Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-19 / 116. szám

19. mAjtjs m napló 3 j gazdálkodási rendszer i hegyvidéki tsz-ekben rnya mezőgazdasági tér­jék javát a déli síksá- ?JJgazdálkodó nagyüzemek yiti pedig megyénk északi rffl* vidékein is igen sok '^jjószövetkezet gazdálko­dóé tegyük mindjárt hoz- níijóval kisebb eredmény- P^A baranyai termőföld 40 százaléka — katasztrális hold — 4 rgteázalékos lejtőn van, s ü1 földek a korábbi hely- Jjjjgazdálkodás következté- ^gyre Inkább erodálód- !gyre kevesebbet terem- i sásdi járás 80 százalé- pécsváradi járás 70 szá- |*í a szigetvári járás — l*ég — 40 százaléka eró- kitett terület, 'begyvidéki termelőszö- íjjetek gazdálkodásának ^vitása érdekében gyűl- '■^sze május 13-án Abali- P' a megye és a járások tanácsi szakvezetői, közösen beszéljék meg ^yt, melyet a 2002-es ínyhatározat a hegyvidé- .jjmelőszövetkezetek gaz­olására megjelölt, határozat kimondja, hogy tógazdasági termelésről ji*s vidékeken sem mond­od le. Egy magasabb vissza kell térnünk az ^keken történelmileg ki- ,(t kultúrákhoz, a takar- f elsősorban pillangós jtztéshez és a szarvas- f valamint juhtenyész­* Egyszerűbb »rmelésszerkezet oz, hogy a hegyvidéke- (gazdálkodó termelőszö- jetek fejlődhessenek, «nekelőtt mentesíteni kell é kenyérgabona és ab- fnesztés, valamint a ser- *lás alól, amihez adott- j nincsenek — szögezte anácskozás. Ugyanakkor kell adni itt a nagy- I takarmánytermesztésre, Jós telepítésre és a Vasmarhatenyésztésre, t — mivel ezek a me- rgcsapadékosabb vidékei Cnő adottságokkal ren- hek. etésszerkezet ilyen irá- ialakítása már meg is lőtt. A kenyérgabona 33 százalék a megyé- •baligeten már ebben az 20 százalékra, Hetve- 17 százalékra csökken- a búza területét. Hason- lyban fogják csökkente- a kukorica vetésterüle- mely teljesen leszorul igokra. Megszüntetik az növények termesztését íyek rosszul és csak az részében fedik be a ta- &t engedve a víz pusz- ításának. j vetésszerkezet az eró- eni védelmet szolgálja hisz ezeken a lejtőkön i 25 százalékos lejtökön ig 3—35 tonna termő­mos le évente a víz a ebe. Az évelő pillangó- takarmányok jelentő- ikkentik a talajlemosó- i szarvasmarha trágyá- osítja az évtizedek óta lőtt humusz visszapót- melynek egy másik módszere hegyvidéken trágyázás. hold beerdősítése inácskozás Jóváhagyta ivaslatot, hogy a hegy- termelőszövetkezetek- szántóföldi művelésre ljesen alkalmatlan té­rt be kell erdősíteni, egyidejűleg a hegyek eliszapolódott réteket ás után feltörni és ildi használatba kell kétirányú művelési ág- azonban nem megy tol napra. Az erdősítési a a tsz-ek nem vállal­ak teljes mértékben, úntegy 6000 hold szö- ;i területet —- elsősor- ;ásdi és pécaváradi já­rásban — át kell adni a Me­cseki Erdőgazdaságnak. Az erdőgazdasággal történt meg­egyezés alapján ezeket a te­rületeket 6—8 év alatt fásítják be évi 500 holdas ütemben. A siklósi és szigetvári járás víz­nyomásos területeit, illetve a Duna és Dráva menti részeket viszont maguk a termelőszö­vetkezetek erdősítik be első­sorban a vizet jól tűrő nyár­fával. Beruházás, állami támogatás Ellentétben az eddigi káros gyakorlattal a hegyvidéki ter­melőszövetkezeteket a továb­biakban megkülönböztetett módon kell számontartani be­ruházások, állami támogatás és egyéb téren is. Még az elmúlt évben, sőt, az idén is előfordult, hogy hegyvidéki tsz sertésfiaztató- ra kapott beruházást. Barom­fi- és sertéslétesítményre a következőkben ezek a gazda­ságok beruházást nem kap­nak, helyettük a sík vidéken gazdálkodó szövetkezetek épí­tik majd fel az eddiginél na­gyobb ütemben ezeket a léte­sítményeket. Beruházást esz­közölni ezentúl hegyvidéki gazdaságban csak a legszigo­rúbb előzetes gazdaságossági számítás után lehet. Cél ezek­nél az extenzív gazdálkodás, melynek történelmi hagyomá­nyai vannak. A hegyközségek­ben levő hatalmas paraszti szarvasmarhaistállók is ezt bi­zonyítják, melyek kihasznált­sága még nem a legjobb. To­vábbi cél a szarvasmarha- és juhtartás épületberuházásait és a takarmánybetakarítás gé­peinek számát növelni ezekben a tsz-ekben. Hátrányos adottságaik és a helytelen erőltetett gazdálko­dás miatt az állami támogatás jelentős része ezekben a tsz- ekbe irányult az elmúlt évek során. Ez azonban sok eset­ben nem a termelés ösztön­zését szolgálta. Munfeaerőmérleg, jövedelemelosztás Két leghégyesebb járá­sunkban, a sásdi és a pécsvá- radl járásban a férfimunkaerő zöme az iparban, elsősorban a bányaiparban dolgozik. A belterjes gazdálkodást tehát a rossz munkaerőhelyzet sem indokolja ezekben a tsz-ek­ben. Az eddiginél azonban valamivel több munkaerőre van szükség ahhoz, hogy fej­lődni tudjanak, ezt legjobban a garantált pénzbeli díjazásra történő áttéréssel lehet megol­dani, mint azt az abaligeti tsz példája is bizonyítja. Mód van azonban az ország más népesebb vidékeiről való munkaerő áttelepítésre is. Bá­noson, Abaligeten, Tekeresen és még számos hegyi község­ben sok az elhagyott ház, ha­talmas portákkal, gazdasági épületekkel. A munkaerőmér- leg elkészítésénél ezt a lehe­tőséget is figyelembe kell venni. A tanácskozás döntése alap­ján a hegyvidéki tsz-ek 1965. évi termelési tervét újra meg­vizsgálják és a szükséges mó­dosításokat megteszik. Jövőre pedig a most leszögezett elvek alapján készítik el az eddi­giektől merőben eltérő üzem­terveket, melyek már tükrözik a szerkezeti változtatásokat, megszabják a hegyvidéki gaz­dálkodás fejlődésének és fel­virágzásának helyes irányát. E tervek alapja a talajvéde­lem, mely a jövőben szerves része lesz itt a gazdálkodás­nak. Vízállás 828 centimeter Űjabb esőzések Ausztriában - Másodfokú árvízvédelmi készültség a mohácsi Duna-szakaszon A dunaszekcsői kertészet nagy részét elöntötte a kertészetet átszelő patak medrében felhúzódó áradó Duna-víz. Mohács környékén ezekben a napokban a rádió legjobban várt műsorszáma a vízállás- jelentés. Az Ausztriában és Németországban hetek óta tar­tó csapadékos időjárás, majd az ezt követő gyors olvadás az az Alpokban, évek óta nem tapasztalt erősségű tavaszi áradást okozott. A levonuló zöldár a napokban a Duna- alsó szakaszára. Mohács tér-' ff Nyusztparadicsom" a Dráva-parti öreg füzesekben A Dráva partján húzódó öreg füzesekben valóságos „nyusztparadicsom”-ot fedez­tek fel a vadászok. A menyét- hez hasonló, barna prémű ál­latok ma hazánk legritkább ragadozói közé tartoznak. A nyuszt ugyanis képtelen al­kalmazkodni a civilizációhoz, az erdők megváltozott életé* hez és ezért kipusztulóban van. A Dráva-melléki csendes, nyugodt ligetekben azonban — úgy látszik — kedvező kö­rülményeket talált magának. A holtágak, mocsarak, náda­sok között álló vén fűzfák od- val remek búvóhelyet kínál­nak nekik és a környék bő­ségesen ellátja őket táplálék­kal egész éven át. Kifosztják például a madárfészkeket, el­viszik a fácánfiakat, sőt még a kisnyulakat Is megfogják, emiatt az erdészek és a vadá­szok érthetően haragszanak is ráiuk. Nehéz azonban le­lőni őket, hiszen olyan ügye­sen, gyorsan mozognak a föl­dön és a fákon, mint a mó­kus. Az utóbbi időben mégis sikerült néhányat elejteni kö­zülük. Csánvoszró környékén például Uilaky Tivadar, a vajszlói erdészet vezetője ka­pott puskavégre egy 85 centi­méter hosszú példányt. Kémes határában, a drávai gát mel­lett levó öreg füzesben, Végh Rudolfnak, az erdészet mező­gazdászának sikerült nvusztot lőnie. Ma jláth-pusztánál a ha­tárőrök élve fogtak «1 egy fiatal nyusztot és ezt a Me­cseki Allatkertnek ajándékoz­ták. ségébe érkezett. Május 14-én 773 centimétert mutattak a vízmércék. Ennek megfelelően a Vízügyi Igazgatóság I. fokú védelmi készültséget rendelt el. Május 16-án már 792 cen­timétert mértek, s bár még az árhullám át sem haladt a ha­táron újabb esőzések következ­tében további emelkedést je­leztek. 17-én 810. 19-én pe­dig 828 centiméter a vízállás. A másodfokú védelmi ké­szültséget vasárnap délután rendelték el, s azóta a Mohács városi Tanács éjjeli-nappali ügyéletet tart, a Vízügyi Igaz­gatóság megerősítette a figye­lőszolgálatát, s megkezdte az árvédelmi anyagok előkészí­tését A tanács részéről dr. Vadon Antal, az Igazgatási osztály vezetője irányítja a felkészü­lést. Asztalán a jelentések, kimutatások és térképvázla­tok mellett egy gondosan ösz- szefűzött iratcsomag: „Mohács város árvízvédelmi. közerő- szervezési, kiürítési és menté­si terve”. — Ez a terv állandóan nap­ra kész állapotban van, és hí­ven tükrözi azokat a felada­tokat, amelyekkel számolnunk kell. továbbá összesíti azokat az erőiket — embereket és gé­pieket —, melyeket adott eset­ben igénybe vehetünk ... A terv első oldalán szá­mok. „Lakosság sízáma: 18 048. 18—50 év közötti munkabíró férfiak: 2500. Házak száma: 2924. A déli városrészből a vfz­Tíz percen át kerestem a Zobák-aknai Üzembiztonsá­gi Felügyelet irodáját — hasztalanul. Pedig lent az udvarban azzal igazított el egy ember, hogy az első emeleten balra, rézsűt a fő- bányamesterí hivatalt kö­vető utolsó ajtótól visszafe­lé, a második vagy a har­madik irodába kopogjak be. Az eligazítás „világos” volt, a folyosó annál kevés­bé, mert onnan már az aj­tókra szegecselt fémbetúk kalauzoltak tovább. De ho­gyan? Balra az első ajtón ez állt:.. FI. C., a másikon meg emez: . öl. C. Egyelőre nem okozott nehézséget a „rejtjeles” betűk megfejté­se, mert az ajtajukon ki­besurranó emberek elárul­ták a jelentését. Csak sikkor kezdett erőt venni rajtam a „kisebbségi érzés”, amikor a legnagyobb tanácstalansággal olvastam a következő ajtókon: . EO- LOGI., — .. N .. CKOZÓ, — FÖBÁ.. AMEST.. és így tovább. Kétségekkel telve visszabotorkáltam a folyosó elejére, hogy még egyszer végiggondoljam az udvaron kapott utasítást. S ekkor jöt­tem rá, ha mindjárt így kezdem a tájékozódást, már rég célba érkeztem volna; Hiszen a lépcsőfeljáraltal szemben a maradék kétsége­met Is eloszlatta a falra ag­gatott fémbetűs feliraj:: E.SŐ E.E.E; Ezután már gyerekjáték volt a tájékozódás. Vissza­mentem a FÖBÁ .. AMEST.. Amikor a zöld szín „tilosat" jelez nevezetű ajtóhoz s átlói rézsűt az utolsó ajtótól visz- szafelé bekopogtam a má­sodik irodába. Célba érteni. Amikor Pákozdl Bélújiak, az üzembiztonsági felügye­let vezetőjének elmondot­tam a kalandos nyomlkere- sés történetét, kicsit Ideges lett tőle, mert két percen keresztül egyfolytában so­rolta véleményét a fémbe­tűk feltalálójáról, s a fel­sorolásba nagyon kevés hí­zelgő szót kevert. Talán ez is hozzájárult valamelyest ahhoz. hogy negyed órával később, ket­tőzött szigorral végeztette el a leszállás előtti „szonda­próbát”. Körtelefonnal kezd­te. Először az üzemorvost értesítette a várható „paci- enturáról”, aztán a bánya­mentő ügy eletet hívta fel: — Adjatok két embert a motozáshoz. Még egy utasítás Ide, ké­rés amoda, és együtt volt minden a motozáshoz, az alkoholszonda „bevetéséhez”; Azt hiszem, csak én jöt­tem zavarba, amikor a le­szállásra sereglő bányászok előtt elálltuk a szállílókas- hoz vezető alagút bejáratát. Mert Pákozdl Róla és a mel­lérendelt bányamentők szem* rebbenés nélkül végezték a „kellemetlen” aktusokat. Amazok ketten, gyakorlott mozdulatokkal zsebelték sor­fa a leszállókat, Pákozdl Béla pedig „pszichikai fegy­verekkel” célozta meg egyik-másikukat. — Na, Orsós, álljon csak félre, oda a lámpakamra mellé. Orsós elsápad egy keve­set, de szó nélkül engedel­meskedik. — Maga Is, László Albert, maga is, Gonda Bálint. László Albert kicsit dur­cásan sorol Orsós mellé, Gonda Bálint már moso­lyogva. — Megint lelki sztriptíz lesz, Béla bácsi? Nincs ideje válaszolni rá, mert éppen Puskás Istvánt szólítja a sorba. — Semmi Izgalom, Pista, csak az Ideges, akinek rossz a lelkiismerete... És amikor együtt van az első transzport, odaáll a sor elejére, s kiadja a vezény­szót: — Na, emberek, indulás utánam az orvosi rendelőbe! Egy szemrebbenéssel még helyükön marasztalja a „zse- belőket”, s elégedetten nyug­tázza, hogy egyik leszálló­nál sem találtak gyufát, ci­garettát Az orvosi rendelőben tal­pig fehérben várakozik az orvos és az asszisztencia. Persze nem a szondázás tiszteletére öltöztek be, ha­nem néhány perccel előbb sérültet kezeltek. Mégis éppen olyan gond­dal, precízséggel fogtak hoz­zá ehhez a művelethez is, mintha sérültet kezelnének. Mert „gyógykezelés” ez Is, jól hibázott rá az előbb Gonda Bálint, ha el is tra- fálta azzal a „lelki sztrip­tízzel”. Megelőző „gyógyke­zelés” a szondapróba, arra jó, hogy idejében figyelmez­tessen: „Gondolj a magad és társaid testi épségére, ne szállj le ittasan!” De most mondja éppen a „márkaszámát” László Al­bert és odaáll az orvos elé. Dr. Nyitrai István ceruza­vastagságú üvegfiolát ad a kezébe. — Vegyen mély lélegzetet és fújjon bele. — S amikor látja, hogy a „paciens” ügyet lenkedik, rászól: — Függő­legesen tartsa a fiolát, hogy a kapilláris oldata a kris­tályra folyjon. Bizonyára nem tudja László Albert, hogy mi a „kapilláris oldat”, de min­denesetre úgy tartja kézben a fiolát, hogy ónnal sem lehetne pontosabban lefüg- göznl. Annál jobban tudja Or­sós. neki talán már „vizs­gája” is van a szondapró­bából. Tizennégy embert „szűrtek ki” a próMra, or­vosi nyelven „negatív” ered­áUásnak megfelelően 3500 em­ber kitelepítéséről kell gon­doskodni.” Egyelőre azonban a víz­mérce csak 828 centimétert mutat, így a város nincs ve­szélyben. A Mohács-szigeti ári teret ugyan már elöntötte a víz, de kitelepítésekre’ itt sem került sor, mert a házak erős kőalapzatúak. a lakók pedig csak végsó esetben akarják * - hagyni otthonukat A komp menetrendszerűen közlekedik, bár a régi kikötőt már nem lehet használni. A városban nyugalom van. az emberek a kőmellvédről nézik a vizet. Milyen további fejleményeik várhatók? A vízügyi előrejelzés sze­rint holnap már 840 lesz a vízállás, s valószínű 870-el te­tőz. A meteorológia ugyan­akkor újabb esőzéseket telez a forrásvidékről,, : így előre­láthatólag a második és bar-’“° madik árhullám • szinte éri egymást. A gátak magassá yarzo azonban ennek is ellenál'. Atszivárgás jelenleg sehol sem tapasztalható. A felké­szülés azonban nem felesle­ges a másfél hónapos rend­kívül magas vízszínt ugyanis erősen igénybe vette a tölté­seket. A Vízügyi Igazgatóság a műszaki előkészületek mellett a jugoszláv szervekkel is fel­vette a kapcsolatot. Hétfőn délután három órakor a hatá­ron találkoztak a kiét állam szakemberei a védekezés össz­hangjának biztosítása érdeké­ben. ménnyel. Ez azt jelenti, hogy a tizennégy vizsgálat után két perccel, valamenv- nyi fiola „reagense” meg- őrizte eredeti sárga színét tehát szó sem lehet alko­holos befolyásoltságról. Le­szállhatnak hát valamennyi­en, nem mutatott „zöld utat'' az alkoholszonda. Nem tévedtem, mert szá­mukra valóban a «árga szín jelentette a szabad utat. A zöld szín, illetve a „rea­gens” fűzöld elszíneződése a tiltó sorompó De erre már újra Pákozdl Béla adott magyarázatot — Akkor sem engedtük le a dolgozót, ha a szondaoró- ba minimális szeszfoevasz- tást lélez. Hazakilldiük. A bánvában nincs helve a leg­csekélyebb lllumináltságnak sem. A hazaküldéssel azonban nem tesz.nek még pontot az ügyre, mert a következmé­ny“! ennél Is szigorúbbak Az slkoholfoevas7tásból szír mazó munkakiesés bomli- zásnak számít, s így kihat a hűségjutalomra, a nvere- ségré«zesedésre is. Tudlák ezt jól a dolgozók s éppen ezért megkülönböztetett ..ti®z teleiben” tartlák a tetszetős külseiű. de kíméletlen ren­deltetésű üvegfiolát. Tanú erre az üzemorvos' naoló is. amelvbe egvre rit­kábban kerül be a márka­szám mellé a szomorú . díag- nőzis”; — alkoholos befo­lyásoltság. Pálinkás Györg>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents