Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-10 / 85. szám
IMS. Április io. napló 3 Még egyszer a kisvárosi kenyérgyárban isko,dha" Cikkünk nyomán széleskörű vizsgálat indult—Több intézkedés történt Nyilatkoznak az illetékes vezetők Március 21-i számunkban a mohácsi kenyérgyár problémáival foglalkoztunk. Szóvá tettük, hogy évek óta raktáron hever két modern sütőkemence, hogy a járás falvai általában másnapos kenyeret kapnak, kifogásoltuk az üzem műszakbeosztásának rendjét, amely kihatással van a termékek minőségére is, bíráltuk a kereskedelem és az ipar között létrejött szállítási szerződések merevségét. Cikkünkre az illetékes vezetők válaszoltak: vizsgálatot folytattak é- több intézkedést is tettek már. A kemencéket Kom ón állítják üzembe A Baranya megyei Tanács VB Ipari Osztályának vezetője, Mischl Róbert a két kemencével kapcsolatban a következőket írta szerkesztőségünknek: „A Mohácson tárolt két FNA 24-es típusú kemencét a Pest megfej Tanács gyártatta le abból a célból, hogy azokat a szentendrei sütőüzem rekonstrukciójánál hasz nálják lel. A szentendrei rekonstrukció meghiúsult és ezért az Élelmezésügyi Minisztérium úgy döntött, hogy ezt a két kemencét a Baranya megyei sütőipar fejlesztésénél a legindokoltabb és leginkább lehetséges felhasználni, mivel a Baranya megyei sütőipar fejlesztésének távlati tervében több új üzem építése, valamint a mohácsi és komlói üzemek rekonstrukciója szerepel. A kemencéket 1963. végén szállították Mohácsra és megkezdődött a beruházási műszaki előkészítés. A műszaki vizsgálatok kapcsán kiderült, hogy a korábbi elgondolásokkal szemben a rekonstrukció lényegében nagyobb beruházást igényel és nyilvánvalóvá vált, hogy a kemencék beépítése csak egy teljes rekonstrukció keretében lehetséges. Ennek időpontja pedig a beruházások hosszú átfutási ideje miatt évekre eltolódhat ... Az Élelmezésügyi Minisztérium és a Baranya megyei Tanács VB Ipari Osztálya is keresi azt a lehetőséget, amely a csökkentett beruházási előirányzatok mellett is mielőbb lehetővé teszi a meglévő automata-kemencék • gazdaságos beépítését és üzembeállítását”. Ennek a törekvésnek a helyességét nem vontuk kétségbe cikkünkben, ellenben azt kifogásoltuk, hogy évek teltek el, s a két modern kemence raktáron hever; A napokban végleges döntés született a két kemence ügyében. A tárgyaláson resztvettek a minisztérium képviselői és a megyei tanács elnökhelyettese is. Börzöli Gábor, a Baranya megyei Sütőipari Vállalat igazgatója így tájékoztatott: __ Az FNA kemencéket ak omlói kenyérgyárban helyezzük üzembe. A terv máris készül és a munkákat soron kívül megkezdjük. — S Mohácson minden marad a régiben? — Nem. Felettes szervünk és az Élelmezésügyi Minisztérium illetékes vezetőinek jóváhagyásával a közeljövőben sor kerül a mohácsi üzem teljes rekonstrukciójára, ami mintegy 10 millió forintba kerül. Áz átépítés során megoldódik a friss áruellátás is, a kisütéstől számított 4 órán belül elszállítjuk a kenyeret és a süteményt. A kenyérsütéshez FNA 36-os típusú automata kemencéket szerzünk be, mi« a süteményes részleg FNK 4-es típusú automata kemencéket kap. Megfelelőbb műszakbeosztást vezetnek be Ezt a kérdést ugyancsak \ szóvá tettük. Az üzem száz [ mázsa kenyeret süt, naponta, < de annak 70 százalékát előző $ délután gyártják, s ezért másnapos kenyerek kerülnek a boltokba. Mischl Róbert válasza: „Ezzel kapcsolatban a vállalat megvizsgálja a műszakok időbeosztását és annak figyelembevételével összehangolja a szállítási szerződésekkel a termelés ütemezését”. Annak idején a mohácsi üzem vezetője elmondta, hogy azért kénytelenek előző nap délután sütni, mert a falusi boltok kora reggel kérik a szállítást. Ha éjjel és délelőtt termelnének, akkor nem tudnának eleget tenni a szállítási szerződésben vállalt kötele- , zettségeiknek. ‘ 1 A MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának vezetője, Ka- bács Béla ezzel kapcsolatban a következőket közölte: „A szerződésben rögzített határidők alakulása: I. negyedév boltegységek ®/0-ban II. negyedév boltegységek ®/0-ban Szállítási idő: 7—10 óráig 55.6 34.0 10—12 óráig 16.6 36.2 12—17 óráig 28.7 29.8 A fenti számok igazolják, hogy a másnapos kenyér nem a kereskedelem helytelen szállítási ijjö meghatározásától, hanem az ipar munkatervezési problémáiból adódik. Ezen túlmenően meg keil jegyezni azt is, hogy a szállítási szerződésben meghatározott idők az ipar javára, nem pedig a kereskedelem kezdeményezésére történtek”. A sütőipar igazgatója a következőket mondta: — Kénytelenek előre termelni, mert a reggeli rakodás másfél órát igényel, s egy- egy kocsi hosszú túrajáratot lát el, a lassú haladás, a közbeeső boltoknál az áru leadása mind rengeteg időt igényel, így a reggel hétkor elinduló kocsi az utolsó faluban már j délután adja át az árut. Vagy- ! is, előre kell gyártani a ki- i szállításra kerülő árut. — Talán sűríteni kellene a járatokat és kisebb túrákat indítani egyidőben? — Ez sokat jelentene és mi ezen fáradozunk. A minisztérium műszaki szervezési osztályának képviselői és a mi szakembereink is vizsgálták és jelenleg is vizsgálják a problémát. Az a véleményünk, hogy így nem jó a beosztás, de kényszerhelyzetben vagyunk. Igaz, a szerződésben meghatározott 12 órás frissességet betartjuk. — Állítólag az is hozzájárul a délutános műszakhoz, hogy a dolgozók, — akik vidéken laknak, — nem tudnak bejárni éjjeles műszakra. Igaz ez? — Ennek is van szerepe a műszakbeosztásban. Ugyanis a szakemberek egy része a szigeten s környező falvakban lakik. A komp már korán leáll, és a buszok sem járnak megfelelő időben. Ezzel kapcsolatban a vizsgálatot folytató műszaki gárdánk körülbelül 4—5 hét múlva összegezni tudja - a tapasztaltakat és javaslatot dolgoz ki a mohácsi üzem új munkaszervezésével kapcsolatban, Job!) lesz-e a minőség? A MÉSZÖV főosztályvezetője írja: „A kenyér minőségével kapcsolatos feltevés, hogy a kereskedelem által kért szállítási idő kihatással van a minőségre, véleményünk szerint nem felel meg a valóságnak .. , ugyanis a sütéstől számított 2 órán túli kenyérszállítás a minőségre különösebb kihatással nincsen, mert ennyi idő alatt kihűl és a végleges formáját veszi fel”. Ez vitatható. A kétórás kenyér még nem hűl ki teljesen és szállítás közben összenyomódik. Különösen olyan esetben, ha a tehergépkocsira 20 —25 mázsát zsúfolnak össze. A friss kenyeret, — néhány órával a kisütés utánit — csak speciális szállítókocsikban lehet minőségromlás nélkül szállítani. Ezzel kapcsolatban Mischl Róbert megjegyzi: „A szállításból eredő minőség- romlás csökkentése érdekében szintén Intézkedés történt. A vállalat felülvizsgáüa a génkocsik polcokkal való felszerelésének lehetőségét, a szállítási körzetek helyes kialakításával egyidelöleg. Törekvésünk az, hogv a célka- ros-=zériás kocsik beszerzéséig a szállító kapacitás ffl térvényében a maximális mértékig bevezessük a polcozásos rendszer alkalmazását a kenyér szállításánál”. A megoldás tehát ez: tovább növelni a polcokkal ellátott kocsik számát, de a legideálisabb megoldás az lenne, ha kisebb és gyorsabb kocsik egész napos beosztással, — például napi ötszöri fordulókkal — szállítanának, s természetesen éjjel és délelőtt dolgoznának a pékségben. Tudjuk, hogy ezekkel az intézkedésekkel nem lehet mindent megoldani, azonban a régi állapotokat többé-kevésbé fel lehet számolni, és erre ígéret az az igyekezet, amely a megyei sütőipari vállalat vezetői részéről megnyilvánul, s amelyhez minden segítséget megad a felettes tanácsi és minisztériumi szerv. Gazdagh István Játékkiállítást nyitottak április 4_e alkalmából a Köztársas:*g téri Általános r A kiállításon a játékok ' Jdését mutatják e az úttörők. UNESCO-lskoIa Pécsett Néhány évvel ezelőtt érdekes akció indult meg négy fővárosi középiskolában. Előadássorozatot szerveztek, melyen több ország ifjúságának életét ismertették. Kiállításokat rendeztek, ahol bemutatták más népek gyermekeinek életkörülményeit, a gyarmatok kezdetleges iskoláit, a fejlett országok tanulóifjúságának szokásait, korszerű iskolai berendezéseit. Irodalmi műsorokat mutattak be és azok témája a népek, a világ ifjúságának barátsága volt. Ezeket a középiskolákat elnevezték UNESCO-iskoláknak, mivel az említett nemzetközi kulturális, nevelési és tudományos szervezet egyik célja a világ ifjúságának kölcsönös barátságra nevelése. Most újabb négy középiskolára kiterjesztik az UNESCO- akciót, s ezek között egy pécsi iskola is lesz. Júliusban megnyílik a harkányi nemzetközi camping Harkányban, a Baranya Szállótól északra eső területen most készül az ötszáz személyes nemzetközi sátortábor mintegy tíz holdnyi területen. Körülbelül száz munkás végzi a földmunkálatokat, amelyek rövidesen befejeződnek, Készítik az utat és a hidat is. A központi épület alapjait már lerakták. A terv szerint a munkálatokat június 30-ig fejezik be és így a harkányi nemzetközi sátortábor előreláthatólag július 1-én megnyílik. Biztosítás — biztonság Tizenkétezren kötöttek élet- és baleseti) ziositési Egy év alatt 64 millió forintot fizettek ki Baranyában Az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatóságé 1 elsősorban a megye gazdasági helyzetének kedvező alaicula- sára vezetik vissza a biztosításban az utóbbi esztendőkben elért kitűnő eredményeket. 1964-ben például több mint hárommillió forinttal emelkedett az Igazgatóság díj bevétele és meghaladta az 57 millió forintot. A drávakereszturi tsz kivételével a megye minden termelőszövetkezete kötött álta lános vagyonbiztosítást, de a lakosság körében is a vagyonbiztosítást kötöttek száma egy év alatt 9 százalékkal nőtt. Az új, összevont családi élet- és balesetbiztosítás irá-ri is fokozódik az érdeklődés: 1964- ben több mint 17 ezer emberre terjedt ki ez a biztosítási fajta Baranyában. A gépjárműtulajdonosok számának gyors növekedésére eng< d következtetni az a tény. ncgy az Állami Biztosítónak a kőtelező gépjármű-biztosításból eredő bevétele egy év alatt 22 százalékkal emelkedett és 1964-ben már 3 330 000 forint volt. Az Állami Biztosító a megyében élő termelőszövetkezeti tagok 46 százaiéKával, 17 580 családdal kötött háztáji biztosítást. A szigetvári járásEGYEDÜL? — Ha vallani kéne az életemről, nehéz helyzetbe kerülnék. Rá kellene jönnöm, hogy az életem nem is az enyém volt. Mindig másokért, másokkal osztottam meg, magamra soha nem gondoltam. Ugye furcsán hangzik ez pont tőlem, aki egyedül élek, férj és gyermek nélkül? Mégis így van. — Nem vittem sokra. Tanítónő lehettem volna szívem vágya szerint, ha ebben a rendszerben szülétek. De úgy érzem, az emberek megbecsülnek, s ha felállolt, hogy a község vagy a szövetkezet ügyéért szót emeljek, figyelnek a szavamra. Irénkére valóban oda kell figyelni. Határozott, megfontolt szavaival mindig a dolgok lényegébe vág s mindig az igazság pártján. Falusi asszonyoknál szokatlan ez a határozott, szinte férfias fellépés. Az élete hozta így, hogy ne őt segítsék, hanem ő legyen mások támasza, elsősorban szüleié. — Férfiszámba vesznek. Nemcsak a többiek, de a falu és a tsz vezetői is tisztelettel beszélnek velem — vallja büszkén. Életének ezt a legfőbb ajándékát az új rend adta meg neki. Mert ha valaha szomorú sorsa volt falun a lánynak, aki pártában maradt, ma talán megbecsültebb sok férjes asszonynál, kiket a család, a gyerek sokszor elvon a közös munkából. Vigh Irén meg nap, mint nap megfogja a kapát, a sarlót vagy ha kell, férfi hiányában a búzás zsákot is. Szép kis villák, családi házak között visz az út a kozármislenyi új teleptől a falu végéig. Három vertfalü szalmatetős ház őrzi itt a múltat s közülük egyik Ví- ghéké. A kisfizetésű vasutasnak 1922-ben nem futotta szebbre, jobbra, akkor is már vagy százéves volt a szoba-konyhás ház. A két gyerek közül csak a fiú kapott szakmát, pedig Irénke is kitűnő tanuló volt. Tanítónő akart lenni, de erre már a szűkös keresetből nem futotta. A felszabadulás hiába nyitotta meg a lehetőséget Irénke előtt, a szülők megöregedtek, támaszra volt szükségük. Földet bérelt s férfimódra dolgozott a megélhetésükért Elsők között lépett be a nagy tsz-be, ahol hamarosan csapatvezető lett — Hogy a tsz-be beléptem, azóta vagyok valaki ebben a faluban. Sokszor elgondolkodom az életemen, azon, hogy a múltban mi lett volna belőlem így támasz és szakma nélkül. Talán más cselédje. Most nem számít más, csak a munka. Nem számit, hogy férfi vagy nő az illető, fő, hogy becsülettel dolgozzon, s ha még ennél is többet nyújt, ha törődik a közös ügyeivel, felfigyelnek rá, megbecsülik, — Életem legszebb élménye volt, amikor két évvel ezelőtt megválasztottak tanácstagnak. Volt ennél más, magasabb címem is, de valahogy nekem ez a legkedvesebb. A 14-es körzet az enyém, ahol lakom is, a Petőfi utca. Ez a legsárosabb része a falunak, mert itt szeli keresztül a kanális a községet s ilyenkor tavasz- szal mindig vízben állt az egész környék. Milyen jólesett, mikor megtudtam, hogy nem hiába harcoltam annyit a tanácsban a körzetemért: megkezdték a víz szabályozását. Jó tudni, hogy én is tettem valamit ezért a községért. Vigh Irén tagja a nőszövetségnek, a tsz fegyelmi bizottságának, állandó-"-t- vevője a tsz küldöttgyűléseknek. Szabad ideje minden percét közügyekkel tölti. Csak egyetlen igazán saját, régen dédelgetett ügye van: az öreg, szalmatetős ház újjáépítése. Azóta gyűjti a pénzt, mióta a tsz-ben dolgozik s most már nagyjából^ együtt is van. Jövő tavaszra lebontják az öreg házat s a Vigh-család szép, modern, kétszobás lakásba költözik majd; — Éné — ban a termelőszövetkezeti ingok 75 százalékának var. biztosítása. A tsz-tagok biz'osí- tási és önsegélyező csoportjainak 17 000 tagjuk van. Az Állami Biztosító a biztosítási díjak ellenében teljesen magára vállalja a káresemények anyagi következményeinek elhárítását. Ilyen módon 1963—64-ben közel 64 millió forintot fizettek ki termelő- szövetkezeteknek, földművesszövetkezeteknek, kisipari termelőszövetkezeteknek és ma-* gánszemélyeknek. A termelő- szövetkezetek háztáji káraira például 3 260 000 forintot fizettek ki 1964-ben. Az általános gépjárműbiztosítási káröK*9' rendezése során az ilyen cíü aí men szerzett bevétel teljes összegét fizették ki kártérítésként. örvendetes, hogy a megye termelőszövetkezeteiben, ha csekély mértékben is, de csökkentek az állatelhullási káros és a tsz-ek az 1963 évi 10167 esettel szemben 1964-ben 9440 alkalommal jelentettek be kártérítési igényt. A káresetek számához mérten csökkent a kártérítésként kifizetett ösz- szeg is, amely 1963-ban még meghaladta a 22 milliót. A biztosítottak kárainak megtérítésén túl számos szolgáltatást nyújt ügyfeleinek az Állami Biztosító. A biztosítási és önsegélyező csoportok tagdíjaiból képezett szociális alapból rendkívüli segélyeket fizetnek ki, ingyenes üdültetést, külföldi társasutazásokat szerveznek. A termelőszövet- kezti tagok biztosítási és önsegélyző csoportjaiból 378-an részesültek tavaly 10—14 napos harkányi, balatoni, illetve hévízi ingyenes üdültetésben. A Budapestre és Szegedre szervezett háromnapos társasutazásnak — amelynek költségeit ugyancsak a Biztosító állta — 176 részvevője volt. Ezen túlmenően töbD mint négyszáz termelőszövetkezeti tag részesült rendkívüli segélyben házasságkötés, szülés vagy haláleset címén. A bányász dolgozók biztosítási és önsegélyző csoportja két alkalommal szervezett külföldi társasutazást tagjai számára: nyolcvanan közül up öt napot töltöttek Romániá* ban, nyolcvanan pedig az Őszi Tátrát keresték fel az Állami Biztosító költségén. Az üzemi önsegélyző cso- rortok száma egyre nő. Megalakult a csoport a postán, a KPVDSZ-dolgozók körében és a növekvő népszerűség következtében ki kellett terjeszteni a csoportszervezési munkát az állami gazdaságok vala^'nt a kisebb ipari üzemek dolgozóira. A biztosító és önsegé’yző csoport megalakítását igényük az egészségügyi dolgozók, a közalkalmazottak és a pedagógusok is.
