Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-22 / 145. szám
f I9SS. JUNTOS 22. _ _ *----------------------------------napló 3 Jól sáfárkodni a milliókkal! Kétszázmillióból lesz-e valóban kétszázmilliós érték? Őszi keverék után csalamádé Buktatják a tarlót őszi keverék után a villányi Ui Alkotmány Termelőszövetkezet virágosi üzemegységében. 1 holdon *•— !ó termést hozott az őszi keverék, átlagosan 11 mázsát. Most Perlaki György buktatja a tarlót és 12 óra alatt vége? a hét hold felszántásával, ahová csalamádét vetnek. Russia Harkányban Sok hibás gépjármű vesz részt a forgalomban - Ittasan a kormány mögött — Minden harmadik gépjármű más nevén fut Ebben az évben kétszázmillió forintot kapnak a baranyai termelőszövetkeztek különféle beruházásokra. Állami hitel ez — közép- és hosz- szúlejáratú kölcsön, amelynek idővel éppen az új létesítmények üzembehelyezésével, kell megtérülnie. Korábban a beruházási hitelek nagyobbik felét építkezésre költötték a közös gazdaságok, mert hiányoztak az istállók, magtárak és csak kisebbik hányadéért vásároltak gépeket. Az idén már megváltozott a helyzet. Építkezésekre és öntöző-berendezések létesítésére ugyanannyit költenek, mint gépek vásárlására. Kihasználatlan gépek Nagy szó —> kétszázmillió forint. S ennek féle — százmillió — gépek vásárlására megy. Nézzük a beruházási hiteleknek éppen a gépekre fordított félét! Miként használják fel ezt az összeget a szövetkezetek? Nem abban van a hiba, hogy gépeket, sok gépet, korszerűt, nagy teherbírásút, sok munkagéppel működőt vásárolnak a tsz-ek, hanem a kihasználásukat nem szervezik meg kellőképpen. Mielőtt ezt bővebben magyaráznánk, lássunk egy példát! A pécsváradi termelőszövetkezetet az elmúlt két évben jelentős mértékben gépesítették. Mondhatnánk, hogy megkétszereződött a szövetkezet gépparkja. Minden logikusan következtető emiber most azt várná, hogy a gépállomásnak fizetett munkadíj összege is legalább a felére csökkenjen. Sajnos, nem ez történik Az ok kézenfekvő: nem használják ki a gépek kapacitását. Gyenge a szervezés, kevés a traktoros, nem tudják két műszakban üzemeltetni a gépeket. Mi következik ebből? Az állami hitel kétszeresen terhelj a szövetkezetét. Ha egy D—4—K traktort csak ötven százalékban használnak ki. akkor kétszer annyi idő kell a beruházási összeg megtérüléséhez. Vagyis, mire a gépvásárlásra fordított összeg munkában megtérülne a gazdaságnak. az erőgép rég felmondta a szolgálatot. Hol a mego’dás? Természetesen a termelő- szövetkezeteknek nyújtott jelentékeny hitelösszeg felhasználásánál nem a gépek vásárlása és alkalmazása jelenti a nagyobb gondot. Sokkal nehezebb dűlőre jutni az építkezéseknél. A nagyüzemesítés egyenesen sürgeti korszerű istállók építését, de nem úgy mint Hidason vagy Sásdon, ahol már hosszú ideje húzódik az építkezés, pedig az állatállomány 21 helyen van. A ■34 gondozó csak úgy tudja elhelyezni, takarmányozni. ha összeveszi a háztáji állománnyal. Nem kell különösebben hangsúlyozni ennek egészségtelen, korszerűtlen voltát. Az új, nagyüzemi istálló pedig „épüliget”. Talán az idén kész lesz. Vagy említhetjük a szalántaiak keserű példáját. Istállójukat 1963- ban építették. A magas épület télen nem melegedett be, az állomány tönkrement. Ekkor az 1,3 millióval épült istállót juhhodálynak használták. Végül az idén szereztek félmillió forintot, amivel ki- cserélik a tetőszerkezetet, hogy az istállót alkalmassá tegyék tehéntartásra. Amit megépíthettek volna 1,3 millióból, most másfélszeres költséggel valósítják meg. De még ha csak ez lenne a kár? Tönkrement a tsz tehénállománya. Három esztendő esett ki a tenyésztésből — a bevételből is! Amikor erről beszélgettünk szakemberekkel, a tervekre hivatkoztak. Azt mondják, hogy a tervek nem felelnek meg a korszerű mezőgazdaság követelményeinek. A tervezők egy ideális, könyvből vett számokkal, tényekkel dolgoztak. Ettől még ma messze vannak szövetkezeteink. Márpedig amikor egy istállót megterveznek, kiszámítják azt is, hogy mikor térül meg a befektetett összeg, E<jdig még valamennyi szövetkezeti létesítmény legalább nyolc év alatt megtérült és már az első évben „nyereséges” volt. Persze, hogy a szövetkezet vezetői, a járási tanács is belementek az ilyen tervek elfogadásába. Csak később tűnt ki, hogy csalódtak. Hiába van meg a korszerű istálló, még nem jutottak el a tehenészetnek arra a színvonalára, amelyikkel a tervezők számolták. Helyik terv a jó? Vita van a patapoklosi öntözőtelep terve körül is. Az első terv 7,5 millió forintra készült. Ekkor két mérnök újítást nyújtott be hatmilliós programmal. A VITUKI viszont elfogadva mind a kettőt, azt írta a szövetkezetnek, hogy ennél még olcsóbb tervvel is szolgálhat. Érthető, ha dilemmában vannak apa- tapoklosiak és inkább az olcsóbb terv elfogadása felé hajlanak. A vita megint amiatt tört ki, hogy a terv- készítéskor nem vették figyeA gyakornokok négyen vannak, a kérdés viszont, amire a gyakorlat során önmaguknak felelniük kell — számtalan. Tegnap délelőtt 9 órakor kezdődött meg a pécsi joghallgatók nyári gyakorlata és a különböző tanácsszerveknél gyakorló 74 másodéves növendékben felmerül a kérdés: szükség van-e ránk az államigazgatási apparátusban? Szép életcél lehet-e az egy jogász számára? A válasz, amely a joghallgatókban majd kialakul, nem közömbös, hiszen ettől függ, hogy a jövő államigazgatási szakemberei milyen színvonalon, mekkora rugalmassággal intézik az ügyfél mindennapos problémáit. A négy ifjú jogász tehát itt ül előttem. Nevük: Király Ibolya, Németh János, Hei- rich Ferenc, Abaligeti Gallus. Hat hétig „tisztviselők” lesznek reggel 8-tól fél 5-ig. Eközben egy szabadon választott államigazgatási gyakorlati kérdésről legalább tízoldalas dolgozatot kell írniuk. — A nálunk gyakorló négy hallgatót nem engedjük elveszni az egyes szakigazgatási munkák tanulmányozásában — lembe a helyi kívánságokat, szükségletet, adottságot. Nem mindig az olcsó a jó. Ezt bizonyítja egy másik példa. Kétféle tervet mutattak be megvalósításra a megyének. Egy típustervet egymillióért és egy megyei ajánlatot fele összegért. Természetes. hogy az olcsóbbat fogadták el. Csak amikor elkészült, jöttek rá, hogy valójában ez a drágább, mert egy év alatt tönkrement. Kátoly- ban is hiába épült a 20 ezer férőhelyes csibenevelő, télen nem lehet kellően fűteni, nem is használhatják emiatt. Márpedig éppen télen lenne szükség rá, ez hozná a nagyobb jövedelmet a közösnek. Nagyobb összhangot! Nem könnyű célszerűen felhasználni évente kétszázmillió forintot, éppen ezért fontos a sokoldalú összehangolás. A bank — teljesen helyesen — mindig sürgeti a beruházás befejezését, hitelmegvonással kényszeríti a szövetkezeteket arra, hogy törvényes úton követeljenek kártérítést, ha egyszer a beruházás nem az igényeik szerint valósult meg. Sajnos, ilyen kor megindul a magyarázkodás. Hibás a kivitelező, a fővállalkozó, az alvállalkozó, a tervező, hibás az anyagellátás, sőt még a tanácsot is belekeverik. A vége: kiegyeznek, jön a póthitel (mint Szalánta esetében) és a kétszázmilliós beruházás 300 millió forint felhasználásával valósul meg. A tervezők, kivitelezők és a szövetkezetek nagyobb, ösz- szehangolt munkája, helyszíni tervezés, a reális lehetőségek figyelembe vétele nélkül nem várható jelentősebb javulás a beruházású hitelek fel- használásában. G. B. mondja Pap Jánosné dr., a megyei tanács v. b. szervezési és jogi osztályának vezetője. — A lényeg: az általános igazgatási gyakorlatnak, így többek között a testületi munka szervezésének, a határozathozatalnak mint alkotó tevékenységnek megismerése. Én azt hiszem, egy jogász számára az állam- igazgatás is szép pálya. Csak két dologról nem szabad megfeledkezni. Az egyik: a tanulás nem ér véget a diplomával. Hiszen ebben a jogágazatban vannak a legrövidebb életű jogszabályok, ez a legmozgalmasabb, a mindennapi gazdasági, társadalmi élethez legközelebb álló, tehát leggyorsabban változó jogterület, ahol a rugalmasság, a szervezőkészség legjobban szükséges. A másik: végtelen türelem és emberszeretet kell az ügyfélhez és a kollégához egyaránt. Nem elég az előírások gépies betartása. Az igazgatásiig „kis ügy” ugyanis az ügyfél számára a legnagyobb ügy. Aki ezt a két aranyszabályt betartja, arra itt is felfelé ívelő jogászi pálya várhat, mert az igazi államigazgatási szakemberekre még mindig igen nagy szükség van, és a jövőben is az lesz. A négy leendő „doctor juris” mindezt helybenhagyja, de... — Szigorúbban kellene rendezni, hogy az egyetem után ki hová megy, — mondja Németh János. — Mi például mind a négyen született pécsiek vagyunk, egyedül Hei- rich Feri lakik néhány éve Mohácson. Ebben a városban mégsem helyezkedhetnénk el, sőt, lassan már a megyén belül sem marad számunkra hely. Ennek oka egyrészt, hogy Pécs egyetemi város és itt többnyire minden hely betelt, másrészt, hogy a nem Hét tsz-majort villamosítottak az elmúlt hónapokban A MEGYEVILL tervszerűen folytatja a tsz-majorok villamosítását. A bükkösdi tsz felsőegerszegi majorjának villamosítást a napokban fejezték be, a Szigetvár közelében fekvő Gyöngyösiad puszta villamosítása befejezés előtt áll. Ugyancsak a közelmúlt* ban, illetve tavaszi hónapokban villamosították még a felsőmindszenti tsz bakócai részlegét, a drávakeresztúri tsz egyik pusztáját, a sellyei, nagyharsányi és nagyhajmási termelőszövetkezetek központi majorját. A sásdi járásban fekvő Margit-major villamosításához is hozzáfogtak, s csak a területet beborító magas talajvíz miatt hagyták abba ideiglenesen a munkákat. Vasárnap délután fél négykor a Kilián utcai kapitányságon eligazításra gyűlt ösz- sze néhány egyenruhás rendőr tíz-tizenöt önkéntes rendőr kíséretében. A feladat az volt, hogy Harkány térségében razziaszerű gépjármű-ellenőrzést tartsanak, mivel igen forgalmas hely, és ittasság, figyelmetlen közlekedés miatt igen sok a baleset. Négy ponton álltak az ellenőrzők, olyan formában, hogy minden beérkező és kifutó járművet ellenőrizhessenek. Szakemberek ellenfriznek Az önkéntes rendőrök kocsisora már jóval előttünk inidevalósi joghallgatók is megszerették ezt a várost és sokan ide pályáznak. Szerintem legalább azt kellene megszervezni, hogy a végzett hallgatók saját megyéjükbe menjenek vissza. Persze ez nem az egyetem dolga. Ez azonban még mindig csak a kisebb baj. Amiért a négy növendék kissé vállát vonogatja az államigazgatási pályától, az sokkal súlyosabb kérdés. Egyszóval: tartaniuk kell az idősebb és diplomával nem rendelkezőktől. Nemcsak abból ered a súrlódás, hogy a fiatal doktoroknál az elmélet mellől hiányzik a gyakorlat és a másik félnél pedig mindez fordítva van. Nehéz és bonyolult lélektani feladványról van szó: a féltékenységről. Már pedig a bírói, sőt az ügyészi pályán mindenki diplomás. Ott tehát ez a kérdés fel sem merülhet. A „nagyhangú régiektől” való tartózkodás sokat nyom a latba, még akkor is, • ha az állam- igazgatási szakembert jobban megfizetik, mint a bíróit vagy ügyészit. A négy ifjú jogász tehát tegnaptól „belekóstol’’ ebbe a munkába. Fiatalok, intelligensek. Azt mondják az állam- igazgatási jogi tanszéken, hogy az ilyen nyári gyakorlat után ebből a tárgyból fél jeggyel javul az évfolyamátlaguk. A jogi kar és a megyei tanács tehát mindent megtesz, hogy az állampolgárokat az íróasztalok mellett egyre több hozzáértő, rugalmas, szíwel-lé- lekkel dolgozó igazgatási szakember fogadja. Nem rajtuk múlik, ha a 74 húszéves törekvő fiatalember és kislány egy része a „kóstolás” után keserű szájízzel feleli: Nem megyek államigazgatási pályára! Földessy Dénes dúlt. Amikor odaértünk az első ellenőrzési pontra, a harkány—máriagyűdi útelágazáshoz, már munkában találtuk az ellenőröket. Százhu- szonötös Csepel motorkerékpár érkezik. Szánalmas látvány. Ütött, kopott, nagyon öreg jószág. Tulajdonosa nem a vezetője, bevallása szerint nemrég vásárolta. A tulajdonjog-átírás nem stimmel; közben az ellenőrzés felfedte, hogy az első fék egyáltalán nem fog. — Ilyen járművel nem vehet részt a közúti forgalomban — mondja neki az őrmester. A KRESZ-ismeret körül is bizonytalanságok vannak. A nóta vége: a rendszámtáblát leszereltetik, a jármű forgalmi engedélyét az újabb műszaki levizsgáztatásig bevonják. Egyre-másra érkeznek a gép kocsik, motorkerékpárok. Hol féklámpa nincs, hol betétlap nincs kitöltve. Elég ritka eset, hogy minden rendben van. — Ehhez a munkához megfelelő képzettségű önkéntes rendőrök állnak rendelkezésünkre — mondja Kovács Jenő rendőrőrnagy, a megyei kapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője, — autószerelők, technikusok, KPM szakoktatók, gépkocsivezetők. Mindnyájan tisztában vannak a problémákkal, s ez nagy segítséget jelent nekünk. Igen áldozatos munkát végeznek, heti négy órát kérünk, de sokszor túlteljesítik. Ma például 24 óráig tart az ellenőrzés és közülük csak kevesen mennek be a városba. Csak egy nap tehát nyolc óra munkát végeznek. Munkájuk azért is nehéz, mert sok gépkocsi- vezető, motorkerékpáros abban a tévhitben él, hogy az önkéntes rendőrnek nincs joga az ellenőrzéshez. A fehércsíkos Moszkvicsban továbbmegyünk a második ellenőrzési ponthoz. Az egyik útszakaszon, Siklós köz:égben lelassít a gépkocsi. — Ennek a fának ment neki nemrégiben egy 600-as Zas- tava — mutat egy lehorzsolt kérgű fára az őrnagy elvtárs, — valamennyi utasa megsérült, a gépkocsivezető meghalt, egyikük még most is válságos állapotban van. Ittasok voltak. Nem a tulajdonos vezet Harkány és Siklós között találjuk a rendőrkocsit. Itt már jóval nagyobb a forgalom, többen is vannak ellenőrök. Már több, mint 200 forint helyszíni bírságot szedtek be, s az árokszélen több jármű vesztegel, a hiba megjavítására kötelezték vezetőjét. A legtöbb bajt a tulajdonjogátírás okozza: az esetek harminc százalékában nem a tulajdonos vezeti a járművet. — Egyszerűen adócsalás — mondja Kovács elvtárs — persze, súlyos ezreseket jelent egy-egy esetben, de a tulajdon jog változást be kell jelenteni és az átírási illetéket szigorúan be kell fizetni. Az egész ügyletet egyébként negyven- nyolc órán belül le kell bonyolítani, különben szabály- sértés. Kék Skoda érkezik. Hat hónapja nincs átírva a tulajdonjog: rendszámot le, útvonal- engedély a telephelyig, forgalmi engedély bevonva. Az átírás megtörténte és a bírság befizetése után ismét részt vehet a forgalomban. Egy Pan nonia motorkerékpárt Intenek le. Nincs különösebb baj addig, míg az önkéntes rendőr észre nem veszi, hogy a baloldali kormánybilincs eltörött,, Azonnal leszerelteti a rendszámtáblát, az újabb műszaki vizsgáig bevonja a forgalmi engedélyt. — Miért jár ilyen motorral? — kérdezem a tulajdonost. — Nemrég Turonyban halálos kimenetelű motorbaleset volt ugyanebből a műszaki hibából eredően. f — Nem is vettem észre — mondja a motoros, — nem volt ennek semmi baja. A törés persze egyáltalán nem friss, szem előtt van. az ilyen hibát lehetetlen nem észrevenni. A harkányi vasúti átjárónál megzöldült alkoholszondával fogadnak. Az EJ 27-51 rendszámú motorkerékpár vezetője, Szabó József ittasan vezette a járművet. A kórházba küldték véralkohol-vizsgélatra, s ellene a bűnvádi eljárás megindult. Ez már nem egyszerű szabálysértés, nem adó- stikli, ez már bűn, egyaránt veszélyezteti mind a maga, mind a közúti forgalomban résztvevő bármelyik szabályosan közlekedő járművezető életét. Csekkek és nyugták A negyedik ellenőrzési ponton is zöld alkoholszondát nyújtanak át. Ez is Szabó, — Szabó Ferenc, aki ittasan vezette EB 59-85 rendszámú motorját. A bűnvádi eljárás őellene is megindult, alighanem bevonják jogosítványát. Folyik a munka, adják a csekkeket, a helyszínbírságolás nyugtáit. Kötelezik a vezetőt, amennyiben átírást mulasztott, azt rendbehozni, felírják, figyelmeztetik, hogy az engedélyezett időt pontosan tartsa be. Lassan beszürkül, mielőtt a lámpák előkerülnek, elbúcsúzom. Nyolc óra, éjfélig tart az ellenőrzés, kicsit elborzaszt a „könyvelés” és sok rendszám nyüzsög az egyik önkéntes rendőr naplójában. Pécs felé, a fehércsíkos Moszkvicsban azon gondolkozom, mikor jön el az az idő, amikor rém halnak meg emberek felelő - lehség miatt, vagy egyszerű, semmitmondó kis hibákból kifolyólag. • I Üdülés a Fekete-tenger partján Tíz és fél napos Kiev—Ogyessza útvonalé társasutazást szervez a KISZ Pécs városi Bizottsága Ifjúsági U+azási Osztálya. A társasutazás résztvevői július 16-án indulnak Budapestről, és rövid kievi tartózkodás után (melynek során megnézik az ősi város nevezetességeit) Ogyesszába utaznak. A híres kikötő- és üdülővárosból kisebb kirándulásra, sétahajózásra mennek, majd július 26-án érkeznek vissza Budapestre. A társasutazás részvételi díja 1700 forint, melyből 400 forintot a jelentkezéskor, a visszamaradó részt pedig a zsebpénz (30 rubel) ellenértékével (430 Ft) együtt az indulás előtt 10 nappal kell befizetni. A társasutazásra még június 22-én és 24-én délután 4 órától 6 óráig lehet jelentkezni az Ifjúsági Utazási Osztály ügyeletén: a Doktor Sándor Művelődési Házban (Déryné u. 18.). // Legyek-e tisztviselő?" Joghallgatók gondjai — Megkezdődött a nyári gyakorlat Kampis Pete*
