Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
4 napló 1985. ÁPRILIS L Az öreg hegy tövében Kérdezik tőlem, akik nem ismerik a . kőbányász-sorsot, hogy. ..Nem szédülnek odalent?" S mcndom nekik: nem hát, legföljebb nyáron, amikor a százméteres sziklai álon megszorul a hőség, néha a negyven fokot érzi a bőrünk, szóval akkor talán szédül az ember. Aztán azt is -meg lehet szokni. Tudja, úgy vagyok én itt a nagyba. sányi sziklaheggyel, hogy inkább fölkapaszkodók nyáron nyolcvan métert a magasba, mint nyolcat le a föld szintje alá. Mi a szép ebben? Sok Befúrunk a falba, paxittal szétvetjük a sziklát, s ba elül a por. akkor egy kicsit meg- il’etödve vizsgálgatjuk, tapogatjuk a friss tömbök he- lvét. Soha emberi szem még nem láthatta, mit rejt a hegy, csak most és mi láthatjuk e :;ször. Érdekes, nem? Hogy . mi lesz a kővel?. Utat építenek belőle, aztán tö'használja a kohászat, a cukorgyár és ahogy hallom, mészpótlásként valami állati takarmány is készül majd ebből. És még az is szép, hogy Iá lom. az egész falut felülről. ismerem az udvarokat, a kerítésre kiaggatott ruhákat, embereket, gyerekeket. . íftézze csak! Ott például^ lát- Az én házam, mögötte aoldell a cukorborsó, nagyon szép a borsónk az idén. " Az az Arany János utca. Ott lakom feleségemmel, két kislányommal. Van baromfiállományunk is, most nem sok, talán harminc-negyven, de tavaly volt száz csirkénk. Pótolja az ellátást, bár kétezret keresek, szép fizetés, nem mondom, de hát négyen vagyunk rá, ugye ott a két gyerek nőnek, kinövik a ruhát cioőt. évente tetőtől talpig öHöztetgetni kell őket. Szóval ’ó a kert. kell is na gyón a házat ötvenezerért vettem évekkel ezelőtt. Hol laktunk azelőtt? Présházban. Én ott nevelkedtem, meg a testvéreim is. Szoba-konyha, már amilyen persze- Jó apám sokat gürcölt, itt dolgozott a bányában ő is. most nyugdíjas. engem 6 hozott ide a kőbányába, tizennégy észtén dős voltam, negyvenhatban. Sejtettem én is a falat, nehéz, kutyanehéz munka volt az, de kellett a pénz. Azóta apámék is vettek házat lent a Fő utcán, végre öregségükre emberi hajlék van a felük fölött. Majd hogy nem elfelejtettem, én Nágel Sándor vagyok, tizenkilenc évet húztam le eddig a bányában, itt is maradok, mert marasztal a bánya, nem lehet ezt itthagyni. Sógoraim, komáim, öcsém — valamennyien itt dolgoznak, annyi a rokon, tatán az egész törzsgárda az. Hogy mondják maguk, városiak? „Házibuli?” Valami olyasfélét csinálunk szombatonként mi is. csak pincebulinak nevezzük. Halászlét főzünk a barátaimmal valamelyik pincében, amig fői, ultizunk, megesszük a halat, iszunk rá, dalolunk egyet és megyünk haza. Amikor a tévében mondják, hogy „Jóéjszakát gyerekek!” — ha minden jól megyen, arra én otthon is vagyok, kislányaimat fekteti a feleségem, mi nézzük a műsort, ha jó, ha nem jó, mindent megnézünk, így élünk mi itten az öreg hegy tövében. Kellemesen süt most a nap, ugye? Nézzen csak ,le a falu- házaira, remeg-vibrál a levegő, az apró víztócsák az udvarokon, utcákon, vetéseken mint ezernyi apró ezüst tükör- így föntről még szebb a világ. CSÚCS! Á körorvos naplója Húsz éve történi Az Üj Dunántúl írta: Enyhéin mongolos arcából vidáman csillognák elő a szép szemek a fru-fru meg a kétoldalt hosszan lehajló, barna haj keretében- Csinos, vidám, mai kislány Csúcsa, ő az új-mecsekaljai gimnázium KISZ-titkára- Most már úgy is mondhatnánk. vb-Ut.kara, régebben csúcstitkárnak hívták. (Régebben, mondom, holott Csucsi csak másodikos, és az egész iskola olyan fiatal még!) A nevét is innen kapta. — Igazából Sütő Ilona a nevem — tájékoztat —, de mikor kezdtünk összebarátkozni. a lányok az osztályban mindenkinek becenevet adtak. Valakinek eszébe jutott, hogy én lehetnék a Csucsi, a csúcs titkárból, tudniillik. Aztán megszokta az egész iskola. Néha még a tanárok is így hívnak, KISZ-titkári teendőiről meg a munkájukról kérdem, s bár el se kezdtem volna! ömlik belőle a szó, ilyenek, mint: műemlékekkel ismerkedünk, kongresszusi foglalkozást tartottunk, nagyon jól sikerült a külpolitikai kérdésekről tartott politikai konzultáció, a fiúk nyáron Lentibe mennek, a lányok Villányba, hatvanat vártak az iskolától; eddig 64 jelentkező van, zászlórudat csinálunk az iskolának meg kidolgoztuk a KlSZ-jelvény- nyel egybekapcsolt iskolajelvény fokozatainak követel menyeit, a tisztasági verseny ben legjobb osztály jutalmul klubestet rendezhet, afrikai diákokat hívtunk meg, remekül sikerültek az alap- szorvi Ki mit tud-ok is. . . Egy pillanatnyi szünetben megállítom a szóáradatot- Ne haragudj, Csucsi, de minket te is érdekelné] kicsit. A KISZ-titkár magánélete, ha úgy tetszik. Például hogy állunk a tánc, a szórakozás tekintetében? Csucsi most végre mintha elpirulna kissé. — Táncolni nagyon szeretek. Volit egy iskolabál, nyitótáncot is táncoltam, palotást. A kölcsönzőből hoztuk a ruhákat, végig az utcán mindenki megbámulta, — mondták is, hogy de szépek lesznek a lányok! Remek is volt az egész. Fölkérnek a fiúk? Nem zavarja őket, hogy te vagy a KlSZ-titkár? Nem bántja őket a „nőuralom”? — Fölkérnék mindig. Úgy vagyunk, mint a testvérek. Igazán nagyon jól megvagyunk a fiúkkal is. Egyszer jártam egy értekezleten egy tiszta leánygimnáziumban, ahol nemrégen van fiúosztály. Ha jöttek a folyosón fiúk, minden lány odanézet: és nevetgélt. Gondoltam is, hogy érdekes, nálunk ez nincs. Csucsi tulajdonképpen min den áldott délután valami mással van elfoglalva. Titkári teendőkkel vagy szakkörökkel, a tanulás pedig estére marad. — Mi Kővágószőlősön lakunk, s van úgy, hogy a fél kilences busszal tudok csak hazamenni. Aztán általában reggel felkelek négykor vagy ötkor és olyankor tanulok. Négy egész három voltam most, de évvégére szeretnék jelesre javítani. Odahaza nem mondják-e, hogy sok ez a munka? — Rámbízzák nagyjából a dolgokat. Ami munka meg otthon van, azt közösen csináljuk. Édesapám mozdony- vezető a bányáiban, de ha ráér, ő is segít- A Mari meg a Zsuzsi, a húgaim hétköznap elvégzik amit kell, NÉHÁNY hónap múlva 70 éves lesz dr■ Muró László, Szentlőrinc körorvosa. Több mint negyven éve gyógyít ebben a körzetben. Ismeri mindenki — a nagyapáktól az unokákig. Négy orvosi táskát koptatott már el. „Tízévenként szoktam új táskát venni" — mondja, aztán még hozzáteszi, — hogy mind nagyobb táskák kellenek, mert többfajta gyógyszert visz magával, Régebben egy fecskendő, hallgató, néhány injekció volt csak a hosszúkás táskában. — Ma? Kinyitja a táskát és tartalmát egyenként rakosgatja az asztalra- Injekciók tömkelegé: szívizgatók, kámforkészítmények, altatók, szíverősítők, fájdalomcsillapítóik, peni- cilln, vérnyomásmérő, hallgató, — hosszú sor leírni, amit a negyedik táska rejt. Amikor 1923-ban mint kezdő orvos Szentlőrincre került, nem kevesebb mint 27 község, puszta tartozott hozzá, közel 10 000 lakosával. Ma körülbelül. 3000 ember egészségének ügyelője. Arra kértem Laci bácsit, hogy üsse fel a régi orvosi naplóikat, miről tájékoztatnak bennünket lapjaik, milyen betegségek voltak akkor „divatban”, változott-e azóta a beteg ségek fajtája? Felnyitja az 1936-os fertőzőbeteg naplót és arra kér, írjam a betegségeket, majd ő diktálja. írom: hastífusz, dif- téria, tüdőigümőlkór, szamár- hurut, malária, trahoma, gyermekágyi láz, influenza. . . Ezek voltak a leggyakoribbak. Vegyük csak sorra ezeket a betegségeket! — Na, kérem, tehát a hastífusz. Az egészségtelen vizű kutak, a sötét, nyirkos lakások, a higiénikus körülmények hiánya miatt terjedt széliében, hosszában. Széttárja a kezét— Ez a betegség ma szinte eltűnt. Hogy mivel magyarázható? Egészségesebb ivóvíz, uj kutak, jobb lakások. Szóval az életszínvonal növekedése pusztította el. Persze az egészség- ügyi propaganda is hozzájóanyu leginkább csak főz, mert ö is dolgozik- Hétvé*- gén én szoktam nagyobb takarítást csinálni. Szeretsz öltözködni? — Hát persze. De olyan nagyon sok pénz nincs rá. Most új bútort akarunk ven ni, mert átrendezzük a lakást, és a harmadik szobái szeretnénk modernül berendezni. Anyu mondta is, lányok, most össze kell húzni magunkat. A Mari is meg én is tavaly kaptunk egy- egy kosztümöt, hát most tavasszal csak az lesz, új ruha nem. A nyár gyönyörűnek ígérkezik, leginkább az országjárásra. Tavaly Győrt, Sopront, Kőszeget látták, az idén Budapest. Aggtelek, Eger, Debrecen lesz az útirány. Meg az építőtábor, persze, azt Csucsi nagyon szereti, mióta az eszét tudja, minden nyáron táborozott valamerre. Aztán szeretne jól leérettségizni és a főiskolára menni— Ha nem vesznek fel mindjárt, elmegyek falura tanítani. Azt hiszem, mindenáron. tanár leszek. rult■ Magam is tartok előadásokat. Mi a következő? A dif- téria? A könyv szekrényhez megy és egy orvosi statisztikai lua könyvet vesz eio. Belelapoz. — Itt all írva, hogy például 1964 novemberében az egész urszúgoan mindössze ll> dijte- riás megbetegedés volt. Nekem dif tériás esetein évek óla nem volt. Mi az oka? A megelőzés. A csecsemő háromszor kap diftéria elleni oltást, aztán 7 éves korában egyszer és 12 éves korában szintén . egyszer- Tudja milyen nagy dolog ez? — A tbc? . — Igen, ez a betegség nagyon elterjedt volt valaha. A rossz táplálkozás, a lakásviszo nyok következménye. Régebben hullottak az emberek ettől a nyavalyától. Erre nem mondhatnám, hogy megszűnt, mert ma is van belőle néhány, de azt nyugodtan állíthatom, hogy korántsem annyi mint régen, lassan megszűnőben van- A körzetemben körülbelül negyven a tüdőbetegek' száma, de többségük már gyógyul. — A szamárhurut? — Régen alig volt ennek a betegségnek megelőzése. Ha nagyon köhögött a gyerek, köhögés elleni orvosságot írtunk. Ma pedig ki sem fejlődhet a szamárhurut, mert oltásokkal nem gyógyítjuk, hanem megelőzzük a betegséget. — A malária? — A szúnyogok okozzák, melegágya a mocsaras vidék. Itt Szentlőrinc mellett is sóik mocsár volt. Bár többet lecsapoltak belőle, azért még most is akad- Maláriás beteg azonban alig.... az elmúlt évben egy eset fordult elő az Ormánságban. — A trahoma? — A Dráva-környéki emberek betegsége volt. Ma? Nemcsak a körzetemben, de országosan sem jegyeztek fel egyetlen esetet sem. A jobb tisztálkodási lehetőségek, a jobb élet körülmények mind hozzájárultak ennek a betegségnek az el tűnéséhez. — A gyermekágyi láz? — Nincs! Régen az asszonyok otthon szültek, — s a nem kellő higiénia bizony eredőié volt a gyermekágyi láznak. Ebben a körze+u ritkábban előforduló betegség volt ez. mert az én bábáim jól értették munlcájukat. Tanácsháza. Elnök: Nyemcz József, titkár Hortobágyi József. Itt ül bent a hivatalsegéd is, sovány, középkorú férfi, Laing József. Dicsérem a községet: ragyogó tiszták a lakóházak, udvarok, ahol lehet, élőkért van, zöldellő fűvel, itt—ott nyíló virágokkal. — Mert van rá pénz — mondja az elnök. — Amióta a tsz jól fizet, jut mindenre. Mi ndenre? Tessék csak jól megfigyelni, mire fejlődött Szentlászló és lakossága! 1206 a lélekszám. a háború után közvetlenül csak 900 lelket számláltak. Igaz, most e tekintetben megállt a fejlődés, de erről majd később. 204 lakóház van, negyvenötben 186 volt. Sok új ház épült, amit nemcsak a két szám közötti különbség bizonyít, mert sok régi épületnek helyébe is új ház épült. Az utóbbi tíz esztendőben közel kilenc millió forintot ruházott be a község, ebben persze benne van a hatmilliós — most épülő — műút is, állami költséggel, meg aztán a másfél milliós általános iskola, tűzoltószertár, pedagógus és orvos lakások felújítása, egyebek. A titkár fölhívja a takarékszövetkezetet és a postát, fölír két adatot és mondja: — Kétmillió nyolcszázezer forint van takarékban! És ami otthon van? Nem mindenki rakja takarékba a pénzót. Vagy pedig már „befektették”. 27 televízió, 202 ráLACI BÄCSI becsukja a naplót, megtörli a homlokát, aztán mosolyogva mondja: „A régi betegségek többsége Lassan megszűnik, azoké a betegségeké, amelyek a „szegény világgal” voltak összefüggésben- Néhány „illusztráló” mon datot is hozzátesz a „szegény világhoz”. Arról beszél, hogy például a vizes, penészes ura- dalmi cselédliakásokban tényé szett a betegség. — Többször járó!■ —őst a Tarcsapusztai Állami Gazdaságban. Itt kérem az állami gazdaság parkettás szobálcat építtetett a dolgozóinak. A nagy változást csak az tudja igazán lemérni, aki ismerte a régi körülményeket is ... Megkérdeztem Laci bácsit, hogy ma melyek a leggyakoribb betegségek? — A gyomorbetegségek és a rheuma. Túl fűszeres a mi ..konyhánk”, az ital és a dohányzás is oka a gyomorbetegségeknek. Elég sok a rheumas is. Aznap, amikor meglátogattam délután egy óráig mintegy 50 betege volt- Soknak találtam. — Ma kérem a legkisebb panasszal is eljönnek az emberek. S ez a jó. Igényesebbek lettek egészségükre. Na, meg aztán nem is kerül pénzbe. Ré gén két pengőbe került egy vizit, akkor, amikor n napszám egy pengő volt. Kétszer is meggondolta valaki, hogy megnyissa-e az orvos ajtaját. Azt már nem tőle tudom, hogy őhozzá a szegényebbek is gyakran eljártak. Ha úgy adódott megvizsgálta őket fizetség néT ül is. Egyszer nagyon fáradtan ment este haza, de már ott voltak érte egy lovaskocsival. Katádfára hívták — sürgős se gítség kellett. „Na, csak vesse meg szénából a kocsi alját, én oda feleszem, míg megyünk, kicsit kialszom magamat” — mondta az érte jövőnekMegfáradt egy emberöltő munkájában. Nemsokára nyug Híiba megy. — már készülődik az utóda. — Több mint 40 esztendő Szentlőrincen ... — mondja — szép idő Volt. Ma már azok hívnak az esküvőjükre, akiket valaha én segítettem a világra ... Garay Ferenc dió, két Wartburg, egy Trabant, egy Skoda, egy Opel és egy rokkant-kocsi van a faluban, ez utóbbi a hivatalsegédé Lang Józsefé. Aztán 26 motorkerékpár — 250 köbcenti fölött — azon alul pedig körülbelül 30 kismotor, pontosan nem is tudják. Kinézek az ablakon, diákok jönnek a vasútállomásról. Tíz iparitanuló jár be Pécsre, Szigetvárra, hatan gimnáziumba, néhányan technikumokba. Andrasek Vinczéné védőnő lép be az irodába. Jó hogy jött, üljön csak le. Tíz esztendeje él hivatásának, hatvanegyben érkezett Szentlászlóra, hatvanhárom gyerek egészségét óvja tanácsokkal, látogatásokkal, intelmekkel. Ebből tizenhárom csecsemő, azaz egy éven aluli. — Kevés — mondja csüggedten. — Miért? — Minden évben kevesebb az újszülött. Nem akarnak gyereket, gyűjtenek inkább, házra, motorra, ruhára, mit- tudom én mire. Ez a baj. — önnek? — Két gyerekem van. Tizenhárom csecsemő, kivétel nélkül valamennyi jőltáp- lált, egészséges. Az idősebbek is szépen öltözöttek. Táplálkozás? Sajnos sok húsfélét etetnek a gyerekekkel, a zöldségféleség rovására. A boltban .árulnak borsó, zöldbab konzervált, — nem nagy on vásárolják. Még szerencse, hogy citrom és narancs minden Felosztásra került Szálánta község határában a pécsi püspökség egyik földbirtoka, az eszterági uradalom a szomszédos falvak lakói és az uradalom cselédei között. * Rövidesen megkezdi működését a demokratikus Magyar- ország új rádióadója. Budapesten megkezdik az egységes vevőkészülékek szériagyártását. Ezzel az új rád' mistől Magyarország bármely vidékéről könnyen hallgatható az új, egyelőre még kislcapaci- tású adó. * 1255 család jutott Pécsett kertparcelléhoz- összesen 1 Síkján vannak birtokom belül, 1695 gyermekike] és 1812 egyéb családtaggal. A kiosztott földterület 61 katasztrális holdat és 362 négyszögölet tesz ki. * Űjabb viszonylatokra terjedt ki a telefonforgalom. Pécs városa a következő kelni ségekkel kapott távbeszélő- összeköttetést: Bátaszék. Bo- y_ hód, Szekszárd. Mohács. Pvs- pöknádasd, Püspökszenterzsé- bet, Mágocs, Hidas, Zomba, Aparhant, Lengyel, Mekéwns, Báta, Dunaszekcső és Somberek. * Gyors iramban megy Baranyában a földosztás. Néhány nap alatt 16 971 katasztrális hold cserélt gazdáit. 262 községben működnek a földigénylő bizottságok. A megye területén 136147 katasztrális holdat tesz ki a kiosztható földterület. * Magyarország területén nincs többé német és nyilaslabane katona. A 3. ukrajnai arcvonal csapatai a Balatontól nyugatra és délnyugatra, bolgár kötelékekkel együttműködve befejezték Magyarország délnyugati részének megtisztítását az ellenségtől- A 3. ukrajnai arcvonal csapatai a március 16-tól április 4-ig folg látott harcokban végképp befejezték Magyarország egész területének megtisztítását a német fasisztáktól. * Aláírták a fegyverszüneti szerződést a Szovjetunióval, s mindjárt utána megindult a Szovjetunióban lévő magyar hadifoglyok hazaszállítása. Az első csoport megérkezett a magyar határra. gyerekes családnál rendszeresen megtalálható. — Sokat számít az ingyen kelengye. Pelenka, pólya, kis- ingek. Én már évek óta nem láttam például gyereket, sar- kosra kötött vánkosba pályázva. Az asszonyok zöme kórházban szül. vagy ha itthon szül, azonnal küldjük Szigetvárra. Dr. Lukács Sándor fiatal orvos, múlt év augusztusában költözött a faluba. A doktorral, feleségével és a járási védőnővel. Takács Máriő' átülünk a szobában. Ezt az épületet felújították, de hanyag munka volt, annyi szent. A szoba falán akkora repedés, hogy a külső fény átszivárog a résen, gyufát gyújtunk, a szól beoson, meglobbant.ia a lángot. Télen hideg a rendelő, vizes, huzatos. — Nehéz a kezdet — sóhajt fel a doktor. — Gyakori betegségek? — Magas vérnyomás. Nagyon sok ilyen betegem van. Előírom a diétát, nem tartják be, mert a „lányom” vagy a „vöm” éppen sonkát evett. Doktor úr, nem állhatom meg, hogy ne egyek én is! Ezt mondják. Meg a pálinka! Van egy idős nénike. naponta két decit iszik pálinkából. A bor ezen a vidéken rossz, főleg noha, nem csoda, hogy felfut a vérnyomásuk. Délben kerestem a termelő- szövetkezet elnökét, Gárdony Lajost. Nincs otthon. Az anyósa — kedves arcú, magas oa- rasztasszony — villanytűzhelyen főzi az ebédet. Mikor jön a Lajos? Lehet, hogy mindjárt jön ebédre, lehel ^ogy délután, vagy csak este NacSzentlászlú k * i *
