Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

4 napló 1965. MÁJUS 9. Miről árulkodik Hány éves lehet a névtelen levél írója? Két végrendelet közül melyik az eredeti? — Mi derül ki a tinta vegyi összetételéből? Dt. Vargha László egyetemi docensnek, igazságügyi írás- szakértőnek. a pécsi egyetem jogi speciálkollégiumán el­hangzott előadása alapján. A bíróság nemrég egy örö­kösödési pert tárgyalt. A ke­resetet benyújtó mindkét fél állította: az ő birtokában levő v égrendelet az eredeti. A bí­róság írásszakértővel vizsgál­tatta meg a két végrendeletet. A szakértő bal kezébe fogta az egyiket, jobbjába pedig a másikat, majd a jobb kezében levőt kissé feljebb emelve mondotta: „A két írás közül ez a hamisítvány.” Indokolá­sát a bíróság elfogadta, a csalás kiderült. A hamis vég­rendeletet benyújtó megszé- gyenüiten távozott Hogyan írnak az őregek? Az eset kapcsán felmerül a kérdés: milyen alapon lehet kézírásból a levél írójának ko­rára következtetni, illetve megállapítani azt, hogy mikor is írhatták a levelet, az ok­iratot? A közelmúltban szükségessé vált egy marhalevél Írásszak­értői vizsgálata. Azt kellett megállapítani, hogy a marha­levélre utólag ráírt „kancza” szó hány év körüli embertől származhat. Az írásszakértő véleménye szerint a szót egy 70 év körüli személy írhatta. Mint később kiderült, — a szakértőnek igaza volt. Melyek az aggkorra jellem­ző írássajátosságok? — Resz- keteg vonalvezetés, az író­mozgás kisiklásai, a betűk és elemeik egymáshoz kapcsolá­sánál felmerülő nehézségek, a vonások merevsége, a voná­sok szélein jelentkező törede­zettség, szakadozottság és egyebek. De térjünk vissza az első, a végrendelet példájára és en- i’.etí' kapcsán arra a kérdésre kérésünk választ: miből lehet az iratok korát megállapí­tani? A kormeghatározás céljából végzett papírvizsgálat tárgya lehet: a papír összetétele, víz­jegye. szabványos alakja, for­mátuma, mérete, a papír ere­dete, állapota. Ki a papa? Mohácson a járásbíróság tartási kötelezettség iránt in­dított pert tárgyalt. A kiskorú R. Mihály anyja (Nyugat-Né­metországban lakik) a szóban evő férfi és az ő közte levő ismeretséget egy ».Liebe Charlotte!” — megszólítással kezdődő levéllel akarta bizo­nyítani, s azt állította, hogy ennek a levélnek írója az ő általa megnevezett személy, azaz a gyermek apja, A „gyer­mek apjának” kézírása és a le- : vél betűi semmi azonosságot nem mutattak, de ezen túl „a kérdéses levél iránt aggályt kelt s annak az alperes ré­széről más személlyel való megírását is kétségessé teszi az a körülmény, hogy a kór- liéses levél „Ykam — Hartpost ' 935 Le” szövegű víz jeggyel llátott levélpapírra íródott, .'eh ezen képzelhető el, hogy a érdéses levél keltekor Köl- ked községben lakó alperes ilyen levélpapírra szert tehe­tett volna. Ami pedig az örö­kösödési perben levő két vég­rendelet közül minden kétsé­get kizáróan megállapította az egyik hamis voltát, az volt, hogy — bár a dátum mindkét végrendeletben azonos —, de ßz egyiken a vízjegy majd két évtizeddel későbbi dátumot jelzett a papír előállítására, mint a végrendelet keltezése volt. A königinhofi kézirat Nemcsak a papír vizsgálatá­val lehet az okirat korát meg­állapítani, hanem tintavizsgá­lattal is. A tintavizsgálaton alapuló kormeghatározásnak a következő módszerei ismere­tesek: a tinta anakronizmusá­nak felismerése, a tintavoná­sok szulfát- vagy kloridképé- tek előállítása, a keresztező­dést helyek mikroszkópi vizs­gálata és még számos mód­szer Néhány esetet például a Unta anakronizmusához; egy j anyakönyvi bejegyzésről kel­lett megállapítani, hogy mikor í történt. Kiderült, hogy az 1715. szeptember 3-i anya­könyvi bejegyzésben szereplő „Chaterina” nevet a csak 1856 óta gyártott Leonhardi-féle alizarin tintával írták. Ugyan­csak az említett módszer alap­ján tisztázódott az állítólag 1300 tájáról származó, valójá­ban azonban Hanka Vencel által 1820 körül készített ó- cseh nyelvű „königinhofi kéz­irat” híres esete, mert erről is megállapították, hogy tintá­ja berlini kék festékanyagot tartalmaz — s ez az anyag 1300 táján egyáltalán nem volt ismeretes. Dolgozatjavítás — otthon Egy kis baranyai faluban nemrég történt hamisítás. Egy általános iskolába járó gye­rek tollbamondás alapján az iskolában szöveget írt füze­téig Négy hiba is volt az írásában, s ezért nem éppen a legjobb osztályzatot kapta, a hibásan írt betűket pedig a tanító piros tintával javítot­ta. A gyermek szülője azonban nem tyugodott bele a rosz- szabb osztályzatba, hanem mindenkinek, akinek csak te­hette, megmutatta a füzetet mondván: a tanító a helyesen írt két betűt is áthúzta, s ez­zel romlott le az osztályzat. Az ügy akkora port kavart fel, hogy végül is írásszakértőt vettek igénybe — eldönteni: nem történt-e az írásban utó­lag javítás? Az írásszakértő kimutatta és bebizonyította „minthogy a sorrendi egymás­után az előbbi két keresztező- dési helyen — dolgozat javítás­ról lévén szó >'— a dolog ter­mészete szerint csakis az lehe­tett, hogy a ceruzavonás fek­szik alul, a tintavonás pedig felül, ezért az utóbbi két ke- reszteződési helyen éppen for­dítva a tintavomásnak kellett előbb, a ceruzavonásnak pe­dig utóbb a papírra kerülnie”. Később a szülő bevallotta, hogy valóban otthon javította ki gyermeke írását. A kormeghatározás módsze­réhez tartozik a bélyegző, vagy a pecsét vizsgálata is, — számos csalást, hamisítást lepleztek le ennek segítségé­vei. vizsgálata. A pécsi járásbíró­ságnál ugyancsak egy örökít södési per tárgyalása szolgál­tatott erre nagyszerű példát R. Józsefné felperesnek özv. K. Mihályné alperes ellen végrendelet érvénytelennek nyilvánítása tárgyában indí­tott perében. A felperes a pert elvesztette. Indokolás az írásszakértő véleményéből: „A felperes javára szóló vég­rendelet keltezésében szerep­lő évszám (1928) a valóságnak nem felel meg. Ez világosan kitűnik abból, hogy az emlí­tett végrendelet szövege a fel­perest Alkotmány út 42. szám alatti lakosnak tűnteti fel, holott Pécsett ilyen utcanév 1928. évben még nem létezett Ezt az utcát 1928-ban Makár utcának hívták”. Ez persze eléggé durva hiba volt — de hiába, a hamisító néha a „ba­nánhéjon’’ is elcsúszhat. Garay Ferenc A banánhéj Befejezésül faién még egy érdekes történet. A kézírás kora meghatározásának egyik módszere az irat szövegének C gyetlen tudományág sem “ létezhet összefüggő és alapos elemzések, statisztikai rendszerek nélkül. A statiszti­kai jellegű alapos összefogla­lóknak, közöttük a bibliográ­fiáknak, mint a tudományos kutatás alapvető segédeszkö­zeinek — egyre nagyobb je­lentőségük van. A most meg­jelent „Baranya és Pécs bib­liográfiája” című könyvészeti összeállítás (az időközben el­hunyt dr. Csekey István volt ny. egyetemi tanár több mint nyolc évi munkáját dr. Var­gha Károly, a Pécsi Tanár­képző Főiskola tanszékvezető docense fejezte be, illetve ren­dezte sajtó alá, a bibliográfiát a Pécs városi Tanács Művelő­désügyi Osztálya adta ki) kü­lönösképpen jelentős mű» a megye és a város helyisme­reti irodalmának, írott doku­mentumainak rendszerezésé­ben. Néhány kísérlettől elte­kintve (Reuter Camillo pécsi egyetemi orvostanáir összeállí­tása, 1934; Bodor Antal: Ma­gyarország helyismereti köny­Szigetvár már a nagy évfordulóra készül Csatornázzák és újjáépítik az úttestet Szigetváron a benzin­kút és a Zrínyi tér közötti útszakaszon a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat dolgozói. A munkát nehezíti a magas talajvíz, amit csak állandó szivattyúzással tudnak eltávolítani, de így is ragadós sárban kell dolgozniok. I vészete, 1944; Várkonyi Nán­dor és Tüskés Tibor munkája a helyi irodalomról; vagy a legmodernebb bibliográfiai módszerrel készült Baranya című kötet végén közölt „ÁL talánoe tájékoztató bibliográ­fia”, 1958), dr. Csekey—dr. Vargha munkája tulajdonkép­pen az első jelentős biblio­gráfia erről a tájegységről. A könyv helyismereti bib­liográfia; magában foglalja a megyéről, illetve a Pécsiről megjelent műveket, a külföl­dön megjelent műveket is, nem szerepelnek viszont a könyvben a baranyai és pécsi szerzőktől megjelent szépiro­dalmi jellegű művek, kivéve, ha ezeknek az írásoknak a tájegységigél konkrét tartalmi kapcsolatuk van. A Baranya és Pécs bibliográfiája című munka tudományos és gyakor­lati jelentősége, mint dr. Cse­key István az előszóban,. illet­ve bevezetőjében írta: összefog latja a Baranya megye váro­sairól és községeiről, valamint a Pécs megyei jogú városról szóló különféle könyvekben, folyóiratokban megjelent és kéziratban lévő írásokat. Az ilyen jellegű munkák alap­vető segédeszközei a helyi tu­dományos kutatásnak, meg­könnyítik a tájegység vala­mely város vagy falu problé­máival foglalkozó hivatásos kutató, pedagógus, könyvtárog vagy újságíró munkáját. — A zon a megállapításon túl, hogy ennek a könyvnek megjelentetése már csak azért is „ülő” volt, mivel más me­gyékben már a korábbi évek­ben elkészítették a helyi iro­dalom bibliográfiáját, hiba lenne a mű kiadását versen­gésnek felfogni: ha másutt már van, itt is meg keE je­lente Ind ilyen munkát. Az, hogy a bibliográfia a tudomá­nyos kutatás egyik alapvető segédeszköze, eléggé köztudo­mású. Egy jól megszerkesz­tett bibliográfia azonban más területeken is alapvető segéd­eszközt jelent, így pl. az egye­temi, a főiskolai és a közép­iskolai oktatásban, a hazai idegenforgalom fejlesztése szempontjából, vagy a ripor­tok hitelessége, a szépirodal­mi művek valószerűsége szem­pontjából. Ez a helyismereti munka fontos segédeszköz a honismereti szakkörök műkö­déséhez. Dr. Csekey István beveze­tőjében elismeri, hogy vala­mely bibliográfia lehet jó vagy rossz, de sohasem lehet teljes. Természetes, hogy en­nék a műnek a kapcsán is L felmerültek bizonyos problé- | mák, nehézségek, s a teljes­ség igényét nem lehet a művel szemben fenntartani. Dr. Cse­key István nyolc évi gondos» rendszerező munkájával ha­talmas cédulaanyagot állított össze. A munkát, amelyre az illetékes szervektől megbízása volt, sajnos nem tudta befe­jezni, megbetegedett, majd meghalt. Dr. Vargha Károlyra hárult a feladat, hogy a tekin­télyes cédulaanyagot átnézze és rendezze, hogy az anyag­ban lévő ellentmondásokat el­tüntesse, s kialakítsa a könyv következetes rövidítésd rend­szerét. A könyv dr. Csekey gyűjtőmunkájából áll, dr. Var­gha ezt lényegileg nem vál­toztathatta meg, se módosí­tásra, se jelentős kiegészítés­re nem vállalkozhatott. Ez a magyarázata pL annak is, hogy jóllehet dr. Csekey felvett a könyv anyagába kéziratos mű­veket, disszertációkat és érte­kezéseket „kézirat” megjelö­léssel, a Pécsi Tanárképző Fő­iskola rendkívül fontos szak­dolgozati anyagai mégsem szerepelnék a bibliográfiában, holott a szerzőtárs ezzel az anyaggal könnyen megfoővit- hette volna a művet. A bibliográfia 2661 címet sorol fel, tehát gazdag és je­lentős anyagot tartalmaz. A módszert illetően dr. Csekey igyekezett minden könyvet és folyóiratcikket felkutatni, igye kezett azokat „kézbe venni Ha a mű megtekintése neun volt lehetséges, a szerző a művet csillaggal jelödte meg. A puszta könyvészeti adatok mellé, az adatszerűségnél lé­nyegében több és tartalma­sabb megoldásra törekedett) tartalmi ismertetéseScre is gondolt, bizonyos összefüggé­sekre, s a jelentősebb művek esetében a vonatkozó ismer­tetések szerzőit, az adatok lelőhelyeit is közölni akarta. Ez azonban csak részben si­került. A használhatóság szem pontjából nagyon fontos a három mutató; a személynév-, a helynév- és a tárgymutató. A könyv ezek segítségével gyorsan, könnyen és szaksze­rűen kezelhető. Ö sszegezve: örvendetes és hasznos Baranya és Pécs bibliográfiájának megjelenése. Gondos és szorgos munka fek­szik a műben, g mert további alapos és rendszerező munkái ra serkent, mindenképpen hasznos és fontos volt meg­szerkeszteni és kiadni. T. A. Virágzás után a barackosokban Az őszibarack-ültetvények területe tíz év alatt 600 hold­ról 1610 katasztrális holdra emelkedett Baranya megyé­ben. 1955-ig csak magánter­melők foglalkoztak komolyan a termeléssel, ma már me­gyénkben sok nagyüzemi gyü­mölcsöst találunk. A nagy, összefüggő, azonos kultúrában —r a könnyebb vé­dekezés lehetősége mellett is — a kártevők és a betegségek könnyebben és jobban elsza­porodhatnak. Ez pedig jelen­tős termésveszteséget jelent­het. A károk megelőzése ér­dekében nézzük meg, mit is kell tenni időrendi sorrend­ben. Molyok Virágzás után, sőt már alatta is számos sodrómoly és más molyféleség, néha ba­rackmoly is kezdi károsítani az őszi, és kajszibarackfákat. Kártételük a nyár folyamán is tart és ez a veszélyes. A molyok kártétele a gyümöl­csön közel azonos; mégpedig a kocsány körül hámozások vagy berágások találhatók. — Mivel a barackmolynak és a keleti gyümölcsmolynak is — mely utóbbi még nálunk fiem honosodott meg —, azo­nos a kártétele az egyéb molyféleségekkel, ezért foko­zotton kell védekezni Az ex­portált árut a vevő állam határán idő hiányában csak felületesen nézhetik át, és így a keleti gyümölcsmolyhoz ha­sonló gyanús kártételű gyü­mölcsszállítmányokat óvatos­ságból visszaküldik. A moly kártevők ellen köny- nyen és kielégítő eredmény- nyel lehet védekezni. Nagy­üzemi gyümölcsösökben virág­zás után közvetlenül 0,5—0,6 százalékos Wofatox spriitzpul- ver 30-cal vagy 0,4 százalékos Parathion 20-szaJ keE véde­kezni. Kisüzemben, házi kert­ben vagy köztesként ültetett gyümölcsösben 0.6 százalékos Wofatox spritepulver 30-cal kell permetezni. A fák alatt lévő zöldséget 15 napon belül fogyasztani életveszélyes! — Ezért lehetőleg az őszibarack­fák alá zöldséget ne ültesse­nek. A kártevők eEen kitűnő eredményt nyújt a 0,4 száza­lék Hungária DL 40 vagy Lardtox D—70 0,3 százalékos oldata is, de ez utóbbi szerek a levélteirveket nem ölik meg, míg a parathion tartalmúak igen. A Hungária DL 40 és a Lardtox D—70 szüret előtt egy hónappal használható utoljára. Levéltetvek A levéltetvek a nyár első felében okoznak káraikat. Az ágak gyengén fejlődnek, a le­velek összezsugorodnak és a tetvék által kiválasztott méz­harmatban megtelepszik a korompenész. A feikete, kor­mos színű gyümölcs ízléstelen, piacképtelen. A levéltetvek ellen kitűnő hatást biztosít a 3 százalékos kvasszia-főzet is, melynek minden hektoliterébe tapadás fokozása végett 1 kilogramm káliszappant vagy más ned­vesítő szert keE keverni. A fent említett parathion tar­talmú szerek is kitűnő hatást biztosítanak a tetvek ellen és feleslegessé teszik a kvasszia használatát. Házikertekben, ahol zöldsógmövény vám a barackfák allatt, ott mégis kvassz.iát keE használni a mérgezések elkerülése végett. A tetvek már megjelentek né­hol a virágokban is, de él­szaporodásuk a lombozaton most kezdődik. Pókhálós levéldarazsak Ugyancsak virágzás után je­lenik meg az őszibarackosban még két veszélyes kártevő, melyek a termés lehullását idézhetik elő. Az egyik a pók­hálós őszibarack-levélda­rázs, melynek apró 4— 6-os csoportokból álló tojásait már megtalálhatjuk a leveleken. A kikelő álher­nyók pókhálós szövedék alatt rágják le a lombozatot. A másik termést veszélyez­tető kártevő faj a levélormá- nyos bogár, A bogarak 4—6 mm hosszú, barna vagy zöld esetleg aranyszínűek és a le­veleket csipkésen, mélyen ki­rágják. Az átaluk lekopasz- tott fákról a fiatal termés le­hull. Ez utóbbi két kártevő ellen a védekezést egy időben el­végezhetjük a fent említett szerekkel. Ha külön menetben permetezünk, akkor Hungária DL 40 0,5 százalékos oldatát használjuk, de ezt a szert csak akkor vegyük igény­be, ha a bogarak már jelen vannak. A pókhálós levéldarázs és a levélormányos csak tavasz- szal károsít, a levéltetvek jú­lius közepéig, a molyok pedig egész éven át. így a védeke­zéseket egybe kapcsolhatjuk a molyok elleni küzdelemmel, mert ezt egész nyáron át foly­tatni kell. A kártevők elleni védekezés pontos idejét hóna­pokkal előre megmondani nem lehet, ezért szükséges, hogy a termelők kísérjék figyelemmel a barack-kultúrákat és a leg­optimálisabb időben hajtsák végre a permetezéseket; Előfordulhat, hogy a Nö­vényvédő Állomás által ki­adott előrejelzések egyes he­lyeken 4—5 napos eltolódást jelenthetnek, és ha a gazda­ság még ezután is késik, a kártétel fokozódik. Ha eset­leg a termelők bizonytalanok egyes kártevőkkel vagy kár­tételekkel szemben, akkor mintaküldés mellett kérjenek tanácsot a Baranya megyei Növényvédő Állomástól, Sze­derkényből. Gombók Május végén, június ele­jén, amikor a lombozaton ap­ró vörösbarna szegélyű pety- tyek jelennek meg, akkor az őszibarackfákat és a kajszifá­kat is 0,4 százalékos Zinebbel vagy 0,3 százalékos Orthocid- dal kell lepermetezni, mert a betegséget okozó levéllikasztó gomba olyan súlyos károkat okozhat, hogy a lombhullást terméshullás követi. A fa új­ra zöldül, de termést csak a következő évben hoz. Az őszibarackosokban jú­nius—júhusban jelentkezik a lisztharmatgomba is, mely a leveleken és ágakon vékony, lisztes bevonatot képez. Ellene 0,15 százalékos Thiovittal kell védekezni; A Thiovitot más növényvédőszerekkel összeke­verjük és így egymenetben a nyári permetezésekkel egy­szerre juttathatjuk ki. Ezt a permetezést nyáron négyszer- ötször meg kell ismételni. Ha a kártevők ellen ered­ményesen védekezünk szép, jó, egészséges és exportképes gyümölcsöt állítunk elő. Ez pedig megéri. Az exportból származó jövedelem a terme­ik és az egész népgazdaság sznára válik. Varga István növényvédelmi mérnök á » Baranya és Pécs bibliográfiája

Next

/
Thumbnails
Contents