Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-11 / 109. szám
1965. MÁJUS 11. napló 3 Zengői majális Jobb ezer ember Pécsváradon - Nagy sikerük volt a népművészeknek Az időjárás nem kedvezett a tavaszi ünnepségnek. A hétvégi esőzés megakadályozta, hogy a majálist az eredetileg tervezett helyen, a várkertben tartsák meg, ahol a vár tövében, zöld gyepen és ligetes környezetben sokkal inkább lehetett volna majálisi hangulatot teremteni, mint a művelődési otthon környékén. A földművesszövetkezetaek nincsenek pavilonjai, a körhinta, borkóstoló, lacikonyha azonban — különösen délután — viszonylag nagy tömegeket vonzott, és több ezer ember fordult meg a művelődési ház környékén. A Zengői majális tehát így is mozgalmas népünnepség lett Igényes kis kiállítások A rendezvénysorozat beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A gimnázium épületében megrendezett három kiállítás bebizonyította, hogy igényes kis kiállítások igen hasznosan szolgálják nevelési céljainkat, akár a szocialista hazafiság, akár az esztétikai nevelés szemszögéből mérjük is az eredményeket. A két nevelési cél egysége jellemezte a Gye- nes Tamás emlékkiállítást, a Magyar népművészet c. néprajzi és a Szülőföldünk c. fotókiállítást is. A Gyenes- kiállítás szocialista mondanivalójával és kiegyensúlyozott műVészi megformálásával; a néprajzi kiállítás élő népművészeti értékeink bemutatásával, a fotókiállítás pedig a hazai táj, a műemlékek és szocialista építés eredményei és az alkotó ember bemutatásával nyújtott emlékezetes élményt a közönségnek. A Gyenes-kiállítás a Pécsvára- don létesítendő állandó jellegű emlékkiállítás „alapkő- letételének” is tekinthető, s nagyon örültünk annak, hogy a korán elhunyt, pécsváradi születésű szobrász özvegyét is körünkben üdvözölhettük. A néprajzi kiállítás értékét növelte, hogy a baranyai népművészek értékes anyaga mellett hazánk szinte valamennyi tájának népművészetét is megismerhették a látogatók. A fotókiállításán mindössze nyolc fotoklub vett részt az országból. Számukat növelni lehetne, s ugyancsak hagyománnyá kellene tenni, a kiállítás" címében megjelölt témakörben a fotoklubok évről évre visszatérő bemutatóját. A népművészek műsora Hasznos volt a népművészet mestereinek találkozója a megye és a pécsváradi járás pírt- és állami vezetőivel. A találkozón részt vett Csendes Lajos, a megyei pártbizottság titkára, dr. Nagy Gyula, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, Baranya népművészei és a műsorban fellépő vendégnépművészek. A nap egyik legnagyobb eseménye a népművészek Májusfa című műsora. A jól szerkesztett műsor hangulatos, tartalmas szórakozást jelentett a közönségnek. K. Kovács János sárpilisi mesemondó és népi táncos, a galgahévízi népi énekesek: Zsíros és Szabó néni, Demse Dávidné székely énekes és Gusa Pál furulyás, valamint a mohácsi-szigeti néni zenészek Kovács János és Bá- rácz György, meghódították a közönséget. Szereplésük arra hívja fel a figyelmet, hogy sűrűbben is szerepeltethetnénk népművészeinket más alkalmakkor is. A Mecsek Együttes szerepeltetése a műsorszerkesztés átgondoltságát bizonyította. A népi táncesoportok zsúfolt ház előtt mutatták be mű sorukat, s valamennyi együttes színvonalas műsorral állt a közönség elé. Somogy megyéből a buzsákí és kaposvári BM-együttes, Tolnából a dombóvári és paksi, Baranyából pedig a Mecsek, Együttes és a mohácsi tánccsoport aratott megérdemelt sikert. A szomszédos megyék tánccsoportjainak találkozása egyébként is hasznos volt; az együttesek tanultak egymástól, s a nemes vetélkedés további igényes munkára sarkallja őket; újabb meghívások is születtek a találkozón, s az együttműködés is erősödött a csoportok között. A várkert Az ünnepi alkalomra előkészítő munkák folytak a várkertben, s Pécsvárad egyébként is jól felkészült a majálisra. Parkosították a művelődési ház környékét, a gim názium is méltóképpen felkészült a vendégek fogadására, s a Zengő étterem kerthelyiségében is kulturált körülményeket teremtettek. Szépült a község képe, s a várkert kulturális célokra történő fel- használásának gondolata is most született ■ meg. A várkert felhasználásáról nem szabad lemondani, annál inkább sem, mert az a környezet sajátos hangulatot és tartalmat adhat a Zengői majálisnak, ami így hiányzott belőle. A műsort sem a történelmi környezet, sem a helyi hagyományok alkalmazása nem tette olyan vonzóvá, hogy még több vendéget csalhatott volna Pécs- váradra. Ezért helyes az a törekvés, hogy a pécsváradi baranyai vasárnapot jobban a helyi lehetőségekre és hagyományokra építsék, annál is inkább, mert Pécsvárad rendelkezik ilyen lehetőségekkel és hagyományokkal. A rendezésért elismerés illeti a helyi szerveket. A járási és községi tanács irányító munkája, a gimnázium fiataljainak lelkes közreműködése, az erdőgazdaság, a termelő- szövetkezet, a ktsz és különösen a földművesszövetkezet jól összehangolt munkája a vendégek tetszését vívta ki. A rendezés munkájára jellemző volt az igényesség, az ízléses esztétikai megoldások alkalmazása, a vendégek várható igényeinek gondos számbavétele. Ennek köszönhető, hogy a nem legideálisabb környezetet is hangulatossá tudták tenni. Kérdőjelek Matty on Egy tanácskozáson valaki megjegyezte: némelyik faluban ma ott tartunk, hogy gazdag ugyan a tagság, de a szövetkezet alig-alig létezik. És példának a mattyiakat említette. Mérleghiányos közös gazdaság és virágzó háztáji Piacozó tsz-tagok és munkaerőhiány a tsz-ben. Kérdőjelek, amelyekre a választ a helyszínen kerestem. Kertészet — egyénileg Mindig is híres volt Matty kertészkedő gazdáiról. — Az adottságok igen kedvezőek a kertészkedés számára. A levegő páradús, a talaj kiváló. A természeti adottságokhoz a mattyi gazdák szakértelme is párosult. A kettő eredményeként évtizedek óta ebből a faluból volt a legnagyobb a felhozatal a pécsi piacra. Amikor még csak 3—4 forintért lehetett kapni a zöldpaprika darabját, a mattyiak már kosárszám szállították. Amikor megalakult a Jószerencsét Termelőszövetkezet, csak természetes, hogy a nagyüzemben is szerették volna folytatni azt, amit a gazdák a házak mögötti parcellákon hosszú ideje megvalósítottak. Volt is kertészete a szövetkezetnek, néha 50—60 hold is. Ehhez vásároltak korszerű nagyüzemi berendezéseket. Tizenhat hollandi ágyban nevelték a palántát, két öntözőgép teljes felszereléssel szolgáltatta a vizet a mattyi tóból a kertészkedéshez. Mégis — minden erőfeszítés ellenére — megszűnt MatyTársadalmi munkában bontják az utolsó vályogházakat Komlón tyon a nagyüzemi kertészkedés. A 16 hollandi ágyat feles kertésznek adták ki, a 300 ezer forintot érő kertészeti berendezés pedig egyelőre kihasználatlanul hever. A szövetkezet elnöke azt mondja, hogy nincs elég munkaerő a kertészkedéshez. A 140 tsz-tag munkájára szükség van az 1850 holdon, aminek a megművelésében kilenc erőgép is segít. Véleménye szerint húsz tagú kertészeti brigádot kellene szervezni ahhoz, hogy gazdaságosan ismét kertészkedhessenek. Csak az értékesítés? Azt is az érvek közé sorolta a szövetkezet elnöke, hogy gyakran a megtermelt, nagytömegű árut — főleg paprikát termeltek a közösben —, nem tudták időben értékesíteni. Nagy része elrohadt. A káposztájukat például a MÉK csak akkor vette át, amikor már csupán egy forintot fizetett érte, pedig a piacon két forintért is értékesíthették volna. Mindez közrejátszott a közös kertészet megszűnésében, de nem ez az alapvető ok! A háztáji 800—1600 négyszögöles, zömében belterületi parcellák megműveléséhez volt elegendő munkaerő a faluban. Arra is van ember és idő is, hogy a háztájiban megtermelt paprikát, uborkát, paradicsomot és káposztát piacra szállítsák. A földet is jól kihasználják, háromszor is terem a háztáji parcella. A saláta még fejesedik, de a mellette lévő sorban már arasznyi a paprikapalánta és később még har. madik vetemény is kerül a he. lyébe. Nem véletlenül mondták a megyei tanácson, hogy a mattyi gazdák szinte kivétel nélkül „kertészeti szakmunkások”. A közős kertészet pillanatnyilag megbukott és ennek gazdasági okai vann k Maty- tyon is. Tavaly például egy tag átlagos jövedelme a szövetkezetben mindössze 6500 forint volt. Ugyanakkor a háztájiban 15—20 ezer forintot is megkerestek. Igaz, sok napos piacolással. Ezért fordítanak jelenleg nagyobb erőt a háztáji megművelésére, ezért iut kevesebb munkaerő a közös kertészkedésre. A kivezető út! Az anyagi érdekeltség megteremtése fordítja majd ismét a szövetkezeti munka felé a tagokat. A közöst kell erősíteni, lehetőleg olyan tervekkel. amelyek megvalósításához nem szükséges sok élőm',r,ka. Az állattenyésztést kell fejleszteni és ehhez sok takarmány szükséges amit viszont a gépesítéssel megoldhattok. Használják ki az adottságokat, fokozatosan növelje piaci felhozatalát a közös Gazdaság, erre lehetőséget adnak a még ellátatlan pécsi városrészek. Meszes és Uj-Mecsek- alja. ahol minden mennyiségben értékesíthetnek zöldé -”t, kora tavasztól késő őszig. Az öntözőgépeket nem szabad .oi- hentetni”, és ott kell felhasználni a berendezést, ahol kevés munkaerővel nagy hasznot tudnak elérni. De mindez nem elégséges. Felül kell vizsgálni, hogy — a közgyűlés határozaténak megfelelően —, minden tagnak megjár-e a háztáji? Egy kimutatás szerint tavaly a 134 tagból nyolcvanan 250 munkaegység alatt teljesítettek. A tagságnak csaknem a felepedig nem érte el a 160 munkaegységet. A fogatosok tavaly mindössze 92 napot dolgoztak. Jó az, ha a háztájiból intenzíven segítenek a közellátás megoldásában, de azért a közös gyarapításán is munkálkodni kell, nehogy eltolódjanak az arányok, mint azt éppen Mattyon tapasztaltuk. Ha érdekeltté teszik a tagságot a közös gyarapításában« ha a szövetkezet is nyújt any- nyit, mint a háztáji, sőt többet is annál, akkor Mattyon ismét lesz hatvanholdas kö-an zös kertészet és helyreáll az utóbbi időben nagyon megingott egyensúly a gazdálkodásban, Gáldonyi Béla Hétfőn reggel leszedték az első idei paradicsomot a harkányi thermálvizes kertészetben. A karácsony hetében kiültetett palántát március 16án és 17-én helyezték a hollandi ágyakba és a therm al- vízzel fűtött helyen tegnapra érett meg az első huszonnégy kiló paradicsom, Elárulom, nem jártam titkos utakon, s nem nyomoztam az igazgató magánügyei után. Story nincs, csupán arról van szó, hogy beültem Vissi Vendel sörgyári igazgató irodájába 9-től 11-ig. Kíváncsi voltam arra, vajon mit csinál az igazgató ilyenkor, honnan kap leveleket, mit ír alá és egyáltalán mennyi idejét veszi el az adminisztráció. Velem egy ajtónyitással jött be a hivatalsegéd és az asztalra rakta a postát. — Egy pillanat, átnézem — kínált hellyel az igazgató és felbontotta az első levelet. De csak nézné, mert a második boríték után csengett a telefon. Budapest kérte a gyár igazgatóját. Amíg a posta kapcsol, egyik előadó aktát rak az asztalra. — Igen ... igen... ismerem — hallom a telefonbeszélgetést. — Éppen azt a csörgedezőt csomagolták be, amelyet itt csak nagy nehézségek árán lehet üzembehelyezni. Tudtunkkal olyan csörgedező is volt ott, amely három darabból áll. Azt köny- nyen bevittük volna, de így állványozni kell. Odafent most magyarázzák az intézkedést. Az igazgató türelmesen vár, majd befejezi a beszélgetést azzal, hogy utánanéz az ügynek és később felhívja a budapesti központot Az új beruházással kapcsolatos a csörgedező problémája. Külföldi, modem konstMit csinál az igazgató 9-től 11-ig? Húsz levél érkezett, elment negyven — Létszámcsökkentés elbocsátás nélkül rukclőra gondoltak, de arról egyelőre le kellett mondani. Ha már új -nincsen, akkor egy régi is többet ér a semminél. Ügy intézkedett az országos vállalat főmérnöke, hogy a budapesti üzemben szereljék le az egyik csörgedezőt és küldjék le Pécsre. Persze az egy tagban lévőt szerelték le, — nem pedig a három részest — amely ott is gondot okozott. Itt még több gond lesz vele, hiszen az épületbe bevinni csak komoly állványozás segítségével lehetséges. Az igazgató ezután nyugodtan végig futotta a postát, szignózta a leveleket és egy legyezőszerű dossziéba rakta. — Sok vagy kevés? — érdeklődtem a levéltartóra tekintve. — A megszokott mennyiség. A posta két ütemben érkezik. Ez a reggeli adag. Amikor a hivatalsegéd bejön az üzembe, már magával hozza a postafiók tartalmát. A második forduló dél körül érkezik. Akkor hozzák az ajánlott küldeményeket és általában azokat, amelyeket a posta nyilvántartásba vett — Mi történik ezután a levelekkel? — Az illetékes előadóknak átadatom, ők intézkednek. A levéltartó „fiókjai” jelzik, hogy melyik levél hova kerül: saját, főmérnök, áruforgalom, könyvelés és így tovább. Néhány levelet elolvasok. Az elsőt a veszprémi Lovassy László Gimnáziumból írták, gyárlátogatásra kémek engedélyt az igazgatótól. A Il/b osztály június 2-án kirándulásra érkezik Pécsre és a 18 fiú és 20 lány a sörgyárat is meg szeretné tekinteni. A levélre ráírta az igazgató: „Igen. Kendéné válaszoljon.” A következő levelet saját magának tartotta meg az igazgató. A debreceni tudomány- egyetemről írták, hogy a pécsi gyárba szeretnének küldeni egy hallgatót a nyári szünidőben. Kérdik, van-e valamilyen akadály. Az ÉM főigazgatósága a beruházási ügyben keletkezett vitáról értesíti a gyárat, a Beruházási Bank ugyancsak a gyári rekonstrukcióval kapcsolatban küldött értesítést, majd egy sor számla következik. Két új dolgozójuk munkanyilvántartási lapját küldték el, ezeket a munkaügy kapja. A többi levél zömmel áruforgalmi jellegű. Érdekes, hogy egyetlen levél sem érkezett a főhatóságtól, amely valamire kérte vagy utasította volna a pécsi gyárat. — A kimenő levelek száma mekkora? — Általában kétszerese az érkezők számának. Tudniillik olyan írásbeli kötelezettségeink vannak, amelyeket megkeresés nélkül is el kell végezni, ugyanakkor az érkező levelekre úgyszintén választ kell adni. Mivel a postabontás és a központtal való telefonbeszélgetés foglalta le eddigi idejét, a kis tárgyalóasztalkánál is megmaradtunk a témánál. Megkérdeztem, hogy amikor a napi postát, elsősorban a kimenő „ügydarabokat” aláírja, gondol-e egyiknél-másiknál arra, hogy talán felesleges? — Megfordítom, ha nem megy az ügyirat, akkor a nyakunkra ütnek. — Hol bonyolultabb az ügyvitel, az általános gyári adminisztrációnál vagy a beruházási dolgoknál? — A beruházásoknál >Jéha elképesztő, mi minder. van ott, s hogy mennyi idr elmegy vele... Persze sok esetben magunk gyártjuk a2 adminisztrációt és vele együtt a tortúrákat. — Például? — Kapott egy ember nemrégiben szövetkezeti lakást Beázik a mennyezete Kérte, hogy javítsák ki. Válasz: „Nem olyan egyszerű az.” Majd a bíróság eldönti, hogy ki javíttasson.” „Ha nem tetszik, kérje vissza a 130 ezer forintját más majd átveszi a lakást.” Az ilyen dolgok erősen dagasztják az adminisztrációt. A gyárban 400-an dolgoznak, az adminisztratív létszám 26 fő, öt évvel ezelőtt 37-en voltak. De ennél a 26- nál azt is figyelembe kell venni, hogy a gyár nagyke- kereskedelmi tevékenységet is lebonyolít s a gyártás oldalán mindössze 15 adminisztratív dolgozó van. Elbocsátás? Lesz-e a pécsi Sörgyárban létszámcsökkentés? Lesz, de olyanformán, hogy nem küldenek el senkit A régi létszám az idén több sört főz, mint tavaly, vagyis nem vesznek fel húsz embert A beszélgetést úgy érzem sokáig lehetne folytatni, de az óra 11-et mutat és a hivatalsegéd meghozta az újabb levéladagot. Gazdagh István > Megérkezett a „termálvizes” paradicsom Komlón félszáz új utca, ötezernél több korszerű lakás, tucatra való szép középület mutatja a tizenöt éves városfejlesztő munka eredményeit. A mecseki szénmedence fiatal bányászvárosának rendezéséhez, csinosításához a lakosság is hozzájárul. Legutóbb a város- központot csúfító százesztendős vályogházak elbontásánál fogtak össze. Az egykori falu jegyeit viselő épületeket társadalmi munkában tüntetik el, hogy ejzzel is gyorsítsák az építkezést. A pusztulás ra ítélt tizenhat öreg porta helyén modem, emeletes házakat emelnek jövőre, amelyekben nyolcvanöt család talál otthonra. A társadalmi munkások másutt is megtalálhatók. Segítenek a várost behálózó negyedmillió négyzetméter park gondozásában. Az ősszel és tavasszal több mint tízezer facsemetét ültettek el a lakónegvedek körül. A KISZ-fiatalok a város legszebb játszóterének árítésénél és jégpá- lj’a tereprendezésénél segítenek szabadidejükben. A kenderföldi általános iskola tanulói és szüleik ötvenezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel az iskola udvarának ren dezésére, szépítésére. Túl jár már az egymillió forinton azoknak a létesítményeknek az értéke, amelyek 1965- b*-n társadalmi spgít séggel valósulnak meg Komlón. 1
