Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

1965. MÁJUS 12. napló § Emberhez illően! Villanyszerelők dolgoztak körzetünkben. A tetőkön levő tartórudakat és huzalokat cse­rélték. Nehéz és veszélyes munkát végeztek. Ennek elle­nére többnyire vidáman, fütty­szó mellett dolgoztak. Jó volt látni, hogy jókedvvel dolgoz­tak. Bár hangjuk beharsogta az utcát és olykor nem éppen szalonképes szavakat is hal" lőttünk tőlük, senkisem ha­ragudott rájuk. Ámde nem tartott sokáig ez a békés han­gulat és jött a kiábrándulás. Valami nézeteltérés támadt a munkások és egy lakó kö­zött. Az ingerült szerelők nem válogattak a szavakban és né­hány percen belül a sértegeté­seknek és nyomdafestéket nem 'tűrő trágár kifejezéseknek özöne zúdult a tetőkről az ut­cára. Bár máskor is tanúja voltam már ilyen kiábrándító jeleneteknek, mégis megdöb­benve kérdeztem: a mi ne­veltjeink ezek a fiatalembe- nek. akikből annyira hiányzik a műveltség, a jóízlés, hogy indulatukban megfeledkeznek a társas együttélés, legelemibb szabályairól is? Nem gondol­nak ezek arra, hány gyermek­nek lelkét fertőzik meg ocs- mány beszédükkel és hány ember rokonszenvét vesztik el ezzel a viselkedésükkel? Nem általánosítok. Tudom, hogy nem mindenki ilyen. Sajnos azonban tény az, hogy igen jelentős azoknak a száma, akik ebbe a kategóriába tartoznak. Hiszen már-már oda jutunk, hogv nem lehet nyilvános he­lyeken folyó munkák mellett elmenni úgy, hogy az előbb mondottakat ne tapasztalná az ember. Szinte járványszerű már a trágár szavak haszná­lata nemcsak ilyen helyeken, de még irodákban, hivatalok­ban és hasonlókban is. Aggasztó jelenség ez, amely­re fel kell figyelnie minden­kinek, aki igényt tart még arra, hogy kultórlénynek le­gyen nevezhető. Mert, mit ér az, ha tudunk pompás épüle­teket emelni, tudunk nagysze­rű gépeket gyártani, az iroda­lomban és művészetekben ki­válót alkotni, ugyanakkor azonban sokszor emberhez nem méltó módon viselke­dünk. Úgy vélem, sokan fognak nekem igazat adni abban, hogy tenni kell valamit e kóros tü­net megszüntetéséért. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy ez így van, és hogy ezen nem lehet változtatni! Társadal­munk nagy többsége igényli a kulturáltságot életünk minden vonatkozásában és elítéli azt a magatartást, amit egy ki­sebbség ezen a téren tanúsít. A háborút követő újjáépítés éveiben minden erőt az ország gazdasági erejének fokozására kellett fordítani és a kevésbé fontos dolgokra nem jutott idő. Azóta azonban sok esz* tendő telt el és elértünk a fejlődésnek ahhoz a szakaszá­hoz, hogy a társas együttélés finomabbá, kellemesebbé téte­lére is törekedjünk. Ahogy ma már senki sem megy ut­cai ruhában bálba, hanem a helyhez illő ruhát vesz fel, — ugyanúgy modorunk sem le­het már akármilyen, hanem művelt emberhez méltóan kell mindnyájunknak viselkedni! Fel kell tehát venni a harcot a jóízlést sértő, emberhez nem méltó, visszataszító jelenségek­kel szemben! Meg kell talál­ni a módját annak, hogy he­lyes útra vezessük az eltéve- lyedetteket! Szeretném, ha azok, akiket ez a kérdés érdekel, kifejezést adnának véleményüknek és javaslatokat tennének az ille­tékesekhez a megoldás mód­jaira vonatkozólag. Ilyen ösz- szefogással társadalmunk itt is el fogja érni azt az ered­ményt, amit a felszabadulásit követő húsz évnek erőfeszí­tése, jószándéka és igyekezete életünknek oly sok más terü­letén alkotott. Somfai Andor . Levelek a „Családi ügy?" című cikkünkre Végre az első reménysugár! örültem az április 25-i Du­nántúli Naplóban megjelent „Családi ügy?’' című cikknek. Ez a két szó hányszor hang-, zott el! — ha valaki szóvá tet­te egyes családok rendellenes életét. Az én férjem is — nem egyszer brutálisan viselkedett. De mit tehettem? Nem mer­tem senki segítségét sem kér­ni, — hiszen nem ismertem Szabadna pár sort még ?... Tudom, hogy városunknak csak egyetlen napilapja van, a Dunántúli Napló, így a mű­vészeti rovat nem törekedhet kritikáiban korántsem teljes­ségre, mégis úgy érzem, hogy az április 28-i, szerda esti koncertet nem méltathatjuk csupán nyolc-tíz megemlékező sorral. Az alig egy esztendeje ala­kult Pécsi Fúvósötös, a kon­cert-látogató közönség előtt, e rövid idő alatt is fogalommá nőtt. Bár az együttes két tag­ja is kicserélődött (Kircsi László — oboa — helyett Edőcs János, Salamon Károly — kiirt — . helyett Herbert György), ami megnehezíti úgy a repertoire bővíttetését, mint az egységessé kovácsolódást, mégis úgy érzem, ez a kon­cert volt minden eddigi fel­lépésük betetőzése. A Pécsi Fúvósötös olyan fokon nyújt élményt, ahol nem „öt fúvós” játszik, hanem a hangszerek megszűnnek hangszer lenni és zenévé válnak! Emellett kon­certjeiken alig vagy szinte soha nem hallott szerzőkkel ismertetik meg a hallgatósá­got. Mindez csak nagyon kitartó, fáradságos munkával és a zene alázatos szeretetével ér­hető el. Vgy, ahogy — a nagy egyéni elfoglaltságuk ellenére is —> a Pécsi Fúvósötös csi­nálja. Hevesi András Munkácsy M. u. IS. sz. a törvényes rendelkezéseket. A cikk után most már van lehetőség amit megismertem. Élni fogok vele. A magam és a gyermekek érdekében. Cik­küket köszönöm mindazok ne­vében, akik hasonló helyzet­ben sínylődnek. K. I.-né, Pécs. * „Családi ügy?” című cikkük elgondolkoztatott. Szomorú esetekét sóról fel a cikk írója, — sajnos -mi is sokat látunk ehhez hasonlókat. De van a dolognak egy másik oldala is, mégpedig: néha a férj — nem iszákos — a feleség vi­selkedése miatt durvává vá­lik. Konkrét példát írok. Ez év márciusában síró anya, el­keseredett apa állt a bíróság előtt. Válnak. Három gyer­mekük van. A válás után - a gyermekeket az anyánál he­lyezik el. Hiába kéri az apa a gyermekeket, hiába igyek­szik bizonygatni, hogy az anya nem képes a 3 gyermek ne­velésére. Szava nem talál meg hallgatást. Elegendő a feleség véleménye!? Kérdezem: nem bizonyítja-e ez az eset. hogy oka volt a férjnek az elkese­redésre. Az apa azóta megnő­sült, rendezte családi életét. Munkahelyén megbecsülik. Szeretne legalább két gyerme­ke neveléséről a? új családi otthonban gondoskodni. De ha az anya ragaszkodik a gyere­kekhez — semmit sem tehet? F. E.-né, Pécs. Fél évvei ezelőtt még üres­ségtől kongó terem volt a sár­háti kultúrház. A megyei és városi tanács, de különösen a sárháti Uj Ut Termelőszövet­kezet erkölcsi és anyagi tá­mogatásával, azonkívül a lel­kes sárháti társadalmi vezető­ség fáradságos munkájával ma már új bútorok, függönyök és barátságos környezet várja a vendégeket. (Amennyiben az anya el­hanyagolja gyermekei ne­velését, az apa kérheti en nek felülvizsgálatát és újabb bírósági döntést). A szerk. Engedjék meg, hogy a Du­nántúli Napló április 25-i szá­mában megjelent „Családi ügy?” című cikkhez hozzá­szóljak. Szinte érthetetlennek tűnik a cikkben foglaltak és a saját tapasztalatom. Körül­belül 10 éve a cikkben vázol­tak szerint zajlik nálunk is a „családi élet”. Férjemnek már egy-két pohár sör is megárt. Három kiskorú gyermekünk már szinte közönyösek az élet­hez, idegileg sem állnak a legjobban. De bárhova for­dultain, — sok segítséget nem kaptam. Az iskola igazgató­sága felfigyelt életünkre, Ők segítettek nekünk. Ellenben számos más szerv — nem so­kat tett a kérésünkre. Sz. K.-né Pécs (A cikk éppen ilyen ese­tek miatt íródott. Az új BTK megjelenése előtt valóban kevés lehetőség volt arra, hogy hivatalos, vagy társadalmi szervek a „családi ügybe” — is be­avatkozzanak, ha ez szük­séges. Az új BTK most már erre is lehetőséget nyújt.) Különösen sokat lendített a kultúrotthon életén a helyi kultúrgárda tevékenysége. A mintegy negyven műkedvelő ugyanis hosszú hónapokon ke­resztül gyakorolta bemutat­kozó műsorát. A próbák fá­radságainak meg lett az ered­ménye. A közelmúltban zsú­folt nézőtér előtt mutatta be a sárháti kultúrcsoport két és fél órás műsorát. A népvise­letbe öltözött menyecskék és férfiak dörgő tapsot arattak, amikor a régi sárháti lakodal­mi táncokat és szokásokat ele­venítették fel. A kultúrgárda és a műsor szervezői Becker Lajosné kultúrotthon-igazgató és Becker Lajos iskolaigazgató voltak. Fáradságot nem is­merő munkájukat megérde­melt siker koronázta. Papp János tsz-elnök, Sárhát Sétatéri vízesések??? Városunkba végre megérkeztek a tavasz első hírnökei: a sé­tatéri vízesések békái. Brekegésükkel kedves falusi hangulatot keltenek városunk kelldi közép n, légnagyob idegenforgalmi lát­ványosságunk: a négytornyú Székesegyház előtt. Az idegenek fe­jüket törve találgatják, vajon mi célból létesültek ezen piszkos vizű, kövekkel és egyéb hulladékkal teledobált medencék. Nem fogják kitalálni, mert mi gondosan vigyázunk arra, hogy ott — az eredeti célnak megfelelően — vízesés ne legyen. De talán a vízesések tervezői megbocsátanának* ha a medencéket kevés költ­séggel, annál több jó ízléssel és egy kis gondossággal parkosíta­nák: szép virágos kertekké varázsolnák, DB. PUSKÁS ÖDÖN Újjávarázsolt művelődési házban jó kultúrgárda Ifjúsági hangverseny Mohácson A Bartók Béla Művelődési Há zban hétfő délután az ifjúsági hangversenysorozat IV ™,ő- adását tartották meg a pécsi KISZÖV szimfonikus zenekar inak vendégszerepléséve: V műsoron, melyet Horváth Gyű la vezényelt, Mozart-, Bach-, Haydn-művck szerepeltel:. \ közönség meleg ünneplésben részesítette a klarinét-, zongora- és gordonka-széliből t. (Bradits József) MÁJUS 28—29: Tudományos ankét a kommunista szakemberképzésről Felhívás a Ju «oszláviália utazókhoz! A Pécsi Tanárképző Főis­kola a felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére rende­zett programsorozata kereté­ben május 28-án és 29-én tu­dományos ankétot rendez. A főiskola dísztermében megren­dezendő ankéton a kommu­nista szakemberképzés peda­gógiai és lélektani problémái­ról tárgyalnak. A kétnapos gazdag progra­mot Márk Bertalan főiskolai igazgató nyitja meg május 28-án délelőtt 9 órakor. Az első tudományos előadást dr. Kelemen László tanszékvezető főiskolai tanár, a pszichológiai tudományok doktora tartja „A kommunista szakemberképzés pszichológiai problémái’' cím­mel. Majd dr. Temesi Mihály főiskolai tanár, a magyar nyelvtudományi tanszék vezető jének előadása következik, Miről ír a Jelenkor májusi száma? A folyóirat gazdag szépiro­dalmi részében többek között Bede Anna, Demény Ottó, Pá- kolitz István és Takács Tibor újabb verseit olvashatjuk. El­beszélésekkel .Borsos József, Fábián Zoltán és Simon Envil jelentkezett. A Húsz év című novait közli Csuka Zoltán felszabadulási emlékezésének második részét s Benke Józsefnek a barcsi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet történetéről írott dolgo­zatának befejezését. A képző­művészeti témakörben Hárs Éva tanulmánya meUettt And- rássy Kurta János, a kiváló szobrászművész írt illusztrá­ciókkal kísért érdekes mű­helytanulmányt. melynek címe: „A magyar nyelvi tanszék szerepe a kom­munista tanárképzésben." A? első napi ülés elnöke dr. Szántó Károly tanszékvezető főiskolai docens lesz. Délután Vajó Péter, a KISZ központi bizottságának titkára felsőok­tatási intézményeink KISZ- szervezeteinek a kommunista szakemberképzésben való fel­adatáról beszél. Gergely Já­nos főiskolai adjunktus, a Pé­csi Tanárképző Főiskola KISZ tanácsadó tanári kabi­netjének vezetője pedig „Az új követelményrendszer szere­pe a KISZ életében” címmel tart előadást. A vitában fel­szólal majd Hevét László, a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem KISZ végre­hajtó bizottságának titkára. Az ankét második napján dr. Kolta Ferenc, tanszékve­zető főiskolai tanár lesz az üléselnök. A délelőtti prog­ram szerint dr. Gordos István tanszékvezető egyetemi tanár tart előadást „A kollégiumok szerepe a kommunista szak­emberképzésben” címmel. En­nek vitájában felszólal Hajdú Miklós tanár, a Pécsi Tanár­képző Főiskola kollégiumának igazgatója. A május 29-i prog­ram szerint a két délutáni előadást dr. Szántó Károly tanszékvezető főiskolai do­cens és Főcze Lajos, a Buda­pesti Műszaki Egyetem KISZ vb-titkára tartja „A szak- és általános műveltség aránya kialakításának problémája”, illetőleg „A szakma korszerű színvonalon történő elsajátí­tása segítésének, valamint a kötelességérzet és hivatástudat elmélyítésének kérdései egye­temünkön” címmel. A Jugoszláviába történő uta­zásokkal kapcsolatban igen nagy nehézséget okoz a vas­úti menetjegyek kiszolgáltatá­sa, az utazáshoz használt vo­natok indulása előtt. Ezen ok miatt az utasok sok kellemetlenségnek teszik ki magukat. Ennek elkerülése ér­dekében felhívjuk az utazni kívánók figyelmét, hogy me­netjegyeiket már az elutazá­suk előtt 4—5 nappal, de leg­később az utazásuk előtti na­pon váltsák meg az IBUSZ pécsi irodájában vagy pedig Pécs, Mohács, illetve Magyar- bóly állomáson. A vonatkozó rendeletek sze­rint menetjegyet csak a vaj-.ri dasági állomásokra lehet ki- q szolgáltatni. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy Magyar- bóly állomásról a legközelebbi vajdasági állomás Zombor. E viszonylatra a menettérti jegy ára gyorsvonat II. osz­tályára 115.10 Ft. A menetje­gyeket feltétlenül menettérti útra kérjük megváltani, mert visszútban a nemzetközi el­számolások ugyancsak megold­hatatlan feladatok elé állítják a jugoszláv vasútállomásokat, mely a visszútban utazni kí­vánó utasok részére további kellemetlenséget okoz. HALÁLOZÁS r*16 szívvel tudatjuk, hogv fe­lejthetetlen drága Jó Hűnk. édes­apám, testvérem, kedves rokon, ZARACSI LÁSZLÓ 39 éves korá­ban, rövid szenvedés után el­hunyt. Május 11-én 4 órakor kí­sérjük utolsó útjára. A gyászoló család. köszönetnyilvánítás Nagy fájdalmunkban nyilvání­tott részvétért, koszorúkért, virá­gokért őszinte köszönetünket nyil­vánítjuk. Gallisch Jenöné hozzá­tartozói. SZÍNHÁZ I Mm A hónapóklkal korábban in­dult ifjúsági irodalmi vitához az új számban Harsányt Ist­ván és Bauer Tibomé szófL hozzá. Az irodalmi tanulmá­nyok, kritikák sorában figye­lemre méltó Hegedűs András Juhász Gyuláról, Sós Endre Sebestyén Károlyról és Várö- czi Zsuzsa Váci Mihály ver- sesiköteféről szóló írása. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT vagy ÉPÍTÉSZTECHNIKUST MŰSZAKI ELLENŐRI MUNKAKÖRBE azonnali belépéssel fel­veszünk. Magyar Állami Pince- gazdaság Alföldi Üzeme, Kecskemét, Katona József tér 2. A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1955. május 12-1, szerdal műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Utón Baranyában. — összeállí­tás. — A tartalomból: Útközben Jegyeztük fel. — Az éjjeliőr. — Dallamok szárnyán. — Jelentés a földekről. — Dalok a Dunáról. — Népi kincsék nyomában. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor, — összeállítás. Slágerkoktél. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenére ... Közben: 1. A Történelmi Társulat dél-du­nántúli csoportjának élőadás­sorozata. Fényes Miklós: Kele­men József Pécs történeti fel­jegyzéséről. s. A Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Közegész­ségtani Intézetének előadás- sorozata. Dr. Kienle Ernő: Az Irodai dolgozók egészséges élet­módja. 19.15: Dél-dunántüli híradó. 19.30: Könnyű zene pécsi éneke­sek és együttesek műsorából. 9.45: Sporthíradő. 19.59: Műsorismertetés. 10.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Csőkos asszony (7 órakor). Bajor-bérlet. ZENE: Liszt-terem: Korunk kamaraze­néje. IL hangverseny (fél 8 óra­kor). MOZI: Park: Limonádé Joe (szv., szi., 1, 6, 8). Petőfi: KI volt dr. Sorge? (szv., fél 4. negyed 7, 9). Kossuth: Matróz a rakétában (szv., 4, 6, 8). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, zárt osztály, Autőkór, Peti és a Mars­lakók, 65/2. sz. Ifjúsági hír­adó, Magyar gyógynövények, 65/2. sporthíradó. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Zsolnay: Minden megtörténhet (szí., 5, 7). Meszes: A matador (szv., 6). Sásd: Húsz óra (szv., fél 8). Sellye: Mit csinált felséged 3 5-ig? (szv., szí., 7). Csak 18 éven felülieknek: Harkány: Elcsá­bítva és elhagyatva (szv., 7). Be- remend: Gól büntetésből (szí.. 8). Mágocs: Álmodozások kora (szv 7). Pécsvárad: 2x2 néha 5 (szi., fél 8). * 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents