Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

1968. JÚNIUS 10. napló 3 Biztató kísérletek a takarék légfűtő berendezésekkel Üjtnecsekalján beváltak — Csepelen tökéletesített változatot próbáltak ki KIDŐLT A FA Tarcsapusztán vihar döntötte ki az átszeli fát. A fa mintha ismerné az útjelző táblát, szépen a jelzett irányba dőlt. V ilágszín vonalon? A táv-, illetve központi fű­tésnek ama válfaja, amelyben radiátorok melegítik fel a la- íáshelyiségek levegőjét, már hagyományosnak számít. Né­hány nyugati államban és Lengyelországban mindinkább íz ún. takarék légfűtés al- íalmazása kerül előtérhe Fötntfist a mennyezetben Az új fűtési eljárás ener­giaforrása forróvíz, akárcsak i radiátoros távfűtés eseté­jen. A takarék légfűtő be­rendezésnél azonban nem al­kalmaznak radiátorokat. Ahe- yett csőkígyó rendszert épí- enek be az előszoba mennye­zetébe, melyben a távfűtés brróvize áramlik. A csőkígyó endszerhez ventillátor csatla­kozik, amely hideg levegőt zív be az előszobából, s azt i csőkígyó rendszerre fuvat- a. Az ezen áthaladó levegő elmelegszik, s e forró levegő i mennyezetben kiképzett lég­áratok segítségével eljut a akas minden helyiségébe, s a kifúvó nyílásokon át tartós s egyenletes hőmérsékletet ud biztosítani az egész la­kásban. A légfűtési rendszer alkal- nazását a szakemberek több zempontból is előnyösnek ártják. Legfőbb előnyét ab- ►an foglalják össze, hogy a >erendezés előregyártható, zeniben a radiátoros fűtés­ei, ahol a szerelési munkák 'iszonylag sok szakipari mun­kát vesznek igénybe, s emiatt elassítják az építkezések üte- nét. Az új fűtési eljárás ezenkívül jelentős hőmegtaka- ítást tesz lehetővé. Mint dr. izabó Lajos, a Pécsi Városi CÖJÁLL közegészségügyi fel- igyelője elmondotta, kísérle- ek bizonyítják, hogy a hő- negtakarítás mértéke 50 szá- alékot érhet el, ugyanazzal i hőmennyiséggel tehát két- zer annyi légköbmétert lehet ! kívánt hőfokra felmelegí- eni. Végül nagymértékű ra- liátor, illetve vasanyag taka­rható meg. A radiátoros fű- ésnél ugyanis egy lakásban egalább négy, míg a légfű- ésnél csak egy fűtőtestre ^an szükség, a már említett sőkígyóra, melynek vasanyag zükséglete nem tesz ki töb- >et, mint amennyi vasat egy íormál méretű radiátor elő- illításához felhasználnak. Te­kintve, hogy vasban szegény >rszág vagyunk, s a radiáto- ok többségét importáljuk, nár ez utóbbi szempont is t légfűtési eljárás alkalma- :ása mellett szól. 11 ventillátorokat még tökéletesíteni kell Mivel Magyarország éghaj- ata nem azonos Francia- és 'Íyugat-Németország, illetve .engyelország klímájával, zükségessé vált, hogy kipró- iálják, s a hazai viszonyok- loz alkalmazzák az új fűtési endszert. Az Országos Köz­egészségügyi Intézet Pécsett rs Csepelen folytatott kísér­eteket, melyből a pécsi volt i jelentősebb. A pécsi kísérletre Űjme- sekalja 87-es és 88-as számú épületében került sor, 43 la­kásban, az elmúlt év no­vembere és február között. V dr. Szabó Lajos vezette nunkálatokban részt vett Csü- ös Csabáné és Molnár Sá- nuel vegyészmérnök is. He- ente két mérést végeztek ninden lakásban. Amint az idatok összegezéséből kide- •ült, a légfűtési eljárással !0—25 fók közötti tartós, ígyenletes hőmérsékletet le­let biztosítani minden lakás- ian, még abban az esetben s, ha a hőmérő higanyosz- opa mélyen a fagypont alá száll. Ennek tulajdonítható, íogy a lakók 85 százaléka negfelelőnek tartotta, eífo- ?adta a légfűtést, több mint »0 százalék pedig úgy nyilat­kozott, hogy ha választania kellene, kifejezetten az új fű­tési mód mellett szavazna. Csupán 15 százalék emelt em­lítésre méltó kifogást a lég­fűtés ellen. A panaszok szin­te mindenütt azonosak voltak, ti. a ventillátorokat zajosnak találták. Az újmecsekaljai kísérletek során az egyik épületben fran­cia, a másikban pedig ma­gyar berendezést alkalmaz­tak. Mint kiderült, a francia berendezés a nappalra meg­engedett értékek felső hatá­rán járt ugyan, de még elfo­gadható, csupán a zajra ér­zékeny személyeknél okozott panaszokat. A magyar beren­dezésnek nemcsak a hang­erőssége volt nagyobb, ha­nem a hangmagassága is, ezért jelenlegi formájában nem alkalmazható, illetve tö­kéletesítésre szorul. Czabalai László, az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet tudományos munkatársa a ki­egészítő jellegű csepeli kísér­letek erdményeiről tájékoztat­ta lapunk munkatársát. Mint mondotta, a fővárosban kor­szerűsített francia változatot próbáltak ki. Ennek zaja még kisebb volt, mint a Pécsett használt hasonlóé. Mindez azt bizonyítja, hogy a zaj legyőz­hető, s olyan mértékre redu­kálható, hogy csupán a kife­jezetten zajérzékeny egyének­nél lehet kifogásokra számí­tani. Ezért pusztán a magyar berendezések tökéletesítésétől függ, hogy mikor kerülhet sor az új fűtési módszer szé­leskörű alkalmazására. Érdeke’tté kell tenn; a lakókat A kísérleteknek volt még egy másik fontos tanulságuk is. Ti. az új eljárásnak taka­rék légfűtő-berendezés a ne­ve, ám a tapasztalatok nem arra mutattak, hogy az em­berek valóban takarékoskod­tak volna. Ujmecsekalján ta­láltak olyan szobát, amelyben 29,8, s olyan konyhát, mely­ben 35,2 fok meleget mértek. Pedig csak egy mozdulat kel­lett volna ahhoz, hogy a la­kók a fűtőberendezést időle­Többen keresték fel szer­kesztőségünket és kértek tá­jékoztatást a tanulók szün­idei foglalkoztatási lehetősé­geiről. A kérdés tisztázására felkerestük a Városi Tanács Munkaügyi Osztályán Molnár Zoltán elvtársat, aki a kér­déssel kapcsolatban az alábbi felvilágosítást adta: Az előző évek gyakorlatá­hoz képest bizonyos mérvű változás van a tanulóifjúság szünidei foglalkoztatásának rendjében. A munkaügyi és a művelődésügyi miniszter közös utasításban szabályozta a munkavállalás módját. A szabályozás szerint a szünidei foglalkoztatásnak két formája lehetséges, éspedig a csopor­tosan szervezett és az egyéni kezdeményezésen alapuló mun­kavállalás. A csoportosan szervezett foglalkoztatásról azt kell tudni, hogy az a vállalatok, gazdasági szervek (szövetke­zetek) és az iskolák között történt megállapodás útján jött létre és ez a lehetőség gyakorlatilag már befejezett­nek tekinthető. Ha tehát az iskolák igazgatói (osztályfőnö- M9c) a méz ezután jelentke­zik részére a lekötött cso­portokon belül helyet biztosí­gesen kikapcsolják, az embe­rek többsége azonban — mi­vel e mozdulat megtételében anyagilag nem volt érdekelt — nem fárasztotta magát. S ha mégis meleg volt, inkább a régi módszert választotta: kinyitotta az ablakot. A negatív tapasztalatokból kiindulva dr. Szabó Lajos és két társa arra a következte­tésre jutott, hogy a jövőben csak akkor számíthatunk hő­takarékosságra, ha a lakók a nivellált fűtési átalány he­lyett annyit fizetnek, ameny- nyi hőmennyiséget ténylege­sen felhasználnak. Az elhasz­nált hőmennyiség mérésére igen egyszerű mód kínálko­zik: külön villanyórát kell kapcsolni a ventillátorhoz, s a ventillátor áramfogyasztá­sából kiszámítható a kívánt hőérték is. Igaz, hogy a kü­lön villanyóra — akárcsak a ventillátor — növelné a költ­ségeket, mindez azonban bő­ségesen visszatérülne, hiszen a megtakarított hőmennyiség­gel újabb lakónegyedeket le­hetne fűteni. M. L. „Munkából jövő bányász“ Egykori lakatos szobra Újmecsekalján A Mecseki Ércbányászati Vállalat Kalló Viktor fiatal szobrászművész „Munkából jövő bányász” című alkotá­sának a felállítását tervezi. A kovácsolt-acéllemezekből formált, nyersbeton alapo­kon nyugvó, három méteres szobor a Központi Iroda­ház parkját díszíti majd, az Olimpiával szemben. Kal­ló Viktor csányoszrói szüle­tésű, a vállalat lakatosa volt. Sikeresen elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. Említett alkotását egy idei tárlaton mutatja be. A Me­cseki Ércbányászati Vállalat a bányásznapon szeretné a szobrot leleplezni, de a fő­városi kiállítás miatt való­színűleg a jövő tavasszal ál­lítják fel. tani nem tudnak, úgy az annyit is jelent, hogy a to­vábbi foglalkoztatásra lehető­ség nincs. A miniszteri utasítás sze­rint a csoportos foglalkozta­táson kívül változatlanul meg van a • lehetősége az egyéni munkavállalásnak is. Ez eset­ben a munkahelyeket, válla­latokat a tanulók maguk ke­resik fel és a szünidő egy részében vállalhatnak mun­kát. Az előbb említett lehetősé­gek azonban nagyon korláto­zottak, ezért a tanulók egé­szének nem lehet munka- és pénzkereseti lehetőséget biz­tosítani. Így a szervezet rege­nerálódása érdekében különö­sen a gyengén fejlett vagy a tanulmányi anyagot nehezeb­ben elsajátító tanulók eseté­ben javasoljuk, hogy szünide­jüket pihenéssel töltsék el. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a menetközbeni lehetőségekről az érdeklődők a munkaügyi osztályon tájé­kozódjanak. Valamennyi mun­kát kereső és vállaló fiatal figyelmét felhívjuk az utasí­tásban meghatározott munka- vállalás feltételeire. Ennek alapján: Munkát az általános isko­lák VII. osztályos tanulói, il­Megüti-e a világszínvonalat? Meg. Legalább is a Budapesti Ipari Vásáron látottak alapján konzerviparunk termékeinek rangjuk van a világpiacon. Konzerviparunk alatt érthe­tem a Szigetvári Konzervgyá­rait is. Évi 1650 vagon kész­árujának több mint kéthar­mada indul exportra. A piac: Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK, NSZK, Anglia és még egy sor ország kisebb tételben. De azért egy kicsit mégis általános megállapítás ez. „Közelebbről” vizsgálva, akad itt tennivaló, amit igazol Szűcs István konzervgyári igazgató is. — Tehát milyen helyet fog­lalunk él azon a bizonyos vi­lágpiacon? — A napokban volt egy tár­gyalásunk Budapesten a TER- IMPEX-nél. Ott mondták el, hogy például Nyugat-Német- országban a szó szoros értel­mében elkapkodják a Glóbus feliratú gyümölcs- és fözélék- konzerveinket. — Mi az oka ennek? — Részben az, hogy ha- I zánkban nagyon kedvezőek a letve a náluk idősebbek (13 évtől) vállalhatnak csak. Általános iskolai tanulók munkavállalásához írásbeli szülői beleegyezés is szüksé­ges. A tanulók csak úgy vállal­hatnak munkát, hogy legalább 4 heti időt a nyári szünetből pilienéssel töltsenek. Javítóvizsgára utalt tanulók munkaszerződést nem köthet­nek, ileltve a már megkötött szerződést fel kell bontani. A munkaidő az általános iskolák VII—VIII. osztályos tanulóinál legfeljebb napi 6 óra, középiskolásoknál legfel­jebb napi 8 óra lehet. A munkaviszony létesítésé­re a tanulóknak munkakönyv helyett az iskola részéről ki­állított munkavállalási igazo­lással kell rendelkezni. (Erre egyébként a munkáltatók fi­gyelmét is felhívjuk!) Közöljük végül azon érdek­lődők részére, akik iskolai ta­nulmányaikat befejezték és végleges munkaviszonyt kí­vánnak létesíteni, hogy mun- kábalépésük csak a vállala­toknál megüresedő munkahe­lyek mértékében és a város területére hatályos munkaerő­közvetítési rendszeren belül lehetséges. klimatikus adottságok, és ezért aroma, szín vagy vitamin te­kintetében nagyon jók a kon­zervipar gyártmányai. Például a magyar kajszibarack feltét­lenül keresett termékünk nyugaton, keleten egyaránt. Ennyit a tartalomról. Azon­ban a csomagolás-technikánk­kal már nem dicsekedhetünk, a töltősúly arányaival pedig még úgy sem. Az igazgató néhány mintakollekciót tesz az asztalra. — Nézze meg ezeket a cím­kéket és az üvegeket! Az egyik címkén az a szö­veg áll: „Glóbus. Export. TER- IMPEX — Budapest. P. O. B. 200 Marinierte Paprika”. Az üveg tartalma kitűnő ízű ola­jos-ecetes paprika. A címke papírja silány, színe primitív, a felirat betűtípusai egy rosz- szul megkomponált brossura fedőlapjára emlékeztetnek. A Szovjetunióba szállítandó za- kuszka címkéje hasonlókép­pen csúnya. A paradicsom­ivólé üvegjén — bár ez csak belföldön kerül forgalomba — még címke sincs. De látunk itt nagyon szép — alakra, színre is gondosan megterve­zett — címkét a csemegeubor­ka üvegjén, Goldfasan — fel­irattal. (Aranyfácán). Ez is paradicsomlé. — Egyetlen olyan címke, amely szép. Sajnos, már nem gyártják... — Miért nem? — Ki tudja? Mi már pesti központunkban számtalanszor felvetettük: ízléses címkékkel, csomagolással lássuk el termé­keinket, hogy a tartalommal együtt e tekintetben is tekin­télyt szerezzünk áruinknak, de hiába. — Fél és egykilós konzer- veket látok itt, de van-e ki­sebb töltősúlyú konzervük? Kisebb családoknak egy-egy alkalommal nincs szükségük fél kilós gyümölcsízre vagy paradicsom-sűrítményre, mert nem tudják elfogyasztani, vi­szont tartalékolni sem lehet a maradékot, mert megromlik. — Ez a másik probléma. Paradicsom-sűrítményt egé­szen kicsi kis dobozos kon- zervben gyárt egy másik üze­münk, de sajnos keveset, mert Pécsett például hónapok óta nem lehet kapni a boltokban. Tíz-tizenöt dekás gyümölcsíz is csak kis tételben kerül piacra. Központunk az üveg­gyárak szűk kapacitására hi­vatkozik, s bizony így is van, hiszen a Konzervipari Fő- igazgatóság is szívesen venne át üzemei részére kis töltő- súlyú üvegeket. És ha már az üvegekről van szó: üvegeink formája konzervatív, nem szép. Aztán még valami: üve­geinket a vásárló visszavált­hatja a boltokban. A bolt ösz- szegyűjti, kezdődik a szállítás és az üveg törik. Nálunk az üzemben le kell vakarnunk a címkéket, az üvegeket kimos­suk, fertőtlenítjük. Számítsa ki, hogy mennyi munkaerőt köt le csak az üveg mosása, tisztíása nálunk, amikor egy vagon készárunál 30 ember foglalkozik csak ezzel?! — Megoldás? — Bizonyos termékeinknél már rég alkalmaznunk kellett volna a műanyag-csomagolást. Például ivólénél, ízeknél, ter­mészetesen kis töltősúllyal. A műanyaggal senkinek az ég­világon nem lenne gondja: tartalmát elfogyasztják és el­dobják a csomagolást. Nincs szállítás, visszaváltás, mosás, címkézés. Időt, munkaerőt ta­karíthatunk meg ezzel és per­sze pénzt is. Az Élelmiszer- ipari Kutató Intézet próbál­kozik valami műanyagcsoma­golási lehetőséggel, de nevet­ségesnek tartom a kísérlete­zést olyan cikknél, amelyet külföldön már rég feltaláltak. A Szigetvári Konzervgyár rekonstrukció előtt áll. Az üzem 1970-re 18 holdnyi terü­leten fekszik majd. A jelenlegi készárutermelés 1650 vagonról 5500 vagonra növekszik, a lét­szám 950 főről kétezerre. Az öt állami gazdaság és ötvenöt termelőszövetkezet, amely ed­dig is szerződés szerint r lap­anyagot szállított az üzemnek, már készül az üzem ellátására a megnövelt tervmutatóknak: megfelelően. De az üzem ve­zetősége is tudja, hogy bőví­tett létszámú és magasan kva­lifikált műszaki gárdára lesz szükségük. Jelenleg tizennyolc ösztöndíjas tanul főiskolán és egyetemen, ez év őszén pedig az iparitanuló-képzés is meg­kezdődik a gyárban. Csakhogy ez még mind kevés. Az üzem jelenlegi műszaki gárdája is szeretné képezni magát, de ez már több nehézségbe ütközik. — Szakirodalmunk nincs. Szaklapokat nem kapunk, így aztán csak „sejtjük”, hogy ' a külföldi konzervipar hol és milyen mértékben jár előt­tünk. Külföldi tapasztalatcse­re? Huszonöt éve dolgozom a szakmában, évek hosszú során át más konzervipari üzemek­ben mint főmérnök dolgoztam, most pedig igazgatója vagyok ennek a gyárnak, de külföldi szaktanulmányutakon még nem vettem részt. Több mű­szaki dolgozóm beszél idegen nyelveket, de nincs lehetősé­günk arra sem, hogy a kon­zervipari szaklapokat tanulmá­nyozzunk. * Gyártmányainkkal a világ- színvonalra törekedni egyre sürgetőbb gazdasági szükség- szerűség. Az első lépés két­ségtelen az, hogy megismer­jük, mi is jelenti a világszín­vonalat. Hozzáférhetővé kell tehát tenni minden érdekelt­nek a külföldi szakirodalmat, lehetővé kell tenni, hogy a mi szakembereink is megismer­jék a konkurrencia termékeit és a gyártási technológiáját, S régi kívánság: kifogástalan gyártmányaink kelendőségét ne rontsuk le a régimódi, :eónvtélen csomagolással. K .b Ferenc Javítóvizsgára utasított tanulók a nyáron nem vállalhatnak munkát A diákok legalább négy hetet töltsenek pihenéssel A munkavállaláshoz a szülők írásbeli beleegyezése szükséges I \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents