Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

Idegenforgä^örMS már .»az előző években is folyamatosan emelkedett, de tavaly — főleg a különböző utazási könnyíté­sek hatására — ugrásszerű­en meggyorsult a fejlődés. A hazánkat felkereső külföl­diek száma egyetlen év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Tavaly előtt meg mint fél­millió idegen járt nálunk, tavaly viszont már meg­haladták az egy és egynegyed­milliót. Láthatóan szívesen jönnek hozzánk keletről és nyugatról egyaránt, különösen, ha megkönnyíti ük, hogy erre az elhatározásra jussanak. Az idegenforgalom fejlődése (ezer fő): Beutazó külföldi Kiutazó magyarok 1951 196« 1961 1962 1963 1964 19 244 337 464 585 1302 19 301 374 456 572 1486 Még nagyobb mértékben nö­vekedett az elmúlt évben a külföldi országokba ellátogató honfitársainknak a száma: egy év alatt két és félszeresére növekedett. Csaknem másféi- milliónyian utaztak ki az egv év előtti alig hatszázezerrel szemben! Ez az ország lakos­ságának a 15 százaléka. Soha annyi hazánkfia nem nyaralt még külföldön, mint 1964-ben. Az utazás megkönnyítése te­hát mindkét irányban éreztet­te kedvező hatását. Tavalyi idegenforgalmunk értékelésénél főleg két körül­ményt kell figyelembe venni. Az egyik: bár 1964-ben sokkai többen jöttek el nyugatról, mint egy évvel ezelőtt, mégis a szocialista országok rész­aránya a beutazókat tekintve — az idegenforgalomban a tavalyi háromnegyedről kb. az öthatodára emelkedett. A ki­utazóknak kb. az öthatoda lá­togatott el tavaly is és tavaly­előtt is a szocialista orszá­gokba. A másik: bár a forgalom minden viszonylatban sokkal nagyobb volt, mint az előző évben — idegenforgalmunk tavalyi ugrásszerű megnöve­kedése elsősorban a csehszlo­vák forgalom gyors ütemű fej lődésének volt az eredménye. A harmadik negyedévben, vagyis a nvári hónapokban három és félszer annyi ma­gyar állampolgár nyaralt Cseh Szlovákiában mint az előző évben. Ugyanakkor öt és fél­szer annyi csehszlovák állam­polgár töltötte nálunk a nyári szabadságát, mint egy évvel korábban. Csehszlovákia tehát vitat­hatatlanul vezet idegenforgal­munk mindkét oldalán. Utána következik a többi szocialista ország, a tőkés államok közül pedig Ausztria és a Német Szövetségi Köztársaság. A for- * galom a legtöbb viszonylat­ban 40—80 százalékkal emel­kedett egy év alatt, sőt Len- gyelorszába kétszerannyi ma­gyar utazott 1964-ben. mint egy évvel korábban. De je­lentősen megnőtt a vendég- forgalmunk azokkal az álla­mokkal is. amelyek hátrább állnak az idegenforgalom ranglistáján. Az elmúlt év azt bizonyí­totta: idegenforgalmunk terv­szerű fejlesztése lényegesen elősegítheti nemzetközi fize­tési mérlegünk javítását, Ipa­runk fejlesztéséhez sok nyers­anyagot. a lakosság jobb ellá­tása érdekében jelentős meny- nyiségű fogyasztási cikket kell importálnunk. A kivitel azon­ban nem tartott lépést a be­hozatallal. így lett az idegen- forgalom fejlesztése fontos népgazdasági érdek is, azzal a feladattal, hogy — az export növelésével együtt — csök­kentse az ország külföldi tar­tozását. Az idegenforgalom növeléséhez szükséges belföldi beruházásokat, szállodaépíté- , seket és más kiadásokat tehát elsősorban ebből a nézőpont­ból kell elbírálni. Idegenforgalmunk egyik balatoni központja siófok, képiin­kön: a tüdő Szálló Milliós városok statisztikája Ázsia Ázsiában 33 millió ember lakik 13 egy millió lakosnál többet szám láló városban. 2l millióan élnek 30 fél—egymilliós városban, és 58 millióan laknak 257 olyan város­ban, amelynek 100 000—500 ooo la­kosa van. EURÓPA Európában (a Szovjetunióval együtt) 36 „milliós” város van, 81 millió lakossal, 58 „félmilliós” ] város 40 millió lakossal, és 286 „százezeres” város hatszázmillió lakossal. Magában a Szovjetunió­ban a helyzet a következő: 3 „mii., liós” város 10 millió lakossal. 22 ..félmilliós” város 15 millió lakossal. 123 ,,százezres” város 24 millió lakossal. ÉSZAK-AMERIKA 18 „milliós” város 56 millió la­kosai, 29 „félmilliós” város 19 mil­lió lakossal. 113 ..százezres" város 28 millió lakossal. DÉL-AMERIKA 6 „milliós” város 16 millió la­kossal. 7 „félmilliós” város 5 mil­lió lakossal, 37 „százezres” város 0 millió lakossal. KÖZÉP-AMERIKA Itt 2 „milliós” város van öt­millió lakossal, három „középvá­ros” kétmillió lakossal és 23 „száz ezres” város ötmillió lakossal. AFRIKA Afrikában viszonylag kevés a nagyváros. Három „milliós” vá­ros van hatmillió lakossal, 4 ..fél­milliós” város hárommillió lakos­sal és 41 százezer—ötszázezer la­kosú város 9 millió lakossal AUSZTRÁLIA. ÓCEÁNIA A megoszlás itt a következő: 2 „milliós” város 3 millió lakossal. I város kereken 500 000 lakossal, és 8 százezer—ötszázezer lakosú város 2,5 millió lakossal. Akt megmentett egy német várost Déri Ottó a kitüntetéssel. Az első, aki Sonneberg város Be­csületrendjét megkapta. A Demokratikus Németor­szág népe nemrégiben ünne­pelte félszabadulásának hu­szadik évfordulóját. A német városok tanácsai magas ki­tüntetés adományozását hatá­rozták el. Az új Becsületren­det azok kapják, akik komoly érdemeket szereztek a német nép felszabadítása, a szocia­lizmus építése terén. így lett a német becsületrend birto­kosa Rudolf Petershagen ez­redes. aki húsz évvel ezelőtt, mint Greifswald város kato­nai parancsnoka szembeszáll! a náci vezetőkkel, és kitűzte a fegyverletételt jelző fehér zászlót, átadta a várost a fel­szabadító szovjet csapatoknak. Sonneberg német várost és lakosait a háborús pusztulás­tól egy magyar katona: Déri Ottó mentette meg. Sonne- berg város tanácsa hálája je­léül őt tüntette ki elsőnek a Becsületrenddel. A történet húsz évvel ez­előtt kezdődött... Magyar katona volt és az erdélyi harcokban, Hatiasztos- nál megsebesült. Egy akna robbant fel a közelében. El­vesztette az eszméletét. Két nappal később Kolozsváron a kórházban tért magához. Ko­ponyaalapi törést szenvedett, s egy repesz megsértette s fejét. 1944. szeptembere volt A Vörös Hadsereg megállít­hatatlanul tört előre. A kór­házat kitelepítették. Déri Ot­tóval elindult a vonat, hogy tíz napi bolyongás után a Dunántúlon, Székesfehérváror, áljon meg. Útközben egy mélyrepülésnél agyonlőtték a mozdonyvezetőt, majd később egy német lőszerszállító vonat tál ütközött össze a kórház szerelvénye. A rom tgenfelvétő: szilvamag nagyságú vasdara­bot mutatott ki Déri Ottó ko­ponyájában. Meg akarták ope­rálni. A műtét előtt azonban súlyos légitámadás érte a vá­rost és a kórház továbbment Nyugatra. Öt, mint speciális fejsérültet, felhozták Pestre a Jurányi utcai hadikórházba Az operációt azonban itt is elhalasztották, mert ezt a kór­házat is Nyugatra hurcolták. Aki menni tudott, szökött. Déri Ottó azonban magatehe­tetlen volt, nem tudott el­szökni a Nyugatra hurcol ás ■elől. Féléségé égy sebtében ki­állított vöröskeresztes igazol­vánnyal. mimt önkéntes ápoló­nő elkísérte útjára. Ez volt az utolsó kórházi vonat, amely Bicskénél ki tudott jutni a szovjet hadsereg gyűrűjéből. Becsen, Linzen, Regensbur­gern. Nümbergen keresztül ve­zetett útjuk Sonnebergbe. Itt egy iskolában helyeznék el a kórházat. Itt Sonnebergben annyira meggyógyították Dórit, hogy járni már tudott, sőt a pro­fesszor. dir. Érti meg is akar­ta operálni, hogy újra fciküld- hesse a frontra. Egy másik orvos, dr. Sltalovrf Ferenc (még ma is tartják a kapcso­latot) mentette meg azzal, hogy egyre halogatta a mű­tétet. Egy napom minden előzőnél erősebb bomlbatámadás érte Sonneberg városát. Délután öt órakor sokáig szólt a sziréna. Mindenki az óvóhelyre ment. Ott gubbasztottak egész éjjel, nem tudva, hogy odakint ez­alatt nagy változások történ­tek: senki földje lett a város. A német csapatok elmenekül­tek. Hajnali négy órakor egy egészségügyi katona kereste Déri Ottót. — A kórházparancsnok ez­redes hivatja! Bemutatták egy polgári ru­hás németnek — valószínűleg az ellenállás egyik embere volt. —. aki a segítségét kér­te. A város központjában le­vő hatalma® raktárát teljesen aláaknázták a nácik. Attól tai Innak, hogy szokás szerint £e] fogják robbantani. Dériről úgy tudják, hogy műszaki ka­tona és ért az aknák hatás« talanításához. Tíz egészségügyi katonával indultak a helyszínre. A falak mellett osontak a hajnali szürkületben. Az épület kör­nyékén nagy csoport hadifo­gollyal találkoztak, volt ott lengyel, francia, szovjet. — valószínűleg egy már felszaba­dított lágerből jöttek a városba. Déri Ottó egyedül közelítette meg az aláaknázott területet. A nácik emeletmagasságban halmozták fel a robbanóanya­got. Ez a nagymennyiségű töltet az egész várost elpusz­títhatta volna. Déri Ottónak eszébe jutott, hogy a gyújtózsinórt esetleg már meg is gyújthatták és a robbanás bármikor bekövet­kezhet. Eszébe jutott a íele­A Freies Wort (Szabad Szó) című német újság cikke Déri Ottóról. Több német lap be­számolt már Sonneberg város megmenekülésének történeté­ről. sége, aki reszketve várja a kórházba visszatértét. De tud­ta azt is, hogy ő volt az egyet- lan a városban, aki értett a robbanóanyag hatástalanításá­hoz. Nem tétovázott... Osont a ládáik között.;: Hosszas keresgélés után meg­találta a gyutacsot, szétsze­relte és a zsebébe tette, majd megkereste a többit is. Ez­után egy, még mindig veszé­lyes munka volt hátra. El kellett . szállítaná a robbanó­anyagot. Most már az egész­ségügyi katonák segítségévei, az állandóan bombázott, lőtt városon keresztül elvitték az állomás melletti légó-víztai” tályhoz, s ott elsüllyesztették, így menekült meg a pusztu­lástól Sonneberg, és ezért Hin­tették ki Déri Ottót a városi tanács Becsületrendjével. Nagy Gyula (A Hazáért c. lapból). Elgondolkoztatásra késztet a találkozás. Mindketten egy-eg y német városi mentettünk meg a fasiszták pusztításától Én mint német tiszt csak a kötelességemet le'*»««tettem, de maga magyar katona volt! ... — Peter'haben f.*».. s beszélget Béri Ottóval. A Az id«g«nforgei§ifi alakulása Kép szöveg nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents