Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-10 / 85. szám

Vtlőg proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napiö __________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_________ X XII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. ÁPRILIS 10.. SZOMBAT Osztrák—magyar közös közlemény Péter János bécsi sajtókonferenciája B é c s : Péter János külügyminisz­tert és a kíséretében levő sze­mélyiségeket pénteken délelőtt fogadta Josef Klaus kancellár, aki ideiglenesen az államfői funkciókat is betölti. Ezt kö­vetően a Hofburgban ünne­pélyes keretek között aláírtak több, a Magyar Népköztársa­ság és az Osztrák Köztársaság között kötött egyezményt, il- leve megállapodást. Ezek kö­zött vannak a bíróságok és a közjegyzők kapcsolatát, illet­ve a hagyatéki kérdéseket szabályozó jogsegélyegyezmé­nyek, az útlevél- és vámkeze­lés egyszerűsítésére vonatkozó egyezmény, valamint a két or­szág közötti menetrendszerű autóbuszközlekedésről szóló megállapodás. Az okmányokat magyar részről Péter János külügyminiszter, osztrák rész­ről Bruno Kreisky külügymi­niszter, valamint Christian Broda igazságügyminiszter és Otto Probst közlekedésügyi miniszter írta alá. A két kül­ügyminiszter egyúttal kicse­rélte a múlt év októberében Budapesten aláírt határügyi egyezmények ratifikációs ok­mányait. Az aktuson jelen voltak a két ország közötti tárgyalásokon részvevő kül­döttségek tagjai, valamint az osztrák politikai élet több ve­zető személyisége. Az okmá­nyok aláírása után Kreisky külügyminiszter kijelentette: „Szeretném felhasználni az alkalmat arra, hogy megálla­pítsam: az utóbbi hónapban ismét sok fontos kérdést ké­szítettünk elő megoldásra. Ez­úttal is, mint öt hónappal ez­előtt Budapesten, olyan egyez­mények sorát kötöttük meg, amelyek a két ország közötti jobb megértést, mindenekelőtt pedig országaink embereit szolgálják, ügy gondolom, elé­gedettek lehetünk az elért eredményekkel.” Péter János többek között hangoztatta: ..Valóban így van, minden kérdésben, amelyet Budapes­ten megtárgyaltunk, előreha­ladást sikerült elérni, örven­detesen alakult a két ország viszonya mind a gazdaság és a kultúra területén, mind az emberek közötti kapcsolatok­ban ..; Josef Klaus kancellár pén­teken délben villásreggelin látta vendégül Péter János külügyminisztert és kíséretét. A kancellári palotában adott villásreggelin jelen volt a tár­gyalásokon résztvevő magyar küldöttség Péter János, az osztrák delegáció Bruno Kreisky vezetésével. Pénteken délután hozták nyilvánosságra Bécsben a Pé­ter János külügyminiszter lá­togatásáról szóló közös közle­ményt. A közlemény szövege a következő: Dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter meghívására Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere április 7. és 9. között hivata­los látogatást tett Ausztriá­ban. A látogatás alkalmat adott annak az eszmecserének a folytatására, amely az osztrák külügyminiszter 1964. októ­beri magyarországi hivatalos látogatása során Péter János és Bruno Kreisky között meg­kezdődött. Megelégedéssel állapították meg, hogy 1964. októbere óta a kapcsolatok Ausztria és Magyarország között az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás elvének alapján, tekintet nélkfil a két ország különböző politikai rend­szerére, kedvezően tovább fejlődnek. Ezen tendenciák erősítésére, az annakidején mindkét fél által kinyilvánított kívánság­nak megfelelően, tárgyalások folytak az azóta eltelt időben egész sor további megállapo­dásról és ezek a tárgyalások eredményesen befejeződtek. Ami a részleteket illeti, a két külügyminiszter megálla­podást írt alá a diplomáciai útlevelekkel kapcsolatos be- és átutazási vízumok kölcsönös megszüntetéséről, továbbá megállapodást az útlevél- és vámkezelésről. A Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere és Kreisky külügymi­(Folytatás a 4. oldalon.) Hazaérkezett a Szovjetunióból az HSZBT küldöttsége Pénteken hazaérkezett a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság küldöttsége, amely Ré­vész Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével a Szovjetunióban részt vett a hazánk felszaba­dulásának 20. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­geken. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Kristóf Ist­ván, az MSZBT főtitkára, va­lamint a Külügyminisztérium és az MSZBT több vezető munkatársa fogadta. Korszerűsítik, felújítják a pécsi utcákat Az elmúlt év során mint­egy 23 millió forintot fordított a városi tanács Pécs útjainak felújítására, illetve karbantar­tására. Idén újabb 17 millió forintot hagyott jóvá a vég­rehajtó bizottság. Már a múlt év második felében alapos felméréseket végeztek, meg­vitatták a kerületi közlekedési állandó bizottságok tagjaival, hogy melyik útszakaszon mi­lyen javítás szükséges. Ennek alapján az I. kerület 5, a II. kerület 7, a III. kerület 5 mil­lió forinttal rendelkezik. Az I. kerületben összesen 16 utcában 3 900 000 forint ér­tékben végeznek felújítást, 1 100 000 forint értékben pe­dig karbantartást. A II. kerületben a legjelen­tősebb munka a Majláth utca felújítása a Szabadság úttól a Bajcsy Zsilinszky útig. A régi házak bontását megkezdték, s megállapodás született arra vonatkozóan is, hogy a Villa­mos- és Gépjavító Ktsz, az MHS, a TÜZÉP-telep más helyre költözik, hogy az út eddigi kanyarulatát „egyenes­be” hozhassák az útépítők. A másik nagyobb arányú mun­ka a yasút utca aszfaltozása, s az új vásártér kialakítása. Az új vásártér a Megyeri út és a Móra Ferenc utca kö­zötti részen, a Kertváros nyu­gati szélén terül el. Krómozás — házilag A gyorsforgalmi út új nyomvonalának figyelembe vételével rendezik a Külvárosi pályaudvar előtti teret, a Hegy aljai úton pedig a máris élet- veszélyes támfal építése szere­pel a városi tanács tervében. A III. kerületben 16 utcát újítanak fel, illetve karban­tartási munkákat végeznek rajtuk. A Damjanich utcában félmillió forintot tesz ki a fel­újítási munka, amelyet már szintén a további városrende­zési szempontok alapján vé­geznek el. így a város terüle­tén előreláthatóan összesen 68 út, illetve utca felújítására, karbantartására a községfej­lesztési alap felhasználásával közel 20 millió forintot fordít a városi tanács. Hatmillió forintos beruházás a pécsváradi járás termeló'szövetkezeteiben Kétezer férőhely nagyüzemi szarvasmarha-nevelésre Anyagellátási gondok, kései utalványok I Porcelángyár egyik fiatal mérnöke, Nagy Tamás galvanizáló-berendezést tervezett. Ez megtakarítást jelent az üzemnek, mivel eddig Budapestre küldték a rúdszigetelőkhöz hasznait faragókés eket kéménykrómozás céljából, amit most maguk végeznek. Csökkent a kések „átfutási ideje” is, mivel nem utaztatják azokat. Képünk: Nagy Tamás ellenőrzi a berendelés működését. Ebben az évben hatmillió forint értékű beruházással gazdagodnak a pécsváradi já­rás termelőszövetkezetei és ebből 2.2 millió forint értékű építkezés a múlt évről húzó­dik át 1965-re. A járási taná­cson úgy döntöttek, hogy az idén két termelőszövetkezetet — a pécsváradit és a szeder­kényit — emelik ki a beru­házások szempontjából, vagyis ide összpontosítják az anyagi erők zömét. Jövőre pedig a püspöklaki közös gazdaságra kerül sor. így nem aprózzák el a beruházásokat, hanem egy-egy évben a kijelölt közös gazdaságban megoldják az ál­lattenyésztés fejlesztéséhez szükséges léte:íimények épí­tését. Pécsváradon az idén hozzá­fognak a 108 férőhelyes, magtárpadlásos istálló épí­téséhez és jövőre adják át rendeltetésének 1.6 millió forintos beruházási költ­séggel. Ezenkívüli 126 férőhelyes bor­júnevelő, hideglevegős széna­szárító és 30 férőhelyes ser- tésfiaziató készül Pécsvára­don. Szederkényben a már meglévő ötvenes tehénistállót száz férőhelyesre bővítik és megépítik a 30-as sertésfiaz- tatót, a szénaszárítót, a hid- roglobust és a gépszín'. Püs­pöklak 126 férőhelyes borjú­nevelővel és gépszínnel gya­rapodik. Berkesd és Hosszú- hetáoy Kaénaszárítót kap, míg további gépszán épül Vémén- den és Berkesden. A hosszúhetényi termelő- szövetkezetben lóistállót épí­tenek, hogy a ma még szét­szórtan gondozott lovakat összehozhassák és megakadá­lyozzák az engedély nélküli fuvarozgatásokat. Az' áthúzódó építkezések befejezésével az idén össze­sen 386 korszerű szarvas­marha-férőhellyel gyarapod­nak a pécsváradi járás ter­melőszövetkezetei. Jelenleg viszont 1639 szarvas- marha gondozására alkalmas férőhellyel rendelkeznek, így az idei fejlődés igen nagy­arányú, különösen ha figye­lembe vesszük, hogy a járás­ban még mindig 431 szarvas- marhát nevelnek korszerűtlen körülmények között. A ter­vekben szerepel a hidari 96 férőhelyes, több éve húzódó tehénistálló idei befejezése is, bár még mindig tart a huza­vona és a felelősség megálla­pítása a helytelen, a minősé­gileg rossz, a határidőt messze elkerülő építkezés miatt. Mivel a volt komlói — ma Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat — nem tud­ja a batáridőt tartani, a kárért felelős személyeket felkutatni és felelősségre vonni, helyes a járásnak az az elképzelése, hogy az ügy, ennyi idő után már az ügyészségre tartozik. A járási tanács a szerződé­seket megkötötte az idei ter­melőszövetkezeti beruházások­ra a hosszúhetény lóistálló és egy tehénistálló kivételével, amelyekre még nem készültek el a beruházási tervek. Jelentős részt vállal a szö­vetkezeti beruházások vég­rehajtásából az 1965. ja­nuárjával megalakult járási termelőszövetkezeti építő­ipari társulás. Nem ilyen kedvező a helyzet az építőanyag-ellátással Hiány zik a cserép, a nád és a ka­vics, valamennyi fontos alap­anyag és akadályozza az idei tervek határidős végrehajtá­sát. Nehézséget okozott az is, hogy a negyedévenkét esedé­kes anyagkiutalásokat c~ak az első negyedév végén kapta meg a járási tanács a minisz­tériumtól, ugyanakkor április 15-ig az utalványokat be kell váltani. Ezekben a napokban megkezdődött a szaladgálás az anyag után és ha mégsem si­kerül az utalványok beváltá­sa, akkor jegyzőkönyvileg ad­ják^ át a TÜZÉP-nek. hogy később; időpontban is bevált­hassák. Vagyis a minisztérium késedelmes utalványozása most felesleges munkát, ad­minisztrálást eredmen ez. Ezen a helyzeten az, sem re­git, hogy a második negyed­évben megígérték a korábbá utalványozást. Esős napon Erb János felvétele ' I

Next

/
Thumbnails
Contents