Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

A napfény városa: (Scetfed Halászbárka a szegedi Tisza-híd alatt. A szövetkezeti halá­szat jól jövedelmező mesterség Textilváros, vegyiipari bázis, a hévizek földje... Amikor ezt, mondjuk, legalább ennyi­re jellegzetesei mondunk e Tisza-parti nagyvárosról. Ne feledjük: húsz év, s nem is aKármilyen két évtized vál­toztatta meg e város arcula­tát is. Az egykori paraszttelepülés naüiainkban ipari városként éi az ország déli részén. A döntő szó benne a textiliparé. Or­szágosan is kiemelkedő Ken­de-fonó- és Szövőipari Válla­lata. amely három nagy gyár­egységet egyesít és jutaáru i- va’ ponyváival a határon túl is hírnevet szerez a magyar ioa'-nak. Ruhagyára egy régi doh nvgyár épületében fejlő­dőt' naggyá. S teljesen a né­pi demokrácia szülötte a textil művek — a Pamutnyomóipan Vái’alat szegedi gyáregysége —. amelynek korszerű szov­jet généi 1950-ben kezdték fon ni h hófehér gyapotszálakat V. egykori, vadbúzanőtte vá- ros«.-■»■S’en. Azóta csaknem két­szeresre bővült a fonoda és sző' öde is épült hozzá, a leg- pi odernebb kínai, csehszlovák és angol gépekkel. A Nehézipari Minisztérium 961-ben határozta el. hogy ’szegedre telepíti a gumiipar első jelentős vidéki üzemét, az Emerge gyáregységet. Több min’ gór millió forintos oe mazáseal épül es az év vé­A hévíz csodálatos kincse a környék talajának. Itt buz­góit évszázadokon át, de nem volt, aki feltárja. Egyetlen forrást tartottak csupán szá­mon, amelynek vize a város közepén folydogált el, s ké­sőbb kezdte a neves szegedi Anna víz anyagát szolgáltatni. Ma azonban a tervszerű kuta­tások nyomán a város több pontján tör fel melegforrás és rövidesen egyik jellegzetessé­gévé, szinte felbecsülhetetlen értékévé válik a városnak. A hévíz egyebek között az új­szegedi városrész most kibon­takozó lakónegyedében fűtés­re használható. Mintegy nyolc­száz lakást fűtenek már vele. De üvegházak melegítésére is használják termelőszövetke zetekben, és így karácsonykor salátát, az év minden szaká­ban pompázó virágokat viliéi­nek piacra. S ha már a föld kincseinél partunk: a szorgos emberi munka még egy rejtett érték­kel gazdagította a mai Sze­gedet. Néhány éve földgázra bukkantak a várostól nem messze eső Üllés község hata­rában. Nem volt könnyű a munka, de ma már ott tar­tanak, hogy heteken belül az üllési földgáz lángra gyullad a szegedi háziasszonyok tűz­helyén. A kiöregedett szegedi gázkapacitás friss erőre nyer: 25 kilométeres vezetéken fut a földgáz a városba. TEXTILVÄROS, vegyiipari bázis, a hévizek földje... S mindezeken túlmenően az ipa­rosodó Szegeden az Alföld leg nagyobb növényi konzervfel­dolgozó üzeme fejlődött; meg­született a budapesti Magyar Kábelművek jelentős vidéki gyáregysége is. Nem haltak ki Szeged régi, hírneves iparágai sem. Sőt a szalámigyártás, a paprikafel­dolgozás még jelentősebb, mint valamikor. A szalámigyár ud­varán negyven méter magas szárítótorony emelkedik: télen nyáron vagonszámra érlelő­dik itt a világszerte keresett csemege. Megszűnt a szezon­jelleg: a téli szalámi — a sze­gedi mérnökök ötletességeként — ma már egész évben gyárt­ható. A jóféle szalámi, halászlé, pörkölt elengedhetetlen fűsze­re: a paprika, a felszabadulás előtti négyezer hold helyett több mint hétezer holdon pi- roslik a szegedi határban. Ér­demes termelni: kifizetődő és nincs annyi vesződség vele, hí szén a feldolgozó válalat mo­dern gépei végzik a korábbi kézimunka javarészét. Jól jövedelmező a halászat is, amely a Tiszán szövetke­zetben éli napjait, a határ­beli Fehértón pedig az állami gazdaság halai hoznak bő ,.ter mést”. Ma már szegedi halat esznek nemcsak a híres szege­di halászcsárdákban, de Cseh­szlovákiában, az NDK-ban, sőt időnként Nyugat-Németország- ban is, ahova hűtött vagonok viszik ízes pontyaikat, süllőin­ket A Tisza-parti város 1959-ben felújított szabadtéri játékok­kal hívta fel magára a fi­gyelmet! Talán nincs az or­szágnak egyetlen olyan me­gyéje, városa sem, ahonnan ne jártak volna már nyaranta e világhírűvé fejlődő kulturális eseményen. Az árkádok övez­te szegedi Dóm tér a nyári estéken 7500 nézőnek nyújt művészi élményt. Az idén is bizonyára sokezren keresik beszélni például fejlett kultu­rális életéről, nagymúltú egye­teméről. A városnak „behoz- nivalói” is vannak jónéhany esztendőnyi elmaradás után. Illő azonban végül is a cím­re utalni: „A napfény városa’’- Jogosan illeti Szegedet ez a meghatározás: az ország vaia­szeged textilközpont is. Leg korszerűbb üzeme: a textil­művek, 15 éves fonodája most bővül és szövőüzem»ésszel teljesedik. Nyugdíjasok háza Szeged en. \ korszerű csupa ■’em épület 51 lakásában főleg idős, magános 'mberck találtak -tt­hont. Szeged „piros aranya”: a paprika. Mielőtt a feldolgozó vállalathoz szállítják, az asszo nyok felfűzik a tsz udvarán az égő rubinvörös paprikahüvelyeket. majd fel a várost július 24-től augusztus 20-ig, a játékok idő­szakában. A program minden­esetre vonzó: a hagyományos Erkel-operát idén a Bánk bán képviseli nyitóelőadásként, majd külföldi énekesekkel Puccini Turandot-ja kerül mo­numentális előadásban színre és Madách: Az ember tragé­diája. A műsort balett és más produkciók egészítik ki. Fokmindent kellene még el i-ndani Szegedről. Kellene mennyi vidéke, városa wv--"íi itt élvezhetjük legtöbbször \ melegítő napfényt, itt van a legtöbb napsütötte óra. Ha pedig arra gondolunk, hogy e város életét dolgos munkásainak, falait, történel­mét, jövőjét szerető lakóina* keze aranyozza be. teszi nap­fényessé . — akkor is igazat mondunk. S ez a napiéi' min dennél melengetőbb, és ma­radandóbb. LÖKÖS ZOLTÁN PAPRIKA, PAPUCS, SZA­LÁMI. no meg a halászlé . Valljuk meg: ez ötlik fel először, Szeged nevének halla­tán. Pedig ma már egyre in­kább nem ez a város. géig remélhetően el is készül ez a nagy gumiipari bázis, amelynek perspektívája, hogy a harmadik ötéves tervben gumiipari kombináttá fejlőd­jék. A próbaüzemelés már ilvenkor árva de nyári estéken 7500 nézőnek hozza a művészet varázslatát a szegedi szabadtéri színpad, nyeimur «>«, J (Somogyi Karolyne felv.) \ I i folyik, s a teljes üzembelé- péssel itt készülnek majd a bányákban, építőiparban hasz­nálatos szállító gumihevede­rek, a betétes műszaki töm­lők, egyebek között a kertek öntözéséhez használatos víz­tömlők is.

Next

/
Thumbnails
Contents