Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-28 / 99. szám
lass. Április 28. naplő 5 Zágon Gyula gondjairól... Zágon Gyula festőművész otthonából rezignált nyugalom árad ... A művész felélénkülj ha a munkájáról beszél, éá keserű lesz a hangja, ha a művészeti közélet is szóba kerül, a kiállítások, festő barátok, régi emberek, akik szerették, tisztelték. Szigetvári otthonával csaknem szeriben van az általános iskola, ahol tanít, ez és a város történelmi múltja alapvetően meghatározta életútját. Ez a meghatározottság az első pillanatban bizonyos leszűkültségre utal, zárt, mozdíthatatlan, inkább a múltba, mint a jövőbe forduló érdeklődési körre. A látogató csak akkor hatódik meg, amikor az udvarra lép és megpillantja a Zrínyi-szobrokat, aztán ja düledező fészert, Zágon művész úr furcsa birodalmát, amit jóindulattal egyaránt lehet műteremnek és műhelynek nevezni, hiszen a sarokban égetőkemence áll, s az elfalazott részben szerszámok lógnak. A fészer műteremként használt részében képek, félig kész és elkészült szobrok, vázlatok, ezer és ezer újrakezdés jele, a szép emberi erőfeszítések nyomai látszanak mindenen. Zágon Gyula megmutatta régebbi akvarelljeit, nagyméretű olajkompozícióit, melyeket takarékosságból nem vászonra, hanem deklire festett, megmutatta a Zrínyi-vár vonatkozásaiból, történelméből született történelmi tárgyú festményeit, melyek kiindulópontja többnyire irodalmi, s megfogalmazása a magabiztos akadémizmus nyugalmát árasztja. Aztán megmutatta legújabb alkotásait is, a színes monotypiák hosszú sorát, melyek láttán az ember alig tudja leplezni csodálkozását. A monotypiák korszerű, mozgalmas alkotások, színben és kompozícióban egyaránt a korszerű igényesség jegyeit mutatják. A téma természetesen itt is Szigetvár sajátságos történelméhez kapcsolódik, jobbágyfejek, vitézfejek váltakoznak török háremhölgyekkel és furcsa bégekkel, s ott színesedik a vár is és környéke, de felbukkannak az anyagban mai arcok, leányfejek és utcarészletek. Zágon Gyula új alkotásait is bizonyos szomorúsággal mutatja: — Magamat elsősorban rajztanárnak tartom. Nagyon szeretem az iskolát, nagy dolog az, amikor a gyerek a har madik közlő nyelvet megtanulja. A gyerek esztétikai ízlését a fogalmi határok kereDUNÄNTÜLI NAPLÓ á Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi út 11. Tel.: 15-32, 15-33. 21-60, 26-22, 60-11. Belpolitikai rovat: Sl-68. Kiadja: a Baranya megyei La pkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Tel.: 15-32, 15-33. 21-60. 26-22, 80-11, PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős vezető: Melles Rezső. " indexszám: 25 054. tében eredményesen lehet a modern képzőművészeti látásmód irányába fejleszteni. Én persze egy másfajta iskola növendéke voltam s elég nehéz az átváltás, nehéz az aka- démizmusról lemondani. Nem szeretem a külsőségek eluralkodását a képzőművészetben, a külsőségek másolgatását egymástól. .A modernség külsődleges ismérvei minden korban változnak, ezért félek a külsőségektől... — Zágon. Gyulát mi foglalkoztatja leginkább, mi az a témakör, ami leköti érdeklődését? ' — Nagyon, érdekel a XVI. század harci pszichológiája, a harcosok és az emberek élete. A kirohanás körülményeiül külön is foglalkozom, szeretném a maga nyers valóságában képileg is megfogalmazni. — Szigetvár úgy látom kedvező hatású a művek vonatkozásában, de hogyan alakul az emberi élet, a művész sorsa a hajdani várfalak alatt? — Elszigetelődtem. Meghívót nem kapok, a legutóbbi siklósi kiállításról egy szót sem szóltak nekem. Elhanyagoltan élek. Lehet, hogy ösz- szetévesztenek a fiammal, Zágon Bertalannál, akihez a meghívók is eljutnak ... Persze én nem vagyok á Képző- művészeti Alap tagja, bár szándékomban áll a felvételi kérelem benyújtása. A magányosság szakmailag is hátrányos. Úgy vélem a képzőművészeti élet vezetőinek évente legalább egyszer meg kellene látogatni a vidéken élő képzőművészeket. Egyedül Mar- tyn Ferenc látogat meg, akihez régi barátság fűz.;: Zágon Gyula heti 24 órában tanít, szakkört vezet, fest, eredményesen szobrászkodik, szenvedélyesen foglalkozik a történelem bizonyos idősza- karual s közben szép lassan elfe“tődik. Nem azért felejtkezik meg róla a világ, mert képzőművészeti látásmódja nem a legkorszerűbb, hiszen hasonló stílusú pécsi művészek elég sokat szerepelnek, hanem azért, mert Szigetváron él és dolgozik. A elszigetelődés minden esetben a művész belenyugvásán, esetleg kényelemszeretetén is múlik, de egyet nem szabad elfelejteni: aki távol él a központtól, aki hétről hétre nem vehet részt alkotó szellemű vitákban, s így a belső edzettséget sem tudja megszerezni, érzékenyebb, könnyebben megsérthető. Aki Szigetváron él és a képzőművészeti megmozdulásokra még meghívókat sem kap, az joggal keseredik el. Zágon Gyula szép tervekkel foglalkozik. Egy nagyobb történelmi kompozíció alakjai vázlatokban, tanulmányokban már élnek, önálló kiállítást szeretne tartani Szigetváron is, Pécsett is. Monotypiáiból egy sorozat már megszületett. Foglalkozik mozaiktervekkel és kerámiával, de a kiteljesedéshez, a tervek megvalósulásához bizalom kell és bizonyos támogatás ... Legalább erkölcsi támogatás! Berths Baléra Pécsi sikerek a hetedik országra diákköri konferencián Szombaton este véget ért a felsőoktatási intézmények tudományos diákköreinek hetedik országos konferenciája. Az idei konferenciát kettős évforduló jegyében tartották meg. mégpedig elsősorban a felszabadulás huszadik, azonkívül az első konferencia tizedik évfordulójára emlékezve. Az Eötvös Loránd“'Tudományegyetem aulájában csütörtökön megtartott megnyitó ünnepségen megjelentek Molnár János és dr. Polinszky Károly művelődési miniszter- helyettesek. Mint Molnár János miniszterhelyettes elvtárs beszédében hangsúlyozta, az 1955-ös konferencián mindössze 105 dolgozatot mutattak be, most pedig 450 dolgozatot hoztak el az ország egyetemistái és főiskolai hallgatói. Ebben még nincs is benne a műszaki és vegyész szekció dolgozatainak száma. Ez a számszerű fejlődés a pécsi felsőoktatási intézmények hall gatóinak növekvő érdeklődését is bizonyítja, hiszen a közbeeső időszakban, 1957—59-ben Közlekedési filmek a Színház téren Megyei közlekedési nap Hétfőn a megyei balesetelhárítási tanács és a járási balesetelhárítási tanácsok képviselői megbeszélést tartottak, ahol az éves munkatervet és a KRESZ-vetélkedők lebonyolítását tárgyalták meg. Az éves tervben szerepelnek olyan dolgok, mint például a Színház téren megrendezendő esti filmvetítés hetenként egyszer a . SZOT-székház földszinti nagytermének ablakában. Ezenkívül a résztvevők elhatározták, hogy a járási KRESZ-vetélkedőket június 6- ig megrendezik, s azok első hat helyezettjei a niegyei vetélkedőn vesznek részt. Ezt Harkányban tartják, közlekedési nap keretében június utolsó vagy július első vasárnapján. Ezeken a KRESZ-ve- télkedőkön a gépkocsivezetők értékes jutalomban részesülnek, s a megyei első helyezett az országos vetélkedőn vesz részt. Az értekezleten ugyancsak szó volt az országos motorkerékpár-vezetői találkozóról, melyet Vácott rendeznek meg, s Baranya megyét egy motoros képviseli. Vácott is sor kerül KRESZ-vetélkedőre. A SZERKESZTŐSE© (MTJ tA/uJ-/? irt/h/íQ 'im'lihm / w üivV/idÁ/ í> u Hozzászólás a Székesegyház helyreállítási munkáihoz A- Székesegyház helyreállítási munkáival kapcsolatban felmerült az a gondolat, hogy az altemplom vakolatának leverésével az eredeti Szent István-kori templomot kapnánk. Kötelésségemnek tartom, hogy az illetékesek figyelmét felhívjam ennek helytelen voltára. A? eredeti templom nem volt vakolat nélküli. A XII. és XIII., majd a XIV.. XV. században az egész templom festve volt. Nemcsak a sík felületek, hanem a faragások is festve és gazdagon aranyozva voltak. Tehát az altemplom is. Ezt igazolják a román-kori kőtárban lévő faragványok és a gazdagon kiképzett két lejárat is. A középkorban nemcsak a nagy templomaink. de a falusi kis templomaink is festve voltak. ■Miért lenne kivétel a pécsi dóm. 1882-1891-1 újjáépítés alkalmával a mész álól előkerült festményeket • báró Schmidt Frigyes SZÍNHÁZ A MAGVAK RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1365. április 28-1, szerdal műsor» a 223,8 m középhullámon: 17.30: szerb-horvát nyelvű műsor: Baranyai mozaikak. — összeállítás. Baranya dalban és táncban. — Zene. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. A tartalomból: Három generáció. (Portrék). — Hírek az ifjúság életéből. — Érdekességek 6, 8). innen-onnan. — Közkedvelt tánc- dalok. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Sporthíradó. 18.45: Filmdalok. 19.00: Dél-dunántúli híradó. 19.15: Kis szivárvány. Baranyai népdalkantáta. 19.30: Pedagógusok a szülőknek. A TIT előadás-sorozata. István: A gyermek viselkedése az iskoláskor előtti Időben. 19.40: Most érkezett! — Zenei újdonságok. 14.59: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. Tájszlnház: Viktória (este fél • órakor). Dunaszekcső. ZENE: Liszt-terem: „C” V. kamarabérleti hangverseny. Közreműködik: a Pécsi Fúvósötös, Bállá Mária — ének, Négyesy János — hegedű, Bánrév! Antal — zongora, (léi t órakor). MOZI: park: Muhtár hozzám (*w., 4, SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Márta (este T órakor), Törzs-bérlet, Petőfi: Cherbourg! esernyők (szv., szí., fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth: Ne sírj Péter (szv., 4, 6, 8). Híradó Mozi (a Park filmszínházban): -Magyar híradó, 65/7. sz.. világhíradó, Festők városa. Egy könyv születése, 65/1. sz. ifjúsági KT1„K híradó, Emlékezzünk. (Előadások Tihor 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Zsolnay K. O.: Tékozló szív (5, 7). 18 éven felülieknek! Meszes: A vádlott (6). Sásd: Egy ember ára (szv. fél 8). Sellye: Sorsdöntő fénykép (szv., 7). Harkány: A tizedes, meg a többiek (szv., 7). Beremend: A szerelem kora (szv., 8). Bóly: A világ végéig (8). Má- gccs: Az arénában (7). Pécsvárad: Randevú Koppenhágában (szv., szí-, 9. megbízásából Koppal József festőművész lemásolta. Halála után azok a bécsi városi 'levéltárba kerültek. ahonnan dr. Szönyi Ottónak sikerült a Dóm-múzeum részére megszerezni. Az újjáépítés legnagyobb értéke az egész épülettömb minden helyiségének egységes gyönyörű összhangja. Ezt kár volna megbontani. Az altemplomot eredeti voltára visszaállítani úgy sem tudnánk, mert nem tudjuk, hogy milyen volt. Az építészeti rész eredeti. A Mór-kápolna és ű sekrestye akkor még nem volt. déli falán ablakok voltak. Később padozatán és az oldalfalakba síremlékek voltak befalazva. melyek a román-kori kőtárban vannak. De nem is az a fontos, hogy milyen volt. hanem hogy milyen most. Ha az öthajós gyönyörű altemplomot értékes díszétől megfosztanánk, úgy egy rideg pinceszerű helyiséggé válna. A műemlékvédelemnek nem az a hivatása, hogy művészi értékeket semmisítsen meg. hanem az. hogu azokat megvédje a pusztulástól. Művészt értékű díszítő festése Bamberger Gusztáv változatos formáival, , az építészeti részletek szépségét hangsúlyozza, színezése és kivitelezése tökéletes. Székely Bertalannak és Lotz Károlynak is vannak ott képei. A festés olyan állapotban van. hogy megfelelő eljárással a pusztulástól megóvhatjuk. Végeredményben. beszélhetünk arról, hogy mi lenne, ha a vakolatot levernénk, de ezt megtenni nem szabad, mert minden érv ellene szól. Vadász József diszítófestő Pécs. Vilmos «. 9. Szerkesztői üzenetek Sz. J. Jeligére: Panaszával a tanács szabálysértési előadójához vagy a bírósághoz forduljon, * „Ö és ÚJ törvények olvasója”: Az új rendelkezések as irányadók. „Dunaszekcső és Dunafalva utazóközönsége”: Panaszukra közöljük az AKÖV válaszát: „A két járat valóban zsúfolt. A Bátaszék felől érkező járat Dunaszekcsőn már csak a bérletes, valamint a diákbérletes utasokat tudja elhozni. Diákbérlefcesek közül is csak az ipari tanulókat, mivel azoknak 7,30 órára kell beémiök. A dunaszekcső! Járatnak Duna- szekcsőről van 64 diákja, akiket Mohácsra be kell hoznia és még a malomnál is van > felszálló diák. A munkába járó dolgozók részére 5.25 órakor Indul egy járat és mivel az Is nagyon zsúfolt, minden reggel megy ki Mohácsról egy másodrész úgy, hogy azzal mindenki eljöhet. Szerintünk mindenki részére biztosítva van az utazási lehetőség. A munkába járóknak az 5.25- ös járattal, a diákoknak a 7 órás, valamint a 7.25-ös Járat, az egyéb ügyek (magánügyek) elintézésére rendelkezésre áll a 8.54 órás járat. — Bérces András, a 12. sz. AKÖV Mohácsi Főnökségének vezetője”. * „Három kazánfűtő” Jeligére: Hogy panaszukkal foglalkozhassunk, kérjük, közöljék munkahelyük vagy lakásuk elmét. A hatályban lévő hivatalos MÁV menetrend 370. oldalán a 63- as szám alatt Pécs és Harkány- fürdő viszonylatára a következő adatok szerepelnek: Pécs—Har- kányfürdő 32 kilométer, Pécs— Ócsárd 22 kilométer. Fentiekből következően Öcsárd és Harkány- fürdő közötti távolság 10 kilométer. Pécsről 19-én utaztam Har- kányfürdőre és Öcsárdtól kértem jegyet, mivel Öcsárdig bérletem van. A pécsi állomás pénztára annak rendje és módja szerint 10 kilométeres szakaszú jegyet adott. Magam is erre számítottam. Hisz már többször váltottam ugyanígy kiegészítő Jegyet. Soha item is kifogásolták a kalauzok. Akkor lepődtem meg, amikor a harkányi állomáson visszafelé váltottam jegyet, és nem tíz, hanem 15 kilométeres viszonylati! jegyet adtak. Érdeklődtem, hogy mi ennek az oka, nem tévedés-e, és említettem, hogy ide 10 kilométeres jegyet kaptam. Azt válaszolták, hogy ez a távolság 15 kilométerbe esik. Kérdésem csupán annyi, hogy lehet az, hogy Ocsárd tói közelebb van Harkány, mint Harkánytól Ocsárd. Antal Ferenc, Pécs, Janus Pannonius u is kapcsolódtak be ők is a tudományos diákköri munkába. A vasárnap hazaérkezett három pécsi köldöttség vezetőitől tájékoztatást kértünk arról, hogyan szerepeltek a pécsiek az idei országos diákköri konferencián. — A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara hallgatóinak — mondta dr. Nagy Árpád, az államigazgatási jogi tanszék tanársegéde — tíz tanulmányát vitatták meg az idén. Ez nagyjelentőségű, hiszen a pécsi karnál kétszerte nagyobb létszámú pesti karról mindössze 15 dolgozat érkezett be. A mi karunkkal megegyező létszámú szegedi joghallgatók pedig csak három tanulmánnyal szerepeltek. Ezenkívül 20 hallgató, mint korreferens vett részt a konferencián. Az állam- és jogtudományi szekción belül 800, 600, illetőleg 400 forintos díjakat osztottak, s a 10 pécsi dolgozat mind díjat nyert. Pruzsinszky Sándor IV. éves „Az államigazgatási jog forrásainak problémái, különös tekintettel a kodifikácíóra” című dolgozata elnyerte a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottság kiemelt díját, vagyis ezer forintot kapott. Ennek vitáját dr. Száméi Lajos professzor vezette. A dolgozat jobbára csak elismeréseket váltott ki, mert a tanulmány színvonala olyan magas volt, — különösen sok külföldi forrásra hivatkozott, — hogy hozzászóló nem igen akadt. Két nyolcszáz forintos díjat is kaptunk, mégpedig Körmöczi Emilia II. éves és Szotáczki László IV. éves hallgató dolgozatára. A Pécsi Orvostudományi Egyetemről résztvevő hallgatók húsz előadást tartottak, s ez 26 szerző munkája, mivel több közös dolgozat is volt. — Számunkra az idei konferenciának az a legnagyobb eredménye — tájékoztatott dr. Lázár Gyula tanársegéd —, hogy renkívül javult a hallgatók vitakészsége. Egyébként úgy érezzük, hogy a négy orvostudományi egyetem diákköri munkái körülbelül egy színvonalon voltak és nagyjából egyező számban is kerültek fel a konferenciára Mi a 20 pályaművel egy els' :nt második és hat hanr Uk díjat hoztunk el. Az első díjat — ezer forintot — Keiler- mayer Miklós hatodévá? hallgatónk kapta, aki a Kórbonctani Intézetben do'oozik Munkájának címe: „Prynsinnel kezelt sejtmagok kettőstörésének és szárazanyag a^dmá- nak vizsgálata". A 60n forintos második dijat Székely Miklós negyed- és Kutas László hatodéves hallgató kapta meg. A Pécsi Tanárképző Főiskola pályázó hallgatóit Sebestyén Zoltán tanár kit- e Budapestre. — Amig az egri főiskoláról mindössze egy, a nyíregyháziról egy sem és a szegediről kilenc pályamű érkezett be — mondotta —, Pécsről 15 dolgozatot vittünk fel, s mind a tizenöt első díjat, vagyis 600 forintot kapott. De azt hiszem kiemelt dijat is tudtunk volna szerezni, csak mi szerényen senkit sem terjesztettünk fel arra. Az első díjas tanulmányok szerzői: Szabó László, Imre Mária. Garaguly Klára, Hargittai Margit. Rupert Pdit, Kodolányi Judit. Vezulka Mária, Olasz István. Acs László. Józan Zsolt, Békefi Irén és Zágon Rudolf. Közös póJrr- művet adott be Prievera vd<t és Fulai László. valamint Czopf Prekesztics és hat társa. Közloménioli — Jancsó Adrienne előadóestje május 5-én, szerdán este 7 órakor lesz Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házában «Déryné u. 18.). A népballada-estet bevezetir dr. Ortutay Gyula akadémikus. Jegyelővétel a Magyar írók Könyvesboltjában (Kossuth L. u. 5.). * — Áramszünet lesz április 1—30- ig 7—17 óráig a Jászai M. u.. Hőgyes E. u. és Szendrei J. utcákban. — 28-án 12—17 óráig nagy- feszültségű berendezés karbantartása miatt a Siklósi u., Vásártér u., 12. sz. AKÖV-telep területén. Takarékosabban, ésszerűbben Technológiai utasítás — A takarékosság minden munkánknál alapvető szempont. Elsősorban az élő munkával kell takarékoskodnunk — mondja Brunn József, az újpetrei Petőfi Tsz főagronó- musa. — Nálunk ugyanis az anyagi ráfordítás kismérvű. Ezért jó munkaszervezéssel sokat lehet takarékoskodni, a gépek kihasználására törekszünk, s ezt technológiai utasításban rögzítettük. További magyarázat helyett kezembe adja az e heti utasítást. Most a kukorica veté- tése van napirenden. A gépesítési brigádot három csoportra osztották. Egy- egy csoport megkapja a maga tábláját és a technológiai utasítás alapján önállóan dolgozik. Gergely Ferenc UTOS gépével veti a kukoricát. Farosnak Urbach Istvánt rendelték mellé. A vetéshez előkészíti a talajt Papp Elek UTOS gépével, majd pedig vetés után Zélity Lázár ZK- 25-ös gépével lezárja a bevetett táblát. A vetésért ebben a munkacsoportban Gergely Ferenc felelős. — Két falu határában dolgoznak — magyarázza a fő- agronómus —, Pécsdevecse- ren és Ujpetrén. Bár változik a faluhatár, a farost nem váltjuk le. Végigkíséri az UTOS-t, amíg csak be nem fejezik a kukorica vetését. Megismeri a traktoros szokását, a munkagépét, a munkát. A technológiai utasításban megadják a munkacsoportoknak, hogy milyen vetőmagot vételezzenek fel a központi raktárban és mennyit vessenek el holdanként. Felsorolják a munkafolyamat egyes műveleteit. Például: előkészítés a kukorica vetéséhez, nehéz fogas kétszer, műszaknorma 24 hold. Vetés: hetven centi sortávolságra, a táblákra előírt magmennyiséggel. Műszaknorma 21 hold. Zárás: sima- és gyűrűshengerrel, műszaknorma 28 hold. — Ezek szerint a záró traktorosok gyorsabban haladnak a munkával... — Ez így van, de éppen a technológiai utasítás alapján a zárást végző traktorost napközben más munkára irányíthatjuk, mivel az ő munkájuk nem igényel annyi időt, mint a többié. A záró traktoros napközben trágyát hord és amikor elég vetésterület van már a számára, akkor megkezdi az elvetett mag takarását. A gépesítési brigádot a gépesítési agronómus irányítja. A traktoros munkacsoportok legalább egy hétre előre tudják, hogy hol kell dolgozni- ok és mi a feladatuk. — És ha kedvezőtlen az idő, mondjuk a vetésre? — Akkor más munkát kapnak. Ma például trágyát szállítanak és ha újra megjavul az idő, akkor minden más munka háttérbe szorul. Folytatják a technológiai "ta- sításban kiadott feladatot. S ha minden munka szünetel — időjárás vagy más akadályok miatt —, akkor is találnak munkát maguknak az újpetrei traktorosok. Vállalták, hogy minden erőgépre sátort hegesztenek, mert o dolgozók egészségével is "dni, takarékoskodni kell! Gáldonyi Béla Hány kilométerre van Harkányfürdő Ócsárd tói ?
