Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
4 napló 1965. JÚLIUS 18. Eseménytelenül múlik el a „mecseki nyár"? Elöljáróban néhány adat: az elmúlt évben 115 ezer turista kereken 300 ezer vendégnapot töltött városunkban. Ebből 5103 külföldről érkezett, ezerrel több mint 1963- ban. 1958-hoz viszonyítva a fejlődés több mint kétszáz százalékos. Jóleső érzés megállapítani. hogy városunk országszerte egyre nagyobb érdeklődést vált ki s híre túljutott az országhatárokon is. * Kulturális uborkaszezon Mindenkiben, aíki idegen- forgalommal foglalkozik, óhatatlanul felötlik a ‘kérdés: állandó jellegű adottságainkon felül mit tudunk nyújtani az jdesereglő turistáknak, hogy kellemes élményekkel és a jövő évi viszontlátás reményében búcsúzhassanak el egymástól. A több ezer éves város szinte tálcán kínálja történelmének gazdag kincseit. A Mecsek szórakozóhelyed kellemes felüdülést nyújtanak. Jelenünk, a szocialista építés új létesítményed, az emberi alkotóerő szabad kibontakozásáról tanúskodnak. A várostól szinte ugrásnyira találni olyan kitűnő kirándulóhelyeket, mint Siklós. Harkány* Abaliget. Sikonda. Ez a korántsem teljes felsorolás válasz a kérdés első felére: aki városunkba jön, az mint csepp ben a tengert, megtalálja hazánk múltjának emlékeit és mai pezsgő életének bizonyítékait. A kérdés második részére adandó őszinte válasz már nem ilyen felemelő. Ugyanis teljes nyíltsággal a közvélemény elé kell tárni: a város nyári kulturális élete kimeríti az „uborkaszezon” fogalmát. Van is valami néhanapján. s tulajdonképpen még- .sincs semmi említésre méltó. Ez már nem csupán idegen- forgalmi szempontból érdekes, hiszen tulajdonképpen a város is szórakozási lehetőség nélkül marad* Az országos ‘degenforgalmi eseménynaptár hónapról hónapra közli a különböző rendezvényeket. Lapozzuk fel! Május: pécsi esemény nincs. Június: „Mecseki nyár. A szabadtéri színpadon külföldi és hazai énekes táncegyüttesek előadása. VI. 15-től VII. 30-ig”. „Országos népitánc-fesztivál”? Július: „Felszabadulási országos táncfesztivál. Húsz év legjobb táncegyütteseinek és népművészeinek részvételével. VII. 30-tól VIII. 1-ig”. Augusz tus: nincs esemény. Szeptember: nincs esemény. Semmi sem lett a tervből Lehet, hogy ez az országos eseménynaptár csak a nagyobb jelentőségű rendezvényeket tünteti fel, ám — kinek a hibájából? — azt sem az igazsághoz híven. A két táncfesztivál helyett csupán egy lesz, július végén, augusztus elején. A Mecseki nyár? F, sokat sejtető címszó legfeljebb néhány ORI-rendezvényt takar. Sajnálatos, hogy ez a kezdetben ígéretes, lelkesen támogatott kezdeményeze® az évek múlásával elsekélyase- dett. holott megalapozhatta volna a ma hiányolt programot. Akkoriban az illetékes szervek olyan célt tűztek ki, hogy a Mecseki nyár „legyen városunk kulturális életenek olyan visszatérő eseménye, amelynek során városunk lakóinak nyújtott élményen túl, erősítjük kulturális kapcsolatainkat a testvérvárosokkal és nemzetközi vonatkozásban is”. Jelenleg a legjobb úton haladunk afelé, hogy e még ma is aktuális passzusnak az ellenkezője valósuljon meg. Úgy tűnik, azoknak lett igazuk, akik aggályoskodtak, vajon szükség van-e ilyen jellegű rendezvénysorozatra. — Nem ütközik-e a szegedi programmal ; tudunk-e megfelelő szálláshelyiét biztosítani; anyagilag kifizetődő-e; egyáltalán van-e rá igény? Érdemes ezeken meditálnunk. Évek tapasztalatai igazolják, hogy a szegedi játékok vajmi kevés nézőt vonnak el a városból, különben is egy sajátos jellegű pécsi program ugyan mennyiben kelhetne versenyre a nemzetközi hírű, színvonalú szegedivel... A városi tanács anyagi támogatásával egyre több szálláshelyet tudunk biztosítani. Éppen a napokban nyílt meg a Me- csék festői oldalán a már nemzetközileg is nyilvántartott. u00 sátrait befogadó korszerű autóscamping, az ősszel átadják a 150 személyes Sal- lai utcai turistaszállót. Ezek olyan feltételek, amelyekre lehet és kell is építeni, tervezni, Az évről évre visszatérő turisták sokszor megkérdik, hogy itt-tartózkodásuk idején milyen művészeti, kulturális programot láthatnak? És természetesen a nézők közé kéU. sorolni a város közönségét is, Ezernyi ötlet és lehetőség A legégetőbb probléma a pénz. Közismert, hogy a város fejlesztésére, utak, közművek, parkok létesítésére nagy összegeket fordított a tanács, s még mindig sok hiányt kell pótolni. A szükségleteket mindig és nűndenütt sorolják; fontosságuk szerint kerülnek a költségvetésije. Egy eseménysorozatot azonban, amelyet évek múltán országos. sőt (kissé nemzetközi 'hírűvé szeretnénk tenni, anyagi eszközök nélkül még csak elkezdeni sem lehet. Az első évben talán meg sem térülne teljesen a befektetett ösz- szeg, viszont később bizonyosan busásan kamatozna. A realitások talaján állva fel kellene mérni a város teherbíró képességét; helyét az országban és az idegenforgalomban. Minden túlzás és valamiféle vágyálmok kergetése veszélyes lenne. De végtére is hozzá kellene kezdeni ehhez a városi tanács végrehajtó bizottságának, amely ennek a nemes ügynek gazdája kell legyen, hiszen már eddig is tempót vesztettünk, — más városok réges-rég megelőztek bennünket. Emberek sokasága kész ötleteit. javaslatait az asztalra tenni, aktív közreműködésüket vagy éppen a vezetésük alatt álló együttesek produkcióit a cél szolgálatába állítani. A gyulai, a kőszegi és Fáklyaliliom és Égőszereleml a virágstandon A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat a jövő hét közepén virágstandot létesít piaci napokon a piacon, egyéb napokon pedig a Színház téren. A standon ritka évelő virágokat árusítanák majd, többek között Kokárdavirá- sot. Fáklyaliliomot, Égősze- re'.met. Kenyérbélyvirágot, Nyári mimózát. Cickafarkot, Nagyvirágú margarétát, szegfűt, csutkakúpot, valamint díszíüveket. Ezenkívül a őáltala t nemcsak vágott virágot, a soproni programok tanulsága, hogy kezdetnek nem kellenek ország-világra szóló rendezvényeik, legyen először egy-két kiemelkedő esemény. Később az érdeklődéssel, a propagandával ég a szervezéssel párhuzamosan a régit csiszolva, alakítva lehetne bőví teni. így az évek során megteremtődne az az alap, amelyet újabb produkciókkal lehetne kiegészíteni. Ugyanakkor figyelembe kellene venni, hogy a külföldiek elsősorban a helyi érdekességek, ‘kuriózumok: után érdeklődnek. olyasmit akaimak látni, amiben odahaza nincsen részük. A Pécsi Balett, a Mecsek Együttes, a pécsi Liszt- kórus egy részié lehetne a műsornak. s mindjárt hadd kockáztassuk meg: nem volna érdemes balettfesztivált rendezni Pécsett? Érdemes lenne gondolkodni azon is, hogyan használjuk fel a nemzetiségek színpompás hagyományait; egy sváíbfesztivál, délszláv nap bizonyára sok német, osztrák és jugoszláv turistát vonza- na a városba. A cigánybál minden évben óriási érdeklődés mellett zajlik le. egy héttel előbb már nem lehet belépőjegyet kapni. Nyáron, szabadtéren kellene megrendezni ezeket, egy nagyszabású bállal befejezve. Esetleg a Tettye vagy a Mecsek más része kitűnő környezetet kínál ehhez. A szabadtéri színpadon sláger- vagy könnyűzenei fesztiválra hívhatnánk meg az ország legjobb zenekarait, énekeseit. S végül: kiállítások, irodalmi estek, tudományos rendezvények, sportesemények — labdarúgás, atlétika, kézilabda — színesíthetnék a nyár, hangsúlyozni szeretnénk: szórakozást, művelődést, kulturális értékeket reprezentáló, nagy vonzerőt gyakorló koncepcióját. Színvonalason kielégíteni az igényeket A folyton változó élet, az igények növekedése teszi szükségessé. hogy számot vessünk mind az idegenforgalom, mind a város szükségleteivel és erőnkhöz mérten igényesen kielégítsük azokat. Készek vagyunk a lap hasábjáin is helyt adni az ötleteknek, jár vasiatoknak. Bocz József Hateser hold rét sorsa a Hegyháton Miért marad évről évre kaszálatlan több száz hold rét? Évekre szóló programot kellene megvalósítani Amikor arról van szó me- gyeszerte, hogyan teleltetjük át a termelőszövetkezetek állatállományát, hogyan pótoljuk a tavalyi hatalmas pocokkár miatti kiesést, bizony elszomorító látvány, hogy egyes vidékeken, különösen a sásdi járásban még mindig lábon áll a réti széna. Márpedig ha az első kaszálást nem végzik el időben, nem lesz sarjú. Persze, nemcsak erről van szó, amikor — most már konkrétan — a sásdi járás 6300 hold rétjéről szólunk. A betakarítás nem csupán elhatározás és szervezés kérdése. Sokkal bonyolultabb feladat. Danes Ernő, a járási tanács főagronómusa véleménye szerint;., Minden négyszögöl termésére szükség van — A járás 6300 hold rétjéből 4500 hold minőségileg is megfelel, a többi viszont elsa- vanyodott, elvizesedett. Ezenkívül a 4500 holdból egy-egy csapadékos időjárás után jelentős rész, mintegy 40—50 százaléka a területnek víz alá keiül, és huzamosabb ideig nem lehet hasznosítani. Pedig szükség volna az egész terület szénatermésére. Az egérkár miatt tavaly 2000 hold pillangós vetésterületünk ment tönkre. Ha a 6300 hold rétből az átlagosan 10—12 mázsás szénatermést mind, maradéktalanul betakarítanánk, akkor is 5—600 vagon hiányunk lenne. A valóságban ez sokkal több. A megoldás komplex feladat. A járási főagronómus véleménye szerint elsődleges gondot jelent a munkaerő- hiány. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 40 százalékkal csökkent az utóbbi években. Nagy az elöregedés. Húsz éven aluli a termelőszövetkezetekben minden 100 tagból csupán 2 van, ugyanakkor az 50 éven felülieknek a számaránya 70 százalékos. — A munkaegység nemigen vonzotta a tagokat, főleg a fiatalokat. Az is inkább taszítóan hat, hogy a szép terveket legtöbbször gyenge megvalósulás követi. — Hogyan hat mindez a rétek fűtermésének betakarítására? — Elsősorban úgy, hogy a termelőszövetkezetek vezetői nem szívesen „ruháznak be” két-háromezer munkaegységet olyan feladat végrehajtásába, amelynek haszna csak évek múltán jelentkezik. Arra törekednek, hogy zárszámadásig megtérüljön a befektetett munka. így azután a rétek távlati gondozása inkább állami feladat marad, mintsem az egyes termelőszövetkezetek munkája. A megoldás kulcsa — a vízrendezés Jó példa erre, hogy jelenleg is 500 millió forintért végeznek talajvédelmi munkát és vízrendezést a sásdi járásban állami beruházásból. Pedig nemcsak ez kellene. — Addig hiába erőlködünk a rétek betakarításával, amíg nem oldottuk meg a gépesítést és a vízrendezés komplex- feladatát* Ugyanis nem elegendő, — éppen a munkaerő- hiány miatt, — gépesíteni a szénabetakarítást, mert a vízrendezés elmulasztása megbénítja a gépeiket. Példa erre Gödrekeresztúr, ahol már évek óta jól megszervezték a rétek gépi betakarítását, de az idén a sok eső miatt itt sem tudtak megbirkózni a rétekkel. Ha jön egy olyan periódus az időjárásban, mint az idd., aiklkor sok száz hold rét marad kaszálatlan. Csak júniusban 15 csapadékos nap volt a sásdi járásban, ebből 10 napon 10 milliméternél több csapadék hullott, ami azt jelentette, hogy napokig szinte lehetetlen volt rámenni a rétekre. A vízrendezéssel viszont biztosíthatjuk a csapadék és talajvizek gyors levezetését, a talaj megfelelő kiszáradását, és ezáltal a fű betakarítását, Fel kell szántani a felesleges réteket! Már csak azért is fontos a rétek vízrendezése, éppen a sásdi járásban, mert távlatokban a talajvédelmi tervnek megfelelően 2000 holddal csökkentik a rétek területét. Feltörik és első osztályú szántó lesz belőle. így például a felsőmindszenti völgyben 300, a sásdi határban 400, Gödre- keresztúron 200, Gerényesen pedig 300 hold szántót nyernek. Természetesen a rét-kiesést pótolja majd az a 3000 hold pillangós, amely a következő években — művelési ágváltozással — lép majd be. Ha a jelenleg gyenge réteket vízrendezéssel és vegyszerezéssel jó kultúrállapotba hozzák, időben lekaszálják, ha a sarjút is betakarítják, 16—18 mázsás átlagtermést is elérhetnek, ami már fedezi a sásdi járás szénaszükségletét. Ami pedig a munkaerő- hiányt illeti, nagyim is egyoldalú dolog. Néhány példa erre. Magyaregregyen egy évvel ezelőtt csak feléért akarták betakarítani a réti szénát. Mikor ehhez megkapta a tsz a „beleegyezést” a járástól* másnap már feléért sem vállalta a tagság* Abaligeten van ugyan fűkasza, rá is álltak a rétre, de a gyalogmunkaerőt Berzencéről hozott 50 munkással kellett megoldani. Szászváron kazalrakót keresnek, mert vagy nem értenek) hozzá a tagok, vagy nem hajlandók jelentkezni erre a munkára. Magyarszéken két héttel ezelőtt fordultak a járási tanácshoz, hogy pénzt szerezzenek „idegen” munkaerő félfogadására. Ugyanakkor 70 fűkaszával rendelkezik a járás, kihasználásuk) gyenge. Természetesen elsősorban a vezetőségnek kell oda hatnia, hogy a tagság részt vállaljon a közös rétek betakarításában. Gépesíteni a betakarítást! — A rétek betakarítása járásunkban közgazdasági és szervezési probléma — mondotta Danes Ernő főagronómus, a gépek rendelkezésre állnak. A lehetőségek adottaki a tsz-vezetőség kezében a hatalom, hogy a közösség érdekében helyesen éljenek vele. Ä járási tanács minden segítséget megad és lehetőséget biztosít a termelőszövetkezeteknek és a közös gazdaságokon múlik, hogy rétjeiken július második felében ne álljon lábon a réti széna* Güdonyi Béla // NEM TUDOM VÁLLALNI II hanem virágtövet is olcsón | hoz forgalomba Siklósi úti telepén. A Pécsi Kertészeti és Park-! építő Vállalat most egyszerre! két kiállításra is készül. —j Augusztusban ismét megren- < dezi hagyományos nagyszabású virágkiállítását Pécsett az j őszibarack-kiállitással egybe- kötve. Ezenkívül a vállalat részt vesz az augusztus 16-i • szegedi virágkiállításon, vala- j mint a virágkötészeti verse-1 nyem ■ is. Fiatal, végzett orvosok zsi- bonganak az egyetem folyo- sólyán, a tanácsterem ajtaja előtt. Amikor kinyílik az ajtó, tíz és tíz kiváncsi szempár tekint a terembe, a bizottság asztala felé. A bizottság gondterheltnek látszik. Dr. Ráüss Károly professzor, az egyetem dékánja és Pető Gyuláné minisztériumi főelőadó egy vaskos iratkötegben lapozgat. Dr. Hajnal József, a rektori hivatal vezetője komoran szívja cigarettáját és néhány mondatban tájékoztat a helyzetről. Ebben az évben 163-am végeztek az egyetemen. Mind a 163-an kaptak egy vaskos jegyzéket, amelyben fel van tüntetve, hogy az ország melyik pontján, milyen orvosi állás található. A jegyzékhez pályázati lapot csatoltak, amelyre fél kellett írni, hogy a fiatal orvosok melyik munkahelyet választják a legszívesebben. Mivel számítani lehetett arra, hogy többen választanak egy munkahelyet, két másik állást is meg kellett jelölni a listán. A kérdőívek azóta befutottak a bizottsághoz. A 163 fiatal orvos fele, 82 személy azt a munkahelyet kapta meg, amit elsődlegesen kívánt. Húsz végzett hallgatónak a másod-, 27-nek pedig a harmadsorban választott munkahely jutott, összesen tehát 129 embernek teljesült a kívánsága, ök minden bizonnyal elégedettek lesznek. Hátra van viszont 34 ember, aki az általa kiválasztott három állás egyikét sem kapta meg. Többségükben ugyanis gyengébb tanulók voltak. Kovács Ferenc egyetemi főelőadó nyit be az ajtón, kezében papírlapokkal. A szomszédos teremben kihirdette a bizottság döntését A hatás: ölöm és levertség, örülnek azok az orvosok, akik a kívánt álláshoz jutottak. Már haza is mentek. Bosszús az a 34 ember, aki nem azt kapta, amire számított. Elégedetlenek a Zala, Vas,.Somogy és Tolna megyei munkahelyekkel. Itt állnak az ajtónál, s várják, hogy bejöhessenek a bizottság elé ... Beszólítják az első ügyfelet. K. J.-né a neve, modem mintákkal megrajzolt selyem blúzt visel. Magasra tornyozta a haját. Leül a zöld- pámás székbe, és szorongó tekintettel néz végig a bizottság hat tagján. Most már jegyzőkönyvi stílusban peregnek az események. Dr. Ráüss: Kedves K. J.- né, a bizottság alaposan megvizsgálta az ön kérését Amint látjuk, ön mind a három változatban pécsi álláshoz szeretne jutni. Sajnos, nem áll módunkban teljesíteni a kívánságát, ezért javasoljuk, hogy a komlói gyermekgyógyászi... K. J.-né: És a Megyei Gyermekkórházban ? Dr. Ráüss: Ott az idén egyetlen új állás sincs. K. J.-né: Az Orr-, Fül-, Gégeklinikán? Dr. Hajnal: Alföldy professzor jobb tanulót választott. Az ön tíz félévi tanulmányi átlaga csak 3,43. K. J.-né a kezét tördelve: Nem tudom vállalni, professzor úr. A férjem Pécsett dolgozik, én pedig novemberben szülni fogok. Én nem tudok kijárni Komlóra. Nekem bölcsödébe keli vinnem a gyereket. Palkó Sándomé, személyzeti vezető: Azt mondotta, novemberben szül. Addig hátra van még négy hónap. Utána kiveszi a szülési szabadságot. Az is öt hónap. Csaknem egy éve van még. Egy év alatt Pécsre is bejöhet! K. J.-né sírásán: De Komló!... Petőné: Az én férjem Pest- lőrincén dolgozik. Minden nap két órát utazik, oda meg vissza. K. J.-né: Pesten jobb a közlekedés. Rubecz István KISZ-tit- kár: Komlóra minden fél órában indul autóbusz. K. J.-né pipacspirosan: A férjem intézetben dolgozik. Sokat kísérleteznek. Én nem számíthatok rá. A gyerek... Dr. Hajnal: Én is elhozom a gyereket a bölcsödéből. Amikor a feleségem tanult, vittem is, meg hoztam is. Dr. Ráüss: Majdnem 40 esztendeje dolgozom már intézetben. Tudom, hogy a kutató szeret belemerülni a kísérletekbe. De ez nem akadályozza meg abban, hogy a családjára is gondoljon. Asszonyom, értse meg, ami nem megy, az nem megy. Ezért arra kérem, hogy vállalja el a felkínált állást. K. J.-né: Nem tudom vállalni, professzor úr! Dr. Ráüss: Akkor mi kell? Kaposvár? Zalaegerszeg? Szekszárd? K. J.-né némán rázza a fejét. Petőné: ' Ha semmi sem kell, akkor állás nélkül marad. Nem akarom mégbántani K. J.-nét. De azt hiszem, nyugodtan mondhatom: ha
