Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-16 / 63. szám

' m&. március 16. napló — 3 Készülődés a szocialista brigádrezetők országos értekezletére Baranya megyét 38 brigádvezető képviseli — Pénteken kezdődik a kétnapos tanácskozás As apróságokról (Folytatás az 1. oldalról) vezetője tizenhárom fős kol­lektívájának eredményeiről számolt be. Elmondta, hogy tavaly 15 400 normálhoki gépi megmunkálása volt a tervük. Ezzel szemben ők 20 312 nor- málholdat teljesítettek. A bri­gád tagjai szakmailag képzik magukat, négyein letették a szerelői vizsgát, egy traktoros pedig a gépipari technikum hallgatója. A brigád esélyes a gazdaság által felajánlóit 5000 forintos célprémiumra, de ha megkapják az összeget, nem osztják fel, hanem a bri­gád közös pénze marad, ame­lyet a kollektív rendezvénye­ken költenek majd el. A traktorosok brigádvezető­je a nehézségeikről is beszélt, kifogásolta, hogy a pótkocsik elektromos jelzőberendezései­vel nagyon sok a baj, mert azokat alumíniumhuzalból ké­szítik a gyárban, s azok fél év után tönkre mennék. Ha rézhuzalból lenne a vezeték, akár öt-hat esztendeig is el­tartana és sok balesetet el lehetne kerülni. Sza'máln rigó tMa'mi mánkét végezzenek Deres Zoltán, a Pécsi Hő­erőmű villanyszerelő brigádjá­nak a vezetője elöli áróban elmondta, hogy a 28 fős kol­lektívából 11 elektrotechnikus és egy rendelkezik vilOamos- mémöki diplomával. A brigád háromszor nyerte el a szocia­lista címet, de sajnos ők nem tudnak úgy prémiumhoz vagy céliutalomhoz jutni, mint a nagyobb és ..tehetősebb” vál­lalatok brigádiai. Deres Zol­tán több érdékes javaslatot is elmondott a beszélgetés során. Eevik például az. hogy ame­lyik brigád háromszor vagy négvszer elnyerte már a szo­cialista címet, annak a követ­kezőkben „rangosabb” címet adianak. például az iparág szocialista brigádja címet vagy varrni ehhez hasonlót. Ugyancsak figyelemre méltó javaslata volt Deres Zoltán­nak a társadalmi munkákkal kapcsolatosan. Elmondta, hogy az ő brigádjukban mindenki­nek komoly szakképzettsége van. Mi a helyesebb: ha el­mennek a Pécsi tóhoz kubi- kolni vagy pedig ha a vil­lanyszerelési szakmunkákban nyújthatnak társadalmi segít­séget valahol? „Szakemberek vagyunk, a szakmánkban töb­bet adnánk a közös feladatok élvezéséhez”. Teljes mérték­ben gaza van Deres Zoltán­nak. é JzocWWa brigád nevelő isWa Két brigád vezető is foglal­kozott ezzel a kérdéssel. Mar­ton Lászlóné, a Pécsi Bőrgyár készáru raktárában dolgozó szó cialista brigád vezetője a nap­lót hívta segítségül és felol­A Baranya megyei Fodrász Ktsz vasárnap délután tartot­ta mérlegzáró közgyűlését. Bárdosi László, a szövetkezet elnöke beszámolójában rámu­tatott arra, hogy az éves ter­melési tervet, amely netto 13 millió forint volt, a ktsz 101,2 százalékra teljesítette. A szövetkezet 1964. végére 42 községben, illetve városban 127 üzlethelyiségben 150 szol­gáltató ággal működött. Az év folyamán megkezdő­dött o harkányi fodrász-pavi­lon építése 600 000 forintos be­ruházási költséggel. Ez az egy­ség előreláthatólag május 1-re elkészül és férfi-női fodrászat mellett kozmetikai, pedikür, valamint manikűr szolgálta­tása is lesz. A közeljövőben vasta belőle, hogy négyszer nyerték el a kitüntető címet, s jelenleg is sokan tanulnak a brigád tagjai közül, van aki a bőripari technikumban bő­víti ismereteit. Azt is el­mondta, hogy az elmúlt évek során, — amióta a szocialista brigád címért folyó verseny­ben részt vesznek — 12 bri­gádtagot „emeltek ki” maga­sabb beosztásba. „Iskola a brigád is”. Ugyanerről a problémáról beszélt Koch József, a Hidasi Brikettgyár TMK-műhelyének brigádvezetője, ök háromszor nyerték el a szocialista címet, de az idén nem sikerült a ne­gyedik. Elmondta az okokat is: tavaly, amikor a vállalást tették, még nem tudták, hogy egy új gyárat kell felépítem. Emiatt a brigádjukat három részre osztották. De éppen az bántotta őket, hogy a kiváló munkájuk eredményeképpen — amelyet ugyan háromfelé szakítva végeztek el —, még­sem ítélték oda a szocialista címet részükre. A Koch-brigád tagjai, ami­kor részt vettek az új üzem építésében, az új külföldi gé­pek szerelésében, jól összeba­rátkoztak az addig ismeretlen technikával, sokan közülük most a gépek mellett marad­tak irányító munkakörben. Az 550 fős brigád Egy közepes nagyságú gyár teljes létszámát teszi ki a komlói Kossuth-aknán dolgo­zó Nagy Dezső frontmester szocialista brigádja. Minden adatuk mammutszám. A bri­gádból például 33-an járnak bányaipari technikumba. Ha családi estet rendeznek, akkor két ízben kell megszervezniük, mert nincs, akkora terem a Vasárnap délelőtt nemzeti színű és vörös lobogót lenge­tett a tavaszeleji szellő a Rét utca 39-es számú ház hom­lokzatán. A ház előtt piroí nyakkendős úttörők sorakoz tak, mellettük történészek, ta nárok, muzeológusok, levéltá­rosok, tanácsi vezetők. Azért jöttek el, hogy kegyelettel áldozzanak dr. Veress Endre történész emlékének. A vasutas zenekar hangsze­rein felcsendült a Himnusz, majd Várady Szabolcs, a Pé­csi Nemzeti Színház művésze Szabó Lőrinc Barátaimhoz cí­mű versét szavalta. A Leö- wey Klára Leánygimnázium énekkara munkásindulókat énekelt, majd dr. Dankó Imre. a Baranya megyei múzeumok főigazgatója mondott ünnepi beszédet. Rámutatott arra, hogy dr. Veress Endre törté­fejeződik be a vapasi üzletház építése is, ahol a szövetkezet férfi és női fodrászat! szolgál­tatáson kívül központi moso­dát is kíván létesíteni. Az 1964. végére befejeződött a mohácsi új férfi-női részleg átalakítása, valamint a pécs- váradi férfi részleg, amely a megye legszebb féTfi fodrász­üzlete. A ktsz az év elején 132 000 forintért egy használt autóbuszt vásárolt mozgó fod­rászat létesítése céljából. Ezt még ez év első felében üzem­be helyezik. A mérlegzáró közgyűlésen a tagság között összesen 304 000 forint nyereségrészesedést osz­tottak ki, ami megfelel egy- egy dolgozó 10—11 napi áting fizetésén^. városban, ahol mindnyájan elférnének. Nagy Dezső frontmester be­számolt arról, hogy ők a tár­sadalmi munkájukat az üze­mükben végzik él, mivel az áll legközelebb a szivükhöz. A bányaüzemben nemrégiben megszűnt a cseh-rendszerű hálós fejtés, s a leállított fej­tésekből a fémtámokat ki kel­lett szerelni. Erre tetemes műszakra lett volna szükség, de azt a vállalat vezetői a termelő csapatokból képtele­nek lettek volna biztosítani úgy, hogy a terv teljesítése ne szenvedjen kárt. Ekkor a Nagy-brigád elhatározta, hogy az amúgy is felajánlott tár­sadalmi munka keretében ki­szerelik a leállított fejtés fémitámait: három napon ke­resztül három-három órát dol­gozott a brigád, körülbelül 1200 fémtámot szedték ki a régi fejtésből. A Kossuth-bányai mammut- brigád szoros kapcsolatot tart a dunaújvárosi vasmű kok­szoló brigádjával. Tavaly el­mentek Dunaújvárosba és meglátogatták az ottani bri­gádot, megnézték, hogyan dolgozzák fel az általuk ter­melt szenet, a vasmű brigád­ja vendégül látta a komlóia­kat. A bányászbrigád meg­hívására a vasműi brigád is ellátogatott Komlóra. Nagy Dezsőék Silkondán láttáik ven­dégül dunaújvárosi barátaikat. * A beszélgetés végén Bogár József elvtáns kiosztotta a bri­gádvezetőknek a küldöttiga­zolványokat. A Baranya me­gyei küldöttek csütörtökön két órakor különautóbuszon in­dulnak a fővárosba, a szocia­lista brigádvezetök országos értekezletére. (Gazdagh István) nész, bár nem volt pécsi szü­letésű, de 1953 november 24-én bekövetkezett haláláig ebben a házban lakott hét évig. Könyveiben, előadásai­ban a duna-völgyi népek egy­másrautaltságát és megértésé­nek fontosságát hirdette. Az erdélyi, a magyar történelem mellett, különösen a román és a lengyel nép története érde­kelte. Békési szülőháza falán emléktábla, Békésen utca, Gyulán emlékoszlop, Pécsett utca és a most leleplezésre kerülő emléktábla hirdeti em­lékét. Dr. Dankó Imre bejelentet­te, hogy a leleplezési ünnep­ségre Békés községből külön küldöttség érkezett Pécsre. Ez­után leleplezte az emléktáb­lát, amelynek domborművét László Péter szobrászművész készítette. Az emléktábla fel­irata: „Dr. Veress Endre tör­ténetíró, 1868—1953, e házban töltötte élete utolsó hét esz­tendejét.” Almási János, a m. kerfl­lati tanács vb-elnöke beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az Az indítékot egy levél adta, amit hetek óta magamnál tar­tok. Amolyan apró dolgokról panaszkodik benne egy idős házaspár. Aztán elolvastam még több idevágó témájú le­velet és elindultam, hogy utánanézzek: hogyan is véle­kednek mindennapos dolgaink ról az emberek. Tény, nagyon is reálisan gondolkodó emberekkel talál­koztam. Becsülik, féltik, ami nálunk jó és helyes, nem né­zik azonban jó szemmel ami rossz és bosszankodnak a hi­bákon. Kenyér és zsemle Kifogásolták a kenyér mi­nőségét. Nem általában, ha­nem csak egyes körzetekben. — Miért van az, hogy egyik sütődében jó, a másikban pe­dig rossz kenyeret sütnek? A liszt ugyanaz! Mégis, sokszor sületlen, keletien a kenyér, és különféle tárgyak kerülnek bele. Csak hanyagságról le­het szó! Aztán hozzátették még: — Tönkrement volna régen az a pékmester, aki ilyen ke­nyeret süt. Előfordul újra és újra, hogy az esti órákban vagy ünnepek előtt elfogy a kenyér több üz­letben. Sokszor volt már szó erről, de az üzlet és a sütő­ipar egymásnak dobálja a lab­dát: rendeltek, nem rendeltek eleget, szállítottak, nem szál­lítottak eleget. Megemlítették a zsemle kifogásolható nagy­ságát is. Régen így szólt a dal: „Kerek ez a zsemlye, nem fér a zsebembe...” Most pedig: „Kicsi ez a zsemlye, befér a zsebembe ...” Ingadozik az átlagfzlés? A húsellátásról ugyancsak sok a panasz. Az emberek megértik, hogy exportkötele­zettségeink vannak, bár mi tagadás, sóhajtva olvasta fel egyikük az újsághírt, hogy borjút exportálunk Olaszor­szágba. Azt is mondták, hogy itt még a kórházak sem kap­emléktábla elhelyezését a III. kerületi tanács kezdeményez­te és ezzel a kerület újabb műalkotással gyarapodott Megőrzésre és gondozásra át­vette az emléktáblát, amelyet megkoszorúzott. Szász János, békési iskolaigazgató, dr. Ve­ress Endre szülőföldjének üd­vözletét tolmácsolta és koszo­rút helyezett el az emléktáb­lára. Dr. Veress Endre, a ne­ves történetíró fia köszönetét mondott a kegyeletes ünnep­ségért, majd Jozipovics Gyula a ház lakói, Kiss Attila pedig a Janus Pannonius Múzeum nevében helyezett el koszorút. Felcsendült az Intemacio- nálé, majd az ünnepség rész­vevői a Köztársaság téri álta­lános iskolába vonultak, ahol az úttörőszobában megnyílt a dr. Veress Endre emlékkiállí­tás. A vitrinekben dr. Veress Endre történész magyar, ro­mán és olasz nyelven megje­lent történelmi munkái sora­koznak. A kiállítás március 21-ig naponta 11-től délután 5 óráig tekinthető meg. P. J. nak. Megkérdeztem, — kap­nak. — Jó, illetve nem jó, de tu­domásul vesszük, hogy egy­előre nincs és a közeljövőben nem mindig lesz elég hús az üzletekben. Ezen változtatni nem tudunk. De miért ilyenek a hentesáruk? Vagy túl sósak vagy sótalanok. Ize mind­egyiknek egyforma. Erről nagyjából én Is meg­győződtem. Ettem hurkát két­félét is, parizert, különféle felvágottakat, szalonnát és tö- pörtyűt. Hm, hogyan is mond­jam? — Hát, bizony lehetne jobb is. Emlékeztettek, hogy régen milyen jó hurkát, kol­bászt, töpörtyűt készítettek a pécsi hentesek. Ez volt spe­cialitásuk. De most?! Az igazat megvallva, ma­gam sem értem, miért nem jobbak a hentesáruk. Most is húsból készül és hentesek csinálják, talán ugyanazok, akiknek ez volt specialitásuk. Elfelejtették volna a készítés módját? — Aligha. Talán nem érdekeltek benne? Lehet, hogy van egy recept és aszerint kell elkészíteni. Igaz viszont, hogy Budapesten is, Veszp­rémben is jobb ízű parizert árusítanak, finomabbra da­rált húsból készül. Mondhatná valaki, hogy kü­lönfélék az ízlések és az át­lagos ízlés szerint kell min­dent elkészíteni. Nehéz lehet meghatározni, hogy mettől meddig terjed az átlagos ízlés. Lehet, hogy emiatt van ilyen átlagvélemény a hentesáruk­ról? Ugyanis olyan sokan mondják ezt, hogy nem le­het ínyenceknek tekinteni őket, ennyi ínyenc nincs is. Ha valóban az átlagos ízlésre készül, akkor miért túl sós, máskor meg sótalan az átlag­vélemény szerint. Vagy tán ingadozik az átlagízlés? Megnéztem a töpörtyűt. Bunkónyi darabok, köztük és rajta a sertés szőrmaradvá­nyai, és mondják, hogy tűi zsíros. Nem lehetne ezt ren­desebben elkészíteni? Dehogy­nem. Beszéltem hentesekkel is erről. Legyintettek, jelezve, hogy megvan a véleményük. Erre meg azt lehet mondani, hogy azért legyintettek, mert a saját maszekvilágukra gon­dolnak vissza, bezzeg akkor... De akkor miért legyint az a hentes is, aki sohasem volt maszek? A tej és tejtermékek is szóbakeriiltek. Velük kapcso­latban sokkal több volt a di­cséret, mint a kifogás. Annyit mondtak, hogy a poharas tej­felben néha sok a savó és vizes a túró. Ebből is lát­szik, hogy nem hajánál elő- ráncigált, amolyan csakazértis kifogások az észrevételek. Élenjáró piac Mi jöhetett ezután? A pécsi piac. ! Magam is hűséges olvasója i vagyok a Figyelőnek, amely I rendszeresen közli a városok | piaci árait. Komló és Miskolc általában vezet, de a pécsit még i sose láttam benne. Ismerem í a piaci árakat, az összehason­lító statisztikát is, s tudom, hogy a pécsi piaci árak vezet­nek. Ennek évtizedekre vissza­nyúló okai vannak, amit ma sem sikerült még elhárítani, pedig nagy erőfeszítések tör­téntek. Már az 1930-as évek­ben is érdemes volt a terme­lőknek Tolnából, az Alföldről elhozni áruikat Pécsre, vál­lalva a szállítást, fáradságot, mert magas árat kaptak. A probléma veleje tehát mindig a kevés felhozatal volt. Természetesen a piaci árak változnak, de azért kialakult egy állmidó különbség más városok®? viszonyítva. Időn­ként adódhatnak abnormális árak a gyenge termés vagy helytelen árpolitika miatt. Pél dának itt a bab, aminek ára több mint kétszerese a liszté­nek, a lencse kilónként 28 fo­rint, a mákért pedig 50 fo­rintot kérnek, ha van. De az állandó jellegű nagy eltérése­ket az ország nagyvárosai kö­zött — semmiképpen sem le­het helyeselni. Tavaly nyáron előfordult, hogy a Balaton mellől hoztak haza zöldséget gyümöcsöt. Ott 2,40 forint volt az uborka, Pécsett nyolc, a barack ára pedig több mint kétszerese. — Nem érvényesül eléggé az állam piacszabályozó sze­repe. — Ha a MÉK jobban ellát­ná ,a várost, nem lennének ilyefi magasak az árak. — A MÉK? — Volt ami­kor drágábban adta a tojást* mint a kofa. — És ha olcsóbban is adja, többe kerül a sorbaállásra for dított idő, mint amit az árkü­lönbözet kitesz. Ki ér rá órá­kat állni a bódénál? — Bizony, néha nagy gond* hogy mit főzzön az ember .. 1 Amikor az árak kivárnak Panaszkodnak az emberek — s ebben sok az igazság —• kevés az állami árakon áru­sító bódé, máskor meg az áru kevés. Hiába szabályozza az árakat például 10 óráig, ha akkor elfogynak a legkereset­tebb cikkek. Az árak azon­nal felugranak, helyesebben magasabb árért kénytelenek vásárolni, mert a termelők órai közben sem csökkentek, csak kitartottak, míg az a né­hány óra elmúlik. Így fordul elő, hogy a MÉK-nél 2 forin­tos krumplit 4—5 forintért vagyunk kénytelenek megvá­sárolni. Tehát több árusító bódé* több és jobb áru kellene. Ja­vaslat is akadt, érdemes meg­fontolni. Helyezzenek el hi­vatalos áron árusító stando­kat a sorok közé, ahol a ter­melők árulnak. Ez megakadá­lyozná, legalábbis csökkentené a nagy árkülönbségeket. Al­kalmilag is lehetne foglalkoz­tatni őket, ha nincs létszám- keret. Kapjanak jutalékot. Pél­dául minden eladott kiló bur­gonya után 20 fillért, amit hozzászámítanak a mondjuk 2 forintos árhoz. Még mindig jobb lenne 2,20 forintért vá­sárolni, mint 4—5 forintért. Megemlítették a piacon for­galomba kerülő élőbaromfi néha hallatlanul magas árát, ami automatikusan akkor kö­vetkezik be. amikor a szoká­sosnál is gyengébb a húsel­látás. Méltatlankodva beszél­tek olyan esetekről, hogy né­hány alkalmilag árusító ter­melőszövetkezet teherautónvi csirkét hozott a piacra és olyan árat kért, hogy nyomá­ban még az egyéni termelők is emelni tudtak. Sok mindent hall tehát az ember jártában, keltében. Megkérdezték még, hogy miért nem kapni zabpehelyt és egyéb zabkészítményt, krump­li- és szójalisztet, miért nem javult még megfelelően a gyermekcipők minősége, emlí­tettek különféle példákat bur­kolt árdrágításra és így to­vább. Erről beszélnek tehát az emberek. Teljességet termé­szetesen senki ne várjon, mert ahogyan múlnak a napok, ahogyan megy előre az élet, egyes problémák eltűnnek, s mások veszik át helyüket. Egv bizonyos, egytől-egyig olyan dolgok ezek, amin lehet javí­tani. Kell is. Kászon József Dolgozókat felvesznek Gázvezeték- és készülékszerelő- ket azonnalra alkalmaz a Pécsi Gázmű. Fizetés megegyezés sze- rin. Jelentkezés: Pécs, Feisz.ija- dulás útja 107. (volt Kokszművek) munkaügyi osztályán. 58 657 k Felvennénk gépkocsiszerelőt Bé­rezés megállapodás szerint. Jelent­kezés: Rózsa Ferenc u. 17. sz. alatt. Azonnali belépéssel felves ü ik segédmunkásokat vidéki és pécsj munkahelyre. DÉDASZ Üz e.iga»- gatóság, Pécs, Légszeszgyár u. 13. 253 k Felvételre keresünk 8 általános iskolát végzett, lehetőleg erős fi­zikumú pécsi lakosokat ön öt - nulónak. Jelentkezés: Vasas r~ jz öntödéje, Pécs, Fürst S. u. á; Pécsi Bőrgyár keres épületgépe- szetben jártas építészmérnök t műszaki ellenőri beosztásra. Je­lentkezés: a Beruházási osztál on. Az új-mohácsi n. Rákóczi Fe­renc Mg. Tsz. főagronómusi VHii- ra április hó l-i belépéssel \­zatot hirdet. — A pályázat kr in életrajzzal ellátva szeméi "'s n a Mohács városi Tanács Mezőgazda­sági Osztályán kell benyújtan5 — Bérezés megegyezés szerint. 273 Május 1-re elkészül a harkányi férfi-női fodrászati pavilon Leleplezték dr. Veress Endre történész emléktábláját

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents