Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-11 / 86. szám

8 naplói ms. Arnum «LI A világhírű Benfica, a Győri Vasas ETO ellenfele I lien lira gólzsákja a portugál labdarúgás csillaga: Eusebió a goleádor A Győri Vasas ETO labdarúgói fvíi) ;<3k tégy verténnyel dicseked­hetnek. A bajnokcsapatok Európa Kupájában a legjobb, négy közé kerültek. A döntőbe jutásért a győriek a világ egyik legjobb klubcsapatát, a Benficát kapták e.. alfelüknek. A. lisszaboni együt­tes a negyeddöntők során kiverte a küzdelemben a félelmetes erejű R -ai Madridot. mégpedig olyan stílusban, melyre egyelőre csak a Eenfica képes. A nagyhírű lisszaboni együttest, illetve ennek a csapatnak a leg­jobbját, Eusebiot szeretnénk be- bémutatni; Mocambique-böl indult el Eusebio 1942-ben az afrikai Mooambique-ban született. Gyer­mekkorában a rongy labda volt a legkedvesebb játékszere. S ma is • a labdát Szereti a legjobban. Amikor egy napon arra határoz­ta el magát, hogy messzi útra kel, viszonylag már elég híres labdarúgó volt. De csak Mocám- b:que-ban. Lisszabonban keveset tudtak róla. s mégis szívesen fo- grd ák, mert az első bemutatko­zás után rendkívüli tehetséget el. A Benfica ifjúsági csa­patába került. Ott pedig nem le? llett sokat várnia arra, hogy bevegyék az első csapatba. Ha­mar jobbnak bizonyult, mint az első csapatban iátszó jobbössze- köt-ő. Es azóta senki sem vált­hatta le. Mai-ateu. utóda Portugáliában, az egyszerű szur­kolók szemében mindig az a leg­jobb játékos, aki a legtöbb gólt lövi. Ezért nem is csoda, ha a legértékesebb trófeát annak adják at. aki a bajnokságban a gól­király elmet — vagy ahogy azt az Ibériai-félszigeten és általában a latin . világban nevezik — a goleádor elnevezést nyeri el. Nincs tehát szükség semmilyen szavazásra sem. A lalJfearúgás gól­ra megy, ebben a játékban a por­tugálok szerint tehát csak a gól­király lehet a legjobb. Ezért kap­ta az első trófeát az 1952/53-as bajnokságban a híres Matateu. A néger játékos csodálatosan fut­ballozott. Portugália elszigeteltsé­gé azonban nem tehette őt is­mertté az egész világon. Matateu is Mocambique-ban szüietétt. A. Bola de Frata elne­vezésű trófeát pályafutása vége felé nyerte el. örökébe a szintén afrikai • Aguas lépett. Ez az an­golai származású játékos négy bajnokságban bizonyult a leg­jobbnak, Utoljára az 1960/61-es bajnokságban nyerte él a Bola cis Pratát. Most ez az arany­labda Eusebioé. Mindenkori esz­ményképének földijét, Matateut tekinti, az ő nyomdokain halad. Az utóbbi években azonban őt is felülmúlta. 22 gól a BEK mérkőzésein Benfica és Eusebio most szere­pe! negyedszer, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. 1961-ben és 11* * * 12-ben főleg Eusebio-nak köszön­hette a Benfica, hogy ebben a legjelentősebb nemzetközi kuk­ban bajnokságot . nyert. Eusebio *c-al< ezeken a kupamérkőzéseken eddig 22 gólt lőtt. Ennyi közül hármat a Heal Madridnak a két u'óbbi mérkőzésén: kettőt Lisz- szábonban és egyet Madridban. A FIFA és az UEFA csapatában 1963-ban Eusebiot meghívták a FIFA válogatottjába, két esetben pedig az UEFA válogatott]ánák is tagja volt. Koppenhágában a skandináv válogatott ellen játszva egy góllal vétette magát észre, egy évre rá pedig. Belgrádban, mint az UEFA válogatott tagja négy góllal terhelte meg a jugo­szláv válogatott hálóját. A pályán nincs vefcélytársa, de ha szavazásra kerül sor, különö­j sen olyanra, amilyent a France I I Football hetilap szervez, nincs sok szerencséje. 1962-ben a második volt a francia lap népszerűségi versenyében, 1963-ban az ötödik, 1964-ben pedig a negyedik. Igaz- , ságot tenni ebben a kérdésben nyilván csak úgy lehetne, na az idén a legtöbb sportszerkesztő öt tenné a rangsor élére. Ezt Euse­bio mindenféleképpen megérde­melné. Ezt az évet különben igén eredményesen kezdte. Még az sem zavarja felkészülését, hogy' köz­ben tényleges idejét szolgálja a portugál hadseregben, mint tüzér közlegény. Az idén már elnyerte a portugál „aranylabdát”, a gól­lövők listáján nagy előnnyel ve­zet, megtisztelték azzal is, hogy aranybetűs meghívót küldtek ne­ki, vegyen részt Sir Stanley Matthews búcsúztatására rende­zett mérkőzésen, mint a világvá­logatott jobbösszékötője. Hogyan lövi a gólokat Aki még nem látta játszani, esetleg még azt gondolhatja, hogy Eusebio önző, sokat cselező já­tékos, sok gólt lő, de nem hasz^ nos tagja a csapatnak. Éusebio esetében azonban csupán az igaz, hogy sok gólt lő. öt szinte le­hetetlen őrizni. Labdakeze Lésd technikája a tökéletességgel ha­táros, örökké mozog, s ha meg­indul, ha csak egyet lendül a testé, sohasem lehet tudni, hogy melyik irányban iramodik meg. A labdát mintha hetedik érzék­szervével érezné, Mintha csak Pe­lé képére teremtették volna. Jean Comu, a francia L’Équipe labdarúgó-rovatának szerkesztője írja: — Az őrzésévé1! megbízott já­tékosokat mindig becsapja, nem egy esetben pedig elaltatja. Já­tékostársai a fedezetsorból vagy a csatárok nem akkor adják át neki a labdát, amikor minden­kinek úgy tűnik, hogy a legal­kalmasabb, hanem akkor, amikor az ellenfél védői sem látnak gól­veszélyt. Ezt így kéri Éusebio. És ezután csak egy csel következik és a labda bombaerővel zúdul a kapura. . . A labdát mindig nagy erővel lövi a kapura. Semmit sem bíz a véletlenre. S kapus legyen az, aki kivédi lövését. Eusebio felül­múlhatatlan a támadások elindí­tásában, építésében is. Kapura csak akkor lő, ha biztos benne, hogy gólt adhat. Minden más esetben játékostársait juttatja gól­helyzetbe. A legjobb portugál csapat A Benfica nemcsak Portugáliá­ban, hanem talán egész Európá­ban is a legjobb csatársorral ren­delkezik. Ez a négyes a követke­ző: Augusto, Eusebio, Torres, Simoes. A Bola című portugál sportláp szerint a Benfica min­den idők legjobb portugál csa­pata. Ez a Lap nem sajnálta a fáradságot, összeadta a tábláza­tok számadatait 1933 óta napja­inkig és ezen a táblázaton a Ben­fica az első . helyet foglalja el. A hivatalos labdarugó bajnokság megkezdése óta Portugáliában csak négy csapat volt állandó tagja a portugál, ligának, ezek között van a Benfica is. Az ez évi 26 fordulós portugál bajnok­ságban a 21. forduló lejátszása után 35 ponttal vezetett a Ben­fica kitűnő 68:15-ös gólaránnyaL Tizenöt mérkőzést megnyert, ötöt döntetlenül játszott és csak egyet vesztett. Nem kell különös jós­tehetség ahhoz, hogy április 30-án este zsúfolásig megtelik majd Budapesten a Népstadion a Győri Vasas ETO—Benfica, a bajnok- csapatok Európa Kupájáért le­játszásra kerülő mérkőzésen. Egy sportág, mely egyidős a felszabadulással Somogyi doktor szívesen pen­geti vissza emlékezetében az éve­ket. — Valóban húsz esztendeje hono­sodott meg a sportág Baranyá­ban. Jól emlékszem, fiatal me­dikusok, voltunk, amint a felsza­badító hadsereg vidám katonái ügyesen ütögették a kifeszített háló felett a pattogó, bőrlabdát. Ezt a játékot mi azelőtt nem is­mertük, de könnyűnek és főleg könnyen bevezethetőnek tűnt előt­tünk. Később, amikor már maguk is megpróbálkoztak vele, kiderült, hogy nem is olyan könnyű a röp­labdázás! De azért egyre többen csinálták. Már a kezdetben két egészen jó csapat versengett egy­mással: a Rendőrtanosztály és a MEFESZ, a PEAC-nak akkor így nevezett „testvérbátyja”. — 1947 nyarán a kollégiumban maradtunk és a délvidékről szár­mazó Vörös Tibi vezetésével^ a magunk létesítette pályán előbb lábbal, majd kézzel labdázgat­tunk. Lassan besúlykoltujc a röp­labda játékszabályokat és amikor kiírták a népi bajnokságot, a MEFESZ öt csapatot nevezett. En a MEFESZ V. tagja voltam akkor és mivel a „jobbak** Pécstől tá­vol voltak, a négyes döntőben mi képviseltük a klubot. A rend­őrök mögött, de a BTC és Zsol- nay előtt végeztünk. Dr. Somogyi Jenő, az 1. sz. Se­bészeti klinika adjunktusa előbb ugyan még a tartalékok padjáról figyelte az eseményeket, azután véglegesen az első csapat tagja lett. Az egyetemi csapat 1949-ben a Tanosztály fölé kerekedett és bekerült az NB n-be. Ugylátszik azonban, hogy a röplabda mé­lyebb gyökereket, eresztett a bel­ügyieknél, mert a bajnokság de­rekán már a Pécsi Dózsa lüa- fehér színeiben aratta sorozatban győzelmeit a város első csapata. — Veretlenül nyertünk NB Il-es bajnokságot,. el is utaztunk a deb­receni osztályozóra, de sajnos megszüntették az NB 1-et. Pedig a pécsi röplabdasport leg­jobb képviselője abban az évben elsőosztályú színvonalon mozgott. Két értékmérő eredmény: a Dó­zsa második lett az igen erős Belügyi Bajnokságokon és Pé­csett csak nagy küzdelem árán maradt alul 2:3-ra a sokszoros bajnok Újpesti Dózsával szemben. — Remek kis csapat volt az — mondja Somogyi doktor és sorolja az akkori csapattársakat: — Sáf­rány, Polgár, Schiller, Kolits, Szűcs Emil, Szuhovszky, Pető és Szekeres Ambrus. Kitűnő volt ez az alap ® ké­sőbbi évek sikereihez, amely a Pécsi Dózsát azóta is az egyre terebélyesedő baranyai röplabda­sport élén tartotta. Mert egyre nőtt a férfi és női szakosztályok száma. A megyei bajnokságok mellett egyes járásokban is rend­szeresen versengtek a csapatok és a falusi szpártákiádok során egy­re jobban erősödött a vidék. Kezdődő barátság Rangadó volt..; A huszonkét játékos még a legjobb barátság­ban lépett a pályára. Megszokták, hogy a kollégiális szeretet, amely a magánéletben egymáshoz fűzi őket, a pályán néha összezördü­léssé változzék. Úgy voltak, mint az ügyvédek, akik a tárgyalóte­remben veszekedtek, később pe­dig kedélyesen beszélgetve sörözi­tek a vendéglőben. Ezen a mérkőzésen a közönség Is csendesen viselkedett, egészen addig, amíg a bíró tizenegyest HA I SPORTMŰSOR Labdarúgás. NB 1. mérkőzések: Komlói Bányász—Salgótarján, Komló 16.00, Tatabánya—Pécsi Dó­zsa, Tatabánya 16.00. NB I. tar­talékmérkőzések: Komlói Bányász Salgótarján, Komló 14.15, Tatabá­nya—Pécsi Dózsa, Tatabánya 14.15. NB II. mérkőzések: PVSK—Ikarus Vasas, PVSK-pálya 10.30. Pécsi Bányász—Láng SK, Pécsújhegy 15.30, Esztergom—PBTC, Eszter­gom 16,00. NB III. mérkőzések: Mo­hácsi TE—Nagykanizsai Dózsa, Mohács 16.00, Sárbogárd—Pégsi Ércbányász, Sárbogárd 16.00, Dom­bóvári VSE—PEAC, 4 Dombóvár 15.30, Megyei mérkőzések: Pécsi Kinizsi—Pécsszabolcs, Helyiipari- pálya 10.00, Szigetvár—Pécsi Pos­tás, Mozsgó 16.00, Hidas—Vasas I. Bányász, Hidas 15.30. Siklós— Lánycsók, Siklós 15.30, Mágocs— Pécsi Helyiipari. Mágocs 15.30. NB tartalék-mérkőzés: Pécsi Bányász —Dombóvári Spartacus, Pécsúj­hegy 13.15. Kézilabda. NB I. mérkőzések: Pécsi Dózsa—Bp. Spartacus férfi, Építőipari Technikum diákotthona Dischka Gy. u., 10.30. Csepel—Pé­csi Bányász női, Pécsújhegy 10.00, Csömör—Pécsi Bányász férfi, Csö­mör 16.00. NB II. mérkőzések: Pécsi Vörös Meteor—Bp. Divatcipő női. Építőipari Technikum diák­otthona Dischka Gy. u.. 9.30. Pé­csi Énítok—Tolnai Vörös Lobogó női. Építők Tüzér utcai nálya 11.30, Pécsi É^cbí^vá^"—Gvőri Vasas ETO férfi, iri mécsek aljai ált. isk. 10.00. Komlói Bányász— Bp. Építők férfi, Komló 10.00. Asztalitenisz. NB I. mérkőzés: Pécsi Ércbányász—Eger férfi, rác­városi új iskola 9.30. Kosárlabda. NB L mérkőzés: Székesfehérvár—PVSK férfi, Szé­kesfehérvár 11.00: NB II. mérkő­zések: PVSK—MAFC női. PVSK tornacsarnok 9.00, Pécsi Postás— MA VÁG férfi. PVSK-csamok 10.15, Bp. Vörös Meteor KÖZÉRT—Pécsi Tanárképző Főiskola férfi, Buda­pest 11.00, Bp. Betonútépítők— Szigetvári Vörös Meteor női, Bu­dapest 11.00, Teke. NB I. mérkőzés: Csepel —BTC női. Csepel 8.00. NB II. mérkőzések: Pécsi Szikra—Nagy- kanizsai Bányász férfi. Kokszmű- vek-pálya 10.00, Pécsi BTC—He­rendi Építők férfi, BTC-pálya 8.00. Szombathelyi SE—Pécsi Bányász férfi. Szombathely 8.00. ökölvívás: Az országos vidéki ifjúsági egyéni bajnokságok elő­döntői, Kaposvár, Dózsa-stadion 10.30. Birkózás: A vidéki felnőtt kö- j töttfogású bajnokság, Debrecen, 10.00. Kerékpár: Az Osztapenko or­szágúti emlékverseny, dunaújvá­rosi országút, rajt: a 23-as kőtől 9.00. Atlétika: A megyei mezei futó­bajnokságok versenyei a Tüzér utcai Dózsa-pálya környékén, rajt:, 10.00. Tájékozódási futás: A megyei egyéni bajnokságok versenyei, rajt: Köves-tetői turistaház, i»,M. I ítélt as okkersárga-halványkék mezű csapat javára. Kovácsi, akinek a szíve ezekért a színekért rajongott, lelkesen tapsolt a döntésnek, míg Barókái, aki szenvedélyes szurkolója volt a fekete-csauszínű csapatnak, or­dítani kezdett: — Csalás! Szemüveget a bíró­nak! Aljasság ezért tizenegyest ítélni! — Na, gyere ide, te hájfejű, hogy palacsintát csináljak belőled! Majd adok én neked jogos tizen­egyest! Tizenegy jogos pofont kapsz! A másik nevetni kezdett: — Te girhes alak! Te akarsz velem kikezdeni? Már rég kita­postam volna a beledet, ha nem lenne magas vérnyomásom! A drukker, aki pala csín tót akart Kovácsiból csinálni, szelíddé vál­tozott hangon kérdezte: —- Mennyi? — Ha nem vigyázok, kétszáz. — Az semmi. Az enyém gyak­ran kétszázhúsz. — Mit szed? — Rausedilt. — Én erposidot. — És ha felmegy, erősen lüktet a halántéka? — De mennjdre! — ‘Hátul a tarkónál? — Mintha mázsás súly lenne rajta. — Pontosan így érzem. Séta? — Este jó másfél óra. — Kévés. Sétáljon vacsora előtt egy órát és utána még egy jó órát. — Gondolja? — Meglátja jót tesz. Ami pedig a tizenegyest illeti, lehet, hogy magának van igaza. Talán való­ban túl szigorú volt a bíró. — Egyáltalán nem. Most, hogy visszagondolok a gáncsra, azt hi­szem, valóban nagyon durva volt. És lövőhélyzetben gáncsolták el a játékost. Jogos volt a tizen­egyes ! Amikor véglet ért a mérkőzés, betértek a közeli eszpresszóba. Duplát rendeltek, egy kicsit erős- ködtek, hogy ki fizessen. Ková­csi erposiddal kínálta meg a má­sikat, aki rausedilt tukmált sport- társára. így lne»fl6dön egy barátság.. . Palásti László A röplabdasportnak Baranyában a húszéves múlt után elismerésre méltó jelene is van. A téli te­remkupa küzdelmek .során „osz­tálykülönbség nélkül” készültek fel csapataink a folyó évi baj­nokság küzdelmeire, Ahogy So­mogyi doktor mondja, minőségi vonalon sokat ígér az 1965-ös év. —r Szerintem a PEAC női csa­pata már most NB 1-es színvo­nalat képvisel. Nagy öröm, hogy Szűcs Emil edző nem hiába fá­radozott. A Pécsi Dózsában is el­érte Deutsch Péter edző. hogy amíg évekkel ezelőtt gond volt hat embert összehozni a meccs­re, ma 18-as keret várja a rajtot. Mi, öregek. Szuhovszky, Deutsch és én már csak a „kettőben** ját­szunk. De nem hagyjuk abbal Kell valaminek lenni ebben a sportágban, ha egy 42 esztendős orvos nagy elfoglaltságai ellenére is ragaszkodik hozzá. És van iS minden bizonnyal. Somogyi dok­tornak csak a haja deresed ett meg kissé. A mozgása ruganyos és friss, kedélye nyugodt és élet­vidám és ami igen fontos, nem fárad el a munkában. Megkérdez­tük még, mégis mi az oka an­nak, hogy népszerűség terén több sportág megelőzi a röplabdát? — Bár sokan könnyű sportflak tartják, de ■ állítom, hogy nehe­zebb a kosárlabdánál, de még itir- kább a kézilabdánál. Nálunk 4—5 év kell, kemény munkával, hogy valakit tartsanak valakinek. Ezért a fiatalok odamennek, ahol gyor­sabb sikerekre van kilátás. Az­után kevés testnevelő foglalkozik röplabdával, így nincs, aki a gyerekeket ide irányítsa. És bi­zony alig van röplabdaedző és még kevesebb az ehhez alkalmas terem. Dr. Somogyi Jenő ennék elle­nére ezt a sportágat érzi és vallja az elsőnek. És kívüle igen sokan gondolkodnak hasonlóan a me­gyében, akik örülnek annak, hogy húsz esztendeje a felszabadító seregek a békével együtt a röp­labdát is elhozták hozzánk! Tóth Zoltán A Komló—Salgótarján mérkőzés előtt Az NB I. negyedik fordulója után már csak a Komlói Bá-' nyász áll pontszerzés nélkül a mezőnyben. A Bajnoki táb­lázaton is meglátszik ez, a komlóiak az utolsó helyen ta­nyáznak. A csapat sorsolása kétségtelenül nem a legked­vezőbb volt, hisz a Bp. Hon­véd, a Vasas, az Újpesti Dó­zsa és a Dorog) Bányász együtteseivel kellett megküz- deniök. A komlói szurkolók megelégedtek volna, ha eze­ken a találkozókon egv-két pontot sikerül összeszedniük. De hogy pont nélkül álljanak az 5. forduló előtt, arra ke­vesen számítottak. Nem egy mérkőzésen á csatárok gólké­pességével voltak bajok, de a csapatjáték sem elégítette ki ez ideig a vezetőket, nem be­szélve a játékosok harcos, len­dületes küzdeniakarásáról, mely ugyancsak hiányzott az első találkozókon. A vasárnapi ellenfél, az NB I újonca, a Salgótarjáni Bá­nyász még nem győzött Kom­lón. A két csapat legtöbbször döntetlenül végzett, a négy utolsó találkozón megosztoz­tak a bajnoki pontokon a komlói és salgótarjáni labda­rúgók. A szakemberek most is döntetlent várnak. A kom­lói szurkolók azonban többet szeretnének. Győzelmet vár­nak. Joggal mondják: ki ellen kezdik meg a pontszerzést, ba nem egy újonc csapat ellen. No, persze nem szabad meg­feledkezni, a salgótarjániak ed­digi mérkőzéseiken többet nyújtottak’ a vártnál, legutóbb a Tatabányai Bányász hagyott egy pontot Salgótarjánban. A Komlói Bányász helyzete kétségtelenül nem könnyű, de nem kétségbeejtő. Az idény elején vagyunk, ami eddig nem sikerült a komlói labdarúgók­nak, az sikerülhet az elkövet­kezendő találkozókon. A ja­vításra, a bizonyításra nyílik még bőven alkalom, s erre igen jó lehetőség kínálkozik most vasárnap a Salgótarjáni Bányász elleni összecsapáson is. — U — SWM A haladók mai rovatában szüle­tésének 100 éves évfordulója al­kalmából megemlékezünk Jacques Mieses sakknagymesterről, a sakktörténet egyik legérdekesebb és legszínesebb egyéniségéről. A múlt század nagy sakkozói­nak utolsójaként költözött el az élők sorából J. Mieses nemzet­közi nagymester 1934. február 23- án Londonban. Lipcsében szüle­tett 1865. február 27-én, tehát négy nap hiján 89 esztendőt élt. IS éves korában tanult meg sak­kozni. Kezdetben a feladvány- költészet vonzotta, hamar kitűnt azonban mint fejtő, majd rövi­desen mint feladványszerzd is. Csak később kapott kedvet a gyakorlati játékhoz. Családjában hagyományként élt a sakk szere­tető. A lipcsei Augustea Sakk-kör volt Mieses 7 évtizedet meghala­dó, a sakktörténelemben szinte egyedül álló pályafutásának első állomása. Itt nagy hatással yolt fejlődésére Max Lange, a sakk­kör akkori elnöke, jeles sakkmes­ter és szakíró, jogász és bölcsész. Miesíest, aki a berlini egyetem hallgatója volt, hamarosan teljes mértékben lekötötte a gyakorlati versenysakkozás. Bár az első ver­senyeken — nemzetközi főtomá- kon — még nem tudott első len­ni, mutatott játéka alapján meg­hívást kapott az 1889. évi breslaui mesiea-versenyre, ahol a m. díjat és a mesteri címet is megsze­rezte. További néhány szerényebb eredményű szereplés után 1907- ben aratta első ragyogó diadalát, a bécsi mesterversenyen számos világnagyság előtt elnyerte az I. díjat. Mieses szerette az élénk, kom­binációs játékokat; a bátor vál­lalkozásokkal sohasem maradt adós. Elavult megnyitásokhoz ra­gaszkodott és vezérgyaloggal ta­lán sohasem nyitott. Világossal különösen a futár- és bécsi já­tékot kedvelte, mely utóbbi meg­nyitás egyik változatát kutatásai során a sakkelmélet róla nevezte el. Az egyetemes sakkozás a leg­nagyobbak között tisztelte és ér­tékelte Miesest, aki különösen sokat tett a sakkozás népszerű­sítéséért és megbecsüléséért. A század elején a hivatásos sakko­zók érdemeit védő tömörüléseket hozott létre, s ezzel elősegítette a nemzetközi sakkszövetség meg­alakítására irányuló törekvése­ket. Ritka érdemeit • a fasizmus semmibe vette és Mieses túl a 70 esztendőn Stockholmban, majd Angliában keresett menedéket az üldözés elől.. A Miesesröl szóló megemléke­zésünk keretében — megnyitásel­méleti sorozatunk folytatásaként — az általa rendkívül kedvelt és alaposan kielemzett’ bécsi já­tékot ismertetjük. Alapié- ---i a következők: 1. e2—e4, e7—es 2. Höl—c3, Ebben a megnyitásban a nyűt játék szokott agresszivitását — 2. Hf3 — a bécsi kedélyesség — 2. Hc3 — váltja fel. A bécsi játék ma már ritka vendég nagy versenyeken, valamikor azonban eredményesen játszották. A meg­nyitás eszméje: világos az e4 gya­logot és a d5 pontot megvédve támadást kezdeményez a centrum­ban f2—Í4 lépéssel. Ebben a meg­nyitásban azonban sötét sikeresen keresztülviszi a d7—d5 ellentáma­dást. Az alábbiakban bemutatjuk J. Mieses egyik frappáns játszmá­ját, amelyik egyébként a bécsi játék bemutatására is kiválóan ■ alkalmas. Mieses világos színnel Ostende-ben 1905-ban váltotta a játszmát Csigorln nemzetközi nagymesterrel. 1. e4, e5 2. HeS, HcS 3. Fc4, Fc5 4. Vg4 (Ez a ritkán játszott változat hatalmas bonyodalmakhoz vezet, főként sötét most kővet­kező válasza után, amely inkább ijesztő, mint jó.) 4. —, Vf6 (g6!) 5. Hd5!, Vf2: 6. Kdl, Kf8 7. Hh3, Vd4 8. d3, de 9. Vh4, Fh3: 10. Vh3:, Ha5? 11. Bfl!, Hc4: 12: Vd7!, f6 13. Hf6:!, Vf2 14. Bt2:, Ff2: 15. Hh5 — és sötét feladta. * A haladók mai föladata az aláb­bi három lépéses feladvány. Fi­gyelembe véve létraversenyünk Lránt megnyilvánuló érdeklődést, ezúttal nehezebb feladat elé állít­juk kedves fejtőinket. Megoldás­ként nem elegendő a kulcsléoéa beküldése, hanem az egyes válto­zatokat is jelezni keli. C. S. Kipping Manchester City News 1911. Világos: Ka4 Ha6 és c6 Fd5. Sötét: Ka8 Bg2 gy: e2. Világos matti es a narmauuc lépésben mattot ad. Beküldési ha­táridő „Sakkrovat” megjelöléssel április 18., vasárnap. Március 21-i számunkban a ha­ladók részére megjelent Shlnk- man-feladvány megfejtése a kö­vetkező: 1. Kf6! A változatok sö­tét válaszától függően a követ­kezők: 1. Hg4+ 2. Bg4:. KhS: 3 fúv matt; 1. —. HfS <> IIf5. H ' •• - lépésére. 3. h-ö matt: u —, Kh4, 2. HÍ5-K Kh3 3. Bg3 matt« vagy 2. —, Kh5 3. Bg5 matt. t

Next

/
Thumbnails
Contents