Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-17 / 64. szám
MÁRCIUS 11 napló 3 Metszési bemutató Szentmiklőson Magaskordon-mfívelésű szőlőket telepítenek a tsz-ek Á Szőlészeti Kutatóintézet pécsi szentmiklósi telepén található az ország „legöregebb” Moser-féLe magiaisikor- rkm-mövelésű szőtetáblája. A kis, csak parcellának nevezhető kísérleti táblát 1955-ben telepítették Szürkebarát fajtával, mely tavaly holdanként 62 mázsás termést adott. Fürtjeinek súlya az átlagos 6—7 dekával szemben elérte a 10—12 dekát. Ezzel a kis táblával vonult be a hazai szőlő- termesztésbe az Európában jelenleg is legkorszerűbb nagyüzemi magaskordonos szőlőtermesztés. A megyei oártbizott- ság és a megyei tanács határozata alapján a baranyai termelőszövetkezetek a jövőben kizárólag az ilyen módszerrel művelt szőlők telepítésére kapnak engedélyt, mert mennyiség és minőség tekintetében. mindenekelőtt pedig a gazdaságosság tekintetében egyetlen más módszer sem veheti fél vele a versenyt. Otven mázsás holdankénü termés Ezt a megállapítást támasztotta alá az a kétórás gyakorlati bemutató, melyet kedden délelőtt a kutatóintézet szentmiklósi telepén tartottak a nagyüzemi gazdaságok szőlész szakembereinek és a szőlősgazdáknak. Dr. Diófási Lajos tudományos kutató, az intézet munkatársa tíz év kutatási eredményeinek a birtokában ismertette a Moser-féle szőlőművelés előnyeit más tőkeművelési módokkal ösz- szehasoniítva. Hogy milyen óriási mennyiséget tud produkálni ez a módszer, azt itt még ki sem próbálták, s nem is volna célszerű, hisz a magyar boroknál a minőség is nagyon fontos. Csehszlovákiában azonban egy Rizling szilvám fajtánál elérték a hol- dankénti 100—120 mázsás mennyiséget. Ennek cukorfoka csak 14—15-ös lett. Haza: viszonyok között 45—50 mázsás holdanként! terhelésre célszerű beállni, mert ebben az esetben a cukorfok is elér; a 20—21-et, amiből már igen jó bor produkálható. A keddi bemutatón a szakszerű tőkekialakítás és metszés ismertetése volt az elsődleges. Ezt megelőzően azonban a kutatók nyomatékosan rámutattak arra, hogy az új módszerre való áttérés alap- feltétele a rendszeres négyévenkénti szervestrágyázás legalább 400 mázsás mennyiséggel (ez kizárólag zöldtrágyázással érhető el), a nagy- adagú évenként 6—10 mázsas műtrágyázás. Igaz, hogy 8—10 mázsa műtrágya ára 1000 forint, de ez 10—15 mázsás több’et-szőlőtermést biztosit s így busásan megtérül a befektetés. Az áttérés alapja továbbá a korszerű huzalos támaszrendszer kialakítása, a jó fajtamegválasztás — kései érésű fajták, mint például a Bánáti rizline, Kadarka, Ezerjó, Sárgamuskotály stb. nem alkalmasak magaskordomos művelésre. Végül nagyon fontos, hogy a terület átlagos vagy az átlagnál jobb vízgazdálkodású legyen, mert csak így érhető el a tőkeként! legalább 4 kilogrammos termés. A cukortarta’om csak fél fokkal csökkent Ahol ezek a feltételek együtt vannak, ott át lehet, de át is kell térni erre a módszerre. Míg a hagyományos művelésnél a holdanként! tőkeszám 5000—6000 volt, addig a magas kordonmű vetésnél, mivel a sortáv 3 méter, a tőtáv 100—120 centiméter, holdanként csak átlag 1600 tőke van, de ezek a tőkék nem 1 kiló, hanem átlag 3—5 kiló termést adnak. Ilyen terméssel beállítható a holdanként! 45—50 mázsás hozam. A tőketerhelés ilyen arányú növelésével még nem csökken a cukorfok, a fenti terméshozam mellett 0,5—1 cukorfok csökkenést tapasztaltak a pécsi kutatók. Ez a fél fok áldozat azonban nem jelentős és megtérül az olcsóbb termelésben. A módszer rovására fel szokták hozni, hogy mivel a tőkét nem lehet télen betakarni, a szőlő ki van téve a fagyveszélynék. A korai és középkorai fagytűrő szőlőfajták a mecseki, szekszárdi és villányi borvidéken kockázat nélkül termeszthetők takarás (nélkül. A magaskordon kialakítása a jó metszésen múlik. A telepítés után az első évben rö- j vid csapra kell metszeni, hogy a tőke erősödjön, a második évben váltócsapos metszést kell alkalmazni, de ekkor már támasz — karó — is kell a szőlő mellé —, a harmadik évben már szükséges a huzal kifeszítése is, ekkor ha a szőlő erős, a hosszúcsap felső rügyéből származó vesszőt vízszintesen ki kell kötni. A negyedik évben ugyanezt kell megismételni a másik irányban. Vita van még a kutatók között, hogy a két irányba futó termőkar egy törzsből nőjön ki vagy a tőke két törzsű legyen. A pécsi kutatási eredmények a két törzs kialakításának helyességét igazolják, mert így kb. 15—20 százalékkal több termés érhető el. A termőkarok kialakítását akikor helyes megkezdeni, ha legalább 4—5 vessző eléri a 2,5—3 méter hosszúságot és a ceruzavastagságot. Az így kialakult tőkén a hatodik évben kezdhetjük meg a termőre- metszést. A tőke persze már közben is terem. A szentmiklósi telepen az Olaszrizling már a harmadik évben — 1964-ben — 7—8 mázsás termést adott holdanként és a negyedik évre 35 mázsás termést várnak tőle. A Pécsi Szőlészeti Kutató- intézet telepén a magaskordo- nos szőlő öt év átlagában 29,1 mázsás termést adott 22,9 cukorfokkal szemben a hagyományosan művelt szőlőkkel, melyek csak 23,9 mázsás termést produkáltak 23,5 cukorfokkal. A kisgazdaságokban ma még általánosan elterjedt bakműveléssel pedig öt év átlagában csak 13 mázsás hozamot tudtak elérni, az ilyen hozam mellett a szőlőtermesztés már nem rentábilis. A régi szőlők átállítása A jövő a magaskordooé, mert olcsóbb, széles sorközei miatt gépekkel művelhető és többet terem. A kutatóintézetben, de kinn a szőlőtermelő üzemekben is megkezdték a már termő szőlők sorközeinek szélesítését. Mint a keddi bemutató részvevői is láthatták, minden második szőlősort kivágnak, de ezt elő kell készíteni már az előző évben úgy, hogy a kivágandó sorokat teljes termőre metsszük, persze ezt is csak az ésszerűség határáig, hogy a nagy hozam ne menjen túlságosan a minőség rovására. A megmaradó sorokat pedig úgy készítjük elő, hogy rövidre metsszük s ezáltal a tőke megerősödik. A bemutató részvevői ezúttal is sokat tanultak a kutatóktól. Mert egymagában nem elég az állam nagyarányú támogatása a termelőszövetkezetek félé — dombvidéken holdanként 22 000 forinttal támogatja az állam az új szőlők telepítését, csemegeszőlők esetében e támogatás 50 000 forint — ha azt nem használják fel szakszerűen. Ehhez segíti hozzá a nagyüzemeket évről évre a tudomány. Négy év munkája hever raktárakban I960 nyarán, a vidéki városok közül elsőnek Pécsett alakult meg a múzeum Leg- újabbkori Helytörténeti Osztálya. Az új múzeumi osztály létrehozására azért volt szükség, hogy a város patinás munkásmozgalmi és helytörténeti értékei ne kallódjanak tovább, hanem tudományosan rendszerezett formában kiállításra kerülhessenek. Harmincegyezer kiállítási tárgy Amikor 1960-ban Szabó Gyula muzeológus megkezdte munkáját, csakhamar felismerte, hogy egy középkoros és egy újkoros helytörténészre is szükség volna. Mivel az osztály újabb státuszokat nem kaphatott, a helytörténeti gyűjtést nem a legújabb kornál kezdte, hanem a török hódoltság végénél. Az elmúlt időszakban az új múzeumi osztály több mint 31 ezer kiállítási tárggyal, helytörténeti anyaggal gazdagodott, s a 31 ezerből 24 ezret tudományosan feldolgozott és élőké szített a kiállításra. A feldolgozás során Szabó Gyula három tudományos dolgozatot is közreadott, „Pécs szükségpénzeit 1919-től 1921-ig”, „Pécsvi- déki bányák élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban a kezdettől a felszabadulásig”, és „A szocialista nőmozgalom útja Baranyában 1921-ig” címekkel. A Hely- történeti Osztály feldolgozott anyagából a múzeum minden évben rendezett egy-egy alkalmi kiállítást. 1961-ben, az első múzeumi hónap alkalmával, Pécs munkásmozgalmának legkiemelkedőbb szakaszait mutatták be. 1962- ben a pécsi bányászélet emlékeit állították ki, 1963-ban „Száz év Mohács múltjából”, 1964-ben pedig „Régi Pécs képekben” címmel rendeztek kiállítást. A múzeum legújabb helytörténeti kiállítása április 4-én „Pécs-Baranya 1945—1965 emlékkiállítás” címmel nyílik meg. Az új kiállítás a város és a megye felszabadulás utáni húsz esztendejének társadalmi, gazdasági és kulturális életét mutatja be. A raktárak kicsinyek és nyirkosak Pécsett állandó helytörténeti és munkásmozgalmi kiállítás még mindig nincs. A gazdag anyag raktárakban hever, méghozzá rossz, ilyen célra alig-alig használható raktárakban. A raktárak kicsinyek és nyirkosak. Az értékes helytörténeti anyag, többek között nyolcezer fénykép, olyan helyiségekben tárolódik, melyekben a levegő nedvességtartalma 80%-os. A védő dobozok, borítékok ezekben a raktárakban szétmáll- nak, penészednek. Az egészséges raktározási körülményekre az anyag megóvása és a kutatók érdekében egyaránt szükség volna. Az új múzeumi osztály eredményei a mostoha körülmények ellenére is szépek. Falusi kereskedelem — városi színvonalon A sásdiak hangulatos szórakozóhelye, az új presszó. S ásd an is tart. Bár mosógépből a tavalyelőtti 296-tal ^zem ben 1964-ben csak 230-at adtak el, porszívót 55-en vásároltak, 21 -gyei többen, mint 1963-ban. Két évvel ezelőtt 15 eieKtro- mos hűtőszekrényt adott ei a sásdi szaiküzlet, tavaly már 23 darabot.1 177 áj rádió. 285 televíziókészülék es hét magnetofon kelt el i904-ben. A Sásd és Vidéké Körzeti Földmű vessző vetkezetnek szép kereskedelmi eredményei mellett vannak nehéz légei is. A sásdiaknak nemcsak igényük, hanem égető szükségük is van a következő években ét-ítendő ruházati áruházira. Uj iiúsbol- Lot kell lótesíieni, bővíteni a íűszerboltot és tovább korszerűsíteni a „vidéki” üzleteket. Néhány éven belül el kell érni. — mondják a földműves- szövetkezet veaetói, — hogy Sásd nemcsak azáltal legyen kereskedelmi központ, hogy oda irányítják a forgalmat. Vonzza Sásd a környező 33 község lakóit úgy is, hogy itt mindenféle üzletet és minden szükséges árut úgy megtaláljanak, mintha a városba utaztak volna! H. M. Szabó Gyula véleménye szerint az eredményesség nagy mértékben függ a múzeum társadalmi bázisától. — A régészek a római polgárt kiássák a sírból, akár tetszik neki. akár nem. A helytörténeti anyaggal azonban más a helyzet. A helv- történeti anyag magöntul; ;- dón, és a tulajdonos, ha akarja, a múzeumnak ajándékozza, vagy eladja, de ha nem akarja, akkor nem tehetünk semmit. Pécsett elég feltett most már a múzeumi köz- gondolkodás, és mieten ^ ez .’ régi tárgyat eladnak, elég1 - nek vagy szemétre dobná', aránylag sokan megkereső ' bennünket. A Múzeumba* '- tok Körének Pécsett például 300 tagja van. ami orszá»' s szinten is a legmagasabb, öreg bányászok bejönnek hozzánk, dokumentumokat bocsátanak a rendelkezésünkre, s viszonzásul még az autóbusz költséget sem fogadják el. A helytörténeti anyag több mint kétharmad része ajándékozás útján került a múzeumba. — A legújabbkorl helytörténet gyűjtésénél a múzeum ezek szerint a pécsi munkásságra, a bányásztársadalomra támaszkodik elsősorban? — Nem minden esetben A munkásságnál sajnos a sok detektívjárás, házkutatás során eltűntek az értékek. Van olyan bányász, akinél harmincszor volt házkutatás. Ilyen körülmények között, és sokszor a későbbi emigráció során tárgyi emlékeket alig- alig lehetett megőrizni. Ezeket a tárgyi anyagokat érdekes módon a haladó gondolkodású értelmiség és polgárság, akiket nem zaklattak örökös házkutatásokkal, megőrizte, s most a rendelkezésünkre bocsátotta — mondta Szabó Gyula. nal Állandó kiállításra volna szükség A Janus Pannonius Múzeum helytörténeti anyaga nemcsak számszerűségében értékes, na- nem a gyűjtemény színessége, különleges sokrétűsége is figyelemre méltó. A múzeumban a bányászszerszámaktól egészen a Ludas Matyi és a Szabad Száj első példányáig minden megtalálható, őriznek például egy pécsi újságot, melyből csak az 1. évfolyam első száma jelent meg, és azonnal megszűnt. Birtokukban van egy koncentrációs táborból visszakerült teljes ruházati anyag és felszerelés az alumínium késtől egészen az egészségügyi felülvizsgálat írásos dokumentumáig. A gazdag anyagot a múzeum egy állandó helytörténeti és munkásmozgalmi kiállítás keretében szeretné a közönség elé tárni. A városba látogató idegeneket is elsősorban a helytörténeti anyag érdekelné, mivel a helytörténet mindenütt más, érdekesen egyéni. Bertha Bulcsu A középiskolásuk megyei vetélkedője Szombaton délután a KPV- DSZ kultúrtermében rendezték meg a Helikonra készülő szólisták és csoportok bemutatóját. Hat művészeti ágban: vers- és prózamondásban, énekszólóban, hangszerszólóban, irodalmi színpadi bemutatóban, népi táncban és énekkari számokban versenyezte« a megye középiskolásai. A továbbjutottak vers- és próza- mondásban: a mohácsi Gábor Klára és Sajti Zsuzsa, a komlói Kesztyűs Zsuzsa, Győrtí Zsuzsa és Fekete Irén, valamint a szigetvári Kovács Ilona. Énekszóiéban Kovács Vera, a komlói gimnázium tanulója került az országos vetélkedőre, míg a hangszerszo- 1 istákat a szigetvári Stájer Mária és Delibeli Ilona képviszigetvári gimnázium énekkara lett az első. A népoanc- csoportok bemutatóján a szigetvári gimnázium, a szemió- rinci mezőgazdasági technikum és a komlói ípanta nu<,n- intézet szerepelt szépen. -Szereplés nélkül továbbjutott — mivel a „Ki mit tud?” megyei döntőjéről bekerült az országos selejtezőbe — Kollár István és Lieli Pál Mohácsról, Csikós János és Juhász Erzsébet Komlóról, Bucsky Csilla Szigetvárról, valamint a mohácsi gimnázium kamarak.ru- sa. Ezenkívül ellenfél neiúL, mivel egyedül jelentkezett to. vábbjutptt a Szentlörinci Mezőgazdaság Technikum szellemi öttusa csapata. Igv összesen húsz csoport, illetve szólista utazik majd a májust seregszemlére^ téroő átalakítása, majd az önkiszolgáló élelmiszerbolt létrehozása régi rendőrklub helyén. 1960- tól folytaik a Tavasz étterem beruházási munkái, 1961- ben a korszerűtlen helyett új zöldség-gyümölcs boltot lótesí Lettek. 1962-ben az önkiválasztó üveg, vegyi és háztartási bőit létrehozásával sikerült szakosítaniuk a vas- műszaki boltot. A következő évben nyílt meg Sásd első önki választó cipó üzlete. Ugyan ebben az időben szervezték meg a sásdi „bázis” cukrász- üzemet. A pécs—balatoni út nagy forgalmára és a sásdiak sürgető igényeire alapozva nyi tóttá meg a földművesszövetkezet 1964-ben Baranya egyik legkorszerűbb eszperesszoját és városi nívójú kisvendéglőjét. Megfelelő könyvesbolt kialakítása volt a következő feladat: az új üzletet az elmúlt szombaton vették birtokukba a vásárlóik. Sásd, mint kereskedelmi köz p>omit Baranya összforgalmának 1,2 százalékát bonyolítja le. Az előző évihez képesít 10,5 százalékkal emelkedett az élei miszerek forgalma, 7.9 százalékkal több ruházati és 5,8 százalékkal több vegyesiparcikket adtak el a szövetkezet boltjaiban. A tartós fogyasztási cikkek forgalmának fellendülése még Sásd, mint kereskedelmi köz px>nt, egy lakosra jutó évi 11493 forintos forgalmával még Pécset is megelőzi, ahol 10 407 forintos áruforgalom jut egy lakosra évente. A Sásd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet az elmúlt években sokat tett azért, hogy a járási központ valóban vonzó legyen és üzlethálózata mind korszerűség, mind áruellátás tekintetében elérje a városi színvonalat 1954-ben Sásdon mindössze hét üzlet volt: három vegyesbolt egy húsüzlet egy dohány áruda, egy könyves- és egy vegyes ruházati bolt. Ma 17 üzletben szolgálják ki a kereskedelmi központ vásárlóit Ezek közül három vegyesbolt a község szélein, a többi szak- üzlet! Tíz évvel ezelőtt 28 millió forintos forgalmat bonyolítottak le a Sásd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet jelenlegi területén, tavaly meghaladta a forgalom a 60 millió forintot A hálózatfejlesztés minden évben kétmillió forintjába került a szövetkezetnék. A kereskedelmi hálózat korszerűsítése tulajdonképp>en a sásdi méteráru-divat bolt, valamint a cipő-konfekció bolt teljes átalakításával 1959-ben kezdődött Ezt követte a vas-műszáki bolt önkiválasztóvá tör-
