Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-15 / 89. szám
rms. április is. napló 3 Falak és jogszabályok Több támogatást a járási építő társulásoknak! Az üvetf mesterei Amikor a gondoláit felvetődött, hogy a tsz-ek és a községek kisebb munkádnak elvégzésére jó lenne egy járási építő társulás megalakítása, az a cél vezette a szervezőket. hogy kisebb admi- nisz+rációval, mozgékony, sokoldalú tevékenységet végző brigádokkal hatékonyabban dolgozhatnak. Ilyen alapokon jött létre öt szövetkezet — a véméndi szederkényi, pécs- váradi. berkeséi és kátolyi — anvagi és erkölcsi hozzájárulásával az „önálló és közös vállalkozás a kölcsönös együtt működés elve alapján”. Munkájuk van bőven Most — pontosabban 1965. január 1-től — tehát együvé * art óznak a korábban szövetkezeti vezetés alatt működő házi brigádok, kőművesek, asztalosok, ácsok. Tizenhárom brigádot alakítottak a 101 termelő tagból és igyekeztek megszerezni a szövetkezettől azokat a szakembereket, akik más munkakörben dolgoztaik. Például hiány volt kőművesben, ugyanakkor a szederkényi termelőszöveükezetnél 4 kőműves képzettségű tag az állattenyésztésben dolgozott. Az önálló, közös vállalkozás élén az igazgató tanács az igazgatóság és az ellenőrző bizottság áll, amelynek'a tagjai az alapító szövetkezetek vezetőiből ikerülnek ki.. Ám kellett egy szakmai irányító a több, mint száz fős társulás élére. Bábosik IBést nevezték ki és mellé még hat nem termelő, adminisztratív munkakörben foglalkoztatott dolgozójuk van. Az éves terv is elkészült 8.6 millió forintra, amelyre a szerződéseket megkötötték a termelőszövetkezetekkel és a községi tanácsokkal. Vállalták magtárpadlásos istálló- építést a pécsváradi szövetkezetben 1,6 millióért. Szederkényben sertésfiaztatót építenek 640 ezér forintért. Mária- kéménden a művelődési otthont újítják M, a véméndi községi tanács a helyi óvoda bővítését bízta a társulásra. Hidason az óvoda átalakítása közéi félmillió forintos munkát biztosít számukra. Munkával tehát ellátták a társulást bőven, a szükséges építőanyagot is beszerezték részben a termelőszövetkezetek. részben a községi tanácsok. Vagyis látszólag minden rendben, mégis azt mondja a járási tanács elnöke, hogy „nem egészen így képzelték el a társulás működését, amikor a szervezést elindították.” — Miért? — Megöli őket az adminisztráció, a sokféle elszámolási rendszer, a szerteágazó és kiismerhetetlen jogszabály halmaz. Három fajta számlázás Mert hiába van két függetlenített építésvezető, aztán műszaki vezető, hiába osztották fel a járást három körzetre és minden körzetet egy egy műszaki szakember irányít, hiába vásároltak az utóbbi hetekben három motorkerékpárt, az adminisztráció íróasztalhoz köti a vezetőket. Csak a számlázásnak három fajtáját követelik meg a társulástól az érvényben levő jogszabályok. A termelőszövetkezeteknek harminc százalékos haszonkulccsal dolgoznak a Földművelésügyi Minisztérium rendelet® alapján. A községfejlesztési feladatokat 120 százalékos rezsiben végzik el az Építésügyi Minisztérium jogszabálya szerint. Viszont a termelőszövetkezeti tagoknak a magánszemélyekre érvényes norma szerint dolgoznak és számláznak. Van azután egy negyedik rendszer is, a költségvetési hitelből készülő kisebb beruházások, amelyek megint más elszámolást igényelnek, csakhogy .:. — Közös fedezeti forrásból készülő létesítményt nem csinálhatunk — panaszkodik Bábosik Illés. — Például Vé- ménden az óvoda bővítésére, felújítására az idén 350 ezer forintot fordít a köz-égi tanács. Ebben van községfejlesztési alapból származó hitel és 150 ezer forint állami támogatás is. A KÖFA feladatot elvégezhetjük, az államit nem. Vagy itt van Apátvarasd esete. A művelődéri ház létrehozásához a KISZ is hozzájárult 32 ezer forinttal. Csakhogy a KISZ által vásárolt téglát, meszet. cementet a járási tsz-énítési társulás kőművesei már nem dolgozhatják be a falba. Az építőanyag biztosítása is hosszadalmas tortúra. Hivatalosan az a termelőszövetkezet köteles építőanyagot biztosítani a társulás számára, amelyik megrendelte a munkát. Valójában a társulás anyagbeszerzője segít a szövetkezetnek, de fedezetigazolást az anyag beszerzéséhez a tsz ad Mire pár mázsa cementet, meszet megvásárolnak napokat szaladgálnak ísz-től TÜZÉP telepig igazolásokért, pecsétekért, aláírásokért. Könnyíteni, ahol lehet I Amit a járás saját hatás-; körében megtehetett az ügy- j menet egyszerűsítésére, már1 megtette. Viszont nem rajta múlik, hogy a ma még áttörhető tlen jogszabályok falként állnak a jobb, gyorsabb munka előtt. Rendezni kellene a sokféle jogszabályt. Engedélyezni kellene a közös fedezeti forrásból létesülő munkák elvégzését is. Nem tehetik meg, hogy egy klubot félig megépít a társulat, majd folytatja a kisipari szövetkezet. Ma még — sajnos — ez a helyzet! Az anyagbeszerzést is meg kell oldani, köny nyíteni! Ha az éves tervet a társulás állítja össze a beérkező igények alapján, akkor ebből logikusan következik, hogy a munkához szükséges anyagot is a társulás szerezze be. Ez lényegesen egyszerűsíti az anyagadminisztrációt és meggyorsítja a beszerzést is. Egymásnak sokszor e'lentmondó jogszabályok, rendelkezések nem akadályozhatják egy helyes kezdeményezés célszerű megvalósulását. Gáldonyi Béla Meleg vizű strand Szent lőrincen Négyszázhatvan méter mélyből kapták azt a meleg vizet, amelyet most a szentlőrinci strandfürdő medencéjének feltöltésére használ fel a községi tanács. A percenként 400 liter 40—42 fokos meleg vizet szolgáltató fúrás most lehetővé teszi, hogy a község szép fekvésű strandján már májustól októberig fürödjenek a helyiek és a környék lakói. A forgalom igen nagy a strandon minden évben és 32 kabin szolgálja a fürdő- zők kényelmét. Viszont a geológusok megállapították, hogy ha még kétszáz métert mélyítenék a fúrást, hatvan fokosnál is melegebb vizet kapnának és akkor téli-nyári strandot alakíthatnának ki SzentlőrinPécsett eléggé ritka szakma az üvegtechnikusi foglalkozás. A neonosokon kívül üveg- technikával csak a Pécsi Orvostudományi Egyetem üvegte’hrikal laboratóriumának két technikusa, László Péter és Ságody Sándor foglalkozik és itt ismerkedik a szakmával elsőéves tanulójuk, Dede Ildikó is. ök javítják az egyetem laboratóriumi berendezéseinek üvegszerelvényeit, sőt ha szükséges, újakat is készítenek. Újítás, ta’áfmány, iparjogvéde'em Gyorsabb ügyintézést várnak a bányász újítók Az újítási, találmányi és iparjogvédelmi propagandahét keretében kedden délután a pécsszabolcsi Puskin Művelődési Házban a Mecseki Szén- bányászati Tröszt dolgozoi, pécsi és komlói újítók vitatták meg a mozgalom időszerű problémáit. Mi tekin he.O újításnak? Szilvássy Zoltán, az Orsza gos Találmányi Hivatal osztályvezetője tartott vitaindító előadást, ismertette a kidolgozás alatt álló és a közeljövőben megjelenő újítási rendelet főbb módosításait. Elmondotta, hogy az újítási mozgalom 16 esztendeje alatt országosan mintegy kétmillió újítást fogadtak el és ezekért egymilliárd forint feltaláló' díjat fizettek ki. A szénbányászati tröszt újítómozgalmáról megállapította, az elmúlt éveklíőriilúttiiuk a liétkőznapők Hadd dicsérjem a hétköznapokat. A sültkrumplit hányó parázs alatt. A megszokottat, mely itt van, körülvesz. (Jevgenyij Vinokurov) Aranka asszonyhoz olyan lépcső vezet, amely csupa hétköznapokból emelkedik. Minden egyszerű, kevés szóval elmondható, még a bajok is szürkébb szó-köntösben járnak körülötte. Nehéz is beszélnem róla, mert a nvelv díszei és jelzői egyszerűen cifraságnak hatnának és azt nem szeretném. Csakhogy mégis beszélnem kell, egyszer, előbb-utóbb elmondani ezeket az egyszerű dolgokat. Azok a hétköznap-lépcsők. amik hozzá vezetnek, ‘öbbé-kevésbe mindenki számára ismerősek. De úgy együtt, ahogyan vannak, mégis duzzadnak a szépségtől. és egyéniek is a maguk módján. Aranka otthon tölti ide- :e java részét, vagyishogy közönségesen háziasszonynak nevezhetnénk. Ez persze kevés. Az is, háziasz- szonv is persze, sőt első- Talán. Ha ab- ’ ól indulunk ki, hogy a ' ” vé^esszámú óráinak -a^-rxbhik felét a bevásár- ' •-«, főzés, takarítás, mosás | •- -r<-oV>ek foglalják le. :/ Ezalatt kötény lóg a nya- 5 kában, vagy kosár a kar- < ján és a fejében rajzanak í. az apró gondolattöredékelc: el ne felejtsek pirospaprikát vinni haza, a héten már volt egyszer tészta, akkor ma mást kell kitalálni! ha gyorsan elmosogattam, lemegyek Zsuzsikával a levegőre — és így tovább. De aztán nem nevezném háziasszonynak, csak egyszerűen asszonynak talán. Mert a fő gond, a fő elfoglaltság, a fő-fő, életét kitevő tevékenység mégis csak a két gyerek. Képzeljék el, hogy mit lehet töprengeni azon, hogy Zsuzsi nem tudja kimondani az ö és ü betűt! Pedig nemsokára ő is iskolába kerül. És Julika, a nagyobbik nem tudja megérteni a számok egynémely titkát. Még könnyek is hullanak Aranka kék szeméből, lám, ez a Juli csak lármázik, szaladgál, veszekszik Zsuzsival, most meg épp valamit sütnek a babatűzhelyen, ahelyett, hogy a számtanba dugná fitos orrát. De hát az ilyen könnyek hamar fölszáradnak, amikor Julika foghíjas nevetését látja és a vékony Zsuzsi boglyas fejét, akik miatt sírt már ijedtebben, fájdalmasabban is. Szót sem érdemel, természetes, hogy a gyerekekkel aáfc • veszódség és a gond, különösein ha betegség veri le őket a lábukról. Szót sem érdeme! | az sem, hogy kicsit a Zsuzsi | miatt háziasszony ő, hiszen | ha majd mindketten isko- f lások lesznek, akkor... No | persze, ne gondoljon senki | valami nagyot, Aranka nem | őrizget oklevelet vagy szak- | máról szóló bizonyítványt g otthon. Sajnos. De ez nem | jelenti azt, hogy adandó alkalommal nem tudna bár mit úgy megcsinálni, min' most a háziasszonykodást Tükörfényes a padló, de ha melléviharzanak a lányok, kerül olló, cérna, tű, készül a babaruha és a hótiszta lakást telisteli hordják a gyerekek a rongyfecnikkel, cérnaszálakkal. És ez így természetes, így derűs, így olyan Arankához illő. Ezért van, hogy a mások gyerekei is mindjárt otthon érzik magukat közöttük és otthonosan turkálnak a játékosládában. Aranka falusi lány volt, és talán lélekben még most is az. Disznóöléses, havas telek emlékét senki olyan csillogó szemmel nem emlegeti, mint ő A lányok melléülnek és tátott szájjal hallgatják: mesélj még .. S talán mese is már kicsit, pedig igaz volt, hogy mintha Rómeó és Júlia története ismétlődött volna meg Anyu és Apu legszebb ifjúságában. Csak persze pár esztendővel ezelőtt, ebben a világban, már másmilyen csattanója lehetett a történetnek: a legény munkát keres a városban, elveszi a lányt, két kis gyerekük meg egy szép lakásuk lesz, aztán boldogan élnek, míg meg nem halnak... Aranka nem bánná, ha kissé több pénz állna a házhoz, de így sincs semmi baj. Inkább az lenne jó, ha a férje többé nem dolgozna olyan messze, hogy csak hét végén legyen a családjával. De különben? , Értelmetlenség lenne nagy szavakat mondani. Körülöttünk a hétköznapok a legszilárdabb tanúk. Aranka asszony szép, nyugodt, kiteljesedett hétköznapjai is. hez viszonyítva visszaesett Amíg 1963-ban 800 újítást adtak be, addig 1964-ben ez a szám 690-re csökkent. Az idén örvendetes javulás jelentkezik, mert amíg az elmúlt év első negyedévében a benyújtott újítások száma 159 veit, az idén 259 benyújtott újításról számolt be a statisztika. Az előadó a továbbiakban tisztázta, mit is kell újításnak tekinteni. Minden olyan javaslat — mondotta —, amely minimális műszaki-technológiai változásokkal járva a népgazdaság részére hasznos — újítás. Ismertette a díjazással kapcsolatban várható módosításokat, majd a találmányokról, szabadalmakról és egyéb jogvédelmi kérdésekről tájékoztatta a jelenlévőket. Az ankéton számosán felszólaltak és észrevételeket tettek a mecseki szénmedence újítómozgalmi rendszeréről, az ügyvitelről és elbírálásokról. C Ivancsics József fúrómeslcr > Zobák-aknáról sérelmezte, hogy a Mecseki Szénbányászati Trösztnél egy-két hónap is eltelik, mire válaszolnak az újítónak, s nem tartja megnyugtatónak azt a gyakorlatot, hogy a bíráló nem beszél az újítóval. Példaként saját esetét említi, a tröszt az 1965-ös újítási feíadattervben kétezer forint pályadíjat tűzött ki egy 15 fm mélységű kissúlyú gyors fúrógépre. Ö már 1962. augusztus 22-én beadott egy újítást e témában. Három szakvélemény is született, amelyek szerint közel 400 ezer forint import anyagmegtakarítást leiül lletne e'érni az újítással. Ami- II kor az újítást beadta, csak I másfél év múlva kapott válj laszt az ügyre a gépészeti osz- 1 tálytól, amely szerint sZériá- * ban gyártani a fúrófejet nem áll módjukban. Újítását fel- küldték a Bányagépgyártó Vállalathoz, ahonnan azt a választ kapta az elmúlt időkben, hogy fél évvel ezelőtt egy tervező kollektívát már megbíztak a kivitelezéssel, így ügyével foglalkozni nem tudnak. Úgy érzi, hanyagságot követett el a tröszt, amikor ezt az újítást ilyen sokáig halogatta, másrészt nem érti, miért csak fél év után küldte vissza a Bányagépgyártó Vállalat a javaslatot. Mindenütt jó, csak Pécsett nem? Rajnai Rudolf a komlói Kossuth-bányáról örömmel üdvözölte az újítási, rendelet módosítását. Elmondta, hogy az újítómozgalom problémai akkor kezdődnek, amikor kétezer forinton felüli javaslatok kerülnek szóba. Akkor ugyanis az tröszti elbírálás alá -vérül, és mint a gyakorlat mutatja, nem megnyugtató az elintézés, mert a legtöbb ecetben az elutasítás mellett döntenek. Rajnai elvtárs 1963 végen igen nagynyomású terüie ; : vágatbiztosításához aceltám t használatára nyújtott be vaslatot. A szakvezetöség megfelelőnek tartotta az acélt-V-áíi- tosításos megoldást, a szer" - dést megkötötték. megváló- - tása megtörtént. Mégis a trö~'t elutasította újítását azza . hogy miután az acéltámos biztosítás munkakpri kötele«'-- ge, másrészt az új technológia bevezetéséhez nem kér-e a Bányaműszaki Felügyelő- g jóváhagyását, nem kerülhet sor az elfogadásra. A körzeti felügyelő megnézte, engedélyezte az újítást, sőt szemé v szerint a KBF-től Koncsae ás Jolsvai elvtársak is jóváha*1 - ták és a tröszttől Moser és Rudolf elvtársak is javaso;- ták kikísérletezését meghatározott helyen. Mégis elüt ártották javaslatát másodszor is azzal, hogy ez neki munkaköri kötelessége. Nem 4rii. valóban kötelessége-e egy k V letvezetőnek? A Kossuth tanyai szakszervezeti bizottság — annak ellenére, hogy ő már lemondott az ügyről — nem nyugodott bele a határozatba, de ezt a fellebbezést is elutasították. Mindezt úgy. hogy egyetlen bíráló sem jött ki a helyszínre. Az ügyvile' hibája A vitában felszólalók kérdéseire a tröszt részéről Csőt' József újítási előadó válaszolt. Elismeri, hogy sok ügy húzódik, de szerinte ez az újítási ügyvitel hibája, amely rengeteg feladatot ró az újítási előadókra. Ivancsics József ügyében országos hírű szakemberek nyilatkoztak, negyven darab fúrófej próbagyártását elvégezték, s közeljövőben rendezik az újító ügyét. Hivatkozott a panaszoknál a meglévő ügyviteli rendre, amely gátolja az újítófelelősi munkát. Megemlítette, hogy az üzemek sűrűn cserélgeti'* az újítási felelősöket, ezért míg betanulnak, a mellékmunkaként végzett újítófelelősi tevékenység elsikkad. Az ankét, amely felhívta illetékesek figyelmét az Ú-másokkal kapcsolatos visszavágókra. minden bizonnyal nagy jelentőségű változásokat imz még az liptói rendelet megjeCsóka Magda >
