Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-03 / 155. szám

Í?^55í JÚLIUS 3« napló 3 Tízmillió forintot gyűjtenek Baranyában az árvízkárok helyreállítására I Készpénz- és munkafelajánlások, kulturális és sportrendezvények DÄRDA VÍZ ALATT Az árvízkárok helyreállítá­sára alakult Országos Akció- bizottság döntése szerint a kü­lönböző üzemekben, intézmé­nyekben a szakszervezetek irányítják az árvízkárok hely­reállítására irányuló gyűjtést és a különféle felajánlásokat. Országosan mintegy 150 millió forint értékben bocsátanak ki bélyegeket az árvízkárosultak megsegítésére, s ebből a 150 millió forint összegű gyűj­tésből körülbelül 120 milliót vállaltak a szakszervezetek. A fennmaradó összeg me­gyénkre eső része — mint azt már tegnapi számunkban is közöltük — a Hazafias Nép­front, a Magyar Vöröskereszt, a Nőtanács, MHS, MTS, OKISZ, Partizánszövetség, KI- SOSZ és a KIOSZ irányítá­sával gyűlik össze a lakóte­rületeken, fegyveres testüle­tekben, illetve a szövetkeze­tekben. Egy napi átlagkereset A gyűjtési akció megszer­vezésére tegnap ülést tartott az SZMT. Az ülésen jelen voltak a minisztériumi veze­tés alatt működő üzemek szb-titkárai, a bőr, textil, nyomdász, vegyi és vasas szb- titkárok. Bogár József elv­tára az SZMT vezető titkára elmondotta, hogy a gyűjtés összegszerű irányelve szemé­lyenként az egynapi átlagke­reset, s ezt különféle formák­ban ajánlhatják fel az embe­rek. A szakszervezetek há­romféle módon teszik lehető­vé a felajánlásokat: egyrészt önkéntes készpénzfelajánlás formájában, tehát bárki egy összegben eljuttathatja egyna­pi átlagkeresetének megfele­lőjét a gyűjtést végző aktívá­hoz, másrészt ugyancsak bár­ki jövőbeni fizetése terhére ajánlhat föl megfelelő össze­get, s ez később levonásra kerül illetményéből. Harmad­szor pedig, s ez a termelő területekre vonatkozik, amennyiben a lehetőség meg­engedi, túlmunka-felajánlá­sok formájában is hozzájárul­hatnak a gyűjtéshez. A készpénz- és munkafel- ajánlásokon felül, amennyi­ben lehetőség nyílik rá, bár­hol kezdeményezhetnek kul­turális vagy sportrendezvénye­ket, amelyek befolyt bevétele teljes egészében az árvízkáro­sultak megsegítésére fordítha­tó. A gyűjtést gyűjtSívekkel végzik A szakszervezetek által irá­nyított gyűjtés annyiban kü­lönbözik a lakóterületeken végzett gyűjtéstől, hogy nem bélyeg ellenében történik, bé­lyeget viszont bárki kaphat, aki felajánlott összegét a ki­bocsátott bélyeg megfelelő címletében kéri. Itt a bélyeg szerepe tehát csak másodla­gos. A lakóterületeken vég­zett gyűjtés azonban kizáró­lagosan bélyeg ellenében tör­ténő készpénzgyűjtés lehet. A megyében már eddig is komoly megmozdulások vol­tak. A megyében működő négy KISZ építőtábor vala­mennyi dolgozója felajánlotta egynapi munkabérét az árvíz­károk helyreállítására. A Téglaipari Vállalat dol­gozói építőanyaggal járulnak hozzá a károk helyreállításá­hoz. Terven felül 10 millió tégla égetését vállalták. Az el­múlt vasárnap 12 üzemben már különműszakot tartottak és félmillió nyerstéglát készí­tettek. Ugyanakkor több üzemben már vállalták, hogy két vasárnap tartanak külön műszakot elősegítve a 10 mil­liós vállalás mielőbbi teljesí­tését, a munkájukért járó kü­lönbért pedig felajánlják az árvízkárosultak megsegítésére. A Pécsi Vasas Ktsz dolgo­zói röpgyűlésen határozták el, hogy két külön műszakot vé­geznek az árvízkárosultak megsegítésére. Az egyik mű­szakot 3-án délután, a má­sikat 18-án tartják. A két műszak bérösszege több mint 20 000 forint, ezt az árvíz- károsultak megsegítésére ajánlják fél. Árvízi műszakok A Baranya megyei Tanács Tervező Irodájában hat főből — mérnökből és technikusok­ból — álló szocialista brigád alakult. A brigád tagjai vál­lalták: az árvízokozta károk felmérésében, valamint a helyreállítási munkában részt- vesznek. Szombaton éjszaka újra különműszakot tartanak a Pécsi Kenderfonógyár dol­gozói. Keresetüket ők is az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. A MÁV Pécsi Igazgatósága Il-es pártalapszervezetének tagjai felhívással fordultak az igazgatóság dolgozóihoz, hogy az árvízkárosultak javára egy napi keresetüket ajánlják fel. A felhívást röpgyűléseken is ismertették, ahol az igazgató­ság dolgozói magukévá tették a felhívást. Garamszegi Gyu­la, az igazgatóság kőművese több szakmunkás társával együtt vállalta, hogy társa­dalmi munkában résztvesz a megrongálódott épületek hely­reállításában. A Bogádmindszenti Állami Gazdaság szocialista brigádjai­nak kezdeményezésére a gaz­daság dolgozói havi fizetésük 3 százalékát, körülbelül 25 000 forintot ajánlottak fel az ár­vízkárosultaknak. Elhatároz­ták, hogy felveszik a kapcso­latot a mohácsi tanáccsal és egy család tönkrement házá­hoz építőanyagot ajándékoz­nak. Segítség társadalmi munkában Szentlőrincen a községi ta­nács v. b. javaslatára a ta­nácsülés megtárgyalta az ár­vízkárosultak megsegítésének lehetőségeit. Határozatot hoz­tak, hogy a községfejlesztési alapból 20 000 forint összeget adnak, s ugyanakkor 20 000 forint értékű társadalmi mun­kával segítik a károk helyre- állítását és az újjáépítést. A tanácsülés elhatározta azt is, hogy a felettes hatóságok ál­tal kijelölt egy családi házat a fenti összeg értékében rendbehozzák, s a munkákat a helyszínen elvégzik. A föld­művesszövetkezet vállfaüze­mének szocialista brigádja el­készíti az épület ajtóit és ab­lakait. Jugoszlávia északi részén a Dráva áttörte a gátat és nagy területet elöntött, több köz­séget elárasztva. A víz Dárda község jó részét is elborította. Mint képünk is mutatja, sok helyütt a padlás is víz alá került. (Bubreg Antal felvétele) Búcsú az Szakmát tanulnak, középiskolába iratkoztak a Bakócai Fiúnevelő Intézet végzett növendékei A Bakócai Állami Fiúne­velő Intézet igazgatói irodá­jában a mostani hét mar kis­sé nyugodtabb vo^t, mint az eddigiek. Szilágyi János igaz­gató azonban még mindig ké­szenlétben tartja az iratokat, hisz bármelyik percben tör­ténhet változás: a gyerekek még az utolsó percben is meggondolhatják magukat, s az is előfordulhat, ’rogy va­lamelyik vállalat vagy iskola az utolsó percben telefonál, hogy sajnos, nem tudja tel­jesíteni ígéretét. Fokozott fe'e'ősség Az intézetnek 190 lakója van. Hattól tizennyolc évesig. Huszonegyezer hold a megye másodvetési terve Kukorica és napraforgó vetőmag van elég- Takarmánykáposzta- magot Dombóváron igényelhetnek a tsz-ek A múlt év végén jelentke­zett hatalmas pocokkár, az idei kedvezőtlen tavaszi idő járás nagy károkat tett a szá­lastakarmányban. A lucerna nagy része kiveszett, ki kel­lett szántani, míg a rétiszéna betakarítását több helyen az esőzés hátráltatta. Mint Szá­méi Imre, a megyei taoacs mezőgazdasági osztályának ve­zetője elmondotta, Baranyá­ban az anyaszéna betakarítá­sa és a lucerna első kaszálá­sa nem sikerült. — A sádi és a szigetvári járásban lemaradtak a réti- széna betakarításával. Az a Másodvetéshez készítik elő a talajt Őszi takarmánykeverék után másodvetéshez készítik elő a talajt a pellérdi Uj Barázda Termelőszövetkezetben. helyzet, hogy a sarjúszéna sem lesz több, mint más években, és a második kaszá­lás eredménye a következő hetek időjárásától függ. Ezért gondot jelent megyénkben az állatállomány takarmányozá­sa, átteleltetése. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak főállattenyésztője kiszá­mította, hogy a következő kú­pokban 60—70 százalékkal több silót kell készíteni, mint az elmúlt évben, ha az állat- állományt kedvező körülmé­nyek között, megfelelően akar­juk átteleltetni. — Milyen feladatok hárul­nak ebből a helyzetből a kö­zös gazdaságokra? •— Mindent el kell követni a másodvetés megvalósítása érdekében. A termelőszövet­kezetek idei másodvetési ter­ve 21 000 hold. Ezt feltétle­nül teljesíteni kell. — Van-e elegendő vetőmag a másodvetésekhez? — Kukoricavetőmagunk ele­gendő van. A Terményforgal­mi Vállalattól igényelhetik a termelőszövetkezetek. Július közepéig nyugodtan vethetik. Rendelkezünk naprafor- '-ve­tőmaggal is. JatxLsoliuk a kö­zös gazdaságoknak a takar­mánykáposzta másodvetését. Még decemberben hó alól is biztosíthatnak zöld tömegta­karmányt az állatállomány­nak. A takarmánykáposzta biztosítja a jó tejelést. A ME- ZÖMAG Vállalat dombóvári kirendeltségénél igényeV­a vetőmagot. A takarmány­káposztával a zöld futószalag idejét megnyújthatják januá­rig. Azt is javasoljuk, hogy a major közelében vessék a ta­karmánykáposztát, hogy szál­lításával a késő őszi-téli hó­napokban ne kelljen hosszú utat megtenni­>— Említette, hogy 60—70 százalékkal több szllázst kell készíteni. A seilázs betakarí­tásához van-e élég gépünk? — Tavaly és tavaly előtt elég silóbetakarító ' "nk volt, az idén azonban éppen a megnövekedett másodvetes- terv következtében újabb ■embléma tesz a gépekkel. Ezért már a kö?”1! betekben minden silóbetakarító g^^et javítsanak hozzanak üzem­képes állapotba. Azt is meg­nézzük, hogy pénzügyi és egyéb intézkedéseddel ho­gyan lehetne még több gépet biztosítani a siló betakarítá­sához. Igyekszünk úi "éneket is munkába állítani. Az a vé­leményünk, hogy a szovjet si­lókombájnok tökéletesek, meg­felelnek a *',1"',ptnak — Mit javasol azoknak a termelőszövetkezeteknek, me­lyek a közeli hetekben elvég­zik a másodvetést? — A talaj nedvessém álla­pota igen jó. Éppen ezért nem szabad késlekedni a gabona levágása után r "~-'lmalehú- zással, a tarló buktatásával, a másodvetéssel. Ebben a vie­le- időben minden napi ké­sés rontja a talaj - - J"csssm állapotát, a másodvetés mi­nőségét. Másodszor feltétlenül vegyék figyelembe a követke­ző gazdasági évben kenyér- gabona számára kijelölt terü­leteket, ide másodvetést ne tervezzenek, ne is vessenek, mert ezzel akadályozzák majd a nyár végi, őszi talajelőké­szítő munkáltat. Végül egy kedvező hír: a konzervgyár a szigetvári já­rás területén, a jégkárt szen­vedett termelőszövetkezetek­kel 350—tOO holdon szerződést köt borsóra. Vannak néhányan olyanok, 'akiknek élnek a szüleik és havi térítést fizetnek gyer­mekükért, de a többség nem is ismeri anyját és apját vagy ha ismeri is, nem szívesen gondol rájuk. Az egykori kas­tély hatalmas parkja hangos és vidám, semmi sem külön­bözteti meg más iskoláktól, pedig itt minden gyermek éle­te, még a leghangosabban hancúrozóé is. egy tragédia. Ez pedig azt jelenti, hogy jö­vendő életük alakítása foko­zott felelősséget követői Az idei tanévben 21 fiú fe­jezte be tanulmányait az in­tézetben, s ehhez ]ün még négy túlkoros, ami azt je­lenti, hogy harmincegy állami gondozásban részesült gyerek jövőjét kellett eligazítani. A pedagógusok rendszeresen fi­gyelik tanulóikat, ismerik ké­pességeiket és hajlamaikat, a megye munkaerőmérlegéből adódó lehetőségek mellett te­hát ezeket is figyelembe kel­lett venni a javaslatnál, illet­ve döntésnél. Az állami gon­dozott gyerekekkel szemben ma már egyre kisebb az elő­ítélet, s ez a jelentkezések el­fogadásánál is megnyilvánult. A huszonhét végzős nyolcadi­kos közül öten mennek kö­zépiskolába. a legjobb tanu­lók. akiknél az egyetemi to­vábbtanulásra is remény van. Ezt a gyermekek is örömmel fogadták. Szakmát, de mit? Az intézetben több szakkör működik. Az asztalosmühely különösen népszerű, szinte minden gyerek fél-asztalos. A klubban, mely egyébként egy elsőosztályú presszónak is megfelelne, saját készítésű asztalkáik sorakoznak. Mikor választani kellett az iparágak között, minden második gye­rek asztalos akart lenni. Vé­gül is öten vájárok lesznek, öten a vendéglátóiparhoz sze­gődtek, a többiek pedig az építőiparhoz, illetve kereske­delemhez. Megoldatlan probléma azon­ban a túlkoros csoport elhe­lyezése. Azok a fiatalok, akik valamilyen ok miatt 14 éves korukig nem fejezték be a nyolcadikat, szintén az inté­zetben vannak. Akad közöt­tük 17—18 éves is. Ök ipari tanulók nem lehetnek. hisz nincs meg a nyolc osztályuk. De mire elvégzik, szinte va­lamennyien túl lesznek a 16- on, ami azt jelenti, hogy most már megint nem lehetnek, mert az iparitanuló-törvény 16 évben jelöli meg a korhatárt. t Tehát mehetnek segédmun­kásnak. Lehetőséget kellene adni, hogy a túlkoros fiúk, miköz­ben végzik az általános isko­lák szakmát szerezhessenek, például az iskola asztalosmű­helyében. A tárgyi és szemé­lyi feltételek megvannak, csak a minisztérium engedélye kel­lene. Az intézetből kikerült fia­talok további élete igen vál­tozatos. Van aki rövid idd alatt helyretalál, megszeret» szakmáját, de olyan is van, aki még évek múlva is visz- szajár az intézetbe, mer ide­gen számára a világ, sót nlyan is akad, aki sehol sem tud gyökeret ereszteni. Az iskola megpróbálja követni a gye­rekéket, levél útján és telefo­non gyakran érdeklődnek új munkahelyükön, illetve isko­lájukban. ennek ellenére a tulajdonképpeni kapocs az utolsó kézfogással megszűnik, s a gyerek magára marad. Önállóságra kell nevelni Az állami gondozásban ré­szesült gyermekek helyzete az anyagiakat és a szórakozást illetően is. jobbak, mint agy közepes jövedelmű család gyermekéé. Az intézetből való távozás után, az anyagi jólét megszűnik. Ugyanakkor elve­szítették a „mankót” is. Nincs ott a tanár, nincs ott az in­tézeti nevelő, aki a legkisebb problémát is megosztotta ve­le. Az állami nevelőintézetek ma még egy kicsit az „üveg­házhoz” hasonlítanak. Zártak és minden ellen védelmet ad­nak. A bakócai és a bükkös­éi otthonnál is jelentkezik most egy törekvés, amely ab­lakot akar nyitni a külső vi­lágra. A gyerekek rendszeres üzemlátogatásokon vesznek részt, minden évben munka­táborba mennek. Az űtőnevelés hivatalból szinté megoldhatatlan. Me­gyénkben 712 állami gondo­zott gyermek él kollégiumok­ban és nevelő szülőknél. El­lenőrzésüket hét felügyelő végzi, ők hívatottak anyagi gondjaikat megoldani, ruhá­zatukat biztosítani, sőt, nekik kellene a szülői értekezlete­ken is résztvenni... A haté­kony útónevelés társadalmi ügy. A gyermek- és ifjúság- védelmi bizottságoknak kell azokat a fiatalokat is hatás­körükbe vonni, akik nem kö­vetnek el bűnöket, nem éhez­nek és nem erkölcstelenek — egyszerűen csak egyedül van­nak és bizalmatlanok. E bi­zottságban képviselve van szinte minden tömegszervezet, köztük a KISZ is, tehát min­denképpen illetékes a feladat megoldására. Szakképzés és utóneve*és Az állami intézetekben ne­velkedett fiatalok másik ré­sze, miután megszabadul az ellenőrzéstől, élve a „korlát­lan” szabadság lehetőségeivel, elzüllik. Ezek többsége albér­letben él. Azok között azon­ban, akik iparitanuló-ottho- nokban nyertek elhelyezést, alig akad ilyen. Békés Sand«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents