Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
AtMóhV\MflX, napló Születőben a magyar ifjúsági irodalom története és esztétikája FÖLDEÁK 1ANOS: Több e nap, mini ünnep' Több e nap, mint ünnep! Ezeréves múltunk véres viharában élni megtanultunk, akadályt sem féltünk, vissza nem fordultunk forradalmároknak hű fiai voltunk! Jogért és hazáért soha annyi harcot nem vívtak még népek, s Európa hajszolt nemzetei közt egy nép úgy ki nem tartott, mint mi, mert bennünket igazságunk hajtott. Idegenek járma kölöncködött rajtunk, mások érdekéért áldoztunk és haltunk, úr-önkény is sarcolt: szörnyű vámot adtunk, de országnak, népnek mégis megmaradtunk! Szolga-sorsot téptünk széjjel; ezer évre jussolt sötétségből törtünk föl a fényre, és szabadságunknak legdrágább pillére: a bolsevik hősök fegyvere és vére ., * Történelem nincsen Magyarország nélkül — ha támadják: harcol; ha becsülik: békül, s mert a mi világunk csak Leninnel épül, tudjuk, ki törhet ránk ádáz ellenségül,, # Több e nap, mint ünnep, több, mert megújultunk akadályt nem féltünk, vissza nem fordultunk... Magyarok, elvtársak! — ezeréves múltunk annyi viharából győzni is tanultunk! BARANYI FERENC: 1345 Én akkor csupán annyit láttam, hogy öten alszanak egy ágyban, folyton-folyvást pincébe mentünk, s naponta egyszer babot ettünk. fin nem értettem Fullér bácsit, hogy mindig csak bújócskát játszik, a padláson lelt menedéket ha a pincébe jött a német. Ha bomba robbant, ágyú dőrgött, azt gondoltam, hogy jön az ördög, s — jó fiú — a babot megettem, nehogy a pokolra cipeljen. S jött egy napon két kacsmás ember, puskával, mosolygó szemekkel... Tavasz volt, friss rügyek nevettek. S Fullér bácsi nyújtózott egyet. — ÁPRILIS «. ROZSNYA1 ZOLTÁN RAJZA Kiadói hírek Az Európa Könyvkiadó április hónapban több, nagy érdeklődésre számottartó könyvet jelenteit meg. A verskedvelők bizonyára örömmel fogadják Supervielle: A világ hajnala c. kötetét. Áprilisban jelenik meg Martin Bieler: „Bonifaz” című rendkívül mulatságos regénye. Az elmúlt évben nagy sikert aratott a kiadó több könyve, amelynek második kiadásáról gondoskodnak. Több ezek közül már az elkövetkező hetekben kapható lesz. Újra megjelenik Semprun: „A nagy utazás”, Sartre: „A szavak” c. műve. A „Mai amerikai elbeszélők" című, Dekameron sorozatban megjelent antológia. A III. negyedévben újra kapható lesz a sokat vitatott Salinger mű. a „Zabhegyező” is. Az elmúlt esztendőben sokak tetszését nyerte el a „Szépasszonyok egy gazdag házban” c. mű is, amelynek folytatása az idén „Virágok ágya a függöny mögött” címmel jelenik meg. A Zeneműkiadó Vállalat kiadásában jelenik meg az év közepén az új „Zenei Lexikon” első kötete, amelynek főszerkesztője dr. Bartha Dénes professzor, munkatársai a magyar zenetudomány legnevesebb képviselői. A három kötetes „Zenei Lexikon” alapanyagát a Tóth—Szabolcsi-féle előző lexikonból meríti, de ez korszerűen felfrissítve, sok cím szóval kibővítve kerül az olvasó elé. Az I. kötet júliusban, a II. és III. kötet októberben, illetve novemberben jelenik meg és kb. 2000 oldal terjedelemben mintegy 20 000 címszót tartalmaz. Máthé Miklós—Gedeon Tibor Gustav Mahlerről írt érdekes könyvet, amely a Zeneműkiadó gondozásában a napokban hagyja el a sajtót. Ez a mű az első magyar nve.vű tanulmány Mahlerről. A kö yv érdekessége, hogy eredt'1 dokumentumok alapján in dolgozza fel a r.agy v< r- ző-karmester budapesti ereit — VALAMI Jö KÖNYVET szeretnék a kislányomnak... Ajándék lenne... — Hány évesnek? • — Kilenc ... Az eladó megfordul, és egy könyvet leemel a polcról. A jelenet állandóan ismétlődik az ország összes könyvesboltjában, s az ember azt gondolja, hogy az eladó magabiztossága mögött valamilyen tudományosan megalapozott ismeretanyag áll, az ifjúsági irodalom berkeiben teljes * rend. A rend persze nem teljes. Amikor Dr. Kolta Ferenccel, a Tanárképző Főiskola tanszékvezető docensével az ifjúsági irodalom problémáiról beszélgettem, kiderült, hogy hosszú évtizedek mulasztását kell most és az elkövetkező években pótolnunk. Kolta Ferenc több mint egy évtizede foglalkozik az ifjúsági Irodalom gondjaival, számtalan tanulmánya, jegyzete jelent meg a tárgykörből, 1964-ben részt vett a prágai nemzetközi kongresszuson, melyen az ifjúsági és gyermekirodalom kérdéseit tudó- sok, írók és könyvkiadók közösen vitatták meg. Kolta Ferenc nem véletlenül, nem ötletszerűen kezdte meg tizenegy évvel ezelőtt a kutatásait, hanem a tanárképzés kapcsán felmerült szükségszerűségből. 1961-ben vagy 62-ben a főiskolán végzett tanárok, egy éves nevelői tapasztalat birtokában elmondták, hogy a képzettségük egy ponton hiányos. Nem tudnak könyvet adni a gyerek kezébe, nem tudják megmondani a tanítványaiknak, hogy mit olvassanak. Kolta Ferenc ekkor a Művelődésügyi Minisztériumban javasolta, hogy a Tanárképző Főiskolákon vezessék be az ifjúsági irodalom oktatását. A minisztérium engedélyezte az új tantárgy bevezetését. Amikor aztán tanítani kellett, kiderült, hogy nincs mit tanítani, nincs tankönyv, az ifjúsági irodalom problémakörének tudományos rendszerezése nem történt meg! — Kolta Ferenc ékkor munkához látott. — Furcsa dolog, hogy valaki életének második felét erre szánja, de megmagyarázható: szeretni kell az irodalmat, és szeretni kell a gyermekeket — mondta Kolta Ferenc. majd így folytatta: — Évek mentek el azzal, hogy francia, angol, szovjet szakkönyveket fordítottam, mikrofilmre tettem, aztán megírtam első tanulmányomat „A magyar ifjúsági irodalom kezdete” címmel, mély a XVI— XVII. század irodalmával foglalkozik. Munka közben ismertem fel, hogy még az elvi problémák sem tisztázottak, egyáltalán „mi az, hogy ifjúsági irodalom”, milyen korosztályokról van szó, és milyen művekről? így született meg a következő tanulmányom, mely „Az ifjúsági irodalom elvi problémái" címmel jelent meg, s elég komoly visszhangot keltett. KOLTA FERENC kutatásaira felügyeltek a szakemberek, s a lapokban egyre több tanulmánya látott napvilágot. A Jelenkorban két tanulmányt közölt, a Kritika című folyóiratban „Esztétika — pedagógia — ifjúsági irodalom” címmel írt cikket, a „Tanulmányok a gyermek és ifjúsági irodalomról” című német folyóiratba a mese problémájáról írt, megszülettek első tankönyvpótló jegyzetei is, melyeket jelenleg a Tanárképző Főiskolán és az óvónő és tanítóképző intézetekben használnak. Párhuzamosan megbízást kapott egy újabb jegyzet megírására is, melyet az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemen a pedagógia szakosok oktatásánál kívánnak felhasználni mint tankönyvet. Kolta Ferenc szerkesztésében jelent meg a „Házi olvasmányok elemzése” című tanulmánykötet, s a közeljövőben jelenik meg az „Ifjúsági irodalmunk húsz éve” című tanulmánya az Akadémiai Kiadó gondozásában. Hogy az utóbbi milyen nagy munka, s hogy az ifjúsági irodalom tudományos elemzésére milyen nagy szükség van, egy számadattal lehet a legjobban meg világítani. A Móra Ferenc Könyvkiadónál 1950-ben 23 mű jelent meg, 163 ezer ív terjedelemben, 1962-ben viszont már 183 mű több mint 5 millió ív terjedelemben. — Ez óriási vállalkozás, hiszen egész generációk szellemi arculatát formálják ezek a könyvek. Kolta Feme elmondta, hogy ezzel a könyvkiadói terméssel alig törődik valaki, az írók nem ismerik a gyermeket, nem tudják mi kell a gyermeknek, kritika pedig alig van. Pedig az ifjúsági irodalomnak is irodalomnak kell lenni, mert ezen nevelődik a gyermek Ízlése. Gi ecset, ponyvát, irodalom alattit a gyereknek adni bűn. Az ifjúsági irodalomnak sem lehetnek más törvényszerűségei, mint minden irodalmi alkotásnak ... Csakhogy az olvasó mégis gyerek, így a cselekményességre, az egysíkúbb lélekábrázoiás- ra. és a hosszadalmas, unalmas leírások elkerülésére kell törekedni. Mindig a gyerekből kell kiindulni, milyen lény, milyen igényeket kell nála kialakítani, vagy fejleszteni? A KUTATÁS aspektusa is többszintű, irodalomtudományi és esztétikai, gyermek olvasás lélektani, valamint pedagógiai. A gyermeklélektani olvasási kutatások területén vannak már hazai kísérletek, de az írók nem ismerik az eredményeit. Kimunkálatlan az ifjúsági irodalom sajátos esztétikája, nem Íródott meg a történelme, s azt sem vizsgáltuk meg még tudományos alapossággal, hogy a felnőtt irodalomból mi, és miért vált ifjúságivá. — Én az irodalomtudományi résszel foglalkozom, és a kutatások gyermeklélektani részét mozgatom. Az Irodalomtudományi Intézet biztat, hogy szervezzek egy munka- közösséget, amelyik az egész problémakört feldolgozza. — mondta Kolta Ferenc, majd röviden jellemezte az elmúlt húsz év ifjúsági irodalmát: — Az 50-es években az ifjúsági regények hősei kémeket fogtak el, 53—54-ben vasat gyűjtöttek, ügyködtek, 1956 után pedig vakációs történetekben szerepeltek nyakra-főre. Most a szputnyik-korban élünk, a kalandregények hősed idegen bolygókra utaznak sfb. A szerzők és a lektorok rengeteg tanulságos hibát követtek el. Csak sematikus hősöket tudtak elképzelni, az úttörőregények hőse nem súg, vasat gyűjt, és az olvasó számára érdektelen versenyekben és vetélkedésekben vesz részt. 1952-ben a lektor nem engedte Panty ele jev „Két béka” című meséskönyvét kiadni, mert véleménye szerint a béka nem lehet pozitív hős. A pozitív hős Hajnal Anna regényében ugyanakkor nem megy iskolába, hanem fasiszta gyilkosokat fog el, amiért még az újság is megdicséri. A regény tanulsága: Ne menj iskolába, hanem kutass az erdőben fasiszták után. Ezek bizony ferdeségek. A hibák a szputnyik történetekben is kísértenek még, a társadalom- ábrázolás általában helytelen, téves elképzelések alapján születik. Kolta Ferenc elmondta, hogy a prágai kongresszuson a világ tudósai egyetértettek abban, hogy az atomkorszak gyerekének nagyon óvatosan kell könyvet adni a kezébe, s kiindulási pontnak mindenki elfogadta a humanizmus és a béke gondolatát. MOST MAR az átfogó, alapvető rendszerezésekre gondol Kolta Ferenc. Egy munkaközösség közreműködésével szeretné megírni a magyar ifjúsági irodalom történetét, és esztétikáját, s tudományos ismeretanyagot teremteni tanárok, írók és kritikusok számára. Bertha Bulcsn
