Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-29 / 151. szám
JtJNlDS 29. napló 3 Ürgs standok a pécsi piacokon Miért nem árusítanak a termelőszövetkezetek? A haltok közvetlenül a termelőktől veszik át az árut . Az ötvenes évek eiején fe- den vasarcsWkot akartak ( epneni Pecset de a tervbal nem lett sej^ mert Valíüvi mire megépülnü> ug\ sem iez szükség piacra. Az g^ült évek rácáfoltak err- a nézetre flz °.rszág legdrágább piaca , ^ zöldségféléknek általában ^®jiairmadát biztosítja a lvJ'oK, egyharmadát adja a „ f^abadpiac. S bár a MÉK ki- P*Terjedt üzlethálózattal rendel- * kezik, mivel áruinak nagy része nem veheti fel a vai- senyt a piacokra frissen szállított zöldségfélékkel, a fogyasztók szívesebben vásá- | rolnak a túlzsúfolt pécsi pia- l cokon. 1960-ban 47 834 má- | zsa zöldség került a pécsi piacokra, 1961-ben 48 263. Az ezt követő években csökkeni a felhozatal, s tavaly csupán 27 234 mázsa vcát. Míg a piaci felhozatal több mint húszezer mázsával csökkent, mindössze tizenháromezer mázsával emelkedett a kiskereskedelmi hálózat zöldség- és gyümölcsforgalma. Ezért van az. hogy hiába hirdeti a piacon a megafan a MÉK áruinak olcsóbbságát, az árakat a nagy kereslet felhajtja, s a magas piaci árainkkal évek óta vezető helyet foglalunk el az országos árstatisztikában. A piaci felhozatalból 96,8 százalékos arányban részesednek az őstermelők és a háztáji gazdaságok, és a forgalomba hozott áruknak csak 3—2 százalékát mondhatják magukénak a termelőszövetkezetek. Kézenfekvő megoldás: a város lakosságának jó ellátásába vonjuk be mindenekelőtt a termelőszövetkezeteket. Kisebb területen korszerűbben A baranyai termelőszövet- kezetek zöldségtermelő terú- L lete 1960-tól 1963-ig növekedett, azóta állandóan csökken. Idén csaknem ezer holddal kisebb, mint 1962-ben. Ez magában véve nem jelenti a zöldségtermelés mennyiségi csökkenését, mert a területkiesést a termőterület jobb kihasználásával, jobb munka- szervezéssel, az öntözés kiterjesztésével pótolni lehet. A zöldségtermelés eredményességét jelenleg 750 melegágy, 140 öntözőgép és 86 ezer fo- lyómétemyi öntözőcső segíti. Ezekkel szemben állnak a jégkárok, a várható árvízkárok és így az egyenleg: Pécs lakosságának zöldségigényeit idén sem tudják fedezni. A tsz-ek erőteljesebb bevonása a piaci árusításiba számos problémát vet fel. Oldalakat lehetne téleími azzal, amit erről a kérdésről elmondanak az illetékesek, de csak arra ván módunk, hogy idézünk néhányat. Több tsz egy standon Szápiel Imre, a Baranya megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője: — A tsz-ek két nagy felvásárlóval állnak szember Baranyában; egyik a MÉK, másik a konzervgyár, de arat kér rajtuk kívül a HUNGA- KOFRUCT és a hűtőipar is. Legbiztonságosabb a konzervipar számára történő termelés, mert a konzervgyárnak akkor is jó az áru, amikor dömping van. és minden mennyiséget átvesz a tsz-ek- től. A HUNGAROFRUCT-nak primőr kell. a MÉK-nefe is- Ebből következően azok a termelőszövetkezetek, amelyek a MÉK-kel szerződnek, termésüknek csak bizonyos hányadát tudják értékesíteni, s ha jó a termés, a nyakukon marad. A tsz-ek nagy részében ezért azt csinálják, hogy a MÉK-kel is és a konzervgyárral is leszerződnek. A MÉK elviszi tőlük a primőrt — így nem esnek el a primőrök bevételétől —, és a konzervgyárnak szállítanak, amikor már dömping van egy- egy terményből —, így nein rothad a zöldség a tsz-ben. •— Szerintem óriási luxus a népgazdaság számára több egymással párhuzamosan dolgozó felvásárló szerv fenntartása. A felvásárlást megoldhatná egyetlen szerv is a termelők, a fogyasztók és a feldolgozó ipar érdekeinek helyes egyeztetésével. A primőrökből a város igényeinek kielégítése mellett még exportálhatnának is és ha dömping van, megnyithatnánk a zold- ségkereskedeiem biztosító szelepeit, a konzervgyárakat, a hűtőipari;. A felvásárlás konstrukciójának megváltoztatása a legésszerűbb teendő, ami a jelenlegi helyzetben lényeges javulást hozhatna. Ennek azon ban útjában áll az íróasztalféltés, ami szinte áttörhetet- len akadály és ennek a termelők és fogyasztók látják kárát. — A termelőszövetkezetek termékeinek szabadpiaci értékesítése is nehezen oldható meg. A termelés ugyanis specializálódott, s ennek következtében nem tudják folyamatosan ellátni a városi tanács által rendelkezésükre bocsátott standokat. A specializálódást pártoljuk, mert előnyös a nagyüzemi termelés számára, ugyanakkor azonban előnytelen a kisüzemi áru- értékesítés szempontjából. A követendő út ebben a helyzetben az lehetne, s ezt javasoljuk is a termelőszövetkezeteiknek, hogy három-négy tsz összefogásával lássanak el állandóan áruval egy-egy piaci standot. Jó helyet kapnak a tsz-ek Laki Istvánná dr., a II. kerületi tanács vb-elnökhelyet- tese: — A megye termelőszövetkezetei közül egyedül a nagy- árpádi rendezkedett be arra, hogy mindenféle zöldséget termeljen és termékeit a város piacain értékesítse. Eredményeik biztatóak: évente több ezer kiló árut hoznak Pécsett forgalomba. Szívesen vennénk, ha a termelőszövetkezetek hárman-négyen össz- szefogva bérelnék standjaik?t. ügy látjuk, egyelőre iól komkur nálhatnánk a MÉK-kel, mely még a piaci standokra sem tud friss zöldségféléket adni. Biztosítjuk, hogy kivétel nélkül jó helyet kapnak piacainkon a „kereskedő” termelő- szövetkezetek. Csötönyi Cyuláné piaci előadó: — A lakosság egyáltalán nem örül annak, ha a boltban vásárolt zöldség fonnyadt, ezért szívesen vették, hogy az élelmiszerboltokban — idén először — friss retket, zöldhagymát, salátát és zöldpetrezselymet találtak. Megengedtük ugyanis, hogy aboltok a MÉK kikapcsolásával közvetlenül a termelőktől vásároljanak. A MÉK nem szereti a konkurrenciát, egészen a Belkereskedelmi Minisztériumig jutottunk a vitával. Eredménye reméljük az lesz, hogy a jövőben hivatalosan is megengedik a boltok számára a termelőszövetkezeti és az egyéni termelőktől történő közvetlen vásárlást. Egy kézbe a felvásárlást! Természetesen a MÉK-nek sem könnyű a helyzete: örökös ütközőpont a termelők és a fogyasztók között. Sok év s tapasztalat alapján már kerülik a túlráktározást, amit kell és lehet, azt hűtik. próbálták megoldani a termelőszövetkezetekből a boltokba közvetlenül történő szállítást, fixáras és több éves szerződéseket kötnek a termelőszövetkezetekkel, elérték, hogy 48 órás diszpozíciójuk legyen a szövetkezetekkel, ha kárt okoznak, kötbért fizetnek stb. De nem ismerik el a termelőszövetkezetek panaszát, miszerint dömping esetén áron alul vásárolják meg az osztályba sorolható zöldségféléket, mert védőárak vannak, a felvásárlás dezorgandzálásának tartják, hogy csemegének számító friss hagynia, retek felvásárlására vállalkoznak az élelmiszerboltok. Abban azonban teljesen megegyezik a véleményük az „előttük szólókkal”, hogy sürgős tennivalók vannak a zöldségellátás megjavításában, s ennek első lépése lenne a felvásárlás ösz- szevonása. Helyi feladatok A beszélgetések során sok javaslat hangzott el: bővíteni kell a zöldségtermesztés nagyüzemi feltételeit, tovább kell javítani a zöldségfélék raktározási lehetőségeit, seikentend keH a termelő- szövetkezeteket terményeik szabadpiaci értékesítésére, rendezni kellene a termelői árakat, be kellene kapcsolni a piaci árusításba az állami gazdaságokat. Új tavak Baranya térképén Harmincmillió forint öntözési berendezésekre Cél: a „hármas“ hasznosítás A víz — az élet. A mező- gazdaság régi igazsága ez. Amióta az ember földet művel, küszködik a szárazság rémével és öntöz, hogy megmentse a termést. Az öntözés, a víz szerepe a mai gépesített fejlett agrotechnikával nenck'cező mezőgazdaságban is „központi” probléma. Évente nagy összegeket fordítunk csatornák, öntözőberendezések létesítésére, a már meglévők korszerűsítésére. Bár a mi megyénk nem tartozik a kimondottan száraz vidékek közé, hisz két nagy folyó — a Duna és a Dráva — szegélyezi, mégis sok gondot okoz a gazdaságoknak, főleg a megye belsejében, a víz hiánya. Ezen pedig csaik víztározók építésével lehet segíteni. amelyek lehetővé teszik az egyébként kishozamú vízfolyások téli-tavasai vizbősé- gének hasznosítását. Több mint harminc víztározó A mezőgazdasági vízgazdálkodás terveit a Vízügyi Igazgatóság szakemberei készítik el. Az 1964-as tervek keretében készült el két, országos viszonylatban is nagynak számító víztározó Merenyén 212 és Somogyaoátiban 182 hold területen. Vízmennyiségük közel hatmillió köbméter. Emellett felépült a nagydobszai, kátolyi, boldogasszonyfai és máriakéméndi tározó. Az idei létesítmények között szerepel a baksai Ezüstkalász Termelő- szövetkezetben épülő két új tározó, az egyik 25. a másik 16 hold területű, jelenleg a zsizarawa neon tábozóí is tábozási írHcrcsiszr Jól sikerült a színház nyugdíjasainak napja A Pécsi Nemzeti Színház klubhelyiségében tartották meg a színház nyugdíjasainak napját. Ez volt a legelső eset, hogy megemlékeztek a színház nyugdíjasairól. A virágokkal díszített asztaloknál egymás mellett foglaltak helyet: Bakos László, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja, Heriszt János főszabó, Tiszai Károly színpadmester és még sokan mások. A nyugdíjasokat Berczeli Tibor, a Pécsi Nemzeti Színház szakszervezeti bizottságának titkára üdvözölte, majd megvendégelték őket. Mindenki tetszés szerint választhatott abból az ételből és italból, amelyet a legjobban szeret. A színház művészei pedig, többek között: Pécsi Ildikó és Baranyi László műsorral kedveskedtek a nyugdíjasoknak. A bensőséges ünnepségen Berczeli Tibor bejelentette, hogy a jövőben a színház nyugdíjasainak napját minden évben megrendezik. ldpeken dolgoznak, az év második felében adják át. Folytatják a görcsönyi Uj Március Tsz-ben tavaly ősszel megkezdett építkezést, harminc holdas víztározó létesül körülbelül másfél millió beruházással, ami közel 100 hold öntözésiét teszi lehetővé. Ugyancsak Idén készül a somogyhár- siágyi, a hímesházi és az egy- házaskozári közös gazdaság víztározója. Valamennyit hordozható esőztető berendezéssel látják el. Egy kisebb tározó épül Bicsérden. a Délkeletdunántúli Mezőgazdasági Kutatóintézet telepén. A tározó segítségével harminc holdat tudnak öntözni, a kutatóintézet a termelőszövetkezetek számára itt öntözési bemutatókat tart. Baranya területén az öntözésfejlesztési program keretében több mint harminc halastó és tározó épül. A vízfelület 930 hold, a vízmennyiséggel több mint háromezer hold öntözése válik lehetővé. A víztározók között 25 öntözési célokat szolgál, négy pedig idegenforgalmi jelentőségű, így az orfűi, a sikondai. a pécsváradi és az abaligeti tó. Öntözőberendezések fejlesztése A baranyai öntözéses gazdálkodásra a hordozható esőztető berendezések a jellemzők. amelyek aránylag köny- nyen és gyorsan létesíthetők. A megyében az idén közel 30 millió forintot fordítanak öntözési berendezésekre. Öntözőket főleg ott működtetnek, ahol építés nélkül, egyszerű gépi berendezésekkel lehet öntözni. tehát a nagyobb vizek mellett. így például hordozható esőztető berendezés beszerzését vette tervbe az egy- házaskozári tsz. A patapoklo- si Vörös Lobogó Tsz még az idén megvásárolja az elektromos üzemelésű örtözőbe- rendezést. öntözőtelepeket létesítenek Patapoklosiban. So- mogyviszlón, Somogyapátiban és Nagydobozán a somogy- apáti és a merenyei tározók vízének hasznosítására. Hármas hasznosítás A termelőszövetkezetek a víztározókat jól tudják hasznosítani öntözésire, halgazdaság létesítésére, víziszárnyasok nevelésére. Ez az úgynevezett hármas hasznosítás \ hármas hasznosítást a megye--' ben Belvárdgyulán valósitól- ■ ták meg jól, ahol az öntözés mellett hallal és szárnyasok nevelésével is foglalkoznak. Több termelőszövetkezetnél általában « öntözés az elsőrendű feladat. Nem szabad azonban úgy megoldani ezt, ahogyan Pécsváradon tették. Miután több millió beruházással elkészültek a tározók, halakat helyeztek el benne és idén mindössze hat holdat, öntöznek az eredeti 140 heiv«+t. Ez így semmiképpen sem ..fi- zetődik ki” a termelőszövetkezetnek. Délelőtt tíz óra. Az autó- buszmegállónál türelmesen álldogál néhány idősebb asz- szony és gyerek. Aki dolgozik, már a munkahelyén van; aki szabadnapot tart, még alszik, a város a bevásárlást intéző háziasszonyoké. * Talán ezért is tűnik rendkívüli eseménynek, mikor az Irányi Dániel térről egy támolygó, éneklő férfi kanyarodik a Kossuth Lajos utcába. Célbaveszi a csemegeboltot, átkacsázik az úton. — „Édesanyám is volt nékem...” Háromszor is elmondja ezt a sort, s hogy sehogysem jut eszébe más, eredeti tervétől is elmegy a kedve. Nem megy be a boltba. Megáll, legyint. Az emberek nagy ívben kikerülik. Vajon hol rúgott be? Középkorú, viszonylag jól öltözött. Arca frissen borotvált, s egyáltalán nem hasonlít a notórius ivókra. „Véletlenül” egymásnak megyünk. — Elnézést.:: — Magát valahonnan ismerem .;; Nem a Bikában találkoztunk az előbb? — Lehet. — No, akkor most megisz- szuk azt a kis pálinkát, amit ott nem fogadott el. Nincs mese!... * A Csendes étterem előtt egy motyogó cigányasszony kesereg. — Innen jön? — Hogy jönnék már, nincs nekem még kenyérre se.:: Adjon már egy forintot.; j Kocsmáról — kocsmára Három lépésre is érezni leheletén a pálinkát. Bent az étteremben ezzel szemben csend, tisztaság, kellemes ételillat. Tíz-tizenöt vendég. Izsa Nándor üzletvezető szerint más ez az étterem este és más napközben. Az asztalon tiszta térítők, ízléses vázákban frissen szedett virág. A reggeli vendégek elsősorban pálinkát fogyasztanak. Aztán jön a fröccs, aztán a sör. Fél tizenegykor már az a sláger. — Délelőtt nálunk senki sem ihatja le magát — mondja a főpincér. — Ilyenkor kevesen vannak, látjuk, kit szolgálunk ki. Az italboltokban azonban más a helyzet... * A Kálvária utcában lévő Zöldfának sohasem volt „híre” a városban. Az átmenő- forgalomtól félreesik, idegen ritkán téved be. Italbolt — „bérletesekkel”. Naponta 2—3 hektó sör fogy. Aki elmegy a ház előtt, beugrik, felhajt egy korsót és megy tovább. A falon fogasok, de kalap vagy felöltő talán még sohasem lógott rajtuk. Itt mindenki kalapban, kabátban fogyaszt. Még akkor is, ha a pár percből pár óra lesz. A Zöldfa nem étterem, nem „szórakozni” jönnek ide az emberek, hanem inni. S ez meglátszik a helyiségen is. A falak kopottak, a térítőkre térképet rajzolt a sör, a padlón kerülni kell a lyukakat. Ittas emberrel azonban nem találkoztam. * A Piros Rózsa a kocsisok oázisa — mondja egy ember, miközben előretuszkol az ajtón. A helyiséget decemberben alakították át. Műanyaglappal borított asztalokat, színes műbőrrel fedett székeket hoztak, A hivatalos megjelölés: falatozó. Hogy mit lehet kapni? Halkonzervet, csokoládészeletet, kocsonyát. Már amikor van. Régebben fekete is volt. 1— Két hónappal ezelőtt elromlott a főző — mondja Böröcz János üzletvezető-helyettes. — Elvitték, azóta sem láttuk. Pedig a vendégek keresik a kávét. Az asztalok üresek. A vendégek a pult előtt álldogálnak. Pohár az ablakban, pohár a kályhán, pohár a kézben. Az asztalokhoz senki sem ül. Érdemes lenne ezen gondolkodni kicsit. A „talponálló” szónak nagyon rossz íze van ugyan, de a célnak mégis ez a megoldás felelne meg. Egyébként délelőtt tizenegy óra múlott, s viszonylag sok a vendég. — Nyáron kirándulók is jönnek — mondja Böröcz János. — Itt mennek fel a Tettyére. hát betérnek. Ezért lenne jó a kávéfőző ... Verekedés már régen volt. Böröcz János szerint ebben látszik, mennyire nem a ruha teszi az embert. Több gond van a jólöltözött idegenekkel, mint a munkásruha- ban betérő törzsvendégekkel. * A Katalin utcai Buda- italbolt előtt véres szemű férfi napozik a falnak támaszkodva. Mikor meglát, felragyog az arca. — Bemész? Itt a pénz. kérjél kétszer két decit! Nekem már nem adnak. Nem tetszik a pofám. Az italbolt két részből áll. A belső helyiség tiszta, a oa- rasztházak ..tisztaszobái ”-ra emlékeztet. A söntés előtti két négyzetméteren azonban egymás hegyén-hátán állnak az emberek ... * Az italboltok vezetői egyre komolyabban veszik az ittas emberek kiszolgálásával Kapcsolatos tilalmat. A déieiotM órák azonban még sok -en kivételnek számítanak. Délután négyig általában k.ev's a vendég — így hé* elnézőbbnek kell lenni, hogy ne szenvedjen csorbát a beveteii terv... Az italboltokban tett délelőtti körsétának van eay másik tanulsága is. A „iobo- érzésű” vendégek panaszkodnak. ha úgy kell megírn ák a korsó sörüket, hogy a fülükbe ordítanak, felháborodnak, ha félre lökik őket a pultnál, tiltakoznak, ha piszkos a helyiség, de ennél többet kevesen tesznek. Pedig » vendéglátás színvonaláért nemese a pincérek, hanem a vendégek is felelősek. Békés Sándor
