Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-13 / 111. szám

IMS. MÁJUS IS. napló 3 Mindenkinek saját érdeke Munkavédelmi tapasztalatok a Sopianában Készpénzben fizet a tsz Megkérem Karácsonyi Já­nos energetikust — aid egy­ben a Sopiana Gépgyár mun­kavédelmi felelőse — kísérjen végig az üzemen. Magunkkal viszünk egy jegyzőkönyvi másolatot, amelynek eredetije január 15-én íródott. Húsz szakemberből álló bizottság még a múlt év végén több napon át felmérést végzett az üzemben, a városi pártbizott­ság ipari osztálya felkérésére. Hatvannyolc oldalas a jegyző­könyv, abból néhány oldalnyi gépelt szöveg a munkavéde­lemmel kapcsolatos észrevéte­leket, tanácsokat tartalmazza... — Hol kezdjük? — A gépműhelyben — mondom Karácsonyi János­nak. ......A gépműhely jelenlegi ál lapotában zsúfolt. Az eszter­gagépeken nincs védőablak, az esetleges rideganyagok esz- tergálására szemvédelem cél­jából. A dolgozók kapnak vé­dőszemüveget de csak a rak­tárból, tehát nincs kéznél...” — olvasom a jegyzőkönyvben. E megállapítás hat-hét hónap­pal ezelőtti állapotokra utal. Műszakváltás van éppen a gépműhelyben. Nincs zsúfolt­ság. A megmunkálásra kerülő alkatrészeket úgy halmozták fel a gépek mellett, hogy az utakat — amelyeket sárga fes lékkel kijelöltek — szabadon hagyják. A gépek zömét már felszerelték védőablakkal, de akad olyan, amelyiken nincs. — Ez esetben szemüveget viselnek az esztergályosok — mondja a munkavédelmi fe­lelős. Rabi Ferenc esztergályos: Hol a szemüveg? Raktárban, vagy önnél? — Nálam van. Meg is mutatja. A másik gépnél Fleredrich Károly fia­tal tanulótól érdeklődöm. Meg mutatja a szemüveget, de nincs rajta a védőpajzs. Nem ér semmit. Akár a szikra, akár a forgács belepattamhat a sze­mébe. — Leszereltem a pajzsot, mert kellemetlen úgy viselni... Karácsony János dühösen jegyzi meg: „Ez nem napozás­ra való, hanem azért, hogy a balesetet megelőzzük”. Alapo­san leszidja az esztergályos­tanulót és kicserélteti vele a szemüveget. Jegyzőkönyv: .. Az OR 016. sz. óvórendszabály 219. sz. pontja kimondja, hogy daru­kon függesztőelemként láncok csak roeiegüzemben használ­hatók. Ennek ellenére a gép­műhelyben használatos darun füagesztőelemként láncot al­kalmaznak ..." — Még ma is láncot alkal­maznak — mutatok a darura. A munkavédelmi felelős hív­ja a darukezelőt, Szabó Ist­vánt. —, Utasítottam magát, hogy kender- vagy drótkötélre cse­rélje ki a láncot? Szabó vakarja a fejét: — Igen. De ... nehéz vele dolgozni. Meg rosszak a kö­telek elkoptak. G\prmekkönyvnapot is rendeznek Pécsett Az idei nyáreleji könyvnap érdekessége lesz, hogy meg­rendezik a gyermekek könyv- naoját is. Tulajdonképpen en­nek az előkészületei közé tar­tozott az a nagysikerű író­gyermekolvasó találkozó, amit a Pécsi városi Könyvtár nem­rég szervezett. A sikert ez­úttal több mint négyszáz fő­nyi gyermekközönség igazolja, aki a Déryné utcai, illetőleg a meszesi kultúrházban találko­zott Kőszegi Imre if júsági író­val. A gyermekkönyvnapon a három megfelelő helyiséggel és kellő számú gyermekolva­sóval rendelkező könyvtárban tartanak rendezvényeket. így a Városi Művelődési Ház Be­nedek Elek köyvtárában, a meszesi Csokonai, valamint a gyárvárosi fiókkönyvtár gyer­mekrészlegével rendeznek kü­lön könyvnapot a 10—14 éves gyerekeit számára. . i....;.-. Menjünk a raktárba, meg­nézzük, kopottak-e a kötelek. Persze, hogy nem kopottak. A szereidében mér nem hasz­nálnak láncot, a gépműhely­ben még igen. Szabó erre már nem tud válaszolni. Pedig ve­szélyes dolog ez, mert a daru­pálya alatt emberek dolgoznak és a lánc könnyen elszakad, elpattan a súlyos szállítmá­nyok alatt. Karácsony János fegyelmit helyez kilátásba, ha egy fél órán belül nem cse­rélnek. A jegyzőkönyv azt is feltüntette, hogy a szereidé­ben a hegesztők munkaterü­letét nem határolták el az üzem többi részétől. Az ív­fény rettenetes fájdalmat okoz a szemen, amennyiben suga­rak érik. A bizottság észrevé­telét megszívlelték: fekete ál- lótáblákkal kerítették el a he- giesztősarkot. A bizottság an­nak idején azt is tapasztalta, hogy a villamos kéziszerszá­mok között található 220 vol­tos is, ami szabálytalan, mert zárlat esetén a dolgozó köny- nyen áramütést kaphat. — Megoldottuk ez a prob­lémát. Hatvanöt voltos feszült ségnél magasabb feszültségű villamos kéziszerszámot már nem használunk, különben pe dig, nézze csak meg a légve­zetékeket: legtöbb szerszá­munk sűrített levegővel mű­ködik már, s ez veszélytelen. . í Az asztalosműhely túl­zsúfolt. így a munkások nem dolgozhatnak nyugodt és ve­szélytelen munkakörülmények között, mert a gép- és kézi­műhely egy helyiségben van, nem biztosították a szabály­nak megfelelő út és tértávol­ságot sem.. — Sajnos, itt semmi sem változott — jegyzem meg. Karácsony János: Nehéz ügy ez kérem. Nézzen körül, itt valóban nehéz dolgozni. Az öntödét már korábban leállí­tottuk, de az egész üzemrészt át kell alakítani, korszerűsí­teni. Több milliós beruházást igényel, a pénz meg is lenne rá, csak a kivitelezés húzó­dik. Pedig a volt öntödében tudjuk csak elhelyezni majd az asztalos részleget. Az udvaron Kiss Ferenc la­katos dagasztócsészéik palástját egyengeti, jókora kalapáccsal. Fején egy fülvédőhöz hasonló védőszerkezetet visel. Elkérem tőle, ráigazítom a fülemre, Kiss Feri pedig megdöngeti kalapáccsal a csészék palást­ját. A dobhártyáig eljutott hang közel sem éles, inkább tompa, nem bántja az ember fülét. — Megfelelő ez a védőbe­rendezés? — kérdezem a fia­tal lakatostól. — Nagyon jó dolog. Sajnos kevés van belőle, ezt is úgy kértem kölcsön a köszörűsök­től. Korábban füldugót hasz­náltunk. de nem ért semmit. Pedig 89 százalékos csak a hallásom, az orvos megállapí­tása szerint. Injekciókra já­rok, talán basznál valamit. Ilyen fülvédőt kellene besze­reznie még az üzemnek, mert hiába, nekünk is kell, látja, hogy miit cs-'nálunk, egész nap zuhog a kalapács, nem toll- fosztás ez. A jegyzőkönyvet idézem ismét: „Az ónozóműhelyben az ónkádak teljesen nyitottak és egy drótra csavart _ kóc- ecsettel kenik be az előmele­gített üstöket. A felhevített horgany párolgása igen nagy mértékben káros a dolgozó egészségére...” Sajnos az ónozóműhelyt zárva találjuk. Itt csökkentett munkaidőben dolgoznak a munkások. Karácsony J ános azonban elmondja, hogy a szükséges védőfelszerelést a bizottság észrevétele nyomán beszerezték, azbesztkesztyűket, védőálarcot, bőr- és azbeszt­kötényeket. csizmákat. A mű­hely azonban eléggé korsze­rintien, régi, öreg hodály. — Nem is mentegetőzünk — mondja a munkavédelmi fe­lelős. — Sok mindent meg­oldhatunk saját erőből is. Az üzem vezetősége — különö­sen a vizsgálat után — a le­hető legnagyobb támogatást nyújtja a munkavédelmi be­rendezések alkalmazására. — Csakhogy kettőn áll a vásár... — Éspedig? — Nézze, őszintén mondom, nekem komoly segítséget adott a pártbizottság azzal, hogy az őszi vizsgálat felvetette a munkavédelmi problémákat. Azelőtt a műszaki vezetők, de inkább a művezetők nem sokat törődtek a munkavédel­mi utasításokkal Következés­képpen a dolgozók is elen­gedték fülük mellett az intel­meket. De most más a helyzet. Szigorú fegyelmi eljárás jár annak, aki áthágja a szabá­lyokat. Elolvasok néhány fe­gyelmi jegyzőkönyvet. Szabó István II., Bocz Gyula, Krou- mann Lajos (művezető). Andi István, Bodor István. Sokacz Antal, Németh Gyula, Ágos­ton József — olvasom a lis­tát. Fegyelmit kaptak, mert vagy saját, vagy társaik egész­ségét veszélyeztették; éppen azért, mert nem tartották be a munkavédelmi szabályokat. A fegyelmi bizottság javaslata alapján megrovást, több eset­ben pénzbüntetést kaptak. A határozatok alatt a gyár igaz­gatójának, Gerbecz Tivadar­nak és a munkavédelmi fele­lősnek, Karácsony Jánosnak neve szerepel Az őszi vizsgá­lat óta nagymértékben javult az üzem munkavédelmi hely­zete, de ez még nem elég. — Felmerültek itt olyan problé­mák, amelyeket csaik milliós beruházások révén lehet majd megoldani és ez mindenkép­pen a gyár vezetőire vár. De ... a munkavédelem csak ak­kor lesz tökéletes, ha min­dem egyes dolgozó — éppen a saját érdéit ében — megszív­leli azokat a tanácsokat, sza­bályokat, amelyekről tudo­mást szerez a rendszeresen megrendezésre kerülő munka- védelmi előadásokon. A tudósok homo sapiens­nek nevezték el a mai embert, megkülönböztetésül a koráb­ban élt ősemberektől. A két latin szó jelentését mindenki ismeri: értelmes ember, bölcs ember. Hogy értelmesek vagyunk, azt senki sem vonja kétségbe, hiszen csaik értelmes lények tudnak elektronikus számoló­gépeket, atomerőműveket és holdralkétákat készíteni. De hogy mindnyájan és egyértel­műen bölcsek lennénk, abban sokan kételkednek. A kétke­dők közé tartozik dr. Sítek László főelőadó és dr. Horváth Béla is. ök foglalkoznak a városi tanács épületében a szabály­sértési ügyekkel. Vaskos irat- kötegeket vezetnek az emberi gyarlóságok legújabb történe­téről. Dr. Sítek és dr. Horváth „krónikája” szerint 1963-ban 1255, 1964-ben pedig 1035- sza­bálysértési ügyben hoztak el­marasztaló ítéletet. 1965 első negyedévében is több mint 400 feljelentés érkezett be hozzá­juk. a kihágások száma tehát hullámzó, de nem csökken. Pedig a szabálysértés pénzbe kerül: 1963-ban 127 ezer né­hány száz. 1964-ben pedig már majdnem 150 ezer forintot va­saltak be ezen a címen az emberektől. A szabálysértések között most is „előkelő” helyet foglal el a társadalmi tulajdon elle­1961-IG, míg a ranódfai majort át nem vették az ál­lami gazdaságtól, Rózsafán ismeretlen volt a havi fize­tés. Előleget persze adtak annak, aki kért, de a tagok „munkabére’’ vontatókon ván­dorolt át a közösből a por­tákra búza, krumpli, kuko­rica, répa és még ki tudja hányféle termény formájában. Csak a ranódfai egyesülés­sel tört meg a jég. Az ott élő emberek azelőtt az álla­mi gazdaságban dolgoztak havi bérért. Velük többségbe kerültek a „pénzkövetelők”. S kezdetét vette a rózsafai bo­ríték-korszak, melyről érde­mes néhány szót szólni. A már jócskán öregedésnek indult Kossuth Tsz ettől fog­va kezdett fiatalodni. Kette­sével, hármasával szállingóz­tak haza a fiatalok a város­ból. Otthagyták az üzemeket, gyárakat, mondván a pénznek mindegy, hol teszik a borí­tékba, de nekik nem. Minek utazgassanak a városba azért a borítékért, ha elsején ott­hon is megkapják. Az átlagos életkor menten ötven év alá zuhant Háttá József, a szövetkezet elnöke maga túl van már az ötvenen, mégis fiatalpárti. Azt mondja: — A fiatal türelmetlen, nem vár addig, míg beérik a búza, megsárgul a kuko­rica. Szeret öltözni, szóra­kozni, ha megnősül, bútort vesz, rádiót, televíziót, neki pénz kell minden hónapban, így aztán nem csoda, hogy míg terményt osztottunk —­A cseresznye és a meggy mindeai évben károsodik a cseresznyelégy nyűveitől. A cseresznyelégy most kezd raj- zani. A védekezést május vé­géig el kell végezni; ha a fák alatt zöldségnövény nincs, ak­kor 20 kg/kh Hungária L 1. porozószert kell kiporozmi. így a kikelő legyek már itt el­pusztulnak. A cseresznye- és ni kisebb vétségeik száma. — 1964-ben 167 ilyen esetet je­gyeztek fel, s ezek fele most is önkiszolgáló boltban történt lopás volt. Általában csokolá­dé. likőröket, cigarettát, ká­vét és más élelmiszert vágnak zsebre. Rendkívül jellemző, hogy a mintegy nyolcvan tol­vaj között csak egy olyan asszony akadt, aki nehéz anya­gi helyzetével, illetve éhség- érzetével mentegette magát. Szavainak hitelét azonban két­ségbevonta az a tény, hogy nem kenyeret vagy más alap­vető élelmicikket, hanem ba­rackpálinkát és borsot tulaj­donított el. A tolvajlás és szo- cális helyzet között tehát semmiféle összefüggés nincs; egyetemet végzett, illetve ki­fejezetten jól öltözött embe­rek is találhatók az enyves- kezűek között. A bolti alkalmazottak azt állítják a szabálysértési tár­gyalásokon, hogy valamilyen csalhatatlan hatodik érzék alapján ők már előre „kiszúr­ják” maguknak a lopási szán­dékkal betért egyéneket. A tolvajok általában roppant szégyellik magukat, s egysze­rűn képtelenek megmagyaráz­ni, hogy miért loptak tulaj­donképpen. A kleptománia enyhébb foka vagy valami más az ok — ezt már csak az ideggyógyászok és pszicholó­gusok tudnák eldönteni. Még a lopásoknál Is na­gyobb számban szerepelnek az nem keveset — felénk se néz­tek. ök így gondolkoznak, s közben nem is sejtik, ezzel mennyit segítenek a mi kö­zös dolgunknak. Bizony nagy gondban volt Háttá József, de a szövetke­zet többi vezetője is, míg a tagság körében azt a „naturá­lis szemléletet” sikerült meg­változtatni. Az első évben nem volt hiba, később azon­ban kezdtek visszacsúszni a természetbenihez. A járáson úgy tartották őket számon, mint pénzfizetőket, de a va­lóságban 1964-re megint ott tartottak, hogy 6 millió forint munkabér 75 százalékát me­gint csak természetben osz­tották ki tagjaiknak. A meg­termelt 34 000 mázsa kukori­cából csak 11 000 mázsa ma­radt a közösben, 23 000 mázsa átvándorolt a tagok góréiba. A közös állomány épp, hogy szűkösen el volt látva. Nem volt részesművelés soha Rózsafán, hogy történ­hetett meg mégis mindez? HOSSZÚ SORA VOLNA kibogozni. Egyrészt a rosszul értelmezett konkurrencia a szomszédos rivális tsz-szel, másrészt a tagok túlzott kö­vetelései, melyek egyébként ebből a konkurenciából fa­kadtak, a vezetés engedékeny­sége, melyben közrejátszott olyan kényszerítő körülmény is, mint az, hogy sok gyenge környező tsz-szel egyesült közben Rózsafa. Míg a külső perifériákat is kerékvágásba hozták, a munkafegyelmet ott is megszilárdították, szükséges volt némi engedékenység. Így történt, hogy a 15 000 forintos meggyfákat házikertekben 40 dfcg/hl Pernittel, vagy 15 dkg/hi Lardtox D-vel. nagy­üzemekben 30 dkg Hungária DL 40-nel kell permetezni. Per metezég után a gyümölcs 2 hétig nem fogyasztható. A permetezést lehetőleg a késő délutáni. vagy esti órákban hajtsák végre. A szerek használatáról a méhészeket értesíteni kell. űn. honvédelmi szabálysérté­sek. Tavaly 222 személyt bün­tettek meg ezek miatt, fejen­ként 120—140 forintos bírság­gal. Akadt 600 forintos bünte­tés is. A legtöbb embert az ún. be­jelentési kötelezettség elmu­lasztása miatt vonták felelős­ségre. 1964 februárjában ugyanis megjelent egy rende­let, amely szerint a következő változásokat kell bejelenteni a kiegészítő parancsnokságon: külföldi utazás és visszatérés időpontja; családi állapotban beálló módosulások, ideértve a gyermekek születését is; a szakképzettségben, munka­helyben, foglalkozásban, be­osztásban. iskolai végzettség­ben, idegen nyelv elsajátításá­ban (nyelv-vizsgával) történő változások. Jelenteni kell azt Is, ha a hadkötelest katonai szolgálat alkalmatosságát érin­tő baleset, betegség sfb. éri. A kiegészítő parancsnokságok igényt tartanak arra, hogy a hadköteles személyesen, leg­alábbis ajánlott levélben te­gye meg ezeket a beielenté- seket. (Az ajánlott levél arra jó. hogy a-hadkötelesnek iga­zolása maradjon a bejelentés­ről.) Ha a kiegészítő parancs­nokság valakit mulasztáson ér, a tanács szabálysértési hivatalához forduL Nyolcvannégy szülőt űn. is­kolai szabálysértés címén bün­tettek meg az elmúlt évben Az indok: tudatosan eltűrték, megengedték, hoey gyermekük iskolnkerülő életmódot foly­tasson. Volt olyan szülő is aki maga tiltotta el a gyerme­két az iskolától, hogy odahaza rl r\1 sa Több mint kétszáz esetben közegészségügyi szabálysértés címén bírságoltak meg embe­reket. Az eseteik háromnegyed I egy tagra eső jövedelem csak papíron volt ennyi, a való­ságban 25 000 volt, de ez nem állt arányban az előállított értékkel. A háztáji is túlnőtt a kívánatos arányokon. Meg­álljt kellett tehát mordmi ahhoz, hogy a Kossuth Tsz ismét egészséges fejlődésnek indulhasson. A téli tervtárgyaló közgyű­lésen aztán minden tiszt'zó- dott, vezetők és tagok közös nyelven beszéltek és kirmi- ták az új jelszót: vissza az L961-es jövedelmezési fc iá­hoz. Kialakítani az új nor­mákat, mindenki úgy része­sedjen a jövedelemből, ami­lyen mértékben kiveszi i- szét a közös munkából. Sz rendet teremt a ház*? ál is, a természetbeninél is. meg­szünteti a bérfeszültséget. Kimondták, hogy mir ' m 100 forint megkeresett bér után 6 kiló búzát vásárolhat vissza minden tag állami áron, olyan mértékben, hogy az nem lépheti túl a megsza­bott évi fejadagot személyen­ként. Ugyancsak minden 100 forint kifizetett bér után 2,5 kiló árpát, 6 kiló kuko­ricát vásárolhatnak vissza a tagok állami áron. Zöldtakar­mányt is vásárolhatnak a végzett munka alapján 400- tól 1200 négyszögölig, rétet 800-tól 1600 négyszögölig. így a jogtalanul szerzett előnyök­től elesnek azok, akik nem érdemlik meg ezt s az arány máris megváltozik, mert a takarmánynak több mint a fele a közösben marad. A feleslegessé vált állatál­lományt a szövetkezet meg­veszi tagjaitól. Most készült el egy korszerű hizlalda, me­lyet 600, a tagoktól megvá­sárolt süldővel fognak pár hé­ten belül benépesíteni. A szarvasmarhaállományt is a háztájiból fejlesztik. EDDIG SEM volt rossz tsz Rózsafa, sőt a legjobbak közé tartozott, és évente 3 millió­val növelték a szövetkezet közös vagyonát. Ma 16 millió forint a rózsafai tsz teher­mentes tiszta vagyona és ez év végére elérik a 20 milliót; Azonban ahhoz, hogy zök­kenőmentesen haladhassanak előre, át kellett térni a pénz­ben! javadalmazásra. Hogy helyesen jártak el, ezt a fia­talok bizonyítják, akiket a pénzbeni díjazás most ismét haza vonzottj — Rné — részében közterület beszeny- nyezése volt az ok. A bünte­tések összege 80—120 forint között mozgott. Itt kell meg­jegyezni, hogy néha nagyon nehéz igazságot tenni az ilyen ügyekben, mert a városnak nincs elég nyilvános illemhe­lye. Abszurd helyzet például hogy a Kossuth téren, ahol naponta tízezrek fordulnak meg, illetve a 15 ezer lakosú Ujmecsekalján egyetlen nyil­vános WC sem található. Majdnem ötven személyt kontárkodás címén vontak fe­lelősségre. A megbírságoltak 35—40 százaléka szabó-varró, 10—15 százaléka engedély nél­küli fuvarozás címén került „terítékre”. Az engedély nél­küli kőműveskedők száma vi­szonylag csekély volt, bár a kevés között és a többi ipar­ágon is túltett Kruskovics László és Kruskovics András, akik az utóbbi nyolc év alatt saját bevallásuk szerint is több mint tíz családi házat építettek fel. illetve annyit segítettek felépíteni. — TVUea az ügyészség tett ellenük fel­jelentést. s a II. kerület; 4&- rácg szabálysértési előadóia a két személyt egyenként 1800 forintra bírságolta. Viszony­lag magas, 400—500 forint bűn tetést róttak ki a többi iparág kontárjaira is. Szabálysértési eljárást in­dítottak azon kereskedelmi, vendéglátóipari alkalmazottak ellen is, akik súlycsonlkítással vagy más úton megkárosítot­ták a vásárlók érdekeit, le­léptek a házirendek me"“'1- gői, tehát mindazok ell^n >. akik valamilyen úton-módon nem tartották be - ‘"-wadalmi együttélés szabó' r M. I» Rab Ferene Szabálysértők - szabálysértések Akadályozzuk meg a cseresznye kukacosodását i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents