Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-09 / 134. szám
1965. JÚNIUS 9. napló A munkáról, a munkásokról.. A Mecseki Szénbányászati Tröszt pártbizottságának tapasztalatai A párt központi bizottsága által hozott határozatok általában hosszú időre meghatározzák a politikai, gazdasági és kulturális élet fejlődésének irányát, azonban ezek a határozatok csak úgy realizálódhatnak, ha a kommunisták és személy szerint mindenki, akit a határozat a helyzete, a munkája szempontjából közvetlenül érint megérti, hogy a határozat végrehajtása nem rohamszerű, felületes megoldásokat, hanem szívós, fegyelmezett, az egész területet áttekintő, rendszeres munkát igényel. Ez a megállapítás vonatkozik a központi bizottságnak a munkásosztály helyzetéről 1958 októberében hozott határozatára is, amelynek végrehajtását a Mecseki Szénbányászati Tröszt keretein belül a tröszt pártbizottsága széleskörű vizsgálatok segítségével felmérte. A párt vezető szerepe A trösztnél — eltekintve néhány akadályt jelentő tényezőtől — a párt vezető szerepe, politikánknak megfelelően érvényesül, s ennek a vezetőszerepnek tudható be többek között a trösztnél tapasztalható politikai aktivitás is. A tröszt dolgozói közül körülbelül 4500 különböző társadalmi megbízatást vállalt á pártban, a tömegszervezeték- ben, az államhatalmi szervekben, ezenkívül körülbelül kétszer ennyien vesznek részt az olyan alkalomszerű politikai munkában, mint például a tsz-patronálás. A bányászok nagy része politikailag felkészült. tájékozott, elvétve fordul elő, hogy egy párttagot a hanvag munkáért felelősségre kell vonni. A kommunisták döntő többsége a munkájában, az általános magatartásában, a családi életében önmagával szemben az általánosnál nagyobb követelményeket támaszt. A szocialista munka Az olyan mozgalmak, amelyek az öntudat fejlődésével vannak szoros összefüggésben, rendkívül bonyolult ábrát mutatnak. mint például a szocialista brigádmozgalom, amely csak egyik részében termelési kérdés, s úgy gondolom, hogy a tröszt kommunistáinak erkölcsi fegyelmezettsége, ' a munkával való szocialista kapcsolatuk nagymértékben szerepet játszott a trösztnél a szocialista brigádmozgalom fejlődésében, öt évvel ezelőtt a széntrösztnél 155 szocialista brigád dolgozott 2263 brigádtaggal. Jelenleg 355 brigád 6941 fővel dolgozik a megtisztelő címért. A kommunistáknak jelentős szerepük volt abban is, mindenkinek személy szerint, hogy a Mecseki Szén- bányászati Tröszt a termelési eredmények töretlen fejlődésével büszkélkedhet; a beruházások koncentrációjával, a korszerű műszaki fejlesztéssel, különböző műszaki jellegű intézkedésekkel s talán legfőképpen: a szocialista munkaverseny tömegesítésével a termelés az 1958. évihez viszonyítva több mint másfélszeresére emelkedett. Az anyagi érdekeltség. A trösztnél a munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazás szocialista elvét alkalmazzák, ezen belül, mivel a mecseki szénmedence célbányászatot folytat és legfontosabb feladata a gáz- és kokszszén kihozatal növelése, ezért természetes, hogy a bérezés sarkpontja a minőség díjazása. A párthatározat megjelenése óta a tröszt munkásainak átlagbére évenként két százalékot emelkedett, jelenleg több mint 13 százalékkal magasabb, mint hét évvel ezelőtt volt. A munkások bérbiztonsága stabilizálta a helyzetet, ami elsősorban abban mérhető lg, hogy lényeges mértékben csökkent a munkásvándorlás. Az ötvenes évek 50 százalékos fluktuációjához képesít az utóbbi hét évben 29 százalékos a felvételi arány, s leszámolás körülbelül 37 százalékos. A szilikózis. A Mecseki Szénbányászati Tröszt komoly anyagi áldozatokat vállalt az utóbbi években, hogy javítson a bányák egészségügyi helyzetép, különös tekintettel a szilikózis veszélyére. 1957 óta a feltáró munkahelyeken 80 százalékos a porlekötés, a porkoncentráció pedig 70 százalékkal csökkent. Ezen a téren a legfontosabb feladat a termelés koncentrálásából származó portöbblet ellensúly ozása. 1959-ben 63 fejtés és 318 előkészítő vágat üzemelésével oldották meg a tervfeladatokat, 1964-ben ehhez már csali 39 fejtésre és 107 előkészítő munkahelyre volt szükség. Mindennél többet mond, hogy 1957-ben az állományban lévő bányászok 25 százaléka szilikózisban szenvedett, 1964 végén ez a szám nagyjából 14 százalékra csökkent. Általános helyzet. Bizonyos értelemben a trösztigazgatói panasznapok kereszt- metszete is tükrözi a bányászok általános helyzetét. A panaszosok száma az utóbbi években nem változott, havonta általában 120—130 panaszos kopogtat a trösztigazgatói iroda ajtaján. A panaszoknak körülbelül a fele lakásügy, húsz százaléka munkaügy, műszakhiányzások igazolása, tíz százaléka lakásépítési, illetve építési anyagokkal kapcsolatos kérelmekkel jelentkezik. Nem ennyire egyértelmű a tröszt munkásainak anyagiszociális ellátottsága annak ellenére, hogy néhány imponáló számadat kétségtelenül alapvetően meghatározza a helyzet lényegét. Például az utóbbi hat évben több mint 1700 lakást építettek a mecseki saénmedencé- ben, korszerű fürdőket, orvosi rendelőket létesítettek, a bányász lakótelepeken 1958 óta az állam, a tanács többszázmillió forintot fordított a bányászcsaládok, a lakosság élet körülményeinek megjavítására, az utóbbi években alaposan megjavult a bányavidék közlekedése (bár a vidéki járatok egy része zsúfolt), a nép gazdaság a bányákban százmilliókat áldozott és áldoz a munka biztonságára s egészségességére. 1958-ban a munkás- szállásokon mintegy 1400 munkás még barakkokban, zsúfolt, sötét, korszerűtlen tömegszállásokon lakott, ma elsőosztályú munkásszállások állnak rendelkezésükre, az üzemekben általában rend és tisztaság van. A tröszt nagy gondot fordít a lakótelepek életére is, az utóbbi hat évben tervszerűen felújították s állandóan korszerűsítik a régi bányászkolómiákat, járdákat, utakat s vízelvezető csatornákat kaptak a régen elhanyagolt utcák, a tröszt évente körülbelül tízmillió forintot költ ilyen célokra. Mindezek kétségtelenül meghatározzák a helyzet arculatát, azonban néhány területein nem ennyire megnyugtató a helyzet, mint például az ellátás terén, vagy a lakótelepeken működő tröszti építési üzem munkájában. Vagy: a tröszt termelési tervei éviről évre bővülnek, a munkásllétszám emelésére volna szükség, a lakástervezés viszont nincs összhangban a letelepítés igényeivel. Vagy: az élelmi szer-ellátás, főként a zöldség és a gyümölcs. Nem kielégítő. Az ország legdrágább vagy az egyik legdrágább piaca Komlón van, pedig a felhozatal irányításával valamit lehetne ezen változtatni. Egyes bányásztelepeken s falvakban nincs például TÜZÉP-telep, a tüzelőért, az építőanyagért, gyakran né-; hány kiló mészért esetleg 20; kilométert kell utazgatni. Aj bolthálózat fejlődése kissé,! lassú, nem megoldott a bányásztelepülések vízellátása, Komlón például kritikus a vízhiány és Meszesen is. Kultúra, népművelés Azt hiszem, ezek az eredmények a leglátványosabbak. A bányászcsaládok döntő több sége kulturált körülmények között él. Több száz bányász- családnak van autója, több- ezernek televíziója, egyre gyakoribbak a belföldi és a külföldi utazások, nagyon sok család rendelkezik önálló könyvtárral, s a vásárlási tapasztalatok szerint a bányászok egyre inkább a tartós fogyasztási cikkek iránt érdeklődnek. Ideológiai képzés. Az idén a tröszt 8347 dolgozója vesz részt a pártoktatásban. Évfente körülbelül ezren tanulnak az állami oktatás területén, ezenkívül a tröszt az idei oktatási évben 282 szakmai jellegű tanfolyamot szervezett, ezeken a tanfolyamokon közel 8 ezren vesznek részt. Ismeretterjesztés. Az idén 25 sorozat keretén belül 154 előadást tartottak, 14 ezer hallgató részvételével. Hálás dolgokat lehetne még elmondani a 125 ezer kikölcsönzött könyvről, az évi 100 ezer forintos könyvtárfejlesztésről, a szakkörökről, de úgy gondolom: ezek a dokumentumszerű adatok is elég hiteltérdemlően igazolták azt a nem ugrásszerű, de higgadt, egyenletes fejlődést ami a munkásosztály helyzetéről szóló határozat megjelenését napjainkig követte. Mindenesetre az ilyen vizsgálatok, amit például a Mecseki Szénbányászati Tröszt pártbizottsága is lefolytatott, nemcsak arra jók, hogy a figyelmet a korábbi párthatározatokra tereljék és összegezzék az eredményeket, de a továbbhaladáshoz is segítséget adnak, mint ezúttal is. (Thiery) Szénagyűjtők Borot-pusztán 3 Egy gramm Giberelin A sebész magyaráz igy egy-egy sikeres, tanulságos műtétet a praktizáló orvosjelölteknek. Lehajol az üvegház bokraihoz, félrehajtja az üdezöld leveleket és ujjai között hét paprikát mutat. „Ezt nézze meg: itt hét, ott meg csak kettő-három! Virág is kevesebb van azokon” — és három sorral távolabb mutat. — Ezek a sorok Giberelin- kezelést kaptak. Már tavaly is kísérleteztünk vele. Akkor a gyökérzetet erősítettük Gi- berelinnel. De rájöttem, hogy nem a növekedést kell serkenteni, hanem a virágkötést. Amelyik tő nem kapott hatóanyagot, ott csak a csúcson lévő virág kötött meg. A többin pedig szinte minden virág termést hoz. A paradicsomtöveknél különösen szembetűnő a Giberelin hatása. Valamennyi virág megkötött és rekordtermés ígérkezik. — Drága a Giberelin, az igaz — mondja Szűcs Sándor. — Egy gramm százhúsz forint, de egy grammal a 900 négyzetméteres blokkot lekezelhetem. A Giberelint először szeszben feloldom, aztán vízzel hígítom és minden paprika-, paradicsomtő kap belőle egy kézi permetezővel.^ Már 3—4 nappal a ke zelés után szembetűnő a növény gyorsabb fejlődése. Tíz éve dolgozik ebben a kertészetben és szüntelenül keresi az újat, ami hasznot hoz. Azt mondja, az idén már nemcsak a paprikának, paradicsomnak ad Giberelint, hanem a szegfűnek is. Soktenyérnyi területet kihasználnak. Csak egyet említek: a gyümölcsfák között ikersoro- san ültették a földiepret. Köztesként, plusz jövedelemnek. Ezt is kísérletnek szánta a kertész és ha beválik, akkor növeli a területet. — És beválik? A válasz magabiztos. — Nagyonis. Persze a talajt is jól előkészítettük. Szervestrágya, műtrágya, kapálás. Ami csak kell... Nincs is egy szál fű sem a földieper-sorok között. Most Egy év alatt Baranyában 239 vagon takarmány takarítható meg korszerűbb sertéshizlalással Olcsó húst előállítani — ez a baranyai termelőszövetkezetek sertéshizlal óinak ez évi legfőbb célkitűzése. Ezt pedig az által tudják elérni, ha csökkentik a hizlalás! időt és növelik a takarmányértékesítést, ami egyet jelent a drága abraktakarmánnyal való takarékoskodással. A hizlalási idő csökkentésében már eddig is szép eredményt értek el a szövetkezeti gazdaságok. 1962-ben — megyei átlagban — még egy teljes év volt szükséges egy-egy sertés meghizlalásához. Ez az időtartam 1963-ban 11,2 hónapra, 1964-ben pedig 10 hónapra csökkent. Az idén me- gyeszerte újabb erőfeszítéseket tesznek a hizlalási idő csökkentésére, hiszen a legjobb termelőszövetkezeteknek ma már 7,5—8 hónap is elegendő egy sertés meghiz- lalására. Egy kilogramm sertéshúst tavaly öt kiló abraktakarmányból állítottak elő. Az előző éveikhez képest ez kedvező, de a világszínvonalhoz képest bizony még gyenge eredmény. A szakemberek azt akarják elérni az idén, hogy — megyei átlagban — 4,8 kilogramm takarmányt használjanak csak fel egy kiló hús megtermeléséhez. Húsz deka abrak megtakarítása önmagában véve nem sok, de ha figyelembe vesz- sziik, hogy a szövetkezeti gazdaságok körülbelül 11 és fél millió kilogramm sertéshúst termelnek ebben az évben — akkor igen jelentős. Ily módon ugyanis 230 va- gonnyi értékes takarmányt tudnának megtakarítani, ez pedig újabb öt és fél ezer sertés meghizlalására volna elegendő. A megye egyik legjobb sertéstenyésztő és -hizlaló szövetkezeti gazdasága, a belvárdgyulai Közös Ut Tsz, az idén 2500 hízott sertést ad a közellátásnak. Itt a hizlalás időtartama ma már alig több mint hét hónap. Egy kilogramm sertéshús előállításához a hizlalók csupán négy és fél kiló abraktakarmányt használnak fel. Módszereik olyanok, amelyeket mindenütt meg lehet valósítani, minden különösebb fáradság és költség nélkül. így például a malacokat már kéthetes korban kezdik etetni, mégpedig pörkölt árpával. Nyolc-kilenc- hetes korban választják el őket a kocáktól, amikoris 18—19 kilós átlagsúlyban vannak. Ekkor már a saját testsúlyuk 5—5,5 százalékának megfelelő mennyiségű takarmányt képesek magukhoz venni naponta. A takarmányadagokat fokozatosan emelik: ötnaponként 5 dókával. Ez az egyik fő oka a kiváló takarmányértékesü- lésnek. Havonta mérlegelik az egész hízóállományt és ennek megfelelően a sertéseket — 5 kilós határon belül — külön-külön súlycsoportba osztják, azaz falká- sítják őket. így az erősebb, nagyobb hízók nem nyomják el a gyengébbeket. Má- lackorban naponta ötször, süldőkorban négyszer és hí- zókorban háromszor etetik az állatokat szorosan megtérül a vegyszer ára. — Más kísérletei is vannak? — Itt a szomszédban — és az üvegházak mellett a földi eper-táblához vezet. Látszólag semmi különbség az egyes sorok között, de ha jobban megnézzük... — Ezt a hat sort fólia alatt hajtattam. Sokkal kői abban pirosodik rajt! a termés. Már öt kiló földiepret szedtünk róla. — Van piaca a fóldieper- nek? — Csak győznénk eleget termelni! Most mindössze egy hold földieprünk van. Tíz mázsát leszerződtünk a MÉK; kel. Ami felette terem, azt: ; a társ-tsz-nek, Sasadra küld- jük. — Mennyi pluszra számít? — Az attól függ. Én gondolom, lesz vagy nyolc mázsa. Lehajol. Éles tekintete észrevette, hogy valaki dézsmálta a földiepret. Úgy dézsmálta, hogy közben egy bokrot kiszakított. Pedig rajta még öt-hat éretlen szem. Egy [szemet megevett, hatot elpusztított. Ez már vandálság. Ezután kimegyünk a gyü- ; mölcsösbe. A bólyi tsz hatal- ' más gyümölcsösében minden is hat asszony kapál a tegnapi eső után. Szűcs Sándor kísérletező ember, de vannak-e követői? Utódok, akiknek maid átadhatja a melegágyakat, a kertészetet, módszereit? — Sajnos, utánpótlás nincs. Valahogy kevés a vállalkozó szellem a fiatalokban. Pedig szép szakma ez. Két asszony jelentkezett a Bajai Kertészeti Technikum pécsi kihelyezett osztályára, de fél év után abbahagyták. Mind a kettőnek gyermeke van és akkor már nem megy. A kertészet pedig olyan, hogy ide nemcsak hozzáértés, hanem hivatásszé- retet is kell. Vasárnap ügyeletet tartunk, sőt nemegyszer dolgozunk is. Ezt pedig nem mindenki vállalja. Azért egy fiatalt „pozitívan” említ. Igaz, nem bólyi a Degrell Pista, hanem a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanulója. Többször kint iárt a bólyi kertészetben és „Biológia a mezőgazdaságban” címmel kisebb tanulmányt irt arról az egy gramm Gibere- linről, amelyik olyan nagyon megnövelte a termést a paprikánál, a paradicsomnál. Olyan jól sikerült a dolgozata, hogy az országos pályázaton bekerü’t a legjobb ti* zennyolc közé. Gáldonyi Béla * A 1
