Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-28 / 124. szám

W6S. MÄJTJS 28. napló A középiskolák kapujában Hogy sikerült a beiskolázás? - Melyik a helyesebb út? Az az igazság, hogy kicsit tartottunk a tizennégy éve­sektől. Ugyanis középiskolai első osztályokat szerveztünk at, szülőket, gyermekeket vi­lágosítottunk féL hogy vala­miképp közelebb kerüljön az egyensúlyhoz a gyermekek és szülők középiskola iránti igé­nye és a társadalom szükség­lete. Minthogy a szülők és gyermekek alá mi adtuk a lo­vat az évtizedes túlméretezett ági tódéval, most felkészül­tünk a legrosszabbra: a ki­maradók elégedetlen töme­gére. És mi történ* valójában? 163 jelentkezőt nem vettek tel Azt mondja Ballér Endre, a megyei tanács v. b. művelő­désügyi osztályának középis­kolai szakelőadója: — Baranyában 4311 gyerek, fejezi be az általános iskola nyolcadik osztályát és ebből csak 1258 jelentkezett a me­gye középiskoláiba. A jelent­kezők közül csak 113-at nem tudtunk sehova sem felven­ni. De akinek négynél jobb volt a tanulmányi átlaga, az a gyerek mind bekerül a kö­zéviskolába. A többi csak el­vétve. Ez is azt mutatja, hogy az idén már kialakult a szü­lőkben és a gyerekekben az a helyes szemlélet, hogy csak a jó tanulók jelentkezzenek for db btanülásra. A pécsi városi tanácson Ge­lencsér Géza középiskolai elő­adó pedig erről tájékoztat: — Nálunk 1730 nyolcadikos­ból ezer gyermek jelentkezett s abból 950-et felvettünk. — Azonlcívül 1050 baranyai je­lentkezőből 730 gyermek ké­relmének is eleget tettünk. Sőt az idegen megyékből ide kí­vánkozó 250 diákból 120-at ugyancsak felvettünk. A Pécs­ről jelentkezők pedig csak ak­kor kaptak elutasító választ, ha elégséges vagy annál rosz- szabb bizonyítványuk volt. Nem beszélhetünk tehát :„elégedetlen tömegről”, hiszen a lemaradtak aránya oly ki­csi. hogy az mér talán termé­szetesnek, egészségesnek mond ható. — A szülők véleményének formálásában sok helyen a tár­sadalmi és tömegszervezetek is a nevelők segítségére voltak — mondja Kutas Antal, a megyei oktatási csoport veze­tői e. — A szülőt sikerült meg­győzni arról, hogy középisko­lába sem mehet még minden­ki, továbbá arról, hogy a leg­jobb tanulók a gimnáziumba jelentkezzenek, s ne csak a technikumokba. Hogy a vára­kozással ellentétben „simán” megoldottuk a beiskolázást, az a meggyőző munkánk sikere is. Rém lesz-e sok a középiskolás? Csakhogy felmerül a kér­dés, vajon nem nagy-e még mindig a középiskolába fel­vettek száma?! A válaszhoz lényegében azt kellene eldönteni, hogy me­lyik út a helyesebb: ha előbb rendes idő alatt szakmát sze­rez a gyerek és utána félany- nyi idő alatt érettségizik, mi­ként ezt az oktatási szervek sok helyen tervezik, vagy előbb rendes nappali tagoza­ton alapos általános műveltsé­get szerez s utána tanulja meg másfél év alatt a szakmát? A két út hívei jelenleg még vi­tatkoznak egymással. Kabar Ferenc, városi oktatási cso­portvezető véleménye: — A középiskolába felvett tizennégyévesek száma még nem olyan ijesztő, hogy kellő erőfeszítéssel ne tudnánk meg­oldani a tanulásukat is, az el­helyezésüket is. Arról van szőj hogy ma már egyre több szak­mát kötnek érettségihez. — Ugyanakkor ezeknek a szak­máknak a megtanulásához ti­zedannyi érettségizett diákot sem találnak. Szerintem előbb-utóbb kialakul az a helyzet, hogy az érettségizet­tek kénytelenek lesznek szak­mát tanulni. Akkor nem vész kárba a négy évi rendes nap­pali tanulással szerzett alapos középiskolai általános művelt­ség sem, és az említett igé­nyes szakmákhoz is találnak elegendő érettségizett tanulót. Így ez a réteg négy évig ki­esik ugyan a termelésből, de ebből másfél év bejön, mert a szakmát utána félannyi idő alatt sajátítják el fi városiak helyzeti előnye És még egy időszerű kér­dés: vajon igazságos-e, hogy a vidéki gyerekeket általában csak jórendű, a pécsieket vi­szont többnyire közepes, sőt néha elégséges rendű bizonyít­vánnyal is felvették közép­iskolába? A város és falu közötti hely­zeti előnyök nem törölhetők él könnyen és máról holnap­ra. A kollégiumi elhelyezés és az utazás kérdése nehéz és népgazdaságilag megterhe­lő. Kétségtelen azonban, hogy a városi gyerekek — legalább­is a tanulmányi eredmény sze­rint jogtalan helyzeti előnyét egyszer majd csökkenteni kell. Ahogy a baranyai és pécsi ok­tatási szervek a beiskolázás nehéz feladatát megoldották, talán ebben a kérdésben is eredményt érhetnének el! Eh­hez azonban ipartelepítési kér­dések is kapcsolódnak, s a vá­rosi gyerekek szakoktatásának meg kell teremteni a széle­sebb gazdasági alapjait, ami már nem az oktatásügy fel­adata. Földessy Dénes ttaritiincöfmillió kilókalória 3 Tovább bővítik a Pécsi Gázművek újmecsekaljai távfűtő elosztóját. Uj szivattyú- és tra­fóház épül négy új szivattyú val. A szivattyúk üzembehe!'. esésével a 20 millió kilokaló- riás óránkénti teljesítményt 35 millió kilokalóriásra növel ik. Jövőre 450 mni átmérőjű forróvíz-távvezetéket is építenek Ujmecsekalján, amellyel 70 millió kilokalóriára emelik majd a vezeték kapacitását Vörös diplomától a munka érdemrendig Dravafok az Ormánság peremén van, egykés, kisné- pességű vidék. Különösen a nemrég hozzácsatlakozott Mar­kóc és Bogdása az. Kevés a munkaerő, s bizony nem kis találékonyság kell ahhoz, hogy a munkákat rendben el­végezzék. Ssásesreket érő ötletek, javaslatok, újítások Két és fa millió forintot takarítottak meg a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál tavaly újításokkal. Az idei újítási feladattervekben olyan problémák megoldására kér­tek javaslatokat, amelyek részben az átfutási időt csök­kentik, a nehéz fizikai mun­kát megkönnyítik, biztonságo­sabbá teszik, elősegítik a kor­Az újból megduzzadt Drá­va és a hetek óta tartó igen magas dunai vízállás miatt veszélybe kerültek a két fo­lyó menti mezőgazdasági te­rületek is. Nem közvetlen árvízveszélyről van itt szó, hanem igen erős talajviz- átszivárgásról, mely különö­sen Mohács-szigetet sújtja ismét, és máris jelentős ká­rokat okozott a Dráva-menti részeken is. Az árvíz veszélyesebb ugyan, de a talajvíz is igen káros a növények számára, mivel a talajból —, melynek minden kis hézagát folya­dék tölti ki —, a víz kiszo­rítja a levegőt s a gyökér­zet levegő hiányában „meg­fullad”. A Dunába és a Drávába siető patakok a legkritiku­sabb helyeken máris vissza­felé folynak s a mélyebb részeken már a felszínt is el­öntötte a talajvíz. A duna- szekcsői és kölkedi termelő- szövetkezetekben a gabona rgy része víz alá került. A mélyebb pontokon elérte a felszínt a talajvíz a mohács- “Z'geti termelőszövetkezetek határiban is. Hóból, Kétúj- f.ilu. Endrőc, Teklafalu és Drávátok határában több száz holdat borított sí a ta­lajvíz. Ezeknek a területek­nek jó része még be sincs vetve, traktorokkal meg sem közelíthetők. A mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet­ben az adventi kelkáposztát — melynek szedését a na­pokban kezdték meg —, fe­nyegeti nagy veszély. A feltörő talajvizek első­sorban a mélyebb fekvésű réteket veszélyeztetik elön­téssel, s mivel jellegüknél fogva a rétek kizárólag mély részeken vannak, a fűhozamot csak gyors intéz­kedéssel, a rétkaszálások órák alatt történő elvégzésé­vel lehet megmenteni. Mivel a rétkaszálás ideje úgyis esedékes, hagyni kell most a többi takarmányt, a zöm­mel a domboldalon lévő lu­cerna Is várhat még egy kicsit. Az érintett területe­ken most a rétiszénát kell gyorsan betakarítani, mert máskülönben a víz elviszi. A talajvíz több ezer hold szántóföldi és egyéb kultú­rát is veszélyeztet. A víz által kiölt növényeket a ta­lajvíz visszahúzódása után másodvetésekkel kell pótol­ni. Az ehhez szükséges ve­tőmagot elsősorban a talaj- víz-sújtotta termelőszövetke­zetek számára kell központi kégli étből biztosítani. nyoló-gépet. Ez lehetővé te­szi, hogy ne kelljen kézifű­résszel vágni a parkettákat, pontosabb legyen a csapvágás és a hornyozás. A gép súlya 85 kilogramm, könnyen szál­lítható egyik munkahelyről a másikra, gyorsan átállítható és 70—75 százalékkal terme­lékenyebb, mint a kézi munka. Sok munkát, fáradtságot és költséget igényel a felvonulá­si utak építése. Az egyik épít­kezésen 136 443 forintos meg­takarítást jelentett az, hogy az előre meghatározott közle­kedési út nyomvonalán egy olyan felvonulási utat hoztak létre, amely a későbbiek so­rán a végleges út alapjául szolgált. Az építésvezetők egyre in­kább a gazda szemével nézik munkahelyüket. A bolgárkerti C-tömb építése közben jöttek rá, hogy a nagyfeszültségű és védő kábel nyomvonalát mó­dosítani kellene és rövidebb kábellal megoldhatnák az energiaszolgáltatást. Miskárik Ferenc, Sáfár István és Máyer Antal újításával így 249 415 forintos megtakarítást értek el. A közművesítés során sok­szor okoz gondot a földgépe« alkalmazása, hiszen sok he­lyen régi villamoskábelek hú­zódnak a földben, amelyek nyomvonaláról nincs térkép. Ezek felderítésére adta be újításként az univerzális hiba­kereső készüléket Horváth Károly, a MEGYEVILL. dol­gozója. A készülék alkalma­zásával minden bizonnyal szá­mos olyan területen végezhe­tik géppel a nehéz földmun­kát, amelyeken eddig esetle­ges áramütéstől kellett félte­ni a gépkezelőket. A felsorolt újítások csak szűk bepillantást nyújtanak az újítási tervekben szereplő fel­adatok megvalósításából, de érzékeltetik azt a törekvést, hogy gyorsabbá tegyék az építkezést, jobbá, különösen a hang- és hőszigetelést, a parkettázást, elősegítsék a biz­tonságosabb, termelékenyebb munkát, Az ötvenes évek végén hí­res tsz működött itt, az Uj Esztendő, amelyre, mint utóbb kiderült, a hírhedt jelző sok­kal inkább ráillett Abban az Időben aranyeső hullott Drá­vátokon, s a tagok annyira örültek a 70 forintos munka­egységnek, hogy közben nem vették észre, szövetkezetük a tönk szélére táncolt. Kiosztot­ták mindenüket. Ekkor elláto­gatott a gond Drávafokra s éveken át nem akart elmenni. A baj kellős közepén top­pant be a fiatal agronómus friss diplomával a zsebében, ö volt az egyetlen ember akkor, aki bízott a dolgok jó- rafordulásában. Az idegenből jött ember szeme kellett ah­hoz, hogy meglássa azt, amit a helybeliek nem vettek ész­re és Sárkány Pálnak nem­csak vörös diplomája, de ami annál is nagyobb kincs, jó szeme is volt. Megértette, hogy itt az alapokhoz kell nyúlni s a munkaerő-mérlegből kiin­dulva megváltoztatni a ter­melés szerkezetét. Ha menni akarnak valamire, be kell sürgősen szerezni az emberi erőt pótló gépeket, vegysze­reket. Ax első „újdonság” egy bálázógép volt. Mikor munkába állították, bizony akadt jócs­kán bámulója. Tíz-tizenöt erős férfi munkáját végezte el naponta azzal, hogy a géppel vágott, rendsodró segítségével készített rendeket önműködő­en felszedte és azonnal báláz­ta. Az első bálázott széna­kazal bizony egy kicsit ferdé­re sikerült, de a második már jó volt, szebb, tartósabb s fő­leg gyorsabban készült a ré­ginél. A trágyamarkológép beszer­zése ellen már semmi ellen­vetést nem tettek, hisz ezzel a legmegvetettebb és a széna- betakarításnál is nehezebb, fá­rasztóbb mezőgazdasági mun­kát gépesítették. Sárkány Pál kiszámította, hogy a nagy- kapacitású —napi 18 hold — gép segítségével évente 600 holdat tudnak trágyázni s így még a háztáji udvarokból is kijut a trágya a földekre. Egy szó, mint száz, két év alatt 20 erőgépet vásároltak. 1963 elején még csak 2 trak­toruk volt, most 22 van. S mivel a tsz-tagság 54 száza­léka 60 éven felüli idős em­ber, egyre sürgetőbbé vált a nehéz fizikai munkák gépe­sítése. A legjobban gépesíthe­tő munka a gabonatermesz­tés, ezért a területük 44 szá­zalékán gabonát termelnek, amihez kézzel, rendes körül­mények között, nyúlni úgy­szólván már egyáltalán nem kell. De hadat üzentek a ré­szesművelésnek is; megkezdte térhódítását a szövetkezetben a kemizálás. Ma már a kuko­ricának — mely 100 százalék­ban hibrid kukorica —, több mint 60 százalékát kapálás nélkül, hungazinos kezeléssel művelik. Ehhez meg a gabo­nák dikonirtos gyomtalanítá­sához, a gyomok és kártevők elleni vegyszeres küzdelemhez szerezték be a két Raprdtox és egy Maulwurf típusú nö­vényvédő gépet, melyekkel ezen a tavaszon 1232 hold ga­bona vegyszeres gyomirtását végezték el. A búza mellett a legelőket is gyomtalanították és meg­kezdték az öntözésüket. 1964- re már olyan technikai szin­tet értek el, hogy kijelölhet­tek egy 50 holdas mintalegé- lőt, amit ebben az évben 150 hokira növeltek. — A sza­kaszhatárokat villanypászto­rokkal különítik el s így egész éven át friss zöldhöz jut a jószág. Tavaly előtt megkezdték a takarmánytápok etetését s ez komoly fordulatot jelentett a sertéstenyésztésben. Bevezet­ték a juhok bonitálását, a ta­karmányok porciózását, a ne­mesített vetőmagvak termesz­tését. Növelték a műtrágya­felhasználást, mely ma már meghaladja a 2,5 mázsát hol­danként. Teljesen gépesítették a talajmunkát, a vetést, a mű­trágyaszórást, a növényvédel­met, a betakarítási, szállítási és termékbetárolási munkákat. Áttértek a garantált, pénzbe- ni fizetésre, melyhez a Ma­gasabb termésátlagokkal te­remtették meg az alapokat. Míg 1954-ben a közismerten jó évben, csak 8 mázsás ku­koricatermést értek el, addig 1964-ben holdanként átlag 18 mázsa szemes kukoricát taka­rítottak be a drávafokiak. — Kenderből 47 mázsa volt az átlagtermésük s mind elsőosz­tályú, ugyanezt mondhatják el a dohányra is. A tehenek évi tejhozamát két év alatt 800 literrel növelték darabonként. Sárkány Pál a gazdaság motorja. — Mióta itt van, elnyűtt már egy moton, azt mondja, 80 ezer kilométert „rakott bele”. Most egy újat kapott, azt sem kíméli, gondo­lom, nem is bánják ezt Dra- vafokon. Hajnali négykor kei, estig 110—150 kilométert mo­torozik le, mert nagy a gaz­daság, s neki az az elve, hogv a munkák beindulásánál min­dig meg kell jelennie az ag- ronómusnak. Mikor megjön körútjáról, késő délután, mar a másnapi munkákat szervezi. — A legfőbb, amit elértem, hogy hallgatnak rám, s meg tudom valósítani az elképze­léseimet — mondja. Április 4-én munkaérdem­renddel tüntették ki. Ő volt Baranyából az egyetlen agro­nómus, aki megkapta, s te­gyük hozzá, az egész ország­ban a legfiatalabb kitünteteti mezőgazdász. — Kué 4 szerűbb építőanyagok felhasz­nálását és új technológiák al­kalmazását teszi lehetővé. A vállalat munkájában egy­re nagyobb teret kap a pa­nelépítkezés. Az idén mintegy 600 lakáshoz kell paneleleme­ket szállítaniok. A panelgyár­tásban sok kérdést megoldot­tak már — például nemrégi­ben vezették be azt az újítást, hogy a panelgyártó teknőket az eddig alkalmazott agyagos tejes kenés helyett káliszap­panos oldattal kenjék be, ami megkönnyíti a teknők tisztí­tását —, de még mindig akad­nak problémák. Még mindig sok időt vesz igénybe az emelődaruk fel­szerelése. Az építkezés gyor­sabbá tétele során viszont gyakrabban kell a daruk he­lyét változtatni. Erre a prob­lémára keresett megoldást Gungl Antal, Katona Gyula és Tészás Sándor, amikor ki­dolgozták javaslatukat az elő­re elkészíthető darupályára. Az újítást most kísérletezik ki. Az előre elkészített pálya gyorsan áthelyezhető, sőt a felállított daru sajátmaga is segíthet a pálya hosszabbítá­sában, különböző irányú ki­képzésében. A szerelési idő ez­által körülbelül a felére csök­ken. Az átfutási idő megrövidíté­se érdekében fontos a szak­ipar fokozott gépesítése. Igen sokszor éppen a szakipari munka lemaradása akadályoz­ta egy-egy épület határidőre való átadását. Az újítási fel­adattervben szerepel a komp­lex padlóburkolat létrehozá­sa, amely magában foglalná a hang- és hőszigetelést, a burkolatot, s legfeljebb két munkafázisban lenne elkészít­hető. A parkettacsiszolást már százszázalékig gépesítették. — Ugyanakkor a parkettázásban még sok olyan részmunka van, amely balesetveszélyes, apró­lékos kézimunka. Borbás An­tal és Balogh Rezső újítása alapján készítettek egy uni­verzális parkettavágó- és hor­Rohamosan emelkedik a talajvíz j Vízben áll a gabona Dunaszekcsön \ és Kölkeden — Veszélyben a rétiszéna termés ]

Next

/
Thumbnails
Contents