Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

6 _ „ 1965. JŰLIUS 18. napló----------------------------------------­B aranya kincse Nyolcszázezer vendéget vár Harkány — Kitűnő pihenési, fürdésit szórakozási lehetőségek Kötetlen, klubszerű, olcsó szórakozási lehetőséget a fiataloknak! Öntevékeny zenekarok bemutatói — Fiatal énekesek, parodisták, bűvészek és versmondók vetélkedései Kissé meglep amit Fekete Ferenc, a siklósi járási tanács iparügyi előadója Harkányról mond: „Immár miniszteriális szinten folyik a tanácskozás, hogy üdülőteleppé vagy gyógyhellyé fejlesszük, milyen távlati tervet dolgozzunk ki a következő 20 esztendőre. Ha a döntés „üdülőtelep” lesg, akkor a vendéglátó, a szóra­koztató jellegű beruházások kerülnek előtérbe, ha pedig gyógyhellyé nyilvánítjuk, ak­kor egészségügyi téren kell a fejlesztést meghatározni. A megyének és a járásnak is az a véleménye, hogy az eddigi hagyományok szerint az üdü­lőjelleg domináljon”. Üdülő vagy gyógyhely Több véleményt meghall­gattam — általában vala­mennyi az üdülőtelep mellé tette le a voksot. Ennek meg- okolását — azt hiszem — nem kell részletesen taglalni, talán annyi is elég, amit Vár­hegyi Vendel a Harkányi Fürdővállalat vezetője mond: „Tavaly 700 000 vendégünk volt, az idén 800 000 vendégre számítunk. Még a mostani rossz időjárás ellenére is bí­zunk abban, hogy ezt a ter­vünket teljesítjük”. A megyé­nek legkedveltebb kiránduló- helye, országos, sőt, országha­táron túli híre is nagy, amit a sok külföldi vendég is bi­zonyít. Gyógyhatása kétség­telen. Dr. Barla Szabó, a Har­kányi Reumakórház igazga­tó főorvosa statisztikát mutat: „Tizenegyedik esztendeje mű­ködik ez a kórház mozgásszer­vi betegségek, gyógyítása érde­kében és ez idő alatt közel 50 000 beteg gyógyult itt — mondja. Kórházunkban állan­dóan telt ház van, sőt, a je­lenlegi 220 férőhelynek akár a háromszorosára is bőven lenne jelentkező. Nemrég a minisztériumban voltam, ahol elmondották, hogy számos or- Szág érdeklődik Harkány iránt és a mozgásszervi betegek csoportjait tudnák küldeni. Sajnos, férőhely hiányában nem tudjuk fogadni őket”. Szobafoglalás június 1-re A megye sokat tett Harkány fejlesztése érdekében. Megyei beruházásból bővítették a reuma-kórházat, az elmúlt 20 év alatt csak a fürdő terüle­te mintegy 22 millió forintos beruházással szépült, gazdago­dott. S a további fejlődés té­nyeit most is lépten-nyomon tapasztalni. Amikor ezeket a sorokat írom, az első vendé­gek már megjelentek a Bara- nva-szálló melletti volt turis­taszálló újjáalakított épületé­ben. Milliós beruházással ké­szült, a berendezések mintegy 500 000 forintba kerültek. Egy és kétágyas, modern szobák, fürdőszobával. A 44 férőhelyes korszerű szálló már az egész szezonra foglalt sőt, — mint a gondnok mondotta — Nyu- gat-Németországból már 1966. június 1-ére is érkezett fogla­lás ... Közel 6 millió forintos beruházásból épül a fürdő területén az új, 1400 négyzet­méternyi területű, téliesítést szolgáló üvegfalas épület, amelyben télen is kellemes környezetben nyugágyakon, heverőkön pihenhetnek a ven­dégek. Uj kabinsorok készül­tek — megszűnt a „bokoröltö­ző”. A kabinok, színes öltö­zősorok 12 000 fürdővendég kényelmes befogadására alkal­masak. Jó a strand vendéglá­tói ellátottsága is — több kis „gomba” nyílt, sör, bor, hűsí­tő • italok minden sorbanállás nélkül kapható. Az önkiszol­gáló bisztróban meleg ételeket Áramszünet — Áramszünet lesz július 20-án 7—16 óráig kisfeszültségű hálózat karbantartása miatt a Bartók B. u., Damjanich u., Székely B. u., György u., Miklós u., Vilmos u. által behatárolt területen. — Jú­lius 21-én 7—16 óráig Nyil u.. An­tónia u.. Nyíl köz, Mecsek u., Aradi vértanúk útja, Mikszáth K. u. által behatárolt területen. — Áramszünet lesz hálózatkarban­tartás miatt július 2l-től augusz­tus 10-ig nap 7—17 óráig Vasas II. faluban. árulnak. A bisztró jól ellátja feladatát, talán egy kicsit a választékon lehetne bővíteni. S ha már a vendéglátást említettük, akkor a fürdő te­rületén kívüli vendéglátásról is szóljunk néhány szót. „Nincs okom az ellátásra pa­naszkodni — mondja Cziráki Gyula, a Bányász étterem üz­letvezetője. — Sört, bort, üdí­tő italokat, húst, halat, min­dent kapok, adhatok a vendé­geknek. Egy panaszom azon­ban mégis van — tréfásan hangzik — a vendégekre. Nem jönnek, kevés a fogyasztás. Az elmúlt években így sze­zonban hétköznap 14, vasárna­ponként 25 hektó sör is elfo­gyott, most pedig vasárnapon­ként jó ha 4 hektó sört tu­dunk eladni”. Nem lehet pa­nasz a szórakozási lehetősé­gekre sem. Akik esténként ze­nét akarnak hallgatni, táncol­ni, bőven van alkalom. Zene­kar játszik a Baranyában, a Zöld-kertben, a Bányászban, a kisvendéglőben pedig tam- burazenekar játszik. Hangula­tos a cukrászda, működik a mozi is — bár az ott játszott filmek jelentős része régi! Épül az autóscamping Épül az 500 fős autós-cam- ping. „Azaz, épülget csak — mondja Helényi Ervin, a Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal munkatársa. — Az első határidő június volt, a módo­sított július 20.” Megnéztük ezt a II holdon elterülő tá­borhelyet. Korszerű, szép lesz, a megyed tanács építőipari vállalata építi. Modern foga­dóház, tusolok, főzőhelyiségek állnak majd a vendégek ren­delkezésére. Jelenleg a cam­ping területét behálózó autó- utat építik és dolgoznak a kü­lönböző épületeken is. A munka tempója azonban nem biztat azzal, hogy július 20-ra elkészülnek. Pedig már na­gyon várják a vendégek — megfelelő camping híján Harkányban mindenütt talál­hatók sátorozók. Az élet mind gyorsabb tem­pót kíván — Harkányban is. Dolgoznak a község közműve­sítésén — a közintézményeket már bekapcsolták a csatorna­hálózatba. Épül a vízvezeték is. „A közművesítés mielőbbi megoldása Harkány fejlődésé­nek egyik leglényegesebb fel­tétele — mondja Szabó Jó­zsef, a siklósi járási pártbi­zottság titkára. — Az építők ha tempósabb munkával dolgoz­nának, gyorsabban tudnánk javítani a község egészség­ügyén is”; Harkányban gomibamódra szaporodnak a családi házak, olyannyira, hogy ebben az évben már nincs a községben beépítésre kijelölt terület. El­fogyott. Most dolgoznak az újabb parcellázáson, jövőre is­mét lesz házhely. Az új házak építésével kapcsolatban feltét­len említésre méltó a harká­nyi víkend-telep. A telep épí­tését 1960-ban kezdték meg s már mintegy 400 kis víkend- ház épült rajta. Szép tégla­épületek, kellemes pihenési le­hetőséget nyújtanak tulajdo­nosaiknak. Hétköznap, de különösen szombaton és vasárnap a gép­járművek százai gördülnek Harkány felé. Két nagy par­kolóhely áll rendelkezésre, de sokszor még ez is kevés. A gép jármű tulajdonosok kíván­ságának adunk hangot akkor, amikor nemcsak a parkoló­hely szükségességét, hanem egy , gyorsszerviz” létesítését is szorgalmazzuk. A gyorsszer viz üzletnek sem rossz. S aki nem jut el Harkány­ba? Annak a harkányi vizet — házhoz szállítják. Már pa­lackozzák — én ugyan nem ittam belőle, de orvosokkal beszéltem róla, s azt mond­ják, hogy igen hasznos gyo­mor-, máj- és vesehólyagbán- talmaknál, sőt a torokgyulla­dásra is gyógyító hatása van a forró harkányi víznek. Fordítsuk pénzünket ' Harkány fejlesztésire! Tudjuk, hogy Harkánnyal „kincs van a kezünkben”, s ezt sok-sok külföldi vendé­günk is megerősítette. „Ha ne­künk ilyen vizünk volna” — mondogatják. S a mondás mögött nem kétséges, az hú­zódik meg, hogy „nagy pro­fitot vágnának belőle zsebre”. Harkány fejlődése egyenletes — ha — s ez az anyagi lehe­tőségeink bizonyos korlátain múlik — nem is eléggé gyors. Az üdülőtelep vagy gyógyhely vitába nem kívánunk bele­szólni, minden valószínűség szerint a helyzet ismeretében jó döntés születik majd. De általános az a vélemény, va­lami formában olyan jelleget kellene Harkánynak adni, s a távlati tervezésnél is ebben az irányban munkálkodni, hogy a gyógyulásra szorulók igé­nyeit is, de az egészséges für- dőyendégek igényeit is kielé­gíthessük. „Harkány gyógy­üdülő” — talán így lehetne röviden megfogalmazni kí­vánt jellegét. Ez természete­sen az újonnan építésre kerü­lő épületek, szállodák jellegét is megadja. Gyógyszállókat építsünk, — biztosítsuk ezek­nek a szállodáknak teljes kom fariját, — bent a szállókban is legyen fürdőmedence. Jö­vőre 8 és fél millió forintos beruházással 80 fős korszerű szálloda építését kezdi meg a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat. Ez a szálló vendég- látási célokat szolgál majd, kevésbé lesz gyógyjellegű. Ilyen szálló is kell. De Har­kányban a jövő a gyógyszál­lóé, megfelelő gyógyászati esz közökkel, masszíroztatási, für­dési, gyógytomáztatási lehe­tőségekkel. Van gyógyvi­zünk, van területünk — ezt a lehetőséget ki kell hasz­nálni. Valutáris szempontból sem közömbös, ami erőnk, pénzünk van, koncentráljuk Harkány fejlesztésére. Biztos, hogy majd ezeknek a szállók­nak, épületeknek jövedelmé­ből jut megyénk más kirán­dulóhelyeinek fejlesztésére is. Ne aprózzuk el a pénzünket — az itt beépített pénz jól kamatozik. VASÁRNAP: * * * * 5 * * * 9 * 5 * * * 9 A MAGYAR RADIO PÉCSI STÜDIOJANAK 1965. július 18-i, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Életképek torz tükörben. — összeállítás. 18.00: Német nyelvű műsor: Vasárnapi levél. Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Dallam és ritmus. Közben: kb. 18.40-kor helyszíni közvetítés a Pécsi Dózsa—Kom­lói Bányász Nyári Kupa labda­rúgó-mérkőzésről. 19.35: Elvetettem kenderkémet . -.. Lemle Géza és Várnai Ferenc zenés népdaljátéka. 19.50: Sporthírek. Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nyári szünet. MOZI: Park: Az elcserélt randevú (10). A Windsor! vig nők (szv., szí., íél 5, fél 7, fél 9). Jó idő esetén az utolsó elődás a kertben. Petőfi: Jégmezők lovagja (10). Fekete bársony (szv., fél 5, íél 7, fél 9). Gyárváros: Hóvihar (10). Dohány (5, 7). Zsolnay K. O.: Az arany­fog (10). Két vasárnap (szí., 5, 7). Pécsszabolcs: Amikor egy lány 15 éves (10). A kórterem (3, 5, 7). Mecsekalja: Mi ketten férfiak (10). Az eltévedt ágyú (5, 7). Vasas II.: Ki volt dr. Sorge? (szv., 5, 7). Istenkút: Bátor emberek (7). Me­szes: Hogyan lettem vezérigaz­gató? (szv., 4, 6). Mohács: Hol a tábornok (10). Többgyermekes agglegény (szv., 4, 6, 8). Sziget­vár: A hét dada (10). Nem (szv., fél 7, fél 9). Szentlőrinc: Nemo kapitány (szv., szí., 6, 8). Sásd: Az út kezdetén (szv., 5, 7). Siklós: Fiatalok voltunk (10). Hamlet I— H. (szv., 6, dupla helyárral). Sely- lye: Hurrá nyaralunk (5, 8). Har­kány: Udvari bolond (szv., szí.. 9, 7). Beremend: Altona foglyai (szv.. 6. 8). Boly: Kis hősök (10). A tizedes meg a többiek (szv.. 6., 8). Mágoes: Egy olasz Varsó­ban (szv., fél 5. 7). Pécsvárad: P?d-o a Sierrába megy (10). Mi olaszok és a nők (szv., 5, fél 8). Hullám Étterem, este kilenc óra. Az asztalkák mellett csak néhány vendég üldögél, a sze­mélyzet kedvetlenül támasz­kodik a presszó pultjánál. Egy öttagú csoport nagy zajjal be­jön a helyiségbe, körülnéz­nek, s aztán fitymálva visz- szafordulnak. A teremben hő­ség, füst és unalom. A Hullám jelenlegi formá­jában inkább egy külterületi kiskocsmára hasonlít, sem­mint egy belvárosi II. osztá­lyú étteremre, mely ráadásul az „ifjúsági szórakozóhely” cí­met is viseli. A mennyezetet füstös, salétromos átütések „díszítik”, a faburkolat ko­pott, a bútorok egy gyorsbü­fé berendezésére eralékeztet- nek. IFJÚSÁGI SZÓRAKOZÓHELY FIATALOK NÉLKÜL A belkereskedelmi 'minisz­ter és a SZŐ VOSZ elnöke ta­valy együttes utasításban if­júsági szórakozóhelyek kijelö- sét írta elő a fővárosban és megyeszékhelyeken. így lett a Hullám és az átalakított Ta­vasz az „ifjúságé”. Az emlí­tett utasítás értelmében e szórakozóhelyeken 17—22 órá­ig szeszmentes táncestéket le­het szervezni. A szervezés, népszerűsítés és műsorbizto­sítás a várasd KlSZ-bizottsá- gok gondja. Röviddel azután, hogy a múlt évben a Hullám meg­kapta az „ifjúsági” jelzőt, itt bonyolították le a város ama­tőr táncdal-énekeseinek és tánczenekarainak versenyét. A siker óriási volt. Az étte­rem zsúfolásig megtelt fiata­lokkal. ami azóta sem esett meg. Szó volt ugyan arról is, hogy a zenészek és énekesek vetélkedőjét a város legjobb versmondóinak bemutatkozá­sa követi, de erre mar nem került sor. HÉTFŐ: A MAGYAR RADIÖ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. július 19-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: A korszerű mezőgazdaságért. Ol­csóbban termelnek mint tavaly. Dalok keringő ritmusban. Ablak a világba. Vidám történetek vidám zené­vel. 18.00: Német nyelvű műsor: Heti kommentárunk. Harz-hegységi jódlidalok. Olvastuk — elmondjuk. Glossza. Közkedvelt kórusok. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Szívesen hallgattuk. — össze­állítás. 19.30: DéldunSntúll híradó. 19.50: Lehár: Cigányszerelem — nyitány. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nyári szünet. MOZI Park: A Windsor! víg nők (szv., szí., fél 5, fél 7). Párduc I—n. (szv., szí., fél 9, dupla helyárral). Jó idő esetén a kertben. Petőfi: A kórterem (fél 5, fél 7, fél 9). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, Utazás a múltba, Jugoszlávia legszebb útja, Philipko, Gusztáv, a szép­lelkű. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Gyárváros: Gengszterek és filant­rópok (6). Pécsszabolcs: Többgyer­mekes agglegény (szv., 5, 7). Me­csekalja: Nem (szv., 7). Vasas II.: Én és a gengszter (szv., 7). Ság- vári K. O.: Az ígéret földje (fél 6. fél 8). Mohács: Fekete bársony (szv., 6, 8). Szigetvár: Ki volt dr. Sorge? (szv., fél 9). Siklós: A nagyravágyó asszony (szv., szi., 8). Csak 18 éven felülieknek! Har­kány: Az aranyember (s-zv., szi.. 7). A PÉLDÁK? Sokat ígérő indulás után tehát zsákutcába jutott Pé­csett ez a kezdeményezés. De így van-e ez másutt is? A budapesti Ifjúsági Park híre már túljutott az ország­határokon. Az intézményt a KISZ budapesti bizottsága köz vétlenül üzemelteti: tehát a vendéglátóipar és a KISZ ér­dekeinek különbözősége nem zavarja a munkát. Minden este műsor van. Télen a Dá­lia, Balaton és egyéb étter­mek, nyáron pedig a 2500 sze­mélyes budai ifjúsági park üzemel ifjúsági szórakozóhely­ként. Magát az ifjúsági par­kot nehéz a pécsi viszonyok­kal összehasonlítani, hisz mé­retei, fekvése és anyagi fede­zete egyedülálló az országban. De e központinak számító if­júsági szórakozóhelyek mel­lett vannak kerületenként ki­jelölt vendéglátó-egységek is, s ezek már sok mindenben hasonlítanak a pécsiekhez. Már ami az adottságokat és lehetőségeket illeti; Az V. kerületi KlSZ-bizott- ság például az említett mi­niszteri rendelettel élve ag Országház éttermet szerezte meg. Az étterem II. osztályú, reprezentatív berendezésű. A fiatalok heti két napra kap­ták meg. A két napból az egyik mindig tánc. A zenekar gyakran változik, a kerület legjobb öntevékeny zenekarai váltják egymást. A második nap az ismeretterjesztésé. Itt legfontosabb követelmény a kötetlenség és klubszerű ség. Az Országház Étterem azon a bizonyos két napon sokkal inkább klub, mint vendéglá­tóipari egység. A fogyasztás 10 forint értékben kötelező. A továbbiakban azonban sen­ki sem zaklatja a fiatalokat, s senki sem érezteti velük, hogy a vendéglátóipar is a pénzből él.. s IFJÚ TEHETSÉGEK NAPJA A sok, színes rendezvény közül talán a legnépszerűbb az ifjú tehetségek napja. — Rendszeresen bemutatják azo­kat a fiatalokat, akik vala­milyen területen átlagon fe­lüli eredményeket értek el. Természetesen nemcsak ifj ú zenészek, költők és írójelöltek kapnak itt szót, hanem tehet- séges- sportolók, ügyes model­lezők. egy-egy szakma leg­jobbjai is. Ilyenkor bemutat­ják alkotásaikat: ki egy-egy verset, ki egy-egy modellt, szerszámot vagy magakészí­tette újítást, s ezekről beszél­getnek. A másik: a filmvetí­téssel összekapcsolt élmény­beszámoló. Egy keskenyfilm- vetítő segítségével mopresszó- vá alakítják ilyenkor a ter­met. Aztán a versenyek: az énekesek, parodisták, vers­mondók vetélkedői. A pécsi kezdeményezés talán akkor lőtt először túl a célon, mi­kor a hét minden napján „ifjúsági” jellegűvé akarta tenni e két szórakozóhelyet. A nagyobb lehetőségekkel ren­delkező pestiek óvatosabbak: két napot kértek, de azt ki is töltik színvonalas műsor­ral. Egy másik követésre érde­mes kezdeményezés: a pesti ifjúsági szórakozóhelyeken a felszolgálók is fiatalok. Hogy miért fontos ez? A fiatalok többsége olcsón szeretne szó­rakozni. s a borravalóra varé pincér sokszor kényes hely­zetet teremt. A fiatal oincé- rek esetében mindez elkerül, hető, barátibb a légkör: a bor­ravalót nemcsak nem várjak, de nem is fogadják el. Pécsett régóta húzódó, me<&- oldatlan kérdés a középisko­lás és egyetemi klub létreho­zása. A fővárosiban, ahol ugyancsak súlyos helyiség­gondok akadályozták a klu­bok létrehozását, igénybe vet­ték az ifjúsági szórakozóhe­lyeket; a hét egy bizonyos napján, az előírásoknak meg­felelően, szeszmentes körül­mények között itt tartják a klubdélutánofcat. MÉG EGYSZER A HELYISÉGRŐL, A Hullám jelenlegi formá­jában nemcsak ifjúsági szó­rakozóhelynek nem, de „szó­rakozóhelynek” is egyre ke­vésbé felel meg. A Tavasz az átalakítás során elfogadható­vá vált, ami a külsőségeket illeti. Igaz. ablakai kicsik és állandóan zárva vannak, így nyáron leginkább katlanhoz hasonlít. Ez a forgalmon is látszik: a nyári hónapokban szinte üres a belső terem. Van azonban még egy akadálya annak, hogy valóban ifjúsági szórakozóhely legyen: szem­ben van a Petőfi-mozival. —> Előadás előtt, előadás után betérnek az emberek egy- egy kávéra, fagylaltra, sok­szor le sem ülnek, a pult előtt néha valóságos sorban- állás van. Ilyen körülmények között nehéz lenne műsoros délutánokat, estéket szervez­ni. A javaslat szinte magától adódik: központibb fekvésű; reprezentatív, esetleg kert­helyiséggel rendelkező szóra­kozóhelyet kellene adni az ifi óságnak. Természetesen nem egész hétre, hanem csak a hét egy napjára. Azon a na­pon például, amikor a szer­ződtetett zenekar szabadnapot tart. Ez megfelelő népszerű­sítés és ami még ennél is fon­tosabb: vonzó műsor esetén heti egynapos üzemelés mel­lett is több eredményt mu­tathatna fel, mint a Hullám és a Tavasz a jelenlegi körül­mények között. Békés Sándor Irány: Tromsö Dr. Vörös Márton Európa legészakibb múzeumában A napokban in­dul nyolcadik lapp­földi útjára dr. Vö­rös Márton, a pécsi levéltár nyugalma­zott igazgatója. Ed­digi útjai során a hatalmas területen élő lappok minden vidékét végigjárta. Tavaly még a leg- szétszórtabban, leg­nomádabb körülmé­nyek között élő lap­pok közé, az Akka- havasokba is elláto­gatott. A lappokat ugyanis csak vissza­visszatérő rendsze­res látogatással le­het megismerni, hi­szen ez a nép Euró­pa legrégibb népe és számos ősi, fur­csa vonással rendel­kezik. Ahhoz, hogy hasonló korú népet megismerjen, egy kutatónak Ázsiában kellene élnie, a leg­nehezebb körülmé­nyek között. Dr. Vörös Márton, aki kiválóan beszél své­dül, előző útjaira és a mostanira is a Svenska Institut, a Svéd Intézet ösztön­díjával indul. — Nemrég kap­tam levelet a trom- söi múzeum igazga­tójától -— mondja. — Azt írja, hogy a lappok származásá­val kapcsolatos ása­tások folynak ná­luk, Európa leg­északibb múzeumá­ban. Tízezeréves emberi csontváza­kat találtak. Ezek az ásatások alátá­maszthatják azt az elméletet, mely sze­rint a Golf-áramlat hatására a lappok a legutóbbi eljege­sedés idején is „át­teleltek”. Ebbe a múzeum­ba is ellátogat most dr. Vörös Márton és nyolcadik lapp­földi útja után nagyszabású lapp néprajzi és földrajzi mű megírását ter­vezi. Garay Ferenc SZÍNHÁZ MIT MUTATNAK

Next

/
Thumbnails
Contents