Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-28 / 99. szám

M8S. ÁPRILIS 88«

napló

3

Májas elseje a Vidámparkban

Május elsején a gyermekek izannégy éves korig ingyen á tógát hatják a Mecseki Vi- lámparkot, az állatkertet és tigyen utazhatnak az úttörő asúton a nyitástól egészen élig. Ugyancsak május 1-én vidámparkba»- fél áron ve- etnek igénybe meghatározott áíókokat.

Az idén is megrendezik a

lár hagyományossá vált kré- íesevő-versenyt. Ezen kívül :sz versenyfutás és hangle- aez-totó is. A győztes tizenkét semélyes teáskészletet, vala- iint hanglemezeket kap ajáin- ékba, A versenyek első tíz elyezettjét díjazzák majd. Május elsején is nyitva maad a camping-kiállítás. Ennek lyan nagy sikere van, hogy legdrágább sátorból is tíz arab kelt el. Az egyik pécsi rVosnak például annyira meg ítszett a kiállítás, hogy több lint tízezer forintért egy telisen komplett eamping-gar- itúrát vásárolt meg.

Ingyen

— Csehszlovákiába

Nemsokára teljesen ingyen tazik Csehszlovákiába kiét écss kislány. A pécsi — az [■szag első — ifjú utazók lubja ugyanis negyedéven- ént két külföldi túra költsé- st fizeti ki a tagdíjakból, zeket a túrákat a tagok költi kisorsolják. A nemrég lakúit klub első sorsolásán ét pécsi kislánynak kedve- stt a szerencse, s a fiúk ez- ttal nem bizonyultak Fortu- a kegyeltjének. Temesi Hil- a, a Pécsi Tervező Vállalat pítésszerfceszitője és Kovács ona, a Pécsi Orvostudomá- ri Egyetem hallgatója nyerik el a két csehszlovákiai írajegyet. A legközelebbi sor- >lás májusban lesz, amikor lás országba szóló túraicgye- et sorsolnak ki.

Gyakran idézzük Sziszifuszi, j a görög mitológia hősét, akit különböző viselt dolgai miatt kegyetlen büntetésben részesítettek az istenek. Büntetése az lett, hogy az alvilágban, egy meredek hegyre súlyos sziklát kell felgörgetnie, mely azonban csúcsáról mindig visz szagördül. Innen származik a fáradságos mégis hiábavaló munka sziszifuszi elnevezése.

Újabban este, tv-nézés közben is eszembe jut Sziszifusz neve. Minden olyan autó és motorkerékpár eszembe juttat ja, amely elmegy a ház előtt, s megzavarja a műsor közvetítését.

„Felgörgetik a kövei"

A tv-nézést és rádiózást nemcsak a gépjárművek zavarhatják, hanem a közelben elhaladó magasfeszültségű vezetékek hibái, a fénycsöves reklámok rongálódásai, meghibásodott háztartási gépek és sok más. Mindezt elhárítandó, a posta ún. zavarvizsgáló üzemet hozott létre, melynek Pécsett is van kirendeltsége. A Széchenyi tér 6. szám alatt Jeges József üzemvezetővel együtt összesen hét műszerész dolgozik.

A fiatal szakemberek táskarádióhoz hasonló készülékükkel mindennap kiutaznak a város vagy a hozzájuk tartozó négy megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — területére, azokhoz az emberekhez, akik bejelentették, hogy rádiójuk vagy televíziójuk mű sorvételét valami zavarja. Maguk elé teszik a műszert, kinyitják annak háromágú antennáját, s mintha régi varázsvesszőt tartanának a kezükben, úgy mennek a műszer jelzései után, hogy a zavar forrását mestalálják.

A keresgélés néha hosszú időt és nagyon sok fáradságot vesz igénybe. Egyszer SzüliAutók, motorok zavarják a Év-műsor vételét

I Ü

I dójárásjelentés

Várható időjárás szerdán síig: felhős idő. főleg éjsza- a és holnap sokfelé eső, hegenként zivatar. Mérsékelt, ionként megélénkülő szél. —

Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8, legmagasabb nappali hőmérséklet 12—16 fok között.

mán ban öt kilométert kellett gyalogolni, mire megtalálták a hibaforrásokat. A DÉDÁSZ- nak csaknem az egész helyi transzformátorállomást kellett kicserélnie, hogy a műsorvétel zavartalanságát biztosíthassák. Sok pénzbe került, mégis meg kellett tenni, mert a rádió- és televízió-tulajdonosok jogait törvény védi.

Aztán „visszagunil"

Ha egy Szulimánban lakó rádió- vagy tv-tulajdonosnál hárították el a hibát, akkor az szerencsés ember. Ha viszont az előfizető Pécs egyik forgalmas utcájában él, vagy a megye egyik fontos útvonala mel lett lakik, akkor alig nyert valamit. Hiába jó ugyanis a készüléke, és hasztalan hárították el a hibákat, mert az ún. leámyékolatlan autók és motorkerékpárok mindent tönkretesznek. Vannak helyek, ahol szinte élvezhetetlenné teszik a műsort.

A Pécsi Zavarvizsgáló Ki- rendeltség tavaly több mint 1100 rádió- és tv-készüléknél hárította el a hibákat Tekintve, hogy ez az adat négy megyére vonatkozik, a számok nem túlságosan magasak, hiszen csupán Baranyában 96 018 rádió- és 38 079 tv-készülék van. De vajon mennyi lehet azoknak a rádió- és különösen televízió-készülékeknek a száma, amelyet az ún. leár- nyékolatlan autók és motorok zavarnak?

Erről nincsenek adatok. Bizonyosra vehetjük azonban, hogy sokszorosa az előbb említett 1100-nak. És — közéjük tartozik a Pécsi Zavarvizsgáló Kirendeltség televíziója is. Semmit sem tudnak tenni ellene, mert a gépjárművek ellenőrzése nem tartozik a hatáskörükbe.

A leámyékolatlan autókkal és motorokkal nem foglalkozik senki. Sem a közlekedés- rendészet, sem a KPM különböző szervei, — seki az égvilágon.

És az ellenőrzés?

A KRESZ ugyan előírja, hogy a gépjárműveket zavarszűrőkkel kell ellátni, az autósok és motorosok ellenőrzése nélkül azonban a rendelet nem sokat ér. És az sem jelenthet vigaszt számunkra, hogy újabban már csak zavarszűrőkkel ellátott gépjárművek kerülnek ki a gyárak ból. Amint ugyanis a szakemberek elmondják, a zavarszűrő alkatrészek is elkophatnak, megrongálódhatnak anélkül, hogy a jármű vezetője észrevenné. A rádió- és tv-műsor vételét zavaró autók és motorok száma tehát örökösen „újratermelődik”, és sohasem lesz vége a panaszoknak, ha nem teszünk valamit.

Rébék Nagy Gyula. az AUTOKER kirendeltségének áruforgalmi előadója szerint egy négyhengeres személygépkocsihoz száz forint értékű s zavarszűrő alkatrészre van szükség, a motorkerékpárosok még olcsóbban megúszhatják. Ilyen alkatrészekben nincs hiány, ezért csak az autósok és motorosok jóindulatától, és az ellenőrzéstől függ, hogy mi les® a jövőben.

A legfontosabbnak az ellenőrzést tartanánk!

Magyar László

Uj részleggel bővült a Pécsi Fémipari Vállalat Bajcsy Z i~ linszy úti telepe, tizembe helyezték az új galvanizáló műhe'j (, melyben nemcsak a vállalat szükségleteit elégítik kJ, hanem más vállalatoktól is vállalnak munkát.

A hajrá végén

Az udvaron valóságos sár- tenger fogad, a gépek még az országúinak kinevezett kanyar gós főutat is teljesen felszántották. A gépszínek hatalmas vasajtói tárva-nyitva, a kezeslábasba bújt szerelők jönnek- mennek, vasak csapódnak nagy lármával, néha az ember a szavát sem érti.

— Pedig már „könnyebb” a dolgunk, az első nagy hajrának a végére járunk. Látta volna, mi volt itt egy hónappal ezelőtt — mondja Buzási Márk, a Palotabozsokj Gépjavító Állomás főmérnöke. — A tsz-ek egyszerre hozták márciusban a meghibásodott gépeket, akkor aztán hajrá, gyorsan kell.

A falon „térkép” függ, az építésvezető, Wolf István, ceruzájával rábök egy pirosra festett kockára: „Itt dolgoznak, az F-tömb tízesen ...” Jól dolgoznak a fiúk, normájuk azonos a civilekével, ma 26-a, ez a határidő, be is fejezik a falazást.

Kint az F-tömbön — amely itt van egyébként Üj-Mecsekalján, az ipari - tanuló-iskola modern vonalú fehér épülete mellett — az épülő panel-lakóház pincéjét falazzák a katonák. Reggel hétkor kezdik a műszakot. Munkafegyelem, munkarend, éppen úgy vonatkozik rájuk, mint a civil szakmunkásokra. Tulajdonképpen — zömében — ők is fiatal szakmunkások, kőművesek, ácsok.

Illés Ferenc művezető:

— A fiúkról akar írni?

— Igen — mondom.

Gergely Lajos honvéd —

aki az imént a homokot szállító Skoda-teherkocsit irányította be a betonkeverő mellé — komikusán elhúzza a száját:

— Miért Feri bácsi?! Talán nincs velünk megelégedve?

Illés hunyorít a szemével:

— Hát... kivéve, amikor szanaszét hagytok mindent a munkahelyen ...

A katona bólint. Ez igaz, előfordul, vagyis jobbanr mondva előfordult, hogy a zsaluanyagot, szerszámot, anyagot műszak után heverni hagyták szanaszét, de csak az első napokban, azóta nem, most már belerázódtak ebbe a „civil-feHatották a faiakon

gyelembe” is. Három hete

érkeztek ide az építkezésre, fizetést még nem kaptak, majd jövő hónap közepén, amikor meglesz a teljes hónap.

Gergelyt félrevonom.

— Nem furcsa, hogy a katonaidő alatt építenek?

— Mindegy. Az a lényeg, hogy hasznosan tevékenykedjünk. Különben, őszintén mondom, nagyon örülünk, hogy dolgozhatunk. Nagyon jó kis brigádunk van, jól megértjük egymást. Letelik a nyolc órai műszak, megyünk visz- sza a körletbe, megfürdünk és van kimenő is. Arról nem is beszélve, hogy pénzt kapunk. A katonának mindig jól jön egy kis költőpénz, néhány száz forint.

Valahol hupogást, csörömpölést hallok, Gergely sarkon fordul — ő a brigádvezető — és bosszúsan, felkiált:

— Huszár! Mit csináltok ott? Nem megmondtam az előbb, hogy a szalagot előbb be keli indítani, & csak utána rárakni a téglát?! Összetöritek darabokra, még kutyaólat sem húzunk föl belőle!

A transzportőr szalagjára Huszár és másik katonatársa egyszerre rakják rá a tóglahaiknazt és beindítják a gépet, a szalag messzire dobálja az anyagot Gergely szabadkozva tárja szét karját:

— Vannak közöttünk néhányan, akik nem szakmunkások, és vigyázni kell velük, most dolgoznak először építkezésen.

— Mondta az előbb, hogy „jól megértik” egymást a brigádban. Mire gondolt?

Gergely Lajos kutatva néz végig a tömbön dolgozó katonákon:

— Nézze, például a Kitti Janit! Ide hívom, jó?

Kitti János honvéd pécsi fiú, bányakőműves a szakmája, apja is bányász.

— Mielőtt bevonultam, éppen akkor vettünk föl kölcsönt házépítésre.

Szabolcson laknak albérletben, eléggé kellemetlen körülmények között. Jani is megnősült közben, így hát négy tagú a család, új lakás kellene. A terv kész: egyemeletes családi házat építenek, fönt is, lent is két- szoba-összkomíortos lakással. De közben bevonult katonának, a bank meg úgy adta a kölcsönt, hogy a háznak készen kell állnia szeptember 15-re.

— Lesz belőle valami?

— Persze.

Amikor az alakulat Pécsre érkezett és a fiúk már tudták, hogy az építkezésen dolgoznak, első este Kitti Jani elmondta társainak, ml a probléma?

— Vasárnaponként kimehetünk hozzátok és tető alá hozzuk a házat, — mondták társai. — Csak a parancsnokuk megengedje.

Megengedte. Már kétszer kint voltak, a szülők igazán örömmel fogadták a 10 tagú brigádot. Épül hát Kittiék családi háza is.

Gergely Lajos brigádvezető megismertet egy Debrecenből elszármazott honvéddel, Papp Sándorral is. Alacsony, mókámy alföldi gyerek, csendes szavú.

— A feleségem éppen

most szül, eléggé nehéz szülése lesz, írták... —

mondja minden bevezető nélkül és ingjének gombjaival babrál kissé idegesen.

— Hallottam, hogy a brigád segíteni akar.

A többiek körénk gyülekeznek, mert közben déli egy óra van, indulnak ebédre, az építőik éttermébe.

— Megbeszéljük a parancsnokkal, és ha elenged, akkor majd „ráhúzunk” a műszakra — mondják.

Már megbeszélték, hogy ha Papp Sanyi mondjuk csütörtökön elindulhat Debrecenbe, aznap a brigád egy teljes órával tovább dolgozik a paneleken és Sanyi hiányzó műszakját ilyenképpen behozzák. Dolgoznak helyette. De azért is fontos, mert a határidő köti a brigádot, viszont Sanyi problémáját is meg kellene oldani. Fiatal házas, első gyerek... „Tetszik érteni, ugye?” — mondják.

Gergely sorakoztatja a brigádot, aztán elindulnak az új lakóházak mentén az étterem irányába.

% m

A főmérnök irodájából a a munkahelyre lehet látni, ahol éppen a cseretraktoroka t „orvosolják”.

— A cseretraktor annyit jelent, hogyha valamelyik tsz behozza javításra gépét, ' nem kell tétlenül várnia, amíg elkészül, a javítás idejére ugyan is igénybe veheti a cseretraktort. A nagy tavaszi munkákban ez komoly segítséget jelent.

— Igénybe veszik ezeket a gépeket?

— Sajnos, nem „kapkodnak” értük. Azt hittük, sokkal nagyobb lesz az érdeklődés. A termelőszövetkezetek sajnálják a napi bért utánuk, inkább várnak, míg a sajátjuk el nem készül. Pedig így néha elveszik a réven, amit behoznak a vámon, mert néhányszáz forintot megtakarítanak ugyan, de az alatt áll a munka.

A Palotabozsoki Gépjavító Állomás hét termelőszövetkezetet lát el. Véménddel és Köllkeddel teljes műszaki kiszolgálásra kötött szerződést. A másik öt termelőszövetkezet csak nagyjavításra hozza be a gépeit, vagy akkor, ha saját műhelyben nem tudják elvégezni a munkát. Vémén- dan és Kölkeden fiókgépjavító üzem működik, a szerződés szerint az összes előforduló javításokat elvégzik, a szövetkezetnek semmire sincs gondja, a villanymotortól kezdve a fejőgépig, mindent megjavítanak.

— Tavaly kötöttünk először szerződést — mondja a főmérnök —, ez olyannyira bevált mindkét részről, hogy az idén Véménden is, Kölkeden is bővítettük. A tsz-nek mindenképpen előnyös a szerződés. mert állandóan rendben van a gépparkja, és nincs kapkodás a nagy munkák előtt.

Amíg a tervtelj esítésről és a határidőkről beszélgetünk, óhatatlanul előjön az alkatrészellátás problémája.

— Természetesen nálunk is vannak zökkenők. Fogaskerekek, cseremotorok ellátásával bajok vannak, néha két-há- rom hétig sem kapjuk vissza a motorokat. Az is nagy baj. hogy többször kell használt alkatrészeket visszarakni a gépekbe, amit különben nem tennénk be, ha újakkal tudnánk pótolni. így aztán ez a mi kárunk, mert ha a naran- ciális három hónap alatt a használt alkatrész tönkre- megy, a mi költségünkön kell újjal pótolni.

Itt belekapcsolódik * beszélgetést»» sex anya^xszerző

is. hiszen lényegében az o vállán nyugszik az anyagbeszerzés sok ügyes-bajos gondja.

— Rosszul állunk az elektromos cikkekkel is. scks'or hiányzanak, például vines' elég stoplámpánk, nincs irávv- jelzőnk, ami a vizsgáztat'^.. gépekhez okvetlenül kell. 4: pótkocsit a múltkor úy kellett kiadni Pálotabotsr>k-c, hogy nem volt rajta stop1 ampa. ami szabálytalan. Nem akarták átvenni, de kénytelenek voltunk elvezetni őket a raktárba, s megmutatni, hogy üres. Ez azt jelenti; hogy ezeket a gépeket — és ilyen már sokszor előfordult —, este nem lehet használni.

Aztán itt van a másik probléma, a kombájnoknál nagy szerepet betöltő terményíel- hordó lánccal.

— Hamarosan ráállunk teljes erővel a kombájnok javítására, nyolc lány kellene és mindössze egyet kaptunk. Emellé még csak ígéretet sem „kantunk”, hogy egyáltalán érkezik. Az anyagbeszerzőnk most már szinte állandó vendég nz AGROKER-nél. hetente kétszer is bejár, hogy sürgesse, mert ha nem kanjuk m°~ rz igényelt mennyiséget, akkor lesz olyan gépünk, am*t "rr‘i- szerűen nem is tudunk kiküldeni dolgozni.

A gépjavító állomás a ..mindennapi” munkák mellett másik „különleges” feladatot is ellát, ugyanis öt szerelőből álló garanciális csoport tárta a megyét, hogy a termelőszövetkezetek garanciális javításait elvégezzék. A gépkocsi ink mellé most beállítottak egv oldalkocsis motorkerékpárt és egy másik autót is, annyi a munkájuk. A garanciális iaví- tásokat végző csoport egv|k tagja éppen benn áll az irodában és sürgeti az anyagbeszerzőt, hogy szerezzék rnár meg azokat az autógumikat, mert különben ha valamelyik kerék kidurran, ottmaradnak az országúton.— Hát ez a másik nagy problémánk — veszi át a szón a főmérnök. — Az UAZ tiv- sú szerelőkocsinkhoz eavs*'"~f!- en képtelenek vagyunk au ó- gumikat kapni. Fél éve rendezetjük, de mindig csak ígérgetik, hogy má d. maid. Ha leáll ez a nagy kocsi, ugyancsak baj lesz a javításokkal. az új gépek pe^iq vem állhatnak emiatt. A mi s?erar lóink igazán minden t/Mík telhetőt megtesznek, de hát nem minden múlik csak ra jtunk ..,

Cs. E.

ft