Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-21 / 118. szám
m MÄ JUS ZL napló 3 Tízezer külföldit várnak Pécsre Több boltot kellene nyitva tartani Javulnak a közlekedési lehetőségek Az idegenforgalom egyre nagyobb szerepet játszik Baranya és Pécs életében. A külföldi látogatók száma év ről évre nő. 1958-ban 1542 külföldi fordult meg a megyében, 1964-ben pedig már 5100. Az 1965-ös mohácsi busójárás 4877 jugoszláv látogatót vonzott, akikkel együtt az ez évi külföldi látogatók száma elérheti a tízezret. Fejlődik a belföldi idegenforgalom is. A Pécsett megforduló idegenek vendégnapjainak száma az 1958. évi félmillióról 1964-ben másfél millióra nőtt. Tavaszi—őszi programok Lehetőségeink a vendégek elszállásolására az elmúlt hét év alatt majdnem megkétszereződtek. A szállodai férőhelyek száma 6, a turistaszállá' soké 227, a fizetővendéglátó szolgálaté 108 százalékkal emelkedett. A szállodai elhelyezés Pécsett, Harkányban kulturált, a turistaszállások közül a szigetvári, az abali- geti és pécsváradi kiemelkedő. Az átalakítás befejeztével a siklósi vár turistaszállása átlagon felüli lesz. Ma még gondot okoz, hogy sem Pécsett, sem a megyében nem biztosítható éves szinten a szállodakapacitás kihasználtsága. Keresni kellene olyan lehetőségeket, — tavaszi vagy őszi pécsi program, gyógyfürdő, téli sportlehetőségek stb. — amelyekkel az idegenforgalmi idény megnyújtható. Nincs teljes mértékben megoldva a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatás. Pécsett elsősorban az okoz gondot, hogy az idegenforgalmi főszezonban viszonylag kevés a vasárnap vagy hétköznapi nyújtott nyitvatartással üzemelő boltegység. Harkányban, Siklóson, Abaligeten és Mohácson, a vendéglátóipar nem alkalmas nagyobb tömeg fogadására. A túltelítettség rendszerint a vendégekkel való foglalkozás és a kulturáltság rovására megy. Bár több idegenforgalmi centrum, így Abaliget, Szigetvár és Harkány fejlesztését vették tervbe, a tervek megvalósításához szükséges beruházási hitelek még nincsenek meg. Különösen súlyos a helyzet Szigetváron, ahol nincs megfelelő étterem. Meg kellene i fontolni, nem volna-e meg-! oldható, hogy azokon a helyeken, ahol megfelelő kapacitású étterem és konyha áll rendelkezésre, a szokásosnál előbb kezdjék és később fejezzék be az étkeztetési időt annak érdekében, hogy több vendéget jobban szolgálhassanak ki. Huszonkétezer autó és motor Pécsett és Komlón 162 OOU ember él, a megye lakosságának csaknem 40 százaléka. Mivel egyik városnak sincs üdülő-fürdő övezete, a lakosság jelentős része a megyében levő üdülő és idegenforgalmi alközpontokat keresi fel. A megyében levő 22 130 motor- kerékpár és személygépkocsi tömegessé teszi a kötetlen közlekedést, és még többen veszik igénybe a vonatokat, autóbuszokat. Harkány, Siklós, Abaliget és Mohács autóbusszal és vonattal is jól megközelíthető, Szigetvárra és Pécsváradra azonban csak vonattal, Orfűre csak autóbusszal lehet eljutni. Ezekre a helyekre általában jó a közlekedés. A Balatonra azonban még mindig nehéz eljutni. A vasútnak azt a törekvését, hogy a balatoni fürdővonatok menetidejét tovább csökkentse, örömmel fogadja majd a közönség. Bizonyára örülnek az autósok annak a hírnek is, hogy 1966 végére elkészül a szigetvár—kaposvári útszakasz, a siófok—szekszárdi út pedig ez év végére lesz forgalomra készen. Baranyában is több utat korszerűsítenek. A szigetvár— -drávafoki út két és fél kilométeres szigetvári átkelő szakasza 1966 első negyedévében készen lesz. Anyanyelvűken köszöntjük vendégeinket A közlekedésrendészet is felkészül az idegenforgalmi idényre. A hiányzó közúti jelzéseket pótolja és azokat, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi előírásoknak, kicseréli. A rendőröknek négynyelvű szótárt adtak ki. A közlekedés-rendészet fontos feladatának tekinti, hogy az eljáró rendőrök idegen nyelven is irányítást adhassanak a hozzájuk fordulóknak. E példát követni. kellene a vasúton is, de tennivalók vannak e téren az idegenvezetésben is. A Pécsi Idegenforgalmi Hivatal 29 idegenvezetője közül 19 beszél idegen nyelven, a tan folyamot most végzett 47 új idegenvezetőnek azonban a fele sem. Sajnos, a Pécsi Idegenforgalmi Hivatalban és az IBUSZ-nál is a személyi állománynak csak egynyol- cad, illetve egyötöd része beszél idegen nyelven. A Megyei Idegenforgalmi Hivatalban jobb az arány, az összdolgo- zóknak csaknem fele ilyen szempontból is felkészülten várja a külföldi vendégeket. Csendes a nagymányoki akna Bár a kép csalóka lehet, hiszen a külszíni létesítmények érintetlenül állnak, a csillék százával sorakoznak a táró előtt, köztük itt-ott mozdonyok. Olyan látvány tárul az ember elé, mintha közlekedési dugó keletkezett volna és várható, hogy hamarosan helyreáll a rend, a csillék megindulnak: az üresek a föld gyomrába, a teli csillék pedig a napszintre. Befalazták a táróvágatot Persze, erre már hiába várnánk, a táró bejáratát téglafal zárja el, jelezvén, hogy a nagymányoki akna nyugalomba vonult. A termelést ez év januárjában szüntették meg, majd kiszerelték a kiszerelHordók hető és használható dolgokat és márciusban befalazták a táró „száját”. De vajon miért állnak még május közepén is ott a csillék, a mozdonyok és a rengeteg cső és más vasanyag? Két idősebb bányásszal találkoztam, — Hauck Jáno-* és Hirschmann János vájárokkal. — akik a vasúti pálvit bont ják. Nem tudtak felvilágosítást adni. Hauck János elmondta, hogy hatan maradtak ott a bezárt mányoki aknánál. Ketten őrködnek, a többiek meg bontják a külszínen lévő síneket. A négy aktív dolgozó közül nemrégiben ketten nyug díjba mentek, de a jövő hónapban Hirschmann János is követi társait, tehát marad Hauck bácsi, hogy a harmincöt itt töltött esztendeiét még néhány hónappal tetézze. Csak az a kérdés. hogy ő egyedül mennyi idő alatt bont ja le a palahányódg húzódó vasúti pályát* Hová kerülnek a csillesxerelvenyek? A kérdést az északi üzemek vezetőjének. Gyorsok elvtársnak tettem fel a szászvári irodában. Az üzemvezető elmondta, hogy a nagymányoki aknánál jelenleg is működik egy lakatosműhely, ahol a TH gyűrűket egyengetik, s éppen ezért nem olyan borús az ottani kép, mint amilyennek látszik. A csilléket egyébként felajánlották a tröszt üzemeinek. | Egy szállítmányt már elvittek a pécsi bányákhoz, a többi — körülbelül 400 darab — a szászvári bányaüzemhez kerül rövid időn belül. A csöveket a komlói üzemek igényelték, de abból is jut a szászvári aknának, ami pedig annyira rossz áüapotban van. hogy nem használható, azt selejtezik. A szászvári bánya stabilan áll a_ lábán, rőt az évekkel ez előtt megkezdett beruházás lassan a végéhez közeledik. Az új Béke-akna mélyítését befejezték, az aknában a szerelési munkák folynak, s előreláthatóan a jövő év elején üzembehelyezik. Naponta mint egy 50 vagon szenet termelnek majd. A szén minősége az északi üzemek közül itt a legjobb. közel 4000 kalória fűtőértékkel. A kitermelt szén egy részét a szom-zédos nagymányoki brikettüzembe szállítják, valamint közvetlenül értékesítik. ISagymányok után Mása következik ? A jelenlegi tervek szerint a mázai bányának két éve van vissza,, s aztán a nagymányoki akna sorsára jut. A mázai szén viszonylag alacsony fűtőértékű és mint ahogyan a nagymányoki bányában sem volt gazdaságos a termelés, itt sem az. Egyébként az északi üzemek gazdaságossága még a szászvári nagyobb kapacitás ellenére is elmarad a mecseki szénmedence üzemeinek eredményeitől Az idei el«ő negyedévben az összüzemi teljesítményük éppen csak hogy meghaladta a 700 kilogrammot, vagyis a mai követelményeknek a felét. Hasznosíthatok-e a leállított bányák? Attól függ, hogy milyen állapotban vannak. A mélyszin- teket általában nem lehet sem mire sem használni, hiszen ahhoz éppen olyan állapotba kellene hozni, mint amikor rendes termelést folytatnak: szellőztetés, fenntartás, világítás és így tovább. Arról viszont hallottunk, hogy az egyik leállított tatabányai üzem vágatában gombatermelést folytatnak. Talán a nagymányoki bánya táróvágata is alkalmas lehetne erre? A vágat hossza 1800 mé*er. magassága 2—2.5 méter és a szélessége is körülbelül ekkora. Érdemes lenne megvizsgálni a hasznosítás lehetőségeit. Wm (G.I.) Módos Gábor (Szombathely) íelv. Képünket az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete VII. országos fénylcépkiállítása és filmbemutatója anyagéból közöljük. A kiállítás megtekinthető minden nap 10 órától 19 óráig, a Központi Egyetem aulájában — Rákóczi út 80. (Díjtalan belépés). Dráván innen —a gáton túl Árterületen, a Dráva magasabbik partja és a védőgát között kertészkedik a felsőszent- mártoni tsz. A folyó rakta le évszázadokon át azt a homokos, buján termő talajt, amit most kertészkedésre használnak. Az egész parti sáv a Dráva, a gát és az erdő között jó kétszáz hold és éppen a folyó, meg a bővizű holtág adta a lehetőségeket az öntözésre. A kétszáz holdat egy öntözőhajóról és hat nagyteljesítményű szivattyúval permetezik, ha megszorul a levegő a nyáron. Nagyüzem ez javából. A számok sokszor szinte hihetetlenek. — 250 ezer tápkockás pap- ■ ikapalántát teszünk ki sza- ad földbe. Jövőre legalább ymillió lesz. Még a nyáron "vártjuk és tároljuk a táp- ■ -kát, tavasszal csak betele- fik. hollandi ágyak mellett éigetünk Ronta József kereti brigádvezetővel. Azt "dia vasárnap is, hétfőn is szonöt fok meleget muta- '•'»♦t a hőmérő, az emberek '-túliban dolgoznak. A két -’’-ndi ágy-sor között —van '"’”*- éppen nyolcvan — P:rmn kismotor veri fel ■ r'-,á-s pál. a növény- ■; brigád vezető jeni hogy egy vagon l^om- poszt trágya érkezett. Délután háromkor ki kell rakni. A komposztot már a tápkockákhoz rendelték, hogy a nyáron legyárthassák az egymillió darabot. — Miért olyan sürgős ez? — Nézze, én nagyon keveslem a kertészet jövedelmét, azt a 2,2 milliót. Két éve kétmilliót terveztek és lett 2,8 millió a 150 holdon. Akkor most a kétszázról legalább négymilliót kellene lehozni. — Kellene, de hogyan? — Erre kell az egymillió tápkocka. Ha a tápkockagyr tó gép itt van már februármárciusban, akkor sokkal nagyobb lenne a jövedelmünk. De majd jövőre ... Felsőszentmárton országos hírnévre tett szert szamócájával. Vagontételben küldi a tó- városba. Az idén június 10-e körül jelenik meg a piacon. Tizenöt mázsát várnak egy- egy holdról. Tíz hold az iáéi terem először, öt hold pedig már olyan „öreg”, hogy szüretelése után kiszántják és kései karfiol kerül helyébe. De már azon gondolkodnak, hogy egy nagy táblát, talán tíz holdasat, egy még bővebben termő szamócafajtával telepítenek be. Közvetlenül a folyóparton van a kertészet 11 holdas zöldhagyma-táblája. ötvenhét asz- szony dolgozik itt hat munkacsapatban. A munkacsapat azt jelenti, hogy a hagymás ládákat felfordították és 5—6 asz- szony egy csomóban ül és tisztítja, kötözi a hagymát, öt darab kerül egy csomóba és ezért — szerződésre 55 fillért kap a szövetkezet. — Mennyi a norma? — 240 csomó egy asszonynak. — És ezért mennyit fizetnek? — Kétszáz csomóért egy munkaegységet, az idén 33 forint 96 fillért. Persze ez csak terv. — Mikor szállítanak? — Reggel kilencre jelezték a kocsit, akkor küldünk 13 ezer csomót Budapestre. Délután már a fővárosban árulják a hagymánkat. — Hagyma lesz, látom, de fokhagyma? Egy fiatalasszony felkapja a fejét. — Volt tavaly, annyi, hogy nem tudtuk hová tenni, miért nem vitték el? Ebben van igazság, de hát ez is kétoldalú. Nemcsak a városnak kell eljönnie az áruért, a tsz is nézhetne többet a pécsi piacra. A felsőszent- mártoniaknak volt standjuk U.imecsekalján, de az utóbbi időben nem küldenek árut. Pedig éppen a napokban láttam, hogy milyen hitvány zöldhagymát kínálnak a kofák az új városnegyedben nem 55 filléres, hanem 1,50-es áron. És Felsőszentmárton csak másfél óra autóút Pécstől. A hajnalban szedett árut reggel már árusíthatnák. S ott van Meszes a 240 ezer forintos új piacával. A bányászasszonyok ott is várják a friss zöldárut. Az öntözés csodákat művel. Kétszáz hold ez a kertészet, s legalább kétszer akkora terület termését adja. Most lejön a zöldhagyma és uborka kerül a helyébe, a szamóca után kései karfiol és így tovább. — Nem félnek a Drávától? — Utoljára 1950-ben öntötte el ezt a területet, azóta nem fenyeget — mondja Ronta és nézzük a szélesen hömpölygő folyót, az innenső part még mindig legalább két méteres, pedig magas a víz. A kertészet nemcsak több millió forintot, hanem jó munkaalkalmat is jelent a tsz-nek. Száz asszony és harminc férfi dolgozik itt állandóan. Az asszonyok 12 munkacsapatban, a férfink a lovak mellett, az öntözőgépeknél, a melegágyaknál. Mire visszaérünk a kertészet központjába, már teherkocsi várja a brigádvezetőt. Hagymáért jöttek — egy nappal előbb. Gáldonyl BOR Egyedülálló régészeti munka Ma’son Hol ásnak az idén a régészek? A beköszöntött szép idő lehetővé tette, hogy a régészeti munka is teljes lendülettel meginduljon. Bár Kis Attila, a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályának munkatársa dacolva az ásatások számára áldatlan időjárással, már néhány hete ásat Máj son, az idei régészeti programvégrehajtása csak ezekben a napokban vehette kezdetét. A legérdekesebb idei feladat kétségtelenül Kis Attiláé. Ez a fiatal muzeológus ugyanis Majson egy teljes X— XI. századbeli temetőt tár fel és ezzel a magyar archeológia történetében valószínűleg egyedülálló munkát végez. Eddig ugyanis többnyire csak egy-egy sírt tárhattak fel a különböző ásatások. A legjobb esetben Is mindössze egy-egy temetőrész feltárásában lehetett részük. így nem volt biztos, hogy a megtalált néhány sír halottja az illető kor tipikus embere volt-e. — Számítani lehetett arra, hogy a maga korában is rendkívüli termetű, korú, vagy gazdagságú halottat őrzött a sír. A majsi síkon viszont eev sértetlen és teljes temetőt tár most fel Kis Attila. Ezért a temető nagyságából következtetni lehet a falu lélekszámá- ra, a kor betegségeire, vagy például a test méreteire. A két éve tartó feltárás óta a mintegy ezer sír kétharmadát napvilágra hozták és a munkát legkésőbb jövő évben be akarják fejezni. Több éves munka a Máré- vári feltárás is. Ezt ugyan nem a pécsiek végzik, hanem Gerőné Sándor Mária, az Országos Műemléki Felügyelőség régésze. Az ott talált anyag azonban a Janus Pannonius Múzeum birtokába kerül majd. Ezt a kutatást az idén befejezik; Hamarosan megkezdődik a nagyárpádi ásatás, amely Bán- di Gábor munkája. Jelentőségében hasonlít a majsi feltáráshoz, azonban Bánd! Gábor nem temetőt, hanem bronz kori lakótelepet tár fel. A nagyárpádi ásatást is még 3Z idén befejezik. Mivel a pécsváradi várénü- letből talán most már végleg kiköltözik az erdészet, még az idegenforgalmi célokra történő átalakítás előtt á«at majd Kis Attila. Ennek célia. hasonlóan a kisebb tava'vi ásatáshoz, tisztázni minél tő’-h régészeti problémát, hogy az átalakítás után ne kellien már semmihez sem nyúlni. Dr. Fülen Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóia vezetésével dr. Burger Alice folytatja a pécsi postaigazgatóság udvarán megkezdett feltárást. Ugyancsak dr. Burger Alice Majson is ásat, egy már megkezdett munka folytatásaképpen. Míg Kis Attila a síkon kutat, ő a dombvonulaton egy késő római kori kultikus temetőt tár fel, amely a régi római hagyományokban: a keleti kultúrával történ* keveredésére vet majd fényt. Végül sok munkát ad a pécsi régészeknek az úgynevezett leletmentés. Hiszen érit" kezes közben számtalan lelet kerül elő, ami miatt nem állhat meg az építő munka. Ezért az archeológusoknak azonnal ki kel) szállniok a helyszínre és behozni azt vagy a szükséges megállapításokat megtenni. Rengeteg ilyen bejelentés érkezik. Ezek 95 százalékban régészeti anyagokra hívják fel a figyelmet. Néprajzi vagy képzőmüv-/.,HÍ tárgyak a legritkább esetben körűinek a múzeumhoz, mert a köztudatban sajnos a múzeum egyenlő a régészettel. *
