Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-02 / 78. szám

1 Április % napló 3 Jól halad a tav munka a földeken Földben a korai magvak — Pár nap múlva kapálják a zöldborsót Villányban — Fejesedik a kelkáposzta a mohácsi tsz>ben A hetek óta tartó enyhe meleg időjárás kedvezett a tavaszi mezőgazdasági mun­káknak. Különösen a maga­sabb fekvésű dombosabb vi­dékeken és a megye déli ré­szein pirkadt meg gyorsan a föld, lehetővé téve a jó mag­ágykészítést és a korai mag­vak Időbeni elvetését. A volt sellyei és a szigetvári járás mély fekvésű, vízállásos terü­letei kivételével ezen a héten már mindenütt földbe kerül­tek a kora tavaszi magvak, a eépállomási, tsz-traktorok és vetőgépek teljes kapacitással dolgoztak. Villány Földben vannak a korai magvak a villányi tsz határá­ban is. Zöldbe borult a villá­nyi, nagyharsányi és virágosi határ, de nemcsak az őszi ka­lászosok zöldellnek ebben a tsz-ben, szépen sorol a Kopár oldalában a zöldborsó is, melyből 30 holdat még az ősszel, 55 holdat pedig feb­ruárban vetettek el. A borsó olyan fejlett, hogy pár nap múlva megkezdik a kapálását. Holdanként 12 mázsa zöld­borsót szerződött le exportra a szövetkezet g ha az idő­járás továbbra is kedvező ma­rad, több mint 100 mázsa primőr borsót szüretelnek le május végén, június elején a Kopár oldaláról. A primőrök mellett a szőlő a legfontosabb cikk ebben a gazdaságban. A második öt­éves tervben előirányzott sző­lőtelepítési tervét ezen a ta­vaszon teljesíti a szövetkezet. Április 5-én kezdik meg a telepítést s ezzel a 13 holddal 200 holdra nő a villányi tsz na ffvü zemi szőlőterü lete. Szépen sorol az ősszel tele­pített lucerna is, melyet ön­töznek. A napokban még 100 hold lucernát vetett el a szö­vetkezet az egerek által ki­pusztított régi lucernások pót­lására. Ugyancsak e célból ve­tettek még az ősszel 70 hold takarmánykeveréket, s tavasz- szal 60 hold borsós naprafor­gót. A további hiányt szudáni fű. zabosbükköny és csalamá- dé vetésével pótolják. Mohács Fejesedik a kelkáposzta a megye legnagyobb és legjobb zöldségtermelő üzemében, a mohácsi Űj Barázda Tsz-ben. Az áttelelő kelkáposzta fon­tos exportcikke a szövetkezet­nek, s egyben a legkorábban megjelenő primőr áru a me­gyében. Az enyhe időjárás kedvezett a káposzta áttelelé- sének s holdanként — 60 hol­don termelik — 60 mázsás termést várnak tőle. Fejese- désnek indult az áttelelő salá­ta is, három hét múlva mind­két cikkel megjelenik a pia­con a szövetkezet. De a tavaszt is alaposan ki­használták a mohácsiak, 50 hold hagymát ültettek el, eb­ből 10 hold zöldhagyma lesz, melynek szedését 10 nap múl­va megkezdik. Már eddig 150 000 tápkockát készítettek A tápkockás paradicsom és paprika már bimbózik, szépen fejlődik a tápkockás uborka is s jövő héten megkezdik a szabadföldi kiültetésüket. Ezek a tápkockás zöldségfélék az elmúlt évben is 1 hónappal korábban kerülték piacra s komoly jövedelmet biztosítot­tak a szövetkezetnek. Az 50 hold áttelelős cukorborsóból 20 hold kifagyott a télen, ezt tavaszi vetéssel pótolták. A kertészkedés mellett a szántóföldi munka is jól ha­lad a mohácsi tsz-ben. Elve­tették a napraforgót, a bor­sós keveréket, a lucernát és a többi korai magvakat, elké­szítették az istállótrágyázott magágyat a kender alá, de a Rosttermeltető Vállalat késik A Pollach Mihály Építőipari Technikum tegnapelőtt tartot­ta meg a felszabadulási emlék ünnepséget a Leöwey Klára Gimnázium dísztermében, amelyen az ünnepi beszédet dr. Bánkuti Ferenc mondotta. Ez az esemény nagy jelentő­ségű volt a technikum életé­ben, mivel a sikeresen meg­rendezett műszaki napok mel­lett most fejeződött be a há­rom hónapja tartó „100 kérdés 100 felelet” műszaki vetélke­dő is, amelyet Engert Miklós nyert meg a 41 induló közül Ugyancsak most hirdették ki az irodalmi pályázat eredmé­a kender magjának szállítá­sával. Ez a késés súlyos káro­kat okozhat nemcsak az Űj Barázda Tsz-ben, de a többi Mohács környéki szövetkeze­tekben is, hisz a rostken dór ielentős részét, mintegy 1000 hold kendert itt termelik meg a megyében. Sárhát Mohácsi-szigeten is korán kö szöntött be az idén a tavasz. A sárháti Űi Ot Tsz-ben szer­dán, csütörtökön már a bur­gonyát ültették. Ebben az év­ben 150 holdon szaporít vető­burgonyát a szövetkezet az itt legjobban bevált Piervirous- nek fajtából. A növényter­mesztés eredményeiről híres tsz-ben az idén is igen sok ipari és gyógynövényt termel­nek. Legnagyobb volument a rostkender jelenti, melyből a szomszédos Homorúddal együtt — közös elnök irányítja a két gazdaságot — 500 holdat fognak a napokban — ha a vetőmag megérkezik — el­vetni. Másik legfontosabb nö­vény a napraforgó, mely 370 holdon már a földben van. Lencsét 100 holdon termel az idén a tsz, s jelentős terüle­ten, 10 holdon, foglalkozik virágmag termesztéssel, mely igen nagy kézi munkaerőt igé­nyel, de nagyon jövedelmező. nyét is. A beérkezett művek közül Kovács Ferenc műve nyerte el az első díjat. Debitzky István, a techni­kum igazgatója. a műszaki napok versenyeit értékelve el­mondotta, hogy a felszabadu­lás tiszteletére rendezett nagy műszaki demonstráció a mű­szaki propaganda népszerűsí­tésével és a tanulóifjúság be­vonásával elérte célját- Tílíai Ernő előadását a modem épí­tészetről az iskola minden ta­nára és tanulója meghallgatta. A különféle szakmai témák jobb szemléltetése céljából be­mutattak néhány szakmai fil­Csütörtökön délután a me­gyei tanácson kedves ünnep­ség keretében kitüntetéseket adtak át hazánk felszabadulá­sának 20. évfordulója alkalmá­ból a tanácsszervek kiemel­kedő eredményt elért dolgozói nak. Az ünnepségen megjelent Rapai Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Fal­ko Sándor elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke és a végrehajtó bizottság vezető munkatársai. met is. Az iskola KTSZ-szer­vezete és a műszaki önképző­kör S. Szabó László vezetésé­vel tevékenyen részt vett már­cius 30-án és 31-én a külön­féle versenyek lebonyolításá­ban. A műszaki napok kereté­ben rendezett ábrázoló- és lo­garlécszámoló versenyben az alsó és felső tagozatos tanulók külön indultak. Magas szín­vonalú volt a műszaki rajz­verseny is, ahol a felső tago­zatosoknak egy hétvégi 5 sze­mélyes tjíkendház megfelelő rajzait kellett el készíteni há­rom óra alatt. Igen látványo­sak voltak a mühelyvensenyek, Palkó Sándor elvtárs rövid ünnepi beszédében a húsz év főbb eseményeire emlékezte­tett. — Az Elnöki Tanács és a különböző minisztériumok a békés építő munka legiobb- jainak már hosszú évek óta, ilyenkor áprilisban, kitünteté­seket adnak át — mondotta. — Ebben az évben e kitünte­téseknek különös jelentősége van. A mostani elismerés húsz év munkáját jutalmazza ... Húsz év eredményes munká­ját dicséri, és nemcsupán azok nak szól, akik kapják, hanem mindenkinek, aki a kitüntetet­tek által képviselt szakterüle­teken eredményes munkát vég zett... Az Elnöki Tanács nevében Palkó Sándor elvtárs ezután átadta a kitüntetéseket. A Munkaérdemrend aranyfoko­zatát kapta dr. Nagy Gyula, a megyei tanács vb-elmökhe- lyettese. A Munkaérdemrend ezüstfokozatát kapta Kele­men György, a Villamosipari Vállalat igazgatója, dr. Haj- duczky István, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának cső porlvezetője és Somogyi Lászióné, a bikali közös köz­ségi tanács szalatnaki kiren­deltségének vezetője. Bronz fokozatot kapott Máté János, a gerényesi közös községi ta­nács vb-titkára, B ocz Lajos, a dunaszekcsői községi tanács vb-elnöke, Tóth József dráva- szerdahelyi vb-tag és Jung József, a sásdi járási tanács állandó bizottsági elnöke. Tizenöt évi katonai szolgá­latáért és eredményes munká­jáért Szolgálati Érdemérmet kapott Kovácsevics Sándor őr­nagy, a polgári védelem tiszt­je. Kiváló pénzügyi dolgozó cí­met kapott dr. Józsa Dénes főelőadó, a megyei tanács pénz ügyi osztályának munkatársa és Palotás János, a siklósi já­rási tanács pénzügyi osztályá­nak csoportvezetője. Az Okta­tásügy kiváló dolgozója címet adományozták Sági Miháinnr k, a pécsi járási tanács művelő­dési osztálya gazdasági veze­tőiének. Dr. Bodor Imre, * Janus Pannonius Múzeum gaz dasági vezetője és Monoszlai Endre általános iskolai nevelő, művelődési ház igazgató Szo­cialista kultúráért kitüntetést kaptak. A kitüntetetteknek elsőnek Rapai Gyula elvtárs gratulált, oohárköszöntőjében sok sikert kívánva az ünnepeiteknek. A kitüntetésben részesül: tanácsi dolgozók nevében Tóth József drávaszerdahelyi vb-tag. a Munkaérdemrend bron zf ok o- zatának tulajdonosa mondott köszönetét. 100 kérdés, 100 felelet — Loplécverseny Műszaki napok az Építőipari Technikumban A bambuszpapír vallomása Egyetlen emléke maradt a többéves világjárásból, és azt féltve őrzi egy dobozban ! a családi iratok, fényképeik ; között. Vietnami katona­könyv ez, amelyet világos­barna bambuszpapírra ! nyomtattak és Petőfi Kál- | mán nevére állítottak ki ; — franciául. A rubrikákat ] is kitöltötték az egykori ■ vietnami katonára vonatko- I zó adatokkal. Az első olda- ! Ion, fent kétnyelvű fejléc: I Armee National Du Viet Nam, majd alatta ez áll: Viet Nam Dan Chu Cong Hoa. A francia és vietnami szöveg azt jelenti: „Vietna­mi Nemzeti Hadsereg”. — Hogyan került Indo­kín ába? A szikár, csendes szavú, 34 éves férfi belelapoz a , többoldalas katonakönyvbe \ és onnan szedegeti össze öt j hosszú esztendő adatait. ( — Tulajdonképpen nem > 194R-ban kezdődött, amikor ) 17 éves fejjel kiszöktem í Ausztriába, hanem mársok- ( kai korábban. A háború < uto'só éveiben üldözték anyámat és sokat bújdos- ; tunk a mecseki erdőben és n-ácutf Akkor — meg 14 í éves koromban — meg'zok- í tam a zaklatott, életet, fegv- j verem is voif és nehezen il- < v-vs+em' bele a háború < vA’-éceHh évek hamm­! rr-, viengem kül­* f*’ ■ injp.>)an. — Meddig volt Ausztriá­ban’ — Csak átutazóban töl­töttem ott rövid időt, men- tn tovább Nónaefcorsestota* majd pedig Franciaország­ba, ahol megtelepedtem. Lyon mellett egy vasgyár­ban kaptam munkát. Nem sokáig. Párizsba utaztam és jelentkeztem az idegenlé­gióba. — Következett Afrika, kiképző tábor és ... — Pontosabban Sidi bel Abbes és Saida táborai, majd pedig Vietnam, dzsun­gelharcok, malária, beri-be- ri, ami már ezzel velejár. A dzsungel hamar meg­tanítja az embert, mennyit ér az élete. Érdemes-e 19 éves korban elesni a Viet Nam Dán Chu Cong Hoa, az észak-vietnami néphad szreg harcosának a golyójától, hogy a mocsarak ragado­zója ássa meg az ember sír­ját? Petőfi Kálmán úgy ha­tározott, hogy ha már har­colni kell, akkor az igazabb ügyet választja. Iskolája a lyoni vasgyár, az afrikai kiképzőtábor és a vietnami dzsungel volt. Kemény is­kola. Megedződött tőle. — 1950. szeptember 6-án átmentem a vietnami had­sereghez. Egy amerikai pus­kát, egy golyószórót, nyolc hevedert és két kézigráná­tot vittem magammal. Bambuszpapírból készült katonakönyvében ez mind benne van. Most is onnan olvassa a számokat. «- Putíg* nyolc heveder, testvéreik kö­zött is ötven-hatvan kiló ... — Annyi, de akkor még jól bírtam, nem voltam ilyen sovány, mint most Jó erő­ben léptem át a frontot, de a dzsungel nagyon lefo­gyasztott. A malária és a beri-beri miatt 45 kilóval indultam el négy év múlva, hogy gyalog négyszáz kilo­métert tegyek meg a leg­közelebbi kínai vasútállo­másig. — Milyen beosztása volt a vietnami hadseregben? — Hanoi mellett Long- Sonban a Bureau de Propa- gande-hoz osztottak be. Röp­lapokat készítettünk, majd átszöktünk a francia öve­zetbe és ott szétszórtuk így próbáltuk megpuhítani a francia katonákat. Aztán hangos propagandával is él­tünk. Hangszórós kocsink­kal megközel ítettük a fran­cia erődítményeket és a harc beszüntetésére szólí­tottuk fel a katonákat. — Milyenek a vietnami emberek? — Nagyon vígkedélyűek, mindig énekelnek. Dallal kezdik a napot és azzal is fejezik be. Egy marék ri­zsen elvannak egész nap. Nagyon igénytelenek, de ez közismert róluk. Nagyon összetartok és szorgalma­sak. Sokat segítettek a nép­hadseregnek. Megesett, hogy •gjrik napról * másikra a vállukra vett kosarakban elhordták az utat. Az tör­tént ugyanis, hogy a hadse­reg felderítői jelezték a francia gépkocsioszlop érke­zését. Szóltak a közeli falu lakóinak, akik azonnal az útra siettek és fiatal, öreg együtt hordta az utat A dzsungelben pedig csakis a kiépített utakon lehet közr lekedni. A francia autóka­raván megrekedt, a néphad­sereg rajtaütött és így ju­tott fegyverekhez, felszere­léshez és gépkocsikhoz. Az­tán újra jöttek a falu lakói és helyreállították az utat a néphadsereg egységei szá­mára. A fegyvert így szerezte a néphadsereg és nem igaz, amit ma is előszeretettel hangoz* t tnak az amerikai­ak, hogy a kínai határon át áramlott a fegyver a haza­fiakhoz. — A háború elején még le volt zárva a kínai határ, így azon keresztül semmit sem kaphatott a vietnami hadsereg. Szinte puskánként küzdött meg minden darab fegwerért. Bizonyítja ezt az is, hogy csupa francia, de még több amerikai fegyver volt a vietnami hadsereg katonáinál. — A fegyverzethez kato­na is kellett... — Ez is a md, vagyis a propagandisták feladata volt. Kimentünk a falvakba fiatalokat toborozni és az első szóra jöttek katonának. — És az élelmezés? — A hadsereg önellátó volt. Nem rekviráltak a la­kosságtól, hanem a hadse­reg egyik része harcolt a franciák ellen, a másik ré­sze a hadsereg földjein dol­gozott. Egyszer találkoztam Ho Si Minh elnökkel is, aki egy konyhakertben kapál- gatott A propaganda irodán ta­nulta meg józanul és a nép szemszögéből értékelni a ka­tonai és a politikai helyze­tet. A kalandvágyon keresz­tül eljutott a nép harcosáig és négy év után is csak azért indult el haza, mert szervezetét kikezdte a be­tegség. — A beri-beri nagyon kellemetlen betegség Reg­gel felkel az ember és két­szeresen dagadt fejjel kezdi a napot. Később a víz le­vándorol az altestbe és a lábakba. — Fájdalmas betegség? — Inkább csak kellemet­len és nagyon fárasztó any- nyi vízzel az ember testé­ben egész nap járkálni és dolgozni. Amikor hazajöt­tem, hat hónapot töltöttem kórházban, hogy a 45 kiló­ról felerősödjek és meg­gyógyuljak. — Oj abban naponta ol­vashatunk a dél-vietnami hazafias erők harcáról és > meglepő sikereirőL — Engem ezek a sikerek j nem lepnek meg. EgyáJta- 5 Ián nem csodálkozom azon, < hogy a vietnami nép segíti < a hazafiakat, hisz egy ve- i lük. A Ho Si Minh ösvény- j ről szóló híresztelések ka- i csák. Ahogy annak idején í mi tudtunk fegyvereket sze- ( rezni a franciáktól, most a i déliek is tudnak az ameri- ? kaiaktól. A hazafias erők i katonai sikereinek forrását S nem ott kell keresni, ahol < az amerikaiak teszik, az 1 északiak állítólagos fegwe- 5 rés támogatásában, hanem a j nemzeti felszabadító harc S ügvének igazában. Nekem a ! napi saitóban megjelenő ; legkisebb Vietnamról szótő < hír is szeméivé« élményt i°- ? lent és az emlékek áradatát > idézi fel. — Elmenne még egyszer j Vietnamba harcolni, ha hív- > nák? | — Az én világkörüli utam 5 véget ért. Egészséd álla- < potom most már helyhez J köt. Annak idején nyugat- > ra indultam el tizenhét > éves koromban és hat év > múlva keletről jöttem meg. 1 Ez — mai szemmel nézve i — nem egvszerű vándorlás ( volt, sokkal több annál. j Petőfi Kálmán ma az. aba- j ligeti turistaház vez°tés ' fogadta a hazai és kü’fa’^j í camptngezőket, ak;kkel > franciául és németül be- l szél... < Gáldonvi Béla : k Kitüntetések a megyei tanácsén

Next

/
Thumbnails
Contents