Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-22 / 119. szám
■ ms. MÁJUS 22. napló 3 Sok kicsi sokra megy Céltalan fuvar a betonközpontból — Napozó fiatalok Általános rendellenség A harmincadik Az új-mecsekaljai befejezetlen áruház mellett lakóházat építenek. A munka a második szinten folyik, helyesebben ott látni embereket, mert hárman dolgozgatnak, heten zsebretett kézzel ténferegnek. Kérdem a művezetőt, hogy kik azok ott fennt — Ipari tanulók. Ácsok, Bemutató foglalkozáson vannak. Mondhatom szép bemutató foglalkozás. A művezető széttárja karjait: — Nekem nincs jogom beleszólni. Tovább megyek és a hétemeletes házalóiéi állapodom meg. Egy ideig a szemben levő járdáról figyelem az építkezést. Körülbelül 600 ember — nem tévedés, hatszáz! — dolgozik a két épületen. A magas daru mellett négy ember áll és beszélget. Tízpercenként megjelenik két szerelőruhás dolgozó, vállukon vascsövekkel, leteszik a beszélgető emberek mellé és tovább mennek; „Kevesebbet keresek..." Egy vállrándítással lezárják az ügyet, s valószínű a pokolba kívánnak. De kédem: hol vannak a fiúk szakoktatói? Ezek a fiatalemberek néhány hónap múlva megszerzik a szakmunkásbizonyítványt. Ha így kezdik az életet, mi lesz később? Még alvásra is jut idő? Háromnegyed kettőkor az épület mellé áll egy teherautó, rendszáma FB 12-08. Körülményesen befordul a buckás terepen, majd tíz perc múlva visszakanyarodik a betonkeverékkel együtt, s húsz méterrel odébb áll meg a főútvonalon. A gépkocsivezető tekintget, valakit keres. — Miért jött el az épülettől? — kérdezem. — Azt mondták, hogy nekik nem kell a beton. — Most mi lesz? — Nem tudom, ha itt sem kell, akkor visszaviszem a központhoz. — Miért hozta, ha nem kell? — Azt hiszem a betonközpontban szúrták el a dolgot. — Az ilyen fuvarokat „megérzi” a fizetése? — Persze. Engem teljesítményben fizetnek. Sajnos, sok az állás, — legyint lemondóan, — eddig másfél órát veszítettem. Kevesebbet keresek ... Negyedórái keresgélés után; beijl a kocsiba és elhajt a város felé. Az építkezés egyik < vezetője felvilágosít: ők meg-j hagyták a betonközpontnak, J hogy csak akkor szállítson, j amikor kérik. Most nem kérték. A gépkocsivezető viszont ! jogosan legyintett, s ezt a ki-< hagyást nehéz lesz a fizetéskor megmagyarázni családjának. Ha így kezdik, j mi lesz később?! A daruval szemben öt fia- < talember élvezi a napon az', édes semmittevés óráit. Né- < ha kettő bemászik a földszinti ablakon és három marad kint, majd fordítva. Odamegyek \ hozzájuk két órakor és megkérdem, hogy mióta állnak. — Dél óta — mondja az { egyik. — Miért? — Nincs elég téglánk. — Szóltak már valakinek? — Az anyagos intézi a szál- j lítást. — De mondták neki, hogy) elfogyott és dél óta nem tud-i nak dolgozni? — Mi nem. Elválok tőlük és meg jegy-í zem, hogy majd én szólok a! művezetőnek a tégla miatt.; Csodák-csodája, azonnal dől- ( gozni kezd mind az öt fiú. A saroknál látom, hogy né- i hány méterrel arrébb bőven van tégla. Megtorpanok és j visszafordulok. — Órabérben dolgoznak, J fiúk, vagy normában? — A teljesítmény hatvan) százalékát kapjuk, mivel har-S madéves ipari tanulók va- j gyünk. — Ilyen tempó mellett la- J pos lesz a boríték. A másik épület felé tartok. Közben rendezett sorokban két katonai csoport érkezik. Itt dolgoznak az építkezésen. A parancsnok oszoljt vezényel és a csoportok gyorsan „felszívódnak” a két hatalmas épületen. Az épület végén idillikus kép. Egy idősebb ember a téglarakást támogatja és amikor meglát, barátságosan mosolyog. A mosoly persze nem nekem szól, hanem partnerének, aki a fal melletti malte- ros ládák mellett ül és alszik. Valamiféle zörejre feláll és kavargatni kezdi a láda tartalmát. — Miért állnak? — érdeklődöm. — Klinkereznek odafenn — néznek felfelé az állványokra és ezzel úgy érzik, hogy mindent meg is magyaráztak. Kérdő arckifejezé'emre még megtoldják: — Ha kell anyag, mi adjuk fel nekik. Visszafordulok a két épület közé. Rengeteg anyag van itt felhalmozva. A rend kifogásolható. Az állványok csövei még rendesen állnak egy csomóban, de az összekötő bilincsek szana-széjjel hevernek. Más anyagok is eléggé rendetlenül borítják a terepet. A gyorsfelvonók mellett állandóan négy-öt ember áll. Két hői segédmunkás az eltelt két óra alatt alig dolgozott többet tíz percnél. Köréjük néhány férfi is seregük. Ez a sarok inkább társalgónak látszik, mint munkahelynek. Sok az ellentmondás a munkaszervezésben Az építésvezető irodája az első emeleten van. Az ablakon át látni a két ház közötti területet és a szemben lévő épületet. A „társalgó” sarok is jól látható. — A két nő órákon át áll, semmit sem tesz. Miért? — Ök 'a takarítóktól várják a munkát, ha „lejön” egy vödör szemét, akkor kiöntik. — És a többiek? A férfiak? — Azok is általában anyagfeladók. Valamelyik brigádhoz tartoznak. A főépítésvezető elmondja, hogy az egyik hétemeletest július elsejére kell átadniuk, a másikat meg szeptemberben. — S van-e valami problémájuk? — Az idő. Ember van, anyag van, gépek is vannak, csak az idő rövid. A munkaszervezés is szóba kerül, s általában a munkavégzés, az idő kihasználása, mivel éppen az a legnagyobb probléma. Megjegyzem, hogy amig az anyagfeladók ott álldogálnak, talán az elszórt bilincseket rakhatnák össze vagy valami mást, He hagyják szó nélkül! A két épület közötti területen ennyi emberre nem lenne szükség, ha nem merevítenék meg a szervezés sémáit. Az a két ember, aki a klinkerezők- nek adja fel az anyagot, közben a takarítók által „összegyűjtött” szemetet is kiboríthatná vagy fordítva. De így, mindenki arra hivatkozik, hogy „nem az ő asztala”. Ilyen nagy létszámú építkezésen talán el kellene tekinteni a régi szervezéstől és a kiszolgáló csoportot egy felügyelet alá helyezni, akkor kevesebb társalgó sarkot lehetne látni. — Valamikor így is volt — jegyzi meg egy művezető. — Ha a pallér meglátta, hogy nincs munkája valakinek, akkor adott neki feladatot. De moi nem teheti, mert az ember máshova tartozik. Azt sem én jegyzem meg, hanem az egyik vezető mondta, hogy sok kicsi, sokra megy. Igaza van: a sok kicsi, sokra megy. S nem hagyhatjuk szó nélkül. Gazdagh István A realizmus reneszánsza? Jegyzetek a TIT művészeti választmányainak országos ülésén Május 11-én és 12-én a TIT Baranya megyei Szervezete művészeti szakosztálya képviseletében, mint annak elnöke, részt vettem Budapesten a Társulat művészeti választmányainak ülésén. Az ülésen Ortutay Gyula, a TIT országos elnöke tartott vitaindító előadást „Mai társadalom — mai művészet” címmel. A művészeti élet és ismeretterjesztés kérdéseit sokoldalúan felölelő, gondolatokban rendkívül gazdag vitaindító előadás alapján két napon át tartó, magas színvonalú, de a mindennapi gyakorlatot egy pillanatig sem szem elől tévesztő vita alakult ki, melynek során huszonketten szólaltak fel. A vita nagyon gazdag anyagot ölelt fel, mindenekelőtt a művészetek különböző ágainak szoros együttműködését hangsúlyozta. — Egyébként ezt húzta alá a közös választmányi ülés is. Az elvi kérdések közül a realizmus kérdését említem meg A felszólalók közül többen a közelmúltban jártak külföldön, Nyugaton és Keleten, és egyértelmű vélemény alakult ki ezen a magas szintű értekezleten, mely szerint a realizmus ma már nemcsak a szocialista országokban, hanem nyugaton is, mint a holnap művészete kibontakozásának lehetősége jelentkezik. Ez az oka annak, hogy ma pl. a franciaországi vagy nyugatnémetországi művészeti körökben egyaránt örömmel üdvözlik azokat a szocialista országokból érkezett művészeket, esztétikusokat, művészettörténészeket, akik a realizmus és ezen túlmenően a szocialista realizmus kérdéseivel foglalkoznak. A másik kérdés, amelyet a sok közül kiemelek, egy látszólag módszertani kérdés, a komplexicitás kérdése. Azonnal előrebocsátom, hogy magát a kifejezést elmarasztalták. A komplexicitás (komplex előadások például) — én sem találok jobb kifejezést ennél, bár én sem tartom jónak — a különböző művészeti ágak együttműködését jelenti és ezzel lépi át a módszer határát és válik tartalmi és ennek következtében szemléleti kérdéssé is. Feladata a dolgok, jelenségek összefüggésének megmutatása a művészetek terén. Ennek felismerése viszont egyetlen út a valóság megismerésére. Még talán annyit, hogy a megyei küldöttek általában gazdag, színes munkáról számoltak be, mely azt bizonyítja, hogy a TIT ismeretterjesztő munkája a művészetek terén is a tudatátalakítás egyik fontos eszköze; ; v:V| ... —ai— Má ris népszerű a Patyolat új, harmincadik szolgáltatása, a tolltisztítás. A tollat kívánság szerint háztól házig szállítják és három nap alatt készül ei, de helyben is megvárható a tisztítása. Korszerű keletnémet félautomata portaianítja és gőzöléses eljárással fertőtleníti is egyben a tollat. Az új gép napi 100 kilogramm toll feldolgozására alkalmas. Már az aratásra készülnek a gépállomáson Megtartották az első aratási megbeszélést az Ócsárdi Gépállomáson A kedvezőtlen időjárás ellenére is szépen fejlődnek a kalászosok megyénkben és várható, hogy egy hónap múlva megindulnak a kombájnok az ősziárpa-táblákon. Ezért a megye gépállomásai és gépjavító állomásai főagronómu- sainak részvételével tegnap Öcsárdon megtartották az első aratási tanácskozást. Álló Miklós, a Gépállomások Baranya megyei Igazgatóságának főagronómusa számolt be a feladatokról. Elmondotta, hogy a kombájnok 70 százaléka a gépállomások, 30 százaléka a termelőszövetkezetek tulajdonában van, a megye 260 aratógépéből viszont csupán 26 van a gépállomások tulajdonában. A gépi kapacitás lehetővé teszi, hogy az aratást a megyében mintegy 92 százalékban gépekkel végezzék el és ebből 76 százalékban kombájnok vágják le a gabonát. Baranya domborzati viszonyai alapján elképzelhető 98 százalékos gépi aratás is. A megye gépállomásai és termelőszövetkezetei arra törekednek, hogy ezt az értéket minél jobban megközelítsék. A javításra kerülő kombájnok mintegy 70 százaléka már üzemképes állapotban várja az aratást. A megyében 1962- től 75 darab AC—400-as magyar kombájnt kiselejteztek, idén — 12 darab kivételével — csak SZK—4-es kombájn arathat. Ha az aratásra az ígért gépek megérkeznek, akkor összesen 25 gépállomási és tsz-kombájnt állíthatnak munkába. Fontos és felelősségteljes munka ezekben a hetekben a kombájnvezetők kiválasztása. Csak több éves gyakorlattal rendelkezőket ültessenek a gépekre és a termelőszövetkezetből is kérjenek segítséget az ott dolgozó, jelenleg más beosztásban lévő kom- bájnvezetők személyében. A kombájnszérűk helyes kialakításáról tavaly Mágocson tartottak megyei bemutatót, az idén azt javasolják, hogy minden nagyobb termelőszövetkezet a tavalyi bemutató ta- ! pasztalatai alapján létesítsen ' kombájnszérűt, és ehhez a gépállomások adjanak műszaki segítséget. A cél az, hogy minél kevesebbet mozgassák a gabonát, de ezt a mozgatást is minél tökéletesebben oldják meg. Gondoskodnak az aratőgé- ; pék megfelelő üzemeltetéséről és lehetőleg éjszaka vagy vasárnap délután cserélik az olajat, az alkatrészeket, de gondoskodnak a vezetők az aratásban dolgozók ellátásáról is. Még az aratás megkezdése előtt kétnapos oktatásban részesítik a traktor- és kombájnvezetőket, hogy megismerjék a tűzrendészeti, balesetvédelmi előírásokat. Arra is felhívta a tegnapi tanácskozás a gépállomások figyelmét, hogy időben gondoskodjanak valamennyi, aratásban dolgozó meleg ebédjéről. A gépállomások 62 ezer holdat vágnak le kombájnnal és egy kombájn átlagosan 367 holdon takarítja be a gabonát. Azonban az aratási munkaverseny lehetővé teszi a kombájnok még nagyobb termelékenységét. Baranyából indult el az 500 holdas mozgalom, mely országos versennyé szélesedett és a Wolf Ede- mozgalom nevet kapta. Tavaly már a megyében 46 kom- bájnos teljesített 500 hold felett. Az idén már eddig 32 kombájnos csatlakozott a versenyhez és a bólyi Mészáros Kálmán 600 hold feletti teljesítményt vállalt. A versenymozgalom kiszélesítése lesz az egyik feladata azoknak a termelési tanácskozásoknak, melyeket a következő hetekben — de még az aratás előtt , minden gépállomáson és gép*., javító állomáson megtartanak?*1 Ülést tartott a vórosi tanács vb Miért drá»a a pécsi piac? Pécs lakosságának élelmiszerellátásában fontos szerepet töltenek be a piacok. Élelmiszereinknek ugyanis csaknem tíz százalékát a piacokon szerezzük be. 1964-ben a pécsi piacok zöldáru- és gyümölcsforgalma 28 millió forint volt, ugyanakkor a MÉK zöldség-gyümölcs bolthálózata 34 millió forintos forgalmat bonyolított le. Bár a MÉK ellátási tevékenysége évről évre javul és az elmúlt év folyamán már mind az áruválaszték, mind az áruutánpot- lás tekintetében általában kielégítő volt, a piacok még hosszú időn keresztül az élelmiszerellátás fontos bázisai lesznek. Fenntartásukat, korszerűsítésüket, fejlesztésüket ennek megfelelően kell megoldani. Közismert, hogy a pécsi piac az egész országban a legdrágább. A Statisztikai Hivatal adatai szerint 1963-ban a zöldségfélék 17,7, a gyümölcsök 8,5, a paradicsom 43,4, a zöldborsó pedig 32,2 százalékkal drágább volt nálunk mint más városokban. Átlagosan 10—11 százalékkal vásárolnak drágábban piacainkon a pécsiek, mint bárhol másutt az országban. És míg 1983-ban a piacon 15,26 forint volt a tejtermékek évi átlagára, burgonyát 3,31, zöldséget 4,02 forintért lehetett kapni, 1964-ben a tejtermékek ára 16,11, a burgonyáé 3,78, a zöldségé 4.61 forint volt átlagosan kilogrammonként. 1964-ben 182 787 kiló val kevesebb áru került a piacokon keresztül pécsi családok asztalára, mint 1963- ban, de ezért az árumennyiségért csaknem 2 millió forinttal többet fizetett iri i lakosság, mint 1963 ban. Olyan adatok ezek, amelyek intézkedésre késztetnek es élénk vitát váltottak ki a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén. A MÉK meg nem tölti be teljesen árszabályozó szerepét — állapították meg —, de nem szabad figyelmen kívül hagyni n„gy a probléma megoldását '-'-a- rólag a felhozatal növelés* e- lenti. A kereslet—kínálat objektív tényezők a piaci forgalomban, de a kínálat növekedését el lehetne érni ha a termelőszövetkezeteket érdekeltebbé tennék a piaci felhozatalban. Különösen a perempiacokon érezteti hátrányé* hatását, hogy a termelőszövetkezetek nem vesznek részt a szabadpiaci kereskedelemben, Ujmecsekalján és Meszesen alig-alig van piaci forgalom. A jelenlegi helyzetből kivezető legjobb megoldásnak a termelőszövetkezetekkel folytatandó tárgyalásokat látja a végrehajtó bizottság, valamint azt, hogy a kerületi tanácsok az eddiginél nagyobb ügybuzgalommal kezeljék a piacok kulturáltabbá tételének ügyei, hiszen a kulturált környezet önmagában is vonzó hatású lehetne. A vita után határozattá emelte a végrehajtó bizottság azokat a javaslatokat, amelyeknek végrehajtása elősegítheti a város piaci ellátásának javítását: a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai a jövőben jobban figyelembe veszik majd a piacok fejlesztés! i vényeit. a határozaton kívül pedig felkeresik a megyei tanács kereskedelmi, illetve mezőgazdasági osztályait. hogy ök is segítsenek a termelőszövetkezetek megnyerésében. II. M.
