Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-22 / 171. szám
Í965, JÚLIUS 22. napló d Megkezdték munkájukat a segélyezési bizottságok A segélyezés alapja: a károk nagysága és a szociális helyzet Megyeszerte folytatódik a gyűjtés A Vöröskereszt megyei titkárságára naponta érkeznek a jelentések. Az árvíz sújtotta lakosság megsegítésére és a károk mielőbbi helyreállítására indított gyűjtés megyeszerte eredményesen folyik. A megyei operatív bizottság az akció indításakor a megyére eső 600 ezer forint értékű bélyeget a lakosság számát és szociális helyzetét figyelembe véve osztotta szét a'járások között. A sásdi járás ennek megfelelően 85 ezer forint értékű bélyeget kapott. A mai napig ezzel szemben 105 ezer forint gyűlt össze. A községek közül különösen Mágocs ért el kiemelkedő eredményt; a tervezett 9500 forint helyett 20 940 forintot fizettek be. A 120 százalékos eredmény szinte minden községre jellemző. Az egyéni befizetések közül kiemelkedik dr. Szukola Géza egyházas- kozári körzeti orvos adománya, aki 1000 forintot ajánlott fel az árvízkárosultak jail tsz-vezetők példamutatása A falvakban végzett gyűjtés általános tapasztalata, hogy a termelőszövetkezetek vezetői mindenütt az elsők között tettek felajánlást. A pécsvá- radi járásban július 20-áig a tervezett 60 ezerrel szemben 85 ezer forint gyűlt össze, s a túlteljesítés elsősorban a termelőszövetkezeti vezetők és tagok önzetlen segíteni akarásának következménye. A pécsi járás ez idáig 100 ezer forintot, a mohácsi közel 51 ezer forintot gyűjtött. A kölkedi Vörös Fény Termelőszövetkezet vetései súlyos károkat szenvedtek. A napokban levél érkezett címükre a Somogy megyei Gölle község Béke Termelőszövetkezetétől, melyben 100 mázsa árpát ajánlanak fel. Az adomány már meg is érkezett. A Szakszervezetek Megyei Tanácsán kapott tájékoztatás szerint a megye szervezett dolgozóinak nyolcvan százaléka csatlakozott ez idáig a segélyakcióhoz, s szinte valamennyien egynapi bérüket ajánlották fel. Végleges ösz- szeget még nem lehet megállapítani, mert a befizetések nagy részét a hó végi fizetéskor eszközük. Megkezdődött a segélykérő lapok kiadása Az árvíz sújtotta községekben a közelmúltban megalakult segélyezési bizottságok megkezdték a munkát. A bizottságban a tanács vezetői mellett helyet kaptak a Vöröskereszt, Nőtanács, Hazafias Népfront és KISZ helyi vezetői is. A községi bizottságok mellett létrehozták a járási* illetve meevei segélyezési bizottságot is. A segélyek igénylése a tanácsok által kiadott kérdőívek útján történik. Segélyben csak azok részesülhetnek, akiket az ár-, illetve belvíz által ért kár. A kitöltött kérdőívek összegyűjtése július 30-áig befejeződik, s a bizottságok ezek alapján döntenek a segélyek nagyságáról. A segély alapja a kár nagysága és a károsult szociális helyzete. A segélyezés a lakóépületben történt károsodás esetén általában 50 százalékos. Ez természetesen nem merev | rendelet, a bizottság Indokolt esetben, például olyan családoknál, ahol még az 1956-os árvíz következtében tartozások állnak fenn, ennél magasabb segélyt is adhat. A nyilvánosság bevonásával Háztáji gazdaságokat ért súlyos károk esetén 10 000 forintig terjedhet a segély, ruha-, illetve bútorkárok esetén pedig személyi segélyt adnak. A segélyezési bizottság döntését írásiján közhírré teszik. A segélyezettek névsorát és a segély összegét három napra ki kell függeszteni a községi tanácsoknál. Az előzetes felmérés szerint megyénkben mintegy 2783 család jön számításba a személyi segélyeknél. Mohács városban 92 lakóépület kevéssé, 78 közepesen, 34 pedig súlyosan sérült meg. A járásban 48 épület rongálódott meg közepesen, 13 pedig újjáépítésre szorul. A segélyekkel kapcsolatos kérelmeket minden tanács a lehető leggyorsabban végzi. Cél az, hogy a szükséges felújítási, helyreállítási munkák még a rossz idő beállta előtt elkészüljenek. Egy család csak egy segélyt kaphat ' A segélyezési bizottságok minden alkalommal figyelembe veszik, hogy a károsult egyéb helyekről kapott-e segélyt. Amennyiben az épület például biztosítva volt, s az Állami Biztosító kártérítést fizet, a segélyezési bizottság újabb összeget nem utalhat ki, „ ... Azokon a területeken, ahol forgalmi torlódások bekövetkezésétől lehet tartani, szigorúan meg kell tartani a Központi Szállítási Tanácsnak, valamint a megyei szállítási bizottságoknak a szállítások sorolására vonatkozó határozatait, amely szerint az áruszállításokat — a szállítmány rendeltetését figyelembe véve — az alábbi sorrendben kell lebonyolítani: 1. ár- v'zvé delem és kárhelyreállítás. 2. betakarítás (zöldség- gyümölcs), 3. lakosság ellátása, 4. meleg üzemek . kiszolgálása, 5. egyéb szállítások, amelyeken belül elsőséget élvez a kiemelt beruházási építkezések ellátása ... Dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter.’’ Az itt idézett — 1965. július 14-én keltezett — rendeletet ismertették a Megyei Szállítási Bizottság tegnap délelőtti ülésén. E rendelet jegyében határozták meg az elkövetkezendő egy havi fuvarozások lebonyolításának rendszerét is. Az ülésen elhangzott többek között az az észrevétel, hogy a megye téglagyárai műszak végeztével a délutáni és esti órákban nem hajlandók fogadni a teherkocsikat, amelyek egyébként építőanyagot szállítanának folyamatosan _a megye különböző építkezéseire és különösen Mohácsra és környékére a helyreállítási munkálatokhoz. Ezt a szervezetlenséget feltétlenül meg kell szüntetni különös tekintettel arra, hogy az AKÖV idei fuvarozási terve egyébként is félmillió tonnával több, mint az elmúlt esztendőben, másrészt pedig a vállalat tervteljesítését amúgy is visszatartotta az árvíz is, amely lefoglalta az AKÖV gépkocsijait. A bizottság megállapította, hogy az árvízvédelemre kirendelt teherkocsik napi foglalkoztatása az árvízi, de még a jelenlegi időszak alatt is elérte a 23 órát. Ez a kocsikihasználási statisztikában ugyan pozitívan jelentkezik, de az egyéb jellegű fuvaroknál még mindig hiányosságok tapasztalhatók. Az ülésen felvetődött az a tapasztalat is, hogy egyes fuvaroztató vállalatok és intézmények gyakran alaptalanul hivatkoznak az árvízi problémákra, amikor figyelmeztetik őket az állásidő csökkentésére, illetve a kocsikihasználás kedvezőbb megszervezésére. Dr. Pápa Jenő — aki a MÁV képviseletében jelent meg az ülésen — elmondotta, hogy 1 a sásdi téglagyárból Mohácsra szállítanak téglát, a mohácsi téglagyárból pedig ismét ellenkező irányba küldik a szállítmányokat. Ez az oktalan keresztbeszállítás nyilván megnöveli a fuvarozási költségeket. Az ülés elnöke Bakán József AKÖV-igázgató fel is kérte a szállítási bizottságot, hogy a MÁV képviselője által felvetett észrevételt az érdekelt szervek közreműködésével vizsgálja ki és tegyen erről jelentést a legközelebbi ülésen. A bizottság nagy gonddal szervezi meg a lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátását is. A hűvös, esős hetek elmúltával az elkövetkezendő napokban szinte robbanásszerűen jelentkeznek az igények a zöldség- és gyümölcsféleségek elszállítására. Éppen ezért amennyiben az AKÖV az árvízvédelmi munkálatok miatt nem tudná biztosítani a gépkocsikat mezőgazdasági termékek szállítására, abban az esetben az ÉPFU által felajánlott segítséget veszik igénybe. Ujtípusú átvezető szigetelők gyártását kezdték meg a Péc si Porcelángyárban a Ganz Villamossági Gyár részére. Ebben a hónapban kilencven darabot készitenek ebből a. típusból. Emberek s épületek között &. ANDRAS: ...a boldogság élet- szemlélet kérdése, vannak pesz- szimisták, akik sohase lesznek igazán boldogok, s vannak, akik rosszabb körülmények között is teljesen boldogok tudnak lenni. . . AZT HISZEM: egy férfit munka közben lehet a legjobban megismerni. Az első beszélgetés után, mint egy gondos fotoriporter, azt kértem Lábady Andrástól, a Baranya megyei Építőipari Vállalat főépítésvezetőjétől: szeretném az emberek, meg az épületek között is látni. A következő héten kimentünk az egyetemi építkezéshez. Ha valamit életcélnak lehet tekinteni, én ezt az építkezést annak tekintettem, mondta az első beszélgetés közben. Most, egy héttel később, különös módon szinte minden kijelentésére emlékszem, mintha betanultam volna, azután rájövök a magyarázatra: a megfogalmazásai egyszerűek, s pontosak, kissé felszínesen azt is mondhatnám: egyszerű s pontos, mint az építészet. A régi udvarban lebontottak egy öreg épületet, téglát rakodnak, a levegőben száraz malterpor lebeg, egy ilyen nagy halmaz törmelék szánalmas látvány; majd megmutatom a homlokzati tervet, — mondja — mintha meg akarna vigasztalni. Eszembe jut a múltheti beszélgetés: sohasem akartam építész lenni — mondta. — Túl a fákon, ott áll az új épület, elegáns, korszerű, európai, a pikkelyfalú Tasi?a sztereó-lemezjátszó Sztereoerősítő és sztereó-lemezjátszó készülékekből kiállítást nyitottak tegnap a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 22. számú rádió-szaküzletében, a Színház téren. A hazai ipar néhány sztereoerősítő prototípusát mutatják be a vásárlóknak. A kiállítás egyik érdekessége a táska sztereó-lemezjátszó, amely már kapható is az üzletben. előadóterem építészeti érdekes ség, azután a liftes felvisz a legfelső szintre, hát az szép, mondja útközben, s tényleg: az épület, meg a látvány megérdemelne egy riportot. Betonozok, gépészek, szállítómunkások, gépek, festők, takarítók; megnyugtatóan mozgalmas az építkezés, Lábady András megy elől, mintha egy nagy vadat követnénk, s vadászok volnánk, keresztben hosszában bejárjuk az építkezést, kissé összekeverednek bennem a találkozások, talán éppen kiegészítik egymást, gondolom, azután megjegyzem magamnak, el ne felejtsem: mindenkit ismer, s mindenki ismeri. A második emeleti folyosón egy pallón egyensúlyozunk, azután lehajol, behajlít egy szeget. Egyszer beleléptem' egy ilyen szögbe, mondja. — Tényleg sohasem akart építész lenni? — kérdezem váratlanul. — Gépészmérnök szerettem volna lenni, &z első helyen jelöltem meg, de valamilyen oknál fogva az építészekhez hívtak be felvételire. A felvételi jól sikerült, de ott is mondtam: gépészmérnök szeretnék lenni, megígérték, hogy megpróbálja, de nem lehetett. Nagyon megszerettem az építészetet, jelenleg már nem mennék máshova, a kivitelezésben megtaláltam az életcélomat. — Mi az „izgalmas” a maga számára az építészetben? — Nehéz ezt megfogalmazni. Az ember maga előtt lát egy tervrajzot, először önmagában elképzeli, felépíti. Vajon meg tudom-e csinálni, ahogy a tervező akarta? Mert attól a pillanattól kezdve, hogy a tervező kiadta a kezéből, már rajtunk van a felelősség. — Ebben az állandó feszültségben könnyen felőrlődik az ember. — Igen, de hát azért van az éjszaka. Egyébként is, mindenkinek az a nehéz, amit csinál. I !a TAVASZ ÖTA főépítésvezető, előléptették, jelenleg a hatáskörébe tartozik a pécsi egyetemi építkezésen kívül a bőrgyári, a felsőszentmártoni, a harkányi, a siklósi, a magyar- bólyi, a villányi munkahely is. Legalább ötszáz ember, lehet, hogy több is, s a kőműves szakma a munkafegyelem szempontjából kissé lezserébb, mint más ipari szakmák. — Hogyan kell vezetni? Nem tudom én ezt megfogalmazni. Vannak, akik ezzel tudományosan foglalkoznak, ezeket a cikkeket el szoktam olvasni, de szerintem a vezetést „érezni” kell. — Jobb gépészmérnök lett volna, mint építész ? — Érzésem szerint jobb gépészmérnök lettem volna. — Miért? Rámnéz, elmosolyodik. — Ilyenkor szokta beírni a riportjába, hogy „bizonytalan csend”, igaz? HARMINC ÉVES, nős, két fia van, havonta háromezerháromszáz fixet keres, autója nincs, s szenvedélye se, legalábbis olyan, amiről ne tudna lemondani, viszont szeret fotózni, s szereti az autóvezetést. Energikus, egyenes ember, azt mondja; kissé hirtelen is, minden mozdulatában, intézkedésében érezni lehet: tisztában van önmagával. a környezetével, s tudja, hogy az élet egy olyan precíz építmény, amivel egyetlen területen sem lehet könnyelműs- ködni. Harminc éves korban az ember már véglegesen feltette az életét valamire, ebben a korban az ember nagyon ritkán, rendszerint csak tragikus helyzet” tek után szokott új életet kéz. deni, s ebben a korban az ember még hajlamos arra, hogy végérvényes ítéleteket mondjon önmagáról, meg a környezetéről, de még sok minden nem dőlt el az éleiében. — Boldog? — kérdezem. — Hát, kérem, ez relatív. — Miért? — A tiszta boldogság az a bizonyos kék madár. A munka, meg a család, azt szokták mondani, ha az embernek ebben a két témában minden sikerül, lehet mondani hogy boldog, csakhogy az ember mindig többet akar. Ez mindenkiben benne van, olyan ez, mint egy sportverseny, az ember öt percig örül, fönt áll a dobogón, azután leszáll a dobogóról, s már a következő cél motoszkál a fejében. A boldogság életszemlélet kérdése, vannak pesszimisták, akik sohase lesznek igazán boldogok, s vannak: akik rosz- szabb körülmények között is teljesen boldogok tudnak lenni. A FIAI? Azt mondja: ezen még nem gondolkozott, de érzése szerint nem is fog. na valami kialakul bennük, feltétlenül hozzá fogja őket segíteni a kibontakozáshoz. Egyet szeretnék, mondja, rendes embert nevelni belőlük. Azután megint az egyetemi építkezés bukkan föl bennünk, mintha összebeszéltünk volna. — Volt egy nagy célom, de azt keresztül húzták — mondja kamaszos nosztalgiával. — Az egyetemi építkezésen voltam építésvezető. A tavasszal kineveztek főépítésvezetőnek, ez nagy öröm volt a számomra, mégis: ha valamit életcélnak lehet nevezni, hát én az egyetemi építkezést annak tekintettem. — Ez az építkezés is a maga felügyelete alá tartozik. — Ez más. Egy építésvezető a részletügyekben, magában az építkezésben nagyobb szerepet játszik. — Volt már eddig is ilyen nagy munkája? — Volt. Azokat is szerettem, de ez, mint az egyetemi építkezés. csak egy van az ember életében. Thiery Árpád Condoskcdnak a mezőgazdasági termények elszállításáról A Megyei Szállítási Bizottság ülése
