Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-18 / 115. szám
MSS. MÁJUS 18. napló 3 A mozgó mfíyelődési ház munkája a megyei tanács vb előtt Muzeo-busz — Új művelődési körzetek — Iskolai filmtár Tegnap délelőtt 9 órakor „rendkívüli” vb-ülés kezdődött a Baranya megyei Tanácson. Ezúttal ugyanis az első napirendi pont keretében a vb- ülésen megjelent Molnár János művelődési miniszterhelyettes, valamint a végrehajtó bizottság tagjai végignéztek egy bábjelenetet, majd megtekintették a mozgó művelődési ház munkáját bemutató kiállítást. A ritka végrehajtó bizottsági ügyrend oka az volt, hogy első napirendi pontként a népművelés körzetesítéséről, a mozgó művelődési ház és a film- és szemléltető eszköztár munkájáról tárgyaltak. Kiállítás a vb-Qlés előtt A kiállítás a mozgó művelődési ház 1964. október 1-től 1965. március 31-ig terjedő munkáját mutatta be, különös tekintettel a szemléltető eszközökre. A látható anyag: számos múzeumi vitrin a megye régészeti, néprajzi gyűjteményének egy-egy szép, jellemző dabajával, könyvtári tablók, mezőgazdasági szakkönyvek, festmények, mikroszkóp, filmtekercsek, magnetofon, vetítőgép színes baranyai felvételekkel, bábszínpad, rajta a bábuk. Ezek a tárgyak segítettek a mozgó művelődési háznak abban, hogy számos apró faluban megismerjék például az egészségvédelem alapvető tendőit, a kozmetikát, a helytörténet régebbi szakaszait Sőt, így sikerült megkedvelteim a falusi háziasszonyokkal a műanyag edényeket is. A kiállítás egyik érdekessége, hogy szakítva a „széplelkű népművelés” szellemével, a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat segítségével rádiót, televíziót, hangszert, műanyagedényeket és háztartási kisgépeket is bemutatott. Ezzel, valamint a kozmetikai bemutatókkal növelik á falusi lakosság technikai kultúráját, egészséges szépérzékét és kényelmi igényét. Muzeo-busz A kiállítás legnagyobb csemegéje a muzeo-busz tervrajza volt. Bándy Gábornak, a Janus Pannonius Múzeum régészeti munkatársának elképzelését ugyanis Siklósi Dalma iparművész és Füzér m m m m n m Margit mérnökhallgató öntötte pontos tervrajz formájába. A busz most az autójavítóban van, s felújítása után rendszeresen látogatja majd a baranyai falvakat. Teljesen üres belsejében kétoldalt csúsztatható és cserélhető tablót, vitrint vagy falrészt helyeznek el a kocsi egész hosz- szában. így alkalom nyílik arra, hogy lehetőleg a múzeum minden osztálya bemutathassa értékeit a legkisebb falvakban is. A kocsi kinyitható hátulján pedig jó idő esetén belülről filmet vetítenek egy vászonra, amit a közönség kívülről néz majd. A kiállítás és a bábjáték megtekintéséről a Televízió híradó számára felvétel is készült. Utána megkezdődött a tulajdonképpeni vb-ülés. Ennek során megvitatták a népművelési körzetek problémáit és határozatot hoztak, hogy a művelődési osztály a későbbiek során alakítsa ki az új művelődési körzeteket. A miniszterhelyettes elismerése Megállapították azt is, hogy a mozgó művelődési ház mint kezdeményezés bevált és a kis községek népművelésének hatékony eszköze. Hat hónap alatt 774 rendezvényt tartott és ezen közel hetvenezer látogató vett részt Mivel rendezvényei általában színvonalasak és vonzóak, látogatottságuk jóval meghaladja a megyei átlagot. Sokat segít ebben, hogy szemléltető eszközei korszerűek. De több probléma is felmerült, így az, hogy nincs alkalmas nagyságú busz a nagyobb csoportok szállítására. Ezért a v. b elhatározta, hogy egy 30 személyes autóbusz üzemeltetéséhez ad pénzügyi fedezetet. Határozatba foglalták azt is, hogy megyei iskolai filmtárat hoznak létre és azt a Film- és Szemléltetőeszköz Tárral együtt működtetik. Mivel a művelődési munka egyik legnagyobb kérdése az eredmény- és hatékonyságvizsgálat, a jövő évadtól kezdődően ennek a vizsgálatnak a módszerét is kutatják majd a mozgó művelődési ház működése során. A végrehajtó bizottság ülése után Molnár János művelődési miniszterhelyettes elvtárs elismerését fejezte ki a mozgó művelődési ház munkájáról és megemlítette, hogy a debreceni országos népművelési tanácskozáson beszámol majd az itt hallottakról. Elkészült a tűzrendészet! szabályzat Megtárgyalta a végrehajtó bizottság a megye tűzrendésze ti helyzetét is. Mivel a köz ségi tűzrendészeti bizottságok munkája eddig csak a nyári időszakra szorítkozott, ezek munkáját továbbra is javítani szándékozzák. Többek között elkészült a megyei tanács és szervei tűzrendészeti szervezeti és működési szabályzata, s ezzel kellő segítséget adhatnak a vállalatok és intézmények tűzrendészeti megelőző munkájához. A tűzkár-statisztika szerint szükség van arra, hogy elsősorban a tsz-ekben erősödjék a tűzrendészet. Bár a tsz-tűz- esetek száma 1963-hoz képest 36-ról 16-ra csökkent, a kárérték növekedett, mégpedig 875 084 forintról 1 307 789 forintra. Ezt elsősorban a termelőszövetkezetekben lévő víz hiány, a kedvezőtlen útviszonyok, a szerfás épületek nagy száma idézte elő. A szabálytalanságok miatt a tűzrendészet! hatóságok 1964-ben 238 szabálysértési eljárást indítottak és ennek során 28 550 forint pénzbírságot szabtak ki. A kártevők e'len A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet harkányi üzemegységében a növényi és állati kártevők ellen permetezik a vegyszert, egyben fejtrágyázzák is az 54 holdas lentáblát. Elfekvő készletek—„elfekvő^szemléletek A pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke nemrégiben együttesen szabályozta a vállalatoknál levő felesleges készletek hasznosításának módozatait. A rendelet minden betűje híven tükrözi azt az egészséges és erőteljesen fejlődő szemléletet, amely a vállalati vezetés útjából elgördíti a kötöttségeket. Módot, lehetőséget ad a termelés, anyaggazdálkodás minél ésszerűbb szervezésére. A gazdaságosság elvének messzemenő figyelem- bevételével igen előnyös lehetőségeket nyújt a vállalatoknak, hogy felesleges készleteiket értékesíthessék, illetőleg Specialisták javítják az állattartási gépeket A megye állami gazdaságai és termelőszövetkezeted egyre több állattartási gépet vásárolnak. Ezek szerelése és javítása speciális szaktudást kivan. A gazdasági javító- műhelyeik részben szakember-, részben kapacitáshiány miatt nem tudták karbantartani eze két a speciális gépeket, ezért indokolttá vált egy különálló, kizárólag állattartási gépek javításával foglalkozó szerviz létrehozása. Ezt az Állami Gazdaságok Igazgatósága szervezte meg, központja a Zengőaljai Állami Gazdaság. A szerviz hét szerelője ellátja a megye valamennyi állami gazdaságát, valamint a hozzájuk forduló tér melőszövetíkezeteket. Két szervizkocsijuk járja állandóan Baranyát, sürgős hívásira azon nal mennek, mert például a fejőgépek nem állhatnak napokig. De rendszeresen ellenőriznek negyedévenként minden állattartási gépet a közös gazdaságokban, hogy megelőzzék a nagyobb károkat. A szolgáltatás teljes mértékben bevált olyannyira, hogy az idén bővítik. A javító műhely mellé egy újat építettek, vásárolnak még egy szervizkocsit, hogy gyorsabban eljuthassanak a megye bármely részére. JHint a cftpíri miutkásök? Csak a legjavát jegyeztem fel annak, amit a bán tsz-elnök mondott. — Forintokat, lilahasú bankókat terem a földünk — kezdte, de mindjárt konkretizálta is. — Halastavunk, 120 holdas öntözéses kertészetünk és olyan szőlőnk van, amelynek bronzérmet nyert a bora az országos versenyen. Hozzátette még a száz férőhelyes, önitatásos, modem tehénistállót, a holdak után értékesített 117 kilogramm húst, a belőle származó jövedelmet, s a legfontosabbat: a rendszeres havi készpénzfizetést. Furcsán kezdte véleményét erről Oláh Jeremiás. — Jó is, meg nem is ez a megoldás. A mi viszonylatunkban azért jó, mert a szövetkezethez köti az embereket. Tudják, miért mennyi jár és törik magukat azért a „mennyiért”. Nem jó azért, mert olyan - vonása is van, ami a jelen helyzetünkben megengedhetetlen: elhanyagolják a háztájit. Azt mond" ják, miért kínlódjanak vele, amikor éppen úgy kapják a fizetést, mint.a gyári munkás. Aztán bemutatta közelebbről ezt a „gyári életet”. — A közös terven kívül annyi és olyan sokféle már nálunk a „saját tervezés, ami tényleg hasonlít a gyáriakéhoz”. A gyerekeket gimnázium ba, technikumba járatják^ ők maguk meg szabad időben járják, bújják a könyvtárunkat, háztartási gépet, tévét vásárolnak és úgy kritizálják a műsorát , is, mint a városiak. S közben sorvad a háztáji. Igaza van Oláh Jeremiásnak: távolról sincsenek még olyan helyzetben, hogy lemondjanak a háztáji termelés javairól. Szimpatikusabb volt a gyári hasonlat, amikor a szövetkezet gazdálkodásáról vette hozzá a példákat. — A normáink sok mindenben hasonlítanak, de különböznek is tőle. Itt van példának az állattenyésztés. Kicsit riasztó, ha azzal kezdem, hogy egyetlen állat után 30 forint alapfizetést kap a gondozója havonta. Ez akkor is kevés, ha hozzáteszem, hogy általában 12 tehén jut egy- egy gondozóra. A további forintok attól függenek, hogy a gondjukra bízott tehenekből hány ellik meg, hány borjút és milyen súlyban választanak le, hány liter tejet fejnek. és így tovább. S ha az eredmény részletezése helyett csak annyit mondok, hogy hónap végén átlagosan megkeresik a 2500 forintot, akkor ebben benne van a tervfegyelem, a számítás, és minden, amit előír a norma. A példa nemcsak az állat- tenyésztőkre illik rá, hanem mindenkire a szövetkezetben. A kertészetre, a halászokra, a traktorosokra egyaránt hasonló alapokkal, hasonló keresettel, célprémiummal, jutalmakkal. Nehéz lenne leírni, hogyan tervez, kalkulál a vezetőség, de egy másik példa talán közelebb visz a megértéséhez. Oláh Jeremiás példája. Mint annyi más esetben, most is maga vette kézbe a fiatalok szervezését. Milyen eredménnyel? Van egy 12 tagú 16—18 éves lányokból verbuvált szocialista brigádja, akiknél érdemes megállapodni néhány mondat erejéig. Vállalásukban munka- igényes dolgokra kötöttek szerződést. Ilyenekre: a 20 mázsás májusi morzsolt kukorica tervét 15, a zöldpaprikatermést 25, a dohánytermesztési tervet 10 százalékkal akarják az idén túlteljesíteni. Akarják. Nem virtusból, hanem reális számításokból kiindulva vállalták. Aztán a „mellék”-vállalásokból is realizálódott már egynéhány. A munka mellett tanulnak is a lányok. Hárman elvégezték, ketten pedig most iratkoztak be a mezőgazdasági szakiskolába. megint hárman a mező- <*—’asági technikum levelező tagozatán tanulnak^ S miért ne tegyük hozzá, hogy nem lelkesedésből, hanem „érdekből” tanulnak, mert a másutt felesleges készleteket megszerezzék. Az intézkedés népgazdasági előnyei nem vitathatók. A készleteknek, amelyek egyes vállalatok raktáraiban felhalmozódtak és amelyekre a termelés ésszerű folytatása mellett a vállalatoknak közvetlenül nincs szükségük, oda kell kerülniük, ahol azok mihamarabb értékké válhatnak. A gazdasági szaklapok és napilapok hirdetési hasábjain jól érzékelhető, hogy a gazdasági vezetők igen alaposan áttanulmányozták a lehetőségeket és „piacra dobják’.’ a vállalati eredményt károsan befolyásoló felesleges készleteket és beszerzik a szükséges cikkeket. A „börze-élet” ilyen megélénkülése egyben felveti azt is, hogy kiderül: melyik igazgató, főkönyvelő, termelési- és anyagosztály vezető milyen ügyesen, milyen üzleti érzékkel tudja kihasználni a lehetőségeket. Elfekvő készleteket ugyanis elfekvő szemléletekkel nem lehet értékesíteni, sem megszerezni. Ebben az esetben nincs mire várni „felülről”. A feleslegessé minősítést és a feltárás lebonyolítását a vállalat igazgatója saját hatáskörben szabályozza, vezető partnereivel maga dönti el, mit, mennyire, kinek ad el, honnan, mit, mennyiért szerez meg. Szinte az egyetlen „megkötés” a népgazdaság, a társadalmi érdek védelme, ami viszont egészen természetes. , A rendelkezés igen széles visszhangra talált megyénkben is. A gazdasági vezetés a szerződésben az is benne van: amennyiben a felajánlásnak s vele együtt a tanulási kötelezettségnek is eleget tesznek, egyikért ezer, másikért 1500 forint külön-iutalmat kapnak. S ami még ennél is biztatóbb, a szakvizsga után átlagfizetésük is emelkedik 15 százalékkal. Szocialista brigád, norma, prémium, anyagi ösztönzők, százalékok — mennyi új vonás falun, ami valóban hasonlít, ami tényleg magán viseli a „gyári élet” jegyeit. S ha valaki vagy valakik fel is zúdulnak ellene —, mint legutóbb a lányok „kedvezmé- nvei” ellen, könnyen lecsillapítja őket Oláh Jeremiás.. — Hogy ti megrövidültök azzal, amit a lányok kapnak? Tessék, nektek ig módotok van rá. Van elég hely még a szakiskolában, a technikumokban. Azt mondtam az előbb, hogy lecsillapítja őket? Akkor módosítanom kell valamelyest rajta, mert a jelzések mást mutatnak. Sokan reklamálták már eddig is, hogy bővíteni kellene a tsz könyvtár-választékát. S érdekes mód a szakkönyvekre értelmezték, mert úgy vélik, azokból lehetne legjobban „ellenőrizni” nemcsak az elnök, nemcsak a lányok, hanem a maguk jelenlegi álláspontját. s. gy. egyes köreiben nyomban a rendelet megjelenése után élénk eszmecsere alakult ki a lehetőségekről. Igen, egészséges elgondolások hangzottak el. Kissé beárnyékolja viszont ezt a visszhangot az, hogy valóban öntevékenyen csak: elvétve léptek egyes gazdasági vezetők a cselekvés útjára és a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei igazgatóságának körlevele kellett ahhoz< hogy vállalataink felesleges készleteiket propagálják. A bank körlevelére eddig mintegy húsz vállalat jelezte ez- irányú készségét A vállalatok igazgatóinak növekvő önállósága igen hasznos lehet, ha valóban cselekszenek a felelős gazdasági vezetők, ha nemcsak általában helyeslik az intézkedést, nem valóban mindent megtesznek a vállalati eredmény, növeléséért. Az önállóság-;>j nemcsak jogokat, de kötelességeket is von maga után. Semmi esetre sem fogadhatók el e téren olyan nézetek, mint: „Nekünk csupa olyan felesleges készleteink vannak, amelyek másoknak sem kellenek” vagy például: „Nem olyan sok van nekünk”. Az már, hogy mi a „nem sok” — más kérdés. Esetleg néhány tíz-, vagy százezer forint! Az ilyen szűklátókörű megítélések szem elől tévesztik, hogy a raktáraikban heverő készletek komoly értékek, amelyeknek másutt hasznát veszik, esetleg ezek ott éppenséggel hiánycikkek! Számos példát hozhatnánk fel arra, hogy valóban apró cikkek — sokszor száz forintos darabok — hiánya komoy zavarokat okoz egyes termelési folyamatok időbeni befejezésekor. Ezért káros az, a szemlélet, hogy nem érdemes az elfekvő készletet eladásra felkínálni. Sok vagy kevés — relativ fogalmak. Kétségtelen, hopv milliós tételeknél a tízezrek csekélységnek tűnnek. De a tízezrekből lesznek az országos milliók! Az anyagbeszerzők a megmondhatói, hogy néha pár ezer forint értékű anyagok megszerzése milyen nagy fáradságba, költségbe kerül. Végül két lényeges szempontot kell még említenünk. Az egyik a határidő, amely ez év végéig biztosítja a különleges előnyöket, a másik, hejs-v az év végéig nem értékesített elfekvő készleteket igen tetemes kamat terheli majd. Nincs tehát mire várni, az idő sürget. Az ipar- és más vállalatok irányítói, az üzemek kollektívái joggal várják el a felelős gazdasági vezetőktől, hogy széles látókörrel, energikus, ügyes módszerekké, valóban önállóan éljenek a lehetőségekkel vállalatuk, egész népgazdaságunk hasznára. 1
