Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-08 / 83. szám
sws. Április 8. napló 5 Negyven mezőgazdasági tanuló a sásdi járásban A sásdi Járásban a napokban állították össze a mezőgazdasági szakágak idei tanuló igényét. E szerint a járásban összesen negyven mezőgazda- sági tanulóra van szükség ebben az évben. Ebből tizenötöt szántóföldi nővénvtermelő gépésznek, ötöt pedig öntözéses növénytermelő gépésznek iskoláznak majd be. Szarvasmarha-tenyésztőnek tíz falusi fiatalt képeznek ki, sertéstenyésztőnek ötöt. baromfite- nvésztőnek pedig kettőt. Ugvancsak két tanulót küldenek el „juhász-bojtárnak”. A szerződéseket még nem kötötték meg. de — különösen a sásdi és a Sásd melletti szövetkezeti gazdaságokban — már eddig is több jelentkező akadt. Nagy Béla, a sásdi termelőszövetkezet elnöke most egy akció indítását javasolta. E szerint a járásban összehívnák valamennyi tsz elnökét és minden iskolából több tanárt és tanítót, s megbeszélnének egy közös tervet, a mezőgazdasági tanulóképzés elősegítésére. Mit csinál, amikor nincs Pécsett? Villáminterjú Kincses József zeneszerzővel Kincses József neve jól ismert Pécs város zeneművészeti életében, nemcsak és nem elsősorban olyan értelem ben, hogy tizenkét év óta a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola tanára, hanem mint az Európa elrablása című nagyA termőtalajok „orvosai” Nyolcvanezer hold genetikai talajtérképét készítik el az Állami Gazdaságok Baranya megyei Igazgatóságának laboratóriumában. E talajtérképek alapján végeznek majd a gazdaságok talajjavítást és adagolják a műtrágyát. A térképezés hamarosan befejeződik. A bólyi, villány-siklósi, szentlőrinci, szentegátl, pécsi és bikali állami gazdaság területének feltérképezése elkészült, Idén befejeződik a bo- gádmindszenti és bükkösdi, a jövő évben pedig a zengőaljai állami gazdaság talajainak teli es átvizsgálása. A térképezés során mintát vpsznek a földekről és ezt a laboratóriumban sokoldalú vizsgálatnak vetik alá. Elsősorban megvizsgáHák. hogy miiven kötött a talaj, mennyi a mésztartalma, mennyi a tiu- musztaltalma és a pH értéke. Az alapvizsgálatok mellett a laboratóriumi munka során ú o vn evezett különleges vizsgálatokat is végeznek. Az alantérképek mellett a talniok egv-egy tulaidonságát külön kartoerammokon is kimutatják. Itt például külön kar- tovramm táiékoztat a területek mésztartalmáról, humusz- to-taimáről. A térkének soka- S!5t*<Vó! a'kotiák meg aztán a pv-Vnriatí munka alaniául térkéneket, árnál vek már kikerülnek az állami gp —l - oá »okha. A térkének nemcsak a tálaiig,"ivritnél kancsolatosan ad- pa ír útmutatást, hanem trá- gvírási „tanácsodéként” is STnrenelnek. A laboratórium jnnrlrqtároai upvanls azt is rneevizsgáliák. hogv melvik trióinak müven a tánanyag- e’^+ottsága. A térkének seaft- só«ável a talajvizsgálatok pvornán és a nővén vek szükségletei alapján az állami gazdaságok „beállítják” a szükséges műtrágya, illetve istállótrágya mennyiséget. A térkér pék alapján elvégzett munkát a laboratórium munkatársai ellenőrzik és négyévenként rendszeresen „visszavizsgál- iák” a talajokat, ami annyit jelent, hogy megnézik, menynyit változott, illetve javult a talaj minősége a tráevázás és talaijavítás következtében. Az állami gazdaságok laboratóriuma az országban elsőként kezdett néki ennek a fontos munkának, most már az állami gazdaságokon múlik, hogy valóban be is tartsák a termőtalajok „orvosálnak” utasításait. sikerű zenés játék, továbbá a Kádár Kata és a Mit takar a kalapod című balettek zeneszerzője. Az előbbit a Mecsek Művészegyüttes mutatta be, az utóbbi jelenleg is a Pécsi Balett műsorán szerepel, pillanatnyilag Lengyelországban, az Európa elrablását pedig a Pécsi Nemzeti Színház mutatta be. Kincses József nevével gyakran találkozhatunk a filmek főcímeiben és az újságok hírei között, energikus alkatú művész, sokat dolgozik, s mivel a fővárosban lakik, tehát idejének nagy részét ott tölti, a helyzetből adódik a villáminterjú első kérdése. — Mit csinál, amikor nincs Pécsett? •— Vagyis arról van szó, hogy mit csináltam a legutóbbi balett zenéjének megkom- ponálása óta? — Itten. — Filmzene, táncjátékok, színpadi kísérőzene. — Kezdjük talán a filmzenével. — Nagyon örülök, hogy az a ra i zfi 1 m-sorozat, aminek a zenéjét én írtam, a sorozat egyébként külföldi megbízásból készült, s tegyük hozzá, hogy aminek az ősbemutatóját a pécsi Fekete Gvémánt filmszínházban rendezték, hamarosan műsorra kerül a hazai mozikban is Ez a Peii- sorozat. Egyébként most feleztem be epv nagyon érdekes Macskássy—Várnai-film kísérőzenéjét. a címe: Ez nálunk lehetetlen, s az épftőinar- ban tapasztalható hiánvossá- eokról szól. A Koffer-múzeum című képzőművészeti ismeret- terjesztő film kísérőzenéiét is én csináltam, a filmet Nádasv. László rendezte. Ezen kívül több rajz-, illetve bábfilm zenéiének komponálására készülök. többek között az egyik a dohányzás ártalmairól szól, a másik a C'iri-B'ri és a cserebere cfmű bábfilm. Ennyit a filmekről.' — És a táncjátékok? — A Néphadsereg Művész- együttese számára írtam a „Rabságban” című oratórikus táncjátékomat, énekkarra, szimfonikus zenekarra és tánc karra, amely az Európát elözönlő fasizmus rémtetteiről szól. A táncjáték 35 perces, március közepén vólt a sajtóbemutatója, azóta a művész- együttes az országban már több helyen bemutatta, sőt az együttes angliai turnéjának műsordarabjai között is szerepel. A produkció zenei érdekessége, hogy először alkalmazunk ugyanabban az időben a színpadon a magnóról adott konkrét zenét, s ugyanakkor a színpadi kórust. A ..Békét” című 25 perces táncképemet a KISZ Központi j Művészegyüttes számára írtam. az együttes ielenleg Al- | gériában vendégszerepei. a! táncjáték bemutatója előreláthatólag május első felébon lesz. — Említette a színpadi ki- j sérőzenét. —- Igen. Gyárfás Miklós:! Egériit című vígjátékához ír-1 tam kísérőzenét, a darabot ősztől a József Attila Színház is a műsorára tűzi, továbbá Aliosin: Örökké című színművéhez, . amelyet a veszorémii színház mutatott be a felszabadulás évfordulójának tiszteletére. — S végül még egy kérdés: véleménye szerint koncertképes a konkrétzene? — A komkrétzene és az elektromos zene, mint kon- carttnuzsika. szerintem nem életképes, de akár egy filmben. akár egv színpadi műben, mint effektus, feltétlenül kifejező. Például a fasizmus embertelenségét ábrázoló táncoknak a gépzenére történő megoldása. Viszont mint mondtan: koncerhmuzsikaként nem tartom életképeinek. — felezte be az interjút Kincses József zeneszerző. ' T. A. Reklamáció nélkül A fogyasztók érdekvédelmének egyik módja az, amikor a kereskedelem kicseréli a kifogásolható árut vagy a vevő kívánsága szerint visszatéríti az árat. Ezzel a jogával egyre több vásárló él, hisz mindenki elvárja, hogy pénzéért kifogástalan árut kapjon. A fogyasztók érdekeinek védelme azonban azon túlmenően, hogy viszonylag rövid idő alatt intézik el az ilyen ügyeket, azt is megköveteli a kereskedelemtől, hogy a nagykereskedelemmel, illetve az iparral szemben is, mint a vásárlók képviselői lépjen fel. Hosszú évekig az volt a helyzet, hogy a kereskedelem közölte az iparral a fogyasztók kívánságait, s ha az ipar figyelmen kívül hagyta ezeket, a kereskedelem a „megértés szellemében’ könyvelte el SZÍNHÁZ I tMjtrU A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. ápr. 8-1, csütörtöki műsora a 323,8 m középhullámon: 17 30: szcrb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Válogatás hanglemeztárunkban. 18.00: Német nyelvű műsor: Aktuális témákról. Kívánsághangverseny. Jegyzet. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Csodavárás helyett... — Kommentár. 18.35: Zenélő levelezőlap. 19.05: Dél-dunántúli híradó. 19.25- Népszerű melódiák, híre* előadók. 19 35: Húsz éve történt... A földosztástól a milliomos termelőszövetkezetig. — Lippó. 19.59: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ! Nemzeti Szilt Az: Don Juan (este 7 óralo r) 15 százalékos szelvé- Ajrek és szelvény bérletek. ZEN*: Ulszt-terem: A vm. országos ifjúsági kamarazene-fesztivál hang versenyei (délelőtt fél 10 és du. 3 órakor). MOZI Park: Egy nyáron át táncolt (4, 6, 8). Petőfi: A kőszívű ember fiai I., IL (szv., szí., fél 4, fél 8, dupla helyárral). Kossuth: A kőszívű ember fiai I„ II. (szv., szí., 4, 8, dupla helyárral). Híradó Mozi (a Park filmszínházban): Magyar híradó, Látogatás Zakopanéban, 65/1. sz. sport- hiradó. Tervekről, emberekről, Eger, A cirkusz tolvaja. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Zsolnay K. O.: A törvény balkeze (5. 7). Pécsszabolcs: Ártatlan varázslók (5, 7). Mccsekalja: Veszélyes vállalkozás (szv., 7). Vasas II.: A maffia parancsára (szv., 7). Mohács: Gyávák bandája (szv., 6, 8). Szigetvár: Kár a benzinért (szv., 8). Siklós: Doni elbeszélés C1». a gyártás körűi előállott nehézségeket és azt, ami ebből adódott: a megrendelt és a szállított áruk közötti sokszor óriási eltéréseket. Ezt a szemléletet most felszámolják. A megyei tanács kereskedelmi osztálya mint a kiskereskedelmi vállalatok felügyeleti szerve ösztönzi és támogatja a boltvezetőket abban, hogy a minőségileg kifogásolható, esetleg selejtes árut minden esetben visszaszállítsák a nagykereskedelmi vállalatnak, illetőleg a gyárnak. S hogy ezt a törekvést komolyan kell venni, tapasztalhatta a Pécsi Vegyesipari Vállalat, amelytől az Állami Áruház nem volt hajlandó átvenni a selejtes fonalból kötött férfi- és női pulóvereket. „Az alapanyaghiba miatt az áru az ' osztálybasorolásnak nem felel meg (I. o.), így forgalomba nem hozható, ezért visszaküldjük. Egyben bejelentjük kötbérigényünket”, — közölte a vállalattal az áruház átvevője. A felsorolt hibákat elismerte a vállalat is, az áru visszaállításával mégsem értett egyet. Mivel a tanács kereskedelmi osztálya helyt adott az áruház reklamációjának, a döntőbizottság intézkedik majd, hogy a minőségi kötbérigényt érvényesíthessék. Hasonló vitája volt egyik pécsi bolt vezetőjének a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalattal. A boltvezető a nemrég tartott háromnapos árubemutató alkalmával fehér, drapp és fekete hosszúszárú nylon kesztyűket rendelt, páronként 120 forintos áron. A rendelést úgy teljesítette a nagykereskedelmi vállalat, hogy 120 forintos kesztyűket* küldött ugyan, de sertésbőrből! Néhány évvel ezelőtt természetes lett volna, hogy a boltvezető megpróbálkozik a sertésbőrkesztyűk értékesítésével, mert „ez van, ezt kell eladni”. Most azonban szóvátette s eredményesenj I Ami színben, számban, minőségben nem megfelelő, ne vegyék át! Helyeselhető a tanács kereskedelmi osztályának ez az utasítása? Feltétlenül. Nemcsak azért, mert a fogyasztók érdeke kívánja így, hanem azért is, mert ellenkező esetben a népgazdaságnak keletkezik kára. A konfekció ipar eddigi gyakorlata szerint például bemutatta a kereskedelemnek a fazont és mellette egy tenyérnyi darabot abbéi az anyagból, amelyből a kiválasztott fazont gyártani fogják. Mivel a felhasznált alapanyag nem minden esetben alkalmas az eevéb- ként tetszetős modell előállítására. az összhang nélküli termékeket a kereskedelemnek kellett volna a vásárlók nyakába sóznia. Igv történt nemrég, amikor az Árnyas nevű kártolt. lazaszövésű anyagból gyártottak olvan bakfis- ruhát. melynek előállításához tropikál-szerű szövet lett volna megfelelő. Az A m vas ruhák ló része a pécsi és baranyai boltok raktáraiban maradt. Következésképpen a népgazdasági kár súlyos ezresekben mérhető. Az ilyen esetek elkerülése érdekében a kereskedelem már a bemutatáskor együtt kívánja látni a rendelkezésre álló alapanyagot és az anyagnak legmegfelelőbb modellt. Az ipar számára talán kellemetlen a kereskedelem „ok- vetetlenkedése”, de a vásárlók szemszögéből nézve mindenképpen örvendetes. A vásárlók érdekeinek képviselete sok munkát ró a kereskedelemben dolgozókra. Ezt a többletmunkát, amely arra irányul, hogy megkímélje a vevőket a reklamációktól és az utánjárás fáradalmaitól, meg kell becsülni minden vásárlónak. EL M. Fotokiáltiífás Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára a Baranyai Foto- és Filmklub, a Fegyveres Erők Klubja és a Mecsek Foto Klub által rendezett művészi fotókiállítás képanyagából mutatunk be néhány alkotást. Tóth Károly: Csónakkikötő. Dr. Lajos László: Holtszezon, Dr. Varga Gyula: Emlékeztető. \ 4 I
