Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-30 / 126. szám
Valószínű, hogy a Helikon Ünnepségek vezetői meg .fognak sértődni, attól tartok, hogy lelkűk mélyén a pécsi helikonotok is. hiszen egy ilyen riportszerű beszámolót minimum a résztvevő együttesek, a vezetők s a produkciók 1 elsorolásával kell elkezdeni, precízen és tisztelettel, viszont ni a legszívesebben azokra a félórákra emlékszem vissza, amikor a keszthelyi gimnázium előtti főtéren ácsorogtam, fontoskodó tételeket állítottam fel magamban, s romboltam ösz- s.'-'e. néztem a lassú és elegánsan fiatal tömeget; négyezer diák jött el az idei Helikonra, érzésem szerint legdályt, mondja egy másik, tudjátok, hogy Váczi Mihály is itt van? — csodálkozik a harmadik. Tudom, hogy ezeknek a kis mozzanatoknak nincs szerepük a jelentésekben s az összegezésekben sem, viszont e mozzanatok nélkül csak egy száraz műsorha&maz volna a Helikon, mert van ebben az egészben valami egészen egyszerű, kissé ugyan tájékozatlan, de teljesen világos egyszerűség. Szerintem ezkekel a kis mozzanatokkal együtt Helikon igazán a Helikon, Váczi Mihály szép bevezetőjétől az új Kodály-mű bemutatójáig, s ezek nélkül tulajdonképpen alig érthetnénk meg, hogy A Helikon emlékmű. A nyolc oszlopon álló kupola alatt vörösmárvány emléktábla örökíti meg a hajdani helikoni ünnepségek emlékét. tlább húsz százalékkal ttSbt) eány, mint fiú, a négyezer- jói legalább ezer állandóan a 'ótér környékén mászkált, fom- oskodva, mintha áflandóan cerestek volna valakit, tulajdonképpen ettői volt olyan lázas ez a forgalom, egyébként s: biztosra veszem, hogy keres :ék valakit, mindenki keresett valakit, hiszen ez volt eb- jen az egészben talán a leg- zgal masabb, hogy keresni letetett a többieket, a tanárodat. a titkos diáikszerelmeket, i rendezvényeket, azt hiszem: nindent. A tornyok fölött ló- lőtt megint az eső lába, a -endezők és a diákok panasz- iodtak. hogy reggel is nagy sső volt. Azután megszólalt mögöttem egy irigykedő ka- maszhang: mi az Lévai, szivarozol?. kubai, mondta Lévai ;i tizennyolcévesek elégedett nyugalmával, mögötte három ány jött, cigarettáztak, volt ív. egészben valami ügyetlen könnyedség, legalább rendesen tartanád a cigarettádat, kiáltotta egy fiú és fölényesen vigyorgott, közben megjegyeztem magamnak néhány kis impressziót; a száz méterrel távolabb lévő főutcai borkóstoló üres, a lányok elegánsak, az egész tér egy orkánerdő, egy lány egy euripideszi sort skandál: Hát szólok, ez nyitó fohászom kezdete, bár jobb szíved lett volna, én szülő- anyám ... az előbb láttam Komiért van szükség az ifjúságnak az ilyen kulturális jellegű összejövetelekre. Mert úgy hiszem: nagy szükségük vaui, a barátságok , a magatartás ok, a kulturális és egyáltalán; az ifjúsági közélet szempontjából. A „helikoni parancsnokság” egyik vezetője Merényi Elemér, az irodája mint egy bukméker irodája; jegyek, prospektusok, plakátok, érmek, katalógusok, feljegyzések tömege, meg minden. Az adatok után érdeklődöm. — Az idei Helikonon közel négyezer diáit és háromszáz tanár vesz részt — mondja — 92 középiskolából s 14 ipari- tanuló intézetből. Benevezett 135 vers- és prózamondó, 85 hangszeres szólista, 65 szólóénekes, 15 pár társas táncos, 30 énekkar, 12 hangszeres kamaraegyüttes, 7 zenekar, 31 népitánc csoport, 14 irodalmi színpad, 11 szellemi öttusa csapat, 4 irodalmi vetélkedő csapat, beérkezett 565 irodalmi pályázat, 64 néprajzi pályamű, 174 képzőművészeti alkotás ... Nagy számok, ez biztos, de a színvonal — mondhatja valaki. Dehát négyezer dunántúli középiskolás mégiscsak verset tanult, rajzolt, novellát írt, muzsikált és táncolt.. Ennyi diák eddig még sohase volt a Helikonon, a 15 ezer lakosú Keszthely a szó legszorosabb értelmében tele van, — Valami jellegzetességre vagyok kíváncsi — mondom — ami a mostani Helikont megkülönbözteti a korábbiaktól. — Van. Először' is: az idei Helikon az éneklés jegyében zajlik, ezt jelzi például az is, hogy az egyik fővédnök:, Kodály Zoltán, aki erre az alkalomra komponálta Kisfaludy Károly versére Mohács című művét, amit az ünnepség második napján este a pécsi Janus Pannonius Gimnázium és a pécsi Nagy Lajos Gimnázium egyesített vegyeskara ad elő Ivasivka Mátyás vezényletével. Kodály Zoltánról egyébként a Helikon alatt film készül. A másik jellegzetesség: hogy az idén vesznek részt először az iparitanuló Intézetek a Helikonon. A harmadik jellegzetesség, hogy megszűnt az iskolák közötti rivalizálás, ezt a versenyformát kiiktattuk. Bizonyos szinteket kell a versenyzőknek elérni az arany, az ezüst vagy a bronzéremhez. Iskolák közötti pontverseny nincs... Helikon. Érzésem szerint egyszerre tud ünnepélyes és nyáriasan könnyed lenni, tudományos és fontoskodó, mint általában az ilyen nagyszabású ifjúsági találkozók, ahol barátságok és szerelmek szövődnek, ami tulajdonképpen valaminek a befejezését, illetve befejeződését jelenti. A helyzetet persze át kell értékelni, a jellegzetességek időnként megváltoznak, különösen ha visszagondolok a félórákra, a főtér tömegének ritmikus mozgására, a kamaszok mutatványaira, meg mindenre, s hozzáolvasom Berzsenyi Keszthely című versét: Itt a kék Balaton viranyain, Hol minden mosolyog, mint az arany- virág, Hol dús búzakalász vengedez a mezőn, S a halmok, koszorús oldalain ragyog. A százféle gyümölcs s a zamatos gerezd, Itt a keszthelyi zöld parton emelkedik, A csendes Helikon... — esetleg azt mondhatnám magamban, hogy szegény Berzsenyiek. Diákok veszik körül a keszthelyi park gloriettszerű emlékművet, a Helikon emlékművet, nézelődnek, valaki hangosan olvassa a többieknek a vörösmárvány emléktábláról a Jókai-idézetet, gondolom életükben először vannak itt: És lesz népünk, amely hazájának örül, mely nevének díszére munkál, lesznek nagy embereink, kiket a világ bámulni fog, lesznek hőseink, dicső szellemeink, kikben újjászületünk, lesz életünk, melynek szűk lesz a város, leszünk nemzet, mint még sohse voltunk és az utókor írójának nem kell költeni, hanem csak a valót leírni, hogy dicsőítse hazáját..Szép szavak, igaz szavak. S be is bizonyosodtak: vannak dicső embereink, akiket bámul a világ, hőseink, dicső szellemeink, vagyunk nemzet, mint még sohse voltunk, s az írónak nem kell költeni, csak a valót leírni, hogy dicsőitse a hazáját. A fiúk továbbmennek ki, a mólóhoz, lehet, hogy nem is gondolnak ezekre az összefüggésekre, én azért fölényeskedés és alakoskodás nélkül megérzem a jogfolytonosságot egészen a négyezer szavaló, csodálkozó, időnként kegyetlennek látszó tréfákba keveredő, táskarádiós, mindenki engedelmével: esetleg tán esókolózó helikonos fiatalokig. Világos. Az ilyen nagy ünnepségeket gyakran a szervezések szoktak megbuktatni. Az itteni szervezés korrekt, mindennek pontc« helye van, talán csak a műsorok zsúfoltsága okoz egy kis idegességet. Délelőtt a helikoni láng meggyújtása, plusz megnyitó beszédek, harminc perc múlva könyvheti műsor, majd a Versmondó Ifjúság Napja kezdődik, a pécsiek, s a baranyaiak is pódiumra lépnek, a műsor két helyen folyik, rengeteg a versmondó, azután hegedű és zongoraverseny, délután a népi tánc csoportok bemutatója, a pécsi Leöwey Gimnázium tárcosaí másodikként nagy sikert aratnák a hálás diákközönség előtt, ugyancsak délután folyik az irodalmi színpadok bemutatója, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium együttese Bécsy Tamás vezetésével ötödiknek mutatja be a Harmadszor kiáltott a madár című felszabadulási emlékműsorát. tegyük hozzá: nagy sikerrel. A közönség' s a versenytársak is érdeklődnek, az együttes naplójából, amit Papp Lajos vezet szakszerűen . mindenki kielégítő választ kap: az együttesnek 14 tagja van, ősz óta nagy részük háta mögött körülbelül 130 próba áll. négy műsorban szerepeltek, volt időszak, hogy minden másnap próbáltak, s a legutóbbi Helikonon aranyérmet kaptak. Közben az előcsarnokban felbukkan Dobay József, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium igazgatója, tele egy egész nap nehéz, fárasztó izgalmával. — Különvonattal jöttünk Pécsről, illetve Baranyából — mondja —. Több mint hétszá- /.an, közülük százötven ipari tanuló. . . Az eddigi legnagyobb élményem? A pécsi diákok a múzeum előtt szakadó esőben karmester nélkül énekelték a Mohácsot, amíg a karmester bement a múzeumigazgatóhoz, hogy az időjárás miatt engedje a gyerekeket bent próbálni . .. Szerintem a kétéves szünet nem jelentett színvonal emelkedést, sőt, a hangszereseknél csökkent a színvonal, a tömeg viszont egy kicsit nagyobb ... A mai eredmények? Eddig a mai napon a Leöwey Gimnázium 1 arany és 12 bronz, a Janus Pannonius Gimnázium 2 ezüst és 7 bronz, a Nagy Lajos Gimnázium 4 ezüst és 2 bronz, a Széchenyi Gimnázium 2 ezüst és 2 bronzérmet kapott... A nap pécsi ezüstérmesei közé tartozik Kun László is, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium negyedik éves tanulója, az ezüstérmet egy novellájával nyerte. — Mi volt a novella címe? — Boldogság kertje. — Miről szól? — Hát ez bonyolult. A serdülőkorból a felnőtt korba való áttérés, egy lelki megrázkódtatás története. — Mióta ír? — Elsős korom óta. — Verseket is? — Csak novellákat. — Hány novellát írt eddig? — Ez a harmadik. — Szeretne író lenni? — Az idő úgyis eldönti. Azután egész késő este lesz, mint mindig szokott, az ember egy ideig még úgy érzi, mintha a Balaton fővárosa „test- magasságban” valamivel talán megemelkedett volna, a lakosság néhány napra pontosan az egynegyedével növekedett meg, s ez nem kis dolog, azután minden elnyugszik, megnyugszik. a költők, az írók. a zeneszerzők, a karmesterek lehajtják az utolsó pohár bort, a rendezők még fontoskodva megbeszélik a másnapi feladatokat, a legtöbb ember egyébként is önmagát érzi a legfontosabbnak, s gondolom: a négyezer diák is a motelekben. a turista szállókban, a diákotthonokban esküdni mernének, hogy a világ középpontja pillanatnyilag pontosan ott van. ahol ők tartózkodnak, dehát istenem, a Helikon első napjáról lévén szó, egyelőre még nem juthat eszükbe, hogy milyen nehéz valamit — amit szeretünk — abbahagyni. Sokkal nehezebb, mint befejezni. (Thiery) Magyar könyvek külföldön Fejes Endre: Rozsdatemető c. regénye nemrégiben szerb- horvát nyelven jelent meg a jugoszláv Svjetlost könyvkiadónál. szinte egyidejűleg szlovák nyelvű • • kiadásával, amely a pozsonyi Politikai Kiadónál látott napvilágot. A Rozsdatemetőre nemrégiben a Helsinki Ottava Könyvkiadó is szerződést kötött. Lengyelországban már a nyolcadik kiadást kötötték le Molnár Ferenc Pil-utcai fiuk c. regényére. A bukaresti ifjúsági könyvkiadó, az Editura Tineretului román nyelven válogatást ad ki Gárdonyi Géza elbeszéléseiből. Déry Tibor G. A. UR X-ben című regénye francia nyelven megjelent a párizsi Du Seuil könyvkiadó gondozásában. Az író novelláiból, The giant címmel a londoni John Cal- der válogatást jelentetett meg. Ugyancsak Déry-novella válogatást állít össze német nyelven a lipcsei Philipp Reclam Verlag Alvilági játékok címmel. Illyés Gyula ,^Száz versé”* nek fordítására kötött szerződést a firenzei Vallecchi könyvkiadó. Válogatóit verseiből pedig a varsói Pa- noswowy Institut • Wídaivni- czy szándékozik lengyel nyelvű kötetet kiadni. Cseres Tibornak egyszerre i két könyvét kötötte ie szerb- j harcát nyelvű kiadásra a bel- j grádi Minerva könyvkiadó. I ..Hideg napok?’ és „Ember fia [ és farkasa’’ c. könyvét. A zaragozai Editorial Acrt- ! bia spanyol nyelven adja ki ] Nemeséri László és Holló Fe- ! renc „Állatorvost parazítoló- ! giar című könyvét. „Cart Actual” néven új, nemzetközi. negyedéven ki 11 megjelenő térképszolgálat indul Radó Sándor professzor szerkesztésében. A 24 oldalas új folyóirat térképeken ábrázolja á változásokat, az új országokat és településeket stb. A kiadvány gazdasági térképeket is közöl. (X*Zt • r • ÜNNEPI KÖNYVHÉT 1965. fíuifiu 29,-tat piithu 6.-ig,
