Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
4 napló 1965. MÁJUS 9. Miről árulkodik Hány éves lehet a névtelen levél írója? Két végrendelet közül melyik az eredeti? — Mi derül ki a tinta vegyi összetételéből? Dt. Vargha László egyetemi docensnek, igazságügyi írás- szakértőnek. a pécsi egyetem jogi speciálkollégiumán elhangzott előadása alapján. A bíróság nemrég egy örökösödési pert tárgyalt. A keresetet benyújtó mindkét fél állította: az ő birtokában levő v égrendelet az eredeti. A bíróság írásszakértővel vizsgáltatta meg a két végrendeletet. A szakértő bal kezébe fogta az egyiket, jobbjába pedig a másikat, majd a jobb kezében levőt kissé feljebb emelve mondotta: „A két írás közül ez a hamisítvány.” Indokolását a bíróság elfogadta, a csalás kiderült. A hamis végrendeletet benyújtó megszé- gyenüiten távozott Hogyan írnak az őregek? Az eset kapcsán felmerül a kérdés: milyen alapon lehet kézírásból a levél írójának korára következtetni, illetve megállapítani azt, hogy mikor is írhatták a levelet, az okiratot? A közelmúltban szükségessé vált egy marhalevél Írásszakértői vizsgálata. Azt kellett megállapítani, hogy a marhalevélre utólag ráírt „kancza” szó hány év körüli embertől származhat. Az írásszakértő véleménye szerint a szót egy 70 év körüli személy írhatta. Mint később kiderült, — a szakértőnek igaza volt. Melyek az aggkorra jellemző írássajátosságok? — Resz- keteg vonalvezetés, az írómozgás kisiklásai, a betűk és elemeik egymáshoz kapcsolásánál felmerülő nehézségek, a vonások merevsége, a vonások szélein jelentkező töredezettség, szakadozottság és egyebek. De térjünk vissza az első, a végrendelet példájára és en- i’.etí' kapcsán arra a kérdésre kérésünk választ: miből lehet az iratok korát megállapítani? A kormeghatározás céljából végzett papírvizsgálat tárgya lehet: a papír összetétele, vízjegye. szabványos alakja, formátuma, mérete, a papír eredete, állapota. Ki a papa? Mohácson a járásbíróság tartási kötelezettség iránt indított pert tárgyalt. A kiskorú R. Mihály anyja (Nyugat-Németországban lakik) a szóban evő férfi és az ő közte levő ismeretséget egy ».Liebe Charlotte!” — megszólítással kezdődő levéllel akarta bizonyítani, s azt állította, hogy ennek a levélnek írója az ő általa megnevezett személy, azaz a gyermek apja, A „gyermek apjának” kézírása és a le- : vél betűi semmi azonosságot nem mutattak, de ezen túl „a kérdéses levél iránt aggályt kelt s annak az alperes részéről más személlyel való megírását is kétségessé teszi az a körülmény, hogy a kór- liéses levél „Ykam — Hartpost ' 935 Le” szövegű víz jeggyel llátott levélpapírra íródott, .'eh ezen képzelhető el, hogy a érdéses levél keltekor Köl- ked községben lakó alperes ilyen levélpapírra szert tehetett volna. Ami pedig az örökösödési perben levő két végrendelet közül minden kétséget kizáróan megállapította az egyik hamis voltát, az volt, hogy — bár a dátum mindkét végrendeletben azonos —, de ßz egyiken a vízjegy majd két évtizeddel későbbi dátumot jelzett a papír előállítására, mint a végrendelet keltezése volt. A königinhofi kézirat Nemcsak a papír vizsgálatával lehet az okirat korát megállapítani, hanem tintavizsgálattal is. A tintavizsgálaton alapuló kormeghatározásnak a következő módszerei ismeretesek: a tinta anakronizmusának felismerése, a tintavonások szulfát- vagy kloridképé- tek előállítása, a kereszteződést helyek mikroszkópi vizsgálata és még számos módszer Néhány esetet például a Unta anakronizmusához; egy j anyakönyvi bejegyzésről kellett megállapítani, hogy mikor í történt. Kiderült, hogy az 1715. szeptember 3-i anyakönyvi bejegyzésben szereplő „Chaterina” nevet a csak 1856 óta gyártott Leonhardi-féle alizarin tintával írták. Ugyancsak az említett módszer alapján tisztázódott az állítólag 1300 tájáról származó, valójában azonban Hanka Vencel által 1820 körül készített ó- cseh nyelvű „königinhofi kézirat” híres esete, mert erről is megállapították, hogy tintája berlini kék festékanyagot tartalmaz — s ez az anyag 1300 táján egyáltalán nem volt ismeretes. Dolgozatjavítás — otthon Egy kis baranyai faluban nemrég történt hamisítás. Egy általános iskolába járó gyerek tollbamondás alapján az iskolában szöveget írt füzetéig Négy hiba is volt az írásában, s ezért nem éppen a legjobb osztályzatot kapta, a hibásan írt betűket pedig a tanító piros tintával javította. A gyermek szülője azonban nem tyugodott bele a rosz- szabb osztályzatba, hanem mindenkinek, akinek csak tehette, megmutatta a füzetet mondván: a tanító a helyesen írt két betűt is áthúzta, s ezzel romlott le az osztályzat. Az ügy akkora port kavart fel, hogy végül is írásszakértőt vettek igénybe — eldönteni: nem történt-e az írásban utólag javítás? Az írásszakértő kimutatta és bebizonyította „minthogy a sorrendi egymásután az előbbi két keresztező- dési helyen — dolgozat javításról lévén szó >'— a dolog természete szerint csakis az lehetett, hogy a ceruzavonás fekszik alul, a tintavonás pedig felül, ezért az utóbbi két ke- reszteződési helyen éppen fordítva a tintavomásnak kellett előbb, a ceruzavonásnak pedig utóbb a papírra kerülnie”. Később a szülő bevallotta, hogy valóban otthon javította ki gyermeke írását. A kormeghatározás módszeréhez tartozik a bélyegző, vagy a pecsét vizsgálata is, — számos csalást, hamisítást lepleztek le ennek segítségévei. vizsgálata. A pécsi járásbíróságnál ugyancsak egy örökít södési per tárgyalása szolgáltatott erre nagyszerű példát R. Józsefné felperesnek özv. K. Mihályné alperes ellen végrendelet érvénytelennek nyilvánítása tárgyában indított perében. A felperes a pert elvesztette. Indokolás az írásszakértő véleményéből: „A felperes javára szóló végrendelet keltezésében szereplő évszám (1928) a valóságnak nem felel meg. Ez világosan kitűnik abból, hogy az említett végrendelet szövege a felperest Alkotmány út 42. szám alatti lakosnak tűnteti fel, holott Pécsett ilyen utcanév 1928. évben még nem létezett Ezt az utcát 1928-ban Makár utcának hívták”. Ez persze eléggé durva hiba volt — de hiába, a hamisító néha a „banánhéjon’’ is elcsúszhat. Garay Ferenc A banánhéj Befejezésül faién még egy érdekes történet. A kézírás kora meghatározásának egyik módszere az irat szövegének C gyetlen tudományág sem “ létezhet összefüggő és alapos elemzések, statisztikai rendszerek nélkül. A statisztikai jellegű alapos összefoglalóknak, közöttük a bibliográfiáknak, mint a tudományos kutatás alapvető segédeszközeinek — egyre nagyobb jelentőségük van. A most megjelent „Baranya és Pécs bibliográfiája” című könyvészeti összeállítás (az időközben elhunyt dr. Csekey István volt ny. egyetemi tanár több mint nyolc évi munkáját dr. Vargha Károly, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense fejezte be, illetve rendezte sajtó alá, a bibliográfiát a Pécs városi Tanács Művelődésügyi Osztálya adta ki) különösképpen jelentős mű» a megye és a város helyismereti irodalmának, írott dokumentumainak rendszerezésében. Néhány kísérlettől eltekintve (Reuter Camillo pécsi egyetemi orvostanáir összeállítása, 1934; Bodor Antal: Magyarország helyismereti könySzigetvár már a nagy évfordulóra készül Csatornázzák és újjáépítik az úttestet Szigetváron a benzinkút és a Zrínyi tér közötti útszakaszon a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat dolgozói. A munkát nehezíti a magas talajvíz, amit csak állandó szivattyúzással tudnak eltávolítani, de így is ragadós sárban kell dolgozniok. I vészete, 1944; Várkonyi Nándor és Tüskés Tibor munkája a helyi irodalomról; vagy a legmodernebb bibliográfiai módszerrel készült Baranya című kötet végén közölt „ÁL talánoe tájékoztató bibliográfia”, 1958), dr. Csekey—dr. Vargha munkája tulajdonképpen az első jelentős bibliográfia erről a tájegységről. A könyv helyismereti bibliográfia; magában foglalja a megyéről, illetve a Pécsiről megjelent műveket, a külföldön megjelent műveket is, nem szerepelnek viszont a könyvben a baranyai és pécsi szerzőktől megjelent szépirodalmi jellegű művek, kivéve, ha ezeknek az írásoknak a tájegységigél konkrét tartalmi kapcsolatuk van. A Baranya és Pécs bibliográfiája című munka tudományos és gyakorlati jelentősége, mint dr. Csekey István az előszóban,. illetve bevezetőjében írta: összefog latja a Baranya megye városairól és községeiről, valamint a Pécs megyei jogú városról szóló különféle könyvekben, folyóiratokban megjelent és kéziratban lévő írásokat. Az ilyen jellegű munkák alapvető segédeszközei a helyi tudományos kutatásnak, megkönnyítik a tájegység valamely város vagy falu problémáival foglalkozó hivatásos kutató, pedagógus, könyvtárog vagy újságíró munkáját. — A zon a megállapításon túl, hogy ennek a könyvnek megjelentetése már csak azért is „ülő” volt, mivel más megyékben már a korábbi években elkészítették a helyi irodalom bibliográfiáját, hiba lenne a mű kiadását versengésnek felfogni: ha másutt már van, itt is meg keE jelente Ind ilyen munkát. Az, hogy a bibliográfia a tudományos kutatás egyik alapvető segédeszköze, eléggé köztudomású. Egy jól megszerkesztett bibliográfia azonban más területeken is alapvető segédeszközt jelent, így pl. az egyetemi, a főiskolai és a középiskolai oktatásban, a hazai idegenforgalom fejlesztése szempontjából, vagy a riportok hitelessége, a szépirodalmi művek valószerűsége szempontjából. Ez a helyismereti munka fontos segédeszköz a honismereti szakkörök működéséhez. Dr. Csekey István bevezetőjében elismeri, hogy valamely bibliográfia lehet jó vagy rossz, de sohasem lehet teljes. Természetes, hogy ennék a műnek a kapcsán is L felmerültek bizonyos problé- | mák, nehézségek, s a teljesség igényét nem lehet a művel szemben fenntartani. Dr. Csekey István nyolc évi gondos» rendszerező munkájával hatalmas cédulaanyagot állított össze. A munkát, amelyre az illetékes szervektől megbízása volt, sajnos nem tudta befejezni, megbetegedett, majd meghalt. Dr. Vargha Károlyra hárult a feladat, hogy a tekintélyes cédulaanyagot átnézze és rendezze, hogy az anyagban lévő ellentmondásokat eltüntesse, s kialakítsa a könyv következetes rövidítésd rendszerét. A könyv dr. Csekey gyűjtőmunkájából áll, dr. Vargha ezt lényegileg nem változtathatta meg, se módosításra, se jelentős kiegészítésre nem vállalkozhatott. Ez a magyarázata pL annak is, hogy jóllehet dr. Csekey felvett a könyv anyagába kéziratos műveket, disszertációkat és értekezéseket „kézirat” megjelöléssel, a Pécsi Tanárképző Főiskola rendkívül fontos szakdolgozati anyagai mégsem szerepelnék a bibliográfiában, holott a szerzőtárs ezzel az anyaggal könnyen megfoővit- hette volna a művet. A bibliográfia 2661 címet sorol fel, tehát gazdag és jelentős anyagot tartalmaz. A módszert illetően dr. Csekey igyekezett minden könyvet és folyóiratcikket felkutatni, igye kezett azokat „kézbe venni Ha a mű megtekintése neun volt lehetséges, a szerző a művet csillaggal jelödte meg. A puszta könyvészeti adatok mellé, az adatszerűségnél lényegében több és tartalmasabb megoldásra törekedett) tartalmi ismertetéseScre is gondolt, bizonyos összefüggésekre, s a jelentősebb művek esetében a vonatkozó ismertetések szerzőit, az adatok lelőhelyeit is közölni akarta. Ez azonban csak részben sikerült. A használhatóság szem pontjából nagyon fontos a három mutató; a személynév-, a helynév- és a tárgymutató. A könyv ezek segítségével gyorsan, könnyen és szakszerűen kezelhető. Ö sszegezve: örvendetes és hasznos Baranya és Pécs bibliográfiájának megjelenése. Gondos és szorgos munka fekszik a műben, g mert további alapos és rendszerező munkái ra serkent, mindenképpen hasznos és fontos volt megszerkeszteni és kiadni. T. A. Virágzás után a barackosokban Az őszibarack-ültetvények területe tíz év alatt 600 holdról 1610 katasztrális holdra emelkedett Baranya megyében. 1955-ig csak magántermelők foglalkoztak komolyan a termeléssel, ma már megyénkben sok nagyüzemi gyümölcsöst találunk. A nagy, összefüggő, azonos kultúrában —r a könnyebb védekezés lehetősége mellett is — a kártevők és a betegségek könnyebben és jobban elszaporodhatnak. Ez pedig jelentős termésveszteséget jelenthet. A károk megelőzése érdekében nézzük meg, mit is kell tenni időrendi sorrendben. Molyok Virágzás után, sőt már alatta is számos sodrómoly és más molyféleség, néha barackmoly is kezdi károsítani az őszi, és kajszibarackfákat. Kártételük a nyár folyamán is tart és ez a veszélyes. A molyok kártétele a gyümölcsön közel azonos; mégpedig a kocsány körül hámozások vagy berágások találhatók. — Mivel a barackmolynak és a keleti gyümölcsmolynak is — mely utóbbi még nálunk fiem honosodott meg —, azonos a kártétele az egyéb molyféleségekkel, ezért fokozotton kell védekezni Az exportált árut a vevő állam határán idő hiányában csak felületesen nézhetik át, és így a keleti gyümölcsmolyhoz hasonló gyanús kártételű gyümölcsszállítmányokat óvatosságból visszaküldik. A moly kártevők ellen köny- nyen és kielégítő eredmény- nyel lehet védekezni. Nagyüzemi gyümölcsösökben virágzás után közvetlenül 0,5—0,6 százalékos Wofatox spriitzpul- ver 30-cal vagy 0,4 százalékos Parathion 20-szaJ keE védekezni. Kisüzemben, házi kertben vagy köztesként ültetett gyümölcsösben 0.6 százalékos Wofatox spritepulver 30-cal kell permetezni. A fák alatt lévő zöldséget 15 napon belül fogyasztani életveszélyes! — Ezért lehetőleg az őszibarackfák alá zöldséget ne ültessenek. A kártevők eEen kitűnő eredményt nyújt a 0,4 százalék Hungária DL 40 vagy Lardtox D—70 0,3 százalékos oldata is, de ez utóbbi szerek a levélteirveket nem ölik meg, míg a parathion tartalmúak igen. A Hungária DL 40 és a Lardtox D—70 szüret előtt egy hónappal használható utoljára. Levéltetvek A levéltetvek a nyár első felében okoznak káraikat. Az ágak gyengén fejlődnek, a levelek összezsugorodnak és a tetvék által kiválasztott mézharmatban megtelepszik a korompenész. A feikete, kormos színű gyümölcs ízléstelen, piacképtelen. A levéltetvek ellen kitűnő hatást biztosít a 3 százalékos kvasszia-főzet is, melynek minden hektoliterébe tapadás fokozása végett 1 kilogramm káliszappant vagy más nedvesítő szert keE keverni. A fent említett parathion tartalmú szerek is kitűnő hatást biztosítanak a tetvek ellen és feleslegessé teszik a kvasszia használatát. Házikertekben, ahol zöldsógmövény vám a barackfák allatt, ott mégis kvassz.iát keE használni a mérgezések elkerülése végett. A tetvek már megjelentek néhol a virágokban is, de élszaporodásuk a lombozaton most kezdődik. Pókhálós levéldarazsak Ugyancsak virágzás után jelenik meg az őszibarackosban még két veszélyes kártevő, melyek a termés lehullását idézhetik elő. Az egyik a pókhálós őszibarack-levéldarázs, melynek apró 4— 6-os csoportokból álló tojásait már megtalálhatjuk a leveleken. A kikelő álhernyók pókhálós szövedék alatt rágják le a lombozatot. A másik termést veszélyeztető kártevő faj a levélormá- nyos bogár, A bogarak 4—6 mm hosszú, barna vagy zöld esetleg aranyszínűek és a leveleket csipkésen, mélyen kirágják. Az átaluk lekopasz- tott fákról a fiatal termés lehull. Ez utóbbi két kártevő ellen a védekezést egy időben elvégezhetjük a fent említett szerekkel. Ha külön menetben permetezünk, akkor Hungária DL 40 0,5 százalékos oldatát használjuk, de ezt a szert csak akkor vegyük igénybe, ha a bogarak már jelen vannak. A pókhálós levéldarázs és a levélormányos csak tavasz- szal károsít, a levéltetvek július közepéig, a molyok pedig egész éven át. így a védekezéseket egybe kapcsolhatjuk a molyok elleni küzdelemmel, mert ezt egész nyáron át folytatni kell. A kártevők elleni védekezés pontos idejét hónapokkal előre megmondani nem lehet, ezért szükséges, hogy a termelők kísérjék figyelemmel a barack-kultúrákat és a legoptimálisabb időben hajtsák végre a permetezéseket; Előfordulhat, hogy a Növényvédő Állomás által kiadott előrejelzések egyes helyeken 4—5 napos eltolódást jelenthetnek, és ha a gazdaság még ezután is késik, a kártétel fokozódik. Ha esetleg a termelők bizonytalanok egyes kártevőkkel vagy kártételekkel szemben, akkor mintaküldés mellett kérjenek tanácsot a Baranya megyei Növényvédő Állomástól, Szederkényből. Gombók Május végén, június elején, amikor a lombozaton apró vörösbarna szegélyű pety- tyek jelennek meg, akkor az őszibarackfákat és a kajszifákat is 0,4 százalékos Zinebbel vagy 0,3 százalékos Orthocid- dal kell lepermetezni, mert a betegséget okozó levéllikasztó gomba olyan súlyos károkat okozhat, hogy a lombhullást terméshullás követi. A fa újra zöldül, de termést csak a következő évben hoz. Az őszibarackosokban június—júhusban jelentkezik a lisztharmatgomba is, mely a leveleken és ágakon vékony, lisztes bevonatot képez. Ellene 0,15 százalékos Thiovittal kell védekezni; A Thiovitot más növényvédőszerekkel összekeverjük és így egymenetben a nyári permetezésekkel egyszerre juttathatjuk ki. Ezt a permetezést nyáron négyszer- ötször meg kell ismételni. Ha a kártevők ellen eredményesen védekezünk szép, jó, egészséges és exportképes gyümölcsöt állítunk elő. Ez pedig megéri. Az exportból származó jövedelem a termeik és az egész népgazdaság sznára válik. Varga István növényvédelmi mérnök á » Baranya és Pécs bibliográfiája
