Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-17 / 64. szám

MÁRCIUS 11 napló 3 Metszési bemutató Szentmiklőson Magaskordon-mfívelésű szőlőket telepítenek a tsz-ek Á Szőlészeti Kutatóintézet pécsi szentmiklósi telepén ta­lálható az ország „legöre­gebb” Moser-féLe magiaisikor- rkm-mövelésű szőtetáblája. A kis, csak parcellának nevez­hető kísérleti táblát 1955-ben telepítették Szürkebarát faj­tával, mely tavaly holdanként 62 mázsás termést adott. Fürt­jeinek súlya az átlagos 6—7 dekával szemben elérte a 10—12 dekát. Ezzel a kis táb­lával vonult be a hazai szőlő- termesztésbe az Európában jelenleg is legkorszerűbb nagy­üzemi magaskordonos szőlőter­mesztés. A megyei oártbizott- ság és a megyei tanács hatá­rozata alapján a baranyai termelőszövetkezetek a jövő­ben kizárólag az ilyen mód­szerrel művelt szőlők telepí­tésére kapnak engedélyt, mert mennyiség és minőség tekin­tetében. mindenekelőtt pedig a gazdaságosság tekintetében egyetlen más módszer sem ve­heti fél vele a versenyt. Otven mázsás holdankénü termés Ezt a megállapítást támasz­totta alá az a kétórás gya­korlati bemutató, melyet ked­den délelőtt a kutatóintézet szentmiklósi telepén tartottak a nagyüzemi gazdaságok sző­lész szakembereinek és a sző­lősgazdáknak. Dr. Diófási La­jos tudományos kutató, az in­tézet munkatársa tíz év kuta­tási eredményeinek a birto­kában ismertette a Moser-féle szőlőművelés előnyeit más tőkeművelési módokkal ösz- szehasoniítva. Hogy milyen óriási mennyiséget tud pro­dukálni ez a módszer, azt itt még ki sem próbálták, s nem is volna célszerű, hisz a ma­gyar boroknál a minőség is nagyon fontos. Csehszlovákiá­ban azonban egy Rizling szil­vám fajtánál elérték a hol- dankénti 100—120 mázsás mennyiséget. Ennek cukorfo­ka csak 14—15-ös lett. Haza: viszonyok között 45—50 má­zsás holdanként! terhelésre célszerű beállni, mert ebben az esetben a cukorfok is elér; a 20—21-et, amiből már igen jó bor produkálható. A keddi bemutatón a szak­szerű tőkekialakítás és met­szés ismertetése volt az elsőd­leges. Ezt megelőzően azonban a kutatók nyomatékosan rá­mutattak arra, hogy az új módszerre való áttérés alap- feltétele a rendszeres négy­évenkénti szervestrágyázás legalább 400 mázsás mennyi­séggel (ez kizárólag zöldtrá­gyázással érhető el), a nagy- adagú évenként 6—10 mázsas műtrágyázás. Igaz, hogy 8—10 mázsa műtrágya ára 1000 fo­rint, de ez 10—15 mázsás több’et-szőlőtermést biztosit s így busásan megtérül a befek­tetés. Az áttérés alapja továb­bá a korszerű huzalos támasz­rendszer kialakítása, a jó faj­tamegválasztás — kései érésű fajták, mint például a Bánáti rizline, Kadarka, Ezerjó, Sár­gamuskotály stb. nem alkal­masak magaskordomos műve­lésre. Végül nagyon fontos, hogy a terület átlagos vagy az átlagnál jobb vízgazdálkodású legyen, mert csak így érhető el a tőkeként! legalább 4 kilo­grammos termés. A cukortarta’om csak fél fokkal csökkent Ahol ezek a feltételek együtt vannak, ott át lehet, de át is kell térni erre a módszerre. Míg a hagyomá­nyos művelésnél a holdan­ként! tőkeszám 5000—6000 volt, addig a magas kordon­mű vetésnél, mivel a sortáv 3 méter, a tőtáv 100—120 centi­méter, holdanként csak átlag 1600 tőke van, de ezek a tő­kék nem 1 kiló, hanem átlag 3—5 kiló termést adnak. Ilyen terméssel beállítható a hol­danként! 45—50 mázsás ho­zam. A tőketerhelés ilyen arányú növelésével még nem csökken a cukorfok, a fenti terméshozam mellett 0,5—1 cukorfok csökkenést tapasz­taltak a pécsi kutatók. Ez a fél fok áldozat azonban nem jelentős és megtérül az ol­csóbb termelésben. A módszer rovására fel szokták hozni, hogy mivel a tőkét nem lehet télen beta­karni, a szőlő ki van téve a fagyveszélynék. A korai és középkorai fagytűrő szőlőfaj­ták a mecseki, szekszárdi és villányi borvidéken kockázat nélkül termeszthetők takarás (nélkül. A magaskordon kialakítása a jó metszésen múlik. A tele­pítés után az első évben rö- j vid csapra kell metszeni, hogy a tőke erősödjön, a második évben váltócsapos metszést kell alkalmazni, de ekkor már támasz — karó — is kell a szőlő mellé —, a harmadik évben már szükséges a huzal kifeszítése is, ekkor ha a sző­lő erős, a hosszúcsap felső rü­gyéből származó vesszőt víz­szintesen ki kell kötni. A ne­gyedik évben ugyanezt kell megismételni a másik irány­ban. Vita van még a kutatók között, hogy a két irányba futó termőkar egy törzsből nőjön ki vagy a tőke két tör­zsű legyen. A pécsi kutatási eredmények a két törzs kiala­kításának helyességét igazol­ják, mert így kb. 15—20 szá­zalékkal több termés érhető el. A termőkarok kialakítását akikor helyes megkezdeni, ha legalább 4—5 vessző eléri a 2,5—3 méter hosszúságot és a ceruzavastagságot. Az így ki­alakult tőkén a hatodik évben kezdhetjük meg a termőre- metszést. A tőke persze már közben is terem. A szentmik­lósi telepen az Olaszrizling már a harmadik évben — 1964-ben — 7—8 mázsás ter­mést adott holdanként és a negyedik évre 35 mázsás ter­mést várnak tőle. A Pécsi Szőlészeti Kutató- intézet telepén a magaskordo- nos szőlő öt év átlagában 29,1 mázsás termést adott 22,9 cu­korfokkal szemben a hagyo­mányosan művelt szőlőkkel, melyek csak 23,9 mázsás ter­mést produkáltak 23,5 cukor­fokkal. A kisgazdaságokban ma még általánosan elterjedt bakműveléssel pedig öt év át­lagában csak 13 mázsás ho­zamot tudtak elérni, az ilyen hozam mellett a szőlőtermesz­tés már nem rentábilis. A régi szőlők átállítása A jövő a magaskordooé, mert olcsóbb, széles sorközei miatt gépekkel művelhető és többet terem. A kutatóintézet­ben, de kinn a szőlőtermelő üzemekben is megkezdték a már termő szőlők sorközeinek szélesítését. Mint a keddi be­mutató részvevői is láthatták, minden második szőlősort ki­vágnak, de ezt elő kell készí­teni már az előző évben úgy, hogy a kivágandó sorokat tel­jes termőre metsszük, persze ezt is csak az ésszerűség ha­táráig, hogy a nagy hozam ne menjen túlságosan a mi­nőség rovására. A megmaradó sorokat pedig úgy készítjük elő, hogy rövidre metsszük s ezáltal a tőke megerősödik. A bemutató részvevői ezút­tal is sokat tanultak a kuta­tóktól. Mert egymagában nem elég az állam nagyarányú tá­mogatása a termelőszövetke­zetek félé — dombvidéken holdanként 22 000 forinttal tá­mogatja az állam az új sző­lők telepítését, csemegeszőlők esetében e támogatás 50 000 forint — ha azt nem használ­ják fel szakszerűen. Ehhez se­gíti hozzá a nagyüzemeket évről évre a tudomány. Négy év munkája hever raktárakban I960 nyarán, a vidéki váro­sok közül elsőnek Pécsett alakult meg a múzeum Leg- újabbkori Helytörténeti Osz­tálya. Az új múzeumi osztály létrehozására azért volt szük­ség, hogy a város patinás munkásmozgalmi és helytör­téneti értékei ne kallódjanak tovább, hanem tudományosan rendszerezett formában kiál­lításra kerülhessenek. Harmincegyezer kiállítási tárgy Amikor 1960-ban Szabó Gyula muzeológus megkezdte munkáját, csakhamar felis­merte, hogy egy középkoros és egy újkoros helytörténész­re is szükség volna. Mivel az osztály újabb státuszokat nem kaphatott, a helytörténeti gyűjtést nem a legújabb kor­nál kezdte, hanem a török hódoltság végénél. Az elmúlt időszakban az új múzeumi osztály több mint 31 ezer ki­állítási tárggyal, helytörté­neti anyaggal gazdagodott, s a 31 ezerből 24 ezret tudo­mányosan feldolgozott és élőké szített a kiállításra. A feldol­gozás során Szabó Gyula há­rom tudományos dolgozatot is közreadott, „Pécs szükségpén­zeit 1919-től 1921-ig”, „Pécsvi- déki bányák élete és szerepe a magyar munkásmozgalom­ban a kezdettől a felszabadu­lásig”, és „A szocialista nő­mozgalom útja Baranyában 1921-ig” címekkel. A Hely- történeti Osztály feldolgozott anyagából a múzeum minden évben rendezett egy-egy al­kalmi kiállítást. 1961-ben, az első múzeumi hónap alkal­mával, Pécs munkásmozgal­mának legkiemelkedőbb sza­kaszait mutatták be. 1962- ben a pécsi bányászélet em­lékeit állították ki, 1963-ban „Száz év Mohács múltjából”, 1964-ben pedig „Régi Pécs képekben” címmel rendeztek kiállítást. A múzeum leg­újabb helytörténeti kiállítása április 4-én „Pécs-Baranya 1945—1965 emlékkiállítás” címmel nyílik meg. Az új ki­állítás a város és a megye felszabadulás utáni húsz esz­tendejének társadalmi, gazda­sági és kulturális életét mu­tatja be. A raktárak kicsinyek és nyirkosak Pécsett állandó helytörté­neti és munkásmozgalmi ki­állítás még mindig nincs. A gazdag anyag raktárakban hever, méghozzá rossz, ilyen célra alig-alig használható raktárakban. A raktárak ki­csinyek és nyirkosak. Az ér­tékes helytörténeti anyag, többek között nyolcezer fény­kép, olyan helyiségekben tá­rolódik, melyekben a levegő nedvességtartalma 80%-os. A védő dobozok, borítékok ezek­ben a raktárakban szétmáll- nak, penészednek. Az egészsé­ges raktározási körülmények­re az anyag megóvása és a kutatók érdekében egyaránt szükség volna. Az új múzeumi osztály eredményei a mostoha körül­mények ellenére is szépek. Falusi kereskedelem — városi színvonalon A sásdiak hangulatos szórakozóhelye, az új presszó. S ásd an is tart. Bár mosógép­ből a tavalyelőtti 296-tal ^zem ben 1964-ben csak 230-at adtak el, porszívót 55-en vásároltak, 21 -gyei többen, mint 1963-ban. Két évvel ezelőtt 15 eieKtro- mos hűtőszekrényt adott ei a sásdi szaiküzlet, tavaly már 23 darabot.1 177 áj rádió. 285 televíziókészülék es hét mag­netofon kelt el i904-ben. A Sásd és Vidéké Körzeti Földmű vessző vetkezetnek szép kereskedelmi eredményei mel­lett vannak nehéz légei is. A sásdiaknak nemcsak igényük, hanem égető szükségük is van a következő években ét-ítendő ruházati áruházira. Uj iiúsbol- Lot kell lótesíieni, bővíteni a íűszerboltot és tovább korsze­rűsíteni a „vidéki” üzleteket. Néhány éven belül el kell ér­ni. — mondják a földműves- szövetkezet veaetói, — hogy Sásd nemcsak azáltal legyen kereskedelmi központ, hogy oda irányítják a forgalmat. Vonzza Sásd a környező 33 község lakóit úgy is, hogy itt mindenféle üzletet és minden szükséges árut úgy megtalál­janak, mintha a városba utaz­tak volna! H. M. Szabó Gyula véleménye sze­rint az eredményesség nagy mértékben függ a múzeum társadalmi bázisától. — A régészek a római pol­gárt kiássák a sírból, akár tetszik neki. akár nem. A helytörténeti anyaggal azon­ban más a helyzet. A helv- történeti anyag magöntul; ;- dón, és a tulajdonos, ha akar­ja, a múzeumnak ajándékoz­za, vagy eladja, de ha nem akarja, akkor nem tehetünk semmit. Pécsett elég feltett most már a múzeumi köz- gondolkodás, és mieten ^ ez .’ régi tárgyat eladnak, elég1 - nek vagy szemétre dobná', aránylag sokan megkereső ' bennünket. A Múzeumba* '- tok Körének Pécsett például 300 tagja van. ami orszá»' s szinten is a legmagasabb, öreg bányászok bejönnek hozzánk, dokumentumokat bo­csátanak a rendelkezésünkre, s viszonzásul még az autóbusz költséget sem fogadják el. A helytörténeti anyag több mint kétharmad része ajándékozás útján került a múzeumba. — A legújabbkorl helytör­ténet gyűjtésénél a múzeum ezek szerint a pécsi munkás­ságra, a bányásztársadalom­ra támaszkodik elsősorban? — Nem minden esetben A munkásságnál sajnos a sok detektívjárás, házkutatás so­rán eltűntek az értékek. Van olyan bányász, akinél har­mincszor volt házkutatás. Ilyen körülmények között, és sokszor a későbbi emigráció során tárgyi emlékeket alig- alig lehetett megőrizni. Eze­ket a tárgyi anyagokat érde­kes módon a haladó gondol­kodású értelmiség és polgár­ság, akiket nem zaklattak örökös házkutatásokkal, meg­őrizte, s most a rendelke­zésünkre bocsátotta — mond­ta Szabó Gyula. nal Állandó kiállításra volna szükség A Janus Pannonius Múzeum helytörténeti anyaga nemcsak számszerűségében értékes, na- nem a gyűjtemény színessége, különleges sokrétűsége is fi­gyelemre méltó. A múzeumban a bányászszerszámaktól egé­szen a Ludas Matyi és a Szabad Száj első példányáig minden megtalálható, őriz­nek például egy pécsi újsá­got, melyből csak az 1. évfo­lyam első száma jelent meg, és azonnal megszűnt. Birto­kukban van egy koncentrá­ciós táborból visszakerült tel­jes ruházati anyag és felsze­relés az alumínium késtől egészen az egészségügyi felül­vizsgálat írásos dokumentu­máig. A gazdag anyagot a múzeum egy állandó helytör­téneti és munkásmozgalmi ki­állítás keretében szeretné a közönség elé tárni. A város­ba látogató idegeneket is első­sorban a helytörténeti anyag érdekelné, mivel a helytör­ténet mindenütt más, érdeke­sen egyéni. Bertha Bulcsu A középiskolásuk megyei vetélkedője Szombaton délután a KPV- DSZ kultúrtermében rendez­ték meg a Helikonra készülő szólisták és csoportok bemu­tatóját. Hat művészeti ágban: vers- és prózamondásban, énekszólóban, hangszerszóló­ban, irodalmi színpadi bemu­tatóban, népi táncban és ének­kari számokban versenyezte« a megye középiskolásai. A to­vábbjutottak vers- és próza- mondásban: a mohácsi Gábor Klára és Sajti Zsuzsa, a kom­lói Kesztyűs Zsuzsa, Győrtí Zsuzsa és Fekete Irén, vala­mint a szigetvári Kovács Ilo­na. Énekszóiéban Kovács Ve­ra, a komlói gimnázium ta­nulója került az országos ve­télkedőre, míg a hangszerszo- 1 istákat a szigetvári Stájer Mária és Delibeli Ilona képvi­szigetvári gimnázium énekka­ra lett az első. A népoanc- csoportok bemutatóján a szi­getvári gimnázium, a szemió- rinci mezőgazdasági techni­kum és a komlói ípanta nu<,n- intézet szerepelt szépen. -Sze­replés nélkül továbbjutott — mivel a „Ki mit tud?” me­gyei döntőjéről bekerült az országos selejtezőbe — Kollár István és Lieli Pál Mohácsról, Csikós János és Juhász Erzsé­bet Komlóról, Bucsky Csilla Szigetvárról, valamint a mo­hácsi gimnázium kamarak.ru- sa. Ezenkívül ellenfél neiúL, mivel egyedül jelentkezett to. vábbjutptt a Szentlörinci Me­zőgazdaság Technikum szelle­mi öttusa csapata. Igv össze­sen húsz csoport, illetve szó­lista utazik majd a májust seregszemlére^ téroő átalakítása, majd az ön­kiszolgáló élelmiszerbolt létre­hozása régi rendőrklub helyén. 1960- tól folytaik a Tavasz ét­terem beruházási munkái, 1961- ben a korszerűtlen he­lyett új zöldség-gyümölcs bol­tot lótesí Lettek. 1962-ben az önkiválasztó üveg, vegyi és háztartási bőit létrehozásával sikerült szakosítaniuk a vas- műszaki boltot. A következő évben nyílt meg Sásd első önki választó cipó üzlete. Ugyan ebben az időben szervezték meg a sásdi „bázis” cukrász- üzemet. A pécs—balatoni út nagy forgalmára és a sásdiak sürgető igényeire alapozva nyi tóttá meg a földművesszövet­kezet 1964-ben Baranya egyik legkorszerűbb eszperesszoját és városi nívójú kisvendéglő­jét. Megfelelő könyvesbolt ki­alakítása volt a következő fel­adat: az új üzletet az elmúlt szombaton vették birtokukba a vásárlóik. Sásd, mint kereskedelmi köz p>omit Baranya összforgalmának 1,2 százalékát bonyolítja le. Az előző évihez képesít 10,5 százalékkal emelkedett az élei miszerek forgalma, 7.9 száza­lékkal több ruházati és 5,8 szá­zalékkal több vegyesiparcikket adtak el a szövetkezet boltjai­ban. A tartós fogyasztási cikkek forgalmának fellendülése még Sásd, mint kereskedelmi köz px>nt, egy lakosra jutó évi 11493 forintos forgalmával még Pécset is megelőzi, ahol 10 407 forintos áruforgalom jut egy lakosra évente. A Sásd és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet az elmúlt években sokat tett azért, hogy a járási központ valóban von­zó legyen és üzlethálózata mind korszerűség, mind áru­ellátás tekintetében elérje a városi színvonalat 1954-ben Sásdon mindössze hét üzlet volt: három vegyes­bolt egy húsüzlet egy dohány áruda, egy könyves- és egy vegyes ruházati bolt. Ma 17 üzletben szolgálják ki a ke­reskedelmi központ vásárlóit Ezek közül három vegyesbolt a község szélein, a többi szak- üzlet! Tíz évvel ezelőtt 28 millió forintos forgalmat bo­nyolítottak le a Sásd és Vi­déke Körzeti Földművesszö­vetkezet jelenlegi területén, tavaly meghaladta a forgalom a 60 millió forintot A hálózatfejlesztés minden évben kétmillió forintjába ke­rült a szövetkezetnék. A ke­reskedelmi hálózat korszerűsí­tése tulajdonképp>en a sásdi méteráru-divat bolt, valamint a cipő-konfekció bolt teljes átalakításával 1959-ben kezdő­dött Ezt követte a vas-mű­száki bolt önkiválasztóvá tör-

Next

/
Thumbnails
Contents