Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-13 / 87. szám
Aprít,*» a. napló 3 Kevesebb takarmánnyal több sertéshúst A% Állattenyésztési Kutató Intézet tapasztalataiból Minél kevesebb takarmányból, s rövidebb idő alatt előállítani a hízósertéseket — ez a korszerű, gazdaságos sertés- hizlalás alapfeltétele. A sertéshús előállítási költségeinek kétharmada a takarmányozási költségekből adódik. A hizlalást idő meghosszabbodása esetén naponta további egy kilogramm többlettakarmányt igényel a sertés. Jelenlegi adottságainkat tekintve reális az a célkitűzés, hogy a térre ^szövetkezetekben 4 és fél kilogramm abrakból állitsa- nrk elő egy kilogramm sertéshúst i— a sertések hizlalási ideiét pedig 10—II hónapra csökkentsék. Az Állattenyésztési Kutatóintézetben több c’’-an tartási és takarniányozá- s módszert tanulmányoztak, p~"űvefc biztonsággal ajánlható''- n gyakorlat számára. V\\ rendszerű IrzlaldáMan Kísérleteit bizonyítják, hogy zárt rendszerű hizlaldákban, helyesebben zárttá tehető épületekben, téli időszakban eredményesebb a hizlalás. A kutatók a sertések súlygyarapodása között ugyan nem tapasztaltak lényeges különbséget, viszont úgy találták, hogy a takarmányt jobban értékesítették az állatok a zárt rendszerű épületben: kereken 10 százalékkal kevesebbet igényeltek belőle egységnyi súly- gyarapodáshoz, mint amennyire a nyitott helyen tartott hízóknak volt szükségük. Tehát a zárt rendszerű hizlaldában tizenegy sertést lehet meghizlalni azon a takarmányon, amelyből nyitott épületben csak tízet. Ezeket a kedvező tapasztalatokat figyelembe véve a ter- m • i fit következetek részére a 600 férőhelyes III/3—14-es és a 300 férőhelyes III/3—18-as hizlaldatípusokat ajánlják és építik. Ezek az épületek ugyan nem teljesen zárt rendszerűek, mivel minden falkának külön szabadba nyíló kifutója is van. Viszont a téli időszakban — vagyis, amikor a zárt rendszerű hizlalástól, a már említett előnyök várhatók — ezek az épületek zárttá tehetők. A régebben épített hizlaldák nagy része azonban ma még nyitott rendszerű. Mivel ezeknek az épületeknek jelentős hányada viszonylag olcsóin, házilag is könnyen átalakítható — érdemes ezt megtenni. Kis faiHak A tapasztalatok szerint eredményesebb lehet a hizlalás akkor is, ha. a sertéseket születési helyültön tartják. Ismeretes ugyanis, hogy a malacokat lényegesen visszaveti, ha megszokott környezetüket meg változtatják. Márpedig választáskor — a hagyományos gyakorlat szerint — a fiaztatóból a hizlaldába kerülnék az állatok. s ezzel igen nagy változásnak teszik ld a fiatal szerve:? tét. Hogyan lehet az ebből adódó veszteségeket elkerülni? Az ezzel kapcsolatos kísérlet során a kutatók a fehér hússertés-malacok egyik felét születésük helyén hármasával elhelyezve a kutricákban, a másik részt, harmincas falkákba sorolva, míg a harmadik csoportot régi típusú, ipari jellegű hizlaldákban tartották. S a tapasztalat? A születési helyükön és a 30-as falkában meghizlalt sertések hizlalási ideje között 14 nap volt a különbség, továbbá egyedenként 35 kilogramm — 8 százalék — kukoricaértékű takarmány-megtakarítás mutatkozott a születési helyükön hagyott sertéseik javára. Az'ipari hizlaldái csoport hizlalási ideje 21 nappal volt hosszabb és 63 kilogrammal — 14 százalékkal — több kukoricaértékű abrakot igényeltek azonos súly gyarapodáshoz, mint a születési helyükön hizlaltak. Jelenlegi adottságainkat, a termelőszövetkezetek épület- ellátottságát tekintve milyen tanulságot ad ez a fontos tudományos tapasztalat a gyakorlat számára? Ma még általánosan nem lehet a születési helyükön meghizlalni a sertéseket. Erre a jelenlegi fiaztató-kapacitás nem ad lehetőséget. Viszont arra van mód — és ezt feltétlenül ki keil használni —, hogy a választás után egy ideig, ameddig az újabb fiaztatás nem sürget, a malacok maradjanak megszokott környezetükben a fiaztatóban, a kutricákban! Továbbá, mivel a kis- falkás hizlalás előnye — ma mór a gyakorlatban is — kétségkívül bebizonyosodott, ezért ahol eddig még nem tették, ott célszerűbb az épületekben dróthálóval vagy egyéb módon olyan rekesztéket kialakítani, amelyekben 20—30-asá- val helyezhetők el az azonos korú, ivarú és súlyú hízók. Kielégíteni a fehériefgényt A fehérhússertések takarmányozásában alapvetően fontos a teljesértékü fehérjeellátás. Az Állattenyésztési Kutatóintézet széleskörű vizsgálatai szerint a fehérjével kellően ellátott fehérsertések a 40—100 kilogrammig terjedő hizlalás során a 60 kiló súly- gyarapodást 28 nappal előbb érték el és ez idő alatt kereken 30 kg-mal kevesebb takarmányt fogyasztottak a 60 kg élősúly előállításához, mint1 azok az egvedek, amelyeknek a fehérjeszükségletét csak háromnegyedrészben elégítették ki. Mindez azt jelenti, hogy minden négy sertés után így megtakarított takarmányból egy ötödiket lehet 40 kilóról 100 kilóra meghizlalni. A vizsgálatok szerint nemcsak az a lényeges, hogy mennyiségileg, hanem legalább ennyire fontos, hogy minőségűén is kielégítsék a sertések fehérjeigényét. A közölt számadatok beszédesen bizonyítják: a fehérjében szűkös takarmányozás ráfizetéses. Sajnos kétségkívül igaz, hogy sok helyen — bár tudatában vannak ennek — a fehérjehiány miatt még sincs lehetőség a teljes értékű takarmányozásra. A kutatók éppen ezért vizsgálták azt is, hogy a sertéstartásban milyen lehetőségeink vannak a fehérjehiány csökkentésére. A’ucernalisz’erstfir nyesel felhasználható A lucernaliszt és a lucerna- pép megfelelő arányban etetve eredményesen felhasználható a sertések takarmányoA vajszínű kandalló párkányán 5—6 kilós megkövesedett, fekete fatörzs. Mellette fehér cseppkő, benne zöldell a moha. Szomszédságában 25 kilós nagy kristályképződmény, mint a gyertyák, úgy állnak ki belőle a kristályok. Azután zöld-fekete-kékes színeket játszó ásványok és színes bazaltkövek sorakoznak egymás mellett. A házigazda a szoba túlsó oldalán lévő vitrinhez tessékel. Kékesszínű antracitot, — szarvasgomba alakú rezet, lila ametisztet, zöld, kék, piros és lila színben játszó mangánércet vesz elő. Csodás fémkockákból álló Piriteket nézünk. Ügy ragyognak, mint a diadémek. — Ez itt ezüst színű szilícium — mondja —, ennek az ásványnak az anyagával vonják be az űrrakétákat. Nézem a természetrajzi zásához. Itt a hangsúly a megfelelő arányon van. A kutatók többsége ma már azon az állásponton van, hogy a jó minőségű lucernaliszt helyesen, szakszerűen adagolva jó fehérjepótló sertéstakarmány, — túlzott nagy meny- nyiségben etetve azonban káros hatású. A sertés ul. rosz- szul emészti a rostot. Ha mértéktelenül sok lucemalisz- tet fogyasztott, akkor nemcsak a lucernalisztet, hanem a vele egyidejűleg etetett többi takarmányt is rosszul hasznosítja az állat. Ez a tapasztalat viszont arra hívja fel a figyelmet, hogv a célszerűségnek megfelelően kell etetni a lucernalisztet. A kutatók zöme úgy tartja: a hízósertések és előrehaladotton vemhes kocák abrakfeiadag- jában 10—15 százaléknál semmi esetre sem legyen nagyobb a lucernaliszt aránya. Ores és egv-két hónavos vemhes kocák fejadagjában viszont 20 százaléknyi is szerepelhet belőle. A Inctmapép guzdastyrabh Natrvan kedvezőek a tapasztalatok a lucemapép etetéséről. Nagv előnye, hogy a lucerna ezúton sokkal gazdaságosabban használható fel, mintha szálasán etetnék. A szálasán etetett lucernából a sertés sokat elpocsékol, ezzel szemben a népesftett zöldlu- cemát szintén teljes egészében elfogyasztja. A vizsgálatok szerint a pépesftetten etetett zöldlncema táplálóanyagait 12—13 százalékkal jobban értékesíti a sertés, mintha szálasán fogyasztaná. A lucernapép etetésének jelentősége van az abraktakarékosságban is. mert etetésével — a kísérletek szerint — 18—22 százaléknyi ahrak takarítható meg, tehát 6 százalékkal több. mint szálasán etetett lucernával. Ezért a Incemanépesités költsége bőségesen megtérül. Taopeztalati számítások szerint kísteliesftrnénvű nőoesfíő- cén használatakor 2.50—1.50 forintba kerül egv mázsa nén előállítása. Az Mo. IT. jelű nagyteljesítményű pépesftőeéo- pel — amely a gazdaságok rendelkezésére áll — lényegesen olcsóbb, egy forint körüli összegbe kerül egv mázsa lucernapép elkészítése. Előnvei miatt a lucernapépet nagyon hasznos lenne az Idén még kiterjedtebben használni a sertések takarmányozásához. Gazdaságosabban, jobban, jobb feltételeit mellett Közös a célunk Beszélgetés a vállalatvezetőség és a szakszervezet együttműködéséről Lezajlottak a szakszervezeti vezetőségválasztások. Az új vezetőségek elkészítették munkatervüket. — Milyen segítséget vár a gazdasági vezetés a szakszervezettől? — Erre a kérdésre kértünk választ Sterr Károly tói, a Fémipari Vállalat igazgatójától. — Először talán annyit: a vállalat vezetősége nagyra értékeli a szakszervezeti bizottság munkáját. Közös álláspontunk az, hogy az eredményesebb munka a dolgozói: egyéni érdekét is szolgálja, a dolgozók jogos érdekeinek mellőzése pedig nem segítheti elő a vállalat feladatainak megvalósítását. A jó együttműködés alapja tehát a közös érdek. — Ez azt jelenti, hogy a termeléssel és a személyekkel kapcsolatos kérdések megtárgyalásában részt vesz a szak- szervezeti bizottság titkára vagy más vezetőségi tag is? — Igen. Szombatonként tartjuk a műszaki értekezletet ahol a termelés legfon’nsaN problémáit beszéljük meg Hétfőn pedig a szakszervezet a pártszervezet képviselőivel a személyi és általában a mun kánkkal összefüggő apróbb kérdéseket is megbeszéljük. — Mint minden termelő f'zem, mi is minden negyedévben megtartjuk a termelési tanácskozásokat. Mi azonban úgy tartjuk helyesnek. hogt ne hagyjuk felgyiilemleni az esetleges problémákat, főként olyanokat, amelye1 ionnal orvosolni lehet, hanem találkozzunk többször is rendszeresen a különböző részlegek dolgozóival. Három telephelyünk van, a város három részén. Ezért úgy határoztunk hogy minden egységben egyszeregyszer a telepvezetővel, a művezetővel közvetlenül elbeszélgetünk. mis alkalommal ezen a beszélgetésen rész* vesznek a szakszervezeti bizal4 BNV-re készül a Sopiano A Pécsi Soplana Gépgyárban már a Budapesti Nemzetközi Vásárra és a poznani ipari kiállításra készülnek. A gyár Nagy Jenő utcai telepén már a borsótöltő automatákat készíti elő szállításra Törjék! Árpád és Tóth János szerelő. MÚZEUM A LAKÁSBAN múzeumba való érdekességeket. A több millió éves palakövet, rajta a szürke-feketén kirajzolódott páfrányt és sást, a távoli Ural aranybányájából származó követ, amelyben megcsillan a színarany. Valóságos miniatűr kőtár ez a dolgozószoba. — Csak azt csodálom, hogy még maradt valamilyen kőzet a Mecseken és azt még nem hordta haza a férjem — jegyzi meg mosolyogva a felesége. A vitrin tetején a Szaion- názó paraszt szobra mellett szinte dalol a tenger. A dalmát tengerpartról való, megkövesedett, egészben lévő és szétnyílt, különböző színű és formájú kagylók sorakoznak. Azután koral- lok, szivacsok következnek. S egy érdekes fenyőtoboz a dalmát tengerpartról. Formájában és színében teljesen elüt a nálunk ismert tobozoktól. — A „kőkorszakból” most menjünk át a rómaiak korába — mondja a házigazda és a fiókból 1700 éves római tőrt vesz elő. — Ezt én ástam ki Rácvároson az iskola melletti ház udvarán. Római harcos csontvázán találtam. Régi római pénzekre is bukkantam. i Előveszi a nagyftóüveget és mutatja a Diocletianus idejéből való római érmét. Azután az íróasztal fiókjából dobozokat vesz elő. Bennük Zsigmond király idejéből való ezüstpénz; 1702-ből és 1761-ből való magyar 1, 2, 3, 4, 10 koronás érmék. Van itt kínai, török, francia, román, cseh, lengyel és japán ércpénz is. — Ez 1853-ból való Na- poleon-pénz. A csatában golyó lyukasztotta ki, aztán nyakékként használták. Ez meg 1856-ból való Napoleon- érme. Amit mellette lát, az 1906-ból való svájci fél frank, 1914-ben kiadott svájci frank, majd 1907-böl való amerikai cent és 1903- ban kibocsátott amerikai érme. Külön élmény kézbe venni a régi magyar százkoronás papírpénzeket. Vagy a 30 pengő krajcáros papírpénzt, amit az Országos Honvédelmi Bizottmány rendeletére 5 nyelven adtak ki Budán 116 évvel ezelőtt. Az íróasztal fiókjából több tízezer bélyeg kerül elő. Ritkaságnak számítanak az 1850—1881-es régi, réznyomatos és hírlapbélyegck. Az 1863-ban és 1856-ban kiadott bélyegek. A legszebbek, a legszínpompásabbak a világ különböző részein megjelent űrrakéta-sorozatok. Van közöttük román, izraeli, lengyel, bolgár, szovjet, csehszlovák, német és magyar űrhajós bélyegkiadványj — Ez nagyon komoly érték — jegyzem meg. — A nézőnek igen — válaszolja a házigazda —, de engem nem a pénzbeli értéke, hanem a gyűjtési szenvedély szépsége érdekel. Szinte beleszédülök a sokoldalú gyűjteménybe, amikor nemesi címerek lenyomatait veszi elő. Köztük Apaffyé, Bethlené, Bezeré- dié. Régi bélyegzőket mutat koronás címerekkel. Korukat meg sem lehet állapítani. Bíborszínű, csiszolt bajor söröskupát tesz elém, fedelén zománcozott női fej. Azután német, olasz .és amerikai gyufaskatulyák és címkék kerülnek elő. — Most pedig olyat mutatok, ami nem gyűjtemény, de talán ez is érdekes. Díszoikleveleket vesz elő. Az egyiken ott a felirat: „Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó — 1956”, a másikon „A belkereskedelem kiváló dolgozója — 1959”. Azután mutatja a legújabbat. Olvasom a szövegét: „A Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnöksége által 1964 évre alapított instruktort nívódíjban részesíti SZEGEDI ISTVÁN elvtársat, a Baranya megyei Vas- Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat instruktorát”. Ezt április 4-én, hazánk felszabadulásának 20, évfordulóján kapta. miak. a pá-*'' almiak, őszinte segítséget várunk tőlük a termelés, a munkakörülmények javításával, s más kérdésekkel kapcsolatos problémákban. ők tesznek javaslatot a jutalme'/á‘"i,'»-n js. hiszen ők ismerik legjobban. hogy a műhe’vekben ki miiven munkát végez. Ezek a beszélgetések egyben a termelési tanácskozások előkészítését is szolgálják. — A szakszervezeti bizottság munkatervében jelentős helyet kapott az újítási n.oz- nalom. — Ez szorosan összefügg a gazdaságosabb termelésre Irányuló' törekvéseinkkel. Elkészítettük az űiítási feladattervet, ezt a vállalati híradónkon és szóban is ismertettük a dolgozókkal Termelés- tervünk idén 40.5 milVó for nt. Nem is a mennyiség? termelés, hanem a minőség javítása, a korszerűbb munkafeltételek kialakítása, s a termelékenység fokozása okoz gondot. A tavaly bevezetett kilenc újítás mintegy 100 ezer forint megtakarítást eredményezett. A dolgozóknak 10 ezer forintot fiziettünk ki. — A munkaverseny szervezésében mik legyenek a fő szempontok? — Tavaly is szép eredményeink voltak Különösen a hat szocialista brigád dolgozott jól, hiszen az egy főre °ső selejt mindössze 2 ezrelék. Tehát a terv teljesítése melleit, a minőségi munkára sem volt különösebb panasz. De szeretnénk tovább jutni. A gyártott termékek minőségéről az irányítást végző csoportvezetők állandóan nyilvántartást készítenek és a csoportok és egyénileg a dolgozók is vállalták. hogy az alacsonyabb osztályú gyártmányokat. még minőségileg javíthatók, mmdenkor kijavítják öt százalékkal kfvániuk reókko-'-ni a különböző kiadásokat ie Az export és a kiemelt termékeknél váltották a dolgozók, hngv a szállítási határidő élőt* öt naooal elkészítik. Ezeknek az eredményeknek a népszerűsítését szoleália az úiabhan bal vonta megielenő vállalat’ hi-, adónk is. melynek szerkesztésben fontos szerepe van a — Ő C.Á CTro ft'!?:. Azt szeretném, ha vállalatunknál mindenki megértené, hoev a szakszervezetnek a "oj;. dasági vezetésnek egy a rét. ’a; ga^ítocágosabban. ipbtvsn, 'óbb feltételek meliert deigozni, elősegíteni mindannyiunk anyagi jólétét. NDK fofopáházat A Német Demokratikus Köztársaság budapesti Kultmélis és Tájékoztató Irodája fote- i pályázatot hirdet magyai á'- I lampolgárok részére. A pa!va- ; zaton részt vehet mindenki, 1 aki az NDK-ban fénykeofel- ! vételeket készített. A Dóivá* ' zat címe: Ahogy ön látja A képek foglalkozhatnak az NDK földrajzi tájaival, az emberekkel: munka közben ét a pihenés perceiben. A legiob’o I képeket az NDK Utazási Iro- I dája, a Lipcsei Vásáriroda es I az NDK Kulturális és Tájékoztató Irodája jutalomban részesíti. Első dij: két utazás az NDK- I ba, kétheti üdüléssel és bérűim látogatással. Második dh: ; két utazás, egyheti üdüléssel ; és berlini látomással. Harmadik díj: két nyolcnapos körutazás, berlini látogatá..-- sal. Negyedik díj: két öt-ie- pos utazás Lipcsébe. A pályázaton csak 1965-b n készült felvételekkel lehet részt venni. A beküldendő fotók mérete 18x24 cm. Bekül- ; dési határidő: 1965. ok*óv'-’r 10. Cím: NDK Kulturális * Tájékoztató Iroda. Buda” .... VT., Népköztársaság útja Vl A képekhez mellékelni kel n beküldő nevét, címét, életkorát, s a kép készítésének helyét és idejét I
