Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

m Április a. napló 3 Hanyag, pazarló gazdálkodás Kallódó importanyagok — Értékes kábelek a selejt között A Komló városi Népi El­enőrzési Bizottság a társa- ialmi tulajdon védelmével kapcsolatban vizsgálatot tar- ;ott. A vizsgálat igen sok liányosságot fedett fel. AHOL EGYETLEN TÉTEL SEM EGYEZETT A Víz- és Csatornaművek aktárai nedvesek és nyirko- ak, emiatt több anyagot a önkremenés Veszélyeztet. '.2 anyagok — a raktár ke­llőjének állítása szerint is — zakszerű kezelést nem kap­lak. A népi ellenőrök tíz ■okrócot is találtak, amelyek nyilvántartásban nem sze­meltek. A vállalat szerint :»k a városi KISZ-bizottság "íajdonai. Találtak egy rák­ért. amelyben körülbelül 0 000 forint értékű anyag olt, de ezekről nyilvántartás tries. Szúrópróba-szerűen 20 •le anyagot vizsgáltak, va- on egyezik-e mennyisége a aktári nyilvántartással. Egy étel sem egyezett. Találtak ét trafót, amelyek értéke lintegy 100 000 forint Eze- :et még 1962-ben szerezték ie egy tervezett beruházás- ioz. de beépítésre nem kerül- ek, sőt a közeljövőben Sem asználják fel. Az egyik te- ephelyen 20 kilogramm kü- jnféle méretű használható savar kallódott a fémforgács özött. Ezen a telepen 19 odronyos vaságy van a sza- adban. továbbá bontásból redő ajtók, ablakok, de zekről nyilvántartás nincs; A Helyiipari Vállalat rak- Srozási rendje sem kielégí- 5. A raktárak túl zsúfoltak, z anyagok elhelyezése és zakszerű kezelése lehetetlen, i. vállalatnak 14 különböző eiven van raktára. Vannak Ivan raktárak is, ahol az ei- elyezett anyagokról még ivílvántartás sincs. A Kossuth ,ajos üti telephely udvarán vízvezetékszerelő részleg sőanyaga szétdobálva fekszik. CSAK NAPOK MÉLY A ÉRKEZNEK A SZÁLLÍTÓJEGYEK A Tolna megyei Állami ’pítöipari Vállalat komlói pítkezésein igen sok a hiba. 1 felsőplatói építkezésen _ _a eérkező anyagok mennyisé- ét nem tudják ellenőrizni, lert csak napok múlva kap­ák meg a szállítójegyeket. A j?-nin téri lakásépítkezésnél z asztalosáru nyitott fészer- ien volt tárolva. A radiáto- ok egv részét a szabadban lelvezték el a felvonulási Amikor Horváth Károly megérkezett a Bőrgyárba, s csak egy kis fekete akta­táskát hozott magával, a villanyszerelők meglepőd­ve néztek össze. — Kérem, ha három na­pon belül nem javítjuk ki a hibát, 200 000 forint ér­tékű kár lesz a termelés­ben — mondták. — Nem hozta el a hibakeresőt? Horváth Károly kis tás­karádióhoz hasonló barna dobozt meg a 20 centi hosz- szú és hat vagy nyolc cen­ti átmérőjű rudat szedett elő az aktatáskából. — Mikor fektették le a vezetéket? — Ki tudja azt Vala­mikor a háború előtt, úgy harmincnyolcban vagy har­minckilencben — emléke­zett egy idősebb szerelő. — Ha jól tudom, itt húzódik az út alatt, innen a lakatos műhelytől a cseres előtt, ^ a vízfolyáson át a trafóig. De hogy hol a hiba, azt csak az isten tudja. — Hát akkor . menjünk először a trafóhoz, aztán majd meglátjuk .; ? A szerelők kíváncsian fi­gyelték a műszert, amely siooló hangot hallatott a kábel fölött. Egy helyen aztán elhallgatott. Horváth elvtárs egy lépést tett visz- szafelé, a sípolás újra kez­dődött, majd előre lépett, a elhallgatott. épület mögötti csapadékvíz csorgában, kitéve a rozsdá- sodásnak. Az épületen belül 3—4 mázsa cementet találtak elszórva. A gimnázium és az 506-os építkezésnél az asztalosáru egy részét nyitott fészerben helyezték el, kitéve a defor- málódásnak. Ezeket az ajtó­kat és ablakokat már új ko­rukban javítani kell, de so­hasem fognak jól záródni. 120 mázsa meszet gondatlanul le­takarva a szabadban tárol­nak. ennek egy része már tönkrement. Az építkezés több területén a drága import zsaluzóanyagok és vízvezeték­csövek kallódnak. Az épülő gimnázium két felső szintje elázott, ezért a korábban fel­hordott vakolat lepergett. En­nek újra vakolására lesz szükség. A központi anyagte­lepen elhelyezett nagymennyi­ségű égetett mész és cement egy része a hosszú tárolás miatt értékét veszítette. Itt a főhiba. hogy nem a régeb­ben érkezett anyagokat hasz­nálják fel, hanem az újab­bakat, mert azok könnyebben hozzáférhetők. ÉRTÉKES ANYAGOK SZANASZÉJJEL A Kossuth-bányaüzem, a hozzátartozó Hl-as akna és a gépüzem területén Is Igen sok hibát találtunk. A rak­tári épületek sok helyen be­áznak, kár keletkezik a tá­rolt anyagokban. Az üzem te­rületén sok vashulladék fek­szik, a begyűjtő vállalat több­szöri felszólításra sem szállít­ja el. Egy csillében eredeti kötegben múlt év szeptembe­re óta 768 használható me­revítő lemez rozsdásodott el Több helyen találtunk nagy- mennyiségű használt csap­ágyakat, ezek között import anyagokat, amelyeket már az üzemköltség között régen el­számoltak ... Enftek oka: a raktárból feleslegesen véte­lezték ki. vissza azonban már nem szállították. Miután a kivételezett de fel nem hasz­nált anyagok készletként a nyilvántartásban már nőm szerepelnek, így szinte kínál­ják magukat a fusizőknak _ a tolvajoknak. Az udvaron ér­tékes gumiszalagok. kábelek kallódnak a selejtes anyagok között. A zobákl bányaüzem még csak néhány hónapja üzemel, nem kész a tereprendezése és nincs kerítése. Nincsenek anyagtároló fészerek, öt vál­lalat dolgozik az üzem terü­letén, ezek anyagai a legna­gyobb összevisszaságban, ren­dezetlenül elhelyezve. A vál­lalatok azt sem tudják, kié az egyik, kié a másik anyag Az I-es és Il-es aknák mögött a szemétben még jó 190-as tolózárak hevernek. A raktári fészer és a palahányó közötti részen új vasajtó és ablakke­ret fekszik a sárban. Ugyan­itt egy 15 KW-os elektromo­tor fekszik a földben. Talál­ható itt vitla, sínváltó és le­mezkarika a föld között. Az udvaron tizenhat 600-as vil­lamos légcsőventillátor hever letakafatlan. MEGKEZDTÉK A RENDCSINÄLÄST A NEB ülésen a Kossuth bányaüzem vezető könyvelője elmondotta, hogy megkezdték a rendcsinálást. A szocialista brigádok vállalták, hogy va­sárnaponként rendet terem­tenek az üzem területén. Re­méljük, hogy üzemeink és vállalataink vezetői mindezt megszívlelik, a vizsgálat meg­állapításait és hatékony in­tézkedést tesznek a takaré­kosság és a társadalmi tu­lajdon védelme érdekében. Kiss István, a Komló városi NEB elnöke Utasszámláláson Kora reggel 300 diák indult útnak, — talán élete első köz- szereplésére: számlálóbiztosok voltak a városi autóbuszvona­lakon. Hogyan zajlott le az utasszámlálás? Rosszul kezdő­dött, a számlálóbiztosok — az utasokkal együtt — először is jól megáztak, legalábbis azok, akik a megállóhelyeken telje­sítettek szolgálatot. De ilyen esetben a kis esőverés nem sokat számít, fő a kötelesség teljesítése. Utasok és számlálúlanok A Petőfi utcai megállónál idős házaspár szállt fel a húszasra. A biztosok munkába léptek: A szokásos kérdések. — Hová? — kérdezik a né­nit — A vasútállomásra. Beírták, a szelvényt letép­ték és visszaadták az utasok­nak. A néni tovább folytatja a beszélgetést. — Át kell szállni a vasút­állomásra igyekvőknek. Jobb lenne, ha arrafelé is járna autóbusz, ha már a villamost megszüntették. Lassan járt az Igaz, de... Az új-mecsekaljai végállo­más igazi főhadiszállás. A for­galmi szolgálattevők, ellen­őrök és a számlálóbiztosok népes serege szorgoskodik. Be­Kétszéz fazon ofven színben A pécsi Kesztyű és Bőrkonfekció Ktsz ebben az évben kétszázhatvanezer pár kesztyűt készít. Legnagyobb részét exportra szállítja. A nappa-ke?ztyűket kis szériában gyárt­ják ötven színben és több mint kétszáz fazonban. Müller Margit Berta Hajnalkával a szövetkezet export-csomagoló- Jában „házi próbát” tartanak a legújabb fazonú kesztyűk­ből. Röntgenszem az aktatáskában — Itt jelöljék meg. Most a lakatos műhelytől követ­jük majd a kábel nyom­vonalát. Elindultak. A ké­szülék sípolt és vezette őket a kazánház mellett, át a vízfolyáson, s amikor a megjelölt helyre értek, új­ból elhallgatott. — Itt van a hiba. Itt ás­sanak! — No erre én kíváncsi vagyok — mondta a cso­portvezető. — Ha ftem itt *an a hi­ba, kifizetem az emberek munkabérét — erősítette Horváth Károly. Előkerültek az ásók, a feszítővasak, egy U-alakú vasgerenda zárta le a ká­bel felett a talajt. Horváth elvtárs az órájára nézett Harmincnyolc perc tett el és i. s — Azt a nemjóját! Hát valóban itt a hiba. Hiszen ez valóságos röntgenszem! — csodálkoztak a villany- szerelők. Csak ők tudták igazán, milyen nagy mun­kától szabadultak meg az­zal, hogy ez a „földbelátó” megjelölte a hibát. Egy-ket­tőre készen lesznek a javí­tással és indulhatnak újra Horváth Károllyal, a MEGYEVILL főművezető­jével most erről a kis mű­szerről beszélgetünk, szü­letésének körülményeiről és tulajdonságairól. Hiszen ha „csak” annyit tud, mint amennyit a Bőrgyár­ban produkált, az is elis­merésre méltó. De erről beszéljen inkább a műszer konstruktőre. — Körülbelül három év­vel ezelőtt sok rássz ká­belt kaptunk. Egyre-másra zárlatosak voltak. Hogy egy vezeték melyik részén hi­bás, nehéz megállapítani. Vannak hibakeresők, de csak hálózati feszültségen használhatók, súlyosak, ter­jedelmesek, szállításuk költséges és devizába kerül­nek. — Nekünk olyan kellene, amely kis helyen elfér, könnyen hordozható és hálózati feszültség nélkül is használható — tűnődtünk a főmérnök elvtárssal. — A gondolat nem hagyott nyu­godni. Hetekig törtem a fejem, szakkönyveket ol­vastam, leírtam az elképze­léseket, aztán módosítottam, 1m egy jól* elgondolásra jutottam. És . két hónap el­teltével összehoztam az első készüléket. S hozzá hasonlóan most itt áll előttünk a hetedik, amelyről elmondható, hogy hirtelen összeszámolva 21 fajta hiba megjelölésére al­kalmas. Legalábbis az ed­digi kísérletek emellett szólnak. A Bőrgyárban egy régen lefektetett villamos kábel nyomvonalát és a hiba he­lyét jelölte meg, A Tanár­képző Főiskolán egy negy­ven évvel ezelőtt lefekte­tett vízvezetéket derített fel. Az ércbányában egy villamos kábelt találtak meg a segítségével. Uj-Me- csekalján a vezeték nyom­vonalát követve az egyik lakóház alagsorába hívta a szerelőket, jelezve, hogy ott a hiba. A másik hibát egy elágazásnál vette észre. Kipróbálták a gépkocsik, motorkerékpárok javításá­nál is. Kifogástalanul ellen­őrizhették vele a gyújtást, a csapágyak és a hengerek helyes működését, a fogas­kerekek egymáshoz kap­csolódását. Sőt a vasúti so­rompónál jelezte, hogy 2 kilométeren MSI vonat kő­fut egy csuklós huszas: GA 26-11 a rendszáma, Kurucz János vezeti, Hohnér Jenőnó a kalauz. 12 óra 15 perckor indultak Fehérhegyről és 12 óra 45 perckor érkeztek az új-mecsekaljai végállomásra. A számlálólapok a nagy borí­tékba kerültek: Összesen 120 darab. Barka József né forgalmi szolgálattevőnek üzenetet ad­nak át: — Van a fehérhegy! meg­állónál egy diák, még nem váltották le. Az asszony intézkedik és az­tán mondja: — Nagyon ügyes gyerek volt. — És az itteniek? Barkáné egy orkánkabátos fiúra mutat. — ö volt itt a munka lel­ke ... Belép a fiú. Lénárt Endre, a Nagy Lajos Gimnázium III. a. osztályos tanulója. — Mikor kezdte? — Reggel fél hatkor. — Az utasokkal nem volt semmiféle affér? — Az utasok nagyon rende­sen viselkedtek, a többségük megértette, hogy szükség van erre az utasszámlálásra, per­sze, voltak, akik ... — Kik? — Némelyik lány félreértet­te a kérdezősködést. Azt hit­ték ismerkedni akar az em­ber. — Pedig erről szó sincs, Igaz? — Szolgálatban vagyunk, kérem. Számolási közjátékok Újabb csuklós fut be a vég­állomásra: GA 26-18-as rend­számú, Szilágyi Mihály vezeti és Kiss Mária a kalauz. Há­rom diákfiú a számlálóbiztos. Gyimesi László és Kulisch János a hátsó peronon írta az zeledik. De jelzi a készülék a légvezeték hibáit is, ha alatta haladnak vele. Horváth Károly sokszo­ros újító. Amikor még Komlón a bánya villamos­üzemében dolgozott, 87 újítását vezették be, alig öt év alatt pedig itt a MEGYEVILL-nél 10 újí­tását alkalmazták. Legjob­ban ezt a kis hibakereső műszert szereti és tartja legtöbbre, hiszen ez az ipar számos területén érdeklő­désre tarthat számot. Ezt bizonyítják az eddigi ren­delések is. Horváth Károly mindig türelmetlenül keresi az újabb, a jobb megoldáso­kat Türelmetlenül kutat, de óriási türelemmel és lel­kiismeretességgel készítet­te ezt a kis tranzisztoros készüléket, melynek alkat­részeit csak finom fogóval vagy csipesszel lehet meg­fogni. Türelmetlenség és türe­lem jól megférnek egymás mellett. Kelemen elvtárs, a vállalat igazgatója mondja róla, hogy e két tulajdonság is oka annak, hogy már harmadszor választották párttitkárnak. Türelmet­lenség a munkában, türe­lem az emberekhez. akik még ennél a kis műszernél is érzékenyebbek. Csépányi Katalin adatokat, elöl meg Lábady fmre szedte össze a lapokat. Meszesen két szovjet asz- =zony szállt fel a buszra. A fiúk kérték őket. hogy f-ÖPsék ki a számlálólapot. Persze, nem értettek semmi * az as­szonyok. Igaz, a fiúk orosz tu­dása is csodött mondott. — Hogyan sikerült mégis? — Felírtuk hol szálltak fel és hol szálltak le. Kuncognak a számlálóbizto­sok: egy idős néni még a születési évét Is diktálta, ami­kor adatokat kértek tőle. Két cigónyasszony meg csak my- nyit mondott: — Ne maceráljanak kérem. És a kalauznő elégedett volt-e a fiúk munkájával? — Nagyon helyesek voltaki és szépen dolgoztak. A 27-eseu Néhányszor végigutaztam a vonalon. Úgy vélem ez a leg­zsúfoltabb járat. Igaz, a ko­csik befogadóképessége na­gyon kicsi. A Hal téren »ok a felszálló. A Pécsi Dózsa NB I-es labdarúgói is erre a busz­ra szállnak fel: Dunai dr., Tö­rök, Halasi, Györkő... — A számlálólap megvan? — kérdem Dunait. — Rendben. A Tüzér utcánál sokan le- szállnak, következik a végál­lomás: a Gyümölcs utca. Uta­sok is véleményt mondanak. — Jó lenne, ha a 27-es a Szigeti-vámig közlekedne. Indulunk vissza. Egy fiatalasszonynak a számlálóbiztosok töltik ki a lapját. — Honnan jön? Elpirul az aszony és kéri a lapot, hogy majd 6 kitölti. Semmi akadálya. Kossoüi téri centrumban Rengeteg autóbusz áll a té­ren, de percenként érkeznek és indulnak. Különösen a 39-es és a 40-es. A számláló- biztosoknál is váltás van. A Nagy Lajos Gimnázium diák­jait a Széchenyi Gimnázium tanulói váltják fel. Szakonyi elvtárstól, az AKÖV igazgatóhelyettesétől érdeklődöm az utasszámlálás tapasztalatairól. — Először is minden elis­merés a diákoknak, akik szív- vel-lélekkel végzik számlálási feladataikat. Az utazó közön­ség nagyrésze támogatta mun­kánkat és megértette, hogy szükség van erre a felmérés­re. Akadtak persze olyan uta­sok is, akik zaklatásnak vet­ték az utasszámlálást. — Mire törekednek ezzel a számlálással? — A honnan-hova kérdések­re adott válaszokból több min­dent megtudunk: milyen cél­ból utaznak az emberek, me­lyik városrészből, sőt, melyik utcából és merre áramlik leg­jobban a közönség. — Mikorra dolgozzák fel a számlálás adatait? — A Közgazdasági Techni­kum ipari és kereskedelmi ta­gozatának diákjai elvégzik a kódszámok kiírását, aztán gé­pi adatfeldolgozásra kerülnek a számlálólapok. Néhány hét eltelik, mire készen leszünk az adatfeldolgozással. — Volt-e már ilyen felmé­rés? — Magyarországon -rég nem. Mi egész napon minden utast megkérdünk falában elégedettek vagyunk -z utasszámlálás munkájával. Gazdagh István «

Next

/
Thumbnails
Contents