Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-21 / 93. szám

IMS. ÁPRILIS M. napló 3 Pécs közbiztonsága megfelelő 4 gazdasági szervek több gondot fordítanak már a vagyonvédelemre Az MSZMP Pécs Városi Végrehajtó Bizottsága tegnap ilést tartott. A napirendi pon- ok között szerepelt a város közbiztonsági és közrendvédel- ni helyzetéről szóló tájékoz­ató is, amelyet dr. Bemáth 'ános, a Pécs Városi Rendőr- kapitányság vezetője terjesz- ett a bizottság elé. Sok a kisebb lopás A tájékoztató megállapítja, logy a város közrendje, köz- liztonsága megfelelő, vannak zonban nyugtalanító jelensé- ;ek is, mint például a testi értések bűncselekménye. Je- entős mértékben nőtt a tár- adalmi tulajdon sérelmére el­övetett bűncselekmények szá­la, viszont csökkent a szé­léi yi tulajdon sérelmére el­követett bűncselekmények zárna, bár ez utóbbi még linóig igen jelentős. A lo- lások közül legtöbb az alka- imszerűen elkövetett, az öltő- ői lopás, számottevő a jár- aűvek ellopása, valamint a árművekben elhelyezett tár- yak: orkánkabát, fényképe- őgép stb. „eltűnése”. Az al­áírni lopás«* kategóriájában zámottevő volt a függő fo- yosós lakóházakban a kiterí- ett ruhaneműk ellopása. Jelentős fejlődés tapasztal­até a rendőrség gyorsaságá­én, a helyszínre gyorsan Tegérkeznek. Ennek volt kö- zönhető például a Bizományi áruházban, a Vegyesipari rállalatnál elkövetett betörés etteseinek elfogása. A fiatalkorúak részvétele a önözésben nem volt nagy rányú. Főleg vagyon elleni űncselekményeket követtek 1. Az utóbbi negyedévben zonban megszaporodott kü- inősen a gyermekkorú ak ál- U elkövetett bűncselekmé- yek száma. Az új-mecsekal- li 2-es, 5-ös, 6-os napközi tthonban történt betörés, lo- ás, telefont rongáltak az igosotn téren, a Kaposvári teában, Szabolcs-faluban, a 'olbuhin úton, betörtek a D6- ia-épület raktárába. Az el- lúlt évben 15 esetben követ­ik el garázdaságot 15—25 vés fiatalok. A bűn csel élő­lények elkövetésére legtöbb atalkorút a rossz baráti kör- yezet inspirálja. iathatósabb intézke- lések a pazarlás ellen A jelentés megállapítja, ogy a gazdasági szervek dön- í többsége feladatának te­inti a vagyonvédelmet, míg korábbi években ezt csu- án rendőri kötelességnek te­intették. A probléma ma in- ább az, hogy a gazdasági ve- etők nem eléggé disztingvál- ak, és olyan jelentéktelen gyekben is feljelentést tesz­ek, ami nem tartozik a rend- rség hatáskörébe. Például ez v első három hónapjában ibb mint 100 esetben a rend- rség megtagadta a nyomozást, ' mert nem bűncselekmény tör­tént, hanem csak kisebb fe­gyelmi vétség s ez a vállalat hatáskörébe tartozik A társa­dalmi tulajdon sérelmére el­követett bűncselekmények zö­me az építőiparban és a ne­héziparban jelentkezett túl­nyomó többségben 1000 forin­ton aluli lopásokban. Szeren­csére kevés a társadalmi tu­lajdon kárára elkövetett na­gyobb bűncselekmény. Pazarló garázdálkodás miatt még nem indult a városban büntető el­járás, a jövőben azonban hat­hatósabb intézkedések szüksé­gesek. A társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűncselek­mények közül például csak egyet, amely a laza ellenőr­zés miatt történt: 1964 decem­berében nyomozást rendeltek el Kiss Istvánná ellen sikkasz­tás miatt A bűncselekményt úgy követte él, hogy a 12-es Autóközlekedési Vállalatnál a KST pénztárosa volt és az év végén mintegy 39 000 forintot nem tudott kifizetni. A nyo­mozás megállapította, hogy a pénztárosi munkát teljesen egyedül látta el, sem a KST elnöke, sem titkára nem el­lenőrizte gazdálkodását A bűncselekmények megelő­zésében nagy segítséget nyúj­tanak az önkéntes rendőrök, ez év első negyedében például 78 jelzést adtak szabálysér­tésekről és köiel 20 személyt állítottak elő. Éz időszak alatt 7 önkéntes rendőr kapott ki­tüntetést többen írásbeli di­cséretet. Jelentős segítséget nyújtanak a bűnüldözés mun­kájában a munkásőrök is. Ami a megelőző munka egyik részét képezi: 1964-ben több mint 100 figyelmeztető levelet küldött a rendőrség különbö­ző gazdasági egységeknek. A levelek zöme a nem megfele­lő biztonsági berendezések, az anyag- és terménytárolás kö­rül tapasztalt hiányosságokkal foglalkozott. A bűnözés meg­előzését nagymértékben segí­tette az URH-szolgálat is. Az URH-csoport szinte perceken belül tud beavatkozni a vá­ros bármely pontján történt rendzavarás megszüntetésébe. Ez a szolgálat az elmúlt év­ben több ezres rendőri intéz­kedést hajtott végre. Kitiltás, elvonókúra A tájékoztató jelentéshez a v. b. több tagja szólt hozzá. Felszólalt dr. Nemes Alajos, a megyei Rendőrfőkapitányság vezetője is. Elmondotta, hogy a visszaeső bűnözőkkel, akik nem vállalnak munkát, ha­nem a bűnözésből élnek, a jö­vőben az eddigieknél fokozot­tabban alkalmazzák a kitiltás, valamint a rendőri felügyelet alá helyezés módszerét. Be­szélt a kényszeralkoholelvonó- kúra jelentőségéről is, meg­említve, hogy felháborító egyes ittas emberek miként viselke«inek a városban, sőt, otthon családjuk körében is. Sürgette a kijózanító szoba létrehozását Megemlítette, hogy növelik a rádióval fel­szerelt rendőri autók számát Kijelentette, hogy a jövőben a lehető legerélyesebben jár­nak el azok ellen, akik a rendőrök intézkedését akadá­lyozni merik. Ambrus Jenő, a városi pártbizottság első titkára hozzászólásában a köz­úti balesetekkel kapcsolatban elmondotta, hogy számos út­vonalon javítják majd a köz­lekedési lehetőségeket, korsze­rűsítik az utakat. Szólt arról is, hogy a lopások megakadá­lyozásáért elsősorban a válla­latok szigorítsák meg az ellen­őrzést. Éttermek, italboltok ne szolgáljanak ki részeg embert, ezt az utasítást a jövőben még az eddigieknél is jobban kell ellenőrizni s a rendelet meg­szegőit szigorúan felelősségre kell vonni. 7~/ittipánök — Szokolaj felv, — Tavaszi körkép az ünnepek után 40000 holdon földben a mag — Többlépcsős vetés az állami gazdaságokban — Víztelenítik a siklósi és szigetvári járás földjeit Az ünnep utáni első mun­kanapon tovább tartott az „őszies” időjárás, a megye több pontján ismét megeredt az eső. S ha ez nem is ked­vez a mezőgazdasági munká­nak, komolyabb aggodalomra nincs ok, mert a jelenlegi helyzet sokkal kedvezőbb a tavalyinál. Míg tavaly ilyen­kor mindössze 25 000 holdon, addig most kb. 40 000 holdon földben vannak a magvak a termelőszövetkezetekben, s ez azt jelenti, hogy a korai 7őét oéqe a teleoizióban A szokottnál egy kissé hi- gabb volt az ünnepi műsor a televízióban. A változatosság­gal szemben ugyan nem lehet különösebb panaszunk, hiszen a három napon át a legkülön­bözőbb műfajokkal találkoz­hattunk; az esztrádmüsortól a születésnapi megemlékezésig, a Libresszóból közvetített iro­dalmi esttől egy szatíriaus ö«z szeállításig, a nézőben mégis maradt valami hiányérzet, amit nem lehet egyszerűen a közönség állandó jellegű, s nem mindig jóindulatú elé- gedtlenségével magyarázni. A húsvét a legvidámabb ünnep­napok közé tartozik, hagyo­mányait és tavaszias hangula­tát tekintve egyaránt, tehát a néző a közérzetének megfele­lő műsort kíván ilyenkor a képernyőn. Ez a megállapítás csak látszólag mond ellent az első mondatnak, a könnyed­ség, a lazább közérzet nem Szerelik a fejüzem gépeit V tervek szerint Július 8§-ra befejeződik az új tejüzem épl­ése- A legmodernebb angol, svájci és német gépekkel szere­ik fel. A pasztőröző, túrókészítő és tejátvételi üzerésszel már Ikésziiltek, most szerelik a palackozó-üzemet. Május végére be akarják fejezni. azt jelenti, hogy híg műsorra van szükség, példa erre ép­pen a hétfő esti műsorban szereplő Tóbiás és a többiek című összeállítás Wodehousc írásaiból. Nem arról van szó, hogy a kilencvenperces mű­sor mindvégig egyenletes szín­vonalú volt, hogy a vígjátéki feszültség állandóan százszá­zalékos elismerésre ragadtat­ta a nézőt (mert például Már­kus László, azaz Bertie Wooster visszatérő jelenetein a kissé megkoptatott helyze­tekkel együtt, esetleg csak mosolyogni lehetett) de a tré­fakedvelő nagybácsi (Feleki Kamill) és unokaöccsének (Káló Flórián) kacagtató ka­landjai, vagy a vasvért fo­gyasztó püspök (Szabó Ernő) és a kollégiumi igazgató (Ascher Oszkár) éjszakai csíny tevései és más jelenetek sa­játságosán angol humora ki­tűnően szórakoztatott Pe­terdi Pál, aki Wodehouse írá­sait televízióra alkalmazta, a többé-kevésbé mértéktartó és szellemes keret játékkal együtt folyamatosan, s főleg színvo­nalasan bánt az alapművek­kel. Külön érdemes megemlí­teni a Tóbiást alakító Sinko- vits Imrét, kimért, jellegzetes játékstílusát. A rendező a be­mutató előtt olyanféle nyilat­kozatot tett, hogy ha a nézők fele olyan jól szórakozik majd a képernyő előtt, mint ő és az átdolgozó író munka közben, akkor nyertek. Nem tudni, hogy ők mennyire szó­rakoztak jól, a Tóbiás és a többiek (a most a mozik mű­során szereplő A tizedes meg a többiek miatt ezt a címet esetleg meg lehetett volna változtatni) mindenesetre az ünnepi műsor kiemelkedő ré­sze volt. Nem lehet ugyanezt elmon­dani például az egyébként ki­tűnő irodalmi estről, amit Kapcsoljuk a Libnesszót!... címmel láthattunk, de ez a műsor egy másik alkalommal, meghittebb hangulatban lé­nyegesen nagyobb hatású le­hetett volna. Figyelemreméltó műsor volt még a szombati Gózon Gyula születésnapi ösz- szeállítás, viszont eléggé ve­gyes érzéseket ébresztett a nézőben a Tetőtől-talpig, a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főigazgatóságának és a Televíziónak a közös mű­sora, helyenként kissé bizony­talan is volt, főként pedig az ötletek folyamatossága hiány­zott. Végezetül néhány mondatot az ünnepi sportközvetítések­ről. A szombatot is beleszá­mítva, a három nap alatt va­lamilyen oknál fogva a leg­népszerűbb sportág, a labda­rúgás nem szerepelt a képer­nyőn, ez az ok természetesen nem ránk tartozik, a labdarú­gás az ünnepek alatt minden­esetre hiányzott. Az helyes, ha a Televízió más sportágak népszerűsítésére is gondol, mint például a súlyemelés, a röplabda, stb. (bár az sem megvetendő szempont, hogy a közönség igénye általában me­lyik sportág felé fordul) de ha a Televízió valamilyen mérkőzést műsorra tűz, ha közvetíteni akarja, akkor azt elejétől a végéig közvetíteni kell. A televízió nézői örül­tek annak, hogy láthatják az országos ökölvívó bajnokság döntőit, az egyébként kis be­fogadó képességű Sportcsar­nokból, az ökölvívás eléggé népszerű sportág, a nézők vi­szont nem örültek annak, hogy a műsoridő csak öt mér­kőzés közvetítéséhez volt elegendő. A feladott, elmaradt mérkőzésekre utólag nem le­het hivatkozni, hiszen az ere­detileg tervezett műsoridő ter­jedelméből már előre lehetett következtetni, hogy a nézők ennek a sportműsornak csak egy részét láthatják. Miért? Bosszantó. Annál is inkább, mivel ezt a felemás megol­dást lényegében alapos ok nem támasztotta alá. Epés megjegyzések helyett: remél­jük, hogy legközelebb nem lesz ilyen megoldásban ré­szünk. m vetésű növényekre már nincs gond. A borsó 100, az árpa és a zab 98 százalékban földben van, a kukorica vegyszeres gyomirtását pedig 60 száza­lékban végezték el a tsz-ek. Majláthpusztán vetik a kukoricát A legelőrehaladottabb a ta­vaszi vetési munka a Bogád- mindszenti Állami Gazdaság­ban. Kovács József főagronó- mus tájékoztatása szerint mintegy 1000 holdon már földben vannak a tavasa magvak. Elvetették már a napraforgót, borsót, zabot, burgonyát, lucernát a takar­mányrépát és 54 hold borsós napraforgót és borsós csala- mádét, sőt a kukorica egy ré­szét is. Baranya egyik legna­gyobb kukoricatermelő üze­me ez a gazdaság. A szántó- terület 50 százalékán — 2104 holdon — termelnek szemes és silókukoricát. Ezért a me­gyében az elsők között már április 5-én megkezdték itt a kukorica vetését és az esős idő beköszöntéséig 420 holdat el is vetettek. Háromlépcsős vetés Zengőalján Földben vannak a korai magvak a Zengőaljai Állami Gazdaság határában is. Feltű­nően nagy területen telepített ezen a tavaszon lucernát, fű­magot a gazdaság. Láng Béla főagronómus tájékoztatása szerint úgynevezett lépcsős ve­téssel biztosítják az állatok részére a zöld futószalagot. A borsós napraforgó 120 holdon már a földben is van. Két- három hét múlva újabb tábla borsós napraforgót, majd a harmadik lépcsőben naprafor­gós kukoricát és szudáni fü­vet vetnek. Végül az őszi ke­verékek lekerülése után — melynek etetését május elején kezdik meg — 73 hold másod­vetésű zöldtakarmányt vet­nek el. így az egész szezon­ban friss zöldet tudnak biz­tosítani a szarvasmarhák ré­szére. A zengőaljai gazdaság a megye egyik legjelentősebb gyümölcstermelő nagyüzeme. A 700 holdas gyümölcsösben a kajszi, a szilva, az alma és az őszibarack jelenti a legna­gyobb volument. Az elmúlt évben 149, az idén újabb 145 hold gyümölcsös fordul termő­re s 71 vagonos tervéből 40 vagon gyümölcsöt külföldre szállít a gazdaság. Az export követelmények Igen magasak, ezért a zengőaljaiak nagy gonddal ápolják gyümölcsösei­ket A fáik tavaszi metszését befejezték, s ezekben a na­pokban végzik a gyümölcsös Istállótrágyázását és a trágya bedolgozását. Nagy gondot je­lent a gazdaságnak a gyü­mölcsmanipulálás — osztályo­zás, csomagolás stb. .— lebo­nyolítása, amit az elmúlt év­ben a lovászhetényi üzemegy­ségben egy istállóból átalakí­tott épületben, Szilágypusztán pedig a szabad ég alatt oldot­tak meg. Ez azonban nem te­kinthető végleges megoldás­nak, mert az export reke­szek csomagolása igen kényes munka, nem beszélve arróJsg hogy ha mind a 700 hold tér» ’; more fordul, évente 500—600 vagon gyümölcs termését ér­tékesíti majd a gazdaság. A nagy gyümölcsmanipuláló üzem terv szerint a pécsvárt- di vasútállomás mellett épül meg a következő évben. Víztelenítés a szigetvári járásban Fontos munkát szakított meg az esős idő a szigetvári gépállomás körzetében Is. Az állomás nyolc gépe — négy SZ—100-as és négy Dutra ki­tavaszodás óta a járás legvl- zesebb termelőszövetkezetei­ben dolgozik. Vakond-dréne­zést végeznek, hogy a szántó­földeket mielőbb megszaba­dítsák a felesleges vizektől. Botykapeterd, Endrőc, Hóból és Teklafalu határában indu­lásra készen állnak most is a gépek, hogy az idő kedvezőre fordul, 2—3 nap múlva újfa megkezdhessék a munkát. A nyárra készülnek Az elmúlt héten a rossz idő miatt a bólyi gépállomás körzetében is leálltak a trak­torok. Akárcsak más járá­sokban, a talaj ott is nagyon beázott és nem bírja el a gépeket. A gépek zömét ezért a szállítási munkára összpon­tosították. A gépállomásnak június 30-ig kell teljesítenie tavaszi tervét, ezzel szemben április 20-ig a bólyiak már 30 százalékra állnak a terv­teljesítéssel, sőt a termelő- szövetkezetek által leszerző­dött tavaszi munkát már 90 százalékban teljesítették. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hátralevő időt nem használ­ják ki. Máris felvették a kap­csolatot más mezőgazdaság üzemekkel. Erdőgazdasággal, a Talajjavító Vállalattal s így közvetve mégis a termelőszö­vetkezeteknek nyújtanak se­gítséget. A téli gépjavítás befejezése után azonnal megkezdik a nyári felkészülést. A kombáj­nokat 80 százalékban már ki is javították, üzemképes álla­potba hozták, hegy ha meg­kezdődik az aratás, ne le­gyen egy nap kiesés sem a munkában.

Next

/
Thumbnails
Contents