Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-28 / 124. szám
W6S. MÄJTJS 28. napló A középiskolák kapujában Hogy sikerült a beiskolázás? - Melyik a helyesebb út? Az az igazság, hogy kicsit tartottunk a tizennégy évesektől. Ugyanis középiskolai első osztályokat szerveztünk at, szülőket, gyermekeket világosítottunk féL hogy valamiképp közelebb kerüljön az egyensúlyhoz a gyermekek és szülők középiskola iránti igénye és a társadalom szükséglete. Minthogy a szülők és gyermekek alá mi adtuk a lovat az évtizedes túlméretezett ági tódéval, most felkészültünk a legrosszabbra: a kimaradók elégedetlen tömegére. És mi történ* valójában? 163 jelentkezőt nem vettek tel Azt mondja Ballér Endre, a megyei tanács v. b. művelődésügyi osztályának középiskolai szakelőadója: — Baranyában 4311 gyerek, fejezi be az általános iskola nyolcadik osztályát és ebből csak 1258 jelentkezett a megye középiskoláiba. A jelentkezők közül csak 113-at nem tudtunk sehova sem felvenni. De akinek négynél jobb volt a tanulmányi átlaga, az a gyerek mind bekerül a közéviskolába. A többi csak elvétve. Ez is azt mutatja, hogy az idén már kialakult a szülőkben és a gyerekekben az a helyes szemlélet, hogy csak a jó tanulók jelentkezzenek for db btanülásra. A pécsi városi tanácson Gelencsér Géza középiskolai előadó pedig erről tájékoztat: — Nálunk 1730 nyolcadikosból ezer gyermek jelentkezett s abból 950-et felvettünk. — Azonlcívül 1050 baranyai jelentkezőből 730 gyermek kérelmének is eleget tettünk. Sőt az idegen megyékből ide kívánkozó 250 diákból 120-at ugyancsak felvettünk. A Pécsről jelentkezők pedig csak akkor kaptak elutasító választ, ha elégséges vagy annál rosz- szabb bizonyítványuk volt. Nem beszélhetünk tehát :„elégedetlen tömegről”, hiszen a lemaradtak aránya oly kicsi. hogy az mér talán természetesnek, egészségesnek mond ható. — A szülők véleményének formálásában sok helyen a társadalmi és tömegszervezetek is a nevelők segítségére voltak — mondja Kutas Antal, a megyei oktatási csoport vezetői e. — A szülőt sikerült meggyőzni arról, hogy középiskolába sem mehet még mindenki, továbbá arról, hogy a legjobb tanulók a gimnáziumba jelentkezzenek, s ne csak a technikumokba. Hogy a várakozással ellentétben „simán” megoldottuk a beiskolázást, az a meggyőző munkánk sikere is. Rém lesz-e sok a középiskolás? Csakhogy felmerül a kérdés, vajon nem nagy-e még mindig a középiskolába felvettek száma?! A válaszhoz lényegében azt kellene eldönteni, hogy melyik út a helyesebb: ha előbb rendes idő alatt szakmát szerez a gyerek és utána félany- nyi idő alatt érettségizik, miként ezt az oktatási szervek sok helyen tervezik, vagy előbb rendes nappali tagozaton alapos általános műveltséget szerez s utána tanulja meg másfél év alatt a szakmát? A két út hívei jelenleg még vitatkoznak egymással. Kabar Ferenc, városi oktatási csoportvezető véleménye: — A középiskolába felvett tizennégyévesek száma még nem olyan ijesztő, hogy kellő erőfeszítéssel ne tudnánk megoldani a tanulásukat is, az elhelyezésüket is. Arról van szőj hogy ma már egyre több szakmát kötnek érettségihez. — Ugyanakkor ezeknek a szakmáknak a megtanulásához tizedannyi érettségizett diákot sem találnak. Szerintem előbb-utóbb kialakul az a helyzet, hogy az érettségizettek kénytelenek lesznek szakmát tanulni. Akkor nem vész kárba a négy évi rendes nappali tanulással szerzett alapos középiskolai általános műveltség sem, és az említett igényes szakmákhoz is találnak elegendő érettségizett tanulót. Így ez a réteg négy évig kiesik ugyan a termelésből, de ebből másfél év bejön, mert a szakmát utána félannyi idő alatt sajátítják el fi városiak helyzeti előnye És még egy időszerű kérdés: vajon igazságos-e, hogy a vidéki gyerekeket általában csak jórendű, a pécsieket viszont többnyire közepes, sőt néha elégséges rendű bizonyítvánnyal is felvették középiskolába? A város és falu közötti helyzeti előnyök nem törölhetők él könnyen és máról holnapra. A kollégiumi elhelyezés és az utazás kérdése nehéz és népgazdaságilag megterhelő. Kétségtelen azonban, hogy a városi gyerekek — legalábbis a tanulmányi eredmény szerint jogtalan helyzeti előnyét egyszer majd csökkenteni kell. Ahogy a baranyai és pécsi oktatási szervek a beiskolázás nehéz feladatát megoldották, talán ebben a kérdésben is eredményt érhetnének el! Ehhez azonban ipartelepítési kérdések is kapcsolódnak, s a városi gyerekek szakoktatásának meg kell teremteni a szélesebb gazdasági alapjait, ami már nem az oktatásügy feladata. Földessy Dénes ttaritiincöfmillió kilókalória 3 Tovább bővítik a Pécsi Gázművek újmecsekaljai távfűtő elosztóját. Uj szivattyú- és trafóház épül négy új szivattyú val. A szivattyúk üzembehe!'. esésével a 20 millió kilokaló- riás óránkénti teljesítményt 35 millió kilokalóriásra növel ik. Jövőre 450 mni átmérőjű forróvíz-távvezetéket is építenek Ujmecsekalján, amellyel 70 millió kilokalóriára emelik majd a vezeték kapacitását Vörös diplomától a munka érdemrendig Dravafok az Ormánság peremén van, egykés, kisné- pességű vidék. Különösen a nemrég hozzácsatlakozott Markóc és Bogdása az. Kevés a munkaerő, s bizony nem kis találékonyság kell ahhoz, hogy a munkákat rendben elvégezzék. Ssásesreket érő ötletek, javaslatok, újítások Két és fa millió forintot takarítottak meg a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál tavaly újításokkal. Az idei újítási feladattervekben olyan problémák megoldására kértek javaslatokat, amelyek részben az átfutási időt csökkentik, a nehéz fizikai munkát megkönnyítik, biztonságosabbá teszik, elősegítik a korAz újból megduzzadt Dráva és a hetek óta tartó igen magas dunai vízállás miatt veszélybe kerültek a két folyó menti mezőgazdasági területek is. Nem közvetlen árvízveszélyről van itt szó, hanem igen erős talajviz- átszivárgásról, mely különösen Mohács-szigetet sújtja ismét, és máris jelentős károkat okozott a Dráva-menti részeken is. Az árvíz veszélyesebb ugyan, de a talajvíz is igen káros a növények számára, mivel a talajból —, melynek minden kis hézagát folyadék tölti ki —, a víz kiszorítja a levegőt s a gyökérzet levegő hiányában „megfullad”. A Dunába és a Drávába siető patakok a legkritikusabb helyeken máris visszafelé folynak s a mélyebb részeken már a felszínt is elöntötte a talajvíz. A duna- szekcsői és kölkedi termelő- szövetkezetekben a gabona rgy része víz alá került. A mélyebb pontokon elérte a felszínt a talajvíz a mohács- “Z'geti termelőszövetkezetek határiban is. Hóból, Kétúj- f.ilu. Endrőc, Teklafalu és Drávátok határában több száz holdat borított sí a talajvíz. Ezeknek a területeknek jó része még be sincs vetve, traktorokkal meg sem közelíthetők. A mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezetben az adventi kelkáposztát — melynek szedését a napokban kezdték meg —, fenyegeti nagy veszély. A feltörő talajvizek elsősorban a mélyebb fekvésű réteket veszélyeztetik elöntéssel, s mivel jellegüknél fogva a rétek kizárólag mély részeken vannak, a fűhozamot csak gyors intézkedéssel, a rétkaszálások órák alatt történő elvégzésével lehet megmenteni. Mivel a rétkaszálás ideje úgyis esedékes, hagyni kell most a többi takarmányt, a zömmel a domboldalon lévő lucerna Is várhat még egy kicsit. Az érintett területeken most a rétiszénát kell gyorsan betakarítani, mert máskülönben a víz elviszi. A talajvíz több ezer hold szántóföldi és egyéb kultúrát is veszélyeztet. A víz által kiölt növényeket a talajvíz visszahúzódása után másodvetésekkel kell pótolni. Az ehhez szükséges vetőmagot elsősorban a talaj- víz-sújtotta termelőszövetkezetek számára kell központi kégli étből biztosítani. nyoló-gépet. Ez lehetővé teszi, hogy ne kelljen kézifűrésszel vágni a parkettákat, pontosabb legyen a csapvágás és a hornyozás. A gép súlya 85 kilogramm, könnyen szállítható egyik munkahelyről a másikra, gyorsan átállítható és 70—75 százalékkal termelékenyebb, mint a kézi munka. Sok munkát, fáradtságot és költséget igényel a felvonulási utak építése. Az egyik építkezésen 136 443 forintos megtakarítást jelentett az, hogy az előre meghatározott közlekedési út nyomvonalán egy olyan felvonulási utat hoztak létre, amely a későbbiek során a végleges út alapjául szolgált. Az építésvezetők egyre inkább a gazda szemével nézik munkahelyüket. A bolgárkerti C-tömb építése közben jöttek rá, hogy a nagyfeszültségű és védő kábel nyomvonalát módosítani kellene és rövidebb kábellal megoldhatnák az energiaszolgáltatást. Miskárik Ferenc, Sáfár István és Máyer Antal újításával így 249 415 forintos megtakarítást értek el. A közművesítés során sokszor okoz gondot a földgépe« alkalmazása, hiszen sok helyen régi villamoskábelek húzódnak a földben, amelyek nyomvonaláról nincs térkép. Ezek felderítésére adta be újításként az univerzális hibakereső készüléket Horváth Károly, a MEGYEVILL. dolgozója. A készülék alkalmazásával minden bizonnyal számos olyan területen végezhetik géppel a nehéz földmunkát, amelyeken eddig esetleges áramütéstől kellett félteni a gépkezelőket. A felsorolt újítások csak szűk bepillantást nyújtanak az újítási tervekben szereplő feladatok megvalósításából, de érzékeltetik azt a törekvést, hogy gyorsabbá tegyék az építkezést, jobbá, különösen a hang- és hőszigetelést, a parkettázást, elősegítsék a biztonságosabb, termelékenyebb munkát, Az ötvenes évek végén híres tsz működött itt, az Uj Esztendő, amelyre, mint utóbb kiderült, a hírhedt jelző sokkal inkább ráillett Abban az Időben aranyeső hullott Drávátokon, s a tagok annyira örültek a 70 forintos munkaegységnek, hogy közben nem vették észre, szövetkezetük a tönk szélére táncolt. Kiosztották mindenüket. Ekkor ellátogatott a gond Drávafokra s éveken át nem akart elmenni. A baj kellős közepén toppant be a fiatal agronómus friss diplomával a zsebében, ö volt az egyetlen ember akkor, aki bízott a dolgok jó- rafordulásában. Az idegenből jött ember szeme kellett ahhoz, hogy meglássa azt, amit a helybeliek nem vettek észre és Sárkány Pálnak nemcsak vörös diplomája, de ami annál is nagyobb kincs, jó szeme is volt. Megértette, hogy itt az alapokhoz kell nyúlni s a munkaerő-mérlegből kiindulva megváltoztatni a termelés szerkezetét. Ha menni akarnak valamire, be kell sürgősen szerezni az emberi erőt pótló gépeket, vegyszereket. Ax első „újdonság” egy bálázógép volt. Mikor munkába állították, bizony akadt jócskán bámulója. Tíz-tizenöt erős férfi munkáját végezte el naponta azzal, hogy a géppel vágott, rendsodró segítségével készített rendeket önműködően felszedte és azonnal bálázta. Az első bálázott szénakazal bizony egy kicsit ferdére sikerült, de a második már jó volt, szebb, tartósabb s főleg gyorsabban készült a réginél. A trágyamarkológép beszerzése ellen már semmi ellenvetést nem tettek, hisz ezzel a legmegvetettebb és a széna- betakarításnál is nehezebb, fárasztóbb mezőgazdasági munkát gépesítették. Sárkány Pál kiszámította, hogy a nagy- kapacitású —napi 18 hold — gép segítségével évente 600 holdat tudnak trágyázni s így még a háztáji udvarokból is kijut a trágya a földekre. Egy szó, mint száz, két év alatt 20 erőgépet vásároltak. 1963 elején még csak 2 traktoruk volt, most 22 van. S mivel a tsz-tagság 54 százaléka 60 éven felüli idős ember, egyre sürgetőbbé vált a nehéz fizikai munkák gépesítése. A legjobban gépesíthető munka a gabonatermesztés, ezért a területük 44 százalékán gabonát termelnek, amihez kézzel, rendes körülmények között, nyúlni úgyszólván már egyáltalán nem kell. De hadat üzentek a részesművelésnek is; megkezdte térhódítását a szövetkezetben a kemizálás. Ma már a kukoricának — mely 100 százalékban hibrid kukorica —, több mint 60 százalékát kapálás nélkül, hungazinos kezeléssel művelik. Ehhez meg a gabonák dikonirtos gyomtalanításához, a gyomok és kártevők elleni vegyszeres küzdelemhez szerezték be a két Raprdtox és egy Maulwurf típusú növényvédő gépet, melyekkel ezen a tavaszon 1232 hold gabona vegyszeres gyomirtását végezték el. A búza mellett a legelőket is gyomtalanították és megkezdték az öntözésüket. 1964- re már olyan technikai szintet értek el, hogy kijelölhettek egy 50 holdas mintalegé- lőt, amit ebben az évben 150 hokira növeltek. — A szakaszhatárokat villanypásztorokkal különítik el s így egész éven át friss zöldhöz jut a jószág. Tavaly előtt megkezdték a takarmánytápok etetését s ez komoly fordulatot jelentett a sertéstenyésztésben. Bevezették a juhok bonitálását, a takarmányok porciózását, a nemesített vetőmagvak termesztését. Növelték a műtrágyafelhasználást, mely ma már meghaladja a 2,5 mázsát holdanként. Teljesen gépesítették a talajmunkát, a vetést, a műtrágyaszórást, a növényvédelmet, a betakarítási, szállítási és termékbetárolási munkákat. Áttértek a garantált, pénzbe- ni fizetésre, melyhez a Magasabb termésátlagokkal teremtették meg az alapokat. Míg 1954-ben a közismerten jó évben, csak 8 mázsás kukoricatermést értek el, addig 1964-ben holdanként átlag 18 mázsa szemes kukoricát takarítottak be a drávafokiak. — Kenderből 47 mázsa volt az átlagtermésük s mind elsőosztályú, ugyanezt mondhatják el a dohányra is. A tehenek évi tejhozamát két év alatt 800 literrel növelték darabonként. Sárkány Pál a gazdaság motorja. — Mióta itt van, elnyűtt már egy moton, azt mondja, 80 ezer kilométert „rakott bele”. Most egy újat kapott, azt sem kíméli, gondolom, nem is bánják ezt Dra- vafokon. Hajnali négykor kei, estig 110—150 kilométert motorozik le, mert nagy a gazdaság, s neki az az elve, hogv a munkák beindulásánál mindig meg kell jelennie az ag- ronómusnak. Mikor megjön körútjáról, késő délután, mar a másnapi munkákat szervezi. — A legfőbb, amit elértem, hogy hallgatnak rám, s meg tudom valósítani az elképzeléseimet — mondja. Április 4-én munkaérdemrenddel tüntették ki. Ő volt Baranyából az egyetlen agronómus, aki megkapta, s tegyük hozzá, az egész országban a legfiatalabb kitünteteti mezőgazdász. — Kué 4 szerűbb építőanyagok felhasználását és új technológiák alkalmazását teszi lehetővé. A vállalat munkájában egyre nagyobb teret kap a panelépítkezés. Az idén mintegy 600 lakáshoz kell panelelemeket szállítaniok. A panelgyártásban sok kérdést megoldottak már — például nemrégiben vezették be azt az újítást, hogy a panelgyártó teknőket az eddig alkalmazott agyagos tejes kenés helyett káliszappanos oldattal kenjék be, ami megkönnyíti a teknők tisztítását —, de még mindig akadnak problémák. Még mindig sok időt vesz igénybe az emelődaruk felszerelése. Az építkezés gyorsabbá tétele során viszont gyakrabban kell a daruk helyét változtatni. Erre a problémára keresett megoldást Gungl Antal, Katona Gyula és Tészás Sándor, amikor kidolgozták javaslatukat az előre elkészíthető darupályára. Az újítást most kísérletezik ki. Az előre elkészített pálya gyorsan áthelyezhető, sőt a felállított daru sajátmaga is segíthet a pálya hosszabbításában, különböző irányú kiképzésében. A szerelési idő ezáltal körülbelül a felére csökken. Az átfutási idő megrövidítése érdekében fontos a szakipar fokozott gépesítése. Igen sokszor éppen a szakipari munka lemaradása akadályozta egy-egy épület határidőre való átadását. Az újítási feladattervben szerepel a komplex padlóburkolat létrehozása, amely magában foglalná a hang- és hőszigetelést, a burkolatot, s legfeljebb két munkafázisban lenne elkészíthető. A parkettacsiszolást már százszázalékig gépesítették. — Ugyanakkor a parkettázásban még sok olyan részmunka van, amely balesetveszélyes, aprólékos kézimunka. Borbás Antal és Balogh Rezső újítása alapján készítettek egy univerzális parkettavágó- és horRohamosan emelkedik a talajvíz j Vízben áll a gabona Dunaszekcsön \ és Kölkeden — Veszélyben a rétiszéna termés ]
