Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek » Dunámon napló __________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_________ X XII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Ara: 50 FILLÉR 1965. Április art. péntek Éliizem címet nyertek: Béta-akna Széchenyi-akna Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat 21 EZER TONNÁVAL TERMELTEK» többet A komlói Béta-akna nem tartozik a régi bányaüzemek közé. de az elmúlt tíz év so­rán egyre többet lehetett hal­lani kiváló eredményeikről, s! '-eres munkaversenyeikről. Az elmúlt esztendőben vég­zett kiemelkedő munkájukat él üzem címmel honorálták a fe’ettes szervek. A tények, a melyek alapján kiérdemelték p. kitüntetést, a következőek: Termelési tervük 488 200 tonna szén volt, amelyet 510 140 tonnára teljesítettek, vagyis 22 000 tonnával ter­meltek többet, mint amennyi ez előirányzatuk volt, ez s zalékban kifejezve 104.5. \z összüzemi teljesítmény (r-v műszak alatt egy főre jutó kitermelt szén mennyi­sége). tervük 1 391 kilogramm volt, amellyel szemben 1 450 kilogrammot teljesítettek, 104,2 százalékot értek el. A szén termelésének ön­költsége tonnánként a terve­zett 298 forintban volt megha­tározva, elért eredményük 293.27 forint, vagyis 98,4 szá­zalék. \ mű szak fejlesztési tervben három tényezőt határoztak meg: a gépi jövesztést, a gé­pi rakodást és a gépi szállí­tást. A gépi jövesztés terve 10 000 tonna volt. tény 14 309 tonna (143,1 százalék). A gépi rakodás terve 15 000 tonna volt. tény 14 473 tonna (96,5 százalék). A gépi szállítás ter­ve 446 600 tonna volt, a tény 448 815 tonna (100,3 százalék). A baleseti mutató (100 000 műszakra jutó gyakoriság) az előző esztendő tényadataihoz leit viszonyítva. A gyakoriság l<>6'!-ban 77.4 volt, 1964-ben 73. a súlyosság 1963-ban 20,9 volt. 1984-ben 19,1, halálos baleset 1963-ban 3, 1984-ben nem volt halálos balesetük. A Béta-akna az élüzem címmel együtt 53 000 forint pénzjutalmat kap. Az ünne­p-ívre 29-én a reggeli mű­szakváltás idején kerül sor az akna felolvasó termében. 300 KILOGRAMMAL EMELKEDETT AZ EGY FŐRE JUTÓ TERMELÉS A pécsbányatelepi Széche­nyi-akna ugyancsak élüzem címet nyert a múlt esztendei kiváló munka jutalmául. A pécsbányatelepi bányászok az idei évijén is jól „indultak’ három és fél hónap után első helyen állnak a mecseki szén- medence bányaüzemei között. A múlt évben 534 800 ton­na szén kitermelése volt a termelési tervük, amell>el szemben 553 465 tonnát ter­meltek; 103,5 százalékra tel­jesítve tervüket. A Széchenyi-akna bányászai különösképpen az egy főre ju­tó termelésben értek el dicsé­retes eredményt. Amíg 1963- ban az összüzemi telje­sítményük 1 196 kilogramm volt, az 1964-es évi tervüket már 1430 kilogrammban határozták meg. A felemelt tervet túlteljesítették, az össz­üzemi teljesítményük 1495 kilogramm volt. Az önköltségük hasonlóan jól alakult a múlt év során. Amíg 1963-ban 306,36 forint­ba került egy tonna szén ki­termelésének költsége, addig 1964- ben 291,55 forintért ter­meltek egy tonna szenet, a tervezettnél 3,4® forinttal ol­csóbban. A balesetek száma ugyan­csak számottevően csökkent az előző évhez viszonyítva: az 1963-as gyakoriságú számuk 108,3 volt, a múlt évben pe­dig 99. A Széchenyi-akna dolgo­zói 56 000 forint jutalmat kap­nak az élüzem cím mellé, az ünnepséget ők is 29-én ren­dezik meg a fél egyes mü- szakváltás idején. 35 MILLIÓ FORINTOS ÉPÍTÉSI MUNKA A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat az építőipari válla­latok közül egyedül szerez­te. meg a kitüntető élüzem címet Baranya megyében. A vállalat egy esztendővel előbb, 1963-ban csak 27 mil­lió forint értékű tervet telje­sített. A múlt évben jelentős emelkedést írtak elő a válla­latnak: a tervük 34,5 millió forint volt, amelyet túltelje­sítettek, összesen 35 millió forint termelési értéket állí­tottak elő. Említésre méltó, hogy a Pécsi Építő és Tatarozó Vál­lalat a múlt év során össze­sen 320 építményt adott át, s minden esetben eleget tett a szerződéseiben megszabott ha­táridőknek, s határidő elmu­lasztás miatt egyetlen fillér kötbért sem fizettek. Büsz­kén említik munkáik között a többszintes társasházakat, például a Surányi Miklós ut­ca melletti panorámikus for­májú négyszintes épületet. A vállalatnál igen szépen alakult az egy főre jutó ter­melési érték: amíg 1963-ban egy építőipari munkásra jutó építési és szerelési munka ér­téke 127 668 forint volt, ad­dig a múlt évben 133 369 fo­rintra emelkedett. A vállalat az élüzem cím mellé 17 000 forint jutalmat kap, az ünnepélyes élüzem avatásra 30-án este fél hét­kor kerül sor az Olimpia ét­teremben. MÁSFÉL MILLIÓ TONNA Kö A Déldunántúli Kőbánya Vállalat központja és egyik bányaüzeme Komló városában van, a vállalat többi bányája Nagyharsányban, Erdősmecs- kén és Polgárdiban helyezke­dik el. A vállalat a múlt évben másfélmillió tonna követ ter­melt, s valamivel túlteljesí­tette az előírt tervét. Terme­lési értékük 74 millió fo­rintról 75,4 millió forintra emelkedett. A Déldunántúli Kőbánya Vállalat az ország hat kőbányavállalata közötti munkaversenyben a múlt év­ben az első helyre került, amiért 5 000 forint pénzjutal­mat kaptak és elnyerték az iparág vándorzászlaját. Az idei élüzemavató ünnep­ségüket 30-án délután a széntröszt komlói irodaházá­nak nagytermében rendezik meg. A vállalat az élüzem címmel együtt körülbelül 30— 32 000 forint pénzjutalmat kap. A Mecseki Ércbánya Válla­lat ércdúsító üzeme ugyan­csak elnyerte az élüzem cí­met Magyar javaslatot fogadlak e! Géniben avillamosenergía-termelés egységes mérésére Az ENSZ európai gazda­sági bizottsága villamosener­giai szakbizottságának statisz­tikai munkacsoportja a na­pokban tartotta 8. ülésszakát Genfben. A csoport elnökévé ismét — ezúttal negyed ízben — Teőke Gézát, a magyar villamosenergiaipar képvise- j lőjét választották meg. Az : ülésszakon tárgyalták többek i között a szilárd, a folyékony és a gáznemű energiahordo­zókkal, valamint a vízierővel termelt villamosenergia össze- [ hasonlítására és összegezésére vonatkozó javaslatokat. Vég­eredményben azt a javaslatot | fogadták el, hogy a vízierő- ! művi villamosenergiát, sta- I tisztikai szempontból, minden- ! kor annyi kalóriával vegyék egyenértékűnek, amennyivel az a korszerű hőerőművek­ben termelhető. Jelentékenyen nő az álta’ános iskolát befejezők száma I tízéves tanköte'ezettség bevezetésének e’ső tapasztaltai A Művelődésügyi Miniszté­rium Tanügyigazgatási Osz­tályán összegezték a tanköte­lezettség tíz évre történt fel­emelésének eddigi tapasztala­tait. Az iskolai statisztikák adatai szerint az általános is­kola nyolc osztályát 16 éves korig eredményesen végzettek aránya az 1953—54-es tanévi 67,5 százalékról, 1958—59-ben már elérte a 77 százalékot. A nyolc osztályt 15 éves korúkig végzettek aránya az _ 1959— 60-as tanévben az előző évi 75,7 százalékról 80,5 száza­lékra növekedett, a nyolc oszr tályt 16 éves korig végzettek aránya pedig 82,8 százalékra emelkedett. A 10 éves tankötelezettség bevezetésének pontos ered­ménye csak az idei tanév be­fejezésekor mérhető le, annyi azonban máris megállapítha­tó, hogy a fejlődés nemzetkö­zi viszonylatban is figyelem­re méltó: az általános iskolát befejezők száma az elmúlt évekhez képest előrelátható­lag jelentősen növekszik. Az első osztályba jelent­kezésnél a tapasztalatok nem Tiltakozó gyűlések Országszerte folytatódik a tiltakozó gyűlések sorozata, s városok és falvak lakói mély felháborodással bélyegzik meg az amerikai imperialis­ták újabb vietnami provoká­cióit. A Miskolci 15. számú Autójavító Vállalat dolgozói, a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt gyöngyösi üzemének dolgozói, a Battonyai Föld­művesszövetkezet tagjai mély együttérzésükről biztosítják a vietnami népet és felemelik szavukat az amerikai provo­káció ellen. Ma: Békenagyaktfva ülés A Hazafias Népfront Bara­nya megyei Bizottsága ma dél­előtt 10 órakor a városi tanács nagytermében béke nagyaktíva ülést tart a leszerelési hónap előkészítése céljából. Az ak­tíva ülésen a megye közel háromszáz népfront aktivistá­ja és a tömegszervezetek kép­viselői vesznek részt, akik a leszerelési hónap keretében előadásokat tartanak majd a megye községeiben. Az ülés részvevőit dr. Dezséri László, az Országos Béketanács főtit­kára tájékoztatja a legfonto­sabb nemzetközi kérdésekről, majd Igaz Sándorné, a nép­front megyei munkatársa a leszerelési hónap baranyai programját ismerteti. ilyen biztatóak, mert az arány az 1963—64. évi 98,3 százalék­ról az idei oktatási évben 97,1 százalékra esett vissza. A szü­lők egy része ugyanis hanyag­ságból, vagy az illetékes taná­csi szervek intézkedésének hiánya miatt nem jelentette be tanköteles korú gyermekét Az is gyakran előfordult hogy a bejelentés megtörtént ugyan, de a szülő nem tudta, hogy gyermekét a kötelező orvosi vizsgálat eredményétől füg­gően, júniusban, a tanév le­zárása után be kell Íratnia az iskolába. A 16 éves korig tartó tan­kötelezettség elrendelése egyébként azt is jelenti, hogy az idei tanévtől a különböző típusú középiskolák első és második osztályaiba járó ta­nulókat az iskolai rendszerű oktatásból nem lehet kizárni, bármely főhatóság felügyelete alá tartozzék is a tanintézet A képen: Novics János elvtáxs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és Neubauer József elvtárs, a komlói pártbizottság első titkára elhelyezik az emlékezés és hála koszorúját. Április 24. és május 20 között könnyített határátlépés Noviszádra és a Vajdaságba 72 óra alatt kiszolgáltatja a betétlapokat az IBUSZ A szegedi ünnepi játékok megtekintésére és a mohácsi busójárás alkalmával a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság állampolgárai könnyített beutazásra kaptak lehetőséget hazánkba. A Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság ugyancsak lehetővé teszi, hogy magyar állampolgárok könnyített — vízum nélküli — utazási lehe­tőséget kapjanak a noviszádi Szteria Drámai Fesztivál, va­lamint a Nemzetközi Mező- gazdasági Vásár megtekintésé­re, 1965. április 24. és május 20. közötti időszakban. Az utazni szándékozóknak útlevélkérőlapot kell besze­rezniük (személyenként 25 forintos okmánybélyeget. Kis- pécsi, Széchenyi téri, vala­mint komlói irodájában áru­sítanak. Az útlevélkérőlaphoz mellé­kelni kell a munkaadó kiuta­zásra vonatkozó javaslatát, valamint személyenként 100 forintos okmánybélyeket, Kis­korúak, amennyiben szüleik­kel utaznak, díjmentesen kap­ják meg a kiutazási enge­délyt. A szülő nélkül utazó, tizenhat évüket be nem töltött magyar állampolgárok számá­ra a felnőttekéhez hasonló eljárással szerezhető be a ki­utazási engedély, ebben az esetben azonban az útlevél­kérőlaphoz fényképet is kell mellékelni A háromnapra szóló kiuta­zási engedéllyel rendelkező személyek számára személyen­ként 10 000 dinár költőpénzt biztosít az IBUSZ. Azok, akik valutát igényelnek és még nincs valutanyilvántartó lap­juk, a nyilvántartó lap meg­váltására 100 forintot kell be­fizetniük. Vasúti jegyét min­den, kiutazási engedéllyel ren­delkező magyar állampolgár az IBUSZ-nál, illetőleg a vas­úti pályaudvarokon válthat­ják meg. A határátlépést vo­nattal Magyarbólynál és Kele- biánál biztosítják. A közúti átkelőhely Röszke—Horgosnál lesz. A kiutazók a Pénzügymi­nisztérium rendelkezése értel­mében 200 forint belföldi for­galmi értékű, nem kereskedel­mi jellegű ajándéktárgyakat vihetnek magukkal. Jugoszlá­viából pedig 300 forint érték­ben hozhatnak be vámmente­sen, nem kereskedelmi jellegű emléktárgyakat. Az IBUSZ pécsi irodájában felkészültek a várhatóan nagy forgalomra. Átcsoportosítást hajtottak végre, hogy a lehe­tőségekhez mérten zavartala­nul történhessen a betétlap k kiadása. Az érdeklődőktől és a kiutazni szándékozóktól azt várják, hogy legyenek fegyel­mezettek és sürgetéssel, türel­metlenkedéssel ne zavarják a betétlapok kiadásával foglal­kozók munkáját. A betétlapok kiadásánál érvényben levő könnyített eljárás egyébként azt is jelenti, hogy legköze­lebb 72 órán belül minden igénylő megkapja a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságba szóló, vízum nél­küli beutazási engedélyét. * DCoszomzíui üíinepJÍíj, a komló' Jlznh* vnát Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének kilen cvenötödik év­fordulója alkalmából csütör­tököm délután 4 órakor ko­szorú zási ünnepséget rendez­tek Komlóm, a Lenin-szobor- nálL Az ünnepség szónoka Jázibinsek Vilmos elvtárs, a Komló városi Pártbizottság tagja, megemlékezésében mél­tatta Lenin fáradhatatlan munkásságát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom elő­készítésében és győzelemre vitelében. Mint Marx és Engels tanításának továbbfej­lesztője, új fejezetet nyitott a munkásosztály forradalmi har cának történetében. Jázibinsek Vilmos elvtárs ünnepi beszéde után a Lenin- szobor talapzatán a megyei és Komló városi Pártbizottság, a városi tanács, a Hazafias Nép­front, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a fegyveres tes­tületek, valamint a szál; ma­közi bizottság képviselői he­lyezték el koszorúikat

Next

/
Thumbnails
Contents