Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-25 / 121. szám

W8S, MÁJUS Í5. Támaszkodjunk bátrabban a lakosság társadalmi munkájára! Ülést tartott a megyei tanács 3 Tegnap délelőtt ülést tar­tott a megyei tanács. Az ülé­sen megjelent Dezse Béláné országgyűlési képviselő is. Elsőnek Palkó Sándor vb- elnök számolt be a lejárt határidejű határozatok végre­hajtásáról, a v. b. két tanács- ülés közötti munkájáról, majd dr. Nagy Gyula vb-elnökhe- Ivettes tartott tájékoztatót az 1964. évi tanácsi költségvetés részesített zárszámadásáról. Ezt követően Vértes Tibor vb- titkár szólott a hallgatóság­hoz. A megye ftőzséneolltíkai irányelvei Értékelést adott az 1964. évi községfejlesztési tervek telje­sítéséről, ismertette az ezzel kapcsolatos ez évi terveket, valamint a megye községpoli­tikai irányelveit. A múlt évi munkával kap­csolatban elmondotta, hogy a lakosság a tervezett társadal­mi munkát 175 százalékra tel­jesítette. Csupán ez a túltel­jesítés 5,5 millió forint bevé­teli többletet eredményezett. A túlteljesítés elsősorban an­nak a 386 személynek és 191 intézménynek köszönhető, akik és amelyek 150-nél több őrá társadalmi munkát végeztek. A társadalmi munka egy lakosra jutó értéke egyébként 46.5 forint, szemben a 34,4 forintos országos átlaggal. Vértes elvtárs részletesen szólt a társadalmi munka egy speciális területéről, a társa­dalmi tervezők tevékenységé­ről. Mint mondotta, a vonat­kozó rendeletek szerint az ilyen munkákért az összter- vezési díj 10 százalékáig ter­jedhető pénzjutalmat lehet adni. Ennek megfelelően 1960 —1964 között 88 társadalmi tervezőnek összesen 201 ezer forint összegű jutalmat fizet­tek ki. Ennek ellenében 208 tervdokumentációt kaptunk, inelvek együttes értéke csak­nem két és fél millió forint. Az ez évi községfejlesztési tervekről szólva Vértes elv- társ aláhúzta, hogy ismét szembetűnő a társadalmi mun­ka áttervezése a községi ta~ Pá^éknál. Noha 1964-ben már 12.5 millió forint értéket ér­tünk el s bár ez 75 százalék­kal volt több mint eredetileg elképzelték, mégis, most csak 8,5 millió forintot terveztek. Ügy látszik, ismét el kell mondanunk a már sokszor hangoztatott igazságot: tá­maszkodjunk bátrabban a lakosság társadalmi munká­jára! Vértes elvtárs ismertette a községek között folyó ver­seny elmúlt évi eredményeit, majd javaslatot tett arra, hogy a tanács erre az évre is hirdesse meg a Baranya me­gye legtisztább, legkulturál­tabb községe címért folyó versenyt. Mivel a kisebb ka­tegóriájú községek sokkal ki­sebb erőfeszítéssel tudták a versenyfeltételeket teljesíteni, jutalmazási összegük mégis ugyanannyi volt, mint a leg­nagyobb községeké, indítvá­nyozta, hogy a korábbi évek­től eltérően az idén 40, 20 és 10 ezer forintos jutalomössze­geket állapítsanak meg a legkisebb községek számára, a helyezések sorendjében. A megyei tanács titkára el­mondotta, hogy a községfej­lesztésben tapasztalható hibák — a perspektivikus fejlesztés elhanyagolása, öSztönösség, a társadalmi munka aláterve- zése, irreális elképzeléseik stb. — arra indították a megyei tanács vezetőit, hogy ún. köz­ségpolitikai irányelveket ké­szítsenek, melyet járási, illet­ve községi irányelveikre fog­nak lebontani. Új tanácstagok A megyei tanács dr. Tényt Jenő, Rejtő János, valamint Nagy Sándor hozzászólásai, javaslatai után elfogadta és jóváhagyta Vértes elvtárs be­számolóját, illetve az irányel­veket. Ezt követően dr. Huszti Sándor tartott beszámolót a pénzügyi állandó bizottság te­vékenységéről. Garamvölgyi Miklós, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke közölte, hogy az elmúlt időszakban pótvá­lasztásokat tartottak a mohá­csi, illetve siklósi járásban. A két tanácstagi megüresedett helyre Koncsek Györgyné, il­letve Pánczél Sándorné ke­rült. A két tanácstagot a me­gyei tanácsülés az egészség- ügyi és szociális állandó bi­zottságba választotta be. Tízezer lakóház versenye Pécsett tavaly a lakóházak 70 százaléka versenyzett a Tiszta ház címért. A tízezer lakóépület közül az értékelők 1500-at tartottak érdemesnek a száz pont megadására, s ezek tulajdonosai elismerő okleve­let kaptak. A pontokat a ház belsejének rendbentartására, a környezet, a WC, a kút és a szeméttároló helyes elhelye­zésére kapták a tulajdonosok. Az emberek megértették azt, hogy saját érdekük is megkívánja a rendet és tiszta­ságot, a közegészségügyi sza­bályok betartását. Ezért az in­téző bizottság azt tervezi, hogy az idén minden pécsi lakóházat beszerveznek a moz­galomba. Az értékelés Júniustól szep­tember végéig tart FIGYELEM! Termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti tagság ré­szére a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat felvásárló helyei rövid ideig takarmánycserét onyolítanak le költségmentesen A takarmánycsere feltételei: 100 kg kukoricáért 100 kg ÁRPA 100 kg kukoricáért 120 kg KOKPA kerül kiszolgáltatásra. Az egyoldalú takarná nyozás kiküszöbölése, vala­mint a magasabb takarmány értékesülés biztosítására ter­melőszövetkezetek és háztáji gazdaságok a csak rövid ideig fennálló takarmánycsere lehetőségét saját érdekükben ve­gyék igénybe! Baranya megyei Gabona felvásárló és Feldolgozó V. Időközben a megyében te­vékenykedő járási és városi tanácsok több tanácstagot vb- taggá választottak, s egy vb- tag lemondását elfogadták. A megyei tanács jóváhagyta eze­ket a változtatásokat. Ezután került sor az interpellációkra. Interpellációk Lőrincz József tanácstag a tsz-ek versenyével, Somogyi Lászlóné pedig a harkányi fogászati rendelő sorsával kapcsolatban tett fel kérdése­ket. Dr. Klshontí Tibor, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője az utób­bira válaszolva elmondotta, hogy a helyiség, illetve a pénzhiány akadályozta a ren­delő felállítását. Jelenleg is tárgyalásokat folytatnak az akadályok elhárítása céljából, s remélik, hogy záros határ­időn belül fogászati rendelője lesz Harkánynak is. Rendkívüli vb-ölés A tanácsülés szünetében rendkívüli ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága és jóváhagyta a termelő­szövetkezeti versenybizottság és a Baranya megyei Ter­melőszövetkezeti Tanács ja­vaslatát, amelyet a közös gaz­daságok elmúlt évi gazdasági eredményei alapján a verseny értékeléséről előterjesztett. Megyénkben a legjobb gazda­sági eredményt az elmúlt év­ben a Szörényi Zrínyi Miklós Termelőszövetkezet érte el, s ezzel a legmagasabb kitünte­tést, a Minisztertanács ván­dorzászlaját vehette át va­sárnap délelőtt. így a megyei elsőséget a versenybizottság a baksai termelőszövetkezetnek ítélte oda. A baksai tsz d:sz- oklevelet és 15 000 forint pénz­jutalmat kap. A további sor­rendről lapunk vasárnapi szá­mában már előzetesen beszá­moltunk. T ársbérletben Ha csak a számok tükrében mutatnánk be a pécsi Rét utcai ÉM 500-as Iparitanuio Intézet fejlődését, határozot­tan pozitív eredményt kap­nánk. összehasonlítási alap­nak szinte kézenfekvő az 1929-ben létesült, gróf Kle- belsberg Kunéról elnevezett tanonciskola, amelyben mint­egy 35—40 szakmában 5—600 fiatal képeztek ki. A heten­ként egy-fél napos intézeti foglalkoztatáshoz az akkori igényeknek megfelelő tanmű­helyt és elméleti oktatást biz­tosítottak a tanulóknak. Nincs több isko'a ilyen helyzetben És ma? Jelenleg 106 szak­mában 2200 növendék, heti két egész napos intézeti fog" lalkozáson sajátítja el a szak­ma elméleti anyagát, s a gya­korlatot a legkülönbözőbb üzemek korszerűen felszerelt tanműhelyeiben végzik. Az összehasonlítás csak ak­kor kezd kényelmetlenné vál­ni, amikor a szakma és a lét­szám nagymérvű növekedésé­hez azt is hozzátesszük, hogy mindez ugyanabban az épü­letben vált lehetségessé az el­múlt 15—20 év alatt. Mert amíg Klebelsberg Kunó inté­zetében viszonylag kényelmes körülmények között tanult a néhány száz fiatal, addig ma szinte kaotikus zsúfoltsággal küszködnek az iskola tanulói, vezetői. Mi a véleménye erről az intézet igazgatójának, Leng- vári Istvánnak? Ö is vissza­tekintéssel kezdi: — A világháborúig kizáró­lag csak oktatási célokat szol­gált az intézet. Aztán egy ide­ig hadikórháznak használták, és a felszabadulást követően több mint tíz éven át mun­kásszállója volt a város ipari üzemeinek. 1953-ban végre visszakap­ták az épület egyik szárnyát, s elkezdhették az intézményes iparitanuló-képzést. A háborí­tatlanság azonban nem sokáig tartott. Előbb a Pécsi Tervező Vállalat, aztán az Autóközle­kedési Igazgatóság idehelyezé- se kurtította meg az intézet további terveit, lehetőségeit. S hogyan tovább? Talajvédefen és vízrendezés a Baranya-csatorna mentén Az idén is 15 millió fo­rinttal segíti az állam a Ba­ranya csatorna mentén folyó talajvédelmi és vízrendezési munkálatokat. A tavaly meg­indult munkálatok eredmé­nyeként idén máris jelentős földterület kerülhetett műve­lés alá a felsőmindszenti és gerényesi termelőszövetkeze­tek határában. Ez az első ta­vasz, hogy nem- állnak víz alatt a felsőmindszenti földek és a gerényesi rétek. A munka folytatását a tava­szi esőzések akadályozták. A napokban azonban 20 speciális gép érkezett a szarvasi Kísér­leti Intézetből a sásdi járás­ba, hogy a lemaradást pótol­ják. A közelmúltban elkészült a magyaregregy—kárászi talaj- védelmi irányterv is, melynek megvalósítása során Kárász, Magyaregregy, Szászvár, Tófű, Maróc, Hidas, Kisújbánya és Öbánya körzetében újabb 17 000 katasztrális hold földet tesznek termővé. Amikor a Tervező Vállalat végre saját székházába költö­zött, az ÉM kétmillió forintos költséggel rendbehozta a visz szakapott helyiségeket. Azon ban az emeleti részeket to­vábbra is az AKÖV használja — Pedig kormányhatározat van rá, hogy az épületet visz sza kell adni eredeti rendel tetésének — mondja az igaz gató. — Rajtunk kívül egyet len hasonló iskola sincs az országban, amelyik ilven „társbérleti” viszonyban ten gődne. A követelmények közben a nyakukba nőttek. Rendkí­vül megnehezítette helyzetű két az időközben létesült tan­terem-igényes szakközépiskola tanulóinak oktatása, kollégiu­mi elhelyezése. Tanulószoba híján a növendékek csak ak­kor jutnak „lélegzethez”, ami­kor esténként kiürülnek a termek. Ilyenkor van csak he­lyük és idejük a tanuláshoz. — Ahhoz, hogy az ősszel egyáltalán tanítani tudjunk, háromszáz növendéket kell rá­lőcsölnünk a társintézetekre Nem megoldás ez. Valóban nem az. A zsúfolt­ság következtében a délutános tanulók, főleg a vidékiek, es­ténként 11 óra tájban érnek haza, s hajnali öt órakor autóbuszra, vonatra kell száll- niok, ha munkakezdésre visz- sza akarnak érni az üzemek­be. A 80 fős kollégiumot kel­lene legalább a duplájára nö­velniük ahhoz, hogy némikép­pen enyhítsék a problémákat. Erre azonban csak abban az esetben kerülhetne sor, ha az AKÖV is követné a Tervező Vállalat példáját. Mi mennénk... És mit mond a „társbérlő”? Bakán Józsefnek, az AKÖV igazgatójának sem könnyebb a helyzete. — Nem rajtunk múlott ed dig sem, hogy itt vesztege­lünk. Rég megvan már a 70 millió forintos beruházási hi­telünk ahhoz, hogy mi is odébb álljunk. De ehhez az kellene, hogy történjék mór valami a vásártéri közpon­tunk építkezésén. Ebben az évben 17 millió forint érté­kű munkát kellett volna vé­geznie a kivitelezőnek ahhoz, hogy jövőre elkészüljön. És mi van meg belőle? Néhány árok és földkupac mutatja csak, hogy hol lesznek az alapjai. Nem győzöm jegyezni, hogy az építkezés késedelme mi mindenben hátráltatja az AKÖV terveit is. Jelenlegi „központjukban” mindössze az igazgatói iroda, a szakszer­vezet és a legfontosabb szak­osztályok törédéke kapott he­lyet. A könyvelés, az üzem­egységvezetők, a műszakiak 22 különböző helyen vannak szét­szórva a városban, szinte le­hetetlen megfelelő kontaktust tartani velük. Ha az igazga­tónak valamilyen okmányt alá kell írnia, vagy részt kell van nie termelési tanácskozásokon, műszaki konferenciákon ak­kor más megoldás nine1- au kocsiba ülni és végigzó r ázni a vállalat 22 „alközpontját”. Tehát nemcsak „társbérlők'’, hanem „sorstársak” is a két ‘ntézmenv vezetői. Ez«*k -7.e- rint a kivitelezőn múia >á csak a panaszok m-voslása .' A Baranya megyei Építőipari Vállalat termeié»5 osztályán rgy vélekedtek erről: íú’ rogyunk terhelve — Mélyépítő részlegünk ■mnyira túl van terhelve, hogy képtelen nagyobb mun­kák vállalására. Különben is a 'felügye’eti szervünk fon1 ős­ségi sorrend és kapacitás- hiány miatt négymillió forint­tal csökkentette az AKÖV idei éoR’'gzéseire szóló köte- leze+t'égfj riket, és így a meg- ’■"aradntt 13 millió forintot ,be is ém'tjük” az év végé’g. — Ezek után számíthatunk arra. hogv jövőre elkészül az AKÖV vásártéri központja? — Ez is a felügyeleti szer* vünktől függ. A ő jogkörébe tartozik kapacitásunk emelé­se. csökkentése. Ezt viszont csak a jövő év elején kaoiuk meg az ÉM-től, tehát akkor tudunk válaszolni is rá. Az elmondottakból ítélve végül is csak annyi reménye maradt a két intézmény ve­zetőjének. hogy az ÉM eset­leg fontolóra veszi a jövő év­re szóló fontossági sorrend fe­lülbírálását, megváltoztatását* s véget vet a több mint tia éves kényszer-szr .szédság- nak. P. Gy. Vidrák a Pécsi taron Az Orfű, Mecsekrákos és Tekeres községek között el­terülő völgyben ezen a tava­szon megkezdték a Pécsi tő feltöltését. A 2,5 kilométer hosszú — 140 holdon elterülő — tómeder nagy része még száraz, csak a nemr átadott gát mellett van né­hány holdas víztükör. Ebbe a vízbe tavasszal pontyokat és harcsákat telepítettek. Az utóbbi időben észrevet­ték, hogy a halállomány ro­hamosan fogy. A parton talált halmaradványokból vidrára gyanakodtak, s mint utóbb kiderült, valóban vidrák jár­nak a tóra. Azelőtt ezen a környéken nem ismerték a vidrát. A vidrák feltehetően a nagyobb hegyi patakokon mi­tek le a mesterséges tóhoz távolabbi vidékekről. Ez a feltevés annál is valószínűhb, mivel a vidra igen gyors mozgású állat, egy éjszaka képes 30 kilométert is meg­tenni. A haldézsmálő vidrák azon­ban nem kedvelhetik a for­galmat és a zajt. Ez kitűnik abból is, hogy a Pécsi tóhoz egy kilométerre eső forgalmas és látogatott orfűi tavat bé­kén hagyják, pedig abban jó­val több a hal. Meaismétlődött a tavalyi siker Az elmúlt évben a tanul­mányi versenyek történetében egyedülálló eredményt ért el a pécsi Pollack Mihály Építő­ipari Technikum, az ÉM épí­tőipari technikumainak 1964. évi országos szakmai tanul­mányi versenyén a techni­kum 5 fős versenyző csapata nyerte a verseny öt első he­lyét. Most majdnem megis­métlődött az előző évi ered­mény, mert az öt versenyző az első, harmadik, negyedik, ötödik és hetedik helyen vég­zett, míg a második országos helyezett Benedek Nagy Rozá­lia három éven át a pécsi technikum tanulója volt és tanulmányait mint negyedik osztályos csak 1964 őszétől folytatta Budapesten az Ybl Miklós Építőipari Technikum­ban. A győztes csapat tagjai: el­ső helyen Borsos Sándor, har­madik helyen Sik László, ne­gyedik helyen Széphegyi Lász­ló, ötödik helyen Duga Ist­ván és hetedik helyen Erdey Pál végzett* Az első díj 2000 Ft, a második díj 1000 Ft, a harmadik díj 500 Ft és oklevél, míg a 4—3. helyen végzetteket a bíráló bizottság dicséretben és 400~- 400 Ft könyvjutalomban ré­szesíti. A győztes csapat tagjai va­lamennyien Mujdricza Ferenc műszaki tanár tanítványai. 4

Next

/
Thumbnails
Contents