Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-27 / 98. szám

MSB. ÁPRILIS yj.

napló

3

Havonta egy napot Pécsért

Vasárnap tartották a társadalmi munkások második városi tanácskozását

A városi tanács végrehajtó izottsága április 25-én, va- ámap délelőtt 10 órára avá- osi tanács nagytermében ta- ácskozásra hívta össze a vá- os társadalmi munkásait. Az rtekezleten a tanács végre- ajtó bizottságának vezetői aellett részt vett dr. Rugási 'ndre elvtárs, a városi párt- izottság titkára és Novák zilveszter elvtárs, a KISZ árosi bizottságának titkára is. :őrösi Lajos, a végrehajtó izottság elnökének megnyitja után dr. Galabär Tibor b-titkár ismertette a város- ;ilesztéssel kapcsolatos 1965. ci társadalmi munkafelada- >kat.

5 millió 600 ezer forint rtékű társadalmi segítség

— Az országos képhez ha- >nlóan városunkban is az el- nforradalom utáni időben ezdődött meg a széleskörű irsadalmi munka kibontako- ása — mondotta. — A má- >dik ötéves terv idején hir- ettük meg az „Egy napot ácsért” mozgalmat, melyben lakosság csaknem vala- lennyi rétege közreműködött, z az egyöntetű lelkesedés azt redményezte, hogy Pécs or- ágos viszonylatban is első

helyre került a társadalmi

munka végzésében.

1961-ben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke — országos szinten — egy lakosra átszámítva — 19,5 Ft volt. Pécsett 48,8 Ft. Ez nagyszerű eredmény volt. 124 társadalmi munkás kapta meg ebben az évben a mozgalom arany, ezüst, illetve bronz fokozatát, s ketten elnyertek a büszke díszpolgár címet. 1962-től a társadalmi munkát a kerületi tanácsok szervező hatáskörébe tették át; a nagyszabású központi beruházások helyett a helybeli, kommunális jellegű feladatok kerültek előtérbe, de a szervező munka fogyatékosságainak következményeképpen jelentős visszaesés következett be. Ebben az évben az országos átlag egy lakosra számítva 23,3 forint volt, míg Pécsett 13,1 forintra zuhant, ami azt eredményezte, hogy városunk az egy év előtti első helyről az utolsóra szorult vissza.

1963-ban tovább romlott a

társadalmi munka hatékonysága, s csak tavaly következett be jelentős javulás. 1964- ben — elsősorban az I. kerületi dolgozók lelkesedésének eredményeképpen —, megn

Öröm és aggodalom

I gazán remény tkeltő, hogy egy olyan nehéz eszten- ő után is, amilyen a mező- azdaság szempontjából a ta- alyi volt, eredményekről íámolhatunk be. Ezt nem supán a különböző gazdasá- i adatok összegezéséből állították meg tegnap a me- yei pártbizottság mezőgaz- asági osztályán tanácskozó legyei szakemberek, hanem >ntolóra vették a baranyai özös gazdaságok általános íjlődését. Ilyeneket, mint a emelés, amelyik 1953-hoz iszonyítva emelkedett, az rutermelés, ami szintén fon- is meghatározója a gazdál- adás eredményességének, gyancsak jobb volt, mint a legelőző esztendőben. A kö- is vagyon, a szövetkezetek azdagságának fokmérője legint csak gyarapodott.

Folytathatjuk a sort a tank jövedelmével. Általános ; jellemző volt az elmúlt sztendőre, hogy a termelő- lövetkezetek többségében gvobb keresethez, jövedékhez jutott a tagság, mint >3-ban. S nem szabad fi- s’nien kívül hagyni — a lácskozó szakemberek is vették számításaikba —, ?y tovább erősödött, javult ezetcs színvonala. Több jól azett szakember irányítja i már a megye 136 szövetheti gazdaságát. Olyanok, ik főiskolát, egyetemet vériek akik az utóbbi évek- n érmen a szövetkezetek ^erősödésének időszakában írezték meg a gyakorlati véreteket, tanasztal atokat a raasávl munkához, fts véI _ de nem utolsósorban

j

avult a munkafesvelem a szövetkezetekben. Általá- s a megállaoítás. hogy ma ír egyre kevesebbet kell ítélni egy-egy munkára, in- hb az a baj a legtöbb gaz- sóéban, hogy nem tudnak vamatos munkát biztosi- v a szorgalmas tagságnak fő'eg az asszonyoknak, a vénytermesztőknek.

STehogv félreértés essék, m arról van szó, hogy a ■gve valamennyi termelő- ivetkezetére egvbehangzó- érvényesek ezek a megállítások. de igenis általá- sak lettek az utóbbi évek- n és remé’iük. hogy eb- n az esztendőben is gyara- lók ennek az általánosítás- k a gyakorlati értékét.

Mégis — és ezt nagyon is

rgaű’roztáik a tegnapi ta- cskozáson — a fejlődés m tükrözi azokat a lehetőleket, amelyekkel a megye izőgazdasága rendellkezik. an aiknáztuk ki az adottságokat és ez jelenti az aggodalmat a szakemberek körében. A baranyai termelőszövetkezetek többre is képesek, elsősorban az állattenyésztésben. De erősíthetjük gazdasági eredményeinket, ha gyorsabban megvalósítjuk a gyakorlatban a legjobb módszereket, ha azokat minél szélesebb körben alkalmazzuk, ha a gépek és más korszerű felszerelések valóban a szövetkezet gazdálkodását erősítik és nem pihennek tétlenül.

Aggodalomra ad okot az is, hogy sok termelőszövetkezetnél a vezetőség hajlik a részes művelésre, enged a „harmadában”, a „felesben” kapálás, betakarítás híveinek. Ezt a helytelen módszert megsínyli a közös.

Példák egész sorát sorakoztatták fel tegnap, olyanokat, hogy a tagok lebeszélték társaikat a gépek kijavításáról, hogy ők kaphassák meg a széna betakarítását felesben. Bogádmindszenten sorban fejnek, amit megérez a jószág és, mint az egyik szakember mondotta, ha így megy tovább. hamarosan nem lesz mit fejniük. Némely helyen mindent természetben akarnak kiosztani. Másutt arra spekulálnak, hogy állami hitellel megszervezik a nem. szerződéses növények betakarítását, aztán a termést visszavásárolják a tagoktól.

És még sorolhatnánk azokat a példákat, amelyek nem erősítik, ellenkezőleg: nagyon is gyengítik a szövetkezeteket. A tsz-vezetőknek kell elsősorban megérteniük, azután a tagsággal is megértetniük. hogy az ilyen gazdálkodás, az ilven bérezés és jövedelemelosztás nem egyezik a szocialista elvekkel, de nem egyezik az emberi erkölcsi normákkal sem.

A tanácskozáson elhang- zott egy megjegyzés: ma már késő szólni, hiszen a tsz-ek elkészítették terveiket és kiosztották a munkát. Nem, állítjuk, hogy soha sem késő szólni. Sőt! Amit tegnap talán elmulasztottunk, azt nem tesszük jóvá azzal, hogy ma hallgatunk róla. Igenis a közgyűléseken napirendre kell tűzni a „harmados”, a „feles” módszert, az ésszerűbb, a gazdaságosabb termelést, hogy egy év múlva újra elmondhassuk: tovább erősödtek a szövetkezetek, mégpedig éppen azáltal, hogy a baranyai közös gazdaságokban rejlő lehetőségeket jól kihasználták.

Gáldonyi Bél»

háromszorozódott a végzett társadalmi munka értéke.

A huszadik évforduló jegyében

Az idei társadalmi munkaakciók a felszabadulás 20 évfordulójának jegyében indultak. A hagyományos községfejlesztési feladatok — út- és járdaépítés, csatornázás, víz- bevezetés — mellett most előtérbe került a város csinosítása, az utcák és épületek tisztaságának ügye. A most folyó tanácstagi beszámolók napirendi pontjai között is első helyre kerültek e feladatok, ugyanakkor a kerületi tanácsok, az Ingatlankezelő Vállalat és egyéb szervek minden segítséget megadnak a lakosság ilyen jellegű kezdeményezéseinek megvalósításához.

Az üzemek dolgozóitól azt kérik, hogy az üzem területén, a hozzátartozó utcarészeken végezzék el e csinosító munkát. Tisztítsák meg a járdaszegélyeket, hozzák rendbe a parkokat. A műszaki értelmiségiektől azt várják, hogy — mint ahogy azt a múltban is tették — nyújtsanak segítséget a tervező munkában. A községfejlesztési feladatokkal kapcsolatos tervek elkészítése mellett megoldásra vár a mecseki út korszerűsítésének, szélesítésének problémája. Megoldásra vár a Széchenyi téri fényújság tervezése, mely hírt ad majd a városba látogató turistáknak Pécs napi eseményeiről, fejlődéséről és történetéről.

Dr. Galahár Tibor beszámolóját vita követte. A felszólalók egyöntetűen a szervezettség fokozását kérték, hangsúlyozva, hogy az eredményes munkának ez az alapvető feltétele. Achátz Imréné a középiskolás tanulóifjúság nevében elmondotta, hogy a fiatalok magukénak érzik a város gondjait. Hatékony segítségük azonban azt követeli, hogy részletes intézkedési tervek álljanak rendelkezésükre. A tervszerűségnek a társadalmi munkában is érvényre kell jutni.

Dr. Rugási Endre, a városi

pártbizottság titkára felszólalásában köszönetét mondott mindazoknak, akik részt vettek az eddigi munkákban, majd a soron következő feladatokról beszélt.

— Ez a város a miénk. Törődnünk kell vele — mondotta. — Az állam milliárdokat költ fejlesztésére, de szükség van az egyes emberek segítségére is.

A szocialista brigádok szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy e kollektívák mind nagyobb szerepet kérnek maguknak a társadalmi munkák végzésében.

A tanácskozás második napirendi pontjaként ünnepélyes aktusra került sor. Körösi Lajos elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke és Kovák Szilveszter elvtárs, a KISZ városi bizottságának titkára aláírta a város ifjúságának vállalásait tartalmazó szocialista munkaszerződést.

Lakással jutalmazták a legjobbakat

A szocialista szerződés kimondja, hogy Pécs KISZ-fia- taljai a városi küldöttértekezlet határozatának értelmében 100 000 munkaórát teljesítenek ebben az évben. Védnökséget vállalnak a balokányi sporttelep, a mecseki camping és a gyárvárosi közlekedési park építése felett, ugyanakkor részt vesznek a város csinosításában is.

A városi tanács végrehajtó bizottsága a szocialista szerződésben ezzel szemben azt vállalta, hogy a szükséges építési területeket és anyagokat biztosítja, továbbá a legkiemelkedőbb munkát végző három alapszervezet részére ez év december 31-ig egy-egy lakást biztosít, hogy azt az alapszervezeti taggyűlés saját belátása szerint az arra legjobban rászorulónak juttassa. Vállalja továbbá, hogy a három lakás mellett a társadalmi munkában elsők részére tíz-, öt-, illetve háromezer forint értékben sport- és kul- túrfelszerelést adományoz. A lakás, illetve sportfelszerelés odaítélésénél azokat a KISZ- alapszervezeteket veszik figyelembe, melyeknél az egy főre eső társadalmi munka a 30 órát njeghaladja.

A társadalmi munkások második — lelkes hangulatú — tanácskozása Körösi Lajos elvtárs zárszavával ért véget.

Tavaszi vásár — 1965

Szinte felbolydult a város. Az üzleteikben tolonganak az emberek. Az utcákon falragaszok, a kirakatokban óriási, színes betűk hívják fel a figyelmet a tegnap kezdődött tavaszi vásár cikkeire. A 30— 40—50 százalékos engedménynyel árusított cikkek mindenütt a kirakatokba kerültek, s csakúgy kínálják magukat a női, bakfis, leányka és bébi ruhák, mint a komplék, blúzok, cipők, szandálok, papucsok, nylon harisnyák, kötöttholmik, nyakkendők, sálak, harisnyatartók, ballon anyagok.

Már a felsorolásból is kiderül, hogy gazdag választékot biztosít a vásárolni szándékozóknak az idei tavaszi vásár, Tiringer Mátyás, a Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője ennél többet mond:

— Körülbelül tízmillió forint értékű olyan áru van boltjainkban, am,ey április 26 —május 15 között leszállított áron kerül forgalomba. A nagykereskedelmi vállalattól rendszeresen kapjuk az utánpótlást.

Az utánpótlásra szükség is van mert kapósak a tavaszi vásár cikkei. Itt-ott elismerő szavakat is ejtenek el a vásárlók a leszállított áron fexr- galombalkerülő cikkekről.

— Az elismerés főként annak szól — mondja Jakabos Zoltánná, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője — hogy ez az első olyan ..idényvégi” vásár a kereskedelemben, melyet főidényben rendezünk.

S valóban, nem késett még el, aki szövetruhát gyapjú holmit akar vásárolni s akinek cipő ke®?' Átlag harminc százalékkal olcsóbban vásárolhatja most meg nemcsak a tavaszi lábbeli iát. hanem még a nyáiri szardáliát is.

— A vevők jól járnak —

jelentik ki határozottan a boltokban —, hiszen nem értékcsökkent cikkeket árusítunk a tavaszi vásárban, hanem olyasmit, amire tavasszal és nyáron szükségük van. A mostaninál kedvezőbb vásárlási lehetőségük nem volt még!

Aki teheti, ezt ki is használja. Tóth Józsefné Uj-Me- csekaljáról. mintha megse'tet- te volna, hogy mikorra kell a felruházkodásra szánt pénzt tartalékolni. Az árengedmény az ó számukra azt jelenti, hogy átlagosan 40 százalA,-'ai többet vásárolhat az erre félre tett 1500 forintból, mint három nappal ezelőtt tehette volna.

— Én ezt nyertem a tavaszi vásáron — mutat emr csinos gyermekszandálra Sáto-os Mihályné. — Egy pár szandál árán csaknem kettőt kaptam a kislányomnak.

A pultok előtt szüntelenül tart a vásárlók ostroma. Az eladók fáradtan válaszol gátnak. de azért jókedvűek. Meri; jókedvre derítette a vásárlókat is a „nagy alkalom”, s mennyivel könnyebb vidám embereket kiszolgálni! Türelmetlen vevők azért most is akadnak és olyanok is, akik attól félnek, hogy holnapra vagy halnaputánra kiürülnek a boltok.

— Pedig nincs se türélmet- lenkedésre, se aggodalomra ok. Az első napokban mindig fokozottabb az érdeklődés^ érthető tehát, ha a zsúfolt boltokban hosszabb ideig kell várakozni a kiszolgálásra. Ami pedig a készleteket illeti, sok millió forint értékű ám vár még kiszállításra a ruházati nagykereskedelmi vállalatok raktáraiban. A vásárt április 26-tól május 15-ig hirdettük. Higgyék el, bírni fogjuk nemcsak szusszal hanem megfelelő mennyiségű és minő«<-gű áruval is.

H H.

— Áramszünet lesz április 1—30- ig 7—17 óráig a Jászai M. u., Hö- gyes E. u., Szendrei J. utcákban. — 28-án 12—17 óráig nagyfeszültségű berendezés karbantartása miatt a Siklósi u., Vásártér u., 12. sz. AKÖV-telep területén. — 27-én 7—16 óráig nagyfeszültségű hálózat karbantartása miatt Ár- pádtetű, Györgytelep, valamint Szabolcsiak! környékén.

Kitűzték a cserkúti jjépjavítú állomás helyét

.■t&

Baranyában ez idő szerint egyedül a pécsi járás nem rendelkezik korszerű mező- gazdasági gépjavító állomással. Ezt a hiányt pótolja majd az 1966-ban elkészülő cserkúti gépjavító állomás, melyet három üzem: a szentlőrinci, a kozármislenyi és az ócsárdi gépállomás összevonásával hoznak létre.

A közelmúltban került sor a cserkúti gépjavító helyének kitűzésére. A cserkúti csárda

mellett, illetve a csárdától a város felé eső 8 katasztrális holdon terül el majd az állomás, melynek építését ez év harmadik negyedévében kezdi meg a Baranya megyei Építőipari Vállalat. A több mint 16 millió forintos költségvetéssel készülő létesítmény a megye legkorszerűbb mezőgazda- sági gépjavító üzeme lesz; Ebben az évben 1.6 millió forintot építenek be s az állomást 1966-ban adják át rendeltetésének.

á DERÉKHADBAN

Most negyvenöt éves. Arca markáns, s a redők már véglegesek a homlokán. Hogy mikor szántódtak ezek a barázdák és mikor váltak keményen véglegessé, maga sem tudja.

Amikor a Negele-féle műhelyben megkapta segédlevelét és új ruhájába öltözött, édesanyja ezzel bocsátotta útjára: „Maradj meg embernek és élj tiszta szívvel, édes nagy fiam!” — megsimogatta fia dús haját és sírni kezdett. S Tarján Lajos ekkor úgy érezte, hogy felnőtté vált

Életútja nem tért el különösképpen a hozzája hasonlókétól. A vasreszelék beitta magát finoman a pórusaiba, s mindennap mosóporral dörzsölte le kezéről az olajat meg a zsírt, Alighogy betöltötte a huszadik évét, elindult vele a katonavonat a lövészárkok felé. Mire a zivatar elcsendesedett, huszonöt éves volt és mindenfelé csak romokat látott. De látott mást is, látta a tisztulást, érezte, hogy ebből a vajúdásból igazibb élet születik.

Tagja lett a pártnak, lelkesedett a demokráciáért, agitált az első tanácsváiasztások idején és igaz meggyőződéssel magyarázta a falusi embereknek, hogy jövőjüket a közös gazdaságokban találhatják.

ötvenhatban pisztolyt szegeztek rá. A sarokban munkatársai ültek, kezükben franciakulccsal. Csak egy szemrebbenésébe került volna, és ütnek. Nem rebbent meg a szeme. Ember kívánt maradni és azt akarta, hogy a megtévedtek is azok maradjanak. Ekkor már a hirdi kenderfonóban műszaki beosztása volt és tagja volt a pártvezetőségnek.

A legutóbbi választások alkalmával a vezetőség élére került. Keresgetem kérdéseimmel benne a párttitkárt, de nehezen találom. Magáról keveset beszél, inkább a gyárról és gyári munkáról.

Amikor elindult a maga útján, csak azt akarta, hogy ember tudjon maradni minden időben és helyzetben. S ehhez az elhatározáshoz hű maradt. Nem tért le a maga választotta útról sohasem. Nem került magas beosztásokba, de hátul sem kullogott. A technikusi oklevél megszerzése után állandóan felelős munkát végzett a kis gyáracskában, a derékhadban.

— A derékhadban is harc folyik. Sőt ott születnek a tizedek, amiket a tervjelentések közölnek.

Úgy látszik a termelésben talál igazán magára, bár nem időzik egy-egy kérdésnél sokáig, de rövid mondataival átfutja keresztbe-kasba a legfontosabb dolgokat. A fonák helyzeteknél mintha keményebb lenne a hangja.

— Az a baj, hogy mire néhány jó intézkedés ide eljut, a sok közvetítő állomáson megcsavargatják kezét- lábát. Itt van például a takarékossági intézkedés.;.

Telefonál valakinek, mire behoznak a szobába egy nagy dobozt. A doboz oldalán látni, hogy drága holmit szállíthattak benne. „Törékeny”, „Express” feliratok, de a bélelése sem mindennapi.

— Tudja mi volt benne? — Ez a három kis fémrudacska, — emel fel az asztalról három ceruza nagyságú vasdarabkát.

Nem tudom, mit is szóljak ehhez.

— Ugyanakkor gépeink 50— 60 éves masinák. Amíg két műszakban dolgoztunk, évente másfél milliót adtak a gépek felújítására, rendbentartására. Most három műszakra álltunk át, a költségeket -500 ezerre csökkentették. A gépek sebességét is gyorsítottuk... Nehéz lesz a dolgunk.

A gyárról hosszan beszél, az asszonyokról és a lányokról. Ha egy maréknyi kender- kóc leesik az udvaron, felveszik, nehogy kárba menien, Néhány fillér talán, de akkor sem szabad hagyni. Van azonban aki megsértődik a figyelmeztetésre és morog, hogy máshol bálákat görget el a nemtörődömség..:

Mástól kell megtudnom, hogy Tarján Lajos tagja a Műszaki Tudományos Egyesületnek, s hogy több jelentős újítását hasznosították eddig a kenderfeldolgozó iparban. Közreműködött a kenderek vegyi kezelésében alkalmazott új technológia kidolgozásában, amelyet az országban mindenütt bevezettek. A kiváló újítókat megillető ezüst fokozat tulajdonosa, de megsze-mte a jogot már az aranyra is.

Élete, magánélete sem különleges. Egy kislánya van, jól élnek, sokat utazgatnak saját kocsijukkal. Mégis kérdem, hogy megtalálta-e céljait, elérte-e azt, amit el akart érni?

— Csak ember akartam maradni, s ezután is szeretnék az lenni. Itt a derékhadban.

Gazdagh István

*

>