas- tore — legkorábban érő búza­fajta — szállítmány érkezé­sét. Július elsejétől augusztus 20-ig nyújtott ügyeleti szol­gálatot tartanak az AGRO­KER Megyeri úti alkatrész­telepén is. Itt az aratás ideie alatt mindennap reggel 7-től este 7-ig van alkatrészkiadás, hogy anyaghiány miatt ne álljanak a kombájnok és az aratógépek. Az aratáshoz szükséges cik­kekből eddig még ki tudták elégíteni az igényeket. Bőven van raktáron gabonás zsák is. mintegy 50 ezer darab, ara­tógépzsinegből is még mint­egy 8—10 vagon áll rendel­kezésre. Most már csakis az időjá­ráson múlik, hogy sikerül az idei aratás. é

Next

/
Thumbnails
Contents