Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

A „bolond almádtól

a paradicsomig

A jóízű magyar paradicsom

világszerte keresett és kedvelt exportcikkünk:, akár minit primőr áru, akár minit konzerv jut el a külföldi piacokra. Pedig az őshazája nem a Kárpátmedenoe volt, hanem a dél-amerikai Peru, ahonnan a hódító Pizarno hozta át Európába, úgy 1530 táján.

Első európai állomása Spanyolországban és Portugáliában volt, ahol a tomata nevet kapta. Először csak mint kerti érdekesség szerepelt és így is terjedt tovább szerte Európában.

A piros termésű növény jó hírét először Caesalpino nevű botanikus „kezdte ki” (1583-ban). amikor egyik művében „bolond alma” elnevezéssel illette. Olyan mérgesnek tartotta a paradicsomot, mint a mandragóra gyümölcsét, melyet korábban szintén így neveztek,

Bauhin svájci bomaiflkius

1620-ban napvilágot látott elnevezése sem volt sokkal hízelgőbb, aki „bűzösszagú arany almának” keresztelte a ma any- nyira megbecsült növényt.

De ezzel még mindig nem volt vége a becsmérlésnek. Vinné svéd botanikus Solanum lycoporsicum latiin elnevezést ragasztotta rá, ami kb. any- nyit jelent, mint „ebszőlő £ar- kasbarack”. A görög természet búvár elődöknél keresendő az elnevezés forrása, akik valamennyi mérges, vagy gyanús növényt megvetően „farkas- növény”-nek neveztek. Végre a 19. században tisztességes keresztségnék vetették alá a „megalázott” növényt, így kap ta a Lycopersicum osculontum, azaz , .ehető farkaslbarack” nevet.

A nép a korábbi évszázadokban nem nagyon olvasgatta a tudományos botanikai műveket, így saját elnevezéseivel illette a paradicsomot. Olaszországban a pommo d’ oro nevet kapta, (lefordítva: arany alma), Franciaországban ponv me d'amour-nak (szerelem ab májának) nevezték el. A spanyolök kitartottak a tomata név mellett, ez is honosodott meg mind a mai napig a legtöbb európai ország nyelvében.

Vajon Magyarországon miért éppen paradicsomnak nevezik a növényt? Miért jelöli a magyar nyelv a bibliai éden kertet és az értékes növényt ugyanazzal a szóval? A dolog magyarázatát a görög—latin eredetű paradisum szóban- kell keresni; ez ugyanis képzeletbeli őseink lakóhelyének a megnevezésére szolgált. Nyelvünkben először „paradicsomi almának” nevezték a növényi, ebből rövidült le a mai paradicsom szó.

A paradicsomot nemcsak a botanikusok becsmérelték, de időnfcint az orvosok is harcot indítottak ellene. A századforduló körül néhányan azt állították, hogy a paradicsom nagy oxálsav tartalma betegségek keletkezését segíti elő az emberi szervezetben. Két francia kutató vetett véget ennek a tévhitnek, akik kimutatták: a paradicsom alig tartalmaz oxálsavat, annál több alma- és citnamsavat. Éppen ezért, mint jóhatású, betegségeket megelőző eledelt ajánlották; Kimutatták a növény gazdag C és B vitamin tartalmát, és így a legértékesebb zöldségfélék közé, sorolták.

1030-ban Svájcból, Askanaso professzor laboratóriumából in dúlt ki az újabb felfedezés: rákokozó hatást tulajdonítottak a paradicsomnak. Szerencsére hamar kiderült, hogy a paradicsomlével beoltott kísérleti állatoknál közönséges keléseket észleltek, nem pedig rosszindulatú daganatokat. Ka a paradicsom valóban valamilyen rákókozó tulajdonságot mutatna, úgy a legtöbb rákos megbetegedést Dél-Ameriká- ban kellene találni, ahol a lakosság sok száz év óta nagy mennyiségben fogyasztja a paradicsomot. Ezzel szemben épr pen ezen a földrészen a legkisebb a „rák-esetek” száma.

A konzervgyárakat ezekben a hónapokban árasztják el a paradicsom-szállítmányokkal, hogy ott kitűnő konzerv, lecsó, vagy ivóié, stb. készüljön az értékes gyümölcsből. Négy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy Európa népei végire értékének megfelelően becsüljék a bolond almát”*

<B. I.)

tizemben a Láng Gépgyár terméke, Közép-Eurőpa egyik leg modernebb, automatizált para dicsomsűrítő gépsora. A berendezés 34 óra alatt 160 000 ki logramm paradicsomot konzervál. Képünkön: a központi vezérlőasztal és a vacuum

üstök.

msitWM

IDEQEN VIRÁQOK

(Bidstrop karikatúrája! a Neues Deutschland-ból

Regensburgban az egyik napilap nyomdáját teljesen elektronikus vezérlésre rendezték be. Rövidesen több nagy né- mgft napilap követi a példáját. *

Gyors ütemben folyik a román mezőgazdaság gépesítése. A román ipar 1960-tól SÍ 400 traktort, 36 500 kombájnt, 85 000 traktorekét, számos fctd- tivátort, vetőgépet, cséplőgépet, stb. adott a mezőgazdaságnak. Jelenleg egy traktorra 130 hektár, egy kombájnra 95 hektár szántóföld esik.

*

Az „Emcylopédie Planete" eí mű könyvből kiderül: MicheL

angelo azért rakott szarvacskákat Mózesének fejére, mert szent Jeromos összecserélte bibliafordításában a „szarvat” és a „sugarat” jelentő héber szavakat.

*

Csehszlovákia személygépkocsi gyártása 1970-ig évi 120 ezerre emelkedik. A személy- gépkocsik 50 százaléka a hazai piac szükségleteit fogja szolgálni. Csehszlovákia továbbra is importál majd külföldi gépkocsikat. Az ország

tehergépkocsi gyártása ugyanezen idő alatt 55 százalékkal növekszik. A csehszlovák gépkocsigyárak, amelyek jelenleg 25 iparvállalatot foglalnak magukban, az új népgazdaságirányítási rendszerben a csehszlovák gazdaság második legnagyobb termelési egyesülését képezik.

*

Két év csuklik az Atlantában élő 40 esztendős Mc Donald asszony, bár csuklását legkülönbözőbb módszerekkel próbálták már elállítaná. Az orvosok most a nyakszirt bizonyos idegszálának kokain- blokfcirozásával próbálják a csuklást megszüntetni.

Vegyileg előállítóit ínyencfalatok

Japánban jelentős eredményeket értek el a mesterséges élelmiszerek előállításában. A kiotói algakutató intézetben egy hónap alatt 4000 négyzetméteres területen kilogrammonként mintegy 38 forintos költséggel egy tonna ebi őrei la-algát állítottak elő.

A japán cukrászok lisztté őrölt chlorella-algából viszont olyan ízletes süteményeket állítanak elő, amelyek ínyencfalatokként csak a legdrágább éttermekben és cukrászdákban kaphatók.

Azelőtt az algatenyésztők egy kilogram alga előállításéhoz mintegy 140 forint értékű elektromos áramot használtak fel. Az elmúlt év júliusa óta új eljárással sötétben is tudnak algát tenyészteni. (Addig ugyanis állandó világítást igényelt a tenyészet). Most 20 métere® átmérőjű medencékben lévő vízben káüumnitrátot, szervetlen sókét és csekély mértékben más vegyi anyagokat is oldanák és abban helyezik el a továbbtenyésztendő algákat. Újabban a víz hőfokát sem kell külön szabályozni, mert megállapították, hogy három különféle chlorella-alga törzs van.' Az A törzs nyári, a B törzs tavaszi és őszi, a C törzs pedig téli hőmérsékleten szaporodik)

A XX, század a nagy felfedezések kora az orvostudományban is. Az emberi géniusz valóságos csodaszereket alkotott a századokon át pusztító kórok megfékezésére, legyőzésére. Vajon a civilizált világ orvostudománya egyedül áll a maga nagy felfedezéseivel? A messzi Afrikában működött és működő orvosok és kutatók egybehang zó véleménye szerint a fehér embereik korántsem nevezhetik magukat a gyógyítás tudománya egyedüli fák- lyavdvőinek, mert sóik, ma már természetesnek tartott, de csak nemrégen felfedezett csodaszert az őst Afrilcában már századokkal ezelőtt ismertek. Természetesen a maguk természetes, kezdetleges formájában.

Az afrikai törzsek varázslói halálos betegségeket gyógyítottak nagy szakértelemmel már akkor, amikor Európában az orvostudomány művelői még a sötétben tapogatóztak, és sok volt a csaló kuruzsló. Egy francia orvos Belga-Kongóban évekkel ezelőtt példán) egy különös operáció szemtanúja volt. Mély seb tátongott a törzs egyik vadászának karján. A sebesültet a folyóparton egy állványra fektették, majd társai hatalmas fekete hangyákat fogtak, s rátettek a sebre. A hangyák nekiestek a sebnek, marták, harapták. Harapás közben láthatatlan szálakkal összevarrták a sebet.

Kuruzslás vagy primitív orvostudomány? — A penicillin afrikai vetélytársai — Sebvarró hangyák és más furcsaságok Koponyalékelés a kőkorszakban

Miire a hangyák elvégezték művüket, a seb szélei olyan szorosan tapadtak egymásra, mintha ügyes kezű sebész varrta volna be. Fertőtlenítő- szetkénl a napisugarak szolgáltak.

Az afrikai varázslóik a különféle gyóigyfüvek, a sebészet és a hipnózis kiváló szakértői. Sir Donald Ross több mint másfél évszázaddal ezelőtt csodálatba ejtette a világot, amikor megállapította, hogy a maláriát a szúnyogok terjesztik. Pedig ezt a „nagy titkot” századokkal előtte ismerték a trópusi Afrika törzsed. A törzsek bölcsei parancsként hagyták meg: „Ne építsetek hajlékot ott, ahol szúnyogok tanyáznak. mert a szúnyogok ártalmasak és lángra gyújtják az ember vérét.”

A fehér orvosok a közelmúltban mesterségesen előidézett maláriával gyógyították a vérbaj egyik következményeként fellépő progresszív

paralfcdst Ezt ágy magyarázták, hogy a malária plazmó- diiumai élethalálharcot vívtak a paralízist okozó vírusokkal. Ezt a módszert is századokkal előbb ismerték az afrikai orvosok, s betegeiket a mocsarak iszaptengerébe fektették, hogy összecsípjék őket a szúnyogok. ,

A kullancscsípés következtében a spirochéta-fertőzés okozta kiütéses tífuszt is elsőként (az afrikai orvosok győzték le. Az afrikaiak kullancsokat hordanak magukon, s így afféle primitív védőoltással biztosítják immunitásukat a tífusszal szemben.

Kameruni orvosok olyan

elmebetegeket gyógyítottak meg, akikről európai orvosok teljesen lemondtak. A helyi orvosok előszeretettel figyelték európai „kollégáik” műtétéit, de egyáltalán nem voltak elragadtatva. Kijelentették, hogy kloroform nélkül. kevesebb műszerrel és nagy hűhó nélkül ugyanolyan eredményt tudnak elérni.

Dr. Cecil Williams angol orvos kilenc évig tartózkodott

Ghánáiban, s olyan primitív törzsi orvosokkal ismerkedett meg, akik természetes szert tudtak a tetanustz ellen. Ősidők óta ismerik a csaulmorga növényi olajat, amellyel a ieprásokat kezelik. Kígyómarás ellen pedig biztosabb szereik vannak, mint a modern orvostudománynak. A rőzse- szedők lábán a nagyujj és a második ujj között kereszt alakú bevágás látható. Ez évek múltán megismételt oltás helye. A rőzseszedők ugyanis gyakran lépnek össze- tekerőzött kígyóra, melynek csípésével szemben közömbössé válnak.

A régészek olyan koponyaleletekre bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy Afrikában már a neolit* a későbbi kőkonszakban végeztek ko- ponyalékelést. A primitiv sebészek hegyesre csiszolt műszerei kvarc vagy obszidián- kövek voltak, fertőtlenítőszerül tűz, erős szeszesitalok és füvek szolgáltak. A „műtőasztalnál" ősszesereglettek a beteg rokonai és barátai, monoton hangon énekeltek és doboltak.

Az afrikaiak nemcsak kiváló orvosak. hanem páratlan gyógyszerészek hírében állnak. Dél-Afrikában például egy közönséges pásztor taréjos sün szárított gyomorfalával gyógyította a gyomorfekélyt. Az európai orvosok jóval később fedezték fel, hogy a sertés hasnyálmirigyének kivonatából hatásos gyógyszer készíthető a gyomorfekély ellen. Afrikai növényekből készül a serpazil nevű gyógyszer, melv hatásosnak bizonyul a magas vérnyomás ellen. A múltban, az afrikai varázslók csigából nyert kivonattal kezelték a? orrbetegeket. Manapság az európai orvosok is ilyen kivonattal kezelik a légzőszervi és hasonló betegségeket.

Megemlíthetjük még a csa- momil és a mocambique- falumba serkentőszereket, az esemyőakác gyantáját, a gu- miarábikumot, mely nyugtatószerként is bevált. Kelet-Af- rikában a szülő asszonyok kínjait milikillel csillapítják ...

A modem európai orvos- tudomány sokat tanult a fekete földrész .mágiájából. A tudományos kutatás fényt derít, a titokzatos Afrika nagy múltjára, s az is lehetséges, hogy a jövőben több afrikai természetes gyógyszer fogja gazdagítani a korszerű orvos- tudomány fegyvertárát.

(Az Űj Szó-ból|

JlÖuicUí%