Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-27 / 175. szám
IMS. JÚLIUS VL napló 3 Negyvenezer tonna szén nyomában: (II.) KOSSUTH-AKNÁN Válaszol: Nagy Dezső frontmester Kossuth-bányaüzem jelenleg. a Mecseki Szénbányászati Tröszt legnagyobb üzeme, naponta 418 vagon szenet termel. A fejtésekben alkalmazott technológia itt a legfejlettebb. s az összes termelést kiét munkahelyi koncentráció adja. Tehát ennek az üzemnek a termelési eredménye jelentősen befolyásolja a tröszt teljesítését. ■Nagy Dezső frontmester 18 éve bányász. Brigádja jelenleg az ország legnagyobb létszámú kollektívája; körülbelül 500 ember dolgozik csapatában. A szocialista címet többször elnyerték, az' országban elsőnek Ők vezették be a hálós-rendszerű fejtési technológiát. A tervek reálisak Csapata jelenleg kettéosztva termel: napi teljesítményük 215 vagon szén, vagyis több, mint a bányaüzem ösz- szes termelésének a fele. — Hogyan zárták az első félévet? — Január 114.4 százalék, február 113,8. március 114,1.:. a hat havi átlag ugyanilyen volt. — Hogyan sikerült ilyen jó eredményt elérni? — Én ezt nem tartom jó eredménynek. A mi kollektívánk ennél többre képes, jóval több van a brigádban, s amikor minden rendesen megv, a teljesítések is nagyobbak. De hadd mondjam el, hogy a szenes körletünk csak 94.1 százalékra teljesítette a féléves tervét, a bányaüzem pedig 98 százalékra. — Reálisnak tartja a terveket? — A tervek reálisak volnának, csak... nap mint nap állunk, hol a gépekkel van baj, hol a villamos berendezésékkel. S ha egyszer megáll a gép egy ilyen koncentrációban, akkor áll az egész csapat. Egy példa: a múlt nőnapban 134 óra kiesésünk volt gépi és villamossági meghibásodások miatt. Egy órát száz csillével lehet számolni, az kérem 13 400 csille. De itt a fel iegyzésem az első félévre: január 35 óra. február 102. március 142, április 201, május 71, június 134. LelHi^msrelesebben kellene javítani a gépeket — Mi az oka a rengeteg meghibásodásnak? ■— A gépészet valószínű pontosabb választ adhatna. Én nem vagyok szakember, de az az érzésem, hogy a gépek elavultak. Úgy értem, hogy kopottak az alkatrészek, vagyis megették kenyerük javát. A villamos kapcsoló-berendezésekkel is sok a bsj. Ez az egész ácsorgág komolyan kihat a brigád munkamoráljára, s általános visszaesést jelent, az elért lendületet lefékezi. — Az elmúlt héten például az egyik területemen a brigád munkája zavartalanul ment. a fejtésben nem történt semmi hiba. A lendület olyan jó volt, hogy a megszokott tavalyi eredményeket kezdték elérni, sőt a hat süveg helyett néhol hetet-nyol- cat. de volt, aki kilencet is elvégzett. Aztán leesett a kaparó lánca és órákat álltak, másnap hasonló helyzet alakult ki. A lendület megtorpant. az eredmények csökkentek. Manapság már hallani a csapat tagjaitól, hogy ..ideje lenne változtatni a hely zeten. mi dolgozni akarunk és pénzt keresni, ha már leszálltunk”. Úgy vélem, igazuk van. — Mit lehetne tenni? — Felelősségre kell vonni azokat az embereket, akik gyatrán végzik el a feladatukat. A szakiparnak nagyobb lelkiismerettel kellene dol- gozma, előfordul, hogy nincs a kuplungban olaj, ott a szakember, de meg sem nézi. Olaj nélkül viszont nem megy, leáll az egész mechanizmus, és a termelő munkások százai kénytelenek állni. — Talán más okok is lehetnek? — Valószínű. Egyik megoldáson éppen ma gondolkodtam és beszéltem is lakatos szakemberrel. A fejtésünk homlokhossza körülbelül 150 méter, ebben egy kaparó szállítja a szenet. Az a véleményem, hogy — bár nehézségekbe ütközik és többletmunkát jelentene — ketté kellene venni a kaparót és a terhet úgy megosztani, hogy a leállások, a láncszakadások és leesésék ritkuljanak. Ha om- lasztás történik, egyszerre nagy teher jut a kaparóra, és a motorok azonnal leváltanak. Ha kettéosztanánk a szalagot, mondjuk a felső részre 85 métert, az alsóra pedig 65 métert hagynánk és a motoroknak egy kamrát alakítanánk ki, talán megváltozna a jelenlegi helyzet. Ez ugyan pluszmunkát jelentene, de mi megcsinálnánk, mert megérné és kifizetődőbb lenne, mint így kínlódni. — A szervezésüket megfelelőnek tartja? — Igen. Éppen a múlt héten beszéltük meg a vezetőségei a termelési feladatainkat. Kérték, hogy adjunk javaslatokat, mi mondtuk, hogy ha a ciklusos rendszer mehet, akkor jobb eredmények születnek. A létszámot is ennek megfelelően telepítjük, így is tettünk e hó 12-től és ment is minden rendesen a tegnapi napig. A kis-délutános Szakban láncszakadás volt, fél műszakon át javítgatták. Máris minden összekuszálódott. Egyébként a ciklusrendszer jó. A tavalyi bérrendszer Ösztönzőbb volt — A jövedelmük kielégítő? — Az mindig a termeléstől függ, tavaly jobb volt, a napi átlag alapbér 90—100 forint volt, a mostani csak 80—85 forint. Igaz, tavaly a százalékot premizálták, most célprémiumot adnak, ez 90 ezer forintot jelent és az elért eredmények alapján diszting- válunk. Bár a tavalyi rendszer véleményem szerint ösztönzőbb volt. — Mivel elégedett a csapatánál? — Szakmailag jól képzett emberek vannak a brigádban, igaz. ilyen nagy létszámnál könnyen találni kirívó eseteket is. Az elmúlt évek, de még az idei mostoha körülmények között elért eredmények úgy vélem önmagukért beszélnek és dicsérik a brigád minden tagját. Inkább azt mondanám, amivel nem vagyok elégedett. — Tessék. — Sokan nem tartják be a technológiai utasításokat és emiatt gyakran fordul elő baleset. Azzal sem vagyak elégedett, hogy a szerszámokra nem úgy ügyelnek, ahogyan kellene: elhanyagolják a karbantartását, valahogy másodrendű feladatnak tekintik a szerszámom ápolását, kezelését. Bár ezek a hibák nem nagy horderejűek, de ezek a kicsik sokszorozód- nak és tonnákban, vagonokban fejezhető ki csak a napi, vagy heti. kiesés ilyen apróságok miatt. Ha e téren minden rendben lenne, merem állítani, hogy 1—2 százalékkal nagyobb lehetne a termelés mennyisége: ez pedig azt jelentené, hogy az üzemnek egy csillére való adóssága se lenne, s így a trösztnek sem. Az a negyvenezer tonna szén, amit „keresnek”, talán még 1 százalékát sem teszi ki az egész évi termelésnek. Még egyet: a csapatom mint említettem két területen dolgozik. az egyikkel nem vagyok meglégedve. Igaz, ebben a csoportban sok a vidéki ember és az úgynevezett küldött ember (a tartalékból vagy más csapatoktól egy megbatározott időre odavezónyeült „küldött” emberek),. Nem vészes az elmaradás — Pótolni tudják-e az elmaradásukat? — A brigád túl is teljesíti a tervét, de úgy érzem, hogy az üzem is képes behozni a lemaradását. Talán előbb- utóbb kilábalunk a gyenge, elkövesedett telepekből is, s a termelés folyamatosabbá válhat. Természetesen sokat kell javítani a gépi berendezéseket. hogy ne zavarjon annyit a géphiba, jobban kell kooperátorok a körleteknek és persze azokat a dolgokat meg felszámolni, amelyeket a „mi. vei nem vagyok elégedett” kérdésnél elmondtam. Egyszóval nem vészes az elmaradás mennyisége, behozható. — Van-e beleszólása önnek az üzem életébe? S a brigádjának tagjai élnek-e a lehetőséggel? — Feltétlenül. A véleményünket igényli a vezetőség, nem egy esetben éppen a közös megbeszélés alapján sikerült előbbre lépnünk. Például a hálós fejtés bevezetésekor egyenesen kérték, nem a véleményünket. hanem a segítségünket. Sikerre vezetett az együttes erőfeszítés. A brigádom tagjai hasonló módon beleszólhatnak az üzem irányításába. Persze úgy látjuk, hogy hasznosabb a nagy termelési tanácskozásoknál a brigádértekezlet. Ott valahogy otthonosabban beszélgetnek az emberek. — Elégedett a beosztásával? — Igen. Egy röpke beszélgetés keretében itt is találtunk 15 000 csille szenet. De tálán érdekesebb az az 1—2 százalék „tartalék”, amelyről Nagy Dezső beszélt. Ha art sikerül megoldani, akkor nem lehet baj. (Következik: Gungl Ferenc üzemvezető válasza) Gazdagh István forgalmas délután a harkányi strandon A szakember tanácsai Folytatni kell a permetezést * Nagy a kár a szőlőkben — A lombozatot mindenképpen meg kell védeni - Fokozott figyelmet a fürtökre! Az elmúlt hetekben megyénk valamennyi szőlőtermő vidékéről jelzések érkeztek, amelyek a peronoszpóra kártevéséről számolnak be. Jóformán nincs is olyan szőlő- terület, amelyet kisebb vagy nagyobb mértékben ne támadott volna meg a betegség, a szakemberek véleménye szerint az utóbbi évtized legnagyobb peronoszpóra-fertőzése jelentkezett ebben az évben. Hi a betegség páratlan elterjedésének oka? Dr. Diófáid Lajoshoz, a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársához fordultunk tájékozódás végett, aki mindenekelőtt leszögezte, hogy bár a kártevés nagy, ennek ellenére nincs ok a pánikra. Mindent meg kell tennünk, hogy a lehetőségekhez képest elejét vegyük a további fertőzésnek! A peranoszpróra fellépését elsősorban az okozta, hogy a kritikus időszakzan, amikor a betegség felléphet, május elBenzinkút a szentlőrinci országúton Csikken a zsúfoltság — Új kutakat helyeznek özembe most használaton kívüli, a jelenlegi kutakkal szemben lévő oldalon oszlopot szerelnek, s így gyakorlatilag a jelenleginél hárommal több kútnál történhet a kiszolgálás. A Kórház téri benzintöltő állomáson pedig az lesz a közeljövőben várható változás, hogy az ÁFOH itt is lehetővé teszi szuperbenzin vételezését. Az ÁFOR-nál foglalkoznak az új pécsi benzintöltő állomások telepítésének távlati tervével. Egy benzinkút terve már teljesen elkészült, s ezt 1966-ban, valószínűleg a nyugati városrész peremén, a jelenlegi autóbusz-végállomások közelében építik fel. A város déli részében is megvan már az új benzinkút helye, a tervezett felüljárótól délre eső területen. Ennek megépítése azonban csak az Irányi Dániel téren létesítendő benzintöltő állomás üzembehelyezése után várható. A szentlőrinci országúton lévő benzintöltő állomás üzembehelyezésének első eredménye a többi kútnál fennállott zsúfoltság csökkenésében máris lemérhető. Ameny- nyiben az újabb benzintöltő- állomások átadása nem oldaná meg a gépkocsik üzemanyagellátását, az ÁFOR mérővel felszerelt tankkocsit küld Baranyába, és ezzel lehetővé teszi, hogy az autósok a legforgalmasabb utakon, „menetközben” vételezhessenek üzemanyagot. A múltban több helyen volt benzinfelvételi lehetőség Pécsett, mint ma, amikor már 30 250 gépkocsi üzemanyagellátásáról kell gondoskodni Baranyában. Jelenleg Pécsett két helyen működnek benzinkutak, a Kórház téren és a Fürst Sándor utcában. Gazdaságossági, idegenforgalmi és egyéb fontos szempontokat fi- gyelembevéve tárgyalások kezdődtek az ÁFOR-ral és az Ércbánya Vállalat vezetőivel annak érdekében, hogy a kő- vágószőllősi út és a szentlőrinci országút találkozásánál lévő benzinkutat mielőbb adják át a közforgalomnak. A tárgyalás eredményeként ez a benzinkút máris közcélokat szolgál. A közeljövőben pedig automata keverőfejes kútoszlop felszerelésével lehetővé teszi az ÁFOR, hogy a gépkocsik itt. benzinhez és keverékhez is hozzájuthassanak. Az automata keverőfejes kútoszlop üzembeheljtezése után csak itt szolgálnak ki keveréket és gázolajat. Így a Fürst Sándor utcai benzintöltőállomásnál két kútfej felszabadul, s ezek is benzint szolgálhatnak ki. Ennek az intézkedésnek a végrehajtása azzal is jár, hogy a teherautók csak a szentlőrinci országúton vételezhetnek majd üzemanyagot. A Fürst Sándor utcai benzintöltő állomással kapcsolatban az a végső terv, hogy kétoldali kiszolgálást vezetnek be. Amíg ez megvalósul, a sejétől július 10-ig — körülbelül 300 milliméter eső esett, ami kétszer annyi, mint a sok évi átlag. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az eső növényvédelmi szempontból kedvezőtlen elosztásban jelentkezett — minden másnap esett — ami a peronoszpóra-gom- báknak igen kedvező feltételeket teremtett. Sok helyen szinte növényházi párateltséget okozott a szőlőtőkék között. A bajt fokozta, hogy a megújuló eső megnehezítette a védekezést. Egyrészt a gazdaságok nem tudtak védekezni, mert a felázott talajra a gépek nem mehettek rá, másrészt pedig a kipermetezett védekezőszert az eső simán lemosta. A tavasz végén és nyár elején három nagyobb peronosz- póra-fertőzési hullámot észleltünk a megyében. Az első június elején jelentkezett, a második június közepén, a harmadik és egyben a legsúlyosabb július 10. és 15. közötti időszakban. A betegség elterjedését fokozta, hogy az ültetvények legnagyobb része már előzőleg is fertőzött volt, ehhez hozzájárult, hogy július első napjaiban megyeszerte több, mint 100 milliméter eső esett, amit aztán erőteljes fel- melegedés követett. Az eddigi fertőzések látható nyomai jelentkeztek aztán a minden eddiginél nagyobb mértékben július közepére. Itt rögtön feltehető az a kérdés, milyen a szőlők állapota? El kell mondanom, hogy nincs olyan szőlőtermő hely Baranyában — beleértve az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és magántermelők szőlőjét — ahol peronosz- póra-fertőzés ne volna. A fertőzés kiterjed mind a levélre, mind a fürtre. A fertőzés komolyságát mutatja, hogy egyes helyeken még az egyébként némileg ellenálló direkttermők zöld részeit is ellepte. Hogyan vizsgáztak a védőszerek? Ahol megfelelő időben és minőségben végezték a védekező munkát, ott az új és hagyományos szerek kielégítő védelmet nyújtottak. Azokban a szőlőkben, ahol eddig hatnyolc esetben permeteztek megfelelő időben, ott a vedé. kezés leg*.»t;b esetben cred- vrénnyel i-irt. Azok *n a terű- leiken, ahol erre bármi ok nnatt nem vol; mód, a fertőzés súlyos és a fürtben Ónozott kár is jelentős. Az eddigi kár mértékéről pontos képet nehéz alkotni, mert jelenleg is károsít a betegség. Annyi azon ban bizonyos, hogy az átlagosan jó termést ígérő szőlőkben a terméskilátásokat erősen csökkentette a peronosz- póra-fertőzés. A Villányi Állami Gazdaság ban, amely 1600 hold szőlővel rendelkezik, jól és eredményesen védekeztek, korán kezdték a permetezést, így a terület többségén a terméskilátások jók. Ez a példa is azt mutatja, hogy megfelelő alapossággal lehetett védekezni még ebben a nehéz esztendőber is. A négy fő védekezőszer az Orthocid, Zineb. Vitigrar és a bordóilé alkalmazása, egyaránt megfelelő védettséget nyújtott, ha időben permeteztek. Mit tehetünk a fertőzés megakadályozására? Mivel az elmúlt években nem volt számottevő peronosz- póra-fertőzés és a tíz-tizen- négy naponkénti védekezés megelőzte a betegséget, a termelők egyrésze ebben az évben is ilyen módon védekezett. Az a tapasztalatunk, hogy ahol a permetezési forduló öt papnál hosszabb volt, ott a peronoszpóra-fertőző' súlyosabban jelentkezett. A most fellépő peronoszpóra-okozta kárt súlyosbítja, hogy a harmadik fertőzési hullámmal egyidejűleg jelentkezett a li«ri_ harmat is a szőlőkben. Ez utóbbi betegség azonban csak ott tudott károsítani, ahol a permetezőszer nem tartalmazott Thiovitot vagy más kéntartalmú anyagot. Mit tehetünk még? Igen sok gazdaságban eddig csak a leveleket támadta meg a betegség és a fürtök állapota még kielégítő. — Itt a lombozat védelme mellett a fő hangsúlyt a fürtre kell összpontosítani. Fokozott ’módon kell a fürtöket védeni, mert azok szeptember elejéig fertőződhet nek. A lombozat védelme azért fontos, mert különben a minőség csökken, a szőlőnek nincs asszimilációs felülete. Védekezzünk továbbra s! Ahol már a fürtöket elvitte a betegség, ott sem szabad „letenni a fegyvert”, tovább kell védekezni. Aki nem permetezi a lombozatot és nem védi meg a további fertőzéstől az jövőre se várjon termést! Ha valaki azon a címen abbahagyja a védekezést, hogy már nem érdemes, az jövőre sem szüretel. A lombozatot mindenképpen meg kell védeni! Mivel már július vége van és ilyenkor más években be szokták fejezni a permetezést, az idén azonban már megfelelő időjárás esetén is továbbra is permetezni kell! Augusztus végéig lehetőleg még többször permetezzük a szőlőket, az utolsó két permetezést a szőlősgazdák bordóilével vagy Vitigrannal végezzék, mert a réztartalmú védekezőszerek hatása nagyobb. A permetezőszerekben a lisztharmat ellen továbbra is tartalmazzanak kéntartalmú anyagokat. A védekezés hatékonyságát nagy mértékben növeli, ha a perme tezésen kívül rézkénporral a szükségletnek megfelelően több ízben porozunk. (Csatai) i
